E-könyv olvasók

Intro

A klasszikus papírkönyvek, és a(z egyelőre csak ideákban létező) ideális e-könyvek között bizony széles a spektrum. Mivel valószínűsíthető, hogy a ma papírkiadói lesznel a holnap e-kiadói, nézzük meg merre felé keresik az ösvényt az e-kiadás szép új világa felé. Egy két versenyzőről már volt alkalmunk beszámolni, most két újabb izgalmas kezdeményezést szeretnék bemutatni.

Az látszik, hogy a "papír-eredet" meglehetősen rányomja a bélyegét ezekre a "szárnypróbálgatásokra", mert a versenyzők valami miatt csak egyetlen formátummal, a pdf-fel hajlandók foglalkozni. Ez elég rosz hír, mert ugyan a pdf így vagy úgy megjeleníthető az olvasóeszközökön, de ha nem az adott képmértere lettek optimalizálva (márpedig szerencsére nem egy méretben léteznek ezek az olvasók), akkor bizony lesznek kényelmetlenségek, ha egyáltalán meg lehet őket nyitni a DRM "ellenére".

Mert a másik általános megfigyelés, hogy jó vastag technikai DRM-mel próbálják az amúgy is bátorításra szoruló olvasók életét bonyolítani. Csak pdf, erősen limitált választék és felhasználhatóság, nem annyira bíztatóak.

Pedig ennek nem kéne így lennie. Egyfelől már Adamoék is hamar belátták, hogy a technikai DRM csak elriasztja a reménybeli olvasókat, sokkal barátságosabb, ha egyszerűen a felhasználó adatait szépen befűzik az amúgy is személyre szabottan készülő publikációba.  Másfelől ha már létezik az ügyfelet tartalommal kiszolgáló "gép", akkor nincs komoly akadálya annak hogy még két formátumot is fölvegyenek a portfólióba, a prc-t és az epubot, ezek legalább valamelyikét a ma elérhető értelmes eszközök (PDA-k, okostelefonok, dedikált olvasók) támogatják szépen. Azaz a "formátumháború" föloldása egyelőre nem más, mint hozzáférhetővé tenni az anyagokat ebben a három formátumban. Ha egy van, a másik kettőt mellétenni minimális költséggel lehet.

Lám, olyan harmatos kezdők, mint pl az O'Reilly is simán meg tudták oldani. DRM mentes, sok formátum és garancia arra, hogy a megvásárolt publikációknak frissítik a formátumát! Na így kéne ezt.

Intro

Mint az ebből a jó kis felmérésből látszik, a felhasználók többsége szivesen látna a maiaknál nagyobb olvasókat. Eddig leginkább csak az iRex volt látható ezen a térfélen, majd a nyár végén bejelentették a Sony 7"-osát. Nem emlegettünk viszont eddig két új szerkezetet, amiktől szintén sokat várnak az érdeklődők.

iRex 800

Az első izgalmas modell szintén az iRextől származik. Az éppen már kihalóban lévő iLiad modellt, (ami 2006 óta méri aranyárban a 8"-os képátlót) turbózták föl az 1000-es sorozatból ismert stylussal és 3G képességekkel. A modell neve iRex DR 800SG.  Kis furcsaságok akadnak azért e körül az olvasó körül is.

Az egyik, a márkatársak kérdése. Az Iliadok, 8" ide vagy oda, brutálisan drágák voltak. Az 1000-es sorozatból meg épp a drótnélküliségben erős modell maradt a rajztáblán.

A másik, hogy még szeptemberben "bepróbálkoztak" a Barnes&Noble-nél, hogy árulják a 800SG-t B&N cimkével, lévén az iRexet a kutya sem ismeri az USÁ-ban. Lehet, hogy nem tudtak volna az épp bejelentés előtt álló Nook-ról? A nagy barátság papíron azért megmaradt, a Barnes&Noble látszik elsődleges tartalomszolgáltatónak. Sőt, a frankfurti könyvvásáron a Nook után kutakodó ismerősnek az iRex kereskedő a 800SG-ről állította, hogy "ez A B&N olvasóeszköz".

Szerencsére jó hírek is vannak. Aki érintésérzékenységre vágyik, "penabled" képességet már kaphat. (Itt az érintésérzékenység csak a stylusra vonatkozik, másra nem, cserébe megmaradt a kép kontrasztossága, aminek a hiányát a Sony 700-asnál sokan fájlalták). És ami tényleg nagyot üt(het), hogy egyszerre több DRM rendszer kezelését is vállalják. Ilyet eddig más nem tudott. Elsőkezes angol bemutató itt olvasható.

