Jöjjön egy kis szemérmetlen önfényezés a Magyar Nemzet kultúra rovatából, Szathmáry István Pál tollából. Az eredeti teljes változata itt olvasható, a rövidített pedig július 21-én megjelent szám 15. oldalán

Sokan vásárolnának e-könyveket, de kevés a legális tartalom, a kortárs irodalomhoz és a slágerkönyvekhez ezért leginkább a szürkezónában férhet hozzá a potenciális olvasó – állítja Farkas István, aki szakmai blogján keresztül igyekszik felnyitni a hazai könyvszakma szemét az új technológiákban rejlő lehetőségekre. De szóba került még az Angry Birds, a KGB és a szkenner mellett unatkozó titkárnők is.

– Az utóbbi időben láthatóan megélénkült a magyarországi e-könyv világ. Mi ennek az oka, hol tartunk ezen a téren?
– Ma nem lehet papíron kiadni semmit, aminek egy picit is van reménye a népszerűségre úgy, hogy ne készüljön belőle valamilyen – illegális – digitális másolat rövid időn belül. Azaz igény van a digitális olvasnivalóra. Ehhez képest durván háromezer cím érhető el nálunk kereskedelmileg legálisan. Ebből nincs harminc premier cím [értsd: új megjelenés, várhatóan bestseller, jellemzően egyszerre a papírkiadással. Dwo], de talán tíz se. Az ekonyvolvaso.blog.hu már 2009 óta, az Egyesülés az e-könyvekért pedig ezektől a napoktól kezdve azon dolgozik, hogy legyen legális és értelmes alternatíva. Azaz kurrens kiadványok, értelmes áron, vállalható feltételekkel. Amikor megszületett a szöveg digitalizálásának a lehetősége, akkor nem a kiadók csaptak le rá, hanem a civilek, akik elégedetlenek voltak a régi rendszerrel, amiben a fejük fölött döntötték el, mihez juthatnak hozzá. Ha akarok venni egy három-öt éve kiadott könyvet, könnyen megeshet, hogy nem találom. Boltban már, antikváriumban még nem. Fontos üzenete a blogomnak, hogy én elsősorban mint potenciális vevő írok a témáról.

Fotó: Kocsis Zoltán

– Sokan vannak, akik nyilván úgy érzik, túl gyorsan zajlik a digitális világ térhódítása. Nagyjából mióta kell komolyan számolni ezzel a fejleménnyel?
– Az egész történet az olyan elvetemült bölcsészekkel kezdődött, mint akik létrehozták 1971-ben a Gutenberg Projectet. Magyarországon az első verset a nyolcvanas években digitalizálták, aztán olyan őrült is akadt, aki versíró programot írt már 1981-ben. Szóval vannak előzmények, de igazán a kétezres évek elején kezdett felerősödni itthon a digitalizálás. Az egész azért érdekes, mert akkoriban már olyan szegmenseket is el lehetett érni, ahol a nyomtatott könyveknek alig volt szerepük. Gondoljunk a vakokra és gyengénlátókra, akik számára nem állt rendelkezésre igazán sok könyv, vagy a határon túli és a nemzetközi diaszpórában élő magyarokra, akik nem minden nehézség nélkül tudtak csak rendelni könyveket. Ebben az időszakban kialakult tehát a digitalizálás mikéntje és annak a gyakorlata is, hogy az így létrejött tartalmak kikhez jussanak el. 2005-ben történt egy váltás, amikor a föld alá kényszerült az egész, úgymond, mozgalom, addig ugyanis nyilvános oldalakon zajlott minden. Az egész ügy nevetséges volt, még KGB-szálat is felfedezni véltek a történetben szerepet kapott orosz szerver miatt. Ennek ellenére a folyamat nemhogy lassult volna, hanem még inkább felgyorsult. Sorra jönnek létre az ilyen oldalak, amelyeknek megvan a kialakult protokollja azzal kapcsolatban, hogy ki lehet tag, hogyan zajlik a digitalizálás. Fontos kiemelni, hogy ebben egy fillér haszon nincsen, mindenki önként adja ehhez az idejét. A következő lépés ezek után az, hogy ha már ilyen kidolgozottá vált a tartalmak digitalizálása és feldolgozása, akkor ideje nyomást gyakorolni a kiadókra, hogy ők is vegyék végre észre az ebben rejlő lehetőségeket. Persze lassan már ezen is túl vagyunk, a könyvkiadók érzik, hogy ez fontos, most inkább a feladat megoldása a kihívás.

– Az e-könyves fórumokon időnként egészen kiadóellenes hangok is megjelennek. Mennyire jogosak ezek a kirohanások?
– A kiadóellenességnek számos oka van, és ezek közül egynémely sajnos jogos is. A kiadók sokszor erőből tárgyalnak, és maguk akarják eldönteni, hogy mire van igény. Az olvasók keveset tudnak a kiadói munkáról, arról például, hogy milyen sokat kockáztatnak, hiszen tíz könyvből három lesz jobb esetben sikeres, de nem igazán látható előre, melyek lesznek ezek, tehát mind a tízbe bele kell rakni a munkát és a pénzt. A magyar kiadók koránt sincsenek irigylésre méltó helyzetben: tőkeszegények, ráadásul ki vannak szolgáltatva a terjesztőknek, az olvasóknak, a jogtulajdonosoknak és még a nyomdáknak is. Úgyhogy én személy szerint csodálom azokat, akik ilyen körülmények között is talpon tudnak maradni. Könnyű a kiadókra mutogatni, mert a nevüket adják a könyvhöz, pedig sokszor a terjesztők sokkal inkább hibáztathatók a piaci anomáliákért.

– Ahogy a zeneipar esetében, úgy itt sem egészen érti az ember a régebbi piaci szereplők nehézkes reagálást. Nem látták előre a könyvkiadók, hogy mi fog történni?
– A könyv, ahogy ma ismerjük, több száz éve ágyazódott be a kultúránkba. Mind a mai napig igaz az, hogy 100 emberből nyolcvan-kilencven inkább papíralapú formában szeretné megszerezni, elolvasni a könyvet. Sokak szerint az e-könyv nem könyv, mert nem susog, nem papír, nem kézzelfogható. Viszont százból akad azért tíz, aki vásárolna e-könyvet. Ha már a személyes vonatkozásoknál tartunk: gyakorlatilag bármilyen, kicsit is népszerű könyvhöz hozzáférek (mint ahogy bárki más is), ha nagyon kell. De munka van a felkutatásával, esetleg a fogyaszthatóvá alakításával, ráadásul nem akarok lelkiismereti kérdést csinálni az ügyből. Szóval szeretném, ha jó minőségben megkaphatnám az olvasnivalót, ha már egyszer hajlandó vagyok pénzt áldozni rá. A blog missziója az, hogy felmérjük ezeket az igényeket, és közvetítsük azok felé, akiknek módjukban áll ezen változtatni. Például ha már kifutottak a printek, és nem éri meg valamit a boltok polcain tartani, nem érdemes melegen tartani a nyomdagépet, legalább akkor legyen elérhető elektronikusan, megfelelő minőségben. Nyilván az egyidejű megjelenés (papír és elektronikus) lenne az ideális. Beszédesek egyébként az adatok. Ahogy említettem, körülbelül háromezer cím érhető el legálisan, de ha bemegyek a szürkezónába, akkor ott van legalább negyven-ötvenezer cím, a legkelendőbbek is. A legújabb George R. R. Martin-könyv is megvan már elektronikusan, ráadásul jól olvasható minőségben, ennek ellenére a papírkönyv kiválóan fogy, mint ahogy fogyott a maga idején a Harry Potter, a Da Vinci-kód vagy a Twighlight is. A könyvkiadók pedig, ha látják is ezeket a változásokat, és ha elszántak és akarják is, akkor is csak nagyon nehezen tudnak elmozdulni a jó irányba.

– A kiadók félelmeinek ellentmondanak azok a felmérések, amelyek szerint sok helyen – például Amerikában – az e-könyv olyanokat is rászoktatott az olvasásra, akiknek korábban ez nem volt magától értetődő tevékenység.
– Így van. A könyvesboltba járás, vagy akár a nyugodt, leülős olvasás sokak számára nem fér bele a hajszolt hétköznapokba. Számukra az e-könyv visszahozhatja az olvasás élményét, mivel kényelmes és időtakarékos megoldás. Egy e-könyv olvasó mindig ott lehet az embernél, és bármilyen holt időben lehet vele olvasni, legyen az egy hosszabb sor a pénztárnál, várakozás a bankban vagy a postán, tömegközlekedési eszközön, vagy a gyereket elkísérve a játszótérre, különórára vagy edzésre. E-könyvet lehet még olvasni okostelefonokon vagy tableteken is, innentől kezdve nincs többé „unalmas értekezlet”.

– És mennyire igaz az az állítás, hogy ha lesz végre tömegesen elérhető legális tartalom, akkor visszaszorul a könyvek beszkennelése és illegális megosztása?
– Ezen a téren is kétsebességes a világ: komoly eltérés van a Nyugat és a mi térségünk között. Amerikában már meg tudták lépni, hogy van legálisan elérhető zene 99 centért, és sokan nagyon jól megélnek ebből. De ott van példának Finnország is, ahol a Nokia nagyon komoly bajban van, és könnyen elképzelhető, hogy szélsőséges esetben például az Angry Birds című, nagyon népszerű játékot fejlesztő, szintén finn cég vásárolja majd meg. Ebben az esetben nem kizárt, hogy nemsokára nem a telefonon játszanak az emberek a játékkal, hanem az angry birdsös kütyükön lehet majd telefonálni is. Tehát nagyon sok minden változóban van, és nem ritkán ma már nem a drága szoftverek és a készülékek jelentik az igazi bevételforrást a magánfelhasználók piacán, hanem azok a szolgáltatások pörögnek – lásd Amazon vagy az iTunes –, ahol az emberek gondolkodás nélkül, ösztönösen döntve képesek egy-két metrójegy áráért megvenni az adott tartalmat vagy alkalmazást. Könyvet készíteni persze nehéz lenne ennyiből, pláne ilyen forgalmi adatok mellett, és nyilván jobb lenne a helyzet, ha már komoly piaca lenne a magyar e-könyvnek. Amerikában sincs ez nagyon másként, ott is előfordul például, hogy az e-könyv ára akár még magasabb is, mint a nyomtatotté. Ha tömegesen – és értelmes áron – lesz elérhető tartalom, akkor előbb-utóbb vissza fog szorulni a kalózkodás, mert nem éri meg majd bíbelődni vele, és vállalni a morális, esetlegesen a büntetőjogi konfliktusokat. De fontos látni, hogy nem a szigor fogja majd visszavetni az illegális megosztást, hanem a vásárlás kényelme.

