Intro
Az eInk-függőktől újfent elnézést kell kérjek, mert megint sikerült kirándulnom egyet a többcélú, LCD-vel szerelt szerkezetek birodalmába. A Vodafone Magyarország jóvoltából ugyanis megpróbálhattam képet alkotni, hogy az Androiddal szállított okostelefonok mennyiben képesek az elektronikus könyvek megjelenítésére. Némi kihívást is kerestem az ügyben, ezért ez elérhető legolcsóbb vasat vettem célba, ami ezen fut, az minden androidon fut.
A vas
A teszteszköz a Vodafone saját nevére szitázott Vodafone 845 volt, ami még vitamax csomagban is vihető 30990 királyi forintokért, előfizetéssel pedig akár 10000 alá is le tud menni, bizonyos tarifacsomagokkal akár 1 (!!) forintig. A telefonálási és egyéb képességek polírozását meghagynám a szakportáloknak, inkább azokat a paramétereket emelem ki, ami az olvasáshoz érdekes.
A legfontosabb, hogy a kijelző felbontása mindössze 320x240 pixel, azaz QVGA, és rezisztív. Stylus nincs hozzá, de gyakorlatilag minden funkciót meg lehet csinálni ujjal, az Android ebből a szempontból teljesen jól teljesít. Természetesen a felbontás elmarad az iPhone-októl, és a multi-tuch hiánya miatt nincs pinch-zoom sem (ez utóbbi az iBooks-ból is hiányzik), de a képkezelés meglepően gyors. Aki pedig a full extrás laphajlítós lapozáseffektre vágyik, az is tud működni, éspedig hiba nélkül!
Van még egy elfordulásmérő, ami az alkalmazástól függően automatikusan elforgatja a laptartalmat, és megint az alkalmazástól függően ki is lehet kapcsolni. A telefon MicroSD kártyával bővíthető, sőt bővítendő, enélkül ugyanis az olvasó alkalmazások nem nagyon akarnak dolgozni. Számítógéphez pedig USB-MicroUSB kábellel illeszthető. (Éljenek a szaványok, hehe:-) Ezzel együtt a vasat egyetlen dolog gátolja abban, hogy teljesen átütő olvasóplatform legyen, ez pedig a kijelző. A QVGA sajnos kevés az igazi komforthoz, de átmeneti unaloműzőnek még elmegy. Egy 800x480-as AMOLED mondjuk Desire módra, az már nagyot szólhat.
Android
Ezzel a témával még csak most kezdem a barátkozást, de meg kell mondjam, igencsak megkönnyebbültem, amikor az tapasztaltam, hogy az iOS-nak milyen erős versenytársa támadt. A felhasználói élmány talán nem olyan kisimult és letisztult, mint az iPhone-oknál, cserébe semmivel sem tud kevesebbet, sőt sokkal több platformon elérhető, és az iPhoneok használhatóságát megalapozó AppStore-nak is teljesen működőképes alternatívája van az AndroidMarket személyében.
Ennek következtében minimális erőfeszítéssel több, epub-olvasásra való alkalmazást is le tudtam tölteni, ingyen és bérmentve. A következőkben leginkább ezekről lesz szó.
Laputa
A két, mélyebben tesztelt alkalmazás közül ez a szebb és rámenősebb. A grafikus világa nagyon emlékeztet az iBooksra, lapozáskor ugyanúgy hajlítja a lapot, mint egy iPhone; vagy csúsztatja, mint egy B&N reader app. Kellemes a progress bar, kiírja az időt, és jelzi, hol járunk a fejezetben. A fejezetek közti váltás gyors, de észrevehető.
Beépítve hoz magával egy Bibliát. Saját tartalmakhoz az integrált könyvesboltok használatával juthatunk, vagy egy import alkönyvtár használatával, sőt, ha csak úgy böngészünk egy file-kezelő alkalmazásban, egy duplaklikk egy bármilyen epubra annak Laputában való megjelenését fogja eredményezni, igaz ekkor nem kerül be a könyvespolc nézetbe.
