Frissítve, aktualizálva 2011. december 1-jén.

Eljött az ideje, hogy a Blog egy éves születésnapja apropójából összeállítsunk valamit, ami egy év tudásanyagát egyesíti magában abból a célból, hogy az új látogatók vagy általában az érdeklődők egy helyről, gyorsan és pontosan kapjanak választ a kérdéseikre. A poszt a teljességre törekszik, minden lényeges és érdemi kérdés, ami kimaradt, de kommentként feltesznek a nyájas olvasók, gyarapítani fogja a tudástárat.

Alapok

Ebben a részben az e-könyvekkel kapcsolatos legalapvetőbb fogalmakat tisztázzuk.

e-könyv

Másképpen elektronikus könyv, e-book és minden hasonló folyamodványa. Egészen tág értelemben minden olyan tartalom, amelyet abból a célból hoztak létre, hogy erre alkalmas eszközön, a tartalom kinyomtatása nélkül olvassanak.

e-könyv-olvasó

Olyan eszköz, amelyet elsősorban e-könyvek olvasására fejlesztettek. Tág értelemben minden olyan számítástechnikai eszköz ebbe a körbe tartozik, amely eleve alkalmas, vagy szoftveres fejlesztéssel alkalmassá tehető e-könyvek olvasására: számítógép, telefon, PDA. Szűk értelemben azoknak az eszközöknek a csoportja, amelyeket kifejezetten elektronikus könyvek olvasására fejlesztettek ki.

Specifikációjuk miatt (alacsony áramfelhasználású processzor, elhanyagolható fogyasztású, napfényben is olvasható kijelző, rendkívül kis súly, egyszerű kezelhetőség) a többi eszköznél sokkal inkább alkalmasak a hagyományos könyvek, egyes esetekben akár folyóiratok, napilapok leváltására is.

DRM

Digital Rights Management. Bármilyen elektronikus tartalom jogos felhasználását igazoló, továbbá jogtalan felhasználását akadályozó vagy megnehezítő eljárás összefoglaló neve. A DRM elsődleges célja, hogy az e-könyv mint tartalom előállítójának üzleti érdekeit védje azáltal, hogy megakadályozza vagy nehézkessé tegye a tartalom illegális sokszorosítását, másolását, továbbértékesítését, szigorú esetekben kölcsön adását is.

Jelenleg két DRM-megoldás tekinthető elterjedtnek: az Adobe-ePub és az Amazon (Kindle) azw. A tervek szerint az Apple iPad az Apple saját FairPlay-ePub autentikációját fogja használni. Az Adobe és a Kindle DRM nem fut egyszerre ugyanazon az olvasón.

A hazai gyakorlat egyre inkább a DRM „puha” megoldásai felé halad, amelynek lényege, hogy a felhasználó és a vásárlás adatait titkosítva elrejtik a dokumentumban, így az bár másolható marad, a „közszemlére” kitett anyagok lekövethetők, így a jogsértés ténye, illetve a jogsértő személye viszonylag gyorsan leleplezhető.

Hardver

Ebben a szakaszban az e-könyvek olvasására kifejlesztett vagy alkalmassá tett eszközökkel foglalkozunk.