Az USÁban még az idén, Európában 2010 első felében tervezik a piacra dobást. Nagy kérdés, hogy az USÁban 400 dollárért eladni próbált eszköz mennyibe fog kerülni a nagy víz innenső oldalán.

Plastic Logic Que

Amíg az iRextől legalább már láttunk kézzel fogható eszközt, addig a Plastic Logicnak egyelőre csak a híre nagy. Viszont az nagyon. Lássuk mit lehet róla tudni:

• a kijelzője valami olyan lesz, ami eddig még nem volt, közel 14" átló, érintőképernyő, ami "látványosan" jobb a Sonynál
• lesz annotálás
• drótnélküli kapcsolódás a szóba jöhető irodai és távközlési hálózatokhoz
• a szokásos dokumentumformátumok (benne epub) mellett teljes office kompatibilitás, még visio is
• a bemutatóját 2010 január 7-re, a Las Vegas-i CES-re tervezik
• és persze szintén óriási barátság a B&N-lal.
• elsősorban az üzleti felhasználókat (és üzleti folyamatokat) veszi célba. (A nagyon profik fölcsatlakozhatnak a Que Linked in hírcsatornájára)
   

Egy dolgot nem lehet még tudni. Az árát.

Intro

A beszerzés utáni keserves csalódásokat megelőzendő egy dolgot nagyon nagyon érdemes észben tartani: villanykönyv-nyelven ha egy formátum támogatott (supported), az nem jelent többet, minthogy az adott formátumú állományt jó eséllyel az eszköz képes valahogy megjeleníteni, és nem omlik össze tőle. Minden más, hogy az adott formátumra amúgy jellemző lehetőségek közül éppen mi érhető el és mi nem, az eszköz- és firmwarefüggő.

A korlátok néhol kézenfekvőek, pl. egy eInk alapú nem érintőképernyős olvasónál senki nem gondolja azt, hogy a támogatott word állományt szerkeszteni lehet, néha azonban meglehetősen véletlenszerűnek tűnnek, pl. ahány prc megvalósítás annyi zoom-lehetőség.

Ezért aztán, lehetőleg még a vásárlás előtt szinkronba kell kerülni a kinézett olvasóval, hogy azon

• mi lesz a "törzsformátumunk",
• azt hogyan állítjuk elő/honnan szerezzük be
• az adott formátum a kinézett olvasón pontosan mit enged meg, és mit nem

Példának okáért fanatikusan rajongok a mobipocket formátumért, ami Windos Mobile platformon valami döbbenetesen funkciógazdag, de nincs két eInk eszköz, ami akár csak egymáshoz képest is ugyanazt nyújtaná.

Nem volt rossz ez az év, főleg hogy a blog márciusi indulásakor nem gondoltam volna, hogy ennyi izgalmas szerkezet jelenik meg még az idén, és hol van még a karácsony? Sajnos ezek az eszközök a világ elterjedtebb nyelvein beszélő helyeken jelentek meg főleg, a "hatalmas" magyar piacot eddig egy multi sem vette még célba.

Igen, a honosítás nem föltétlenül egy egyszerű vagy olcsó műfaj, nem nagyon hiszem, hogy minden jelenleg kapható olvasóból lesz magyar változat belátható időn belül. Azaz válogatni kell, melyik vonalba érdemes fektetni a magyarosítással.

Csináltam hát egy kis kérdőívet, hogy kiderüljön, milyennek szeretnénk az ideális, magyarosított (vagy itt fejlesztett) e-könyv olvasót. Ez elsősorban a komoly importőröket támogatja, akik nem csak dobozszállítással foglalkoznak, hanem szeretnének hozzá is adni az ügyhöz, szervizszolgáltatást, magyar kezelőfelületet stb.. És egy sikeres importőr sok elérhető olvasóeszközt jelent.

Ha szeretnél valaha honosított e-könyv olvasót venni, töltsd ki a kérdőívet itt. Köszönöm.

Ha érdekel, hogy milyennek gondoljuk a magyarosításra érdemes olvasót, nézd meg az eredményt.

Ugyan még nem kapható a B&N új csodaolvasója, de jól fölkavarta az állóvizet. Látszik, hogy nem kispályás cég állt elő vele, mert bedobtak pár radikális újítást a némileg homogenizálódó olvasópiacra. Nézzük hát ezeket egyesével, a jelentőségükkel együtt.

