Állandó rovatok

A RADAR az e-könyv olvasó blog "kis-színes" híreinek társasági gyűjtőposztja. Ha találtál valami témánkba vágót, firkáld ide. Ha izgalmas új könyvmegjelenésbe futottál, oszd meg velünk a KÖNYVRADARon. Köszönjük, a műfaj nevében.

Ha eladó készüléked van, vagy használt kütyüt keresel, a KERES-KÍNÁL rovatunkat ajánljuk figyelmedbe.

Ha valami nyomja a lelked, ha összemérnéd az érveidet másokéval, gyere a DÜHÖNGŐbe. Belépés csak gumicsontokkal.

A fölösleges konfliktusokat elkerülendő megköszönjük, hogy tiszteleben tartod az E-tikettünket.

Ha adakozni akarsz, itt megteheted:

Jelenleg 45.700 HUF-nál járunk. Amire használni fogjuk: blogtalálkozó, wiki, saját domain. Nagyjából ebben a sorrendben :-) Jelképes díjazások: a legjobban pörgő e-könyveknek (Nobel Pizza, 2012-ben három darab), a legszebb ekönyveket készítő műhelyeknek (Szépség Pizza,  2013-ban, három darab).

GYIK - Szerszámosláda

Aki még csak most kezd barátkozni a villanykönyvekkel, kezdje a tájékozódást a GYIK rovatban.

Vannak még:

Válassz és rendelj Kindle-t innen

Mobipocket (prc) gyártási okosságok (Kindle, Kindle for appok)

Epub (Koobe, Nook, iOS, Android) gyártási okosságok kezdőknek és haladóknak 

Kiváló szótárak mindenre, ami bírja.

Sok Kindle trükk.

Kiváló magyar metadata-kollektorok a Calibréhez

Eszközismertetők

Boltismertetők

 

Utolsó kommentek

Címkék

1150 (1) 214 (1) 3g (4) 4700 (1) 600 (1) a9 (1) adamobooks (2) adásvétel (1) ADE (1) adobe (8) ad astra (18) áfa (12) agave (30) ajándék (5) akció (12) aldiko (1) alex (1) alexandra (4) állás (1) amazon (67) android (11) angol-magyar (1) animus (1) antikvárium.hu (1) antireklám (1) apad (1) app (5) apple (17) archiválás (1) asus (1) athena (1) athenaeum (1) atlantis (2) aura (7) avana (1) azw (1) banks (1) Baráth Kati (2) barnes&noble (14) beagle (2) bebook (2) bebook2 (1) bejelentés (3) bemutató (8) biblieteka (2) bigyó (1) blog (1) blogbuli (2) blogtalálkozó (2) bme (1) bookandwalk (4) bookdesigner (2) bookeen (3) bookgem (4) bookline (9) bookmarklet (1) boox (4) budapest noir (1) büntetés (7) calibre (4) Canvas (1) céghírek (1) ces (1) cikkajánló (4) clara (3) cloud (3) co2co (1) coelho (1) cool er (2) crowdfunding (1) crunchpad (1) csőd (1) cybook (8) dedikálás (2) deltavision (1) dibook (16) digitalbooks (12) diploma (1) disney (1) diszlexia (1) doctorow (1) dr1000 (1) dr800 (2) dragomán (1) drm (36) e-könyv (1) e-könyvészet (8) e800 (1) ebooks in Hungary (1) eclassic (5) eclicto (2) édesvíz (3) edge (1) edition 2 (1) eebook platform (1) egyesülés (2) ekm (43) ekönyv-terjesztés (3) ekulturaTV (2) elméleti kérdések (89) ELTE (1) enciklopédia kiadó (1) entourage (1) epub (68) epubcheck (2) események (9) eslick (1) etikett (1) EU (4) e gyetem (4) e könyv (19) e könyvesbolt (40) e könyvtár (3) e könyv formázás (8) e papír (12) fapados (1) fapadoskönyv (9) felmérések (21) firmware (4) fizetés (1) flepia (1) flightcrew (1) fontok (8) forgatókönyv (1) forma (3) formátum (5) fórum (3) frankfurt (2) frissítés (3) fujitsu (1) fumax (2) GABO (3) galaktika (7) galaxytab (1) garancia (1) Gitden (1) gloHD (1) goldenblog (1) goodreader (2) google (5) Grecsó (1) gyakorlati kérdések (68) gyártástechnológia (32) H2O (4) hachette (1) hack (2) hanlin (3) hanvon (4) harlequin (3) hármas könyvelés (4) harry potter (2) hvg (1) ibooks (3) icarus (1) idaságok (1) idpf (2) indesign (1) infografika (2) ingyen (1) introverziók (24) ipad (18) ipad mini (1) ipaq (1) iphone (3) ipubs (7) irex (5) iriver (4) irodalom (2) ismeretterjesztés (4) ismertetők (1) itunes (1) japán (1) játék (2) java (1) javascript (1) javítás (2) jegyzetelés (3) jelenkor (1) jókívánság (2) jótékonyság (3) jumbo (1) karácsony (7) képek (1) képregény (2) keres (1) kickstarter (1) kiegészítő (9) kínál (1) kindle (67) kindlegen (2) kindle dx (6) kindle fire (3) kindle wifi (5) kisepika (2) kleinheincz (5) kloos (1) kobo (21) kölcsönzés (1) kondor (3) konteo (1) könyvajánló (6) könyvesbolt (1) könyvhét (19) könyvkiadás (119) könyvmolyképző (9) könyvtár (6) könyvterjesztés (3) koobe (36) kötelező olvasmányok (1) közlemény (2) közösség (27) kritika (1) lámpa (3) laputa (1) lendink (1) libri (8) líra (2) Lithium (1) lrf (1) lrx (1) ludas matyi (1) magvető (3) makró (2) marketing (2) marvin (2) média (4) mediamarkt (1) megvilágítás (1) mek (4) mese (3) mesemasina (2) metaadat (1) micropayment (1) microsoft (2) middleware (1) mintakönyv (1) mkke (3) mobi (3) mobipocket (20) moly.hu (2) móra (1) msi (1) mu (1) műfaj (1) multimédia (1) multimediaplaza (31) n516 (1) ncore (1) nds (1) neal stephenson (1) nekrológ (1) német-magyar (1) networkshop (3) nook (7) nook2 (3) novella (2) oasis (2) oaxis (1) office (2) oktatás (2) olvasási nehézségek (2) omikk (1) one (1) onyx (9) openinkpot (1) Oravecz Nóra (1) orosz-magyar (1) összeesküvés (1) oszk (3) palm (1) pályázat (10) paperwhite (12) paradigmaváltás (1) paypal (2) pda (3) pdf (11) PearlHD (1) pendrive (1) pizza (2) plastic logic (4) plugin (1) pocketbook (16) podcast (2) popper (1) portal press (2) pottermore (1) prc (15) pre (1) premier (2) publio (5) rádió (4) Rajaniemi (1) rakuten (1) reb (1) rejtő (1) reklám (58) reMarkable (3) reMarkable2 (3) rendelés (2) re poszt (12) riport (1) rss (2) rtf (1) samsung (2) scalzi (7) scida (1) scribd (1) scribe (1) Semmelweis (1) SendToKindle (2) sf (12) sfmag (4) sfportal (18) sigil (2) sipix (1) slideware (1) sony (22) spanyol-magyar (1) specifikáció (2) spiritualitás (1) spotify (1) stanza (8) stardict (2) story (1) streaming (1) syllabux (1) szakdolgozat (1) szellemhadtest (1) szerkesztés (2) szerviz (1) szerzői ellentételezés (3) szerzői jogok (1) szerzői kiadás (6) színes (4) szótár (3) tab (1) táblázatok (1) tablet (10) tankönyv (1) tarandus (4) tarda (1) teaser (1) telefon (1) telekom (1) teszt (66) textr (17) tft (7) tilos (5) tok (2) tor (2) történelem (2) touch (2) txtr (6) typotex (4) t com (14) ulpius (10) üzleti modell (1) vásárlás (11) vegyesfelvágott (14) vendégposzt (4) verseny (5) vízpart (2) vizplex (3) vodafone (3) voyage (4) w3c (1) warez (14) wayteq (1) webáruház (1) web tablet (3) wifi (3) wiki (1) wisereader (1) word (2) xhtml (2) xml (2) yotaphone (1) zinio (1) zsoldos-díj (1) Címkefelhő

Linkek - források

A barátaim, innen onnan

K, mint elsőség

2010.09.06. 13:45 Professzore

Nos, rendhagyó poszt lesz, mind stílusát, mind tartalmát tekintve. Már egyből a cím is magyarázatra szorul, merthogy a K hogyan is jöhet össze az elsőséggel. Nos, drága Olvasók, úgy, hogy a K itt a Kindle (3. generáció) rövidítése. Bizony.

Fotó: amazon.com

Egy rövid felvezetés után kezdjük ott, ahol mindenki más abbahagyta. Következzen tehát a...

Bevezető

Tudjuk, hogy 2010. augusztus 27-étől kapható, az előjegyzések rekord száma és a rendkívül nagy érdeklődés miatt szeptember első napjaira gyakorlatilag elfogyott az első szállítmány, az utánpótlás szeptember közepén érkezik. Tudjuk azt is már, hogy kisebb, mint az elődje, többet bír az akkumulátora, 20 százalékkal kontrasztosabb a kijelzője, továbbá grafitszürkében és fehérben is kapható, végül pedig van csak WiFi-s és WiFi plusz 3G-s zsinórtalan kapcsolódással. Ismert továbbá, hogy gyorsabb lett az elődjénél. Azt is tudjuk, hogy olcsó: ugyan még nincs a lélektani 100 amerikai dollár alatt az ára, de nincs messze tőle.

Emlékeztek a Galaxis útikalauz stopposoknak filmadaptációjának arra a jelenetére, amikor a bolygón landolt wogon űrhajó felé mennek négyesben (Arthur, Ford, Zaphod és Marvin), amikor egyszercsak...

Csatt!

No, erre gondoltam.

Valami itt mégsincs rendjén. Oké, tudjuk, hogy kialakulófélben van az elektronikus könyvek magyar piaca, azt is tudjuk, hogy normális áron, elfogadható minőségben egyelőre semmit sem kapni (illetve amit kapni lehet, az annyira szánalmasan szűk kínálat, hogy az embernek inkább sírni lenne kedve tőle, nem olvasni). Persze, ott van a MEK, a PIM DIA és néhány egyéb kezdeményezés, meg ugye végülis, ó, teremtőm, mintha lenne valami illegális tenger is, amin mindenféle kalózok hajózgatnak prédára várva. Node azzal ugye mindenki tisztában van, hogy

BOLTBAN
EHHEZ
(várhatóan)
SOHA
NEM
LESZ

LEGÁLISAN
ELÉRHETŐ
MAGYAR NYELVŰ
TARTALOM
?

„És akkor ezt most hogy?”

Közismert, de kevéssé hangoztatott tény, hogy az Amazon amolyan 1984-esen szereti a saját útját járni. Ennek egyik következménye az, hogy saját magának megszerezte az egyik elterjedt és kedvelt e-könyv-formátum, a PRC (Mobipocket) technológiáját, majd gyártott hozzá egy olyan egyedi másolásvédelmi rendszert, amit rajtuk kívül senki más nem használ. Vagyis: ha valaki Kindle környezetre akar bármiféle tartalmat (könyvet, periodikát, képregényt) másolás- (vagyis jog-) védett formában árulni, azt kizárólag az Amazon.com (.co.uk, esetleg majd .hu) oldalon teheti meg, máshol nem. Ez eddig mondjuk rendben is volna, bár azt nehezen hiszem, hogy ott a nagy víz túloldalán csípőből elbánnának a magyar karakteres PDF vagy Word forrásokkal. A gond igazán ott kezdődik, hogy itthon gyakorlatilag mindenki a másik „igazi” formátum, az ePub felé orientálódik, így mindenki az Adobe ADE másolásvédelmi rendszerét használja, amely, minő tragédia, nem fér meg egy (gép)házban az Amazon AZW-jével. Az eredmény a fenti sok soros kiemelés.

Mondom máshogy, kedves Olvasó, mert jó ha tudod: ha nem leszel képes hitelt érdemlően bizonyítani, hogy a Kindle-ödön tárolt magyar nyelvű tartalmakhoz legálisan jutottál hozzá (erre kevés esélyed lesz), akkor egykönnyen rádsüthetik a szerzői és szomszédos jogok megsértésének vádló billogát. (Lásd 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről, 329/A és 329/B paragrafusok, továbbá 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról, 35. paragrafus, (2) bekezdés. Az utóbbi linkért köszönet flamernek!) Persze csak ha kérdezi valaki. Én szóltam.

