Nos, rendhagyó poszt lesz, mind stílusát, mind tartalmát tekintve. Már egyből a cím is magyarázatra szorul, merthogy a K hogyan is jöhet össze az elsőséggel. Nos, drága Olvasók, úgy, hogy a K itt a Kindle (3. generáció) rövidítése. Bizony.
Fotó: amazon.com
Egy rövid felvezetés után kezdjük ott, ahol mindenki más abbahagyta. Következzen tehát a...
Bevezető
Tudjuk, hogy 2010. augusztus 27-étől kapható, az előjegyzések rekord száma és a rendkívül nagy érdeklődés miatt szeptember első napjaira gyakorlatilag elfogyott az első szállítmány, az utánpótlás szeptember közepén érkezik. Tudjuk azt is már, hogy kisebb, mint az elődje, többet bír az akkumulátora, 20 százalékkal kontrasztosabb a kijelzője, továbbá grafitszürkében és fehérben is kapható, végül pedig van csak WiFi-s és WiFi plusz 3G-s zsinórtalan kapcsolódással. Ismert továbbá, hogy gyorsabb lett az elődjénél. Azt is tudjuk, hogy olcsó: ugyan még nincs a lélektani 100 amerikai dollár alatt az ára, de nincs messze tőle.
Emlékeztek a Galaxis útikalauz stopposoknak filmadaptációjának arra a jelenetére, amikor a bolygón landolt wogon űrhajó felé mennek négyesben (Arthur, Ford, Zaphod és Marvin), amikor egyszercsak...
Csatt!
No, erre gondoltam.
Valami itt mégsincs rendjén. Oké, tudjuk, hogy kialakulófélben van az elektronikus könyvek magyar piaca, azt is tudjuk, hogy normális áron, elfogadható minőségben egyelőre semmit sem kapni (illetve amit kapni lehet, az annyira szánalmasan szűk kínálat, hogy az embernek inkább sírni lenne kedve tőle, nem olvasni). Persze, ott van a MEK, a PIM DIA és néhány egyéb kezdeményezés, meg ugye végülis, ó, teremtőm, mintha lenne valami illegális tenger is, amin mindenféle kalózok hajózgatnak prédára várva. Node azzal ugye mindenki tisztában van, hogy
BOLTBAN
EHHEZ
(várhatóan)
SOHA
NEM
LESZ
LEGÁLISAN
ELÉRHETŐ
MAGYAR NYELVŰ
TARTALOM
?
„És akkor ezt most hogy?”
Közismert, de kevéssé hangoztatott tény, hogy az Amazon amolyan 1984-esen szereti a saját útját járni. Ennek egyik következménye az, hogy saját magának megszerezte az egyik elterjedt és kedvelt e-könyv-formátum, a PRC (Mobipocket) technológiáját, majd gyártott hozzá egy olyan egyedi másolásvédelmi rendszert, amit rajtuk kívül senki más nem használ. Vagyis: ha valaki Kindle környezetre akar bármiféle tartalmat (könyvet, periodikát, képregényt) másolás- (vagyis jog-) védett formában árulni, azt kizárólag az Amazon.com (.co.uk, esetleg majd .hu) oldalon teheti meg, máshol nem. Ez eddig mondjuk rendben is volna, bár azt nehezen hiszem, hogy ott a nagy víz túloldalán csípőből elbánnának a magyar karakteres PDF vagy Word forrásokkal. A gond igazán ott kezdődik, hogy itthon gyakorlatilag mindenki a másik „igazi” formátum, az ePub felé orientálódik, így mindenki az Adobe ADE másolásvédelmi rendszerét használja, amely, minő tragédia, nem fér meg egy (gép)házban az Amazon AZW-jével. Az eredmény a fenti sok soros kiemelés.
Mondom máshogy, kedves Olvasó, mert jó ha tudod: ha nem leszel képes hitelt érdemlően bizonyítani, hogy a Kindle-ödön tárolt magyar nyelvű tartalmakhoz legálisan jutottál hozzá (erre kevés esélyed lesz), akkor egykönnyen rádsüthetik a szerzői és szomszédos jogok megsértésének vádló billogát. (Lásd 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről, 329/A és 329/B paragrafusok, továbbá 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról, 35. paragrafus, (2) bekezdés. Az utóbbi linkért köszönet flamernek!) Persze csak ha kérdezi valaki. Én szóltam.
Erre két lehetséges megoldás adódik. Vagy a magyar könyváruházak árulnak az Amazonon is (szürreális elképzelés), vagy az Amazon nyit az ePub felé, ami saját pozícióinak részleges feladását jelentené. Olyan patthelyzet van tehát, amelyet (legális úton) a jelen helyzetben nem nagyon lehet feloldani. Természetes, hogy a jövő tartogathat (érdekes) meglepetéseket.