Eddig ment a fűrészelés, mert volt amire a "hagyományos" érintőképernyős kijelző a jobb, volt amire az eInk. Kreatív megoldás, hogy van mindkettő, és bár nem tetszik mindenkinek, minimum egy érdekes új lehetőségcsomagot jelent. Hasonló az olvasó magrendszere, ami Android. Bár a mostani olvasók zöme is Linuxon fut, valahogy mégsem zuhogtak rájuk az alkalmazások. Talán most, hogy a nookhoz SDK is lesz, ez változni fog.

Nagyon erős mondás a WiFi, ami lehetővé teszi, hogy távközlési hálózat használata nélkül kerüljön föl olvasnivaló az eszközre. Az ugyanis, ha nem a honos (esetünkben AT&T) hálózathoz kapcsolódik, pénzbe kerül, mindenféle kapcsolódási és dataroaming díjakba, amit ugyan el lehet maszkolni a végfelhasználó elől, de a nap végén úgyis ki fogja fizetni, csak más néven.

Viszont van azért itt pár csöndes huncutság. A mostani mondás szerint publikus (értsd nem B&N bolti) wifin nem lehet vásárolni, csak meglevő anyagot töltögethetjük. Azaz a vásárlás-autentikáláshoz bizony kell a 3G kapcsolat. Vélhetőleg ezért is nem lehet az eszközzel jelenleg az USÁ-n kívül vásárolni.

UPDATE: A WiFi szituáció sem problémamentes egyelőre:

"In store can browse but not download. Streaming technology.

Wifi can only be used in store for events and in store content. Plan to open up later on."

http://www.teleread.org/2009/10/20/barnes-noble-press-conference-live/

Elég emberbarátnak tartom, hogy ha nem teszik, 14 napig vissza lehet adni a szerkenytűt. Ha használt (értsd: ki volt bontva a fóliából) akkor 10% újrakészletezési díj fejében. Ez nem technológia, ez üzleti hozzáállás. Tetszik. Hasonlóan pozitív, hogy gyakorlatilag két éves biztosítást lehet kötni a szerkezetre.

Izgalmas marketingötlet a kölcsönadás, és bár jelenleg vannak korlátai, reméljük ez idővel elmúlik vagy lazul majd.

És végül, de nem utolsósorban, a legfontosabb, hogy letették a voksukat az epub mellett. Sajnos az Amazon azw-je egy kicsit a Betamaxra és a Sony sok más csodásan zárt szabványára emlékeztet, hiába jó, ha nem engedik oda a többieket, ki fog halni. És jó dolog, hogy van lehetőség a memóriabővítésre, mert a magyar szövegek korrekt megjelenítéséhez be kell ágyazni minden publikációba az összes használt fontot, ami a minimális publikációméretet fél megabyte környékére emeli.

Az Amazon pedig észrevette a szorítást, elkezdte az egyetlen, időben járható utat járni, és árat engedtett.

UPDATE: Hogy kell-e az amazonnak epub irányba mozdulnia, arról megint csak nincs konszenzus. A Gartner szerint kell. Mások szerint nem föltetlenül, illetve nem azonnal.

Éljen a verseny!

Ennyit ér a slideware radar, a textr kivételével "derült égből" érkeztek az újdonságok. A Kindle 2 GSM már megkapta a maga posztját, a Barnes&Noble, ha igaz, ma fog nagyot gurítani. A(z állítólagos) szerkentyűjük kifejezetten szép, állítólag egy Apple közeli design cég is benne volt a tervezésben. Slave kijelzőt pedig ugyan már láttunk, óccót ;-) de az nem volt se szines, se multi-touch (UPDATE: ez se az). A levehető tokba integrált(?) lámpa meg éppenséggel jó ötlet.

UPDATE 2009.10.20.12:00 A szerkezet neve nem Athena lesz, hanem Nook, 259 dollárért (azaz Kindle áron) fogják árulni, méghozzá, - ha el lehet hinni - most csütörtöktől.

UPDATE 2009.10.20.12:00 Nem lesz csütörtöktől, és nem multi-touch az alkijelző, de lesz benne WiFi (B&N bótba ingyér), 3G, és cimboráknak kölcsönadás, meg micro SD slot. Ezen kívül vágja az epubot, a pdf-et és az mp3-at. Sajnálom az Amazont, de kellett nekik saját, zárt DRM-mel bohóckodni. Mondjuk az átállás technikailag az azw-ről epubra egy firmware-rel megoldható, de az üzleti sémákat újrahúzni az sokkal fájdalmasabb lesz.

via Endgadget

... nyilatkozta Steve Ballmer Rotterdamban. Kicsit dinoszauruszosnak érzem ezt a mondást, bár biztosan nem az utolsó veretes bölcsesség, amit Microsoftos nyilatkozik. Addig világos, hogy vannak PC-k, amin még olvasni is lehet, a tabletek formája például szinte ideális erre, de hogy valaki a Microsoft Reader-t nevezze meg, mint szignifikáns platformot, az azért nem vall valami nagy realitásérzékről.

