A post a félrenyúlások, hirtelen ötletek, a „csak adatok” és az „első látásra szerelem” vezérelte, utólag könnyen elhibázottként értékelt beruházások elkerülésére igyekszik támpontul szolgálni.

Furcsamód ezúttal egy kicsit a „gombhoz a kabátot” elv érvényesül, ugyanis egyelőre nincs egységes szabvány sem a tartalmak formátumát, sem az esetleges másolásvédelmi rendszereket (DRM) illetően. Épp ezért...

1. lépés: döntsd el, hogy kitől és milyen formátumban akarsz tartalmat (olvasnivalót) vásárolni!

A két legelterjedtebb kifejezetten e-könyves formátum a prc (mobipocket) és az ePub. Ezen felül a PDF is gyakori, de a MEK-ről letölthető RTF, LIT, DJVU is. Érdemes tudni, hogy a legtöbb „hagyományos” formátumról kielégítő minőségben lehet akár ePub-ra, akár  prc-re vagy PDF-re konvertálni. Feltéve persze, hogy nincs másolásvédelem (DRM).

Ha van, akkor a két nagy, az Adobe (ePub, PDF) vagy AZW/Topaz/Mobipocket (PRC, az első kettő Kindle-specifikus) egyike, vagy a kisebbek (Wolf, Marlin stb.) valamelyike lehet. A legtöbb eszköz vagy az egyik vagy a másik nagyot és ritkán valamelyik kisebbet támogatja. Olyan e-inkes olvasó nincs a Mobilread adatbázisában, amely mindkét másolásvédelmi szabványt támogatná egyszerre.

Összefoglalva: ha valamely szabványpáros (formátum+DRM) mellett elkötelezzük magunkat, mert kedvenc kiadónk boltja is ezt tette, akkor egyúttal (nagyon kevés kivételtől eltekintve) kizárjuk a másik formátumot, vagyis csak olyan boltokból fogunk tudni vásárolni, ahol az általunk választott formátumban elérhetőek a tartalmak.

Ha tehát megvan a tartalomszolgáltató (bolt), akkor lehet tovább lépni és a lehetséges jelölteket szűkíteni aszerint, hogy támogatják-e az adott formátumot.

Példa: ha az Amazon Kindle Store-jában szeretnél könyveket vásárolni, akkor azokat Kindle 2-n vagy DX-en tudod olvasni (vagy PC-n, ha letöltötted az ehhez szükséges szoftvert), mert pillanatnyilag nincs más olyan olvasóeszköz, amely ezt a másolásvédelmet támogatná. Ugyanakkor mindkét eszközzel tudsz (másolásvédelem nélküli) PDF-et vagy prc-t is olvasni, de ePub-ot nem, mert azt nem támogatja. Ugyanígy a Barnes&Noble Nook-ja az Adobe DRM-jét használja, kedvenc formátuma pedig az ePub, így nyilván erre hiába töltesz fel prc-t, akár van, akár nincs rajta másolásvédelem, nem fogja tudni megjelentetni.

A formátumok harcáról, az egyes formátumok előnyeiről és hátrányairól lásd Dworkyll olvtárs újabb és régebbi hozzászólásait!

2. lépés: döntsd el, hogy e-ink vagy más

Dworkyll cikke kielégítő magyarázatot ad arra, hogy melyik miért és mire jó.

Ha nem e-ink, akkor lényegében bármit is veszel, gondod lehet a DRM-védett tartalmak kezelésével, viszont nem lesz probléma szinte bármilyen formátum megjelenítése.

Ha e-ink, az eszközök tulajdonságainakk böngészéséhez használd a Mobiread Wiki táblázatát!

Ha rendszeresen szeretnél hosszabb ideig „töltés nélkül” olvasni, akkor húzz egy strigulát az e-ink mellé, ugyanis ez az egyetlen most elérhető technológia, amely nem igényel komoly energiaellátást. A megfelelő olvasási élményhez jó megvilágítás kell, a kevés „háttérvilágításos” e-ink azonban rettenetes. Viszont napon, szabad ég alatt a TFT egyelőre felejtős, az e-ink viszont vígan működik.

3. lépés: döntsd el, hogy hol és hogyan akarod használni!

3. a) Méret szempontjából
Ha csak otthon, ágyban/fotelban, néha utazáskor a tengerparton, akkor nem lesz gond a nagy méret, tehát nyugodtan válassz akár 8-10 collos kijelzőt. Ha sűrűn utazol tömegközlekedéssel, szereted, ha mindig nálad van az eszköz, akkor figyelj a külső méretre, de ne ess túlzásba! Egy 5 hüvelykes kijelzőn sűrűn kell lapozni. Nagyon sűrűn.

A PDF-ek újratördelése a kis kijelzőkön sokszor nem problémamentes, ha egyáltalán lehetséges. A Kindle 2 például csak egész oldalas megjelenítést támogat, ami egy A/4 méretű PDF-et olvashatatlanná tesz. Ha tehát fontos a PDF és a beágyazott sok ábra, táblázat megjelenítése, szempont lehet a nagyobb kijelző és/vagy a jó PDF-támogatás (elforgatás, zoom, oldalgörgetés, újratördelés stb.).

