Nos, rendhagyó poszt lesz, mind stílusát, mind tartalmát tekintve. Már egyből a cím is magyarázatra szorul, merthogy a K hogyan is jöhet össze az elsőséggel. Nos, drága Olvasók, úgy, hogy a K itt a Kindle (3. generáció) rövidítése. Bizony.

Fotó: amazon.com

Egy rövid felvezetés után kezdjük ott, ahol mindenki más abbahagyta. Következzen tehát a...

Bevezető

Tudjuk, hogy 2010. augusztus 27-étől kapható, az előjegyzések rekord száma és a rendkívül nagy érdeklődés miatt szeptember első napjaira gyakorlatilag elfogyott az első szállítmány, az utánpótlás szeptember közepén érkezik. Tudjuk azt is már, hogy kisebb, mint az elődje, többet bír az akkumulátora, 20 százalékkal kontrasztosabb a kijelzője, továbbá grafitszürkében és fehérben is kapható, végül pedig van csak WiFi-s és WiFi plusz 3G-s zsinórtalan kapcsolódással. Ismert továbbá, hogy gyorsabb lett az elődjénél. Azt is tudjuk, hogy olcsó: ugyan még nincs a lélektani 100 amerikai dollár alatt az ára, de nincs messze tőle.

Emlékeztek a Galaxis útikalauz stopposoknak filmadaptációjának arra a jelenetére, amikor a bolygón landolt wogon űrhajó felé mennek négyesben (Arthur, Ford, Zaphod és Marvin), amikor egyszercsak...

Csatt!

No, erre gondoltam.

Valami itt mégsincs rendjén. Oké, tudjuk, hogy kialakulófélben van az elektronikus könyvek magyar piaca, azt is tudjuk, hogy normális áron, elfogadható minőségben egyelőre semmit sem kapni (illetve amit kapni lehet, az annyira szánalmasan szűk kínálat, hogy az embernek inkább sírni lenne kedve tőle, nem olvasni). Persze, ott van a MEK, a PIM DIA és néhány egyéb kezdeményezés, meg ugye végülis, ó, teremtőm, mintha lenne valami illegális tenger is, amin mindenféle kalózok hajózgatnak prédára várva. Node azzal ugye mindenki tisztában van, hogy

BOLTBAN
EHHEZ
(várhatóan)
SOHA
NEM
LESZ
LEGÁLISAN
ELÉRHETŐ
MAGYAR NYELVŰ
TARTALOM
?

„És akkor ezt most hogy?”

Közismert, de kevéssé hangoztatott tény, hogy az Amazon amolyan 1984-esen szereti a saját útját járni. Ennek egyik következménye az, hogy saját magának megszerezte az egyik elterjedt és kedvelt e-könyv-formátum, a PRC (Mobipocket) technológiáját, majd gyártott hozzá egy olyan egyedi másolásvédelmi rendszert, amit rajtuk kívül senki más nem használ. Vagyis: ha valaki Kindle környezetre akar bármiféle tartalmat (könyvet, periodikát, képregényt) másolás- (vagyis jog-) védett formában árulni, azt kizárólag az Amazon.com (.co.uk, esetleg majd .hu) oldalon teheti meg, máshol nem. Ez eddig mondjuk rendben is volna, bár azt nehezen hiszem, hogy ott a nagy víz túloldalán csípőből elbánnának a magyar karakteres PDF vagy Word forrásokkal. A gond igazán ott kezdődik, hogy itthon gyakorlatilag mindenki a másik „igazi” formátum, az ePub felé orientálódik, így mindenki az Adobe ADE másolásvédelmi rendszerét használja, amely, minő tragédia, nem fér meg egy (gép)házban az Amazon AZW-jével. Az eredmény a fenti sok soros kiemelés.

Mondom máshogy, kedves Olvasó, mert jó ha tudod: ha nem leszel képes hitelt érdemlően bizonyítani, hogy a Kindle-ödön tárolt magyar nyelvű tartalmakhoz legálisan jutottál hozzá (erre kevés esélyed lesz), akkor egykönnyen rádsüthetik a szerzői és szomszédos jogok megsértésének vádló billogát. (Lásd 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről, 329/A és 329/B paragrafusok, továbbá 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról, 35. paragrafus, (2) bekezdés. Az utóbbi linkért köszönet flamernek!) Persze csak ha kérdezi valaki. Én szóltam.

Erre két lehetséges megoldás adódik. Vagy a magyar könyváruházak árulnak az Amazonon is (szürreális elképzelés), vagy az Amazon nyit az ePub felé, ami saját pozícióinak részleges feladását jelentené. Olyan patthelyzet van tehát, amelyet (legális úton) a jelen helyzetben nem nagyon lehet feloldani. Természetes, hogy a jövő tartogathat (érdekes) meglepetéseket.

