Mint arról már egyszer megemlékeztem, Hanna egyedülállóan progresszíven áll az egész e-kiadás, e-könyv kérdéskörhöz. Ezúttal sikerült egy kicsit megint előrébb lépni, azon a bizonyos új világba vezető úton. 

Egyszerűen letölthetővé tett az életművéből egy korábbi kiadványt, aminek a jogaival ő (és nem más) rendelkezik. Az elszámolás becsületkassza alapon történik, hagyjon mindenki annyi pénzt, amennyit a lehetőségei engednek, és amennyit fairnek gondol az olvasmányélményért.

Glóriafényezésképpen, a letölthető két változatot, a maga fizikai valójukban én követtem el, civil szolgálatképpen. Van epub, és van prc is.

Persze nemcsak szívjóságból segítettem Hannának a villanyváltozatok elkészítésében. Egyrészt szeretném ha a példája elharapózna :-) (még ha nem is minden példányt nekem kell legyártani :-), másrészt kíváncsi vagyok az epub vagy a kindle változat fog jobban pörögni.

Úgyhogy vigyétek a hírét, van legális magyar e-könyv, webáruház és terjesztői multik és gigák nélkül is.

A szakmai jellegű észrevételek és kommentek meg jöhetnek ide, jól.

Néhány héttel ezelőtt jelent meg a hazai web-boltokban a kevésbé neves távol-keletinek tűnő, valójában ukrán gyártó terméke. Íme a teszt, a szokásos részletességgel, hideggel és meleggel egyaránt.

Itt erre a képre NAGYON nem vagyok büszke, elnézést a minőségért.
A többi, bár ez is, nagyban is nézhető.

Tech

Közismert, hogy ha valamit törni lehet, azt legnagyobb előszeretettel és hatékonysággal a volt szovjet utódállamok valamelyikében teszik meg. Telefonok átdolgozott, „nyitott” szoftverei, iPhone-on futó Android, HTC-n futó Apple iOS és társai fűződnek a nevükhöz (vagy belátható időn belül megszerzik ezt a „dicsőséget”). Joggal várhatjuk el tőlük, hogy a saját gyártmány legalább annyit, ha épp ne többet tudjon, mint a sülthalazott (hekkelt) szoftverek. Bizonyos tekintetben ez az elvárásunk teljesül, hiszen a Koobe-k hoz hasonló roppant széles formátumtámogatás, vagy épp hardveresen felettébb ötletes megoldások (USB Host csatlakozó, külön töltőcsatlakozó) mind-mind megtalálható az eszközön, a kivitelezés minősége azonban némi kívánnivalót hagy maga után.

Intro

Kíváncsiságom nem ismer határokat, és egy lelkes olvtársnak köszönhetően kipróbálhattam a kínai elektronika egyik válaszcsapását a nagy Apple csodára.

Ami jól sikerült...

Designra az elvtársak nem sokat költöttek. Egyrészt nettó lenyúlták az iPad designját, ugyanaz az üveges front, fémes hát, egyszem gomb alul középen. Másrészt bőszen olvashatták az iPadet ekéző hozzászólásokat, és igyekeztek berámolni mindent, amire a kiéhezett plebs vágyott. Túl drága? Itt van kevés-száz dollárokért. Memóriakártya? MicroSD. USB? Mindjárt kettő!! (Egy pici, de szériafelszerelés dokkolóval). Nem tudod hova dugni a SIM kártyát? Csatlakoztass külső (3G) modemet! WiFi? Természetesen. Elfordulás-érzékelő? Naná! Webkamera? Anélkül sehova :-)

És mivel az alap Android (1.6), mindjárt van egy raklap alkalmazás. Példának okáért a már tárgyalt Aldiko, Laputa, textr vagy éppen wordoholic eldöcög rajta. A 7" 800x480 nem az a kimondott Retina Display, de azt kell mondjam, olvasásra ha nem is tökéletes, de már alkalmas.

Szeptember 27-én váratlan levelet kaptam Moldován Istvántól, a Magyar Elektronikus Könyvtárért Egyesület ügyvezető elnökétől. Afelől érdeklődött, vajon van-e kedvem és időm meglátogatni egy sajtótájékoztatót. Botcsinálta újságíróként kapva kaptam az alkalmon, és bár a budapesti közlekedés kegyetlensége okán pont dr. Horváth Sándor Domonkos, a Magyer Elektronikus Könyvtár Egyesület elnöke nyitóbeszédének utolsó mondataira értem oda, a jelek szerint a lényegről azért nem maradtam le.

Az Országos Széchenyi könyvtár „földszinti” (valójában 5. emeleti) előadótermében megrendezett sajtótájékoztató témája az a megvalósult kezdeményezés, amelyet nagyjából egy évvel korábban indítottak el a könyvtár 15 éves fennállásának méltó megünneplését célozva.

15 év – 15 könyv

15 szerző ajánlotta fel nyomtatásban már megjelent könyvét abból a célból, hogy a könyvtár kortárs gyűjteményét gyarapítsák vele. A köszöntőkben számunkra, olvasók számára is felettébb érdekes gondolatok hangzottak el.

dr. Boka László

az Országos Széchenyi Könyvtár tudományos igazgatója példásan megírt beszédében elsősorban arra utalt, hogy az elektronikus tartalomszolgáltatás, élén a MEK-kel, az elmúlt 10 évben nem pusztán a határon belüli, hanem a határon túli magyarok, magyarul értők és olvasók olvasás iránti igényét is kielégítette, ezzel segítve az egyetemes művelődés eszméjét. Egyúttal a határok eltűnésével a tudományos (szórakoztató) globalizáció jegyében újjá alakul a tudás egyetemessége. Hangsúlyozta, hogy a technika adott, jelen állás szerint elsősorban a tartalom terén van hiányosság -- márpedig ezzel az elvárással, az e-könyv térnyerésével mindenkinek, szerzőknek, kiadóknak is szembesülniük kell. Felhívta a figyelmet a MEK archívumában elérhető sok ezer hangoskönyvre, amely az olvasás élményét a vakok és gyengén látók számára is elérhetővé teszi.

Beszédének záró gondolatai között hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az interneten megjelenő tartalom, annak formájától és jellegétől függetlenül szükségszerűen szűrendő, hogy az önjelölt szerzők műveinek dömpingje ne vezessen se a kultúra felhígulásához, se áltudományos félrevezetéshez, mindezáltal a tudatlanságnak kiszolgáltatva az információra, vagy a szórakozásra vágyó embereket. Ennek jegyében alkotott új betűszót a MEK rövidítés kifejtésére: Minőség, Egyenlőség, Közösség.

dr. Kokas Károly

a MEK Egyesület elnökségi tagja a könyvtárak 3000 éves monopóliumának válságáról, az átalakulás szükségességéről beszélt. Az internet -- mint új médium -- az információ áramlásának, elérésének olyan eszköze, amely a könyvtárak szerepét alapjaiban írja át, új szolgáltatásokra, új lehetőségek kihasználására, vagyis megújulásra van szükség. Ebbe természetesen beletartozik a régi tartalmak digitalizálása, ahogy az újonnan létrejövő tartalmak elektronikus formában való terjesztése is. Ehhez azonban mind a szerzőknek, mind a kiadóknak, mind a könyvtáraknak [szerintem a tartalomszolgáltatóknak] szorosabb, nyitottságon alapuló együttműködésre kell törekedniük.

Beszédének második felében bemutatta a programban szereplő 15 szerzőt -- köztük az idén nyáron tragikus hirtelenséggel elhunyt Bödök Zsigmondot --, továbbá röviden a felajánlott műveket.

Zárszavában néhány technikai részletet közölt a MEK működésének érdekességeiből. Elsőként említve, hogy az eddig megszokottakon túl hamarosan elkezdik az anyagok ePub formátumban való közlését is. A MEK honlapjának statisztikái alapján a központi szerver napi 25-30 ezres, a tükörszerverek forgalmát is beleértve összesen mintegy 60-70 ezer találatot kap. Végül azzal búcsúzott, hogy egy, illetve két, illetve... Szóval szokjunk oda, mert a 16 éves évfordulóra 16, a rákövetkezőre 17 új kortárs könyvet szeretnének bemutatni. Így legyen!

Szerzők

A sajtótájékoztató második részében két szerző, Zimány Vera és Szilágyi Szabolcs mondott néhány gondolatot az elektronikus könyvek, illetve általában a gondolatok, a tartalom közlési módjának fejlődéséről. Beszédeikből címszavakban idézek néhány gondolatot.

Zimányi Vera

Történettudományi kutatóként hovatovább felfoghatatlannak minősítette azt a változást, amelyet egyrészt a tudományos kutatómunka gyakorlati oldalában, másrészt a technológiai vívmányok tekintetében hozott az elmúlt 50-60 év. A II. világháborút követő dokumentummentési akciók, az 50-60-as évek rövid külföldi, leginkább a kézzel (és ritkán géppel) való forrásmásolásától mára eljutottunk ahhoz, hogy egy diák az interneten 10 perc alatt meg tudja találni egy kutatási téma teljes bibliográfiáját, amelyet, mint mondta, nagy előszeretettel idéznek a dolgozataik végén (nyilván anélkül, hogy ezeket mind végigolvasták volna). Mindez természetesen nem korlátozódik a tudomány, illetve a kutatás területére, mivel lényegében mindenki számára hozzáférhető.