e-ink, e-papír

Olyan speciális kijelzőtechnológia, amely megjelenítési sajátosságaiban leginkább a papír (nyomathordozó) és tinta kombinációjának tulajdonságait hordozza. A megjelenítést apró cellákba zárt, eltérő elektromágneses tulajdonságú világos és sötét folyadék valósítja meg. Az egyes cellák alatti vezérlő áramkörbe juttatott elektromos áram az erre érzékeny festékrészecskéket a kapszula teteje (külső felülete) felé hajtja, ezáltal „nyomat” jön létre. Egy ellenkező irányú elektromos áram hatására a sötét festék a kapszula aljára tér vissza, helyét pedig a világos színű folyadék foglalja el. Mivel sem a világos folyadék nem papírfehér, sem a fekete folyadék nem festékfekete, az e-papír most elterjedt típusai a hagyományos könyvénél lényegesen rosszabb kontraszttal rendelkeznek, ugyanakkor ez is bőségesen elegendő arra, hogy jól olvasható szöveget, sőt megfelelő vezérlőelektronika alkalmazása esetén akár 8, sőt 16 lépcsős szürkeárnyalatos képet is elő lehessen állítani a kijelzőn. Mivel az e-papír nem alkalmaz háttérvilágítást, az olvasáshoz viszonylag jó fényviszonyok szükségesek. Előnye ugyanakkor, hogy kevésbé tükröződik, így napfényben is jól olvasható. A kijelző vezérlésének körülményessége és a fizikai korlátok miatt az e-papír kijelzők frissítése (a lapozás) viszonylag lassú, a leggyorsabb modellek is csak alig maradnak el az 1 mp/oldal lapozási gyorsaságtól. Mivel a kép egy-egy lapozás között nem változik, az eszköz ilyenkor nem is fogyaszt. Az ilyen kijelzővel szerelt berendezések hasznos üzemideje -- ha nincs érintőképernyő vagy vezeték nélküli kapcsolat -- hetekben mérhető.

A jelenleg elérhető legjelentősebb, a piac túlnyomó részét uraló gyártó az e-ink, ugyanakkor számos kezdeményezés létezik alternatív megoldások létrehozására, így például transzflektív-hibrid rendszerű TFT létrehozására is, amely egyesíti az e-ink és a színes TFT kijelzők előnyeit. Ilyenek például a PixelQi és a SiPix. Az e-ink két termékkel van a piacon, a Vizplex és a Pearl fantázianevű sorozattal, ezek közül a Pearl újabb, számottevően jobb kontraszttal és valamivel gyorsabb képfrissítéssel.

PC, netbook, tablet PC

A személyi számítógépek (elterjedésük folytán) a legegyszerűbb alternatívát kínálják elektronikus tartalmak olvasására. A hordozható változatok útközben való olvasásra is alkalmasak. A tartalmak megjelenítésére valamilyen, az e-könyv formátumához illeszkedő, azt kezelni képes megjelenítő szoftverre van szükség. Hátrányuk a jellemzően nagy súly, a többi eszközhöz képest jelentősen rövidebb üzemidő. Előnyük ugyanakkor, hogy a dinamikus tartalom (Flash, multimédia stb.) csak ezeken az eszközökön érhető el.

PDA, okostelefon

A digitális személyi asszisztensek és okostelefonok kis súlyuknál fogva különösen alkalmasak a hordozhatóságra, mivel mindig kéznél vannak, praktikusan alkalmasak vagy alkalmassá tehetők a sokszor nehéz és emiatt kényelmetlen papírkönyvek kiváltására. Alkalmazásuk elterjedését egyelőre két tényező akadályozza: a kijelző mérete és jellege, már amennyiben túl kicsi és rendszerint háttérvilágítással működik, továbbá az, hogy az állandó olvasás komolyan igénybe veszi az akkumulátort (akár egy napnyi folyamatos olvasás is teljesen lemeríti). Csak olvasásra használt PDA normál használat mellett kitart 3-7 napig.

Tágabb értelemben ebbe a csoportba sorolhatók az e-könyv-olvasásra alkalmassá tehető mp3 lejátszók, GPS-ek vagy PNA-k (személyi navigációs asszisztensek) is, nagyjából hasonló hátrányokkal és előnyökkel.

E-könyv-olvasó eszközök

Ebben a szakaszban a Magyarországon elérhető, gyakran előforduló, ismertebb gyártók eszközeit mutatjuk be címszavakban.