Egy komoly újdonság, amit eddig senki nem említett a „helyén”

Nos, én még nem láttam tesztben kiemelni, hogy a gyártó által 50%-osnak titulált kontrasztnövekedés vajon minek a következménye. Ez bizony az, hogy a Kindle kijelzője a legújabb e-ink-féle megoldás, a Pearl. Új gyártó tehát nincs, a régi maradt néhány változtatással. A „fehér” továbbra is szürke (kb. 40%-os fényvisszaverő-képességgel), az eddig referenciaként adott 1:6 kontrasztarány 1:10-re változott. Azt viszont senki sem tudja, hogy ezt a kontrasztarányt pontosan hogyan is mérik. Ha megkapjuk a berendezést valakitől részletes tesztre, akkor majd méricskélek (ahogy a Nooknál tettem). [Aki szeretné látni saját Kindle WiFi-jét e blog hasábjain visszaköszönni, ne legyen rest jelentkezni e poszt írójánál! ;-) ]

És hogy vennék-e? Vagy inkább: fogok venni?

Nemtom, de tényleg. Az ár a fájdalomküszöb környékén (még a páromnak is, pedig ő kvázi ingyen, de legalábbis harmad-negyedáron olvas évi 30-40-50 könyvet). A mérettel meg lehet barátkozni, bár nekem még mindig nem üti a buszon olvasás kényelmes HTC-méretét és egyszerűségét. Gyors, gyönyörű. Viszont itt állok gondterhelten, hogy akkor most lesz-e magyar e-könyv-piac igazából, vagy sem? Kapok-e tartalmat mondjuk 1200 forintért, vagy marad a reménytelenül és kezelhetetlenül sok 2000-3000 forintos kategória válogatás nélkül mindenre? Kapok-e olvasót itthon ilyen áron? És mi lesz azzal, amit (sokat) olvasni akarok és nem kapni még mindig (és még mindig és mindig és mindig, már sok éve a jövőben sem)? Vagy egyszerűen mondjam azt, hogy fene a magyar e-könyv-gyártásba, és inkább hajózok egyet csendes vizeken, mert van mit olvasni, van elfogadható minőség és az egész nevetségesen olcsó (ingyenes)?

De írom másképp: ha az a kérdés, hogy háromféle 26 centis pizzát rendelhetek házhozszállítással, ellenőrzött minőségben, darabját 2500 forintért, vagy az, hogy a Dzsema el Fna éjszaka terített asztalai várnak rám szinte ingyen, akkor bizony elgondolkodnék az utazás fáradalmain és az ottani étkezés kockázatain.

Ó, igen, elkanyarodtam az eredeti témától. Vagy mégsem? Kis hazánkban, ha nem is vehemensen, mindenesetre érezhetően keresleti piac van. Ezt a keresletet a poszt írásának pillanatában érdemben egyetlen szolgáltató sem tudja maradéktalanul kiszolgálni sem eszközzel, sem tartalommal. Innentől kezdve bármi, ami ésszerű kockázatvállalás mellett a rendkívül árérzékeny piacon megvalósítható alternatíva lehet, pillanatok alatt óriási penetrációra tehet szert. Ezt pedig, kedves Érintettek, úgy hívják, hogy piacvesztés. Mert aki egyszer megvásárolt egy édesvízű akváriumot, az biza soha nem fog sósvízi halakat venni bele, hiába szebbek. Magyarul: aki egyszer Kindle-t vesz,  az jó eséllyel SOHA nem fog magyar boltból ADE védelmes ePubot vásárolni.

Számoljunk egy kicsit! A Kindle ára mondjuk 36 ezer forint, fele annyi (se), mint az utána következő legolcsóbb eszköz. Egy átlagos olvasó (akinek megéri megvenni), évi 20-30 könyvet olvas. Számoljunk e-könyvenként 1800 forinttal, ez bruttó évi 36-54 ezer forint. Egy ilyen eszköz várható élettartama nagyjából 5-7 év lehet (pontosan nem tudjuk, de gyakorlatilag az első Kindle sem tekinthető elavultnak, ugyanúgy működik ma is, mint a legújabb). Vegyünk alsó hangon 5 évet, erre az időre 180-270 ezer forint adódik per capita. Az országba mostanáig szerény becslésem szerint 20-30 darab Kindle WiFi érkezhetett (a Kindle 2-t és az igen ritka Kindle-t nem számolva), ez a következő 5 évre kumulálva 3,6-8,1 millió forint bevételkiesést jelent.Világos?

Frissítve, aktualizálva 2011. december 1-jén.