Egy komoly újdonság, amit eddig senki nem említett a „helyén”
Nos, én még nem láttam tesztben kiemelni, hogy a gyártó által 50%-osnak titulált kontrasztnövekedés vajon minek a következménye. Ez bizony az, hogy a Kindle kijelzője a legújabb e-ink-féle megoldás, a Pearl. Új gyártó tehát nincs, a régi maradt néhány változtatással. A „fehér” továbbra is szürke (kb. 40%-os fényvisszaverő-képességgel), az eddig referenciaként adott 1:6 kontrasztarány 1:10-re változott. Azt viszont senki sem tudja, hogy ezt a kontrasztarányt pontosan hogyan is mérik. Ha megkapjuk a berendezést valakitől részletes tesztre, akkor majd méricskélek (ahogy a Nooknál tettem). [Aki szeretné látni saját Kindle WiFi-jét e blog hasábjain visszaköszönni, ne legyen rest jelentkezni e poszt írójánál! ;-) ]
És hogy vennék-e? Vagy inkább: fogok venni?
Nemtom, de tényleg. Az ár a fájdalomküszöb környékén (még a páromnak is, pedig ő kvázi ingyen, de legalábbis harmad-negyedáron olvas évi 30-40-50 könyvet). A mérettel meg lehet barátkozni, bár nekem még mindig nem üti a buszon olvasás kényelmes HTC-méretét és egyszerűségét. Gyors, gyönyörű. Viszont itt állok gondterhelten, hogy akkor most lesz-e magyar e-könyv-piac igazából, vagy sem? Kapok-e tartalmat mondjuk 1200 forintért, vagy marad a reménytelenül és kezelhetetlenül sok 2000-3000 forintos kategória válogatás nélkül mindenre? Kapok-e olvasót itthon ilyen áron? És mi lesz azzal, amit (sokat) olvasni akarok és nem kapni még mindig (és még mindig és mindig és mindig, már sok éve a jövőben sem)? Vagy egyszerűen mondjam azt, hogy fene a magyar e-könyv-gyártásba, és inkább hajózok egyet csendes vizeken, mert van mit olvasni, van elfogadható minőség és az egész nevetségesen olcsó (ingyenes)?
De írom másképp: ha az a kérdés, hogy háromféle 26 centis pizzát rendelhetek házhozszállítással, ellenőrzött minőségben, darabját 2500 forintért, vagy az, hogy a Dzsema el Fna éjszaka terített asztalai várnak rám szinte ingyen, akkor bizony elgondolkodnék az utazás fáradalmain és az ottani étkezés kockázatain.
Ó, igen, elkanyarodtam az eredeti témától. Vagy mégsem? Kis hazánkban, ha nem is vehemensen, mindenesetre érezhetően keresleti piac van. Ezt a keresletet a poszt írásának pillanatában érdemben egyetlen szolgáltató sem tudja maradéktalanul kiszolgálni sem eszközzel, sem tartalommal. Innentől kezdve bármi, ami ésszerű kockázatvállalás mellett a rendkívül árérzékeny piacon megvalósítható alternatíva lehet, pillanatok alatt óriási penetrációra tehet szert. Ezt pedig, kedves Érintettek, úgy hívják, hogy piacvesztés. Mert aki egyszer megvásárolt egy édesvízű akváriumot, az biza soha nem fog sósvízi halakat venni bele, hiába szebbek. Magyarul: aki egyszer Kindle-t vesz, az jó eséllyel SOHA nem fog magyar boltból ADE védelmes ePubot vásárolni.
Számoljunk egy kicsit! A Kindle ára mondjuk 36 ezer forint, fele annyi (se), mint az utána következő legolcsóbb eszköz. Egy átlagos olvasó (akinek megéri megvenni), évi 20-30 könyvet olvas. Számoljunk e-könyvenként 1800 forinttal, ez bruttó évi 36-54 ezer forint. Egy ilyen eszköz várható élettartama nagyjából 5-7 év lehet (pontosan nem tudjuk, de gyakorlatilag az első Kindle sem tekinthető elavultnak, ugyanúgy működik ma is, mint a legújabb). Vegyünk alsó hangon 5 évet, erre az időre 180-270 ezer forint adódik per capita. Az országba mostanáig szerény becslésem szerint 20-30 darab Kindle WiFi érkezhetett (a Kindle 2-t és az igen ritka Kindle-t nem számolva), ez a következő 5 évre kumulálva 3,6-8,1 millió forint bevételkiesést jelent.
Világos?
Utolsó kommentek