Kindle

Az Amazon amerikai könyváruház saját olvasóeszközeinek családja. Többféle modell kapható, ezek közül Magyarországra az „International version” változatok rendelhetők, tapasztalati alapon kb. 3-5 napos átfutási idővel. Az Amazon a rendelés árához hozzászámolja a magyar vám és áfa összegét is, így a berendezések a szokásos vámkezelési procedúra után minden külön fizetési kötelezettség nélkül érkeznek meg a vásárlóhoz. A kapható modellek a teljesen egyszerű Kindle-től (WiFi, 6 collos e-ink Pearl kijelző), a billentyűzetes Kindle Keyboard (3G, 6 collos e-ink Pearl kijelző) modellen át a 9,7 collos Kindle DX-ig terjed. Az eszközök akár 3G, akár WiFi kapcsolaton keresztül elérhetővé teszik az Amazon teljes e-könyv-kínálatát. Mindegyik eszköz a PRC formátumot és az Amazon saját másolásvédelmi rendszerét (AZW) használja, bár DRM-mentes pdf megjelenítésére is alkalmasak.

Nook

A Barnes & Noble amerikai könyváruház saját olvasói. Pillanatnyilag egy 6 hüvelykes érintőképernyős modell és egy 7 hüvelykes, tablet-szerű, TFT kijelzős modell van a palettán. Magyarországon csak a WiFi működik (ezzel korlátozottan böngészésre is alkalmas), maga a könyváruház elsősorban szerzői jogi aggályok miatt nem elérhető (sem WiFin, sem 3G-n). Az ePub formátumot támogatja az Adobe másolásvédelmével.

Jinke

Magyarországon Koobe néven ismertek a termékei. A palettájukon 5 colltól 9,7 collig szerepelnek e-papíros és alternatív (SiPix) kijelzős modellek. Széles formátum- és nyelvtámogatás, valamint egyszerű kezelhetőség jellemzi valamennyit.

'txtr Reader

A kis német vállalkozás nem csak egy 6 hüvelykes kijelzővel ellátott eszközt, hanem hozzá egy komplex üzleti modellt is fejlesztett, ez utóbbival bármelyik kiadó képes a saját boltját létrehozni. Maga ez e-könyv-olvasó az egyik legkisebb és leggyorsabb a piacon, egyetlen komoly hátránya, hogy a 2009 decemberi beharangozó óta sem kapni, vélhetően gyártási (és/vagy finanszírozási) nehézségek miatt az eszköz egyelőre nem került a boltok polcaira. Az eKönyv Magyarország a jelek szerint e mellett tette le a voksát.

Bookeen

A Jinke-hez hasonlóan sokféle „matricával” gyártott délkelet-ázsiai termék. Ismert még eClicto és eSlick néven is. Előbbi a lengyel e-könyv-kezdeményezés dedikált eszköze, utóbbit a gyártója igen komoly pdf-támogatással „áldotta meg”. Maga az alapkészülék egy 6 collos einkes kijelzővel ellátott belépő modell, csupán a legszükségesebb kezelőszervekkel, alapfunkciókkal. 2011-ben bemutatott termékük „gyorsított” e-ink Pearl kijelzővel, WiFivel és mp3-lejátszási tulajdonságokkal rendelkezik. Magyarországra csak webshopokból rendelhető.

Sony eReader

A japán gyártó a magyar piacon csak közvetve jelentkezik a termékeivel, hivatalos importtevékenység nincs, ahogy vezérképviselet vagy szerviz sem. A most futó három modell (PRS-350, PRS-650 és PRS-T1) e-ink Pearl kijelzővel szerelt, 5, illetve 6 hüvelykes kijelzőt kapott. Valamennyi berendezés érintőképernyőt kapott. A fő támogatott formátum az ePub, Adobe másolásvédelemmel.

iRiver Story

A koreai gyártó mindkét terméke 6 hüvelykes kijelzővel van ellátva. Különlegességük a rendkívül széles nyelvi támogatás. Elsősorban az ePub formátumot támogatja, az egyik készülék billentyűzetet, a másik (Cover Story) érintésvezérelt kezelőfelületet kapott.