Eljött az ideje, hogy a Blog egy éves születésnapja apropójából összeállítsunk valamit, ami egy év tudásanyagát egyesíti magában abból a célból, hogy az új látogatók vagy általában az érdeklődők egy helyről, gyorsan és pontosan kapjanak választ a kérdéseikre. A poszt a teljességre törekszik, minden lényeges és érdemi kérdés, ami kimaradt, de kommentként feltesznek a nyájas olvasók, gyarapítani fogja a tudástárat.

Alapok

Ebben a részben az e-könyvekkel kapcsolatos legalapvetőbb fogalmakat tisztázzuk.

e-könyv

Másképpen elektronikus könyv, e-book és minden hasonló folyamodványa. Egészen tág értelemben minden olyan tartalom, amelyet abból a célból hoztak létre, hogy erre alkalmas eszközön, a tartalom kinyomtatása nélkül olvassanak.

e-könyv-olvasó

Olyan eszköz, amelyet elsősorban e-könyvek olvasására fejlesztettek. Tág értelemben minden olyan számítástechnikai eszköz ebbe a körbe tartozik, amely eleve alkalmas, vagy szoftveres fejlesztéssel alkalmassá tehető e-könyvek olvasására: számítógép, telefon, PDA. Szűk értelemben azoknak az eszközöknek a csoportja, amelyeket kifejezetten elektronikus könyvek olvasására fejlesztettek ki.

Specifikációjuk miatt (alacsony áramfelhasználású processzor, elhanyagolható fogyasztású, napfényben is olvasható kijelző, rendkívül kis súly, egyszerű kezelhetőség) a többi eszköznél sokkal inkább alkalmasak a hagyományos könyvek, egyes esetekben akár folyóiratok, napilapok leváltására is.

DRM

Digital Rights Management. Bármilyen elektronikus tartalom jogos felhasználását igazoló, továbbá jogtalan felhasználását akadályozó vagy megnehezítő eljárás összefoglaló neve. A DRM elsődleges célja, hogy az e-könyv mint tartalom előállítójának üzleti érdekeit védje azáltal, hogy megakadályozza vagy nehézkessé tegye a tartalom illegális sokszorosítását, másolását, továbbértékesítését, szigorú esetekben kölcsön adását is.

Jelenleg két DRM-megoldás tekinthető elterjedtnek: az Adobe-ePub és az Amazon (Kindle) azw. A tervek szerint az Apple iPad az Apple saját FairPlay-ePub autentikációját fogja használni. Az Adobe és a Kindle DRM nem fut egyszerre ugyanazon az olvasón.

A hazai gyakorlat egyre inkább a DRM „puha” megoldásai felé halad, amelynek lényege, hogy a felhasználó és a vásárlás adatait titkosítva elrejtik a dokumentumban, így az bár másolható marad, a „közszemlére” kitett anyagok lekövethetők, így a jogsértés ténye, illetve a jogsértő személye viszonylag gyorsan leleplezhető.

Intro

Az eInk-függőktől újfent elnézést kell kérjek, mert megint sikerült kirándulnom egyet a többcélú, LCD-vel szerelt szerkezetek birodalmába. A Vodafone Magyarország jóvoltából ugyanis megpróbálhattam képet alkotni, hogy az Androiddal szállított okostelefonok mennyiben képesek az elektronikus könyvek megjelenítésére. Némi kihívást is kerestem az ügyben, ezért ez elérhető legolcsóbb vasat vettem célba, ami ezen fut, az minden androidon fut.

A vas

A teszteszköz a Vodafone saját nevére szitázott Vodafone 845 volt, ami még vitamax csomagban is vihető 30990 királyi forintokért, előfizetéssel pedig akár 10000 alá is le tud menni, bizonyos tarifacsomagokkal akár 1 (!!) forintig. A telefonálási és egyéb képességek polírozását meghagynám a szakportáloknak, inkább azokat a paramétereket emelem ki, ami az olvasáshoz érdekes.

A legfontosabb, hogy a kijelző felbontása mindössze 320x240 pixel, azaz QVGA, és rezisztív. Stylus nincs hozzá, de gyakorlatilag minden funkciót meg lehet csinálni ujjal, az Android ebből a szempontból teljesen jól teljesít. Természetesen a felbontás elmarad az iPhone-októl, és a multi-tuch hiánya miatt nincs pinch-zoom sem (ez utóbbi az iBooks-ból is hiányzik), de a képkezelés meglepően gyors. Aki pedig a full extrás laphajlítós lapozáseffektre vágyik, az is tud működni, éspedig hiba nélkül!