– Tegyük fel, hogy valaki elhatározza: e-könyv-fogyasztó akar lenni. Mit tanácsolna neki?
– Mielőtt beruházna egy ilyen készülékbe, fontos lenne tájékozódnia, hogy honnan is fog tartalomhoz jutni. Nézzen körül a legális források között, elsősorban a MEK-et (Magyar Elektronikus Könyvtár – a szerk.) lehetne ajánlani, mert annak a leggazdagabb a tartalma. De sajnos tény, hogy nincsenek olyan kiszolgáló pontok a magyar interneten, ahol egyetlen áruházban látszana a teljes magyar e-könyv-választék. Ezzel szemben egy ismerősöm például azt mondta – miután vett egy amazonos e-könyv olvasót –, hogy félt a nagymama kezébe adni, mert a végén még véletlenül vásárol valamit. Ami igaz, hiszen elvileg tényleg nagyon könnyű vásárolni tartalmakat, de nem Magyarországon. Persze, amennyiben már a Google-ig eljut valaki, akkor azért elég hamar meg fogja találni a megfelelő forrásokat. Ott van például a fapadoskonyv.hu, a Bookline-hoz tartozó ekonyv.hu, valamint a Multimédiapláza, ami a Kossuth Kiadó fejlesztése, [vagy éppen a DigitalBooks, hogy teljes legyen a nagyobb portálok listája. Dwo] . A megjelenítő eszközök is nagyon sokfélék, célszerű eldönteni, hogy milyen méretre, milyen szolgáltatásra van szükség: milyen formátumokat ismerjen az eszköz, lehessen-e vele a világhálón böngészni, vagy éppen valamilyen módon jegyzetekkel ellátni a szöveget.

– Akkor mégiscsak jogos sokak idegenkedése az új technológiától, hiszen a könyvesboltban látszólag minden megvásárolható, elérhető.
– Kezdjük ott, hogy a magyarországi könyvkiadás fejnehéz: van négy nagy terjesztő, egy marék nagyobb könyvkiadó és számos kicsi, miközben komoly csatározás folyik a piacon. Én azt gondolom, hogy a most zajló technológiai változások komoly lehetőségeket kínálnak a kis kiadóknak arra, hogy új rendszert, új terjesztői logikát építsenek ki. Hogy ne legyen ennyire centralizált a szakma, hogy ne elefántcsonttornyokról beszéljünk. A könyvesboltokban pedig nem érhető el minden, csak amit éppen piacon akarnak tartani, aminek épp akkor megfelelő a fogyási sebessége.

– De az ön által említett oldalak többsége szintén a nagy terjesztőkhöz tartozik, nem arról van szó, hogy ugyanaz a centralizálás zajlik éppen, mint ami a nyomtatott könyvek esetében már megtörtént?
– Önmagában – papír nélkül – elektronikus könyvkiadással foglalkozni Magyarországon ma még sajnos bukást jelent. Amennyire én tudom, ez idáig három olyan elektronikus könyv volt, amiből száznál is több példányt értékesítettek legális csatornákon keresztül. Viszont a papírkiadás mellett az elektronikus változatot is elkészíteni jelentéktelen többletköltséggel jár, és bármilyen furcsa, az elektronikus változat nem veti vissza a papírkönyvek forgalmát. Az sajnos magától is esik. Ésszerű haszonnal elektronikus könyvet kiadni csak a papírkiadással párhuzamosan, az egységköltség szinten tartása mellett lehet. A terjesztési centralizálás jó ellenszerei lehetnek a kölcsönös partnerségi programok, amikor a kis (kiadói) webboltok egymáshoz irányítják a vevőket, jutalékért, persze, valamint a Könyvár.hu jellegű katalógusok.

– Valahol azt olvastam, hogy Frei Tamás egyik könyvének beszkennelt változatát negyvenezren töltötték le illegálisan.
– Azért ez nem jelent negyvenezer elveszett olvasót, azokból, akik ilyen formán töltötték le ezt a könyvet, szerintem négyszázan, ha fizettek volna érte, de ez is számít. És persze biztosan vannak olyanok, akik az elektronikus változat elolvasása után döntenek a papíralapú könyv megvásárlása mellett, mert „a papír mégiscsak más”.

– Sokan panaszolják a különböző fórumokon, hogy drágák a magyar e-könyvek. Mi lenne az ideális ár?
– Könyve válogatja, de nagyjából ötszáz és kétezer forint közé kellene beférnie az árnak. A kiadói oldalról ez nyilván akkor lenne vállalható, ha már nagyon jó eladásokról beszélhetnénk. Azokkal a véleményekkel értek egyet, akik szerint az e-könyveket a papíralapú kiadás árának maximum 60-70 százalékáért kellene kínálni. Ehhez persze a kedvezményes áfa is kellene.

– És melyek a leginkább keresett tartalmak, amiket – legálisan vagy kevésbé legálisan –keresnek ezek az olvasók?
– A lektűr mindenképpen, a sci-fi-rajongók is egészen jó helyzetben vannak. Megdöbbentő módon a Júlia, a Romana és a hasonló történetek is tömegével érhetők el. Felteszem, azért is, mert a szkenner mellett időző, unatkozó titkárnőből viszonylag sok van. Az újabbak közül pedig a vámpíros-romantikusak és a kardozós-kalandosak.

– Miért érdemes e-könyv-olvasóvá válni?
– Ezen a húszdekás eszközön százezer könyvet magammal tudok vinni. Több könyvet is olvashatok egyszerre, és a szövegek ott fognak várni rám, ahol abbahagytam az olvasásukat. Csak arra kell vigyáznom, hogy idősebb szüleimnek saját olvasója legyen, mert a növelhető betűméret és a beépített szótár arra csábította őket, hogy „lenyúlják” az én olvasómat. Pedig ez ugyanúgy személyes tárgy, mint bármilyen könyv.

A témával kapcsolatban felmerülő fogalmak tisztázásához ajánljuk ezt az oldalt.

Jöhetnek a kommentek ;-) Nekem is mindig utólag szoktak lenni a legjobb gondolataim.

Kedvenc beszállítónknál megjelentek az Odyssey tokok, praktikusan az összes népszerű olvasóhoz (Kindle, Sony, Kobo). Figyelmeztetés: elvetemült szinek is akadnak :) Ha unod a feketét, vagy azért nem vettél még olvasót, mert nem volt a cipődhöz/táskádhoz illő tok, esetleg sokallod az Amazon gyári tokok árát, akkor ideje bekukkantani a Koobe boltba.

Akinek meg még nem lenne, sürgősen vegyen ott egy BookGemet ;-)

Elöljáróban

Bevallom férfiasan, rettenetesen nem szeretem az Apple dolgait. Sem a cégfilozófiáját, sem a termékeit. iPhone-om sose lesz, ha rajtam múlik, MacBook-kal csak egyszer volt dolgom, és nem volt kellemes az élmény. Valaha még billenytűzetet is ragadtam, a jó öreg Apple-nonApple flamewar-okban, manapság már csak kedélyesen zrikáljuk egymást az amúgy végtelenül kulturált és nagyrabecsült "macian" ismerőseimmel. Öregszünk.

Ezért is okoz némi önértékelési válságot, hogy most valamit dicsérnem kell.

Ami volt...

Foglalkoztunk már a blogon az iPad korábbi generációival, az utolsó nagyobb összefoglaló ez a poszt volt. A felhasználhatóság alapvető módjai nem változtak: egész jól lehet egy ilyen deszkával böngészni (minusz a flashes tartalmak helyett látható szép üres téglalapok), pdf olvasásra és annotálásra parádés (ha megoldjuk, hogy hogyan kerüljön föl az anyag, mely az "áttöltjük egy USB kábelen"-nél icipicit azért bonyolultabb, de szerencsére igen sok mód van rá), és vannak dedikált tartalomszolgáltató és megjelenítő appok, az iBooks/Kindle párostól a millió kiadvány direkt appjáig.

Csak éppen a kijelző volt ehhez néha szuboptimális, az agresszívabb alkalmazások élsimítás-erőltetése messzire űzött az adott fejlesztőtől, tartalomforgalmazótól.

... és ami lett

Új iPad. A változatosség kedvéért ezt az Apple ezt a generációt új iPadnek hívja, az iPad3 nyilván túl kézenfekvő lett volna. Rendszeresen sütögetik a "twice as amazing" frázist, és most, amikor gyakorlatilag szó szerint igaz lenne,  valamiért nem ezt lengetik a marketingesek. Helyette "Resolutionary" szlogennel lövöldöznek, ami szerintem némileg találóbb, mint a fülkeforradalom.

Mert a tavasszal megjelent új tablet nemes egyszerűséggel megduplázta a pixelszámot - mindkét tengelyen. Azaz a kijelzőn pont négyszer annyi pixel van, mint az előző két generáción. Az eredmény pedig egészen egyszerűen brutális. Ennél a pixelsűrűségnél gyakorlatilag már nem látszanak a pixelek, csak hibátlan ívek, vonalak, betűk. Míg az előző generációknál az volt a kérdés, melyik fontot nem teszi élvezhetetlenné a "kisfelbontás" és az élsimítás párosa, az újnál a kérdés az, hogy melyik font szimpatikus a legjobban. Előzetesen voltak félelmeim, hogy amit nem portolnak az új kijelzőre, az nem fog jól kinézni (lásd. régi katódsugárcsöves tévék vs "HD ready" cuccok), de ilyenről szó sincs. A nem optimalizált appokkal sincs semmi baj, az újrahúzottak viszont egyszerűen elképesztőek.

Ez sajnos megint olyan dolog, mint az eInk, ezt látni kell élőben, hogy képet lehessen róla alkotni. A szakblog teszt-posztja is leginkább a kijelzővel van elfoglalva, nem véletlenül. 

Sok ismerősöm nem érti, vagy nem akarja érteni, hogy mi ez a tablet-őrület egyáltalán. Tény, hogy egy ilyen árából kijön két jó desktop, vagy egy közepes notebook. Csakhogy a tipikus számítógép-felhasználás nem olyan kis részére teljesen fölösleges akár egy hordozható számítógép is. A "megnézem, hogy milyen idő lesz", a "mi lett a meccs végeredménye", a "hova menjünk moziba", instant kérdések, és teljesen elég rá egy jó tablet, főleg, hogy nincs boot- vagy resume idő, nem kell leülni egy asztalhoz. Tartalomfogyasztásra, legyen az böngészés a hírportálokon, vagy youtube nézegetés, nagyon sokkal kényelmesebb. Jó még sok minden másra is, pl. egészen kiváló játékok is akadnak rá, csak gépelni ne kelljen. Vagy legalábbis ne sokat, és ne ékezettel. Mert se taktilis visszajelzés nincs, ez érthető, se normális magyar nyelvű kiosztás. Ez utóbbi a szokásos Apple-arrogancia-nonszensz.

Mire jó?

Az eInk világ két hagyományos hiányossággal bír: nem gyors, és nincsenek szinek. Hát itt ezt megkapjuk. Vannak olyan témák, amiket nehezen gondoltam elektronikus formában megjelenni, tipikusan az intenzív grafikus tartalom miatt. Gyerekkönyvek és albumok. Nos, valami döbbenetes, hogy ezen a fronton mekkorát durran. Gyerekkönyv-demonstrációnak kortól függően ott a Borzontorz, vagy a Mildi meséi, albumnak pedig nagyon érdemes megnézni Máté Bence: The Invisible  Bird-Photographer című munkáját. Elképesztően látványos, és nagyon nagyon szép. Ez volt az általam látott első olyan "könyv", amiben HD videók vannak, jó kis lassított felvételek szárnyaló madarakról pl., ennek megfelelően az a könyv fél gigabyte. Ezzel együtt megmarad abszolút könyvszerűnek, a "paradigmaváltó plusz tartalmak" nagyon jól simulnak bele a hagyományos könyvstruktúrába, a klipek ellenére is könyvnek érződik az anyag. (Egy másik szakblog review-ja a könyvről)

Hogy mire képes az új platform, azt legjobban talán a Wilson-féle Life on Earth ingyenes kiadvány tudja bemutatni. Az gyakorlatilag egy tankönyv, amiben nemcsak a tesztkérdések vannak benne, de ki is kell őket tölteni, sőt még ki is értékeli azokat. Plusz a szokásos interaktív csodák, videók, animációk, dinamikus diagramok, stb. A szépségnek persze ára van, ez az anyag nagyjából egy giga(!)byte-os.