Szilágyi Szabolcs

A Varsóban élő, magát emigráns villanyírónak nevező szerző 2008-ban, egy havi teljes nyugdíjának megfelelő összegből vette meg az első e-könyv-olvasó eszközét, egy Sony eReader-t. A kezdetek kezdetén 64 könyvet tett rá fel és olvasott mindig, amikor alkalma nyílt rá, buszon, orvosnál vagy az unokájának esténként. Mivel Lengyelországban az elektronikus adatszolgáltatásnak ez a formája gyakorlatilag nem létezik, óriási jótéteményként aposztrofálta a MEK működését. Záró gondolatában az írókhoz szólt, kiemelte a publikálás fontosságát, bizonyos esetekben akár direktben is, ahogy mondta „írja le egyszerű szavakkal” a történelmet, amelyet megélt.

Záró gondolatok

Végül ismét Moldován István vette át a szót, a MEK múltjával, jövőjével és jelenével kapcsolatban osztott meg néhány gondolatot. A MEK célja, hogy digitális formában gyártsanak és tegyenek elérhetővé anyagokat. Munkájukat az Egyesülethez érkező támogatásokból, így például az internetszolgáltatók hozzájárulásából fedezik.

„Verdikt”

Mindannyian ismerjük a sajnálatos tényt, hogy kis hazánkban felettébb kevés legális forrás van magyar nyelvű olvasnivaló megszerzésére. A MEK kivételes igyekezete ennek az áldatlan helyzetnek a megoldására több, mint dicséretes, ezen belül is kifejezetten nagyszerű, hogy a minőségi kortárs irodalom felé is nyitottak. Sőt, határozott terv a további fejlesztés is.

Szintúgy felemelőnek tartom, hogy a többé-kevésbé irreleváns DjVu mellett, de inkább helyett az ePub mellett tették le a voksukat. A jövő a jelek szerint nagyon erről, és nem másról szól. Ha ez megfelelő minőséget fog takarni, esetleg a később megjelenő e-könyv-olvasó modellekhez külön katalógusalkalmazást is fejlesztenek majd (esetleg icipicit fizetősen), hatalmasat léphetünk előre egy szebb, új világ felé.

Addig pedig olvashatunk tovább, ha mást nem, e 15 művet.

A piac gyorsulása indokolttá tette a gyakoribb ráncfelvarrást. Ezeket a frissítéseket a cím átírásával (egyúttal a poszt dátumának módosításával és jelzésével) jelölöm, a változásokat a cikkben sárgával emelem ki.

Bő fél év telt el a poszt eredeti közzététele (2010. január 16.) óta, aktuálissá vált tehát a „ráncfelvarrás”. A piac változik, mégha a változás a vártnál kicsit lassabb ütemben és cseppet eltérő úton is halad. Változatlanul nem célom a teljességre törekvés, így természetes, hogy sok eszköz nem került bele az cikkbe.

A postban kissé teoretikus, elméleti alapú összehasonlítás és helyzetfelmérés a célom, az itthon boltban kapható, illetve interneten akár hazai, akár külföldi szállítóktól egyszerűen megrendelhető olvasók tekintetében. A testvér-post a „szoftverről”, a legális tartalmakat forgalmazó hazai, és az eszközöket tartalommal kiszolgáló külföldi e-könyv-áruházakról egyelőre nem szorul érdemi frissítésre, azt a karácsonyi nagy hajrá előtt (október vége felé) lesz érdemes aktualizálni.

A változásokról címszavakban

Megjelent az Apple iPad

A sokak által régóta várt eszköz jellegét, formáját és szolgáltatásait tekintve nem tekinthető klasszikus értelemben vett e-könyv-olvasónak, ugyanakkor kétségtelenül alkalmas rá, ráadásul az Apple kapcsolt szolgáltatásai (eBook Store), továbbá az Amazon és a Barnes & Noble gyors reagálása (iPad appok) bizony kemény vetélytárssá teszik. Posztot Dworkyll olvtárs írt róla.

Se hírük, se hamvuk

A Telekom eladta az összes T-Olvasót – bár a jelek szerint a Bookline raktáraiban maradt pár –, így a piacon egyszerűen beszerezhető legolcsóbb berendezés virtuális díja is másik versenyzőhöz került. A rózsaszín cég által favorizált új eszköz átmenetileg egy Sony lett, kicsit felemás marketinggel, viszont változatlanul gyengélkedő tartalomszolgáltatással. A készülék ugyan nem a legolcsóbb a piacon, de a hozzáadott érték (úgyis mint kapcsolt szolgáltatások és hűségszerződés) kedvező részletfizetéssel vonzóvá teheti. Ugyanakkor ez még messze nem a végcél, a T-csoport alighanem tartogat még újdonságokat.

A sokak által kvázi messiásként várt Plastic Logic QUE, az egyik legextrémebb e-könyv-olvasó is megérkezett, nagy felhajtás közepette, brutális áron. Az amerikai piacot sem rengette meg, az európai, pláne a magyar piacra pedig csupán a híre jutott el. Lehet mondani, hogy béke poraira.

Új Kindle

A tengerentúlon fokozódó árverseny ismét új fejezetbe lépett, amikor július végén az Amazon bemutatta a Kindle harmadik generációját, ezúttal két színben (grafitszürke és fehér), kétféle vezeték nélküli opcióval (csak WiFi vagy 3G és WiFi), miközben tovább vágott az áron. Lelövöm a poént előre: a csak WiFi-s, itthon ésszerű (magyar tartalommal otthon feltölthető) változat szállítással együtt 160 dollár.

Új Sony olvasók

A Sony az októberi bemutatót szeptember elejére hozta előre. A korábbról ismert PRS-300-at a PRS-350, a PRS-600-at a PRS-650 váltotta fel, a külföldi piacokra pedig a 3G támogatással készülő régi PRS-900-at a PRS-950 fogja a jövőben helyettesíteni. A berendezéseket egy kaptafára szabták, a régi hagyományos Vizplex kijelzők helyett a nagyobb kontrasztú, más tekintetben egyébként teljesen azonos Pearl megjelenítőket kapják, ráadásul valamennyi eszköz (a PRS-350-et is beleértve) érintőképernyős lett.

Az új Koobe (bocsánat, Koob3)

(update 10. 10.) Az itthon talán legelterjedtebb gyártó legújabb terméke a Kindle mögé áll be a sorba (várhatóan előbb-utóbb magyarított!) qwerty-billentyűettel, rengeteg hasznos kiegészítő funkcióval. A fejlesztéseknek „hála” a korábbi modellek fölé árazták, de az ismert „mindegy mit, csak a miénken olvassák” alapelv érvényesülése miatt ez cseppet sem meglepő: nincs mivel kompenzálni a gyártási és értékesítési ár közötti esetleges deficitet. Dworkyll itt számolt be a tapasztalatairól.

’txtr Reader

(update 10. 10.) Bár hihetetlen, mégis igaz: az eKönyv Magyarország szűk körben bemutatta a 'txtr Readert. Az eszköz mögötti üzleti modellről Dworkyll írt összefoglalót, az eszközről én gyártottam részletes cikket. 89 990 forintos tervezett árával a bemutatón prezentált tudással sereghajtóként kullog.

A többiek

Az elsősorban távol-keleti gyártók sorra jelentetik meg a „12 egy tucat” alapgondolat köré építkező termékeiket, ezek ilyen-olyan forrásból nálunk is kaphatóak, tulajdonságaikból fakadóan azonban nem ütnek el a fősodor készülékeitől (így például az itthon valószínűleg legnagyobb számban értékesített Koobe olvasóktól), ezért ezek tárgyalására részletesen nem térek ki.

(update 10. 10.) Újdonságnak tekinthető a piacon az ukrán Pocketbook 302: mérete, tudása szepontjából az Onyx Boox 60 wifis változatára emlékeztet. A jelek szerint az idei karácsonyi dömping előszeleként ennek az ára indította el néhány további eszköz árának csökkenését (lásd a frissített táblázatot alább).

Irex

(update 10. 10.) Az Irex megerősítve a korábbi feltételezéseket, szeptember elsejével némileg átalakulva folytatja a munkát. Az olvasóik változatlan áron, változatlan feltételekkel kaphatóak, éppen csak a címke változott a dobozon azzal együtt, hogy a vállalat IRX Technologies néven elsősorban ipari felhasználásra tervez eszközöket és technológiákat fejleszteni és értékesíteni.

Elmélet, részletesen

A választék változatlanul szegényes, az árak is inkább ijesztőek, mint barátságosak, bár az kétségtelen, hogy egy jobb MP3/MP4 lejátszóval vagy telefonnal összevetve nem vészesen magasak. Az árverseny itthon egyelőre nem durva, az előbb is kiemelt Kindle versus Nook párharc hatásai alig érződnek, bár a Sony, illetve a Koobe is engedett valamicskét az árból. Az egyre szélesedő ársáv azonban széles minőségi választékot takar. Ár/érték arány tekintetében változatlanul az egyik legjobb az Amazon Kindle 3. Az új PDF támogatás (nagyítás és pásztázás) az előnyére vált, ahogy a kisebb méret is, ugyanakkor a zárt formátum (PRC/AZW) és a magyar nyelvű vásárolható tartalom teljes hiánya kétségtelen hátrányt jelentenek. Az itthon boltban nézhető/tapogatható választék legdrágább darabja változatlanul az Irex kisebbik olvasója, a DR800S. Az eszköz 150 ezer forintos ára nem véletlen, bár alighanem sokakat elijeszt a vásárlástól. Dworkyllal közösen írtunk róla cikket. Szintén a Koobe Magyarország pártfogásában kapható az Onyx Boox két változata (WiFi-s és szimpla), egyediségük és újdonságuk okán helyük van a cikkben. A Koobe-k háza tájáról e cikk frissítésekor érkeztek meg az első érdemi információk az új olvasóról. A remek magyarított firmware-ekkel a leginkább „háziasított” olvasók elsősorban e támogatás miatt népszerűek, Dwo az új berendezésről írt cikket.