Van még egy elfordulásmérő, ami az alkalmazástól függően automatikusan elforgatja a laptartalmat, és megint az alkalmazástól függően ki is lehet kapcsolni. A telefon MicroSD kártyával bővíthető, sőt bővítendő, enélkül ugyanis az olvasó alkalmazások nem nagyon akarnak dolgozni. Számítógéphez pedig USB-MicroUSB kábellel illeszthető. (Éljenek a szaványok, hehe:-) Ezzel együtt a vasat egyetlen dolog gátolja abban, hogy teljesen átütő olvasóplatform legyen, ez pedig a kijelző. A QVGA sajnos kevés az igazi komforthoz, de átmeneti unaloműzőnek még elmegy. Egy 800x480-as AMOLED mondjuk Desire módra, az már nagyot szólhat.

Android

Ezzel a témával még csak most kezdem a barátkozást, de meg kell mondjam, igencsak megkönnyebbültem, amikor az tapasztaltam, hogy az iOS-nak milyen erős versenytársa támadt. A felhasználói élmány talán nem olyan kisimult és letisztult, mint az iPhone-oknál, cserébe semmivel sem tud kevesebbet, sőt sokkal több platformon elérhető, és az iPhoneok használhatóságát megalapozó AppStore-nak is teljesen működőképes alternatívája van az AndroidMarket személyében.

Ennek következtében minimális erőfeszítéssel több, epub-olvasásra való alkalmazást is le tudtam tölteni, ingyen és bérmentve. A következőkben leginkább ezekről lesz szó.

Laputa

A két, mélyebben tesztelt alkalmazás közül ez a szebb és rámenősebb. A grafikus világa nagyon emlékeztet az iBooksra, lapozáskor ugyanúgy hajlítja a lapot, mint egy iPhone; vagy csúsztatja, mint egy B&N reader app. Kellemes a progress bar, kiírja az időt, és jelzi, hol járunk a fejezetben. A fejezetek közti váltás gyors, de észrevehető.

Beépítve hoz magával egy Bibliát. Saját tartalmakhoz az integrált könyvesboltok használatával juthatunk, vagy egy import alkönyvtár használatával, sőt, ha csak úgy böngészünk egy file-kezelő alkalmazásban, egy duplaklikk egy bármilyen epubra annak Laputában való megjelenését fogja eredményezni, igaz ekkor nem kerül be a könyvespolc nézetbe.

Ami viszont kellemetlen meglepetés volt, hogy a barokkosra cizellált teszt-epubjaim stílusvezérlése a Laputát egyszerűen nem érdekli. Azaz fontot hiába ágyazunk be akárhányat, az alkalmazás 5 előre telepítettjéből választhatunk egyet. A bekezdéseket nem behúzással, hanem sortávval jelzi, és nem lehet egyiket sem konfigurálni. A táblázatokat pedig bekezdésekké konvertálta, keretnek, celláknak nyoma sincs.

A polc módban lehetett saját listákat generálni, de nagyon nehézkes volt a kezelésük.

Ezért aztán mindennel együtt nem ajánlom, bár a lapozás effekt ebben az alkalmazásban a legszebb.

Aldiko

Kicsit félve mentem neki az Aldikonak, mert elsőre ez sem mutat többet, mint a Laputa. Saját tartalom ugyanúgy a bekódolt könyvesboltokból vagy a microSD egyik dedikált importkönyvtárából jöhet. Saját fontból itt csak három van (serif, sans, mono), de konfigurálási opcióból rengeteg. Kezdve azzal, hogy használja a publikáció stílusvezérlését. Ugyan csak részlegesen tud kezdeni vele dolgokat, de megjelentek a saját fontok és a táblázatok is. Lehet nappalra és éjjelre külön profilokat definiálni (szín, font, egyebek), amiket gyorsváltógombbal lehet váltani. A fényerő-szabályozáshoz elég a képernyő szélét föl-le simogatni. Az oldalképet is is nagyon kis lépésekkel lehet hangolni, a margókat akár külön-külön is. Lapváltás effekt csak egy van, de a sebessége állítható.

Kezel integrált szótárat és van wiki és google keresés is. Polc módban van tagelésre és csoportosításra is lehetőség. Parádés.

Sajnos az élet nem fenékig tejföl. Az Aldikonál ugyanis kijön, hogy miért erőlteti a az Adobe a forrásanyagok tördelését. A fejezetek közti váltás ugyanis kőkemény homokórázással jár. Ez persze lehet a belépőszintű hardvertől is, de mivel másban nem tapasztaltam efféle késleltetést, ezért inkább a program gyengeségére tippelek.

Mindennel együtt az Aldiko praktikusan mindent tud, amivel az epubok olvasását testre  lehet szabni, Androidos vasakon kötelező.