Innentől megint lehet kicsit rugózni azon, hogy mi a könyv. Szerintem, ha nettó befogadók vagyunk, akkor a tartalom. Idértem most akkor a hangsávokat és a videót, és mondjuk az animációt.

Ha meg futtani lehet, akkor az szoftver. Így tessenek áfázni.

... és mire nem?

A hardver eszelős, de tényleg. A kijelző mindent visz, mögé raktak hát egy izmosabb akkut, amitől elvileg nehezebb és vastagabb az új iPad, de csak patikamérleggel és tolómérővel észlelhető. Mivel számításigényes alkalmazásokat nem futtatok rajta, ezért az új deszka érezhetően tovább bírja bírja a nagyobb akkuval, igaz tovább is tart feltölteni.

De. Ettől ez még nem lesz igazán hordozható. Persze száguldozhatok vele a lakásban, ahol elérem a WiFi-t, de a szabad tér már nem az iPad világa. Egyszerűen túl nagy és nehéz (és drága) ahhoz, hogy mindenhová magammal vigyem, amint azt teszem egy 5"-6"-os olvasóval. A hordozhatósága nem úgy értelmezhető, mint egy telefonnál, vagy eInk-vasnál, amik tényleg mindenhol nálam vannak, hanem hogy ahová eddig notebookot vittem, na oda, ha nem kell adatbevitel, oda elég a tablet is. Még egyszer, vannak rá irodai csomagok, office, meg Numbers, de adatot bevinni, gépelészni nem az a kifejezett kéjmámor.

Ennél is nagyobb fájdalom azonban, hogy szuper kijelző ellenére a klasszikus statikus olvasásra továbbra sem az igazi. Pedig anno élveztem az olvasást TFT-n, de tényleg. De ezen nem. Leginkább az fáj, hogy mennyire nem engednek semmilyen személyes beállítást. Sortávot, margót senki ne akarjon állítani. A Kindle for iPaden fontot se. Van pár fontméret, három színprofil (fix szinekkel), fényerő (ez nagyon fontos) és kész. Ennél még a Mobipocket for Windows Mobile is fényévekkel előrébb járt. Ugyanezért elég szkeptikus vagyok a belépőszintű Android tabletekkel kapcsolatban. Egy fbreader funkcionalitásban többé-kevésbé odaveri az iBooksot, de pixelsűrűség és gyorsaság nélkül ez kevés.

Verdikt

Az új iPad nagyon nagyon jó vegyes tartalomfogyasztásra, böngészésre és megfelelő játékokra is. Az olvasás bizonyos szegmenseit is ki nagyon tudja szolgálni, elsősorban a dinamikus, a látványos vagy a böngésző alapú dolgokat. Klasszikus statikus olvasásra viszont vannak komfortosabb, és főleg olcsóbb eszközök, arra az eInkek messze jobbak. Kérdés persze, hogy milyen formátumú az olvasnivaló. Fix oldalképű, nem 800x600  pixelre optimalizált, sok ábrával, képpel rendelkező pdf-re jobb az iPad, de a nettó komfortban akkor is az eInkre szavazok.

Ezzel együtt az új iPad egy abszolút használható eszköz. Az ára durva, ezt elismerem. De talán nem az Atom-procis, belépőkategóriás netbookokkal, vagy a konzumer notebookokkal kell összevetni, hanem mondjuk a korban hozzáillő fölsőkategróriás mobiltelefonokkal, a HTC One X-szel, vagy a Galaxy SIII-al. És bár az új iPad megjelenése lenyomta az előző generációk árait, azt csak jól átgondolva vennék. Max iPad1-et, harmadáron.

A tablet-piac pedig roppant izgalmas év előtt áll, a Samsung és az Apple folyamatos csatákat vív, eközben készül egy ráncfelvarrott 7"-os és egy zsír új 10"-os Amazon tablet (meg egy telefon), már kapható (a "szerencsésebb történelmi fejlődésű helyeken") a Google Nexus 7-je. Év végére pedig érkezik a Microsoft, a Surface-szel. Pletykálnak, igaz már elég régóta, hogy készül egy 7"-os iPad is. Ez a sok tablet meg nagyjából a második legjobb dolog, amin érdemes ekönyvet olvasni, az eInk olvasók után, de mondjuk az okostelefonok előtt. Butaság lenne a kiadók részéről, ha nem számolnának ezzel, mert ezeken a vasakon olvasni is fognak, ez tuti.

Kis matekozás. 2011 utolsó három hónapjában több mint 28 millió tabletet adtak el, ami a karácsonyi szezon után visszaesett erős 17 millióra (2012, első negyedév). De ez a 17 milllió is több, mint a duplája a 2011 első negyedévi közel 8 milliónak. Mi lesz itt idén karácsonykor?

Forrás.

Kevés dolog biztos még, leginkább az, hogy figyelni kell. Nehogy valami olyat sózzanak ránk, amit nem szeretnénk ;-)

Kedves barátaim az Úrban, 

hát ez a nap is eljött. Megalakult ugyanis az Egyesület az e-könyvekért nevű csoportosulás. 

Az Egyesülés az E-könyvekért

2012. 07. 02.

magyarországi vállalkozások, szervezetek és szakmai fórumok önkéntes együttműködési rendszere, amely

 

1. kiáll az elektronikus könyvek és ezek olvasására alkalmas eszközök hazai elterjesztéséért;
2. rendszeres, nyilvános fórumokat, internetes párbeszédet szervez céljainak megismertetése és népszerűsítése érdekében;
3. fellép annak érdekében, hogy az e-könyv a hagyományos nyomtatott és a hangoskönyvvel azonos elbírálás alá essen elsősorban jogi és adózási szempontból;
4. fellép annak érdekében, hogy az e-könyvek kiadása dinamikusan fejlődjék, továbbá foglalkozik az e-könyvek könyvtári terjesztésének szerepével;
5. fellép a nyilvánosság előtt a jogkövető tartalomszolgáltatás elterjedése és védelme érdekében, beleértve ebbe mind a fizetős, mind az ingyenes/közhasznú tartalomszolgáltatásokat;
6. fellép a csatlakozók érdekeinek képviseletében a szakmát érintő jogalkotási kérdésekben;
7. fórumot biztosít arra, hogy a résztvevők összehangolják tevékenységüket a hatékony, közös fellépés érdekében;
8. közös akciókat szervez, pl. összehangolja a tagok megjelenését könyvkiállításokon;
9. nemzetközi kapcsolatokat tart fenn;
10. figyelemmel kíséri, elemzi az e-könyvvilág fejlődését, az új kommunikációs eszközök megjelenését.

Az első aláírók nem annyira rövid listája meglehetősen heterogén, éppezért kifejezetten előremutatónak tartom, hogy az alapító tagok, zömében kiadók és forgalmazók, végre le tudtak ülni egy asztalhoz, és elkezdték legalább a közös gondolkodást a témáról. Nem lesz egyszerű a dolog, mert nem csak üzleti vállalkozások jelezték csatlakozási szándékukat (akik nettó versenytársak ugye), hanem nonprofit szervezetek, alapítványok, könyvtári intézmények is beszállóban vannak ebbe az együttműködésbe. A (fél)civil szférát is képviseljük már hárman a Kindlevarázs bloggal és a Könyvkonnektorral. Nyilván mindenkinek vannak saját tervei és elképzelései, de a "legkisebb közös többszöröst" talán már megtaláltuk.

Kis szines: a "legkisebb közös többszörös" kifejezést Kocsis András Sándor, az MKKE elnöke dobta be, aki szintén teljesen pozitívan áll az ügyhöz. Innen nézve: "a papírosok" nem félnek a "villanyosoktól" ;-)

Szóval kedves barátaim, végre a szakma is felismerni látszik, hogy egymagában senki nem tudja megváltani a világot, de talán pont egy ilyen laza konglomerátumnak van esélye arra, hogy értelmesebb struktúrát alakítson ki, mint az oly sok fórumon kritizált papírkönyv-terjesztés.

A formáció annyira új, hogy még "érződik a nyomdafesték szaga" az alapító dokumentumon, ezért sem részletes programot, de még egy árva logót sem tudok prezentálni. Ellenben az már látszik, hogy iszonyú nagy a lelkesedés, kezdetnek a sok résztvevő, az alapvető kommunikációs csatornák (levlisták, találkozók stb.) kialakításán túl máris elkezdte összehordani azt a sok-sok érdekes, ámde eldugott információt, ami fontos lehet egy sikeres piackialakításai stratégia megalkotásához. Pl. hogy konkrétan kik és hány kereskedelmi címet adtak már ki, mennyi e-könyv megjelenítésre képes eszköz van a fogyasztóknál, és azok milyenek, hogyan próbál lobbizni a francia kormány szerte Európában az e-könyvek ÁFÁjának a csökkentéséért (innen is küldöm nekik a blog pirospontját), stb. 

Az ugye megvolt mindenkinek, hogy a franciáknál 7% (más források szerint 5.5%), Luxemburgban pedig 3% lett az e-könyvek ÁFÁja? Kaptak is az arcukba egy jó kis kötelességszegési eljárást :-( És ha nem válaszolnak valami okosat egy hónap alatt, akár büntetés is lehet a dologból. (Azt vajon hogyan fogják kiszámolni?). Úgyhogy az Európai Bizottságnak jár a blog feketepontja.

Az egyesülés teljesen nyílt, tevékenysége és tagjai ismerhetőek, csatlakozni az alapelvek és célok elfogadásával lehet.

Remélem, nem olyan lesz, mint a magyar foci, amiről kb. Irapuato óta mondogatják, hogy "valami megmozdult". Persze ettől szurkolni azért még lehet ;-)

Blogpizzák

Amint azt beharangoztam, pizzanyereményket fog a blog osztani, a nem túl távoli jövőben.

A blog Nobel pizzáját Brandon Hackett Isten gépei című regénye nyerte. Nobel pizza átadásához meg kell fejteni a nagy rejtélyt (pontosabban ki kell szedni a Galaktikásokból ;-), hogy hogyan tudták ezt elérni, praktikusan zéró marketinggel, egy enyhén poros és a kezdeti lelkesedés után finoman lefékezett e-könyv-bolttal. Ebben a blogban lehet figyelni, hogy hogyan hasít az Ember könyve, amivel lehet, Brandon/Botond elviszi a nyár végére a harmadik pizzát is ;-) Tanulságos látni, hogyan vált sebességet az e-kiadás, és a körülötte lévő eladási gépezet.

A blog Speedy Gonzales pizzáját nyerte az Ad Astra kiadó, a A felhúzhatós lány című könyvvel, Paolo Bacigalupitól. Az anyag mögött már komoly marketing volt/van, és nem annyira kevés ellenszélben sikerült összehozni a száz példányt, nagyjából két hónap alatt. Az Isten gépei százasához majd másfél év kellett.