Ami viszont kellemetlen meglepetés volt, hogy a barokkosra cizellált teszt-epubjaim stílusvezérlése a Laputát egyszerűen nem érdekli. Azaz fontot hiába ágyazunk be akárhányat, az alkalmazás 5 előre telepítettjéből választhatunk egyet. A bekezdéseket nem behúzással, hanem sortávval jelzi, és nem lehet egyiket sem konfigurálni. A táblázatokat pedig bekezdésekké konvertálta, keretnek, celláknak nyoma sincs.
A polc módban lehetett saját listákat generálni, de nagyon nehézkes volt a kezelésük.
Ezért aztán mindennel együtt nem ajánlom, bár a lapozás effekt ebben az alkalmazásban a legszebb.
Aldiko
Kicsit félve mentem neki az Aldikonak, mert elsőre ez sem mutat többet, mint a Laputa. Saját tartalom ugyanúgy a bekódolt könyvesboltokból vagy a microSD egyik dedikált importkönyvtárából jöhet. Saját fontból itt csak három van (serif, sans, mono), de konfigurálási opcióból rengeteg. Kezdve azzal, hogy használja a publikáció stílusvezérlését. Ugyan csak részlegesen tud kezdeni vele dolgokat, de megjelentek a saját fontok és a táblázatok is. Lehet nappalra és éjjelre külön profilokat definiálni (szín, font, egyebek), amiket gyorsváltógombbal lehet váltani. A fényerő-szabályozáshoz elég a képernyő szélét föl-le simogatni. Az oldalképet is is nagyon kis lépésekkel lehet hangolni, a margókat akár külön-külön is. Lapváltás effekt csak egy van, de a sebessége állítható.
Kezel integrált szótárat és van wiki és google keresés is. Polc módban van tagelésre és csoportosításra is lehetőség. Parádés.
Sajnos az élet nem fenékig tejföl. Az Aldikonál ugyanis kijön, hogy miért erőlteti a az Adobe a forrásanyagok tördelését. A fejezetek közti váltás ugyanis kőkemény homokórázással jár. Ez persze lehet a belépőszintű hardvertől is, de mivel másban nem tapasztaltam efféle késleltetést, ezért inkább a program gyengeségére tippelek.
Mindennel együtt az Aldiko praktikusan mindent tud, amivel az epubok olvasását testre lehet szabni, Androidos vasakon kötelező.
Verdikt
Az tisztán látszik, hogy az ekönyvek jóval több eszközön olvashatóak, mint a dedikált vasak. Csak ebbből a kis fapados - és olcsó - nünükéből az elmúlt hetekben több, mint ezret adtak el. Az iPhone és az iPad penetráció, az Androidos prémium-mobilok elterjedtsége ennek a többszöröse, és egyre gyorsul. Még ha ezeket nem is kifejezetten olvasásra vették, vagy tervezték, de egy kis impulzív betűfaló időűzésre, például moziban a film előtt, vagy egy unalmas értekezleten, tökéletesen alkalmasak. És mivel nem dedikált olvasónak viszik őket, a használójuk jó eséllyel nem fog bookwarezzel vergődni, viszont mivel egy távközlési hálózat végén lóg, akár vásárolhatna is impulzívan. HA lenne tartalom legálisan.
És hogy egy kis csavar is legyen az ügyben, ezek az alkalmazások nem fogyasztanak kemény DRM-es anyagokat, csak ha a bedrótozott boltokból jönnek. Mármost a magyar piacon csak az ekönyv.hu-ról tudom elképzelni, hogy képes önálló Android alkalmazással megjelenni, esetleg a Sanoma, a többi, függetlenségét erősen őrző társaságnak más út kell, ha nem akar erről a lehetőségről lemaradni. Például a puha DRM.
Utolsó kommentek