Verdikt

Az tisztán látszik, hogy az ekönyvek jóval több eszközön olvashatóak, mint a dedikált vasak. Csak ebbből a kis fapados - és olcsó - nünükéből az elmúlt hetekben több, mint ezret adtak el. Az iPhone és az iPad penetráció, az Androidos prémium-mobilok elterjedtsége ennek a többszöröse, és egyre gyorsul. Még ha ezeket nem is kifejezetten olvasásra vették, vagy tervezték, de egy kis impulzív betűfaló időűzésre, például moziban a film előtt, vagy egy unalmas értekezleten, tökéletesen alkalmasak. És mivel nem dedikált olvasónak viszik őket, a használójuk jó eséllyel nem fog bookwarezzel vergődni, viszont mivel egy távközlési hálózat végén lóg, akár vásárolhatna is impulzívan. HA lenne tartalom legálisan.

És hogy egy kis csavar is legyen az ügyben, ezek az alkalmazások nem fogyasztanak kemény DRM-es anyagokat, csak ha a bedrótozott boltokból jönnek. Mármost a magyar piacon csak az ekönyv.hu-ról tudom elképzelni, hogy képes önálló Android alkalmazással megjelenni, esetleg a Sanoma, a többi, függetlenségét erősen őrző társaságnak más út kell, ha nem akar erről a lehetőségről lemaradni. Például a puha DRM.

 

Vendégírónkról: az e-olvasás nagy öregje, aki már akkor villanyon olvasott, amikor a kínaiak még a négykombos kvarcóránál tartottak. Ő az, aki ha bemegy egy papírkönyv-áruházba, e-könyvvel a zsebében jön ki. Fogadjátok sok szeretettel másodjára is a Gyalugép Feketeöves Mesterét, scan_dalt, aki a kedvünkért az olvasás mellett írásra is vállalkozott.

Dworkyll

 

Cave canem!

 Intro

Körülbelül két hónapja kezdődött a földindulás az ebookreaderek piacán. Az iparágnak szembe kellett nézni komoly vetélytárssal, na nem technológia értelemben, hanem az a fránya ár…..

Gyakorlatilag a KOBO volt az első, 150 USD környékére beárazott einkes olvasó, ami egyszerűségénél és leginkább csalogató árával megindította az áresést. Sajnos a jelenség, számos ok miatt, hozzánk nem nagyon gyűrűzött be, még…

A ketyere tényleg csak olvasásra való, kihagytak belőle minden cafrangot ami csak egy kicsit is a multimédia irányába mutatna, nincs felolvasás de még csak mp3 lejátszó sem, a képnézegetést, netezést stb. felejtsük el ennél a jószágnál. Érdekes hogy kékfogat viszont beletuszkoltak, Blackberry tulajok szinkronizálhatják könyvtárukat illetve vásárolhatnak olvasnivalót az okostelefon segítségével a readerre PC nélkül. A RIM is kanadai :-).

A KOBO elnevezés állítólag onnan ered, hogy nagytehetségű marketingesek összekeverték a BOOK betűit és ez tetszett nekik a legjobban, komoly brainstroming eredménye tehát.

A KOBO-t Kanadában a chapters.indigo illetve a borders.com forgalmazza valamint a Walmart polcairól lehet valós időben leemelni. Az online árudák szállítanak Európába is, kishazánkba viszont nem. A cég terjeszkedik és Ausztrália, Új-Zéland is célállomás. Elvileg az USA következik és pletykálnak Nagy-Britannia-beli megjelenésről is. További pletyka, hogy karácsony környékére 99 USD körüli ár várható.

Annyi személyes még, hogy kerek két hónapja kértem meg Kanadában élő barátomat, hogy szerezzen egyet és küldje el. A napokban kaptam kézhez. Az azóta bekövetkezett árcsökkenés miatt olcsóbb readerek is léteznek a piacon, sokkal csábítóbb funkciókkal, lásd Kindle 3, „szeretnék én előre olyan okos lenni, mint az anyósom utólag”. Lehet, ha nem „kapkodom el” a rendelést, most más típusú készüléken olvasgatok. Így jártam, de sírásra nincs különösebb ok. Még egy apropója a vásárlásnak, a két korábban is használt LCD kijelzőjű cucc mellé kellett egy kültérben is használható „udvari olvasó” olcsón.

Miként azt többen is észrevettétek, a Koobe kijött egy új, QWERTY billentyűzetes vassal, ami a szokásos magyarított firmware-t kapja. Amint szerét ejthetjük, teszteljük majd ezt is. Sajnos az ára nem tud versenyezni a szürkeimporttal behozott (és mondjuk a tartalommal keresztfinanszírozott) új amerikai olvasók áraival, cserébe viszont magyarítás és egy éves magyar garancia van.

A másik jó hír, hogy úgy fest, az egész e-könyv téma kezd beszivárogni a fősodorba, már a MediaMarktban is lehet kapni ezt-azt, akár részletre is. A T-com felhívására pedig több gyártó és forgalmazó is tudott ígéretesnek látszó ajánlatot tenni, remélem mihamarabb megjelennek azok is a portfólióban. Ha lesznek konkrétumok, igyekszem arról is beszámolni.
 