Amint azt ígértem, valami nyilvános esti elhajlás keretében gondoltam ezeket a pizzákat kézbesíteni, ha van rá igény akkor akár egy önköltséges kiadók-olvasók bowlingparti keretében (fakultatív sörözéssel, hogy Kelt teóriája se dőljön meg ;-). A kérdés, hogy erőltessük ezt a nyári hónapokban, vagy várjuk meg vele a mérsékeltebb, szabadságolással kevésbe sújtott szeptemberi időjárást? Ki tudja, addigra a ma még ismeretlen, harmadik versenyző is befuthat.

És ez még mind semmi

A díjazósdiban finoman szólva is minimális gyakorlatom van. Nem így az SF szcénának, aminek ott az Avana egyesület, ami évről évre átküzdi magát a jelöltek írásain, a komolynál is komolyabban értékelve azokat, és az arra érdemeseknek kiosztja a Zsoldos Péter-díjat.

Ami miatt ez a blog számára érdekes az az, hogy az idén először olyan regény nyerte a Zsoldos-díjat, aminek hivatalosan csak elektronikus verziója létezik! Ez pedig Antal József iDeal című anyaga. A díjazás okán most nem csak egyesével, de csomagban is megvásárolhatók a szerző címei.

Alig egy éve változtattak a szabályokon, és tessék, itt az eredmény. A történelmi hűséghez hozzá tartozik az is, hogy az Isten gépei már besöpörte ezt a díjat, még 2009-ben. És az is, hogy az iDeal néhány zsűritaghoz még a kiadó által kinyomtatva jutott el.

Persze még van hová fejlődni. Épp most vert rá 25 (!) hetet a Da Vinci-kódra egy bizonyos E. L. James a Szürke ötven árnyalata című regénye a "hogyan adjunk el egymillió példányt" című versenyben, 11 hét (!!) alatt abszolválva ezt a derék példányszámot. Igen. Az is először elektronikusan jelent meg. És onnan katapultált a kortárs könyvkiadás csúcsára. Gonosz leszek: vajon az Ulpius ki fogja adni elektronikusan is? Ha nem, vajon mire fognak hivatkozni?

Persze legyünk pozitívak. Nyilvánvaló, hogy az angol nyelvű piac sok nagyságrenddel nagyobb és fejlettebb a magyarnál. Ezért is várok oly sokat Merras tavaly nyáron elindított könyvangolosító (világhódító) projektjére.

Addig is, mondjatok véleményt, hogy mikor legyen a pizzák átadása :-)

A múlt

A Multimédiapláza (multimediaplaza.com) a Kossuth Kiadói Csoport kulturális letöltőközpontja, amely 2010. június 1-jén kezdte meg működését kb. 200 e-könyvvel, 30 hangoskönyvvel, 60 zenei albummal és néhány ismeretterjesztő szoftverrel.  Szervezetileg a Kossuth Kiadó része, a kiadó Informatikai Szerkesztősége önállóan működteti. A Kossuth  kiadó a magyar könyvkiadók között egyedülállóan aktív a kereskedelmi célú elektronikus tartalomszolgáltatásban (nagy forgalmú saját webáruház a hagyományos könyvekre - www.kossuth.hu -; 10. éve tart a hangoskönyvkiadási program, jelenleg messze a legnagyobb hangoskönyvkiadó; internetes kulturális képügynökség a lap- és könyvkiadóknak - www.cultiris.com; a magazinoknak (BBC History, BBC GoodFood) digitális változata is létezik; saját könyvesblog: pamlag.kossuth.hu) A felsoroltak közül az első hármat is az Informatikai Szerkesztőség működteti.

A Multimédiaplázát nem valamiféle kiadói szükségmegoldásként vagy hobbiból fejlesztette a kiadó, a saját e-könyvei forgalmazására, hanem a kezdetektől többcélú letöltőáruházként, azzal a céllal, hogy minél több magyar kiadó könyveit forgalmazza. Ezzel együtt történelmi sajátosság, hogy a kezdeti e-könyv kínálat jó része a Fapadoskönyvtől jött, lévén ők voltak a legális könyvdigitalizálás úttörői. Jelenleg 16 kiadó könyvei kaphatóak, a kör a tervek szerint őszre tovább bővül. 

A stratégia

A Multimédiaplaza mostanra meghaladta a "mindegy mi, csak jöjjön!" közelítést, azaz "a címek maximalizálása mindenekelőtt" stratégia már a múlté. Ennek megfelelően a gyarapodás sebessége nagyot esett, ellenben az iránya és minősége kifejezetten javult.

Tavaly november óta elsőbbséget élvez, hogy új, friss megjelenésű, sikeres könyvek e-könyv-változatát forgalmazzák. A Kossuth Kiadói Csoport minden olyan könyve a papírmegjelenés idején e-könyvként is megjelenik, amely értelmesen feldolgozható a viszonylag kis kijelzővel rendelkező readereken és tableteken való kényelmes olvasáshoz: magyar és világirodalmi, valamint ismeretterjesztő (nonfiction) művek, szöveges és nem túl nagy méretű illusztrációkat tartalmazó művek, és még jog is van hozzájuk. Igazi nemzetközi bestsellerek (pl. Riggs: Vándorsólyom kisasszony..., Micheal Moore: A provokátor, Gardeer: Sofie világa, Trollope: A másik család, Ferguson: Stephen Hawking élete, Taylor: Füst és csont leánya). Új kiadású magyar irodalom, köztük olyan nevek, mint Laár András vagy Juhász Ferenc. Elsősorban olyan dolgok első kiadását forszírozzák e-könyvben, aminek a kockázatát nyomtatásban is vállalják. 

A stratégia második eleme: olyan egyedi művek e-könyv-kiadása, amelyek nyomtatásban nem élnek meg, de a maguk nemében különlegesek, pl. olimpiatörténeti sorozat, Brehm, stb.

A stratégia része, hogy ritka a leértékelés: egyfelől próbálnak akció nélkül is elfogadható árakat adni, másfelől tudatosan rászoktatni az olvasóinkat, hogy az e-könyv saját értékkel rendelkező mű, nem maradékáras sercli. Az "adjuk 490-ért az e-könyveket" című versenybe a Multimédiaplaza nem akar beszállni, ellenkezőleg, az új, első kiadású könyveknél nem a lélektani 1000 Ft körüli ár az alap, hanem a nyomtatott árszínvonalához arányosítanak, rendszerint nyomtatott (vagy arra becsülhető) ár 60-70 százalékában. A rengeteg 990 forintos és olcsóbb könyv miatt az átlagár valahol 1000 Ft alatt van, de ennél sokkal kritikusabb az új könyvek kiadása, árazása, amik emiatt pont a lélektani határon vannak. Az eladói oldal ennek nyilván örül, a kereslet felől vannak kétségeim. Tény, hogy minden játékos, ideértve a vevőket is, most keresi a keresleti és kínálati függvény metszéspontját.

Jelen

Korábban havonta egyszer vagy kétszer kerültek föl az újdonságok, ma már gyakorlatilag folyamatosan.

A jövő

Nyáron fejlesztik a felületet: megújul a keresés, egyszerűsödik a kategorizálás. E-könyv-olvasókat is lehet majd rendelni. A főoldal informatívabb lesz, ősztől hosszabb híreket, írásokat is megjelentetnek, pl. reader-tesztet, recenziókat, ilyesmi. Természetesen más fejlesztések is vannak tervek, erről még korai volna beszélni. Az elmúlt években a Multimédiapláza törekedett rá, hogy elsőként lépjen meg dolgokat (DRM, mobi, kiadási politika , amikről igyekeztünk mi is beszámolni), de ma már nem ez a fő szempont, bár ötletek vannak...

Szeptemberben három új, saját könyvsorozat e-könyv-változata kerül forgalomba, és természetesen az egyedi újdonságok is megjelennek e-könyvben, úgy mint eddig.

A nyár folyamán elkészülnek a 2011 szeptemberében a Microsoft Magyarországgal közösen kiírt e-könyv-írói pályázatra beérkezett művek közül azok, amelynek e-kiadásához a Kossuth a nevét adja, mintegy 50 cím, ezek sorban hozzáférhetőek lesznek a Multimédiaplázában. Az első két mű már fenn is van: az irodalmi 3. helyezett, és Ungár Anikó "bűvésznő" élettörténete. (Az 1. és 2. helyezettel szőtt tervekben még nincs végleges döntés...)

Tervezik újabb pályázat kiírását, talán kicsit körülhatároltabb, szigorúbb feltételekkel.

A Multimédiapláza nem a címszámban vagy az akciókban kíván versenyezni, a hanem a vásárlás kényelmében (bár a 24 órás ügyfélszolgálatra még várni kell), és a sikerkönyvek kiadásában.

Krédó

"Az e-könyvre nem úgy nézek, mint a legkorszerűbb megváltásra, hanem mint a könyvek családjának egyik tagjára. Azt remélem, a munkánk nem az e-könyvről, mint új fétisről szól, hanem az olvasásról, és arról, hogy lehetőségünk legyen többet olvasni, mint eddig." (Földes László)

Számokban

Kínálat: több mint 1600 cím, ebből több mint 480 saját!

Formátum: epub, mobi

Ár: régebbi címek az ingyenestől 990-ig, premier címek a népszerűségtől és a forrástól függően kb. 1000-2500 között. Mivel ez utóbbiak száma a teljes készleten belül kicsi, ezért az átlagár, ami 1000 HUF alatt van, kicsit megtévesztő.

Másolásvédelem: saját digitális vízjelezési rendszer (személyes adatokat nem tartalmaz).

Fizetés: bankkártya, előreutalás vagy letöltőkártya (a banki előreutalás és a bankkártyás fizetési módnál gyorsabb. Ajándékba is küldhető!)

Nap könyve: minden nap egy-egy cím féláron kapható

85 ingyenes cím: magyar klasszikusok, nem a jól-rosszul beszkennelt, beírt, "ingyen ez is jó" típusú hobbikönyv, hanem a nyomtatásban megjelent mű lektorált, korrektúrázott elektronikus forrásából létrehozott e-könyvek - számuk ősszel nőni fog.

Hírlevelezés: idén főleg havi hírlevelek jöttek, ezt sűrűsödni fog.

Extra: Kevesen használják, de létezik mobiltelefonra optimalizált felület is, amely platformfüggetlenül használható a telefon böngészőjével.
 

2012 februárjának elején kaptam egy meleg hangú meghívást a Sajtóházba egy frissen induló e-könyvekkel foglalkozó honlap bemutatására. Ez volt A hónap könyve.

Múlt

A vállalkozás mögött az újságírásban, írásban, könyvkiadásban évtizedes (összesen bő évszázados) tapasztalattal rendelkező vállalkozó szellemű magánszemélyek szűk csoportja áll. Igazi múltról még nem beszélhetünk, hiszen az indulás 2012. február 29-én 0 órakor történt meg, vagyis az ifjabbak közül valók. A választás azért esett február 29-ére, mert ez a csak négy évente értelmezhető dátum éppúgy speciális, mint az az igény, amelyet igyekeznek kiszolgálni. A céljuk ugyanis egy olyan elvárás teljesítése, amelynek lényege, hogy az olvasók egy része az átlagos könyvnél rövidebb, de egy újságcikknél jóval bővebb irományokra kíváncsi egy-egy témában.

Jelen

A választék most épp 16 darab e-könyvből áll, amely havonta (egyelőre) 4 új taggal bővül. A vállalkozás frissessége okán még nem lehet irányváltásról beszélni, egyelőre az induláskor kitűzött utat járják.