A választék további ecsetelése helyett álljon itt néhány illusztráció, egymás mellett bemutatva vagy egymásra halmozva összehasonlítva a piacon elérhető/megvehető versenyzők javát.

A sematikus ábrák jó minőségű netes illusztrációk és a specifikációkban közölt méretek alapján készültek. Bízom benne, hogy egyik sem tér el drasztikusan a valóságtól.

Az alábbi két ábra közül a baloldali a kijelzőket, a jobboldali pedig a külső méreteket hivatott összehasonlítani. Szembetűnő a Kindle DX megdöbbentő mérete, az Irex DR800S kispárnaméretű kijelzője (átlag 6"-os kijelzőméretű berendezések külső méretéhez hasonlatos csomagolásban). A 'txtr Reader majdnem ugyanezt tudja 6 collon, 5 collos testben.

Ha valaki meg akarja nézni a berendezéseket eredeti méretben, akkor használja a letölthető, nyomtatható PDF-et!

Nézzünk még egy kis statisztikát, azaz a „top” berendezéseket.

Legnagyobb méret: Kindle DX (483 cm2)
Legkisebb méret: Koobe v5 „Junior” (155 cm2)
Legrosszabb kijelző/méret arány: Iriver Story (41,7 százalék)
Legjobb kijelző/méret arány: Irex DR800S (68,7 százalék)
Legkönnyebb olvasó: Sony PRS-350 (155 g tok nélkül)
Legdrágább berendezés: Irex DR800S (149 900 forint)
Legolcsóbb berendezés: Kindle WiFi (kb. 33 600 forint) (januárban: T-Olvasó, 60 000 forint)
Az összefoglalóban bemutatott olvasók (összesen 11) átlagára: 87 299 forint (januárban: 9 gép, 85 778 forint)
Legtöbb támogatott formátum: Koobe v5/v3 (13 szöveges formátum)
Legkevesebb kezelőszerv: Irex DR800S (1 gomb, egy ide-oda és befelé nyomható slider)
Legnagyobb hype: ’txtr Reader (2009 márciusában mutatták be, azóta sem kapni)
Legjobb ár/szolgáltatás-arányú berendezések: Kindle Wifi (10,8 pont), Koobe v5 (7,9 pont), Koobe v3 (7 pont)
Legrosszabb ár/szolgáltatás-arányú készülék: Irex DR800S (3 pont)
Legszínesebb olvasók: Sony PRS-650 (ezüst, vörös és fekete színben lesz rendelhető)
Legjobb magyar nyelvű támogatás: Koob3 V60 (magyar menü, várhatóan magyarított billentyűzet)

Kis segítséget nyújthat még az olvasási élmény megtapasztalására a PDF első négy lapjára rakott mintaszöveg, amelyet rendre a Kindle DX, az Irex DR800S, a Kindle 3 és a Sony Pocket Edition virtuális kijelzőjét hivatott „modellezni”. A szöveg 166 dpi-s felbontásban van a szürkeárnyalatos TIFF képre szedve olyan mérettel, amely egyébként egy normál méretű könyvben kicsit nagy lenne. Természetesen ez messze nem az az olvasási élmény (nyomtatva sem, pláne képernyőn), ami egy valódi e-ink kijelzőn megjelenik, de mégis több, kézzel foghatóbb, mint az ilyen-olyan (rendszerint rettenetesen világított és sokszor életlen) bemutató videók vagy a „kamu” gyári fényképek.

(update 10. 10.) Végül zárszóként egy táblázat, amelyben az egyes olvasók külső méretét és a kijelző nagyságát, a működő extrákat (GSM, WiFi, MP3), a támogatott szövegformátumokat, a hazai beszerzési árakat és forrásokat tüntettem fel. Az xls táblázat letölthető innen.

A narancssárga mezők értelmezése magyarázó füleken a táblázatban.

A blog hasábjain, így különösen a kommentárok között időről időre felmerül a kérdés, vajon miért kerül annyiba a könyv, amennyibe, és vajon miért nem sokkal olcsóbb az e-könyv, ha ahhoz tulajdonképpen semmi sem kell? Ez a cikk -- sok éves kiadói tapasztalattal a hátam mögött -- ezekre a kérdésekre próbál válaszokat kínálni.

Forrás: OSZK DKA.

Alapelvek

Induljunk ki abból a tényből, hogy logikus okokból nem érdemes egy kiadót csak azért létrehozni, hogy csupán egyetlen könyvet adjon ki. Emiatt feltételezhetjük -- mint ahogy a valóságban is ez a helyzet --, hogy egy üzleti alapon, profitért dolgozó kiadóvállalat egyszerre több, sőt, éves szinten esetleg egészen nagy mennyiségű könyv kiadására vállalkozik. A korábban megboldogult Magyar Könyvklub egy-egy jobb évében közel ezer új címet jelentetett meg. És ők csak egy voltak a népes táborból. Erről a pontról kiindulva tehát értelmetlen arról beszélni, hogy egy könyv árában pontosan hány forint az egyes munkafolyamatok ára, ahogy arról is, hogy megéri vagy nem éri meg egy kiadónak adott áron piacra dobnia egy művet, vagy 50-70-90%-os árengedménnyel árusítania a raktárkészletét. A nagy számok törvénye alapján ugyanis csak átlagokról beszélhetünk, egyedi értékekről nem (pontosabban beszélhetünk, csak kezelhetetlenül nagy lesz a becsapós mérési hiba valószínűsége).

A könyv formájától függetlenül egy termék. Tulajdonságai vannak, amelyek közül a fogyasztó számára két dolog igazán fontos: az ára és a minősége. A minőség alatt pedig két dolgot kell vizsgálni: azt a minőséget, amely a tartalom iránti vágy oltását képes megvalósítani (a tankönyv tanítani, a tragédia megríkatni vagy a komédia nevetésre bírni), másképpen olvasási élményt nyújt-e, továbbá azt a minőséget, amely a nyelvhelyességet, az ésszerű hibátlanságot, a külalakot illeti. Ez az a pont, ahol a kiadók fontossága értelmet nyer, ugyanis csak itt van együtt a minőség kiválogatásához, szűréséhez, létrehozásához szükséges szakértelem. Ha a kiadó kimarad a gyártási sorból, az a minőség rovására fog menni: az olvasó nem tudja előre megítélni, hogy a mű minősége megfelel-e számára vagy sem, vagyis magas kockázatot vállal, amiért nyilván nem fog olyan árat fizetni, mint egy minősített tartalomért.

Intro

Egy frissen csatlakozott olvtársunk, nagygabe nem sokat lacafacázott. Jó civilhez méltóan amit nem tudott megvenni/megtalálni, megcsinálta maga. Ez pedig kéremszépen nem más, mint egy jó kis angol-magyar szótár, ami teljesen jól használható prc és mobipocket olvasása közben. Azaz a Kindle és hagyományos prc képes vasak tulajdonosaiak rég vágyott álmát váltotta valóra imigyen:

Nemrégiben érdeklődtem, hogy létezik-e olyan angol-magyar szótár, amit használni tudnék a Kindle olvasómhoz, hiszen az nagyon egyszerű és gyors szótárazó funkcióval rendelkezik. Mivel erre nem kaptam választ, és máshol sem találtam utalást a létezésére, megkerestem a módját, hogyan tudom elkészíteni saját magam. Egy angol nyelvű fórumon olvastam, hogy valaki csinált angol-spanyol szótárat. Szerencsére azt is leírta, hogyan készítette. Ezt a módszert alakítgattam, fejlesztgettem tovább.

A StarDict ingyenes szótáraiból indultam ki. Fogtam az angol szavakat, és webes szótárak segítségével (sztaki, google) újrafordítottam mindet. A google szótárából kikerestem a ragozott formákat is. Persze nem kézzel, mert úgy eltartott volna pár hónapig. Programot készítettem, ami elvégezte helyettem a sok-sok lekérdezést. Ezekből összeállítottam egy html állományt, amiben szerepel minden sikeresen lekérdezett angol szó, a magyar fordítása, és indexként a ragozott alakok (többesszám, igeidők, stb.). Ebből a Mobipocket Creator már el tudta készíteni a prc formátumú e-book-ot.

A Kindle 3 könyvolvasómon teszteltem, próbálgattam ki a lehetőségeket, alakítottam ki a megfelelő formátumot. A szókincset folyamatosan bővítettem az elolvasott könyvek alapján. Eljutottam egy olyan állapothoz, ami már igazán használhatónak tűnik. Az eredmény: 55000 angol szó, szókapcsolat, kifejezés olyan formában, amit a könyvolvasó megfelelően tud használni.

A munkám eredményét szeretném itt közzétenni. Cserébe azt kérem, hogy a hiányzó szavakról, és egyéb hibákról küldjetek visszajelzést. Ezeket igyekszem minél előbb beleépíteni a szótárba. Így lesz egyre jobb és teljesebb a tartalma!

