Előbeszéd

Elvileg, ha van egy jó hangkártyám, meg egy-két jó szoftverem, már tudok zenét csinálni. Gyakorlatilag viszont nem lett belőlem sem Mozart, de még egy Lagzi Lajcsi sem. Az ekönyvekkel sincs ez másképp. Még ingyenes eszközökből is van sok, de a kereskedelmiek sem veszedelmesen drágák. Azaz ekönyvet csinálni nem túl nehéz. Elvileg.

Amiképpen arról már szóltam, felmerült annak az igénye, hogy fogalmazzunk meg valamilyen "minimálszabványt". Pont a könnyű előállíthatóság miatt ugyanis egyre nagyobb tömegben születnek olyan anyagok, amelyek egyfelől olyan minőséget képviselnek, amelyek – minden jószándékuk ellenére – inkább elriasztják az olvasókat (a vásárlókat), az adott címtől (és az azt forgalmazó bolttól), másfelől egészen egyszerűen technikai problémákat okoznak a boltszoftverekben vagy akár a végfelhasználók olvasóplatformjain. Ne felejtsük el, hogy a magyar boltok alapvetően epubot fogadnak, és abból generálnak mobit. Egy rosszul összerakott epub nemcsak csúnya, bosszúságforrás, de alkalmasint nem tud végigfutni az áruházi alkalmazásokon.

Ezért raktuk össze az alábbi sorvezetőt, hogy aki publikus ekönyvgyártásra adja a fejét, az a jövőbeli problémákat elkerülendő próbálja magát az alábbiakhoz tartani. Természetesen ér vitatni, kommentálni, bővíteni :-)