Jövő

Szeptemberben a Hónap könyve sorozat mellett elindul a Príma könyvek széria. Ebben megjelennek a kiadóhoz beérkező hosszabb terjedelmű könyvek, s azok a kötetek, amelyeket a tulajdonosok korábbi hagyományos kiadója papíralapon már megjelentetett. Ezenkívül megtalálhatók lesznek a választékban más magyar könyvkiadók által publikált munkák, amelyek e-formátummá alakítására, értékesítésére a cég szerződést kötött. A közeljövőben e-könyv-olvasó készülékeket is felvesznek a kínálatba.

Kínálat

A kínálat legfontosabb tulajdonsága, hogy valamennyi könyv a célként kitűzött 50-60 ezer karakteres terjedelembe férjen bele, illetve e körül legyen. Hétköznapi nyelvre lefordítva ez nagyjából 30-32 A/4-es oldalnyi szövegnek felel meg. Jelenleg 16 e-könyv van „raktáron”, valamennyi saját kiadásban, „saját” szerzőktől jelent meg. Az e-könyvek a vásárlás után felkerülnek a vásárló saját könyvespolcára, innen aztán mind epub, mind prc formátumban letölthetőek korlátlan számú alkalommal. Kemény védelem nincs, a mobi/prc, pdf és epub formátumban is elérhető anyagokba puha védelemként egyrészt bekerül a vásárló neve és e-mail címe, másrészt egy olyan védelem, amelynek mibenlétéről és technikai megvalósításáról semmit sem árultak el. Az alapár 1190 forint könyvenként, ezt a vásárlási kreditek feltöltésével lehet 822 forintra csökkenteni.

Szolgáltatások

Havi 4 könyvvel bővül a kínálat. Ha valakinek annak ellenére nem megy az elektronikus olvasás, hogy elvileg minden platform minden olvasásra alkalmas eszközét támogatja A hónap könyve, annak a print-on-demand szolgáltatással kinyomtatott anyagot postán elküldik. Ha esetleg valaki kedvet érez szerzőként megjelenni, ez elé sem gördítenek elháríthatatlan akadályt, sőt, várják szeretettel! Kiemelendő még a fizetési módok sokoldalúsága (postai csekk is van).

Verdikt

Nehéz egy alig 3 hónapos vállalkozás eredményességét vagy sikerét méltatni, pláne pálcát törni felette. A szerzők (Kéri László, Doros Judit, Heller Ágnes, Ficsku Pál, Bozsik Péter, Józsa Márta és a többiek) a maguk nemében garanciát jelentenek a minőségi tartalomra. Ugyanakkor a komoly szakmai múlt ellenére is találni kifogásokat az elkészült anyagokban (szerkesztési, formázási hiányosságok). Mindezek, és a rugalmas fizetési rendszer ellenére (vagy épp ezért) is soknak gondolom a 822 forintos induló árat, és ha valaki csak egy-egy „könyvet” venne alkalmanként, akkor az 1200 forint, hiába két doboz cigaretta ára, felettébb túlzó.

Számokban

A hónap könyve

Kínálat: 16 egyedi cím, havonta 4 címmel bővül, mind saját kiadás. Szeptembertől „nagy” könyvek is.

Formátum: epub, mobi, pdf

Másolásvédelem: perszonalizálás (a vásárló neve és e-mail címe bekerül az anyagba), egyéb „puha” drm

Ár: 822–1190 forint attól függően, hogy egyszerre mennyi kredit kerül feltöltésre

Törzsvásárlói program: nincs, kedvezményt a kreditrendszer kihasználásával lehet szerezni.

Fizetés: PayPal, banki átutalás, postai csekk, bankkártya fizetés hamarosan

Megjegyzés: egy alkalommal előfordult vásárlói panasz késve teljesült könyvvásárlással, a vásárló egy bónusz könyvet kapott.

Az ekönyv.hu és az okos lány

Az eKönyv Magyarország - született Txtr - történetébe bele volt kódolva egy jó "a DRM rossz, értem?" tanmese kialakulásának lehetősége, de a srácok ügyesen kivágták magukat. Az új bolti rendszerre költözés közben ugyan elmaradt a korábbi regisztrált vásárlók migrációja, viszont a Txtr rendszerben végrehajtott vásárlásokat manuálisan helyre tudják állítani. 

Az eljárás a következő: az új rendszerbe való regisztráció után el kell küldeni a DRM-es epub fájlokat az ugyfelszolgalat@ekonyv.hu címre arról a címről, amelyikkel a régi rendszerbe regisztrált a felhasználó. Az ügyfélszoli pedig elküldi mailben a könyeket immár DRM-mentesen és több formátumban. Aki nem várta meg a váltást hanem maga faragta le a másolásvédelmet, annak meg már most is így vannak a Txtrről számazó könyvei. (A témába vágó közlemény itt olvasható)

Adjál pénzt, adjál pénzt

A Kickstarter az elmúlt év sikertörténete Amerikában, a hazai közösségi ötletportálok azonban egyelőre nem dübörögnek. Talán ha egy olyan projekt volt, ami összegyűjötötte az induláshoz szükséges összeget. Ez azonban nem ijesztette el Dragon Györgyöt, a Gamestar újságíróját, hogy első regényének, Az Űrcsilliárdosnak a kiadására netes gyűjtögetéssel próbálja összeszedni a pénzt.

A cél 900 ezer forint, a legkisebb támogatói csomag kétezer forint - ehhez már jár a könyv e-verziója -, minden más csak elmélet.

Nem vagyunk barátok

"Igen, a hír igaz. A Libri valóban felmondta a Könyvmolyképzővel a szerződést" - írja a Könyvmolyképző Márkabolt a Facebookon. A háttér, az okok hiányoznak a bejelentésből, ha tudtok valami jó pletykát, akkor ne tartsátok magatokba, erre vannak a kommentek.

Írtunk már erről a csapatról egy időben, a végefelé nem is annyira kedveseket, mert a nagy reményeket finoman szólva nem váltották valóra. A két fő hiba, amit elkövettek, az Adobe DRM erőltetése, (illetve a kemény DRM erőltetése okán az epub kizárárólagossága), illetve a hajmeresztően szürreális txtr olvasóplatformmal való próbálkozás volt.

Úgy fest, hogy még mindig nem adták föl, és miután minden ésszerűtlen lehetőséget kimerítettek (bocs;-), elindultak egy produktívabbnak látszó ösvényen. Először is a kemény DRM visszaszorult, már nem alapértelmezett, csak akkor lesz egy kiadványon, ha a kiadó vagy a jogtulajdonos kifejezetten ragaszkodik hozzá. Van helyette "social-DRM" (így hívják politikailag korrektül a puha-DRM-et :-). És végre-végre van mobi/prc is Kindle felhasználóknak, sőt a megújult áruház képes a megvásárolt e-könyveket egyből az eszközre küldeni, ha megadtuk annak a címét a regisztrációkor, és engedélyeztük azon a fogadást.

Kellemes meglepetés, hogy a választható formátumok között ott a pdf is, ha valaki kellően konzervatívan állna az elektronikus kiadványokhoz.

Kínálat

1250 önálló e-könyv, epub, mobi és pdf formátumban. Elektronikus könyvolvasót direktben nem árulnak, az egyik  anyacég, a Bookline igen. A közeljövőben várható ADE-védett epubok felbukkanása, de folyamatosan tárgyalnak a kiadókkal annak kapcsán, hogy ezt ne erőltessék, a jelenlegi kínálatból látható, hogy nem sikertelenül. Kiemelt partner a vállalatcsoporthoz tartozó Magvető és az Athenaeum (lásd a Könyvheti újdonságok idevágó részei),  hosszú távon a teljes könyvpiac lefedésére törekednek, beleértve a kisebb kiadókat is, mint pl. az Ad Astra, akiknek már kaphatóak a kötetei. Jelenleg csaknem 50 kiadóval vannak aktív kapcsolatban, (kétirányú kapcsolat, nem MEK újrafelhasználás ;-) Az átlagár kb. 1500 Ft, de ennek a lejjebb tornászására is van szándék.  

Szolgáltatások

A cégvezetés hármat emelt ki:

1. Tárca - ez tulajdonképpen egy PayPal-szerű virtuális számla, amit feltöltve sokkal gyorsabban lehet hozzájutni a kötetekhez, még a szokásos kártyaadat-begépeléssel sem kell húzni az időt. Ezzel is szeretnék kényelmesebbé tenni az áruház használatát. Sajnos sok infót még nem találtam az oldalon. A módszer hatásos védekezés a relatíve magas tranzakciós díj ellen, talán nem véletlen, hogy a Multimédiaplaza már régóta használja, letöltőkártya néven.
2. Letölthető részletek - a tartalom mellett a formai minőségről is képet kaphat a vásárló.
3. Könyvajánló modul - ez eddig inkább papírkönyveket forgalmazó áruházakban volt elterjedt, pedig hasznos: az olvasó látja, hogy az általa éppen nézett kötetet megvásárlók miket vettek még.

Ígéret van a gyors, hatékony, udvarias ügyfélszolgálatra (eddig kevésbé volt jellemző sajnos az eKönyv Magyarországra, ez most a szándék szerint változni fog). A kiadók pedig valós időben követhetik fogyásaikat, nincs hókusz-pókusz a számokkal.

Egy pár szó a háttérről

A cég élén új ügyvezetőt köszönthetünk Csordás Attila személyében, aki ifjú, de nem teljesen tapasztalatlan titánként érkezik a mélyvízbe, annak idején a Galaktika csapatában volt, amikor az első magyar puha-DRM-es e-kiadványok fölbukkantak. A Galaktika most lassulni látszik e-könyv fronton, bár a blog első Nobel pizzáját épp a Galaktikaboltban árult Isten gépei című könyv nyerte.

A motort, ami a nem túl szerencsés txtr megoldást váltja, a cseh eReading.cz szállította, és elsőre igen barátságosnak tűnik. A brigád tudhat valamit, mert a cseh piacon, ahol a saját becsléseik szerint is legalább 80.000 Kindle volt 2011 karácsonyára, két hónap alatt kétezer saját olvasót tudott eladni, ami pedig nem más, mint egy Koob3, egy módosított firmware-rel. Ki tudja, egy szerencsés partnermegállapodás, és firmware-korrekció után a a magyar Koobe-isták is direktben vásárolhatnak majd az ekönyv.hu-ról. Martin Lipert, a eReading.cz cseh képviselője szerint az olvasóról elérhető "egyklikkes vásárlás" sokat segített azon, hogy a magyarénál sokkal jobban penetrált cseh piacon meg tudja vetni a lábát a cége.

És sokkal fájdalmasabb lett  volna a mobi felé történő nyitás, ha az ekönyv.hu mélyén a tartalmat nem xml-ben tárolnák, immár évek óta. Amiben elévülhetetlen érdemei vannak a blog házi xml-varázslójának, Ignisnek, akinek hogy-hogynem, de ebben az ipari konverzióban is osztottak lapot :-) Ezúton is köszönjük neki, a műfaj nevében.

És a jövő?