Erre két lehetséges megoldás adódik. Vagy a magyar könyváruházak árulnak az Amazonon is (szürreális elképzelés), vagy az Amazon nyit az ePub felé, ami saját pozícióinak részleges feladását jelentené. Olyan patthelyzet van tehát, amelyet (legális úton) a jelen helyzetben nem nagyon lehet feloldani. Természetes, hogy a jövő tartogathat (érdekes) meglepetéseket.

Egy komoly újdonság, amit eddig senki nem említett a „helyén”

Nos, én még nem láttam tesztben kiemelni, hogy a gyártó által 50%-osnak titulált kontrasztnövekedés vajon minek a következménye. Ez bizony az, hogy a Kindle kijelzője a legújabb e-ink-féle megoldás, a Pearl. Új gyártó tehát nincs, a régi maradt néhány változtatással. A „fehér” továbbra is szürke (kb. 40%-os fényvisszaverő-képességgel), az eddig referenciaként adott 1:6 kontrasztarány 1:10-re változott. Azt viszont senki sem tudja, hogy ezt a kontrasztarányt pontosan hogyan is mérik. Ha megkapjuk a berendezést valakitől részletes tesztre, akkor majd méricskélek (ahogy a Nooknál tettem). [Aki szeretné látni saját Kindle WiFi-jét e blog hasábjain visszaköszönni, ne legyen rest jelentkezni e poszt írójánál! ;-) ]

És hogy vennék-e? Vagy inkább: fogok venni?

Nemtom, de tényleg. Az ár a fájdalomküszöb környékén (még a páromnak is, pedig ő kvázi ingyen, de legalábbis harmad-negyedáron olvas évi 30-40-50 könyvet). A mérettel meg lehet barátkozni, bár nekem még mindig nem üti a buszon olvasás kényelmes HTC-méretét és egyszerűségét. Gyors, gyönyörű. Viszont itt állok gondterhelten, hogy akkor most lesz-e magyar e-könyv-piac igazából, vagy sem? Kapok-e tartalmat mondjuk 1200 forintért, vagy marad a reménytelenül és kezelhetetlenül sok 2000-3000 forintos kategória válogatás nélkül mindenre? Kapok-e olvasót itthon ilyen áron? És mi lesz azzal, amit (sokat) olvasni akarok és nem kapni még mindig (és még mindig és mindig és mindig, már sok éve a jövőben sem)? Vagy egyszerűen mondjam azt, hogy fene a magyar e-könyv-gyártásba, és inkább hajózok egyet csendes vizeken, mert van mit olvasni, van elfogadható minőség és az egész nevetségesen olcsó (ingyenes)?

De írom másképp: ha az a kérdés, hogy háromféle 26 centis pizzát rendelhetek házhozszállítással, ellenőrzött minőségben, darabját 2500 forintért, vagy az, hogy a Dzsema el Fna éjszaka terített asztalai várnak rám szinte ingyen, akkor bizony elgondolkodnék az utazás fáradalmain és az ottani étkezés kockázatain.

Ó, igen, elkanyarodtam az eredeti témától. Vagy mégsem? Kis hazánkban, ha nem is vehemensen, mindenesetre érezhetően keresleti piac van. Ezt a keresletet a poszt írásának pillanatában érdemben egyetlen szolgáltató sem tudja maradéktalanul kiszolgálni sem eszközzel, sem tartalommal. Innentől kezdve bármi, ami ésszerű kockázatvállalás mellett a rendkívül árérzékeny piacon megvalósítható alternatíva lehet, pillanatok alatt óriási penetrációra tehet szert. Ezt pedig, kedves Érintettek, úgy hívják, hogy piacvesztés. Mert aki egyszer megvásárolt egy édesvízű akváriumot, az biza soha nem fog sósvízi halakat venni bele, hiába szebbek. Magyarul: aki egyszer Kindle-t vesz,  az jó eséllyel SOHA nem fog magyar boltból ADE védelmes ePubot vásárolni.

Számoljunk egy kicsit! A Kindle ára mondjuk 36 ezer forint, fele annyi (se), mint az utána következő legolcsóbb eszköz. Egy átlagos olvasó (akinek megéri megvenni), évi 20-30 könyvet olvas. Számoljunk e-könyvenként 1800 forinttal, ez bruttó évi 36-54 ezer forint. Egy ilyen eszköz várható élettartama nagyjából 5-7 év lehet (pontosan nem tudjuk, de gyakorlatilag az első Kindle sem tekinthető elavultnak, ugyanúgy működik ma is, mint a legújabb). Vegyünk alsó hangon 5 évet, erre az időre 180-270 ezer forint adódik per capita. Az országba mostanáig szerény becslésem szerint 20-30 darab Kindle WiFi érkezhetett (a Kindle 2-t és az igen ritka Kindle-t nem számolva), ez a következő 5 évre kumulálva 3,6-8,1 millió forint bevételkiesést jelent.Világos?

154 komment · 1 trackback

Címkék: amazon drm prc kindle elméleti kérdések

A bejegyzés trackback címe:

https://ekonyvolvaso.blog.hu/api/trackback/id/tr422264764

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Radnóti Wass Albert szomszédságában 2010.09.06. 21:48:02

Radnóti-szobrot avattak pár napja Szegeden a Radnóti Miklós Gimnázium előtt. A szobor realista, kissé negédes, biztonságra játszik. Az alkotó, Gyurcsek Ferenc szerint (felkonferáláskor pavlovi reflexek borzolják az avatásra gyűlt tömeg nagyot halló fel...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

flamer 2010.09.07. 00:27:46

@ehran: Egyáltalán nem tökéletes a rendszer, de ha már egyszer beszednek egy csomó pénzt ilyen másoláskompenzálós ürügy alatt, akkor utána legalább befoghatnák a pofájukat. Igazán nem akarok az Artisjusszal példálózni, mert az egy gyülőletes, velejéig rohadt szervezet, de hát mégis, zenét legalább nyugodtan tölthetek le.

Angusné 2010.09.07. 07:56:40

@flamer: Ne legyél már ennyire hülye, baszki, szerinted letöltéskor nem keletkezik egy másolat nálad? Dehogynem.

1. finomíts a stílusodon...
2. a szerzői jogi törvény idézett szakasza a fizikai másolatokra vonatkozik, ahol ténylegesen létrejön egy újabb műpéldány (ezért fizetsz a fénymásoló után reprográfiai díjat)
3. az elektronikusan létrejött könyv ilyen értelemben nem másolat, pont itt van a kutya eltemetve, vagyis a társadalmi viszonyok, amelyek a jogi szabályozás alapjai itt haladták túl a jogi szabályozást, vagyis joghézag van...A szerzői jogi törvény írásakor még nem volt (legalábbis kimutatható mértékben) könyvkalózkodás, azóta már van. Ennyi.

Inkább te olvasnál. Mondjuk az általam ajánlott cikket, akkor a letöltés sőt a feltöltés kérdését sem ilyen mereven kezelnéd (mondjuk ez nem a te hibád, hanem az ún. jogvédő lobbié)

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.09.07. 08:45:08

@flamer: Nézd meg, mit csinál az Amazon az Audible-nél: szerzői, kiadói kérésre sem lehet lemondani a DRM-ről. És évek óta ez megy. Nem hinném, hogy ekönyveknél változtatnának.

flamer 2010.09.07. 08:49:01

@Angusné:
"a szerzői jogi törvény idézett szakasza a fizikai másolatokra vonatkozik"

Tényleg? És ezt mégis hol írják? Ugyanis az idézett 35. § 3. bekezdése kifejezetten a számítógépes másolásról szól, tehát az kellene, hogy a teljes egészében beidézett második bekezdésben találj valami ilyesmit - nekem nem sikerült.

flamer 2010.09.07. 08:53:38

@Komavary: Másreszt meg ott van az Amazon music shopja, ami a kezdetektől fogva DRM-mentes (aztán az ITMS is az lett).

Angusné 2010.09.07. 09:10:01

Egyébként kapaszkodj meg, szerzői jogi értelemben az e-book nem is biztos, hogy könyv, épp a fentiek miatt. A szerzői jogi törvény egy szót nem ír róla, ebből következően jogi szempontból nincs is korrektül szabályozva...

Az más kérdés, hogy a törvény szövege alapján egy fizikailag elkészült műpéldány digitalizálása többszörözésnek számít, a netre történő feltöltése pedig a nyilvánossághoz történő közvetítésnek. Aki ezt teszi jogszabályt sért. Viszont aki letöltötte,az nem követ el (szerintem) jogsértést

Ismétlem az általad felhívott törvényi szakasz (laikusoknak paragrafus) a szerzői jogi törvény kommentárja alapján csak a papíralapú kiadvány másolásának korlátozását jelenti.

Messen 2010.09.07. 09:12:56

Én vettem egyet. Péntek óta használom, és nincs vele gondom.

Mivel nyers szövegeket szoktam lektorálni, ezért DRM problémáim nincsenek vele. Még. A konverzió nem egy nagy vasziszdasz[sic], van hozzá egy progi, amivel nem túlságosan bonyolult. Nem kell hozzá két diploma, hogy használd.

Nem tartom nagy gondnak egyébként az ePud támogatás hiányát. Ha lesz normális [magyar nyelvű] ePub tartalom, akkor indokoltnak fogom tartani a sírást. Addig nem. Az viszont fáj, hogy nem olvas natívan word dokumentum formátumot. Remélem, ezt megoldják egy firmware frissítéssel.

erwinke 2010.09.07. 09:16:26

@Professzore: "Az "ingyenes" konverzió Magyarországra nem vonatkozik: a konverzió megvan, de fizetős. Egyszerűbb, ha valamilyen segédprogrammal (pl. Calibre) te magad szabod testre az olvasnivalót, és töldöd fel kábelen keresztül."

Csak félig igaz ez az állítás. Csak akkor kell fizetned, ha közvetlenül a Kindle-re kéred a könyv továbbítását. Van egy ingyenes szolgáltatásuk is, ahol emailben kapod meg a konvertált fájlt és neked kell felmásolni a Kindle-re.

Angusné 2010.09.07. 09:18:24

@flamer: És ezt mégis hol írják?

CompLex Jogtár Plusz kommentárja az Szjt. 35.§ (2) bekezdéséhez.

Angusné 2010.09.07. 09:32:01

Arról nem is beszélve, hogy már most is vannak csak elektronikus formában létező könyvek...

Nem olyan egyszerű kérdés ez, ahogy sokan gondolják. Nem véletlen (jogi szempontból sem), hogy a kiadók bizonytalankodnak az e-bookok kiadása terén.

pxpxpx 2010.09.07. 09:36:01

@Angusné: Az Szjt. 35. § alapján én is így gondolom: aki bescanneli a könyvet és feltölti a netre, az szerzői jogot sért (mert nem magáncélra másolja), te viszont a letöltéssel nem.

ON: Én rendszeresen nézem a txtr kínálatát, de ez nagyon-nagyon zsenge, és nem is hiszek a robbanásszerű változásban a közeljövőben. Addig is használom a Kindle-t (2. gen), a balatoni nyaralásra megvettem a Tetovált lány c. remekművet a Libriben, 3500 pénzért, a folytatás a Kindle Store-ban feleannyi volt... a Mobipocket Creatorral meg bőven tudok MEK-es könyveket konvertálni, ha magyarul is olvasnék, meg persze néha papírkönyv is kell. :)

@Professzore: de megvan az ingyenes konverzió, csak e-mailen keresztül, és akkor az USB porton keresztül másolhatod a Kindle-re.

Ahogy én látom:

Kindle: király készülék, 35k, kényelmes beszerzés + support, angol nyelvű tartalom szarásig, magyar nyelvű tartalom nem volt/nem lesz, csak lejárt védettségű vagy warez.

epub olvasók: mondjuk egy Koobe Junior 60k, az olcsóbb Sony Reader vagy Nook nehezebben szerezhető be, mint a Kindle, kérdéses a support, Kindle Store-hoz mérhető angol nyelvű tartalom nincs (B&N, Sony Store tudtommal Magyarországról nem használható), magyar nyelvű tartalom közelít a zéróhoz.

Kereso75 · http://kereses.blog.hu 2010.09.07. 09:51:19

Én egyértelműen az angol nyelvű könyvek miatt rendeltem meg a Kindle-t. Kb 10-15 könyv megvásárlásánál már visszajön az ára.
Bár én szeretem a polcon nézegetni a könyveket, szóval van veszteség is... :)

Mikorka Kálmán okleveles duguláselhárító kisiparos 2010.09.07. 11:58:13

Lehet olyan megközelítés is, hogy az e-könyv tulajdonképpen szoftver (a pdf(ben lévő ps) egy lapleíró nyelv, aminek a parancsai utasítják a megjelenítőt valamire). És a szoftverek magáncélú másolása tilos.