• A szövegről
  • A szöveget, akár kézirat, akár fordítás, gondozza szerkesztő
    • aki nem azonos a szerzővel, fordítóval
  • A szöveget, akár szerkesztett, akár nyomtatottból visszadigitalizált, gondozza korrektor
    • aki szintén nem azonos a szerzővel, fordítóval
  • Sem helyesírási, sem OCR-ezési hibák ne maradjanak benne
  • Típushibák:
    • Hibás karakterek, „kalapos”, „hullámos” ő, ű
    • Kisbetűvel kezdődő mondatok
    • Sorvégi kemény elválasztások ragadnak a szóban
    • Lapszámok vagy fejléc/lábléc szövegek maradnak a törzsszövegben
    • Angol idézőjelek
    • „Egyenes” idézőjelek
    • Magyar kettőshangzók elválasztása utáni maradványok (pl. anynyira)
    • Többszörös szóközök
    • Tab karakterek
    • Nem tapadó írásjelek
    • Nem tapadó zárójelek
    • Nagykötőjelek (em-dash) gondolatjelek (en-dash) helyett
    • A három pont az nem három pont ;-)
  • A korrektúrázott szöveg mehet a műszaki szerkesztőnek/e-könyv tördelőnek
• A szerkezetről
  • Kötelező:
    • Címlap
    • Kolofon, impresszum
    • ISBN
      • formátumonként kell, de egy formátumban felsorolhatjuk több formátum ISBN-jét
    • Törzsszöveg
    • Kattintható tartalomjegyzék (toc.ncx)
  • Ajánlott:
    • Blurbök, méltatások
    • Szerzői életrajz, a szerző eddig megjelent köteteinek listája (esetleg linkelve egy vagy több megfelelő webshopba)
    • Kiadói, szerzői üzenet az olvasóhoz („pszichológiai” DRM)
  • Lehetséges
    • Jegyzetek, lábjegyzetek (ami értelemszerűen végjegyzetet jelent e-könyvben)
    • Szövegközi tartalomjegyzék
      • picit felesleges, mert a kattintható tartalomjegyzék mára már minden platformon elérhető
    • Képek
      • gif, jpg, png
      • ügyelni kell, hogy a megjelenítő platformok korlátosak, azaz pl. 16 szürkeárnyalat és 800x600 pixel lehet a "legkisebb közös többszörös"
      • sem a túl nagy kép, sem a kis kontraszt nem fog jól kinézni
      • ne legyen külön html-be ágyazva, mert elszakad a képaláírástól
      • a PNG átlátszóságát nem támogatja a legtöbb platform
      • A körbefolyatás bizonyos platformokon lehetséges, de ha általános olvashatóságra törekszünk, akkor a kép mellé ne tervezzünk szöveget
    • Táblázatok
      • elvileg ezek megjeleníthetőek
      • gyakorlatilag viszont nagyon nem egységes a kezelésük, ezért az újratördelhető formátumoknál (epub, mobi) csak nagyon óvatosan lehet használni
      • ha sok a táblázat, akkor a pdf jobb, mint az epub/mobi
  • Felesleges
    • Név- és tárgymutató
      • sokkal jobban működik az olvasóplatformok saját keresőrutinja
      • konzisztens és oda-vissza linkelt mutatókat nagyon munkás (tehát költséges) elkészíteni
    • Üres lapok
• A tipográfiáról:
  • Alapelv :
    • ami egyforma, az legyen egyforma
      • CSAK stílusokat SZABAD használni! Minden ad hoc formázás megjósolhatatlan eredményre vezet a kész e-könyvben
      • de nem kell túlzásokba esni, 5-10 stílusnak illik elégnek lennie (lásd: különleges szövegblokkok) 
      • Erről elég hosszú vita alakult ki, szerintem sok védhető álláspont van
    • A címsorok legyenek egységesek
    • a törzsszöveg legyen egységes, a sortáv, a karakterméret, a betűtipus csak akkor változzon, ha annak információtartalma van
    • a karaktertávolság legyen konstans
  • Használt fontok
    • Két, maximum három fontnak elégnek kell lennie
    • ezek legyenek legálisan beágyazhatóak a licencük szerint
    • Tartalmazzák az összes szükséges és korrekt karakterképet (hosszú ő, ű pl.)
    • Ha több font van a publikációban, akkor ellenőrizni kell, hogy harmonizálnak a méreteik, mert ugyanaz a 11-es méret eltérő méretű betűket jelenthet
    • Ajánlott fontok:
      • Charis SIL Compact
      • Gentium Book Basic
      • Droid fontcsalád
      • Deja Vu fontcsalád
      • Liberation
      • Bitter
      • Monospaced célra: Courier New, viszont ez legyen félkövér, mert alapból túl vékony
  • Címsorok
    • lehet félkövér szedésű
    • lehet bármerre igazított, de legyen konzisztens
    • nagy sormagasság és "sormélység" (before és after paragraph spacing a bekezdésformázásnál)
    • a címsorok saját attribútuma legyen a lapdobás lehetőleg
      • a kézi lapdobás kerülendő
    • címsorok (lapdobós sorok) előtt ne legyen üres sor, mert okozhat teljesen üres lapot az olvasókon
    • a hosszú címsorokat meg lehet törni sortöréssel (alt+enter vagy shift+enter, mindkettő jó)
      • a bekezdéstörés nem jó címsorba, mert több bejegyzés generálódik a tartalomjegyzékbe, feleslegesen
  • Törzsszöveg (kenyérszöveg)
    • másfeles sortáv, első sor behúzással
    • a bekezdéseket bekezdéstöréssel és nem sortöréssel kell elválasztani
    • párbeszéd jele a gondolatjel (nem a kötőjel, nem a hosszú gondolatjel)
    • sor eleji gondolatjel után legyen nonbreaking space
      • a sima nbsp-t bizonyos platformok (pl iBooks) ezt ignorálná, ezért célszerű az U+202FNonbreaking fixed width space karakter használata
    • máshova, pl a / s után, hacsak okvetlenül nem muszáj, (pl nagy számok kiírásához) ne használjunk nonbreaking space-t
    • feltételes elválasztójel (optional hyphen) tilos 
      • bizonyos platformok meg sem jelenítik
    • kemény elválasztás tilos
      • az áttördeléskor értelmét veszti, felesleges
    • vessző és pont előtt tilos a szóköz
    • kiemelés végett dőlt szedés lehet benne, félkövér az alapértelmezett fontnál, ha nem abszolút szükséges, nem. Aláhúzás sem, az manapság nem a kiemelést hanem a linkeket jelzi.
  • Különleges szövegek
    • Tompasorok (nincs első sor behúzás)
      • fejezetcímek után
      • üres sorok, vagy blokktörő sorok  után
      • képek után
      • versek után
    • Blokktörések
      • két, fejezeten belüli szövegblokk közötti elválasztás
      • lehet egyszerűen csak 2-3 üres sor
        • elvileg lehetne speciálisan megválasztott tompasor-magasság is, de azt utána nehezebb kezelni (viszont a teljesen üres sorokat gyakran „lenyelik” egyes platformok, ezért legalább egy nonbreaking space elfér benne)
      • vagy 1,3, vagy 5 különleges karakter, vagy ikon, pl. * * *
        • a különleges karaktereket a végén ellenőrizni kell, hogy megjelennek-e az epubban rendesen, azaz a használt fontkészlet ismeri-e
        • vagy külön be kell szúrni, képként
      • ez mindig legyen középre igazítva, de ne legyen sorbehúzás
    • Különleges szövegblokkok
      • pl: impresszum, ajánlások, irodalomjegyzék stb.
      • lehet egységes bal oldali behúzás
        • a jobb oldali behúzást a prc (és a KF7 mobi) nem támogatja
      • a bekezdéseket az alapnál fél sorral nagyobb bekezdésmagasság választhatja el
    • Fejezet eleji idézetek
      • jobbra igazított (KF7 mobi nem támogatja)
      • szöveg és forráscím dőlt, a szerző nem dőlt
    • Versek
      • előtte, utána üres sor
      • lehet végig dőlt
      • balra igazított, nincs behúzás
      • Levelek
        • kézzel írt: dőlt szedés
        • géppel, (írógép, fax, email pl.): monospace font (courier new pl.)
        • Előtte utána, üres sor
        • a bekezdéseket nem behúzás, hanem plusz bekezdésmagasság tagolja
    • Chat átirat,  régi újságcikk, hivatalos okirat
      • monospace font, ha benne van a név is, az lehet félkövér
      • nincs behúzás, nincs extra sortáv