IRX Technologies (korábban iRex)

A holland gyártó az e-könyv-olvasók Mercedeseit gyártja. Az eszközök különlegessége a Wacom által gyártott, a kijelző olvashatóságát érdemben nem rontó tollas érintőképernyő, a kitűnő ePub-támogatás és az átlagosnál nagyobb kijelzők. Magyarországon a két termék közül a 8 collos (kb. 200 mm-es) képátlójú berendezés kapható. A számítógépre telepíthető kiszolgáló szoftverrel bármilyen kiadótól vásárolt könyv felmásolható az eszközre (automatikusan), továbbá a Newspaper Direct szolgáltatón előfizethetőek rá periodikák (magyar nyelven is), amelyek minden kapcsolódáskor automatikusan átkerülnek az eszközre.

Onyx

A Magyarországon egyre inkább teret nyerő gyártó immár 4 terméket kínál a hazai piacon. Ebből három 6 collos e-ink Vizplex kijelzővel szerelt, a negyedik egy 9,7 hüvelykes, érintésérzékeny kijelzővel szerelt modell. Alapvetően az ePub formátumot támogatja.

COOL-ER

A „tizenkettő egy tucat” sorozatba tartozó, teljesen hétköznapi 6 collos e-inkes olvasó. Egyetlen szokatlan vonása, hogy a szivárvány számos színében kapható.

PocketBook

Az ukrán vállalkozás 2011 elején kezdett teret nyerni hazánkban. A jelenlegi paletta hat készüléke között éppúgy megtaláljuk a belépő szintű, minimalista modellt (PocketBook 611 Basic), mint a minden igényt kielégítő, 9,7 collos, tollas érintésvezérelt, WiFi-vel szerelt csúcsmodellt (PocketBook Pro 903). A kínálatban szerepel tabletszerű multimédia-lejátszó is. EPub- és prc-támogatás is van bennük, az ePub ezen felül az Adobe ADE másolásvédelmet is támogatja. A Pro modellek különlegessége a példásan jó magyar szövegfelolvasás.

Szoftver

Ebben a szakaszban alapvetően az elektronikus tartalmak megjelenítéséhez szükséges programokkal, alapelvekkel foglalkozunk.

e-könyv-formátum

Egészen tág értelemben e-könyvnek tekinthető minden olyan számítógépes formátum, amely alkalmas szöveg tárolására, és amelyhez van olyan szoftver, amellyel megjeleníthető.

Szűk értelemben e-könyves formátum mindaz, ami az alábbi kritériumoknak megfelel:

• a szöveg „folyó” szöveg, nincs oldalakra tagolva (és a szöveg nem képként van rögzítve),
• a szövegben a magyar karakterek helyesen jelennek meg (különösen az ő és ű betű),
• alkalmazhatók benne bizonyos formázási lehetőségek (igazítás, dőlt vagy félkövér kiemelés, betűtípusváltás),
• lehetőség van illusztrációk, esetleg animációk elhelyezésére.

A két legelterjedtebb e-könyv-formátum az ePub és a prc (mobipocket). A piac kínálati oldala az előbbi, vagyis az ePub felé látszik hajlani, míg a keresleti oldal az Amazon Kindle 2010 vége óta tartó diadalmenete miatt elsősorban a prc-t igényli. Bár a prc zárt formátum, és az Amazon birtokában van, csekély erőforrásigénye, a nagyszámú támogatott platform (PC/PDA/mobiltelefon) és a kivételes funkcionalitás okán még sokáig versenyben lesz (legalábbis a civil szférában), főleg amíg elkészülnek az igazán jó ePub-olvasó (és -generáló) alkalmazások.