Az ekönyv.hu pedig ugyan adós maradt a textr' olvasóval, viszont a magyar szépirodalomnak és a fapadoskönyvnek hála már többszáz címnél jár.

Nem kell különösképp nagy jóstehetség ahhoz, hogy lássuk, izgalmas ősznek nézünk elébe. A tartalomterjesztésen keresztüli finanszírozás ugyan szerintem a holdban, (vagy legalábbis tőlünk nyugatra) van, de egy jó kis verseny, a vasak és a tartalmak között, csak jó lehet nekünk, végfelhasználóknak. Csak győzzük kivárni.

Úgy látom, a bel- és külkereskedelmi helyzet már odáig fokozódott, hogy érdemes lett önálló topikot nyitni azoknak az olvtársaknak, akik szeretnének kinőtt, meghaladott vagy más okból eladósorba került olvasóeszközeiknek piacot keresni. Ugyancsak ide várjuk szeretettel azokat, akik kifejezetten használt, már nem bolti vasakat keresnek.

Jutalék nincs, éljen a szabad piac.

Annak idején Hannával az SLP még publikus oldalán futottam össze, amikor -- tudomásom szerint először és utoljára -- a civilek és kiadók egy elég átfűtött, de annál őszintébb vitában csaptak össze az elektronikus példányok (és azok közzététele) témájában.

Az idő nem a "kiadószkeptikusokat" igazolta, minden negatív hatás ellenére egyre jobban fölzárkózik a magyar könyvkiadás is a mainstreamhez. Annak ellenére is, hogy a nem üzleti célú ekönyvgyártás sem lassult, hanem gyorsult az elmúlt években.

Hanna pedig lépett egy olyat, amit szerintem sok szerző és fordító simán megtehetne. Ha már megfékezni nem tudja folyamatot, legalább a lehetőséget megadja azoknak az olvtársaknak, akiket az erkölcsi érzékük a (valahol föllelt elektronikus változat elfogyasztása után a)  kompenzálás felé noszogat, hogy egy kattintással egy szerény összeget juttasanak a szerzőnek. Becsületkassza alapon.

Ez a kis lépés szerintem nem fogja Hanna bankszámláját a csillagokba küldeni, és a világot sem váltja meg. De minden nagy út egy kis lépéssel kezdődik, és ez egy olyan kis lépés, ami a szívemnek egy roppant kedves irányba visz.

Mint azt már többször jeleztük, a T birodalom barátkozik a szép új villanykönyv világgal. Az előző eszközértékesítő kampány, dacára a kifogásolható felhasználói élményt nyújtó Hanvon vasnak, meglepően sikeres volt, az összes kütyü elkelt, bár újabb kontingenst nem rendeltek.

A T nem adta föl, és újabb eszköz bukkant föl a boltban, a Sony legkisebb olvasója. A T hozzáadott értéke az ügyhöz a 12 vagy 24 havi kamatmentes részlet (már amennyiben a vásárlónak van előfizetése ÉS mobilinternet előfizetése). A részletfizetésért mindenesetre jár a pirospont.

Kis "megvezetések" azért odafértek a lapra. Írják, hogy "sok eBook memóriája bővíthető (pl. SD-kártyával)" de expliciten nem, hogy ez nem igaz a Sony PRS-300-ra, mert az azon kevés olvasó közé tartozik, ami nem bővíthető külső kártyával. De ameddig a Kindle, amelyik hasonlóan bővíthetetlen  2 és 4 GB belső memóriával bír, ebbe a kütyübe csak fél giga jutott, és az OS is ezen van, a könyvekre kb. 440 MB marad.

Vannak irodalmi demonstrációk is, de sajnos PDF-ben. Igazán átrakhatták volna epubba, hogy közelebb legyenek a valódi e-könyvekhez.

A jó hír, már azon kívül hogy lehet részletfizetéses konstrukcióban olvasót venni, hogy a Vodafone-t is elkezdte érdekelni a téma. A versenyt pedig szeretjük. És talán egy nap eljutunk oda mi is, hogy a tartalomeladásból finanszírozzák meg a olvasót, hasonlóan a "jóárasított" új Kindle-höz.

Bigyó felügyelő belecsapott az elektromos lecsóba, és amíg jól szabadságon voltam, bizony rendesen fejest ugrott a témába. Érdemes őt is látogatni jól.

UPDATE: az új Kindle nagyot szólt, sokan észrevették. Granturizmó is.

Kémeim jelentették, hogy a T-csoport újabb tendert készül kiírni, ezúttal távközlési adatkapcsolatot (és Adobe DRM-et) használó ekönyvolvasókat venne, nagyobb tételben. Ez a tény, innentől jön a spekuláció.