*** Kiegészítés Kindle felhasználóknak ***

Mivel többen kérdeztétek: Kindle-n alapszótárnak úgy lehet beállítani, hogy legelőször felmásoljátok a letöltött .prc kiterjesztésű állományt az olvasóra. (az Amazonon keresztüli küldés nem jó, USB-n keresztül kell) Ezután bekapcsolt állapotban "Home" gombbal elmentek a könyvlistára (ha még nem ott álltok). "Menu" gomb, itt a "Settings" menüpontot kell kiválasztani. Aztán újra "Menu" gomb, itt a "Change Primary Dictionary" menüpontot kell választani. A megjelenő listából választhatjátok ki a megfelelő szótárat. Ezek után az eddigi angol szómagyarázat helyett magyar szócikkek fognak felbukkanni. Amennyiben az "English-Hungarian Dictionary"-t választottátok ;)

 

*** Kiegészítés Szótárkészítő Önkénteseknek ***

Aki belevágna hasonló szótár készítésébe, sok okosságot találhat az alábbi linkeken:

• Mobipocket tartalomfejlesztés I
• Mobipocket tartalomfejlesztés II
• Evil Genius Chronicles
• MobilRead forum

KIEGÉSZÍTÉS: Ha valaki véletlenül rendelkezne egy magyar értelmező szótárral a Kindle-re, ne lepődjön meg, hogy a magyar szövegeknél az jön föl, idegennyelvűeknél meg az vonatkozó idegennyelvű.

Nagygabe nem nyugszik, itt az 1.6-os változat.

Javítások, fejlesztések: a "changelog kommentben". Hozsánna :-)

UPDATE: És ha egy üzlet beindul, itt a Német-Magyar 1.1 is. Csak így tovább, remélem a brazil VB-re lesz egy Portugál-Magyar és egy Foci-Magyar is :-)

UPDATE 2013.02.10

Nagygabe nem ül a babérjain, portolta a szótárakat néhány más platformra is. Az aktuális lista tehát a következő:

• Angol-magyar 1.6 Kindle (prc)
• Angol-magyar 1.6 Onyx (stardict)
• Angol-magyar 1.6 Koobe (freedict(?), ehhez spéci firmware kell Jotastól!)
• Angol-magyar 1.6 Nook (felrakási okosság itt)
• Angol-magyar 1.6 Pocketbook (Arturo munkája Nagygabe szótára alapján)  
• Német-magyar 1.2 Kindle (prc)
• Angol-magyar KOBO-ra (Zöld Bakony munkája)
• Spanyol-magyar 1.0 Kindle (kicsipasi munkája 2012-ből, via ronaldinhoguacho)
• Orosz-magyar 0.9 (Köszönet Marci42-nek érte)

Örök hála a nem lassuló lelkesedésért, és tessék minden felhasználónak nyomkodni az alant látható Donate gombot, ami az eredeti alkotónál csöng direktben.

Komment

A szótár funkció nagyon sok olvasó számára mérhetetlen segítség. Nem egy embert ismerek, aki pontosan ennek és csakis ennek az egy funkciónak a függvényében választott olvasót. Utólag nézve nem is értem, hogy a gyártók/forgalmazók miért nem feküdtek rá erre jobban, az egy szem Stardict-képes ONYX-on kívül nyoma sincs ilyesminek. 

Eddig picit kételkedtem abban, hogy a K3 letarolja a magyar piacot, de be kell lássam, hogy egy (több) szótár megléte elég sokkal fontosabb, mit hogy van-e több font, vagy érintőképernyő. Úgyhogy az Amazon nevében én küldenék egy csekket nagygabe-nek. Nem kicsit. Aki a maga nevében akar az - a blog történetében először - a mellékelt paypal linken adakozhat.

Természetesen az adakozás nagygabe-nek megy, direktben. Jöjjenek csak azok az új releasek. Ki tudja, hátha  van még egy Kindle SDK-ja is a sufniban ;-)

Köszönetnyilvánítás

Mégegyszer óriási köszönet a műfaj nevében. A további gratulációk és észrevételeket várjuk hozzászólásként.

Kedves Olvasóink!

Nos, itt majdnem mindent lehet. Kivéve amit a „szabályzat” tilt és amit a jó ízlés nem enged meg. Ilyen a személyeskedés, a flame és az illegális források nevesítése (vagy utalás rájuk, hogy miként lehet megtalálni mondjuk guglin). Minden szabály ugyanaz, mint máshol, kivéve, hogy itt semmi, mondom SEMMI sem off-topic.

Azért használjátok ésszel, amíg a fórum el nem készül (mondjuk utána is, ha szabad kérnem).

Lesz majd szép kép is megnyugtatásul, csak még nem mondtak igent…

Kedves Olvasóink!

Hétfő este, amikor Dworkyll önzetlenségről tanúbizonyságot téve hazahozott, azok voltak a záró szavaim, hogy két dolgot meg kellene csinálni. A fórum az egyik. A másik pedig egy alap szintű etikai szabályrendszer mielőbbi közlése. A ma történtek (és néhány korábbi eset) tanulságai okán ezennel álljon itt néhány alapszabály.

Célunk

Független, részrehajlástól mentes, nagyjából objektív média szeretnénk lenni, egyúttal kapocs is a gyártók, forgalmazók, kiadók és a vásárlók, olvasók között. A már kiépült, sokszor nem felhőtlen, ugyanakkor a jövőre nézve reményeink szerint mindannyiunk (nem csak a blog szerzői, hanem valamennyi olvasója) számára gyümölcsöző kapcsolatok további mélyítése és bővítése végett fontos, hogy a fent deklarált célokon túl bizonyos minimális etikai normákat is magunkénak valljunk.

Szabályaink

Bár létükkel tisztában vagyunk, a zavaros, konkrétumoktól mentes utalások kivételével nem tettünk említést egyetlen magyar nyelvű tartalmat illegálisan kínáló forrásról. Ebbéli szokásunkról a jövőben sem fogunk eltérni. Ezzel összhangban a jövőben (és elvétve a múltban) minden olyan közlést, hozzászólást kíméletlenül moderálni (törölni) fogunk, amely egyértelműen, de legalábbis egyszerűen kikövetkeztethetően utal valamely illegális forrásra. Ez mindannyiunk, és a blog fejlődésének, fennmaradásának alapvető érdeke.

Továbbá. Arra kérem az újonnan érkező Olvasóinkat, hogy első hozzászólásaikban, különösen ha azok a közösség szempontjából építő jellegű utalást, javaslatot, hivatkozást tartalmaznak valamely (például általuk üzemeltetett) legális tartalom- vagy eszköz-forrásra, hozzászólásukat egy rövid  bemutatkozással kezdjék. Mert bizony csak keserű szájízzel lehet utólag szabadkozni egy szigorúbb hangvételű dorgáló levél címzettjénél.

Továbbá. A blog hasábjain, különösen a hozzászólások között kéretik betartani minden, az internetes fórumokon és blogokon jellemzően elvárt alapvető etikai normákat, amelyek címszavakban:

• a személyeskedés, a másik ember bármilyen formában való minősítésének mellőzése,
• a hozzászólás témájától jelentősen eltérő téma felvetésének kerülése,
• bármilyen, a blog témájától eltérő kereskedelmi jellegű tevékenység mellőzése.
   

Szankcióink

Saját és jövőnk védelme érdekében, egyúttal Olvasóink további, céljainkkal egyező kiszolgálása érdekében az alábbi egyszerű, következetes, ugyanakkor szigorú szankciókat alkalmazzuk.

A fenti szabályok megszegőit a hozzászólás viszonylag rövid határidővel történő törlésével büntetjük, egyúttal figyelmeztetjük arra vonatkozóan, hogy hasonló módon a jövőben lehetőleg ne zavarják meg a blog működését.

A fenti szabályok sorozatos megszegőit, ahol a „sorozatos” a harmadik alkalmat jelenti, előzetes figyelmeztetés nélküli kitiltással jutalmazzuk. Ez alól egyetlen kivétel van: ha bármi oknál fogva, szándékuktól függetlenül, mondjuk „véletlenül” tettek közzé olyan kommentet, amely a fenti szabályokba ütközik, és erről a komment megírását követő 15 percen belül privát üzenet formájában a cikk szerzőjénél vagy a blog bármely adminisztrátoránál indoklással egybekötve bejelentést tesznek és egyúttal kérik a komment törlését.

A blog szerzőinek és Olvasóinak nevében előre is köszönöm az együttműködést!

Professzore

Ezt olvassa ki valaki! Ugye nehéz?

Kis meglepetés volt, hogy Dworkyll olvtárs is megjelent az eKönyv Magyarország, a Magyar Telekom és a Bookline által szervezett 'txtr Reader össz-társadalmi tapizáson, ezzel viszont levette a vállamról azt a terhet, hogy érdemben beszéljek, sőt, értelmes kérdéseket tegyek fel a vállalatok képviselőinek. Övé hát a háttér, enyém a vas. És hogy miért is a furcsa cím, az kicsit később kiderül…

Kezdjük a formával!