Operációs rendszer

Mint minden mikroprocesszor által vezérelt eszköznek, az e-könyv-olvasónak is van saját operációs rendszere. Az e-könyv-olvasó céleszközök rendszerint a Linux valamilyen változatát használják, emiatt megfelelő hozzáértéssel és programozói tapasztalattal elvileg bármilyen alkalmazás fejleszthető hozzá. A széleskörű elterjedést egyelőre az akadályozza, hogy az eszközök vezérlését végző részegységek (például a kijelzőt meghajtó panel) programozása meglehetősen komplikált feladat.

Firmware

Az e-könyv-olvasó eszköz szoftverének legfelső „rétege”. Rendszerint ez az, amellyel az eszköz használója találkozik. A legtöbb esetben a firmware cseréjével lehet megoldani a korábbi hibák és hiányosságok kérdését, ezért az eszközök szoftvereinek frissítéséről érdemes rendszeresen (két-három havonta) tájékozódni. Gyakorlati tapasztalatok alapján a frissen piacra került eszközök jelentős mértékű javuláson (gyorsabb lapozás, újabb funkciók) mehetnek keresztül a firmware cseréje során.

e-könyv-olvasó szoftver

Elsősorban az alternatív e-könyv-olvasó eszközökön van szükség az adott formátum fogadására és megjelenítésére képes alkalmazásokra. A „mindentudó” programok egyelőre ritkák, a legtöbb program csak egy, néha 2-3 formátumot támogat, vagyis előfordulhat, hogy egy frissen megvásárolt könyv megjelenítéséhez új szoftvert kell beszerezni. A legtöbb szoftver lehetőséget ad a tartalomban való gyors lapozásra, keresésre, kiemelésre, szótárhivatkozás megjelenítésére, sőt a szöveg módosítására is. A DRM-mel védett tartalmak megjelenítésére ezt fogadni képest olvasóprogramra van szükség.

Tartalom

Tartalomnak tekintünk mindent, amit valaki (magánszemély vagy vállalkozás, ) abból a célból hozott létre, hogy azt e-könyv formájában (is) az olvasók elé tárja. Ebben a cikkben az ezzel kapcsolatos témaköröket foglaltuk össze.

e-könyvesbolt

Olyan internetes portál (bolt), ahol kifejezetten elektronikus könyvek értékesítésével foglalkoznak. Speciális esetekben maga a bolt lehet az eszköz is, amennyiben rendelkezik olyan tulajdonságokkal (állandó vagy ideiglenes internetkapcsolattal), amely lehetővé teszi a forgalmazóhoz való „bejutást”, ezáltal a könyvek megvásárlását is.

e-könyv-kiadó

Olyan kiadóvállalat, amelyik elektronikus tartalmak értékesítésével és értékesítésre való előkészítésével foglalkozik. A közhiedelemmel ellentétben az elektronikus könyv előállítása nem merül ki a szöveg „kitalálásában”, vagyis nem ér véget a szerző munkájának befejezésekor. A megfelelő minőségű tartalom előállítása nagyjából ugyanazokat a technológiai lépéseket igényli, mint a hagyományos könyvek esetén: szerkesztő, olvasószerkesztő, lektor, korrektor, tervező, tördelő. Az e-könyvek sajtó alá rendezése tehát ugyanúgy nagy élőmunkaigényű és épp ezért hasonlóan költséges eljárás, mint a papírkönyvek esetén: a nyomdai kivitelezés árdifferenciája a teljes ár töredéke (magyar viszonyok között kb. 5-8%-a).

eKönyv Magyarország

A 2011 végére is „kísérleti” fázisban lévő vállalkozás az eredeti poszt írásakor az egyetlen „ipari” méretű kezdeményezés a magyar e-könyv-piac megteremtésére és ésszerű, mondhatni fogyasztóbarát keretek közé való sorolására. A korábbi kezdeményezések jellegüket és nagyságrendjüket tekintve -- borzasztó kis számú kivételtől eltekintve – nem voltak alkalmasak a piac alapvető megváltoztatására, vagyis a vásárlók vásárlásra csábítására. Ez az újkeletű vállalkozás két „nagyágyú”, a Bookline és a Líra érdekházasságából fogant, ekként erejét tekintve kivételes. Az érdemi piacralépés a 2010-es könyvfesztiválon, április végén várható. Gyakorlatilag a tartalom és az eszköz tekintetében nagy szerencsével is csak 2010 karácsonyára készülnek el. (Elkészültek, de a tartalom 2011 végén is szűkös.)