In Motion 2010.09.07. 13:35:25

Nekem a Kindle a következő okok miatt felel meg:

- Olcsóbb mint a többi eInkes olvasó.
- Rengeteg PDF és Word anyagot kapok a főiskolán, amiből tanulnom kéne, és LCD monitoron nagyon fárad tőle a szemem.
- Hihetetlen mennyiségű angol nyelvű könyv érhető el az Amazonon, többek közt szakirodalom is. Amiket eddig megvettem 15 dollárért plusz kiszállítás, és várhattam rá 4-5 napot, az most pár kattintással elérhető majdnem féláron.
- Nincs könyvespolcom, és kevés a helyem
- A legtöbb elektronikus könyvem PDF-ben és TXT-ben (esetleg wordben) van.

Így legalább csak azokat a papír alapú könyveket kell megvegyem, amelyek nem elérhetők eBook-ként.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.09.07. 13:40:52

@Angusné: @flamer: Szépen beleszaladtatok itt egy elvi kérdésbe.

Pár rövid gondolat.
"Ha én elloptam és neked ajándékoztam, akkor te jogszerűen jutottál a birtokába?"
A megoldás egyszerű: nem. Lehet jogi kiskapukat és értelmezéseket keresni, azonban a magyar jogrend az illegális módon megszerzett javakat, legyenek azok fizikai valóban megnyilvánulók vagy virtuálisak, attól függetlenül kezeli jogszerűtlenül birtokolt dolognak, hogy az milyen formában és milyen úton jutott hozzád.
Máshogy: az nem járja, hogy ha valaki beszkenneli, átalakítja majd felrakja a netre, az a törvény szerint szabálysértés, de ha én letöltöm, akkor nem az, mert a jog a letöltést magát nem bünteti, méghozzá egyszerű okból. Maga a letöltött információ áll szerzői jogvédelem alatt, vagyis tiltott az engedély nélküli felhasználása, továbbítása stb.

Másfelől, a kérdés felettébb teoretikus, mert gyakorlatilag senki nem törődik azzal, hogy kinek a micsodájában milyen és honnan származó tartalom van. Most legalábbis (voltak idők, amikor ugye sokgyerekes rokkantnyugdíjas apukára csapott le a rendőrség és a BSA).

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.09.07. 14:13:10

@Szárnyati Gézа: Ne haragudj, de ez elég hajánál fogva előrángatott érvelés. Ugyanígy ha megfújom a Mona Lisát, akkor csak a festék árát gondolnám megtéríteni.

Az ekönyv, a legjobb szándékkal sem szoftver, valamilyen megjelenítő platform kell, vassal, kernellel és applikációval. Az ekönyv adat, tartalom.

pxpxpx 2010.09.07. 14:22:06

@Professzore: "Maga a letöltött információ áll szerzői jogvédelem alatt". Na, pont ezért helytálló az az érvelés, hogy a berippelt és a netre kirakott példány is a "mű", amire viszont a szabad felhasználás szabályai vonatkoznak, ergo magáncélra lemásolhatod magadnak (letöltheted). A kérdés az az, hogy az e-könyv az könyv-e (mert azt viszont nem lehet lemásolni, csak kézírással). Valószínű nem az, legalábbis bűncselekményt biztos nem fognak ez alapján megállapítani, mert a szavak köznapi jelentése szerint egy könyv az egy papírra nyomtatott valami, és ugye büntetőjogban nincs kiterjesztő értelmezés/analógia.

clon 2010.09.07. 14:26:44

Jogilag és esetlegesen erkölcsileg mindaz ami a szerző engedélyével nincsen "ingyenessé" téve, tehát anyagi hozzájárulás nélkül elérhető és továbbadható, az akárhogyan csűröm-csavarom valamibe ütközni fog.
(ez 1-et fizet 2-3-at kap, vagy a notit vesz és kap op.rendszer, vírusírtót, stb. kivételként említhető)

Az alapprobléma még mindig az, hogy üldözünk mindent ami nem legális, ellenben legális tartalmat nem adunk, mert az nekünk (vagyis nekik) nem éri meg...
Tudom, hogy erre hivatkozva sem lehet illegálisan cselekedni. Azért, ha lenne megfelelő választék és tartalom abban az esetben erkölcsileg is jobban elfogadhatóbbak lennének a "szakemberek" nyilatkozatai az illegális tartalmakkal szemben.

@Dworkyll: ...megfújom a Mona Lisát, akkor csak a festék árát gondolnám megtéríteni ... (ez jó, tetszik)

clon 2010.09.07. 14:44:20

@pxpxpx:
...A felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra...

Az e-könyv esetén nem az a kérdés, hogy könyv vagy sem, hanem a tartalom.

Messen 2010.09.07. 15:05:00

Nem erről szól ez az egész.

Itt van a Kindle.
- relatíve olcsó
- szépen működik
- kezelhető
- könnyű hozzá angol nyelven könyvet szerezni
- pc nélkül is teljesen használható
contra:
- nem támogat .doc-ot, és a pdf támogatásán is van mit fejleszteni
- alig-alig van hozzá magyar tartalom

Aztán itt vannak az ePub olvasók (a legtöbbje)
- szépen működik
- kezelhető
contra:
- alig-alig van hozzá magyar tartalom
- a legtöbbször pc kell, ha tartalmat akarsz rá
- DRÁÁÁÁÁGAAAAAAAA (egyegy olvasóért annyit kérnek, amennyiért már laptopot veszel. Mit fog venni Mr. Átlaguser? Laptopot ;) Kollégám a Kindle-re is azt mondta, hogy ha 100$ alatt lesz, majd meggondolja)

A jog megy a pénz után. Jelenleg, kis hazánkban a pénz a kiadóknál és terjesztőknél van. Ha ez változik, változni fog a törvény is.

nah, jólmegmondtam[sic], pedig nem akartam :D

meoindil 2010.09.07. 15:31:05

@Messen: A pontosság kedvéért (bár főleg az ára miatt én is Kindle párti vagyok) mindhez kell PC, ha az elérhető magyar tartalmakat (MEK, DIA hogy a legálisakat említsük) akarja rajtuk olvasni az ember! Részben a feltöltéshez, részben - ha kell - a konvertáláshoz.

Angusné 2010.09.07. 16:32:46

@pxpxpx: pontosan erről van szó.

Én végig a bűncselekmény kategóriáról beszéltem,, vagyis arról, hogy van-e félnivalója annak, aki a netről letöltött e-könyvet rakja fel az olvasójára. A válasz nincs, mert a letöltés az általam vázoltak szerint nem bűncselekmény.

@Professzore: ebből a szempontból nincs jelentősége annak, hogy már az eredeti mű sem volt jogszerűen feltöltve a netre, tehát bűncselekményből származik a mű. A magyar jogrendben nem érvényesül "a rohadt fának rohadt a gyümölcse is" amerikai (angolszász) jogelve, orgazdaságot pedig szerzői jogsértésből származó műre nem lehet elkövetni, mert a Btk.326. § (1) bekezdésében a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (Btk. 329/A) nincs felsorolva. Ha a könyv letöltése lopás lenne, akkor lehetne a letöltő orgazda, így viszont nem az, tehát a magyar jog alapján a letöltő igenis legálisan jutott a birtokába.

"a magyar jogrend az illegális módon megszerzett javakat, legyenek azok fizikai valóban megnyilvánulók vagy virtuálisak, attól függetlenül kezeli jogszerűtlenül birtokolt dolognak, hogy az milyen formában és milyen úton jutott hozzád." Nem igaz. Kapaszkodj meg, igenis elismeri a magyar polgári jog a nem tulajdonostól történő tulajdonszerzést bizonyos esetekben, bár itt nem erről van szó.

Angusné 2010.09.07. 16:42:16

@Angusné: Ha a könyv letöltése lopás lenne, akkor lehetne a letöltő orgazda

Bocs elütöttem, helyesen, ha a könyv feltöltése lopás lenne, akkor lehetne a letöltő orgazda, így viszont nem az stb.

ehran 2010.09.07. 17:17:01

@Angusné: Nagyjából ugyanezt a vitát folytattuk le Dworkyllel egyszer, és ott sem jutottunk dűlőre; maradjunk annyiban, hogy messze nem egyértelmű, szóval ne bízd el magad. Igazából kellene egy korrekt jogászi vélemény.

ehran 2010.09.07. 17:17:52

@Angusné: Na várj, az még vitatható, hogy a letöltés legális-e vagy sem, de a feltöltést miből gondolod, hogy nem illegális?

GrG 2010.09.07. 17:27:54

Sziasztok

Egy kérdés, feljebb valaki írta az adamo book-t. Ahol a ha jól láttam pdf-ben lehet leszedni az anyagot. Ezeket át lehet rakni valahogy normál text-é? Mert ha jól értem, akkor a Kindle-n a pdf nem tökéletes, lévén a képernyő nem a/4 méretű.
KÖszi:
Gergő

Angusné 2010.09.07. 17:33:47

@ehran: "Igazából kellene egy korrekt jogászi vélemény."

:)

Nem érted. Én csak a büntetőjogi részét elemeztem a dolognak. A feltöltés illegális, a Btk. 329/A §.-ába ütköző szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének vétsége, tehát bűncselekmény, mégpedig a Btk. és a szerzői jogi törvény alapján. A letöltés viszont nem az, mert magáncélú másolásnak minősül, ugyanúgy, ahogy pl. egy film letöltése a netről.

gh14 2010.09.07. 17:55:51

A konverzió akkor is ingyenes, ha a Kindle-re küldöd, és Wifi-n szeded le. Csak akkor kell fizetni, ha 3G-n keresztül töltöd le. Próbáltam, semmilyen díjat nem számított fel. És a magyar nyelvű fájlokat is tökéletesen átalakította.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.09.07. 17:58:37

És ez milyen: "-...kapcsolódó jogát haszonszerzés végett, vagy vagyoni hátrányt okozva megsérti," BTK 329.

Azaz, ha a letöltött anyagot nem árulom, akkor nincs haszonszerzés, ha pedig az eredeti áron nem vettem volna meg, akkor nincs vagyoni hátrány sem?

Angusné 2010.09.07. 18:58:44

@Dworkyll:" Azaz, ha a letöltött anyagot nem árulom, akkor nincs haszonszerzés, ha pedig az eredeti áron nem vettem volna meg, akkor nincs vagyoni hátrány sem? "

Btk. 137. § 5.pont II. fordulat:" vagyoni hátrány: a vagyonban okozott kár és az elmaradt vagyoni előny"

Ergo, ha a letöltés illegális lenne (szerintem nem az, akár a filmeknél) akkor a vagyoni hátrány is megállapítható lenne, a könyv kiskereskedelmi (tehát Áfa-val növelt) ára alapján.

GrG 2010.09.07. 19:07:10

van olyan aki szeptember elseje tájt rendelt Kindle 3-t?
Ha igen, tudja már hogy mikor kapja meg?
NEkem még semmi hírem....
G

ehran 2010.09.07. 22:44:13

@Angusné:
"A letöltés viszont nem az, mert magáncélú másolásnak minősül, ugyanúgy, ahogy pl. egy film letöltése a netről."
Értem én, csak nem értünk egyet. A fentiben.
Idézet a törvényből:
"A mű többszörözésének minősül ... a
sugárzás vagy a vezeték útján a nyilvánossághoz történő közvetítés céljára való rögzítés, a mű tárolása digitális formában elektronikus eszközön, valamint a számítógépes hálózaton átvitt művek anyagi formában való előállítása."

...

"35. § (1) Természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. E rendelkezés nem
vonatkozik az építészeti műre, a műszaki létesítményre, a szoftverre és a számítástechnikai eszközzel működtetett adatbázisra, valamint a mű nyilvános előadásának kép- vagy
hanghordozóra való rögzítésére. Kotta reprográfiával [21. § (1) bek.] magáncélra és a (4) bekezdés b)-d) pontjában szabályozott esetekben sem többszörözhető.
(2) Teljes könyv, továbbá a folyóirat vagy a napilap egésze magáncélra is csak kézírással vagy írógéppel másolható.
(3) Nem minősül szabad felhasználásnak - függetlenül attól, hogy magáncélra történik-e -, ha a műről más személlyel készíttetnek másolatot számítógépen, illetve elektronikus
adathordozóra."

Nos, nekem mindezek alapján erősen úgy tűnik, hogy az ebookok (kalózverzió ofc.) letöltése is illegális.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.09.07. 23:17:41

@Angusné: az elmaradt előnyre utaltam, hogy ANNYIÉRT nem venném meg, ergo az az előny sosem létezett. Nem mellesleg elkaszáltak már _bárkit is_ ebben az országban elmaradt előny miatt?

@ehran: az elvet értem, és bizonyos szempontból respektálom is. Viszont. Definiáld azt, hogy KÖNYV. Meg azt, hogy teljes könyv.

A kardinális probléma az, hogy a törvények kb 30 éves lemaradásban vannak a valósághoz képest (pl. ki használt írógépet az elmúlt 15 évben?) és a jogalkotóink, finoman szólva sem naprakészek, sem megbízhatóak.