Kicsi, de nem nagyon vethető össze semmivel, mert a formája minden eddigitől eltér (talán csak a DR800 hasonlított rá, míg el nem pusztult). Kifejezetten széles, majdhogynem négyzetes alapforma. Magasságra szakasztott Koobe Junior, szélességre viszont, nagy fájdalmamra, bukja az öltönyzseb-tesztet. Kellemes hatású műanyag ház (fehéres), kiváló minőségű kidolgozás, kicsit szokatlan fogást nyújtó, a hátoldalon fazettált kialakítás. Ráadásul mindemellé vastag (12 mm), és ami leginkább zavar: nehéz. Tokozhatóságra utaló fülek, nútok és egyebek nyomokban sincsenek. 

Intro

Úgy fest, végre tárgyiasul a régóta lebegtetett 'textr olvasó, az E-könyv Magyarország hétfőn tartott egy kis zártkörű termékbemutatót, ahová már egész impresszív mennyiségű készlettel, két nagy kartondoboznyival érkeztek. Ennek következtében várható, hogy többfelé jelenjen meg bemutató írás, így nemsokára ezen a blogon is. 

Ez a poszt viszont arról szól, miként látja a (közel)jövőt egy nemzetközi cég ('textr) és egy magyar (ekönyv.hu), főleg a brutálisan árazott Kindle 3 és a mögötte nyomuló Amazon fényében. A két cég egy-egy prominensét sikerült a már emlegetett bemutatón "jegyzetfüzet-végre" kapnom Herr Ulrik Deichsel és Weiler Péter személyében.

Disclaimer: nem tanult szakmám az újságírás-riportkészítés. A minőségi kifogások leginkább engem illetnek.

'textr

E.B.H: Nem félnek az Amazon féle "gőzhengertől"?

U.D.: Nem igazán. Bár az eszköz-áraik igen impresszívek, ezt a fajta árelőnyt nem tudják sokáig megtartani. Az e-Ink olvasóeszközök előállítási ára kb. 100-150 dollár környékén van, felszereltségtől és rendelési mennyiségtől függően. Egyre több forgalmazó követi az Amazon példáját, főleg hogy a piac ennyire árérzékeny. Németországban pl. amikor egy akció keretében 179 EUR-ról 149-re csökkentették az árat, az eszközeladások megtízszereződtek. Németországban lehet 139 euróért WiFivel és érintőképernyővel szerelt eszközt vásárolni, a tervek szerint októbertől.

A másik, hogy az Amazon nem törődik a nem angol nyelvű tartalommal. Hogy magyar nyelvű tartalom nincs, talán érthető. De nincs skandináv és német sem. Számukra ez a tartalompiac nem létezik. Ez pedig lehetőségeket jelent a magunkfajta megoldásszállítóknak, különösen a kisebb piacokon.

E.B.H: Hogyan definiálná a 'textr-t?

U.D.: Moduláris megoldásokat szállítunk elsősorban könyv nagykereskedőknek, másodsorban távközlési szolgáltatóknak és kiadóknak. A 'textr rugalmasan kínál szolgáltatáselemeket, amivel föl lehet venni a versenyt az Amazon és az Apple monolitikus üzleti modelljével. Példának okáért a következő lépésünk az olvasóeszköz-portfóliónk jelentős kibővítése lesz. Tervezünk megjelenni okostelefon-alkalmazásokkal és további e-Ink eszközökkel.

E.B.H.: Amazon és Apple, két borzasztóan tőkeerős játékos, akik szemmel láthatóan hajlamosak piacot vásárolni. Képes erre a 'textr is?

U.D.: Nemcsak az Amazonnak vannak erőforrásai ilyesféle termék-szubvencionálásra, hanem pl. a Sonynak is. Természetesen a 'textr is hosszú távra van berendezkedve. Egy extrém esetet alapul véve, ha sem nekünk, sem a partnereinknek nem sikerülne egyetlen eszközt sem eladnunk, (ami elég valószínűtlen) még akkor is talpon tudnánk maradni, két évig még biztosan. De tény, hogy az e-könyvek áttörése kicsit lassabb a vártnál.

Az első könyvvásár, amikor szóba kerültek, a 2007-es volt. De csak az idén fordult elő először [Németországban], hogy egy könyv elektronikus változata sikeresebb legyen, mint a papír. A papírkiadás egyszerűen kifogyott, és a hagyományos logisztika nem bírta a megnövekedett vásárlói igényeket kiszolgálni.

ekönyv.hu

E.B.H.:  Kezdjük a legkézenfekvőbb kérdéssel, mennyibe fog a 'textr olvasó kerülni?

W.P.: A WiFi és 3G képes verzió tervezett ára 89.990 forint lesz.

E.B.H.:  Merrefelé lehet majd megvásárolni?

W.P.: alapvetően az ekönyv.hu és a t-home.hu webáruházaiban. Aki pedig a hagyományos értékesítési formát kedveli, megtalálhatja az eszközt a T-pontokban, illetve a részt vevő könyvesboltokban. Más kiskereskedelmi csatorna (műszaki diszkontáruházak, hipermarketek pl.) bevonását nem tervezzük.

E.B.H: Mi a helyzet az e-könyvesbolttal? Mik voltak a népszerű termékek eddig, mi várható az őszi szezonra?

W.P. A nyár kicsit lassan indult, de az eddigi növekedésünk bizakodásra ad okot. A "húzócímek" leginkább Coelho Bridája és Esterházy Péter Esti című könyve voltak. Az látszik, hogy a partnereink csak lassan tudják a kiadványokat szállítani. Az év végi cél 500 magyar  cím elérhetővé tétele, és tervezünk a Bridához hasonló kiemelt kiadványt is megjelentetni.

E.B.H.: Látva az Amazon és a Kindle3 viharos előretörését, tervezi-e az ekönyv.hu ezt a hullámot meglovagolni? Pl. prc változat kiadásával, vagy puha DRM használatával?

W.P.: Egyelőre sem prc változatok kiadását, sem az Adobe DRM megoldástól való eltérést nem tervezzük. A prc változatok előállításának műszaki lehetőségét mindenesetre megvizsgáljuk.

Verdikt

Innentől szubjektív. A 'textr-ben érzem a képességet és a lehetőséget hogy megérjék az e-könyv piac letisztulását. Vannak tartalékaik, és van bennük invenció. Az e-könyv.hu már nehezebb eset. Nem megelőzni a 40.000 HUF alatti K3-t szerintem finoman szólva is nagyon komoly hátrány, igaz, ez az összes eszközforgalmazót súlyosan érinti. Érdemes megnézni a Brida textr-es oldalát, ott már keresik a Kindle verziót.

A másik az árazás. A mostani még nem az egyensúlyi, ahhoz az olvasók is és a tartalmak is túl drágák, szerintem. Nyílvánvaló hogy az árcsökkenés jelentős forgalomnövelő hatással bír, de hogy hova kéne beállítani és hogy hol kéne szubvencionálni, még nincs jól kitalálva.

A prc verziótól való elzárkózás pedig érthető, bár fájdalmas. Az Amazon nem tűnik ilyen skrupulózusnak, és bár a platformjuk zárt és monolitikus, jó eséllyel ők sem engedhetik meg maguknak, hogy elmenjenek az epub világ mellett. Mindenesetre a verebek csiripelnek holmi lehetőségről, hogy az Amazon nyithat az epub felé.

Deichsel és Weiler uraknak pedig nagyon köszönöm, hogy válaszoltak a kérdéseimre.

Mottó:
„Röhej, hogy az ember kénytelen ellopni egy könyvet,
mert a kiadó fél, hogy ellopják.” – bbandi

A blogra 2010 januárjában írt belépő cikkem meglehetősen mély alapossággal járja körbe az e-könyv-kiadás visszasságait, lehetőséget és lehetséges útjait. Az elmúlt lassan 9 hónap mindössze egyetlen velőt rázó újdonságot hozott, és ez önmagában elég ahhoz, hogy az akkor felvázolt lehetőségek mára okafogyottá váljanak. Pontosítok: az önmagában nem lenne elég, hogy a Kindle WiFi nagyjából 35 ezer forintért néhány nap alatt bárki kezébe kerülhet, az viszont, hogy ezen kívül semmilyen más előrelépés nem történt a hazai viszonyokat tekintve, az durván fogalmazva erősen odabasz.

Teória

Induljunk ki abból a feltevésből, hogy valakinek szüksége van egy eszközre, amelyen képes saját dokumentumait, esetleg egyszer-egyszer egy internetes holnap szöveges tartalmát átolvasni, hébe-hóba elolvasna egy Rejtőt vagy bármi mást, ami legálisan letölthető, és mindezért nem akar sem laptopot, sem egy iPad-hez hasonló tabletet cipelni magával (és persze kifizetni sem). Erre egészen a Kindle WiFi megjelenéséig nem volt épeszű eszköz. De lett, és ezeknek a céloknak többé-kevésbé megfelel. Tegyük fel, hogy aki eddig idehaza Kindle WiFi-t rendelt (ezres nagyságrend!), az ebből az indíttatásból rendelt.

Ha elolvassátok a korábbi cikket, abból kiderül, hogy az üdvözüléshez az olvasók szempontjából két dolog szükségeltetik: legyen min olvasnia és legyen mit olvasnia. Úgy fest, hogy az eszköz kérdése kipipálva, pillanatnyilag nincs ennél ésszerűbb árú megoldás.