H4cker: Jó reggelt!

Vect0r: Szia!

• Lábjegyzetek
  • A hivatkozások felsőindexben vannak
  • oda-vissza működnek a hivatkozások
    • mind, a 300k-n túliak is
  • lehet fejezetek végére jegyzeteket tömbösíteni szakkönyv-szerűen, de munkás, ezért drága
• Táblázatok
  • csak a legegyszerűbbeket érdemes táblázatként kezelni
  • lehet képként, ha nagyon kell
  • ugyanazzal a fonttal kell a táblaképet is megcsinálni, mint a törzsszöveget
• A forrásokról
  • A jól kezelhető forrás mindig egységes és koherens szövegként kezelhető
  • Ilyen a doc, az rtf, a html, vagy az InDesign epub exportja
    • Ez utóbbi semmiképpen sem végtermék, csak nyersanyag! Érdemes megnézni, hogyan néz ki, vagy hogy mit mond rá egy epubcheck.
  • BONYOLULT, ezért csak drágán felhasználható forrás a (nyomdai) pdf, vagy a nyomtatott könyv
    • A pdf-et lehet, hogy OCR-ezni kell
    • A pdf-ből kinyert szöveget mindenképpen korrektúrázni és újratördelni is kell
• Az epubról
  • Át kell mennie a validátorokon, pl epubcheck
  • tartalmazza a fontokat, és lehetőleg a hozzájuk tartozó licencfile-t
  • bele kell tenni a manifestbe azt a kis xml-t, ami megengedi az iBooksnak a beágyazott fontok használatát
  • meg kell nézni több platformon, hogy jól néznek-e ki, nincsenek-e anomáliák, trükkös karakterek helyett kis négyzetek pl.
    • Desktop: Adobe Digital Editions, Azardi, Chrome+Readium, Firefox+Epubreader (Windows)
    • iOS: iBooks/Marvin 
    • Android: Google Play Books, PocketBook reader, Gitden Reader 
    • Kindle Previewer – több device nézetben is (Windows, OSX - mobi)