Ami ekönyv fronton ma megy az nagyjából a Vadnyugattal, illetve az angliai bekerítésekkel (eredeti tőkefelhalmozás) van egy súlycsoportban. Nincs központosított ellenőrzés, a domináns eb él nemi életet, és a játékosok dominanciára törnek (Amazon, Apple, Google).

ehran 2010.09.07. 23:26:25

@Dworkyll: Biztos vagyok benne, hogy ha az első bekezdéstől az utolsóig tartalmazza a dokumentum egy könyv anyagát - függetlenül a korrektúrázási és egyéb hibáktól - azt teljes könyvnek lehet tekinteni, illeve egy esetleges bírósági tárgyaláson csont nélkül annak vennék.
A törvények lemaradásával - meg úgy általában minden egyébbel egyetértek, örülnék egy sokkal lazább szabályozásnak, ami mellett azért az alkotók is hozzájutnának a pénzükhöz.

Angusné 2010.09.08. 00:44:27

@Dworkyll: (2) Teljes könyv, továbbá a folyóirat vagy a napilap egésze magáncélra is csak kézírással vagy írógéppel másolható.

Ezt már megbeszéltük fentebb, konkrétan megjelöltem, hol nézz utána. A többszörözésről és a nyilvánossághoz történő közvetítésről már írtam, "a mű tárolása digitális formában elektronikus eszközön" illene ugyan az esetünkre, de mégsem, mert aki csak rátölti az olvasójára a letöltött könyvet annak ettől nem lesz több a jövedelme (jövedelemfokozás) a jövedelemszerzés meg fel sem merül, mert nem adja tovább másoknak pénzért.

"egy esetleges bírósági tárgyaláson csont nélkül annak vennék"
Erre azért ne vegyél mérget, ugyanarra a tényállásra Mo-n néha még megyénként (!) is más a bírói gyakorlat...Egyebekben feladom, nem fárasztom magam, a jogszabály értelmezés az egy szakma ugyanis...

Angusné 2010.09.08. 00:49:10

@Dworkyll: elkaszáltak már _bárkit is_ ebben az országban elmaradt előny miatt?

A vagyoni hátrány okozás több bűncselekmény törvényi tényállásában is szerepel Mo-n pl. hűtlen kezelés. Igen, marasztaltak már el emiatt embereket.

paszy 2010.09.08. 07:46:39

Hümm...

A feltöltéssel kapcsolatban egy kérdés.

Mostanában egyre divatosabbak az online tárhelyek. Van olyan számítógép, amihez ajándékba adnak ingyenes xGB tárhelyet (pl néhány mini pc-hez jár néhány GB, ha jól tudom). Ha valaki ilyen helyre tölt fel, nem haszonszerzés céljából, akkor vajh mi a helyzet a jog szerint???
Hiszen jóhiszemüen használja az illető az online tárolási formát. Az, hogy onnan valaki valahogy letölt, (mondjuk néhány webes cache-nek köszönhetően a tulaj tudta nélkül) miként is lehet számonkérni???

Amúgy fenntebb felmerült a kérdés, hogy az elmúlt 15 évben használt-e valaki írógépet... Én igen. Sőt! Az őseim, a mai napig használják ha kell, "mezei indigóval" (valahogy idegenkednek a számítógépektől)...

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.09.08. 08:05:54

"Hiszen jóhiszemüen használja az illető az online tárolási formát. Az, hogy onnan valaki valahogy letölt, (mondjuk néhány webes cache-nek köszönhetően a tulaj tudta nélkül) miként is lehet számonkérni???"

Úgy, hogy az ilyen tárhelyhez idegen két módon férhet hozzá: 1. ellopja a jelszavadat. 2. te megosztod a tárhely egy részét.

Ha legálisan van nálad az anyag, akkor tárolhatod itt is (pl. sokan Dropboxban építik a Calibre könyvtárukat), ha nem, akkor meg kb. tök mindeg,y hogy a saját otthoni gépeden van vagy a felhődben.

paszy 2010.09.08. 08:41:05

@Komavary:

Azt, hogy nem lopták el a jelszót, bizoníatani nem lehet (elég, ha egyetlen vírus, vagy egyéb tanyázik az ember gépén, és megvan az esély...).A megosztást pedig megint nehéz bizonyítani szerintem. De a rák tudja. Még jó hogy engem ilyen dolog nem érint.
:)))

Viszont az örök dilemma: Hogy lehet egy digitális változat illegális, ha az legális forrásból nem beszerezhető, mert hivatalos kiadásban nem létezik???

pxpxpx 2010.09.08. 08:51:57

@Dworkyll: A vagyoni hátrány az egy eredmény: tehát te letöltötted ingyen, ténylegesen nálad van a mű, viszont a szerző nem kapott érte x forintot. Itt a vagyoni hátrány.

@ehran: én biztos vagyok benne, hogy Angusné is jogász, sőt én is az vagyok. :) Egyébként a zeneletöltéssel kapcsolatban pl. a MAHASZ is így foglalt állást.
Az ekönyv az egy teljesen szabályozatlan terület. Már csak az a kérdés, hogy mi lesz előbb Magyarországon: ekönyv szolgáltatás vagy szabályozási lobbi? :P

pxpxpx 2010.09.08. 08:58:20

@paszy: Nagyon könnyen. A szerző joga eldönteni, hogy nyilvánosságra hozza-e a művet. Ha nincs hivatalos kiadás, akkor tételezzük fel, hogy nem akarta, így aki nyilvánosságra hozza, az sérti a szerző jogait.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.09.08. 09:10:40

@paszy: hát, a "honnan van a jelszó" kérdésre szerintem elég könnyű választ találni.

A megosztáshoz meg a te aktív közreműködésed kell.

"Viszont az örök dilemma: Hogy lehet egy digitális változat illegális, ha az legális forrásból nem beszerezhető, mert hivatalos kiadásban nem létezik??? "

Ezt a kérdést nem értem. Ha legálisan nem létezik, és neked mégis van, akkor az illegális, nem?

Angusné 2010.09.08. 09:38:30

@pxpxpx: Már csak az a kérdés, hogy mi lesz előbb Magyarországon: ekönyv szolgáltatás vagy szabályozási lobbi?

Ezer százalék, hogy a jogvédő lobbi (akik nem mások, mint a nagy tartalomszolgáltatók kifutófiúi) legkésőbb egy éven belül követelni fogja az e-könyv olvasók kötelező szerzői jogdíjas (hologramos) matricázását. Ez azt jelenti, hogy a hivatalos magyarországi forgalmazók még drágábban fogják az olvasókat árulni, mert ezt is a vásárlóra terhelik. Így a szürke import továbbra is jelentős lesz, ebből következően a kiadók továbbra sem fognak jelentős mennyiségű e-könyvet kiadni, mert nem az általuk árult olvasókat fogják venni az emberek. A kör bezárult.

paszy 2010.09.08. 09:48:21

@Komavary:

"Ezt a kérdést nem értem. Ha legálisan nem létezik, és neked mégis van, akkor az illegális, nem?"

Hogy mondják teszem azt, egy 15 évvel ezelőtti Nemere könyv epub, vagy txt, vagy doc... változatára, hogy illegális, kalózverzió? Hiszen esélyed sincs arra, hogy e-könyv-ként megvedd...

Ergo: nem rövidítesz meg vele senkit anyagilag, hiszen nincs kinek fizetni egy ilyen példányért.
Lehet hogy nem jó szerzővel példálóztam, de ebben az esetben legyen akár Orwell, vagy bárki más.

pxpxpx:

Én begépelem magamnak txt-be az x-y könyvet, és azt olvasom, mert az eredeti lerongyolódott, és kidobtam a kukába...
Egy jobb jogász ezt a vonalat nyertesen végigviszi...
;)
Amúgy engedély nélküli másolásra ebben az esetben lehet serényen perelni a google csoportot. Az eredményt természetesen kiváncsian várom...
:|

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.09.08. 10:10:10

@paszy:

"Hogy mondják teszem azt, egy 15 évvel ezelőtti Nemere könyv epub, vagy txt, vagy doc... változatára, hogy illegális, kalózverzió? Hiszen esélyed sincs arra, hogy e-könyv-ként megvedd..."

Egyrészt, én ebben az esély dologban nem lennék olyan biztos. (Bár amennyit Nemere összegépelt....)
adamobooks.hu/keres.html?keres=nemere&language=hu

Másrészt nem beszéltem kalózverzióról. Tök mindegy, hogy van-e esélyed a megvételre, ha nincs jogod a birtoklásra.

"Ergo: nem rövidítesz meg vele senkit anyagilag, hiszen nincs kinek fizetni egy ilyen példányért."

De, van kinek: ott az író vagy a jogutódja.

De nem is a fizetés a lényeg: olyat teszel meg egy szöveggel, amire az írójától nem kaptál engedélyt.

"Amúgy engedély nélküli másolásra ebben az esetben lehet serényen perelni a google csoportot. Az eredményt természetesen kiváncsian várom..."

en.wikipedia.org/wiki/Google_Books#Copyright_infringement.2C_fair_use_and_related_issues

"In June 2006, Hervé de la Martinière,[54] a French publisher known as La Martinière and Éditions du Seuil,[55] announced its intention to sue Google France.[56] In 2009, the Paris Civil Court awarded €300,000 (approximately US$430,000) in damages and interest and ordered Google to pay €10,000 a day until it removes the publisher's books from its database.[55][57] The court wrote, "Google violated author copyright laws by fully reproducing and making accessible on the site" books that Seuil owns without its permission[55] and that Google "committed acts of breach of copyright, which are of harm to the publishers".[54] Google said it will appeal.[55] Syndicat National de l'Edition, which joined the lawsuit, said Google has scanned about 100,000 French works under copyright.[55]"

(Hogy ehhez képest mit bénázott össze az amerikai Authors Guild, az más tészta.)

ibenny (törölt) 2010.09.08. 10:22:08

Komolyan nem ertek itt nehanyakat..kit erdekel, hogy mennyire legalis az adott konyv??? Amig elerheto jo minosegben angolul, magyarul (mert magyar konyvekbol is minden kurrens kiadvany elerheto), szerintem ebbol senkinek nem kellene moralis kerdest csinalnia. Oruljetek, hogy fent van a neten _ingyen_, es olvassatok boszen, massal nem kell foglalkozni.

paszy 2010.09.08. 10:28:35

No igen...
Olvasni, olvasni, olvasni...
Amit meg így megtanul / megjegyez az ember, azt elvenni már nem lehet! Talán ez a lényeg.
:)))))
Viszont a cikk vezérvonalát jó lenne újra megtalálni.
Mármint magát a vasat, és ami azzal kapcsolatos.
;)

GrG 2010.09.08. 11:09:25

Szia
Én, ha meg lehet venni normális áron megveszem. Egy dolog van, hogy lehet, hogy átformáznám olyan módon, ahogy használni tudom. Az a gáz, hogy ez is törvénysértő, ha szigorúan veszed a szabályokat....
G

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.09.08. 11:10:25

@GrG: szerintem erről szól a bejegyzés.

Piacvezető olvasó vs. DRM-es epubos magyar piac.

ehran 2010.09.08. 11:30:18

@pxpxpx: Elhiszem, én biztos nem vagyok az. Viszont, mezei szövegértésemet latba vetve, a fent, általam beidézettből nekem erősen az jön le, hogy: a) az elektronikus eszközön tárolás többszörözésnek, azaz másolásnak számít; b) könyvről másolatot csak szabadkézzel/írógéppel szabad készíteni, sehogy máshogy, a többi illegális. A kettőt összekötve, az esetlegesen a számítógépemen/e-könyv-olvasómon tárolt letorrentezett könyv illegális.
Ha jógászok vagytok, és tévedek a fentiekben, akkor kérlek vezessétek le közérthetően, hogy miért.

@ibenny: Biztos vagyok benne, hogy ezt is teszi mindenki (persze én nem :)), csak mellette elvitatkozgatunk elméletben unaloműzés gyanánt.

@Angusné: Ezzel a matricázással én esküszöm teljesen ki lennék békülve, ha cserébe nem csesztetnék a, hm privátim, barátilag előállított e-könyveket. ;)

@GrG: Nem kanyarodtunk el a cikk vezérfonalától, hoszan az többek közt épp a vasra pakolható tartalom beszerzésének lehetőségeiről, illetve annak hiányáról szól.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.09.08. 11:56:39

@ibenny: a legalitás egy dolog. De értelmes kompenzáció nélkül, (értsd: mindenki, aki az adott tartalom előállításában részt vesz, írő, szerkesztő, lektor, tördelő, terjesztő, a munkája mértékében) ki fog halni az értelmes tartalomszolgáltatás.