További forgalmazók, források

Ezekről a blog egy másik, kb. félévente aktualizálódó oldaláról lehet bővebb információkat találni.

általános forgalmi adó

Sajnálatos helyzet, hogy Magyarországon a papírkönyvek adóterhe 5%, míg az e-könyvek adóterhe 25%. Ez a rendkívül erős differencia komoly akadálya a legális piac gyors fejlődésének. A poszt írásakor a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének kezdeményezésére kampány indult ennek az áldatlan helyzetnek a megváltoztatására.

Gyakorlati kérdések

Hogyan juthatok olvasnivalóhoz?

Alapvetően két legális útja van a tartalmak beszerzésének: az egyik valamely ingyenes tartalomszolgáltató (például a Magyar Elektronikus Könyvtár), a másik az e-könyvesbolt. Mivel a magyar kínálati piac egyelőre csak ébredezik nagyjából most ért reggeli tejeskávéja végére, a kínálat mindkét oldalról meglehetősen szűkös.

Hogyan kerül rá az e-könyv az olvasóra?

Az olvasóeszköz jellegéből adódóan két lehetséges megoldás van: vagy vezeték nélküli kapcsolat segítségével közvetlenül a boltból vagy más internetes forrásból (beépített WiFi- vagy GSM-modult tartalmazó e-könyv-olvasók, PDA vagy PC esetén), vagy közvetett módon, egy internetre kapcsolt PC-ről adatkábelen áttöltve (lényegében minden eszköz esetén).

Van egy könyvem, szeretném elektronikusan elolvasni. Hogy tehetem meg?

Ha a könyv megjelent e-könyv formájában, akkor ezt kell megvásárolni és az eszközre tölteni. A könyv beszkennelése, szöveggé való alakítása (OCR) a hatályos magyar jogszabályok szerint törvénysértő cselekedet, akkor is, ha csak saját használatra tesszük.

Szeretnék e-könyv-olvasót vásárolni, melyiket válasszam?

Ahogy a mondás tartja, kinek a pap, kinek a papné. Ahogy bármely más fogyasztási cikknél, az e-könyv-olvasónál sincs abszolút értelemben vett legjobb választás: mindenkinek személyes preferenciái, elvárásai alapján kell a számára megfelelő eszközt kiválasztania. Ebben nyújt segítséget a blog egy másik bejegyzése.

Lesz-e változás az e-könyvek piacán?

Mivel a technológia egyelőre gyerekcipőben jár, várható, hogy az elkövetkező 1-3 év komoly változásokat fog hozni: jobb (és olcsóbb) kijelzőket, szélesebb választékot, egységes formátumtámogatást, működő és könnyen használható fejlesztői/támogatói környezetet, továbbá természetesen alacsonyabb árakat.

Érdemes-e várni e-könyv-olvasó vásárlásával?

Ha a kérdés nem égetően sürgős (vagyis „nem áll otthon hegyekben” az elektronikus olvasnivaló), vagy fontos a legális magyar tartalom, akkor igen. Mint minden fogyasztási cikk, ez is gyors és komoly fejlődésre számíthat a bevezetését követő első néhány évben.

Miért ilyen drága az e-könyv?