Egyből vessük is el a teóriát, és folytassuk a gondolatmenetet: ha van eszköz, azt a tulajdonosa ki akarja használni. Ha jogszerűen akar eljárni (és ezt a kérdést itt ne is feszegessük tovább!), akkor mehet az Amazonhoz (ahol nekem változatlanul nem sikerült magyar nyelvű tartalmat lelnem), mehet MEK-re, vagy olvashat a Petőfi Irodalmi Múzeum Digitális Irodalmi Akadémiája keretében közzétett -- egyébként remek kortárs magyar -- tartalmat. És itt, jelen ismereteim szerint, vége a dolognak: a Kindle felhasználója, feltéve, hogy nem akar nagyon vitorlázni, nem fog tudni tartalomhoz jutni, illetve amihez hozzájut, azzal formátum-gondjai lesznek vagy valamilyen módon konvertálnia kell.

Miként van most?

A „szoftverről” szóló összefoglaló cikk egyelőre tovább várat még magára, mert nincs értelme frissíteni. A „nagy” forgalmazók (eKönyv Magyarország, Sanoma) egyelőre csak ígérget, illetve szűkös, jobbára magyar szerzőktől származó és sajnos több okból is ésszerűtlenül drága tartalommal rukkolt elő. Az Alexandrának egyelőre kisebb gondja is nagyobb annál, semmint az e-könyv-piac kihasználásán gondolkodjon. A kicsik meg egyelőre csak kevésbé ismert magyar szerzők műveivel rukkoltak elő, igaz, azt egészen jó áron (lásd pl. Adamo Books vagy Fapados könyv). Sehol külföldi tartalom, sehol a most futó „kurrens” darabok, sehol az eladási listákat vezető bestsellerek.

Mi a gond?

Felettébb egyszerű lenne tovább ostorozni azt a kevés, és épp ezért keserves helyzetben lévő kiadót, aki egyáltalán vette a bátorságot és pénzt, időt, energiát nem kímélve nekivágott ennek a jelenleg reménytelennek tűnő útnak. Egy dolgot azonban illendő lenne szem előtt tartani, mielőtt pálcát törnénk felettük. A dologban nem csak ők a ludasak, sőt, talán ők a legkevésbé ludasak benne. Két tűz közé szorultak ugyanis: egy olyan piacon kell helytállniuk, amelyre egyébként is jellemző a „magyar ravaszparaszt” mentalitás, töltelékként pedig megkapják mindehhez azt, hogy a külföldi jogtulajdonosok (de sokszor a magyarok is) elzárkóznak az elektronikus kiadás jogainak megadásától. Tudjuk, hogy sem az Amazon, sem a B&N nem árulja Harry Potter kalandjait. Miért? Mert a szerző így döntött. Coelho meg máshogy. Vagyis hiába öltek milliókat (milliárdokat?) tartalmak gyártására alkalmas technológia kidolgozására, hiába készítettek boltot, hiába találtak e-könyv-olvasót, hiába működ(het)ne Magyarországon az Amazon-modell (sőt, a jelek szerint még esetleg jobb is), a két legfontosabb dolog hiányzik. Ezek közül az egyik pont az a tartalom, amit az eszközök megvásárlói elvárnak.

Hogyan lehet a jövőben?

Tegyük fel, hogy az átlag magyar Kindle-vásárló nem hülye, és esze ágában sincs a magyar forgalmazók kénye-kedve szerint piacra dobott olvasót is megvásárolni, hogy legyen neki egy második. Úgyszintén nem foglalkozik azzal, hogy ilyen-olyan firmware-rel megroppantsa a készülékét, hogy az képes legyen ePub-ot fogadni. Olvasni viszont szeretne. Nyilván ők azok, akik, ahogy korábban is írtam, jó eséllyel belátható időn belül nem fognak magyar boltból magyar tartalmat vásárolni, kivéve, ha...

kompatíbilis lesz a meglévő olvasójukkal.

Per pillanat úgy gondolom, hogy a magyar e-könyv-kiadók előtt két (és fél) lehetséges ésszerű út áll.

Először: másolás

Vagyis az Amazon és a magyar mobil-piac modelljét lemásolni és összefűzni: a könyveket ésszerű, esetleg kicsit ésszerűtlen áron (drágán) árulni, cserébe ingyen vagy nevetséges összegért adni a könyvesboltot kiszolgáló eszközt. A 'txtr Reader -- feltéve, hogy létezik egyáltalán -- kitűnő lenne erre a célra. A most bemutatott új Koob3 is alkalmas lenne a feladatra. Ezzel saját piacot nyitnak, nem vesznek tudomást a Kindle piacáról, tehát konkrétan versenybe szállnak vele. Előnyük lesz a magyar tartalom, a magyar know-how, kiszolgálás, meglévő bolti háttér (eKönyv Magyarország: összes Bookline és Líra bolt). Komoly fegyvertények egy mégoly erős és agresszív ellenféllel szemben is.

Másodszor: dömping

Most jön a csuklás, dehát… Kukába dobnak mindent, amivel eddig dolgoztak, és DRM nélkül, nagyon nagy tételben és nagyon olcsón kezdenek el PRC-t kiadni. Ezzel kizárják azokat a vásárlókat, akik nem akarnak (nem fognak/nem tudnak) Kindle-t vásárolni maguknak, rengeteg gondjuk lesz a másolásvédelem hiányából fakadó jogtulajdonosi ellenállással, viszont a jogkövető(bb) vásárlókat már most el tudnák csípni.

Két és feledszer: dömping az Amazonnal

Lásd az előző esetet, de az Amazonon keresztül, drm-védetten. Előnye, hogy talán a külföldi jogtulajdonosok ráállnak a tartalom (magyar fordítás) közzétételére, hátránya viszont, hogy alig jövedelmez, épp ezért igen hosszú idő a magyar kiadás sajtó alá rendezése költségének megtérülése (vagy csak papírkiadással együtt éri meg).

További alternatívák?

Nincs ötletem. Komolyan. Széles vásárlóközönséget a most elérhető tartalommal a mostani áron szinte képtelenség megszerezni, pláne úgy, hogy ennek sötét tükörképében ott van számos igen tekintélyes, elfogadható minőségű tartalomforrás. Az olvasók árai jelen helyzetben csak keresztfinanszírozással (Amazon-modell) vagy vásárlói hűséggel (telekom-modell) hozhatóak versenyképes szintre. Sajnos a korábbi felmérésből pont az olvasóeszközök árára vonatkozó kérdés maradt ki, de a maradékból is kiderül, hogy a legtöbb válaszadónak valahol a Kindle ára körül van a fájdalomküszöbe (lásd a korábbi számtanpéldát is). Egy dolog biztosan nem éri meg: tovább készülni (technológiával, bolttal, gyártással) és halasztani a piacra lépést (ami már most is késő lenne).

Jön a karácsony. 2-3 ezer darab fa alá kerülő Kindle WiFi pedig egyenlő a biztos vereséggel.

Érdekes a párhuzam a másik óriás, az Apple esetével is. Ugye ők területre összpontosítva határozza meg egy-egy terméke vagy szolgáltatása bevezetési dátumát. Az iPhone 4 jövő év elején szeptember 24-én éjfélkor, az iPad ismeretlen időpontban lesz majd kapható a hivatalos boltokban. Elég ugyanakkor bemenni a WestEndbe, ahol csak az alagsorban három boltban lehet iPhone 4-et és iPad-et kapni. Megéri várni? Az Apple-nek irreleváns, mert a szoftverboltból ígyis-úgyis meg fogják venni az alkalmazásokat, akár „legális” a berendezés, ha nem.
Márpedig idehaza minden Kindle egy potenciális eszköz, amellyel pont nem a legális magyar tartalom megvásárlására van forszírozva a tulajdonosa.
 

Egy kedves barátom – aki mellesleg épp a korábbi cikk készítéséhez kölcsönkapott eszközről merített ihletet – ma délután meglepett egy e-maillel. Ezt a személyes adatok levágása utáni állapotban, egyébként változatlan tartalommal idézem:

Na, most kell kitölteni a vámkezeléshez a megbízást a UPS-nek.
Holnapra várható, és ha valóban megjön, akkor ki is hozzák, ha minden
ok. Azt mondja a nő: "maga is az Amazontól rendelt, látom..." én:
"igen, gondolom, vagyunk még egy páran" nő: "csak ez van itt, az egész
ország ilyet rendelt".

Bizonyára emlékeztek rá, nyájas Olvasóim, hogy a Kindle 3 beharangozó cikkének végén végeztem egy óvatos számítást. Vonjunk most sokszoros gyököt a vámügyintéző fent idézett állításából, majd ez alapján becsüljünk egy számot arra vonatkozóan, hogy az elmúlt szűk 2 hétben (amíg nem szállítottak) vajon hány ember rendelt magának Kindle-t. DHL-es „kapcsolatomat” felhívva gondolkodtunk egyet: olyan 1000-1500 darab hetente bizony már simán megfelel „az egész ország ilyet rendel” kitételnek. Osszuk le ezt két hétre, az heti 500 darab. Vonjuk le belőle a kezdeti hisztériát, vagyis osszuk el újra kettővel, majd kerekítsünk lefelé a következő százasig. Marad átlag 200 darab hetente.

Karácsonyig hátravan még 13 hét. Ezt is kurtítsuk meg, mert nincs kizárva, hogy a vásárlási őrület alatt az Amazon elsősorban a hazai piacra fog szállítani. Vegyünk tehát 10 hetet.

Ez 2000 darab új eszköz a magyar piacon.