Egy rosszul megválasztott DRM rendszer az illegalitást/kompenzációhiányt fogja erősíteni. És az hosszú távon az olvasónak is fájni fog, még akkor is, ha per pillanat működnek a kerülőutak.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.09.08. 11:57:10

@paszy: a vasról még lesz értekezés bőven, maradjanak velünk :-)

kIára 2010.09.08. 12:51:47

@Dworkyll: arra gondoltam, hogy ugye a Kindle valójában egy speciálisan kialakított miniszámítógép, aminek az operációs rendszere linux. Ezen van egy program, ami a leírások alapján kiválóan kezeli a mobit. Persze mobit/prc-t lazán olvasok mindenféle alkalmazással, de egyik sem tetszik igazán, és érdekelne az amazon olvasóprogija (elsősorban a jegyzetelés és kiemelés miatt).
A Mobipocket developer SDK-val nem sokra megyek, mert nem vagyok fejlesztő, csak egy egyszerű felhasználó, aki történetesen a netbookján linuxot használ.
Itt keresetem de nem találtam:
www.amazon.com/gp/help/customer/display.html/ref=kinw_myk_db_1?ie=UTF8&nodeId=200127470

Van minden (Kindle for Mac, , Kindle for PC, Kindle for iPad/iPhone, Kindle for BlackBerry, Kindle for Android)
A Kindle for PC (pontosabban for Windows) nagyon tetszik, a wine-emulátor simán futtatja, és nekem jobban tetszik, mint a Mobipocket saját desktop readere (ami szintén lazán fut emulátorral).
Ha van Kindle for Android is (ami szintén egy speciális linux), akkor az én paraszti eszem azt súgja, hogy biztos létezik egy Kindle for Linux (sőt ez lehet az alap). Csak éppen nem érhető el sehol.

     [ Miért nem szeretem használni az emulátoros Kindle for PC-t, lehetne a kérdés. Csak azért, mert netbookon, kevés rammal, gyenge processzorral meglehetősen igénybe veszi a gépet és bár olvasás közben nemigazán csinálok mást, a háttérben mégiscsak fut a levelező, csevegő, feedolvasó és egyéb alkalmazás.
     Persze ha a Calibre olvasóját, vagy az FBReadert használom, akkor ilyen problémáim nincsenek, de pl. egyikben sem tudok jegyzetelni. Se így, se úgy nem jó :) ]

pxpxpx 2010.09.08. 12:53:06

@ehran: Na, akkor tisztázzuk először, hogy mit értünk jogszerűtlenség alatt. Professzore a bejegyzésében azt írja, hogy: "Mondom máshogy, kedves Olvasó, mert jó ha tudod: ha nem leszel képes hitelt érdemlően bizonyítani, hogy a Kindle-ödön tárolt magyar nyelvű tartalmakhoz legálisan jutottál hozzá (erre kevés esélyed lesz), akkor egykönnyen rádsüthetik a szerzői és szomszédos jogok megsértésének vádló billogát. (Lásd 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről, 329/A és 329/B paragrafusok, továbbá 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról, 35. paragrafus, (2) bekezdés. Az utóbbi linkért köszönet flamernek!) Persze csak ha kérdezi valaki. Én szóltam."

Tehát bűncselekményről beszél. A Btk. hivatkozott tényállása egy ún. keretdiszpozíció, ami magyarul annyit jelent, hogy kihivatkozik egy másik törvényre - a szerzői jogi törvényre -, azzal, hogy az abban foglaltak megsértése bűncselekmény (bizonyos további tényállási elemekkel).

Mivel a szerzői jogi törvény ismeri a szabad felhasználást, az ez alá tartozó esetek nem sértik a szerzői jogot, ergo nem lehetnek szerzői jogi jogsértések. A szabad felhasználás alapesete a "35. § (1) Természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. E rendelkezés nem vonatkozik az építészeti műre, a műszaki létesítményre, a szoftverre és a számítástechnikai eszközzel működtetett adatbázisra, valamint a mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordozóra való rögzítésére. Kotta reprográfiával [21. § (1) bek.] magáncélra és a (4) bekezdés b)-d) pontjában szabályozott esetekben sem többszörözhető."

Az ebook - mint az irodalom alkotása - az "mű", viszont a szabad felhasználására vonatkozó tételesen felsorolt kivételek között itt nincs, tehát magáncélra lemásolhatod (a forrástól függetlenül, ha én egy más által jövedelemszerzési célra, jogellenesen másolt CD-t továbbmásolok magamnak, az ugyanúgy szabad felhasználás, tehát jogos). Igaz, hogy van még megszorítás, a könyv másolásával kapcsolatban. Itt jönnek be a büntetőjog alkotmányos alapelvei, miszerint "nullum crimen sine lege", sommázva büntetőjogi tényállást törvényben kell megállapítani (nagyon egyszerűsítek). Tehát ha a törvény azt mondja, hogy ez a _KÖNYV_re vonatkozik, akkor ezt NEM lehet ekönyvre vonatkoztatni, hiába ugyanaz a tartalma szóról-szóra, mert az egy analógia lenne (azt mondanád, hogy ha a törvény a könyv esetében azt mondja, hogy bűncselekmény az elektronikus másolása, akkor az ekönyvre is biztos bűncselekmény, mert logikus). Ez tilos. Mondok egy extrém hülye példát: például a légi jármű hatalomba kerítése tényállását alkalmaznád arra az esetre, ha az MS Flight Simulatoromat meghekkeli valaki, és átveszi az irányítást. :)

Tehát ebben 100%-ig biztos vagyok, hogy e-könyvek LEtöltése miatt senki ellen nem fognak büntetőeljárást sem indítani. Ettől elválasztandó másik kérdés, hogy EGYÉBKÉNT (a polgári jog oldaláról) jogszerű-e a másolás, az bonyolultabb, arra több értelmezési iskola létezhet.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.09.08. 13:06:27

@pxpxpx: és mit csinálnak akkor, ha talának nálad egy olyan könyvet, amit elvileg DRM véd?

(A kiadó hivatalosan DRM-es epubban árulja, nálad megvan ugyanaz, csak amazonos formátumban.)

Angusné 2010.09.08. 13:15:48

@pxpxpx: egyetértek minden soroddal.

pxpxpx 2010.09.08. 13:52:37

@Komavary: Megint két részre kell bontani a kérdést. Szerzői (polgári) jogi szempontból nem teheted meg, elvileg meg kellene egyezned a jogtulajdonossal, hogy levehesd a DRM-et abból a célból, hogy lemásold magadnak a szabad felhasználás keretében. Ehhez sok sikert kívánok. :)

Büntetőjogi szempontból viszont hiányzik nálad a haszonszerzési cél, illetve a vagyoni hátrány okozása, ezért nem követed el sem a Btk. 329/A §-t, sem a Btk. 329/B §-t.

@Angusné: Én is egyetértettem az általad írtakkal. :)

kIára 2010.09.08. 13:55:17

Szerintem egy kicsit túl van lihegve ez a szerzőijogos kérdéskör, és ez a „meddig törvényes, honnan bűncselekmény” vita.
Én az e-könyvolvasót (mint készüléket) kicsit úgy kezelem (jogi szempontból), mint az mp3-lejátszókat. Ha kimegyünk az utcára szinte mindenki füléből lóg a zsinór, a villamoson meg ezer fejből ciripelnek kifelé a tüc-tüc-tücskök. Látott, hallott valaki olyat, hogy egy rendőr csak azért igazol valakit (esetleg egy jogvédő szekundálása mellett), mert az mp3-lejátszó miatt erősen vélelmezhető, hogy ebül szerzett zenét hallgat? Szerintem simán bemehetek az Artisjus irodába úgy, hogy közben a fejemből, bömböl kifelé az Ákos vagy akárki más zenéje.
Az Írószövetség könyvtárába is simán be merek menni egy e-könyvekkel pakolt géppel, sőt a MKKE által szervezett Könyvfesztiválon egy e-könyves rendezvényen Borisz Akunyin valamelyik regénye volt példa (asszem) a jól elkészített epub-ra, vagy a bigyóblogos kindle-bemutatóvideón Asimov Alapítványát nyitotta meg a bigyós lány. Semmi Jókai, vagy DIÁ-s szerző.

A törvény szava lehet bármennyire egyértelmű, vagy maszatoló, értelmezhetjük bárhogyan, szerintem egyelőre nem tartunk ott (és a jövőben sem lesz rá példa), hogy egy e-könyvolvasót birtokló embert zaklassanak az azon található tartalom miatt. A legális és/vagy törvénytelen tartalomszolgáltatókat persze hogy felkeresik a szervek (lásd MKKE ügyködése az arizonai e-könyves-oldal kapcsán), vagy a jogutódok (a feledhetetlen Makai Ádám és a MEK ügy) de ennyi.

Az egésznek kissé mumussal egymásraijesztgetős jellege van. E-könyvolvasó – egyelőre alig, e-könyv – alig, e-könyv-jogszabály – alig-alig, e-könyvet olvasó emberek – alig hogy.
Ha majd lesz százezer epub, mobi, fb2, stb. akkor majd lesz min agyalni a szerzőknek, kiadóknak, olvasóknak.

pxpxpx 2010.09.08. 14:05:52

@kIára: Igazad van. Én is a nyugtatás céljával írkálok, hogy a Professzore paranoid gondolatai még büntetőjogilag sem helytállóak (egyelőre, persze).

Természetesen én mindenkit arra biztatnék, hogy vegyen könyveket (én is így teszek), mert ha senki sem vesz, akkor nem fognak könyveket kiadni, ilyen egyszerű.

Angusné 2010.09.08. 14:19:31

@kIára: Szerintem egy kicsit túl van lihegve ez a szerzőijogos kérdéskör

Ugyanazért írtam, mint pxpxpx. Viszont én azt is mondom, hogy egyáltalán nincs túllihegve a kérdéskör, mert a szerzői jogi kérdések tisztázása nélkül nem fognak a kiadók nagyobb e-könyv kiadásba, illetve nem fogják tudni eldönteni eldönteni a kemény v. puha DRM kérdését sem (abban az értelemben, hogy ők mit használjanak). A kérdésnek igenis kiemelt jelentősége van az e-könyv kiadás Mo-i elterjesztése kapcsán. A szerzői jogos matricázás valóban lehet megoldás (szerzői jogi értelemben), de ahogy fentebb is írtam az meg megöli az enyhén szólva is árérzékeny magyar piacot.

kIára 2010.09.08. 14:53:47

Én arra lennék kíváncsi, hogy az egyre olcsóbbá váló és a (magyar) köztudatba fokozatosan kerülő e-könyvolvasók kapcsán lesz-e a Creative Commons Magyarországnak egy írókat is megcélzó programja. (Tehát előadásokat tartanak az íróknak, írnak erről a jogkezelési formáról a folyóiratokban, stb.)
Mondjuk arra is kíváncsi lennék, hogy mi lenne, ha a DIA epub-ban vagy mobi-ban is elérhetővé tenné az ottani műveket. Mert eddig magunknak konvertálgatjuk az ottani vagy a MEK-es műveket, de egy Kertész, Faludy, Esterházy vagy Závada összes minőségi e-könyv (nem a mostani html-ek) szerintem alaposan felrázná mind a kiadókat, mind a jogalkotókat. Meg az összes nem diás szerzőt is. Persze ilyesmi egyelőre, szerintem, nem lesz.

Az angolosok nem tudom mennyire ismerik a Feedbooks-ot ( www.feedbooks.com/ ), a ManyBooks-ot ( manybooks.net/ ) vagy a Smashwords-t ( www.smashwords.com/ ). Itt nem a public domain könyvek az izgalmasak, hanem a Feedbooks ’Original Books’, kategóriája vagy a Smashwords szerzői. Döbbenetes, hogy hány „szerző” választja magának ezt a formát.
A minőség természetesen már más kérdés, a zöme valóban fércmű, olcsó lányregény, klasszikusok rip-off-ja vagy amatőr non-fiction. Ennek ellenére ez a pár rendszer már kitermelt magának néhány befutottnak tekinthető írót, és komoly törzsolvasókkal rendelkeznek (és akik nem mellesleg megvásárolják az olvasókütyüket).

Én például azért szeretem az FBReadert, mert (pont mint a Kindle-val az Amazont) böngészhetem a fentiek a katalógusát és egy kattintással a olvashatom ezeket a (többnyire ingyenes) műveket. (Warning: ha feltelepíted az FBReadert, előtte szólj a családnak, mert meglehetősen addiktív tevékenység).

Simán el tudnám képzelni, hogy akár ennek a blognak a szerzői beszélnek a Merengővel, vagy a Karcolat fenntartóival, vagy népszerű blogok íróival. Nem azt mondom, hogy ezek segítségével szellemi értelemben minőségi tartalmat lehetne létrehozni, de e-könyet igen — méghozzá olyanokat, amiknek van stabil olvasó-, rajongóköre.
A blogok kapcsán pl. elmondhatom, hogy én szívesebben olvasom offline és magamnak átkonvertálva a Tardai történeteket, mint az eredeti helyén (és nem ez az egyetlen netes tartalom, amiből magamnak ebookot fabrikáltam.)

enamel (törölt) · http://trollparadicsom.blog.hu 2010.09.08. 14:56:41

Ma találtam ezt a blogot. Megörültem neki. amúgy jó ez, veszek is majd, de egy valódi könyvnek azért hangulata van.