Az őszi kiírás idején még a teljes platformot keresték, majd előrukkoltak egy igen karcsú modellel, gyakorlatilag tartalommegoldás nélkül. A tavasszal megalakult e-Könyv Magyarországgal elvileg összebarátkoztak jól, akik tartalmat is (annyit amennyit), és platformot (textr') is hoztak a kapcsolatba. Viszont úgy fest, a textr' - legalábbis az olvasóvas szintjén - még nem áll sehol, és feltehetőleg ezért kell most a piacra menni a vasakért. Azt azért pozitívnak értékelem, hogy nem maguk mentek ki valami kínai gyárral alkudozni, így van remény arra, hogy valamelyest a helyi érdekeket már érvényesítő vas kerül be a portfólióba, egy magyar importőrön keresztül. Rajtuk lesz a szemem.

PS: csakúgy, mint a Sanomán. Szeretném már látni a kiadványok ezreit ;-)

Feladatmegoldások

HOGYAN SZERVEZZÜK MAKRÓINKAT?

Bevezetés

Intro

- avagy amikor a feltörhetetlen kód találkozik a bevehetetlen blöffel -

Az Index-címlapján szerepel hancu beszámolója az Ekönyv napról - vagyis a Txtr és az Adobe ingyenes termékbemutatójáról.

Hancu írása látszólag szkeptikus, ám ennek ellenére szépen visszamondja a propagandaanyagot, mint egy memoritert.

Megtudhatjuk, hogy az ekönyvek “a teljes könyvpiacból már 12 százalékot hasítanak ki” - és kapunk egy hivatkozást, amely szerint alig 1,3% ez a kihasítás.És megtudjuk, hogy sajnos a magyar ekönyveket 25%-os áfa terheli, ez megemeli az árat, és visszafogja a vásárlást.
Hát még mi emeli azt a fránya árat? Az Adobe “feltörhetetlen” védelme, az!

“A Digital Editions másolásvédelme elvileg feltörhetetlen - gyakorlatilag persze olyan nem létezik, hogy feltörhetetlen, legfeljebb olyan, aminek a feltörése abszurd mennyiségű időt és macerát igényel.” - írja a szerző, és ezzel csak egy aprócska bibi van. A Digital Editions másolásvédelme másfél éve fel van törve.

(Mellékvágány: hogy a sajtóközlemény-biflázás milyen elterjedt, azt jól mutatja, hogy hancu arra az indexen is lehozott MTI hírre is hivatkozik, amelyik összekeveri az eladást a letöltéssel: Karácsony napján több ingyenes ekönyvet, ekönyv-ízelítőt töltöttek le az amazonról, mint ahány könyvet vettek - ez így már nem is olyan érdekes hír.)

De lássuk a cikk legjobb bekezdését!

“Az ekönyvszövetség egyébként meglepő realitásérzéket mutat, amikor nem próbálja a zene- és filmiparhoz hasonlóan vérbe fojtani a warezolást, illetve a kalózokat kikiáltani minden problémájuk, és úgy általában minden földi gonoszság forrásának. A terv ehelyett az, hogy technikailag megpróbálják minél inkább megnehezíteni a dolgukat, egyébként meg békésen éldegélni a kalózok mellett, illetve olyan alternatívát nyújtani árban és szolgáltatásban, ami meggyőzi a vásárlókat. (...)”

Pontosan mit csinál az ADE, az Adobe szoftvere?
Először is, tényleg felhúz egy majdnem áttörhetetlen védelmet - hiába veszünk magyar könyváruházból magyar könyvet, egy angol (pontosabban: nem magyar - böngésző alapnyelvétől függő) nyelvű program nélkül nem férünk hozzá a könyveinkhez.

Ha ezt az akadályt vettük, két út áll előttünk.

Az egyikhez nem árt, ha olyan fejlett szerzői joggal rendelkező országba költözünk, mint mondjuk India. Itthon ugyanis a másolásvédelem eltávolítása törvénybe ütközik, még akkor is, ha magáncélból tesszük. Ha legális lenne, másfél óra gugli és fél óra próbálgatás után könyvenként kb. egy percbe kerülne, hogy kapjunk egy minden körülmények között használható változatot. Technikailag tehát egy rendkívül bonyolult nehezítéssel állunk szemben, ami biztosan visszariasztja azokat a kalózokat, akik eddig a szkennelés-szövegfelismerés-korrektúra seperc alatt lezavarható hármasával gyártották a kalózekönyvet (vagy ekalóz-könyvet?).