3. b) Kezelőfelület és szolgáltatások szempontjából
Ha sűrűn keresel a szövegben, vagy szeretsz jegyzetelni, gondold meg a qwerty billentyűzetes vagy az érintőképernyős megoldásokat! Utóbbiak bizonyos esetben ronthatják az olvashatóságot a rosszabb kontraszt, a tükröződőbb felület és az ujjnyomok miatt, a qwerty viszont sok helyet foglal és nem igazán kényelmes.

Ha számítógép nélkül szeretnél tartalmakat feltölteni az eszközre, akkor egyelőre komoly akadályok vannak. Vagy csaknem kizárólag angolszász irodalommal kell beérned (Amazon + Kindle; Apple iPod/iPhone + Stanza + boltok), vagy meg kell kérned valakit, hogy helyetted töltögessen fel tartalmat. Utóbbi kényelmetlenebb, reméljük idővel (maximum 1-2 év) ez a helyzet is változni fog.

4. lépés: döntsd el, hogy tudsz-e mp3 lejátszás, képnézegető és böngésző nélkül élni!

A kérdés kissé bagatell. Szerintem minden ilyen célra van jobb/hasznosabb eszköz. Tehát ha „benne van”, hát benne van, ha nincs benne, akkor csak azért, hogy benne legyen, ne dönts egy számodra egyébként kevésbé jó darab mellett! Jobb, ha csak a használható funkciókért fizetsz.

5. lépés: ha teheted, a kiszemelt készülékeket nézd meg boltban/ismerősnél!

Szerezz személyes tapasztalatot! A méret fontos, a jó olvashatóság fontos, figyelj a kezelhetőségre, a számodra lényeges funkciókra (megjegyzések hozzáfűzése, keresés, könyvjelzők keresése, kézi rajz stb.). Az e-ink nagyon más, mint a monitor vagy a telefonok kijelzője. Ha tudsz, vigyél mintafájlt, rakd vagy rakasd fel rá és nézd meg, hogy tetszik-e, amit látsz!

Ha erre nincs módod, akkor próbálj olyan beszámolókat, teszteket olvasni, amelyek a számodra fontos tulajdonságokat részletesen bemutatják, elemzik, kritizálják. A csupa dícsérő cikk rendszerint „marketing” vagy nagyon elfogult. Ismerd meg a hibákat is, és dönts arról, hogy elfogadod-e őket! A YouTube videói is hasznosak lehetnek.

6. lépés: döntsd el, hogy melyik kiszemelt készülék ára megfelelő neked!

Az ár csak egy, és nem feltétlenül a legfontosabb tényező egy e-olvasó (vagy bármilyen termék) megítélésében. Szélsőséges példa: a Kindle 2 az egyik legjobb olvasó a hazánkban hozzáférhető piacon, árban (szállítással, vámmal együtt is) alig drágább, mint az egyik leghitványabb darab, a T-Mobile-féle Hanvon N516. Csak az ár miatt ne köss kompromisszumot, hanem inkább várj! Nagyjából havonta jeleik meg új termék, fél évente új technológia, mindegyik az árak egyelőre lassú csökkenését és a minőség javulását hozza! Az 1. pontra visszakanyarodva: egyelőre magyar tartalomhoz legálisan nehéz hozzáférni, és azt nem tudjuk, mit hoz a jövő formátum-támogatás és DRM tekintetében.

7. lépés: válaszd ki a vas-boltot!

Innentől már saját döntés, hogy magyar vagy külföldi forrásból szerzed be a kiszemelt eszközt. Előbbi mellett a „kézzelfoghatóság”, a magyar leírás, támogatás és a garancia szól, ellene a magasabb ár.

Az internetes rendelésnél fontold meg, hogy melyik boltban, aukciós oldalakon mely eladókban bízol! Tartsd be az alapvető „önvédelmi” technikákat!

8. lépések: olvass, mert olvasni jó! :-)

Utóirat: Ne bízz senkiben! A szerintem ez a legjobb készülék vélemények mindig az adott felhasználó értékítéletének eredőjéből táplálkoznak. Mivel az elvárásaink eltérhetnek, egy-egy ilyen véleményt hallva vagy olvasva igyekezz kideríteni, hogy az elvárásaitok mennyire vágnak egybe!

Összefoglalásul

A hazai piac lassan és kicsit kiszámíthatatlanul ébredezik. Az első fecskék egyelőre csak növelték a káoszt, a "nagyok" megjelenésének még csak az előszele érződik (bookline), úgy fest, hogy az e-olvasókra optimalizált formátumok közül egyelőre az ePub kap nagyobb hátszelet, de sok szereplő (Libri, Alexandra, Sanoma) és a független kiadók kezdeményezéseiről semmit sem tudunk. Nehéz jó tanácsot adni, mert szükségszerűen csak tippelni lehet a jövőre. Meg bízni abban, hogy a megérzéseink jók.

Egy biztos: amit ma megveszünk, azon már ma tudunk olvasni, ha nem is egyszerű hozzá tartalmat találni és gyártani. De ugyanígy van ez a digitális fényképezőgépekkel, a DVD felvevőkkel, a laptopokkal, vagyis szinte minden műszaki cikkel.