Apropó, egy fontos kérdés; szaunában tesztelte már valaki?

kIára 2010.09.08. 15:17:59

@pxpxpx:
     »Természetesen én mindenkit arra biztatnék, hogy vegyen könyveket (én is így teszek), mert ha senki sem vesz, akkor nem fognak könyveket kiadni, ilyen egyszerű.«
De könyvek, művek mindig is születni fognak. Ez a az emberi civilizáció egyik érdekes oldala: kitermelte az úgynevezett alkotó és a szellemi terméket fogyasztó embert.

A szerzők számára a könyvkiadás az egyetlen _ismert_ modell.
De nem az egyetlen.
Az e-könyves terjesztés, vagy a webes publikálás például egy alternatíva. És bár az e-könyvhöz is kell egy szerkesztő és e-tipográfus, azt azért mégsem mondhatjuk, hogy a digitális könyvpublikálás és -terjesztés és -fogyasztás ugyanolyan, mint az analóg könyvciklus.

@Angusné:
     »Viszont én azt is mondom, hogy egyáltalán nincs túllihegve a kérdéskör, mert a szerzői jogi kérdések tisztázása nélkül nem fognak a kiadók nagyobb e-könyv kiadásba, illetve nem fogják tudni eldönteni eldönteni a kemény«
Én meg azt is mondom, hogy nem biztos, hogy a nagy papírkönyves kiadók feladata az e-könyvek kiadása. Azon túl, hogy mondjuk nekik van rá pénzük és szerzőik.
De egy akár kétszáz évre visszatekintő papírkönyves kiadó _teljesen másképpen_ gondolkodik, másképpen tervez, másféle eredményhez, fogyasztáshoz, veszteséghez, szerzőkhöz és olvasókhoz szokott, mint ami a lassan már alkonyodó webkettes világban körvonalazódik.

Angusné 2010.09.08. 15:39:20

@kIára: De egy akár kétszáz évre visszatekintő papírkönyves kiadó ...

Ebben van igazság, ha az új, fiatal és még ismeretlen vagy kevésbé ismert írókra gondolsz. De a nagy kiadókhoz van leszerződve az összes ismert író, aki egy új regényével azt e-book-ban (is) kiadva lendíteni tud(na) az e-könyv kiadáson mindenhol a világon. A bestsellerek viszik előre ezt a fajta kiadást is lásd pl. USA-ban a Stieg Larsson féle The Girl with the Dragon Tattoo-t.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.09.08. 16:35:11

@kIára: szerintem nincsen túllihegve, sajnos.

Amikor az az általános nézet, hogyha az olvasót megvettem soktízezerért, akkor a könyv már ingyen jár hozzá, amikor Index-főoldalas lehet egy olyan teszt, ahol illegális könyv van a kütyün, akkor érdemes beszélni róla.

És ezért érdemes elválasztani a szabad-e-t a lehet-e-től.

"Mondjuk arra is kíváncsi lennék, hogy mi lenne, ha a DIA epub-ban vagy mobi-ban is elérhetővé tenné az ottani műveket. Mert eddig magunknak konvertálgatjuk az ottani vagy a MEK-es műveket, de egy Kertész, Faludy, Esterházy vagy Závada összes minőségi e-könyv (nem a mostani html-ek) szerintem alaposan felrázná mind a kiadókat, mind a jogalkotókat. "

Jelenleg az van, hogy a DIA egy direkt használhatatlanra tervezett, nagyon lassan frissülő archivum - miközben a DIÁs szerzők friss művei ott vannak az ekönyvesboltokban.

kIára 2010.09.08. 16:48:59

@Angusné:
Persze, de ezt írtam is, hogy a kiadóknál vannak a szerzők.
A bestseller meg valóban kiváló e-könyvalapanyag (természetesen a könyvbetyárok számára is – akárcsak a bolckbusterek esetében – ezek lesznek elsőként digitalizálva és megosztva).
De. A bestsellert és egyáltalán bármilyen tömegsikert szinte mindig irányítva, reklámmal és marketinggel hozzák létre.
A weben már nem. Számtalan példa van az internetes sikerekre, a semmiből jött klipek, blogok, webcomic-ok tündöklésére. A különböző mémek terjedése is érdekes. Magyar példának ott van Grafitember Napirajza – szépen lehet látni a csendes névtelenséget, a lassan növekvő már-már stagnálást, a hirtelen megugró érdeklődést és terjedést, a törzsrajongói bázis kialakulását, a mémmé válást, majd becsorgását médiumokba, köztudatba, és végül az analóg könyvpiacba.

Az a baj, hogy egyesek „durranást”, „robbanást”, „piacrengetést” várnak az e-könyvtől.
Nem lesz.
Kis, marginalizált, nyelv- és kultúraközösségnek nem lehet nagy könyvkultúrája és -piaca. Soha nem is volt. Még a legtöbb példányt eladó hazai ponyva vagy zsánerszerzők sem lesznek nemzetközi bestseller-viszonylataban egyáltalán mérhetők. Az úgynevezett „magas”, „szép” irodalmat meg az állam, a közalapítványok tartják fenn. Bartis Attilát a szakmai elismerésekkel, a fordításokkal, a színházi, tévés, és filmes adaptációk után sem lehet bestseller-írónak nevezni. Egy író adott esetben egy külföldi vagy hazai kitüntetés után több pénzjutalmat kap, mint öt évnyi könyveladás után.

kIára 2010.09.08. 16:54:00

@Komavary:
»miközben a DIÁs szerzők friss művei ott vannak az ekönyvesboltokban.«
Huh, valamiről vagy lemaradtam, vagy elkerülte a figyelmem, mutass egy ekönyvesboltot, ahol megvehetem Dobos László, Takács Zsuzsa vagy Oravecz Imre művét epubban, mobiban vagy fb2-ben.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.09.08. 17:10:16

@kIára: így kezdődött: "Kertész, Faludy, Esterházy vagy Závada összes"

Vesd össze a diás kínálatot mondjuk a txtr-essel!

Plusz

txtr.hu/#text/d88m89

kIára 2010.09.08. 17:15:14

@Komavary:
       »Amikor az az általános nézet, hogyha az olvasót megvettem soktízezerért, akkor a könyv már ingyen jár hozzá, amikor Index-főoldalas lehet egy olyan teszt, ahol illegális könyv van a kütyün, akkor érdemes beszélni róla.«
Érdekes, pont ezek miatt gondolom úgy, hogy annyira piti, jelentéktelen, béna, nevetséges, elmaradott, zárt, distanciahiányos – és sorolhatnám egészen a balkániig – a jelenlegi helyzet, hogy szinte nincs értelme beszélni róla.
Most komolyan. Van kb. a tízezret alulról súroló legális magyar e-könyv. Kb. ugyanennyi úgynevezett kalózpéldány.
Lehet tévedek, de szerintem jelenleg nincs ezerötszáznál több ebookot _rendszeresen_ olvasó ember. (Hangsúlyozom: rendszeresen).
Dedikált e-könyvolvasóval (szintén szerintem) az ebben a blogban eszmét cserélő emberek fele rendelkezik. Akik nem mellesleg kiteszik a magyar e-inkes kütyütulajdonosok kilencven százalékát.

Kik beszélnek miről?

kIára 2010.09.08. 17:21:29

@Komavary:
Igazad van. A txtr.hu-ba az indulásakor néztem bele egyszer. Azóta történt változás.

Maggg 2010.09.08. 18:02:43

@pxpxpx és Angusné

Nagyon meggyőzően hangzotok, de sajnos csak azt bizonyítottátok, hogy a bíró kezében vagyunk egy-egy per során. :)

"Teljes könyv, továbbá a folyóirat vagy a napilap egésze magáncélra is csak kézírással vagy írógéppel másolható."

Meg lehet próbálni érvelni a tárgyaláson, hogy egy ebook miért is nem azonos a papírral, de érdekes módon plágium és szabadalom ügyekben is legtöbbször megtalálják az eredeti és másolt között az összefüggést.

Nekem még mindig úgy tűnik, hogy a mai szabályozás szerint filmet/zenét LEtölteni szabad, ha nem adod el, (e)könyvet és szoftvert LEtölteni sem, FELtölteni és MEGosztani pedig semmit nem szabad semmilyen körülmények között sem. (Természetesen kivéve, ha te vagy a tulaj. Bár a "lobbijogvédők" adtak már példát ilyen esetekre is, mert ők szeretik más f*szával verni a csalánt. :)

spelljammer · http://spelljammer.blog.hu 2010.09.08. 21:07:06

Nekem is megjött. postaköltséggel együtt 33 ezer forint volt. Ennyiért itthon nem kapni ilyen szinvonalú gépet. Az e-pub nekem nem hiányzik, ami érdekelt, szépen átkonvertáltam prc-re, és az ékezetes szövegekkel sincs baj.

Azért vettem, mert vannak könyvek, amelyek érdeklenek, de nem venném meg őket. Ha már 10 ilyen könyvet elolvasok rajta - és ennél már jóval több megvan a gépen -, akkor már pénzemnél vagyok. Amit pedig meg akarok venni, szeretném, hogy ott legyen a polcomon, azt ezután is megveszem (havonta átlagosan 5-15 ezer körül költök könyvekre).

Kérdés, akinek már van: rájöttetek, hol lehet beállítani, hogy kilépéskor milyen képet jelenítsen meg, ami a kijelzőn marad? Mert a settingsben nem találtam, és hiába nyálaztam át az users guide-t, ott sem.

piszkosfred 2010.09.08. 22:31:09

@spelljammer: szerintem ezt nem lehet állítani, random képet rak ki egy adatbázisból (hogy ez az adatbázis bővíthető-e, azt nem tudom)

ehran 2010.09.08. 23:37:06

@pxpxpx: Mindenképpen köszönöm szépen a részletes válaszodat, és ne vedd kötekedésnek, mert nem az, csak az én vastag kobakomba nem fér be. Ezt írod:
"Az ebook - mint az irodalom alkotása - az "mű", viszont a szabad felhasználására vonatkozó tételesen felsorolt kivételek között itt nincs, tehát magáncélra lemásolhatod..."

És mi van a törvényből ezzel a 2 résszel, ezek nem teszik lehetetlenné, hogy a gépedre akár általad, akár más által készített (kalóz)ebbok kerüljön?
- "Teljes könyv, továbbá a folyóirat vagy a napilap egésze magáncélra is csak kézírással vagy írógéppel másolható."
- "Nem minősül szabad felhasználásnak - függetlenül attól, hogy magáncélra történik-e -, ha a műről más személlyel készíttetnek másolatot számítógépen, illetve elektronikus
adathordozóra."

Számomra ez a kettő így egymás mellett kizárja azt, hogy akár én, akár másik ember, egy kizárólag papírkönyvben kiadott műről ebookot gyártson a gépemre. De még egyszer mondom, lehet, hogy csak én vagyok hülye felfogni, hol van itt a kiskapu. Az persze, hogy ez most büntető vagy polgár, vagy milyen jogi eset, arról fogalmam sincs, ha azt mondod, nem büntetőjogi, készséggel hiszek Neked. Én csak Angusné egy korábbi hozzászólására reagáltam, miszerint ez nem illegális. Mert szerintem az, de most nem tudom, hogy az illegális az esetleg egy konkrét jogi fogalom, aminek csak a büntetőjogban van szerepe, én mindenesetre a szó "hétköznapi" értelmére gondoltam.

@kIára: Van egy olyan sejtésem, hogy a kalózkönyveket megszorozhatod hárommal. ;) A rendszeresen ebookot olvasókat meg legalább öttel. Persze értem, hogy mit mondasz, nem százezrekről beszélünk így sem, de ne feledjük el, a kulcsszó: jelenleg. A mobilos cégeknél is az járt jól szerintem, aki akkor kezdett bele, amikor még csak 2000 embernek volt.

kIára 2010.09.09. 00:44:25

@ehran:
»Persze értem, hogy mit mondasz, nem százezrekről beszélünk így sem, de ne feledjük el, a kulcsszó: jelenleg. A mobilos cégeknél is az járt jól szerintem, aki akkor kezdett bele, amikor még csak 2000 embernek volt.«

Jó, legyen – a számokban simán tévedhetek. Szerintem a magyar e-könyv, egy jövőbeni állami szerepvállalás hiányában örökre marginális lesz. Nem vagyok közgazdász, de szerintem Magyarországon nincs és nem is lesz egy olyan és akkora ebook-fogyasztói kör, amire valaha is érdemes lesz szolgáltatást, vállalkozást építeni.
A mobilos hasonlat ebben az esetben szerintem nem érvényes. Mert az olvasás talán csak a huszadik század néhány évtizedében volt tömegjelenség. Előtte évezredekig ott volt a tömeges analfabetizmus, az olvasás gyakorlatilag úri passzió volt, most meg a tömegek „kultúra”-fogyasztása alapvetően audiovizuális. Kétlem, hogy ez változni fog, szerintem még pár év, és a könyv vagy az olvasás lesz a modern, rettegett kínzóeszköz.