A másik út az alternatíva, amire annyira várt az olvasó.
Először is, minden könyvesbolt gyikjában ledorongolják, hogy meg se forduljon a fejében mindenféle elhajlás (mondjuk - kimondani is rettenetes - két példányban kinyomtatni a megvett könyvet), mert az csúnya dolog.
Utána kifizeti a könyv árát, amit - valljuk be - nem csak a fránya ÁFA dob meg, hanem az is, hogy a kiadónak-boltnak fizetnie kell az Adobenak a feltörhetetlen védelemért. Rendszerért is, könyvenként is. A kiadó fizet, vagyis a  vásárló fizet.
Az Adobe meg teszi a dolgát: saját szerverén titkosít - az eredmény felemás. Míg egy normális ekönyvesboltban akár évek múlva is átlapozhatjuk és letölthetjük korábbi vásárlásainkat (akár többféle formátumban is), itt erre nem nagyon nyílik lehetőségünk.
Hat eszközön is olvashatjuk a könyveket - már ha éppen olyan olvasónk van, amelyik képes kezelni az ADEPT drm-et. Fél tucat az nagy szám - de gondoljunk csak bele, hány eszközt használunk el mondjuk hat év alatt, hányszor cserélünk mobiltelefont, számítógépet, könyvolvasót úgy, hogy esetleg közben elfelejtük deaktiválni - vagy éppen nincs is rá lehetőségünk. Most képzeljük el ezt úgy, hogy esetleg egy vagy több családtagnak is adnánk hozzáférést.

Tehát örüljünk egy programnak, amely elsődleges célját - másolásvédelem - nem tudja teljesíteni, viszont képes felbosszantani a legbirkatürelműbb nyájas olvasót is. Mit mondjak - vásárlóként “meggyőző”.

Nincs szó itt semmilyen érzékenységről. Arról van szó, hogy a szerzők-kiadók félnek a digitális világtól, és inkább bevállalnak egy olyan látszatvédelmet, amely alkalomadtán keresztbe tesz vásárlóiknak, mintsem hogy bízzanak abban a pártucat olvasóban, akik ekönyvet szeretnének olvasni.

Intro

Bár még mindig igaznak gondolom, hogy a prc több platformon elérhető, és több funkciót biztosít általában, de az is igaz, hogy nagyjából meg vannak számlálva napjai, és ha kihalni nem is fog feltétlenül, de elszigetelődik. Ennek legaláb két oka van. Az egyik, hogy az Amazon saját formátuma, és rajta kívül nem használja komoly tartalomgyártó, a másik, hogy a megjelenítési képességei elég korlátosak.

Ezért aztán meg kellett tanulnom az epub készítést, mégpedig úgy, hogy legalább a prc vizuális élményét visszaadják. A dolog, mint hosszas vizsgálódás után kiderült, nem is akkora varázslat, mint sokan gondolják. Az is igaz, hogy a szabvány nyíltsága, és a a készítő/olvasó platformok korlátozottsága elsősorban inkább az "ipari" jellegű előállításnak kedvez, de szerencsére találtam olyan útvonalat, amin scriptelésben és command line vuduban járatlan civilek is elég jó eredményeket tudnak elérni, kis odafigyeléssel.

Az is igaz persze, hogy - megint csak a szabvány nyíltsága okán - számos út vezet a sikerhez, az itt leírt csak az egyik, és nem is feltétlenül a legtökéletesebb. Egy dolgot azért fontosnak gondolok. A sima konverzió, a "Save as", aminek a bemenete egy amúgy optimalizált formájú publikáció, nem tud olyan jó eredményt adni, mintha a konverzió bemenetét előre optimalizáljuk. Aki pedig hasonlóan ledokumentál más útvonalakat, akár Calibrén, akár OpenOffice-on keresztül, azt is szivesen vesszük.

Hozzávalók:

• Egy nyersanyag, saját írás, vagy ingyenesen letöltött anyag valamelyik publikus oldalról, pl. a MEK-ről.
  (Kódlap-figyelmeztetés: a MEK nem UTF-et használ alapból, hanem iso-8859-2 karakterkódolást. Trükkösebb karaktereknél lehetnek meglepetések)
• Egy jó kényelmes szövegszerkeztő. A flamewartól most tekintsünk el, itt most a MS word fog ebben a szerepben megjelenni. A lényeg, hogy könnyen és hatékonyan lehessen benne stílusokkal dolgozni. A kulcsfunkció: select text with similar formatting
• Az Atlantis Word Processor. Ez ugyan nem ingyenes, de az epub gyártó programok közül még mindig az egyik legolcsóbb. Nagyon használható az epub konvertere, be tudja ágyazni a fontokat, metaadatokat ad a publikációhoz, és értelmesen töri darabokra a forrásszöveget.
• Zip/unzip, notepad. Az epubok utolsó simításait kézzel fogjuk megtenni.
• Idő.
• Türelem.
• Gyakorlás
• Kísérletezés.