Emlékeztek még a sarokszámokra? Ezúttal számoljunk a pesszimistább értékekkel: 5 év élettartam, évi 20 könyv, átlag 1800 forintért = 180 ezer forint olvasónként. Ha a fenti becslést vesszük alapul, akkor 20 helyett csak az idei évre 2000 darab eszközzel mindez 5 év távlatában… Hm… Igen…

Háromszázhatvanmillió forint. Leírva még szebb: 360 000 000

Hölgyeim és Uraim, kedves egybegyűltek, örömmel jelentem, hogy van magyar e-könyv-piac. A hardver beszállítója az amazon.com, a tartalomé pedig…

A névadásról

A szerkezet "hivatalos" magyar neve Koob3, finom utalással arra, hogy ez már a harmadik generációja a Koobe-nak, illetve hogy ebben a generációban már elérhető (opcionálisan) a 3G adatkapcsolat is. Leánykori neve HanLin V60, bár az unokatestvéreihez hasonlóan ebből is lesz biztos sok helyi elnevezés.

A vas

Alapvetően a Koobe Classic (Plus) és a Kindle szerelemgyerekének látszik. A szokásos Koobe képességeket (epub + majdnem minden szóba jöhető formátum; linux alapú, áttekinthető rendszermag, folderek, szabvány interface-ek) megfejelték azokkal a dolgokkal, amik - legalábbis hardware szempontból - a Kindle-t olyan népszerűvé teszik. Így sorakozott föl a szokásos mini-USB (USB 2.0) és normál SD (SDHC) port mellé a QWERTY billentyűzet, a WiFi és a 3G. A kijelző szintén új generációs, és bár nem hívják Pearlnek, de jobbak a kontrasztviszonyai, mint a korábbi modelleké. Alkalmasint megkérjük Professzore olvtársat, hogy mérje ki ezt is.

A designt pedig kifejezetten szépnek találtam. A hátlapot nézegetve az volt az érzésem, hogy kár az ilyet tokba rejteni.

A QWERTY billentyűzet jelenleg nem ismeri a magyar kiosztást, de a roadmapen rajta van, hogy ha nem is alapértelmezetten, de valahogy lehessen magyar karaktereket is előcsalni, ami nélkül a keresés vagy a jegyzetelés funkció csak kompromisszumokkal használható.

A magrendszer

A Koobe hozza a klasszikus, linux alapú folderekben vándorlós dolgait. Eléhúzott mindennek egy kellemes grafikus "alapoldalt" amiben listába rendezve vagy jókora ikonok mögé pakolva érhetők el az olvasó régebbi és újabb lehetőségei. Régről ismert képesség a folder alapú rendezés, a sorrend variálása, a keresés. Kicsit újabb fejlemény, hogy az ismeretlen formátumú állományokat ki sem jelzi, így véletlenül sem lehet rájuk kattintani.

És persze most már lehet WiFit konfigurálni, email és rss klienst indítani, jegyzetelőt és böngészőt használni. Ezeken az újdonságokon érződik a befektetett munka, alapvetően működnek, de a kiforratlanság is. Pl. a mail kliens csak POP3-at támogat, IMAP-ot még nem. A google accountomat félig magának konfigurálta be, de arra nem volt lehetőség, hogy időkorlátot is állítsak be, becsületesen nekiesett az elmúlt évek mind az 1600 levele lerántásának.

A WiFi gond nélkül tud fölcsatlakozni WEPWPA(WPA2)/PSK titkosítású hálózatokra, de a WPAWEP-et nem támogatja.

A formátumtámogatásról

Nem akarok konteókat gyártani, de meglepőnek találom, hogy amikor a szokásos Adobe alapú epub parsertől eltekintve pár formátumtámogatáson még javítani is sikerült, a (taggelt) pdf áttördelődik szépen, az rtf-nél nem kell az Unicode-konverterrel szórakozni, hogy-hogynem a prc támogatás most kimaradt. Még a végén összekevernék egy Kindle-lel.

Na ezt egy darabig nem fogják a Kindle tulajok látni, maximum pdf snapshotokon. Ez viszont egy átméretezhető, áttördelhető epub.

Verdikt

Egy 140 dolláros K3 előtti világban tuti befutónak tippeltem volna. Egy csomó dolog még mindig mellette szól:

• kiemelkedő formátumtámogatás, élén az epubbal
• magyar menü, magyar garancia, magyar karakterek (ez utóbbi egy későbbi firmware-ben)
• magyar ekönyvesboltok
• mail
• RSS (ezt nem bírtam működésre bírni, de elvileg mennie kéne)

de az ár, az bizony húsba vág. Egy amúgy korrekt minőségű,  használható, ráadásul keresztfinanszírozással padló alá nyomott árú Kindle 3 mellett azért nem lesz könnyű dolga. És ezt tényleg sajnálom.

Meglepetések, ha valószínűtlenek is, még lehetnek. Van egy könyvesbolt lehetőség, ami jelenleg a Google Books-ba viszi a felhasználót. Ha véletlenül a Google beállna a "független" gyártók mögé, az izgalmas perceket jelenthetne az olvasóknak, de az Amazonnak is.

Igen sokat gondolkodtam azon, hogy mit is kezdjek Bigyó Felügyelő nagylelkű felajánlásaként megkapott Kindle WiFi-vel, már ami a mélységi tesztet illeti. Úgy döntöttem, hogy nagyon adja magát az összehasonlítás a Nookról készült cikkemmel, ezért, bár nem azonos mélységben, teljesen azonos kaptafára készítem el. A nyilvánvaló, más tesztekben már említett részletekre nem térek ki.

(A képekre kattintva azok új ablakban teljes, néha megdöbbentően nagy méretben jelennek meg.)

Itthon is kapható: különösebb nehézség nélkül megrendelhető, csupán egy internetes fizetésre alkalmas bankkártya és egy biztos postacím kell hozzá. Az ára sem vészes, még a gyenge devizánk ellenére is 35 000 forint körüli áron megszerzhető. Ha majd újra lesz az Amazon raktáraiban, 3-4-5 napos szállítási határidővel megérkezik bárkihez, aki megrendeli.

És hogy mit kapunk… Nekem két dolog volt furcsa, amikor Bigyó Felügyelő kezében megláttam (úgy állt ott, mintha valami hirdetést fotóztak volna): ez, basszus, nagyon kicsi! A másik: ejha, de kis csinos a kijelzője!

Az Amazon előéletének, történetének taglalásával bőven eleget foglalkoztunk, épp ezért ezt külön nem részletezem. Gyorsan csupán annyit, hogy szemben a Nook-kal, ami csak némi forszírozás után hajlandó a bolttal itthonról együttműködni, az Amazon könyváruháza különösebb nehézség nélkül működik bárhonnan, ahol van WiFi vagy 3G elérhetőség.

És hogy mitől is egyedi a Kindle WiFi? Hát ettől...

Igen kérem, ez itt egy öltöny belső zsebe. Innentől a praktikus hordozhatóság kérdése számomra (aki nappalaim jó felét öltönyben töltöm) megoldva, mindenféle nehézség, komplikáció és külön tokkal való bíbelődés nélkül nagyjából olyan nehézségek árán tudom elővenni, mint a HTC Touch Pro-t.

Kézben

Érzésre

Ahogy a Nook nehéz volt kézbe véve, úgy ez kifejezetten könnyű (a párom még mindig sokallja a súlyát, bár ezt a véleményét csak egy könyvhöz való hasonlításig tartotta…). Valóban könnyebb lett, a korábbi Kindle 289 grammjából a mérés szerint 64 grammot faragtak, és bár ezzel sem érték el a Cybook 174 grammját, bő 10 dekával könnyebbre állították be a Nooknál. Mind az előlap, mind a hátlap kialakítása praktikus, kényelmes, minőségi érzetet kelt. A szín persze ízlés dolga, nekem talán a fehér jobban tetszene, de ez a grafitszürkés szín valahogy vagánnyá teszi, jobban érvényesülnek rajta a képernyővédő egyébként remek minőségű, nagynevű szerzőket bemutató rajzai és régi könyvillusztrációi. A lapozógombok elhelyezése példás, bár a használatuk (nem benyomódnak, hanem tulajdonképpen hátrafelé eltolódnak, ezért fent is, lent is érződik az elmozdulás) kicsit szokatlan. A billentyűzettel csupán egy bajom volt, a navigáló billentyűk ujbeggyel nem nyomhatók nagy biztonsággal, ezért körömmel kezeltem őket, ami így, egy napos használat után nem okoz gondot, de félő, hogy egy-két év alatt komoly károkat okoz benne. Bár kevésbé helytakarékos, a hagyományos ötbillentyűs megoldás itt jobban jött volna és/vagy kicsit vastagabbra alakítani ezt a négyzetalakú gombot.