A legnagyobb és a legintenzívebb könyvfogyasztás az oktatásban van. Elemitől az egyetem végéig. Ez megújuló, majdnem állandó számú termékkel és fogyasztókkal számol. Itt be lehetne vezetni az e-tankönyveket, e-jegyzeteket stb. Még olcsóbb is lenne (ami mellesleg a jelenlegi tankönyvgyárosoknak nem érdeke).
De más területen kétlem.

Bárki áradozhat arról, hogy milyen szuper pda-n éjszaka olvasni, mert nem zavarunk vele senkit.
Ugyanúgy áradozhatunk arról, hogy milyen jó az e-ink, mert napon, erkélyen, vonaton, repülőgépen is tudunk olvasni.
Senki sem akar éjszaka olvasni, sem napon, sem strandon, sem közlekedve.
Jó, persze vagyunk néhányan – össztársadalmi szinten mégis homeopatikus oldottságban. A magyar e-könyvnek ez a fő buktatója és nem a formátumabnormitás, a hülye árazás, vagy a még hülyébb jogi szabályozás.

clon 2010.09.09. 01:55:30

@kIára: ...legintenzívebb könyvfogyasztás az oktatásban van...

Igen. Remélhetőleg rájönnek ennek az előnyére. Évente kapsz (kifizeted) a könyv helyett a SD kártyát tartalommal (kevesebb előállítási költség, alacsonyabb ár -> a haszon mégis megmarad) az olvasó meg kibírja évekig. Kapsz rá mondjuk egyedi azonosítós védelmet, mondjuk a hallgatói azonosító számot (mint vetítés előtti promó film DVD-k esetén, így a másolt vagy rip-elt film forrása is azonosítható).
Persze nem árt egy jól könyvjelzőzhető, széljegyzetelésre és sorok kiemelésére képes olvasó (de ez most mellékes). Ezen generáció aki így fog tanulni, már ezen a vonalon fog tovább menni, így ők nem fognak (vagyis csak nagyon keveset) papírkönyvet vásárolni, mert így szokták meg az olvasást. Rögtön kinevelődik néhány év alatt egy elég nagy keresleti piac...

meoindil 2010.09.09. 06:35:30

@kIára: "...Mert az olvasás talán csak a huszadik század néhány évtizedében volt tömegjelenség. Előtte évezredekig ott volt a tömeges analfabetizmus, az olvasás gyakorlatilag úri passzió volt,..."

Jelen magyar könyvárakkal, hamarosan sikerül újra azzá tenni... Ez is nagymértékben hozzájárul, hogy a hangsúly az olvasásról az audiovizuális formákra helyeződött át. Az olcsó e-könyv olvasók és e-könyvek javíthatnának a helyzeten...

enamel (törölt) · http://trollparadicsom.blog.hu 2010.09.09. 09:16:47

Erre majdnem válaszoltam, de inkább kitöröltem. Az első sora megmaradt, nevezetesen;

könyvtárról még életedben nem hallottál?

pxpxpx 2010.09.09. 09:28:11

@Maggg: @ehran: Annyi az egésznek a lényege, hogy bűncselekmény elkövetését nem fognak senkinek a terhére megállapítani egy ilyen bizonytalan tényállás alapján. A "könyv" kifejezés szerepel a kézi/írógépes másolásra vonatkozó rendelkezésre. Ez a magyar nyelvben egy papírra nyomtatott valamit jelent, a fizikai megjelenési formát is magában foglalja a kifejezés, ellentétben ha pl. "regény" vagy "színmű" lenne. Szerintem egyértelmű. Ha mégis felmerülne annak lehetősége, hogy ez az e-könyvet is jelenti, rögtön meg lehetne cáfolni a "történeti" vagy "jogalkotó szándéka" szerinti értelmezéssel, miszerint a rendelkezés megszületésekor még nem is volt olyan ebook, amit ma ismerünk, ezért erre biztos nem gondolhatott a törvényhozó. Vagy "logikai értelmezéssel" arra juthatunk, hogy a kivételek (csak kézírás, csak írógép) kimondottan a könyv fénymásolását hivatottak kizárni, ami az ekönyv esetében értelmetlen, mivel azt hülyeség fénymásolni. Már csak egy út van: a könyv meg az ekönyv ugyanazt az igényt elégíti ki (olvasás), ugyanaz a szerzőjük, ugyanaz a tartalmuk, ezért az ekönyvet ugyanúgy kell kezelni, mint a könyvet. De: „Az analógia problémáját az a helyzet veti fel, mikor a törvényhozó két hasonló életviszony közül az egyiket szabályozta, míg a másikat szabályozás nélkül hagyta, és a jogalkalmazó a nem szabályozott életviszonyra – a hasonlóság okán – a másik, szabályozott életviszonyra vonatkozó szabályozást alkalmazza. Ez azonban ellentétes lenne a büntetőjog másik elvével, a nullum crimen elvével, mely szerint amit a törvényhozó nem minősített törvényben bűncselekménynek, azt nem lehet bűncselekménynek tekinteni. Ezért a büntetőjogban bármiféle analógia alkalmazása tilalmazott.” (Idézet a Wikipédiáról)

A másik idézett rendelkezéssel ("Nem minősül szabad felhasználásnak - függetlenül attól, hogy magáncélra történik-e -, ha a műről más személlyel készíttetnek másolatot számítógépen, illetve elektronikus
adathordozóra.") pedig az van, hogy a "készíttet" az egy műveltető ige, míg a letöltésnél erről szó nincs, hacsak nem te utasítasz/kérsz valakit, hogy scanneljen be egy könyvet, és lője fel valamelyik torrentoldalra.

Ezzel kizártuk azt, hogy bűncselekményt állapítsanak meg, tehát nem fognak büntetőeljárásban mondjuk egy év szabadságvesztésre ítélni a torrentezés miatt. :)

A másik (polgári jogi) oldala a dolognak, hogy ez a szerzői jognak szabályozatlan területe, tele jogházagokkal. Így nem is lehet a jogot megtalálni, a bíróság értelmezésétől függően simán előfordulhat, hogy a szerzői jog jogosultjának polgári jogi szankcióként kártérítést kell fizetned. Ebben a kérdésben nem is mernék állást foglalni.

Angusné 2010.09.09. 09:58:57

Ahogy azt fentebb már többször leírtam én végig arról értekeztem, hogy a büntetőjogi felelősségre vonástól nem kell senkinek tartania...Egyesek viszont enyhén szólva is érthetetlenek.

Zoarden 2010.09.09. 11:11:52

Könyvtár és ebook:
A könyvtárak ki fognak halni, ha nem történik paradigmaváltás. Felségemmel vagy négy éve beszélgettünk először erről.
Egyre kevesebb pénz fog jutni erre a területre is. A mostani tartalmi lemaradás tehát még jobban meg fog nőni, de van még ennél is fontosabb probléma:
ahogy itt is felvetette valaki. Az audiovizuális élmény egyre nagyobb mértékben szorítja ki az olvasást/értelmezést/gondolkodás a köztudatból.
Minél újabb generáció-annál inkább.
Egy "ósdi", "analóg" könyvtárral 99%-os valószínűséggel nem lehet felkelteni olyan fiatalok figyelmét, akik otthonról vagy a közvetlen környezetükből nem hoznak olvasási kultúrát magukkal.
Ha nincs pénze a polgároknak/lakosságnak kultúravásárlásra, és némelyekben az igény halványan pislákoló lángjai esetleg még ott bujkálnak a hamu a hamu alatt -nos ők egyre kevésbé tudják a könyvtárakban megtalálni, amit keresnek.
Ide is jól jönne egy olcsóbb könyv modell.

Tudom elrugaszkodott vízió, de

0. A Törvényi szabályozás tisztázása törevénymódosítással
(valaki nem tudja az EU-ban milyen irányelvek vannak ezen a téren? Egyáltalán van egységes álláspont?)

1. Állami beszállással a meglévő magyar nyelvű forrásokból nagy tömegben - fajlagosan olcsóbban előállítható tartalom
(a la Google digi projekt) DRM-es ebook kimenettel (rendszerben gondolkodva vagyis a vas lehetőségeket is figyelembe véve)

2. a könyvtárak az ebookhalmok polcaival
- amelyek egyszerű olcsó, (kaucióval?) kikölcsönözhető ekönyvolvasókkal vannak felszerelve
- és/vagy adókedvezménnyel vásárolható ebookreaderek
(ez csak nem sülne el úgy mint a sulinetes fényképezőgépvásárlás, mivel korlátozott a felhasználhatósága az eszköznek)

Olvasás nélkül nincsen gondolkodó/értelmező ember.
Állítólag ennek az országnak ilyen hagyományai vannak és a jövőben is ez lenne az egyik kitörési pont....

Zoarden 2010.09.09. 11:34:32

Néhány megjegyzés még:
a felségem könyvtáros (volt)
Utolsó ilyen munkahelyén bőszen rakosgatták, címszavazták a beáramló papírtömegeket a szakkönyvtárban pedig a legtöbb tartalom már digitálisan is hozzáférhető lett volna a „mamutcég” intranetjén közzétehető módon

Nulladik ponthoz:
A törvényi szabályozásnál nem a Don Artisjus féle érdekvédelem lobbija nyomán megszületendő torzóra számítanék.

Első ponthoz: tudom hogy ez egy bonyolult összetett kérdés, ezért meg sem próbálom levezetni minden részét.
Mindenesetre a Könyvkiadók ha nem kapcsolnak, úgy járhatnak mint a telkók a vezetékes telefonnal.
Csak míg utóbbiaknál a rézdrótot részben még (ideig-óráig) el tudják adni nethez, addig a papírkönyvekben rejlő üzelti modellt a kalózkópiák sokasodása és az olcsó könyvolvasó vasak nagyobb mértékű elterjedése erősen fogja amortizálni.
Régen drága volt a mobilkészülék és kicsi a penetráció. Néhány év alatt ez jelentősen megváltozott.
Persze nem csak arra kell gondolni, hogy lesz tízér' mp6 player/ebookreader óco csájníz kivitelben hanem van egy olyan platform is, ami már ma is jelentős tömegben jelen van.
Ma a mobilban már csak az egyik funkció a hangtovábbítás (kivéve az alsó a kategóriásakat, de persze hat hét éve is lehetett readmaniac-al olvasni nagyon szerény telefonokon szöveget).
Ez a platform még nagyobb mértékben multifunkciós eszköz lesz.
A Micropayment (persze akár a Tescos bevásrlás szintjéig is) tömegesen el fog terjedni.
A kijelzők is biztosan alkalmasabbakká válnak szöveges tartalom megjelenítésére is (ha a full HD-s nyózika big brodherhez kell majd, akkor erre is meg fog felelni).
A digikönyv/papírkönyv esetén is tapasztalni lehet majd, hogy az idősebb generációk maradnak az analógnál, de ahogy idősödnek a gazdasági jelentőségük csökken, ergo nem fognak annyit vásárolni (lásd Lagzi Lajcsi egy idő után már nem tudta egy TV-ben sem eladnia termékét mert nyugdíjas nézőknél nem lehet akkora reklámbevételekkel tervezni)

Apám nyugdíjas. Régen rengeteg könyvet vett, ma már szinte egyet sem.

ehran 2010.09.09. 17:46:52

@kIára: De Te most ezzel azt mondod, hogy biztos vagy benne, hogy nem terjed el egy új technológia. Ne haragudj, de ez engem azokra a jóslatokra emlékeztet, miszerint "a mobiltelefon nehézkes, körülményes és veszélyes is, tuti nincs jövője" illetve hogy "a számítógép sosem lesz a háztartások része" - ugye voltak ilyen megjegyzések anno, nagy emberek szájából is, és láttuk, mi lett belőle. Az ebook már tulságosan előtérbe került, és külföldön el is terjedt ahhoz, hogy azt állítsuk, ez csak egy jövő nélküli múló szeszély. Lehet, hogy nem holnap fog nálunk elterjedni, de előbb-utóbb teljesen biztos, hogy ez megtörténik. Na most a hazai piaca meg akkora lehet, mint a hazai papírkönyves piac, más szóval épp annyira marginális lesz, mint amennyire a papírkönyves az jelenleg. Ha az annyira jelentéktelen lenne, a kutya nem adna ki papírkönyvet Magyarországon. Márpedig azért erről ugye távolról sincs szó. Tehát ha megéri papírkönyvvel foglalkozni, akkor meg fogja érni ebookkal is. Szóval nem értem tényleg a gondolatmenetedet. Egyébként nem értek egyet azzal sem, hogy egyre kevesebbet olvasnak, bár lehet, hogy tévedek, mert nem láttam erről kimutatásokat, csak a megfigyeléseimre hagyatkozom, de a saját környezetemben, illetve a tömegközlekedés során látottak alapján az a véleményem, hogy egyre többen és többet olvasnak. Az einkes áradozás meg arról szól, hogy pont ugyanúgy lehet olvasni, mint egy papírkönyvet, csak mellé még egy csomó előnye is van. Jelenleg az ára (és a tartalomhiány) a legfőbb visszatartó erő, szóval ezt sem értem, miért ne lenne helye az oktatáson, és egy szűk bázison kívül. A mobilt, mp3-lejátszót meg GPS-t is meg kellett szokni, meg sokaknak biztos nehéz volt elsőre, mégis elterjedt és mindennapossá vált. Nem hiszem, hogy az ebook más lenne.