E blog hasábjain, a nemzetközi sajtóban, sőt a tartalomszolgáltatók között is parázs vita tárgya az e-könyv árának kérdése. Az e-könyv gyártása, vagyis a tartalom előállítása meglehetősen nagy élőmunka-igényű tevékenység, ráadásul a fejlesztői környezet, vagyis a gyártástechnológia hiányosságai miatt egyelőre nem tartozik a rutinszerűen végrehajtható tevékenységek közé (megfelelő minőséget feltételezve). Az e-könyv árából a papírkiadáshoz képest csak a nyomdaköltség és a terjesztés költségének egy része marad ki, a többi (igen költséges tétel) változatlanul benne marad, ráadásul a nettó árat nem 5, hanem 25 százalékos forgalmi adó terheli. Örömteli azonban, hogy a vásárlói nyomásnak engedve egyre több hazai forgalmazó árazza a termékét a fájdalomküszöbnek tekinthető 2000 forint alá, sőt az „ideálisnak” tartott 1000-1500 forint közötti szintekre.

Lesznek-e e-könyvtárak, e-könyv-antikváriumok?

A másolásvédelmi (DRM) rendszerek egyelőre erre nem adnak lehetőséget úgy, ahogy az egy hagyományos könyvnél megoldható. Mivel az igény egyébként megvan rá (ahogy az egymás közötti kölcsönzésnek, ajándékozásnak is), idővel ez is gyakorlattá válik.

Az e-könyvek és e-könyv-olvasók elterjedésével meg fog szűnni a hagyományos könyv?

Elképzelhető, hogy hosszú távon (15-20 év) az arány drasztikusan eltolódik az elektronikus tartalom javára, mindenesetre a papírkönyvek még nagyon hosszú ideig életünk részei maradnak. A váltás lassúságának elsősorban technikai okai vannak: nincs megfelelő minőségű színes kijelző, problémát okoz a méret (egy művészeti albumot A/6 méretben, fekete-fehérben nézegetni nem nagy élmény, ugyanakkor egy 16-18 coll képátlójú színes kijelzőn meglehetősen nehézkes regényt olvasni). Az e-könyvnek számos komoly előnye van a papírral szemben, azonban ezek, elsősorban az ár és az elterjedés nehézségei, továbbá a szűkös kínálat miatt csak kevesek számára „kifizetődők”, mind anyagi, mind praktikussági szempontból.

Mire kell figyelnem, ha egy e-könyv DRM-védett?

Arra, hogy az olvasóeszköz vagy az olvasásra használt szoftver tudja kezelni az adott DRM formátumot.

Ha egy e-könyvön nincs DRM, attól még elolvasható egy DRM-es e-könyv-olvasón?

Természetesen igen, feltéve, hogy a formátumot (ePub, prc stb.) egyébként tudja kezelni az eszköz.

Minek a DRM?

A tartalom előállítója a történelem során mindig törekedett e vagyontárgyának (a szellemi tulajdonnak) a védelmére. Az elektronikus tartalmak (zene, film, könyv, szoftver stb.) sokkal egyszerűbben és lényegesen alacsonyabb költséggel másolhatók le, mint mondjuk egy gépkocsi, konyhai eszköz vagy Wright Vízesés háza. A szellemi javak tulajdonosai tehát igyekeznek minden eszközzel azon lenni, hogy a lehető legkevesebb visszaélés (lopás, illegális másolás és értékesítés) történjen. Visszás helyzet, hogy pont a DRM az, amely az e-könyvek árában egészen komoly tételként jelentkezik, vagyis épp attól drágább, mert védve van. Sokunk véleménye szerint az olvasók szívesebben fizetnének egy olcsóbb, nem védett tartalomért, mint egy drágább, védett változatért, és nem kizárólag az ár, hanem a személyes korlátozottság érzése miatt is. A DRM tehát a jelek szerint „szükséges rossz”, reményeink szerint idővel kihal.

Írtam egy könyvet, de a papírkiadást nem tudtam megvalósítani. Kiadhatom e-könyvként?

Igen. A magyar piacon is van már olyan kezdeményezés, amely szerzők számára kínál e-könyves megjelenést és áruházat.

Mi a helyzet a titkos könyvtárakkal, torrentoldalakkal?