Az kifejezetten érdekes lesz. Amikor ez a történet elkezdődött, évekkel ezelőtt immár, se e-könyv bolt, se e-könyv "gyár" nem volt túl sok. Anno a fapadoskönyv által összelapátolt klasszikus címkészlettel (és akkor még azok saját konverzióival) startolt az e-könyv.hu is, és mondjuk a multimédiaplaza is. Azóta a fapadoskönyv mellett a két (három) nagy, és sok kis cég is kiépítette, vagy megszervezte a saját e-könyv gyártási kapacitását. És bár nem ennyire számosan, de pont az ekönyv.hu botladozását látva kiépítették a saját eladási felületeket, webboltokat, ahol jellemzően csak a saját címeket lehet kapni.

Olvasóként ez nem túl szerencsés, mert bár van egy izgalmasnak induló árgép a könyvekhez, ami akár az összes elektronikus címet megtalálhatja; ha lehetne, mégsem regisztrálnék be az összes kiadóhoz, ha nem muszáj. Azaz jó lenne, ha főleg a nagyok elkezdenék keresztbe osztani a címeket, és mindenütt lehetne kapni mindent. Amikor nem a tartalom kötne egy adott webbolthoz, hanem mondjuk a kiszolgálás, az ügyfélkezelés színvonala. Törzsvásárlói programok, volumenkedvezmény, stb., amit ugye nehezen várhatunk el egy párcímes kiadói webbolttól.

Roppant kíváncsi vagyok, hogy hogyan tudnak a nagy játékosok kiegyezni egymással, és persze meggyőzni a kicsiket, hogy érdemes velük barátkozni. Mert az analóg könyvek piacán (tényleg így hívják őket, nem én találtam ki) kialakult terjesztői koncentrációt nagyon kevesen szeretnék viszontlátni az e-piacon. És hogy mit fog szólni ehhez az egészhez a két igazán nagy játékos, az Alexandra és a Libri.

Számokban

ekönyv.hu

Kínálat: kb. 1250 egyedi cím (a tervek szerint folyamatosan bővüléssel)

Formátum: epub, mobi, pdf

Másolásvédelem: puha DRM. A későbbiekben várhatóak Adobe DRM-es tartalmak is.

Ár: 100–5690 forint, átlag 1500 forint, ingyenes tartalom egyelőre nincs 

Fizetés: bankkártya, előrefizetés (tárca)

Intro

Folytatva a Professzore szaktárs által elkezdett vonalat, most egy olyan brigádot fogok bemutatni, amelyik annyira új, hogy gyakorlatilag még a publikus bétánál tartanak. Könyvet ugyan már árulnak, de a tervezett megoldásoknak még csak a töredéke érhető el. Ez a csapat pedig a Book&Walk.

Alapok

A legfontosabb dolog, amit érdemes tudni, és ami szerintem jól magyarázza az összes manőverüket ezen a piacon, hogy a Book&Walk nem a könyves szférából jön, hanem leginkább az informatikából, és valamennyire a távközlésből. Ezért a meglehetősen ambiciózus fejlesztések fókuszában olyan ötletek és megoldások állnak, amilyenekről könyvkiadóktól soha, könyváruházaktól is csak elvétve hallottunk. A könyvekhez, az olvasókhoz és a kiadókhoz is informatikusi attitűddel közelítenek, ezért aztán elsőre talán kicsit szokatlan is, hogy milyen tervekkel és megoldásokkal próbálják meghódítani ezt a piacot.

Könyvek és kezelésük

A Book&Walk alapvetően könyváruházként definiálja magát, amelyik elsősorban kiadók, hamarosan pedig magánkiadók (self-publishing) kiadványait juttatja el a fogyasztóhoz. A DRM viharból ők sem tudtak kimaradni, ezért indultak el azon a vonalon, hogy a törzsformátum  egy módosított epub, amihez saját olvasó klienst adnak iOS-re, Androidra és klasszikus böngészőkbe is. A cikk íráskor ez a kliens az AppStore validációs szakaszában jár, a Google Playen már elérhető. A tervek szerint ezek a kliensek az első hullámban funkciógazdagok, de zártak lesznek, azaz működni fog pl. a szinkronizálás a platformok között, de nem tudnak fogadni tartalmat, csak a bolton keresztül, nincs saját tartalom feltöltés. A kiadók így is, (sőt főleg ezért) szeretni fogják, az olvasók már nem annyira. 

Vélemény: a most érkezőknek talán jó lehet ez a kliens, de aki már egy ideje olvas elektronikusan, akár vásárolt, akár "talált" tartalmat, azt nem biztos, hogy meggyőzi ez az új világ, hogy érdemes váltania.

Az Androidost megnéztem. A funkciógazdagságból a platformszinkronizálás látszik. Amikor össze akartam nézni az fbreaderrel, ami ránézésre sokkal barátságosabb, a B&W kliens crashelt egy jóízűt. És kiderült, hogy a mélyén bizony fbreaderes libraryk dolgoznak. A szinkronizálás jó dolog, de felhasználóként miért is válasszak egy szűkített funkcionalitású fbreadert, ha tök ingyen és legálisan ott az igazi? Ami "lokális funkciókban" mondjuk ötször erősebb??

A platformválasztékot elnézve az is látszik, hogy a hangsúly a TFT kijelzős eszközökön, tableteken, okostelefonokon van. Azért az eInk sincs teljesen elhanyagolva, a választott anyagot a szerver szépen legenerálja egy puha DRM-es mobiba (a felhasználói név és a kópia száma bekerül az impresszumba és fedlapra), viszont sima epub nincs. A generálás valós időben történik, ezért eltart pár másodpercig, de nem vészes.

42.000 HUF-ért kínálnak egy vicces nevű android tabletet (Funtab) de valahogy a 40 ropis tabletekre én nem bazíroznék. A 800x480 7"-on szerintem nem kifejezetten szembarát, akkor se, ha kapacitív.

A könyveket, ha már egyszer bekerültek a boltba, mindenféle szövegelemző csodarobot vizsgálja meg és katalogizálja, ezért aztán egyrészt nagyon személye szabott lehet majd az ajánlósdi (a böngészőlapokon és a hírlevelekben is), másrészt olyan paraméterek mentén lehet böngészni mint hogy hol és mikor játszódik az adott cselekmény, mennyire összetett a mondatszerkezet vagy a szókincs, mik  a kulcsszavak. Konzervatívabb vásárlók természetesen támaszkodhatnak a könyvekhez írt kommentekre, és ott osztogatott csillagokra.

Kiadókapcsolatok

Mit ajánl a Book&Walk a kiadóknak? Elsősorban pontos és jól dokumentált elszámolást. 

A kiadók egyik nagy baja mostanság, hogy a nagykereskedők elfedik és elválasztják előlük az ügyfeleket, és ha még teljesen korrektül is számolnak el (időben, és nem trükköznek pl. olyan utánnyomásokkal, amiről a nyomda "elfelejt szólni" a kiadónak [írónak, jogtulajdonosnak]) akkor is csak akkor  ismerete arról, hogy milyen demográfiájú, milyen érdeklődési körű a vevőbázisa, ha piackutatást végez. Az eladási csatornákon keresztül nem jut vissza hozzá vásárlási információ.

A Book&Walk brutális elemzőszemlélete - ha majd beindul igazából - elvileg pont arra lesz jó, hogy visszajelzést adjon a kiadónak sokkal pontosabban a mostaninál, hogy ha pl. a vevő megvesz három bizonyos könyvet, melyik lesz a negyedik, amit a legnagyobb valószínűséggel el lehet neki adni. Ugyancsak ott vannak azok az eszközök, amik a fogyasztó felől nézve faék egyszerűségűek, de a kiadó számára mondjuk segítenek meghatározni a keresleti görbét: mikor fog nagyobb összbevételt realizálni, ha 10%-ot enged az árból, vagy ha 5%-ot emel rajta.

A két legütősebb kiadó, ami már megtalálható a portfólióban az Ulpius és az Osiris. Velük tényleg ki lehet hozni bestsellereket, bár itt még csak a magyar és a lejárt jogú külföldi forrásokat látjuk megnyílni.

Sajnos a csapat nem ment a szomszédba egy kis optikai tuningért, mert elképesztő mennyiségű kiadót sorolnak föl referenciaként (pl. Meszes község önkormányzata) és közel sem biztos, hogy mind tud arról, hogy az anyagaik fölbukkantak a Book&Walknál és egyből az ingyenes szekcióban. Ilyenkor azért vannak kételyeim a pontos és jól dokumentált elszámolást illetően.

Nyitókészlet

Ezzel el is jutottunk a Book&Walk első komoly konfliktusforrásához. Nagyon úgy néz ki, hogy valami körmönfont, és morális fenntartásoktól mentes módon "lehalászták" a netet, kezdve mondjuk a MEK-kel, és mindent fölraktak, amiről úgy gondolták, hogy komoly zűr nélkül megúszhatják. Ezzel azért sikerült sok helyen kivágni a biztosítékot. Nem egy szerző és kiadó döbbent rá a címlista átböngészésekor, hogy az anyaga bekerült ebbe az áruházba. Még a MEK, mint ingyenes forrás felhasználása is megkérdőjelezhető szerintem, mégiscsak az adófizetők pénzéből létrehozott közgyűjteményből próbál valaki magánpénzt csinálni, de egy csomó egyértelmű kalózanyag is átment a szűrőn, amiből volt pár kínos levélváltás. 

Mármost az egész e-könyv piac kórosan szenved a bizalomhiánytól. Mindenki saját elefántcsonttornyot épít, és árgus szemekkel lesi a szomszédot. Ilyen helyzetben azért nem szerencsés egy ilyen meredek manőverrel indítani, és a hozzájárulás nélkül felrakott anyag tulajdonosának a bocsánatkérés mellé gyorsan odacsomagolni egy kereskedelmi ajánlatot is.

Árazás

Ez bizony szintén elég sötétnek látszik ebben a pillanatban. Pont a (sokak által) várt bestsellerek, a Fejős Évák, Vass Virágok, Frei Tamások árai szerintem bőven túl vannak a lélektani határon, és dicsőseges ám korai halára ítélhetik az egész kezdeményezést. Az már most látszik, hogy nem a Book&Walk és nem is feltétlenül a kiadók sara ez, a kutatás folyik, és terveim szerint lesz majd a bestseller-árazásról szóló poszt. Ha addig nem találok egy lófejet a cuccaim között.

Jövőkép

Az tisztán látszik, hogy a csapat még nagyon az elején tart egy roppant ígéretes ösvénynek. Lesz (van) egy csomó gyerekbetegség, amit le kell küzdeni, és látszik néhány kapitális hiba az indulásnál, de látszanak a meghódítandó csúcsok is. A Book&Walk explicit célja a regionális piacra való kilépés, és érzékelhető játékos akar lenni mondjuk a Rajnától keletre. Ugyancsak tervben van egy partnerprogram (affiliates) megvalósítása, amellyel bármelyik, erre fogékony webhely-gazda könyveket tud árulni a portfólióból. Ha pedig nagyon megindul a szekér, nyilván a Book&Walk is ki fog jönni egy saját eInk olvasóval (meglevő olvasó testre szabott firmware-ével az áruházi integráció végett). A lelkesedésük jól látható. 

Ugyancsak az IT gyökerekből következik, hogy a befektetés idő- és pénzbeli léptékei sem a könyvszakmára jellemzőek, még éveket adnak annak, hogy a dolog önfenntartó legyen, de addig is a nemzetközi ambíciókhoz mért költségkerettel gazdálkodnak (amit most még az ágazaton kívül termelnek meg).