@pxpxpx: Ismételten köszi a választ, nem mondom, hogy meggyőztél - továbbra is az az érzésem, hogy a törvény alapján az adott ebook a gépeden nem is létezhetne, hacsak nem a jogokkal rendelkező kiadó állítja elő - de nem tudnék érveket sorakoztatni a Tieiddel szemben, ez inkább csak egy érzés részemről. :) egyébként meg erősen remélem, hogy Neked van igazad.

@Angusné: Bocsánat, de részemről ez volt az a mondatod, ahonnan kiindultam: "Aki könyvet tölt le azzal nem követ el feltétlenül jogsértést" - hogy ez büntető- vagy polgár- vagy egyéb, az nekem egyhülyeség, én semmilyen bíróság elé nem állnék, ha lehet, de a jelenlegi törvények szerint - szerintem! - ha nagyon akarnák, akkor valamelyikhez odaterelhetnének a jogvédők, ha egy halom kalózkönyvvel az olvasómon lefülelnek. De nem vitatkozom tovább, tényleg nem értek a joghoz, és remélem, hogy úgy van, ahogy mondjátok, az lenne ugyanis a szerencsésebb eset.

@Zoarden: Van némi rálátásom a könyvtárakra, hivatalból kapcsolatban vagyunk az összessel, és bár tényleg vannak problémáik, sok bezárt, csökken a kereslet, stb. szerintem a kihalástól szerencsére még messze vannak: én úgy látom, a nagyobbak igen ügyesen kezdtek alkalmazkodni, és a szolgáltatások bővítésével, egyéb ötletekkel sikerülni is fog (reméljük) talpon maradniuk.

Aries MWZ 2010.09.09. 18:37:56

Az, hogy nem etikus úgy tartalmat felhasználni, hogy a szerzője ehhez nem járult hozzá (magyarul: ebből él, és ha jól csinálja, szeretne jól megélni), azt senki sem vitatja.

Viszont nem túl életszerű az, hogy bűncselekménynél nekem kell igazolnom, hogy nem követtem el. A vádlónak kell bizonyítania, hogy én ahhoz nem juthattam legális forrásból. Hány emberhez ment oda az Artisjus, hogy mutassa a számlát a könyvről, nem a szomszéd vette-e meg? Vagy hány nagyvállalatra törték rá az ajtót, hogy "Bazze, ugye nem használjátok a PDF-be mentés funkciót a fénymásolón?" (Merthogy az elektronikus reprodukció illegális, függetlenül attól, hogy a jelenléti ív lett beszkennelve.)

Állítottak már meg vkit, hogy a walkman/CDman/MP3-lejátszójában eredeti-e az adat(hordozó)?

kIára 2010.09.09. 21:07:47

@ehran:
Nem. Egyáltalán nem vagyok tech-szkeptikus. Csak azt feltételezem, hogy az ekönyvolvasók soha nem lesznek tömegcikkek, mint az mp3-lejátszók, a digitális fényképezőgépek, vagy akár a digitális képkeretek.
Az biztos, hogy pl. a tabletek el fognak terjedni, egyre több okostelefont fognak használni, sőt egy idő után már csak azok lesznek. Az e-inkes készülékeknek is lesz egy mérhető felhasználóbázisa, amivel a szolgáltatási szektor számolni tud.
De lehet minden háztartásban tablet, és azon számtalan ekönyvolvasó-szoftver, attól még nem lesz e-könyv-olvasás, és e-könyv vásárló.

Egyfajta távolságtartási hiányt érzékelek. Ezen a blogon, vagy az e-könyves oldalakon, ugye rajongók, ebookmániások vannak. Így létrejön egy „mi”-érzés, azzal tetőzve hogy talán ha nem is sokan, de elegen vagyunk. A külföldi e-könyveladási statisztikák is reményekre adnak okot.
Csak ebben a régióban a kevés mindig kevesebb, a külföldit meg nem lehet arányosan levetíteni.
Persze, angol, német, spanyol, francia, japán, kínai e-bookrobbanás nemhogy lesz, de éppen történik. Magyar, román, albán, kazak meg nem. Csak eresztve pukkanás.

kIára 2010.09.09. 21:22:42

@kIára:
»Egyébként nem értek egyet azzal sem, hogy egyre kevesebbet olvasnak, bár lehet, hogy tévedek, mert nem láttam erről kimutatásokat, csak a megfigyeléseimre hagyatkozom, de a saját környezetemben, illetve a tömegközlekedés során látottak alapján az a véleményem, hogy egyre többen és többet olvasnak.«
Mások a tapasztalataink. Én évekig tanítottam, több családot látogattam, az ismerőseim köre sem kicsi, mégis úgy látom hogy sajnos egyre többen egyre kevesebbet olvasnak.
Mikor még egyetemre jártam, azon nevettem, hogy volt egy tanárom, aki a funkcionális analfabéta egyetemi hallgatókat zárkóztatta fel (most már nem röhögök ezen – szinte minden karon van már ilyen program).
Amúgy évente megrendezik a nemzetközi, az európai és az országos olvasási szakmai konferenciát. Sőt van olyan tudományág, mint az olvasáskutatás, és van olyan szervezet, mint a Magyar Olvasástársaság (www.hunra.hu/).
Nézz utána szakmai berkekben, mert sem az én, sem a te személyes benyomásaid nem mérvadóak.

kIára 2010.09.09. 21:23:37

@kIára:
hoppábocsánat ez is erre volt válasz @ehran:

kIára 2010.09.09. 21:34:22

@ehran:
»szóval ezt sem értem, miért ne lenne helye az oktatáson, és egy szűk bázison kívül«
– Csak azt írtam, hogy az oktatásban van (szerintem) igazán helye, sőt ott lehet(ne) valóban megágyazni az egésznek. Amúgy mindenhol van helye, és „e-könyvet minden háztartásba!”

»Az einkes áradozás meg arról szól, hogy pont ugyanúgy lehet olvasni, mint egy papírkönyvet, csak mellé még egy csomó előnye is van.«
– Az érintőképernős, háttérvilágítós kütyüknek meg még több előnye van :D De ez a kijelentésem már nagyon flame-gyanús, úgyhogy elnézést kérek mindenkitől.
Pont nekem nem kell lebegtetni az ebook előnyét – asszem még 1996-ban olvastam először terjedelmes elektronikus szöveget.

ehran 2010.09.09. 22:37:32

@kIára: Szerintem meg - még az elfogultságot leszámítva is - de, lesz ebook-olvasás. Tömegesen. Amint lejjebb megy az olvasók ára / vagy elterjednek, és egyre jobbak lesznek erre a célra is az egyéb eszközök, valamint megjelenik a tartalom - és az olcsóbb lesz, mint a papír, beindul egy folyamat. Aki szereti az ebookot, és aki spórolni akar, egyaránt azt fogja venni -> csökken a papírt vásárlók száma, az arányaiban drágább lesz (ugye nyomdai úton előállított anyagoknál minél több, annál olcsóbb). Megtámogatva ezt a fentebb említett okfejtéssel, miszerint a fiatalok már ebben fognak felnőni, innentől szerintem egyértelmű az irány. Nem mondom, hogy nem tévedhetek, elvégre nem vagyok jós, de én ezt tartom valószínűnek.

Maggg 2010.09.10. 10:13:02

@pxpxpx

Talán tényleg nem különült el hogy van különbség polgári per és büntető per között.

Mezei letöltőnek ugyanis nem az jut az eszébe először, hogy büntető per végén börtön és priusz várja, polgári perben meg a megnyomorító pénzbüntetés, mert alapvetően becsületes, sőt jogkövető ő, de a tejesen l'art pour l'art böszmeséggé fúvódott modern jogtudomány berkeiben csak az ügyvédje jelenlétében tud eligazodni, hisz nem jár bíróságra meg perelni sem perel.
Az első gondolata az, hogy így vagy úgy, de fájni fog. :)

Tehát ne nyúljunk magunkhoz hurráoptimizmusunkban, hogy büntetőeljárás alá nem vonnak bennünket, mert szerzői és szomszédos jogok miatt keményen perkálni kell, ha ebook miatt perel be az ArtisJus.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.09.10. 17:09:47

Artisjus szerintem pont nem. Szoktak ők egyáltalán perelni?

ehran 2010.09.10. 19:01:01

@Komavary: Idézet az Artisjus saját honlapjáról:
"Évente mintegy 16.000 fizetési meghagyás kibocsátását kérjük a bíróságoktól s évről évre, mintegy ezer perünk van folyamatban.. A pereket szinte kivétel nélkül megnyerjük."

ehran 2010.09.10. 19:02:44

@ehran: Bocs, az persze nem derül ki, hogy van-e közte "mezei végfelhasználó", de perelni mindenesetre szoktak. :)

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.09.11. 02:20:39

@ehran: és ráadásul irodalmi jogok is. Úgyhogy tényleg hülyeséget beszéltem. :(

Rencee 2010.09.11. 11:56:16

Hello,

Egy egyszerű kérdésem lenne.....gondolkodom, hogy beruházok még egy olvasóra, mivel nem én vagyok az egyedüli felhasználó a családban:) És gondolkodom ezen a Kindlén, lenne aki hazahozná kintről így a vámolási költségektől plusz posta megszabadulnék. Egy Iriverem van tavasz óta....Mivel csak angolul olvasok rajta nekem tökéletesen megfelel de ugye 2x ennyibe került itthon. Ezen felül érdekelne az az egyszerű válasz, hogy mitől jobb ezen prct olvasni, mint az enyémen epubot? Az enyémen a formátum 99%ban jó, gyorsan lapoz és könnyű olvasni rajta, jó a kontraszt. Szóval mitől jobb ez annyival? Főleg, hogy elég kötött a formátum miatt....

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.09.11. 12:43:39

@Rencee:
Nem biztos, hogy jobb. Az alábbi tényezők dönthetnek szerintem:
-- ár,
-- milyen forrásból szerzel tartalmat és milyen nyelven,
-- ragaszkodsz-e az ePub+ADE támogatáshoz vagy sem?

A Kindle új Pearl kijelzője per pillanat mindent kenterbe ver, ami a piacon elektronikus papírként jelen van (a Sonykat ugye még nem láttuk). A megjelenítés már más tészta, ha szép formázást meg miegymást szeretnél, az ePubnál nincs jobb, viszont a K3-ba már betettek ezt-azt, pl. háromféle fontot, amelyeket ráadásul még variálni is lehet (nem egymás között, hanem egy dokumentumon belül).

Rencee 2010.09.11. 21:40:33

Hát nem ragaszkodom az epubhoz, de többnyire ez elérhető bárhol. Iriveren is van többféle font, bár nem használom. A kijelzővel is elégedett vagyok, úgyhogy ismét rájöttem, hogy nekem mindegy:)) Amire én használom, bármelyik megfelel.
Csak angolul olvasok, a forrásokat meg szerintem sokan ismerik itt:D
Na majd meglátom, valószínű az ár fog dönteni....Illetve jó lenne ha már itthon is születne ebben az ügyben valami, mert kezd szánalmas lenni ez az egész e-könyv mizéria....lassan a balkánon is hamarabb lesz valami, mint itthon. Szerintem csak a magyar agynak bonyolult ez, mert egyfolytában azon törik a fejüket, hogy kik fogják ellopni a tartalmat, nem azon, hogy kik fogják megvenni, és felvegyék a versenyt. Na mindegy ez már régi történet, csak jó lenne ha valamit kitalálnának rá.....addig tökéletesítem az angol tudásom:))

ff48bp 2010.09.12. 06:18:42

Most akkor tényleg nem fogja tudni kezelni a drm védett tartalmakat?

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.09.12. 08:20:56

Pontosabban csak a saját DRM-t kezeli.
süti beállítások módosítása