Illegálisak. Ahogy a rajtuk keresztül megszerzett tartalom birtoklása is.

Tényleg annyival jobb az e-ink?

Összehasonlítva más kijelzőkkel, elsősorban TFT-vel vagy OLED-del, az e-ink szánalmasan kontraszttalannak, élettelennek látszik, egy könyvvel összevetve is gyenge, de a szem és a látás furcsa-jó tulajdonsága a kitűnő alkalmazkodás. Néhány perces olvasás után, persze megfelelő fényviszonyok között (ami kb. egy papírkönyv olvasásához is megfelelő), csak a lapozgatás módja fog arra emlékeztetni, hogy nem hagyományos papírt, hanem elektronikus papírt olvasunk. Egyszerűen: az e-ink bizonyos tekintetben jobb, mint a TFT, és nagyon sokban hasonlít a papírhoz.

Tudok kádban e-könyvet olvasni?

Dedikált e-könyv-olvasóval elmerülni a kádban olvasás élvezetében erősen meggondolandó cselekedet. Bár egy könyvet vízbe ejteni sem épp szerencsés esemény, egy elektronikus eszközt a forró víz és az abból felszálló pára nem kecsegtet hosszú élettel. Szóval lehet, de meggondolandó.

Milyen sűrűn kell az e-inkes e-könyv-olvasót feltölteni?

Ha valaki csak egyszerűen olvas (mint egy könyvet), akkor eszköztől függően akár 2-3 hét is eltelhet két feltöltés között. A Wifi, 3G vagy az érintőképernyő a fogyasztást jelentősen növeli, ezáltal az üzemidő akár néhány napra is lecsökkenhet. Az mp3-lejátszás a legtöbb eszközt jellemzően néhány óra (maximum egy nap) alatt lemeríti.

Miért nincs háttérvilágítás az e-inkes olvasókon?

A technológia korlátai miatt. Az e-ink világos és sötét folyadékok mozgatásán alapul. A háttérvilágítás tehát haszontalan lenne, mert akár fekete, akár fehér a megjelenítendő kép, a háttérvilágítás akkor is át kell hatoljon egy fehér és egy fekete rétegen (szemben a TFT-vel, ahol a „fekete” megjelenítése a polarizált fény szűrés általi kioltásán alapul, míg a fehér fény végül is szűrés nélkül halad át a kijelző egyes rétegein). Az e-ink tehát pontosan úgy működik, mint a papír, ezért olyan fényviszonyok kellenek hozzá.

Miért kell úgy nyomni ezt az e-könyves dolgot? Most én is e-könyvet kell vegyek?

Nem kell nyomni. Az e-könyv, úgy is mint tartalom, technológia és lehetőség a gyártók egy új terméke. Mivel a célja azonos a papírkönyvekével, ésszerű az összehasonlítás, amelyet a praktikusság, hordozhatóság, ár, kezelhetőség és számtalan más szempont alapján meg lehet tenni. Mindenkinek más lesz fontos, így a saját elvárásai, preferenciái alapján tud dönteni, hogy az e-könyvek vagy a hagyományos könyvek mellett teszi-e le a voksát. Még hosszú-hosszú évekig együtt fog élni az elektronikus és a hagyományos könyv, a választás lehetőségét tehát senki sem fogja elvenni az olvasótól, ahogy kötelezni sem fogja rá, hogy akár az egyiket, akár a másikat támogassa. Az e-könyv nem jobb, mint a papírkönyv, egyszerűen ugyanazt a célt -- az olvasás általi szórakoztatást -- más formában, más előnyökkel és hátrányokkal valósítja meg.

Kérdezhetek még valamit?

Persze. Ha a kérdést kommentként felteszed, azt kommentben mindenképp megválaszoljuk. Ha a kérdés nagy nyilvánosságot is érinthet (vagyis igazi gyakran ismételt kérdés), kiegészítjük vele a postot.

(Utoljára frissítve 2011. december 1-jén.)