Ránézésre

A kijelzőre már az elején is gyanús volt. Valahogy sötétebbnek látszott, mint amivel eddig találkoztam. Aztán a tesztmérések alatt jött az ígéret mellé a bizonyíték is. Innentől kezdve bárki, aki szerint az e-papír (e-paper, e-ink) technológia nem olyan jó, mint a hagyományos könyv, csak felettébb nehezen tudja védeni az álláspontját. Konkrétan messze a legjobb kijelző, amit olvasásra most ki lehet találni (a sokak által várt Pixel Qi és a hasonló transzflektív hibrid kijelzők olvasási célra gyakorlatilag elveszítették jelentőségüket. A használat során egyetlen kisebb gondot véltem felfedezni, amely a folyó szöveges olvasásnál gyakorlatilag észrevehetetlen: az egyes lapozások után az oldalak rendre szellemképesek maradnak. Ennek egyik lehetséges oka, hogy még bejáratós volt a készülék (ezt a jelenséget a gyártó mindig kommunikálja a felhasználók felé). Következzenek tehát a számok, az igazi mély-teszt, majdnem laboratóriumi körülmények között…

Nyilván ez is alul marad egy rosszabb minőségű nyomattól is, de már messze nem annyira, mint a korábbi (Vizplex) kijelzők. A tesztképek mérései alapján öt mintát tudok összehasonlítani. A referenciafehéret ofszetpapír, a referenciafeketét fotókarton adja, ezek átlagos szürkeértéke a 256 lépéses skálán 244 (fehér) és 45 (fekete). És itt jön a döbbenet: a Kindle WiFi feketéje 26, a fehérje 162, vagyis a Kindle feketéje konkrétan sötétebb a fekete fotókartonnál. A kissé hitetetlen számokat látva mindenféle fényben (napfény, szórt fény, különböző direkt és közvetett műfények) megnéztem, és tényleg. Összehasonlításként: a Nook fehérje 130, feketéje 56, a tesztben harmadikként szereplő Irex DR800S fehérje 137, feketéje pedig 49. Az összehasonlító mintákban a fehér ofszetpapírra nyomott szövegnél ezek az értékek rendre 204 és 55, a fehérítetlen volumenizált (tipikus olcsó kartonált könyveknél alkalmazott) papír esetén pedig 202 és 56. Az ábra keskeny alsó és felső mezője az elméleti dinamikatartományt, a két függőleges vonal a referencia papírok fekete és fehér határát, az öt sáv pedig az egyes minták mért dinamikatartományát reprezentálják: felül a Kindle, alatta a Nook, majd a DR800, végül a fehér ofszetpapír és legalul a volumenizált papír. És igen, a Kindle feketéje sötétebb a papír feketéjénél is. Hihető tehát az e-ink állítása: a Vizplexhez képest a Pearl kijelzők valóban kontrasztosabbak.

Olvasási élmény

Nekem hiányzik egy szép talpas antikva betű, egyébként teljesen rendben van. A menük kezelhetősége példás, bár néhány helyen észrevehetően gondolkodnia kell a processzornak egy-egy feladat végrehajtásán (ennek okára tippem sincs). Van annotáció, kiemelés, ezeket közösségi oldalakon (Twitter, Facebook) meg tudjuk osztani élő netkapcsolat esetén. Mindazonáltal csoda itt sincs, éppúgy fontos a jó fény és a megfelelően megválasztott betűméret, mint egy könyv esetén.

Formátumtámogatás

Mobipocket. Pont. A zárt támogatás a készülék egyik rákfenéje, ahogy a beharangozó cikkben is hangsúlyoztam, a formátum és a másolásvédelmi szabvány együttese valószínűleg hosszú időre kizárja majd annak a lehetőségét, hogy a berendezést magyar boltból, magyar tartalommal etessük.

Egyetlen érdemi újítás a PDF pan/zoom funkció, vagyis a feltöltött PDF dokumentumokat nem csak teljes méretben tudjuk megjeleníteni, hanem egy halom egyéb opcióval is. A 6  hüvelykes méret miatt azonban változatlanul nem ideális A/4 méretű PDF-ek olvasására.  Egyik komoly hátránya (például a DR800-hoz képest), hogy nem tudja a PDF-ről leszedni a margót (tehát nincs még csak ál-reflow sem). Furcsamód egyébként PDF-et (itt a saját gyártású teszt PDF-re gondolok), érezhetően gyorsabban lapozta, mint a kvázi-gyári (ingyenesen letölthető DRM-mentes) PRC-t. A fenti képen a teszt pdf egy oldala látható igen közelről, a pixelesedés a gyakorlatban egyáltalán nem befolyásolja az olvashatóságtot, tehát még ilyen apró betűkkel is élvezhető az olvasás (én ezt szeretem).

Pár kép ezer szó helyett

Innentől eltérek az eredeti Nook teszt irányától, elsősorban azért, mert a technikai mélység és elemzés helyett inkább csak a lényegi különbségekre koncentrálok.

Működik a grayscale dithering. Az elvi 16 szürkelépcső közötti árnyalatok megjelenítésére a képet alkotó pixelek szürkeértékeinek cserélgetésével hozza létre, vagyis bizonyos határok között (nyilván az eredő felbontás és képrészletesség rovására) élethűbbé tudja tenni a szürkeárnyalatos felvételeket. A tesztépeken azokat a mintákat mutatom be, amelyeket a Nook esetén is tettem: brutális a differencia a Kindle javára.

Bár tesztkép nem készült róla, Dworkyll figyelmét szeretném különösen felhívni rá, hogy a PDF átméretezésénél állítható az élsimítás erőssége (négy fokozatban), vagyis ha nem sikerült a tökéletes pdf optimalizálás, akkor is van némi lehetőségünk tűzoltásra, vagyis az optimális kép beállítására. Ilyet eddig máshol nem láttam.

Teljesítmény, lapozási idő, akkuélettartam

Az akkuról nem tudok nyilatkozni, a teljesítményre a jó-elfogadható minősítés illik leginkább az én értékrendem szerint: bár alapvetően gyorsnak tűnik a gép, néhány előre nem várt helyzetben bizony brutálisan belassul. Ennek okát, ahogy fentebb is írtam, nem tudom.

A lapozási időt nem sikerült lemérnem, aki kíváncsi rá, próbálgasson méréseket az alant látható filmek vizslatása közben! Ami biztos: PRC és PDF esetén is igaz a „nyomj gombot az utolsó kor közepén” alapelv, így csak a kijelző frissítésére kell várnunk, az előkészítésére nem. A szkennelt PDF oldalak (A/4 eredetiben) egy-egy oldalának lapozásához ugyanakkor brutálisan sok idő, 3-4(-5-7) másodperc is kellhet.

Örömömre szolgál bejelenteni, hogy elsőként a Blog történetében filmen is meg tudunk mutatni két dolgot: a lapozás gyorsaságát (prc-n és PDF-en), valamint a Pearl kijelző működését lapozás közben elég komoly, elvben 1:1 arányú nagyítással. Íme, élvezzétek!  Felül a PRC, alatta a PDF, legalul pedig az 1:1 makro.

Verdikt vs verdikt

Konkrétan a beharangozó poszt végén gyengén gondolkodtam, sőt, el is kalandoztam kissé. Most a fegyelmezettség szem előtt tartásával nézzük a tényeket a Nookhoz viszonyítva.

• kisebb,
• könnyebb,
• egyszerűbb beszerezni,
• klasszissal jobb a kijelzője,
• olcsóbb,
• van beépített angol szótár és Wikipedia-elérés (ez utóbbihoz kell működő netkapcsolat),
• angol nyelvű irodalmat gond nélkül vásárolhatunk rá, ráadásul jobbára olcsóbban, mint papíron,
• van jegyzetelés, kiemelés, ami közösségi oldalakon megosztható,
• egyszerűbben használhatóak a kezelőszervek (illetve ugye van neki).
• nem támogatja az ePub szabványt, emiatt legalábbis kétséges, hogy lesz-e rá magyar nyelvű vásárolható irodalom,
• külső memóriával nem bővíthető, bár így is tekintélyes méretű könyvtár érhető el rajta.

Az mp3-ra, a böngészőre és a hangos felolvasásra nem érdemes időt és figyelmet fecsérelni, mert aki olvasni akar, azoknak -- szerintem -- nem ez az elsődleges szempont.

Kéne. Pont.

Csupán néhány tényező tart vissza az azonnali rendeléstől. Egyrészt nem tudjuk, hogy a karácsonyi felhozatal milyen lesz idehaza. Várható a 'txtr Reader (bár nagyon nagyot kellene üssön ahhoz, hogy érdemben lelökhesse a Kindle WiFi-t a trónjáról), jön a Koob3 V60, jönnek az új Sonyk, persze egyik sem ilyen áron (sőt, egyik-másik árából három is kijönne, nyilván külön-külön rendelve). És persze nagy kérdés, hogy a hazai szolgáltatók mivel tudnak elkápráztatni minket 2010 karácsonyára: marad a kalóz oldalakra való mutogatás, a kiadók pénzéből utazgatás, a bírkózás az elektronikus tartalmat ördögtől való rossznak bélyegző kortárs szerzőkkel, vagy végre történik is valami?! Hogy mit szeretnék, ami megrengetne a szakasz címében közzétett hitemtől? Elfogadható áron elfogadható választékot ésszerű keretek között majdnem ajándékba kapott e-könyv-olvasóval. Mondjuk úgy, mintha Bostonban élnék...

Final Word

(Update 2010. október 2.) Nemrégiben blogunk egy olvasója, nagygabe belevágott egy hatalmas projektbe, amelynek eredményeképp olyasmi jött létre, amiért az egész magyar e-könyves társadalom hálás lehet.  Angol--magyar szótár,  amely működik a Kindle WiFi-n is (a meglévő angol értelmező szótár váltható le vele). Köszönjük szépen! :-)

Ezúton is hálásan köszönöm Bigyó Felügyelőnek, hogy újdonsült berendezését kölcsönadta nekünk. Ha nagyok leszünk, ígyérjük, megháláljuk!