Bezzeg a Forrester, most frissítette az ezévi eszközeladásról szóló becslését, és kettő helyett hárommillió eszköz eladását prognosztizálják idénre. Mondjuk így könnyű becsülni, +-50%. Az aktuális tipp az e-book vs. papír átfordulásra 2018. Kíváncsi vagyok, ebből mi lesz valójában.

Érdemes lesz nagyon a szemünket a Frankfurti Könyvvásáron (26. oldal) tartani, a Kindle 2 nemzetközi verzóját már bejelentették, elvileg a textr-nek is ott kéne startolnia. Mondjuk tavaly ilyenkor a Readiust sztárolták, az meg elég nagyot zakózott azóta. Mostani előadások foglalkoznak a lehetséges üzleti modellel, aminek kitalálása már nagyon ráférne a villanykönyv-világra.

Miként a bigyóblog is megírta, a Kindle átmegy nemzetközibe, és GSM csipszettel szerelt, a mostaninál olcsóbb (299->279 USD), olcsóbb (de a "normálnál" drágább) eszközökkel szeretné megvetni a lábát az USÁ-n kívül. A részletekért érdemes elolvasni a CruchGear cikkét.

Vannak benne érdekes dolgok, pl hogy AT&T SIM kártya lesz beépítve, azaz magyar hálón használni biztos olcsó lesz, és feltehetőleg a magyar tartalom is csak úgy dől majd rá, az AT&T-n keresztül, ugye. Lehet, ezért betliztek a bigyós harcostársak, mert bizony data-roaming díj terheli az ügyet, bárhol máshol, mint az AT&T saját hálózatán, és az errefelé nem két fillér, az EU-s szabályozás ugyanis nem terjed ki rá.

A másik, hogy bár a felhasználók erősen exponálják magukat azügyben, hogy legyen benne WiFi, (értsd: nem kellene 3G forgalmi díjat fizetni senkinek), de nem. Ahogy marketingül ez hangzik "soha nem kell hotspotra vadászni, vagy PC-vel szinkronizálni". Hát a lehet és a kell szerintem nem ugyanaz. Nagyon össze van nőve ez a cucc a hálózattal.

Szóval megint nem tudok felhőtlenül örülni.

Közkívanatra itt egy poszt, semmi másért, hogyha valaki más témához nem illő anyagot  talál a hálón, itt megoszthassa. A legjobbakból posztot fabrikálunk.

Előre is köszönöm, a többi olvtárs nevében is.

Kezdetek

Amiképpen már fenyegetőztem, a hétvégén fejest ugrottam a Koobe Classic (HanLin V3) kézre eső firmware-jeibe, és megnéztem őket magamnak. Ez alapvetően nagy biztonsággal tehető, mert a bootloadert nem érintik a firmware-rel történő huncutkodások, azaz lehet flashelni égbe világba, ha valami nem okés, még mindig vissza lehet térni egy előző változatra.

Feltéve hogy igazán, de tényleg tuti-tuti FAT16-ra formázott SD kártyával próbálkozunk. Itt szaladtam bele abba a csapdába, hogy az XP SP 3 ugyan megesküdött, hogy FAT 16-ra formázott, de a szerkezet csak elhajtott egy vicces angolságú üzenettel: Invalidate file, please check your update file.

Persze a flash file-nak semmi baja nem volt. Kis keresgélés után találtam egy SD formázó segédprogramot itt, amivel legyalulva a kártyát máris lefutott a flashelés. Lehet, nem a kártya FAT6-ságával volt a baja az olvasónak, csak valami nemszabványos szemetet csinálhatott az XP, és ezt a segédprogram letakarította.

For geekz only

Kicsit még a nehézségek hatása alatt állva kezdtem el szemezni a sokszor emlegetett OpenInkpot-tal. Van egy izgalmas lehetősége, nem kell flashelni ahhoz, hogy kipróbáljuk, létezik belőle ugyanis egy Live verzió. Ez egy publikációnak látszó, de futtatható állomány, amire kattintva nem egy könyv, hanem egy komplett környezet (shell) jön föl. Lássuk!