Update: Jövőkép 2

Kicsit alulbecsültem a vihart, amit a nyitási akció kavart. Túl sok kiadó és jogtulajdonos találta fönt a címét az oldalon, amiről persze nemhogy megállapodás, de még csak jelzés sem volt, úgyhogy a MKKE testületileg szólítja föl a tagjait, hogy ellenőrizzék le az áruházat, és kérjék a nem jóváhagyott kópiák törlését.

Ennek nyilván lesznek direkt következményei. Az indirekt meg jó eséllyel az lesz, hogy semmilyen kicsit is professzionális kiadó nem fog címeket adni az áruházba. Azaz elsőre marad a(z Ulpiuson kívül) a public domain (?), meg esetleg a magánkiadások. Amik normális szöveggondozás (értsd kiadói tevékenység) nélkül mérsékelten lesznek élvezhetőek.

Ez így a gödörből indulás tipikus esete.

Szubjektív verdikt 

Nagyon az az érzésem, hogy egyrészt túl radikális újdonságokkal próbál megkapaszkodni a piacon, (most komolyan, ki választ könyvet azon az alapon, hogy hány összetett mondat van benne, vagy hogy hol játszódik?). Másrészt a kiadók felé mutatott komoly bizalomépítő gesztusok mellé (zárt terjesztési lánc) tett néhány rendkívül bizalomrombolót is (engedély nélküli publikálás). A zárt lánc pedig önmaga sok sebből vérzik. Egyrészt nem is teljesen zárt (van mobi), másrészt kizárja felhasználókat akik nem mobit, hanem mondjuk epubot olvasnának Koobe-n vagy Nookon/Onyxon pl.

Kicsit az az érzésem, hogy a Book&Walk megelőzi a korát. Egy százezer címes, sok éve működő piacon  (amit esetleg elárasztott a self published anyagok garmadája ;-) érdekesek lehetnek ezek a technológiai hókuszpókuszok, de most még gyakorlatilag fejből elsorolom az összes premier címet, plusz személyesen lehet ismerni az összes e-kiadásban érdekelt játékost.

A másik, hogy azt érzem, a Book&Walk egyszerű file-okként gondol az e-könyvekre, akkor is, amikor leszedi azokat a netről, akkor is amikor így-úgy konvertálja azokat, és amikor a szövegelemző robotokkal dobozokba teszi, vagy ajánlgatni kezdi azokat. Pedig a könyv attól még, hogy elektronikus, ugyanazt az alázatot, ugyanazt az odafigyelést igényli, amit sok száz éve. Ha az alapok, a hozzáállás hibás, akkor hiába lehet facebook regisztrációval bejutni, maradok a már jól bevált csatornáknál.

Kedves Olvasóink! – avagy preambulum gyanánt…

Jelentősen nagy fába vágjuk a fejszénket. Közel 2 éves kvázi hallgatás után azt az új célt tűztük zászlajunkra, hogy sorban bemutatjuk azokat az elektronikus tartalomforrásokat, amelyek szerintünk a figyelmetekre érdemesek. Szó lesz kiadókról, boltokról, „vegyes” szolgáltatást nyújtó vállalkozásokról. Bemutatjuk a céget, a múltat, a szolgáltatásokat és természetesen a kínálatban is elmerülünk.

Első „versenyzőnk” talán kicsit elfogultan, mindemellett törekedve a pártatlanságra, a Digitalbooks.hu Kft.

Múlt

A vállalkozást 2009-ben alapította a könyves szakmában több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkező magánszemélyek maroknyi csoportja. Elsődleges céljuk digitális tartalmak gyűjtése és árusítása volt saját felületen, beleértve minden ezt támogató szolgáltatást is (eszközök azokhoz kiegészítők, szerzők számára önálló kiadás stb.). Időközben több papírkönyv is megjelent a gondozásukban, de a fő irányvonalat változatlanul az elektronikus tartalmak jelentik.

Jelen

A cég az utóbbi hónapokban új erőre kapott, hetente jelennek meg új könyvek, rendszeresen bővül a portfólióban szereplő kiadók választéka. A meglehetősen alapos könyvfesztiválos megjelenés után az olvasóközönséget folyamatos, változó tartalmú akciókkal, személyre szabott szolgáltatásokkal és eddig másutt nem látott kedvezményrendszerrel várják.

Jövő

A vállalkozás nem titkolt célja, hogy belátható időn belül megsokszorozza a piaci részesedését és felérjen a „nagyok” közé. A tervek között éppúgy szerepel a legnagyobb hazai kiadók könyveinek digitális kiadása, mint a kis szerzők érdeklődésre számot tartó könyveinek sajtó alá rendezése, ha szükség van rá, akár print-on-demand szolgáltatással kiegészítve. Az elmúlt hetek fejlődése arra enged következtetni, hogy az év végére a kínálatban szereplő önálló művek száma eléri, sőt, akár meg is haladhatja az ezer címet, amely közül csak nagyon kis számban (elsősorban kedvcsináló gyanánt) találunk ingyenes darabokat. A vállalkozás tehát szakított azzal a hagyománnyal, hogy az áruházi kínálatot a MEK-ről leszedett és konvertált tartalmakkal alapozzák meg.

Kínálat

450 önálló e-könyv, néhány papírkönyv, jónéhány elektronikus könyvolvasó. Van prc, epub, néhány könyv esetében pdf. A könyvek egy része a jogtulajdonosok kérésére sajnos még ADE-védett (epub), a prc azonban mentes minden kemény védelemtől. A partnerek között ott találjuk a Duna Internationalt, a Napvilág Kiadót, a Tarandus Kiadót vagy a Móra Kiadót éppúgy, mint az Osirist, a Dog Books-ot, a Scolart vagy a Reneszánsz Kiadót. És a felsorolás nem teljes. Az árak – az ingyenes tartalmat leszámítva – 300 forintnál kezdődnek, és a kivételesen előforduló 2500 forintnál érnek véget. Az átlagár 1100 forint körül van.

Szolgáltatások

Van bőven. Úgy az eszközöket, mint a tartalmat házhoz szállítják, ha a vevő így kívánja. Ha a vevőnek gondot okoz és más megoldást nem találnak, egyedileg eltávolítják a másolásvédelmet (ez egyelőre kivételes dolog, de hosszú távon az aktív kemény védelem teljes elhagyására törekednek), van egy tagtoborzó kedvezményrendszerük ADD TOVÁBB! néven, hamarosan új típusú hírlevelet indítanak, illetve egy különleges ajánlattal szolgálnak a Kindle tulajdonosoknak is. A „könyves”/kiadói oldalnak teljes körű disztribúciós rendszert kínálnak (konvertálástól, gyártástól kezdődően).

Verdikt

Néhány hónapja azt írtam, hogy a Kossuth/Multimédiapláza az egyetlen olyan magyar kezdeményezés, amelyről el lehet mondani: közel van ahhoz, hogy rövid távon is üzleti sikert kovácsoljon az e-könyv-olvasás, illetve -kereskedelem ügyéből. Azzal együtt, hogy a Kossuth úttörő lendületét nem veszítette el, mostanra úgy gondolom, hogy a Digitalbooks.hu nemhogy felérhet melle, de sok tekintetben le is hagyhatja. Meglátjuk. De addig is, „ADD TOVÁBB!”.

Számokban

Digitalbooks.hu

Kínálat: kb. 450 egyedi cím

Formátum: epub, prc, pdf

Másolásvédelem: epub (ADE), pdf (ADE), prc (vízjel). A másolásvédelem nem alapértelmezett, csak akkor használják, ha erre a tartalomgazda szerződésben kötelezi őket.

Ár: 300–2500 forint, átlag 1100 forint, ingyenes tartalom 4% alatt

Törzsvásárlói program: van, ADD TOVÁBB! néven, a maximális kedvezmény 15%

Fizetés: bankkártya, PayPal, banki átutalás, készpénz

Megjegyzés: az ügyfélszolgálat a blogos tapasztalatok alapján példásan rugalmas és gyors.

Akkora már a pezsgés, hogy egyedül nem is bírnám tartani a fordulatszámot. Szerencsére Kelt olvtársunk (úgy is mint a Hármas Könyvelés egyharmada) dolgozik helyettünk is, végigszitálta a Könyvhétre megjelent címeket, és kimazsolázta a villanyon olvashatókat. 

Köszönjük, a műfaj nevében,

Dworkyll

Csodálatos kötetek jelentek meg idén is a könyvhétre, szerelmes brátim. Az Ünnepi Könyvhét ottlapjáról le lehet tölteni mindkét (!) formátumban a listát, mazsolázhattok kedvetekre a PDF és a doc verzióból is. Mivel azonban itt nem tüntették fel a könyvhétre megjelenő e-könyveket - meg amúgy a külföldi szerzőtől számazó műveket sem - ezért gyűjtőmunkába fogtam. Egészen biztosan nem teljes a lista, ami kimaradt, azt írjátok meg kommentbe, mi meg ugrasztjuk tovább a számlálót.

Multimédiapláza

• Kántor Lajos: Konglomerát
• Juhász Ferenc: A Pegazus istállói
• Engel Edit: A bécsi tolmács
• Polgár Lea: A damaszkuszi mester
• Péter I. Zoltán - Tóth János: Egy kis séta - Ady Endre nagyváradi sajtópere és börtönnapjai
• Gion Nándor: Véres patkányírtás idomított görényekkel
• Marc Gafni: A szeretet és szerelem misztériuma
• Hovanyecz László: Értékteremtők 2012

eKönyv Magyarország

Az eKönyv Magyarország boltja azzal nyit, hogy az áruház tesztüzemben működik, vásárolni azt éppen nem lehet. Az újdonságok közt is eszméletlenül sok Teszt könyv található. Pedig a nyitólapon külön doboza van a könyheti újdonságoknak, amelyek epubban és mobiban is megvehetők.

• Spiró György: Magtár
• Körkép 2012 (novellaantológia)
• Szép versek 2012
• Ottlik Géza: Hajnali háztetők
• Parti Nagy Lajos: Fülkefor és vidéke

Tarandus és Digitalbooks

Az Agave akciójához hasonlóval rukkolt elő a Tarandus is. Egyet fizet, kettőt kap konstrukcióban lehet megvásárolni a kiadó könyveit a Digitalbooksnál.

A Digitalbooksnak saját akciója is van - kettőt fizet, hármat kap - azt viszont nem lehet kideríteni, hogy mely könyvek a Könyvheti újdonságok.

• Abafi Lajos: A szabadkőművesség története Magyarországon
• Kosztolányi Dezső: Látjátok, feleim
• Szilágyi Sándor: Erdélyország története különös tekintettel mívelődésére I, II

Fapadoskönyv

• Soós Gábor: Szép lassan
• Trencsényi László: Gyerekek színpadon-nézőtéren
• Barsi Ödön: A tenger meséi - a Könyvhét listája szerint létezik, a Fapados oldala szerint nem.

Agave

Az Agave varázslatot csinált, úgy bővült egy könyvvel az e-könyves kínálata, hogy az tulajdonképpen kettő. Brandon "Markovics Botond" Hackett Az ember könyve című, a Könyvhétre megjelenő kötetéhez jár a szerző A poszthumán döntés című könyvének e-verziója.

Kindlevarázs: A Kvízvarázs 2012 című kötetet a Kindle-varázs szerkesztői és külső munkatársaink segítségével hoztuk létre. A kötet 2012 kérdést tartalmaz az irodalom, történelem, a természettudományok, a sport, a zene és más témakörökben.

Az eddigiektől eltérően a kötet nem ingyenes, de a könyvhét ideje alatt különleges “PAY-AS-YOU-WANT” – vagyis FIZESS-AMENNYIT-JÓNAK-LÁTSZ! akcióban érhető el.

Megszakítjuk műsorunkat, hogy puffint sugározzunk

Bookline

A Bookline e-könyves aloldalán ugyan van egy hirdetés, ami a Könyvhétről szól, de utána gyorsan Stendhalt kezd ajánlgatni, illetve megtudjuk, hogy melyik üzleteikbe keresnek pénztárost. A szemem sarkából láttam egy tovagörgő ördögszekeret is.

Polc.hu

A Polc.hu-n ugyan van egy lista a náluk kapható könyvheti megjelenésekről, ám azok között nincs e-könyv. Még azoknak a köteteknek az e-verzióját sem találtam, amelyeket más e-könyvesboltban fel lehet lelni.

Könyvmolyképző

Egyelőre előkészületben van van minden könyvük.

Végeredmény, célfotó

A számláló jelenleg 21 22 köteten áll. Ezerötszáz forintos átlagárral számolva egy téli Főtáv számlányi pénzből meg lehet venni mindent, ami a Könyvhétre megjelent.

Az internet mindent elbír, erre találták ki. Hogy még egy atomháború se. Vannak legendás oldalak, akiket amiket nagyon szeretnének elhallgattatni, de nem megy. Ameddig a véleményszabadságról van szó, addig értem és el is fogadom ezt. Nem minden vélemény tetszik, nem is mindet fogadom el, de ami nem tetszik, arra nem kattintok, oszt jó napot.

Más dolog a tartalommegosztás, a warez. Erről is lehet sokat vitatkozni. Nézetem szerint ez (legalább részben) szükséges rossz, mert úgy elégít ki igényeket, hogy azokat akik megérdemelnék (mert megdolgoztak azért a tartalomért, azért a szellemi termékért), nem ellentételezi. Az ellentételezésképtelenségnek sok oka lehet, a "nem telik rá"-tól, a "nekem ez jár"-ig, különféle gazdasági, praktikus és morális dimenziók mentén. Vannak védhető és kevéssé védhető okok, és mind jó messzire vezet.

Az e-könyv téma azért érdekes, mert a magyar nyelvű legális e-könyv kínálat gyakorlatilag töredéke a keresletnek, a fizetőképességről, a piac méretéről meg minimális információja van mindenkinek. Ezért az e-könyv warez-t egy bizonyos szempontból akár védhetőnek is tartom: ameddig olyan igényeket szolgál ki, amit a piac nem tud vagy nem akar kiszolgálni: ameddig nincs legális alternatíva, és ameddig nem okoz explicit kárt a kiadóknak. (Zárójeles megjegyzés: egy lewarezolt könyv szerintem nem azonos egy elmaradt vásárlással. Egy nem megvehető könyv formátumtól függetlenül biztosan azonos valamennyi elmaradt vásárlással).

DE. És ez adja az írás apropóját. Ha valami kozmikusan kis valószínűségű együttállás miatt van legális alternatíva, sőt, esetleg csak az van elektronikusan, mert elég friss még egy anyag ahhoz, hogy a nagysebességű könyvkalózoknak se legyen még ideje a "háztáji digitalizálásra", akkor a legális forrásokra mutató linket mi a viharért kell törölni? Mert valakik esetleg pénzt várnának a munkájukért, a befektetésükért?

Áttanulmányoztam a kérdéses fórum szabályzatát, a "Bárminemű termék, szolgáltatás, oldal reklámozása tiltott (kivételt képeznek a ***** üzemeltetői által elhelyezett reklámok" klauzulát bizony megelőzi a moderátorok védelme: "A szerkesztéssel, a moderálással, a szerkesztőkkel vagy a moderátorokkal foglalkozó bejegyzések "  törlésre kerülnek. Kritizálni, megkérdőjelezni azt nem ér.

Innentől kezdve megy a levesbe a "kultúrmisszió", az "erkölcsi fölény", a "kultúra terjesztése az elesetteknek", innentől kezdve ez nettó bunkóság. Még egyszer, az ismétlés kedvéért: nem az illegális másolat eltávolítását kérte a hozzászóló, hanem egy linket adott a legális elérésére, hogy legalább aki megengedheti magának, és érzi a morális késztetést (amit azért minden olvasóembernek illene éreznie), támogathassa a kiadókat, akik azért az olvasókért is dolgoznak. A dolog nem egyszer fordult elő, szemmel láthatóan az oldal adminjainak ez a bevett gyakorlata.

Ám legyen. Azt azért tudjuk, hogy a dolog bőven illegális, és ha ne adj isten bizonythatóvá válik a direkt károkozás, ha az oldal egyfajta versenyelőny megszerzése végett teszi ezt, akkor nagy pofonosláda fog kinyílni. (Zárójeles megjegyzés, az osztrák autópályán elkövetett szabálysértésekért már előveszik a magyar elkövetőket a határ innenső oldalán is, és a díjtételek az ottani díjszabást tükrözik.) Ha pedig egy valamirevaló informatikai háttérrel rendelkező csapat "veszi a szivére" ezt a megosztós-fórumosdit, fillérekből szabadíthat rájuk pl. olyan spamvihart, hogy nem győznek majd magyarázkodni a szolgáltatójuknak. És ez még csak a töredéke azoknak a retaliációs lehetőségeknek, amikkel a sértett felek fölléphetnek, főleg ha ők is félreteszik egy időre az erkölcsi skrupulusokat.

Idézet az oldal headeréből:

"***** will not allow the display of content protected by copyright law, unless they have the necessary legal rights to display or direct traffic to that content.

A ***** nem járul hozzá bemutatni - vagy a megtaláláshoz iránymutatást adni - olyan tartalmú anyagot, ami a copyright (szerzői jog) által védett, csak akkor, ha van szükséges legális engedély rá."

 

Ehhez képest boldog boldogtalan tölthet föl és le, és szemmel láthatóan mindenki birtokában van az összes ilyenkor "szükséges legális engedélynek". Hát persze.

 

Az is tény, hogyha a jogtulajdonos veszi a fáradtságot, szemmel tartja ezt a bizonyos fórumot, majd levelezik az adminokkal, akkor volt már arra precedens, hogy a kalózverzió is lekerült. Innen. De előzetes szűrés, valamiféle normakövetés az nincs. Ehhez képest a szegény "bennszülöttek" biztosan csodálkozak, ha villanykönyvet gugliznak a saját országukban.

Félreértés ne essék, a kérdéses fórum nem kizárólag amorális taplók gyülekezőhelye, sőt szerintem ők a kisebbség. Amikor azonban így vagy úgy, de lenullázzák az oldalt, és jó eséllyel le fogják, akkor nagyon sok értékes dolog is veszni fog. Collateral damage, ha úgy tetszik. És azért kár lesz.

Sziasztok!

Mint azt már az élesebb szeműek kiszúrták a Könyvmolyképző is elindulni látszik az e-kiadás irányába. Talán nem véletlen, hogy ma az alábbi levelet kaptam tőlük:

Kedves Olvtársak!

Friss hír:
A Könyvmolyképző a közeljövőben friss, kurrens tartalommal rukkol elő.
Ami fontos:

• könyvheti újdonságok
• nincs DRM, vízjel van
• minden formátum
• korlátlan idő
• akárhány letöltés

Itt megtaláljátok, miket tervezünk mostanra:
www.konyvmolykepzo.hu (Pontosabban:  http://konyvmolykepzo.hu/products-page/ebook )

Nagyon dolgozunk azon, hogy a Könyvhéten el tudjunk indulni.
Vagy csak picit később.

Addig is kívánságműsor:
áruljátok el a-mailben, hogy a kiadó kínálatából mit szeretnétek elektronikusan is látni.
ildi@vorospottyos.hu

Hátha tudok tenni érte valamit.:)

E-re fel!:)

 Tényleg, ha a könyvmoly könyvet eszik, mit eszik az e-könyvmoly? :-)

Kedves olvtársak,

van az a mondás, hogy egyszer volt Budán kutyavásár. Most majd Pesten lesz, lévén június 7-én kezdődik az idei Könyvhét. Gabi@Hármaskönyvelés szerint jobban időzített, mint a Könyvfesztivál, mert fizetés utáni zsebekkel csábítja a nagyérdeműt.

Viszont a Könyvfesztiválos nagy sikerre való tekintettel megint lesz "digitális dedikálás", azaz névre szóló elektronikus példányok készítése. Szombaton, június 9-én délután. Aki küld előre, vagy hoz magával egy ex-librist, vagy avatárt, 150x150 pixel, jpg vagy png lehetőleg, annak addig vagy ott beépítem a példányába.

Először bemelegítésképpen (betűrendben ;-) az Ad Astra standján (107, a Vörösmarty tér nyugati, Duna felőli oldalán [a hivatalos térkép fordított tájolású!]) 15:00 órától lehet a már megjelent három elektronikus címet (köztük a számos listát vezető Felhúzhatós lányt!!) névre kérni. Sajnos a Dervisház egyelőre nem jelenhetett meg elektronikusan.

17:00-kor pedig belecsapunk a duplacsövű premier lecsóba (valaki megszámolja, hogy ez hány képzavar? ;-) és az Agave Könyvek standján (Váci utca - Vörösmarty tér sarok, 1. szám) Brandon Hackett (alias Markovics Botond) az Ember könyve című vadiúj anyagának elektronikus változatát is fogjuk dedikálni. (Értsd: ő dedikálja a papírpéldányokat, és diktálja nekem, mit írjak a villanyokba :-). Ráadásképpen a kedves elektronikus példányt vásárlók megkapják az erre az alkalomra átdolgozott második, elektronikus kiadását a Poszthumán döntésnek is.

Botond barátunkról számos dolog mellett még azt érdemes tudni, hogy az Isten gépei című könyvével az elsők között volt a kortárs írók között, aki megjelent az elektronikus olvasnivalók piacán a Galaktikaboltban. És ezért a mostani tudomásom szerint <audio="fanfárok"> Botond a legesélyesebb a blog Nobel pizzájára, a maga 95+ eladott példányával! </fanfárok>. A verseny még nem ért véget, van egy-két cím, ami nagyon erősen jön föl :-), úgyhogy tessék szurkolni, vásárolni és esélyeket latolgatni ;-)

Az Isten gépei megjelenése óta is fejlődött a tudomány, abból is elkészült a 2.0 e-változat, változatlan szöveggel, kicsit ráncfelvarrott technológiával. Rajtam nem fog múlni, de ha megkapjuk a szükséges engedélyeket, akkor az Isten gépeit is lehet elektronikusan dedikálni. Dolgozunk rajta, és előre a Brandon Hackett Elektronikus Összesért :D

Ez itt a reklám helye: lesz még más nagy gurítás is az Agave háza táján a könyvhétre, jön Baráth Katalin a Borostyán hárfával, dedikálása szintén szombat délután, csak 15:00-től. És megjelenik a kissé misztikus Kondor Vilmos történelmi krimisorozatának ötödik, utolsó darabja a Budapest novemberben. Sajnos ezekből ekkorra még nem lesz kereskedelmi e-verzió. De azért szeretjük az Agavét ;-)