E-könyv olvasók

Kedves Olvtársak, a hír igaz, a Delta Vision is belép a leaderek klubjába, és elektronikusan is közzéteszi a címeit (de legalábbis egy részüket). Végtelen szerénységükkel még nem csaptak bele a nyitókampányba, mert azt akkorra tartogatták, amikor a  jelenleginél  azért több címmel tudnak villantani. Ezt most egy picit megelőzzük, és innen küldöm a blog hatalmas gratulációját a lépéshez.

További pirospont jár azért, mert egyből meg lehet vitatni a témát a kapcsolódó fórumban, Mondjuk azt nem értem, ha valaki nem szereti a tökfőzeléket, az miért megy a főzelékfalóba, és osztja meg ezt mindenkivel.

Amit még tudni lehet, hogy kemény DRM nélkül, de két formátumban is szállítják majd a címeket, az árazás pedig kimondottan barátságosnak látszik. Az is kiderült, hogy nem szorítkoznak a nagynevű magyar írókra (Wayne Chapman, Raul Renier :-) pl.) hanem komoly külföldi szerzők is ott lesznek a portfólióban, kezdve Terry Pratchettel és Robert Jordannel, és számos, már ismert sorozat is várható.

Nyilván vannak gyerekbetegségek, ezért minden leendő ügyféltől kis türelmet és bátorítást kérek "a műfaj nevében".

Az Ad Astra nem bír magával, újabb zúzós opuszt készül begurítani a magyar e-könyv piacra. Ez pedig az Itó Projekt (tényleg ez a művészneve) </Harmónia> című könyve. Nem kispályás alkotás, még Kelt is az "erősen ajánlott" kategóriaba tette a Hármaskönyvelésben.

Ami miatt villámposztot ér, hogy emberünk nem csak folyó szöveget használt, hanem xml formában is írt sokat, valahogy így:

Amit most elmesélek, az

<declaration:calculation>

<pls:egy vesztes története>

<pls:egy dezertőr története>

<eql:vagyis az enyém>

</declaration>

Oké, nem xml-nek hívja, hanem etml-nek. De ettől még izgalmas lesz olvasni. Az már szinte biztos, hogy az e-változat picit késni fog a papírhoz képest, mert puha-DRM-es e-jogokat kicsit tovább tartott megszerezni, mint a papírt. De lesz hivatalos e-változat és ez a lényeg ;-)

Előbeszéd a nyájas olvasókhoz. Nem mindenki beszéli a mi csodálatos nyelvünket. Nekik készült ez az összefoglaló. Hátha tudnak tolni a szekerünkön ;-)

Dworkyll

Consumption factors

Brief history of readable electronic content consumption in Hungary
Hungary has a track record of text digitalization, even one of the finest OCR software (Recognita, now owned by Nuance) was developed here. The society is highly accustomed to the short supply economy, and quickly finds alternate sources. These two reasons led to the late 90's, early 2000's years, when hard-to-find titles got digitized and shared, quite openly. In August 2005 a major debate forced those sharing communities „under the ground" but the then-present self-control which limited the digitizing and sharing activities mostly to older publications had been disengaged as well, and the scope of unauthorized digitalization got wider, and covers contemporary bestsellers as well since then. The only governing factor of the unauthorized digitalization is popularity. If a certain title gains popularity, it gets turned into some electronic format. The level of popularity sets to span of the process, from few weeks to few months. If a title gets pirated it is popular, and vice versa.
As a side effect civilians become proficient in electronic content creation, and reached far more capable levels than the entire publishing industry. The good news is, that the expertise can be utilized now officially.
Not everyone become such an expert, but lots of the early adopters become fairly aware, how they want to read their electronic publications.

Demanded genres/titles
Generally, everything popular. General fiction, sci-fi, fantasy, romance, just about anything.

Other demand factors
Certain populations is hardly addressed by the current practice of the Hungarian publishing industry. One such group is the people with reading issues, from dyslexia to eye problems/blindness. To them, the enlargeable fonts, and the text-to-speech conversion of an electronic publication are the only viable option to consume texts or books.
The other group is the continuously growing number of native Hungarian speaking people abroad. In the history of the 20th century there were several occasions and waves, when large amount of the population found itself outside of the border, or decided to leave the country. This trend is still in place, and accelerating. The total figure for this group is millions, the number of emigrants from the last decade is a few 100.000.
To them electronic publications are an easier option to keep the connection to the country, to the Hungarian culture.
Due to the lack of proper supply, these two groups become significantly involved in the unauthorized digital replication.

Pricing preferences from customers' side
Several unofficial studies had been performed in the past few years. The general agreement on the customer side was, that the electronic version should be considerably cheaper, than the printed edition. The expected price range should be between 500-1500 HUF, possibly go up to 2000 HUF, with the exception of textbooks, as they are paid by companies and institutions, (and the content is more valuable), so textbooks can be more expensive.
There is a contradiction however. So far only four (4) titles passed the „100-sold-copies" barrier. Their prices are the following: 990 HUF, 1500 HUF, 2290 HUF, 2990 HUF. What is even more interesting, that the last three title do have pirated versions, not stolen electronic ones, but genuinely scanned-OCR-ed-proof read copies, and still reached this serious achievement.

Formats, DRM and other conditions
As the 80% of privately owned dedicated (e-ink) readers is some version of Kindle, the mobi format is mandatory. Others read on tablets, smart-phones, even on desktop machines. So epub is also required. Not a small amount of readers consider pdf as a legit e-book format, and for certain text complexity it is the only viable option. So pdf can be optional, except certain areas, such as comics, textbook, educational publications.
Hard DRM is generally unacceptable by the customers. Any investment to hard DRM, such as Adobe Content Server was simply sunk cost. A few parties had tried, and when they abandoned, the sales figures started growing significantly (compared to the hard-DRM era).
On the other hand soft-DRM is fully acceptable, even popular when used properly. E.g. on book fairs, real personalized electronic copies were generated and sold. Soft DRM-ed copies exist on the market since end of 2010 and zero such copy was pirated. Titles were, but from the paper version. And soft-DRM is the only option to address the Hungarian Kindle users without Amazon, who is not carrying Hungarian titles.

Supply factors

Dedicated device providers
The largest is Amazon, with a share of at least 80%. No local branch, only exceptional customer support from the US. Lately local stores and retailers started to sell older Kindle variants. The rest is covered by one big, and several smaller device merchants, selling mostly Jinke (labeled as Koobe in Hungary), Onyx, PocketBook, iRiver and Sony devices. Occasionally Nook also available in local stores. The estimated figure for e-ink devices is somewhere between 50.000-100.000. As the bottom price for e-ink devices sunk under 30.000 HUF, there is a great expectation for 2012 Christmas season, most probably there will be a boom for such devices.
The tablet market emerges far more rapidly from the very cheap models to the latest iPads. Same is true for smartphone penetration.

Content providers/Publishers
By the end of 2012 most of the publishers had accepted the fact, that the e-book-phenomena is unavoidable. Yet, apart from a very few parties, they are only theoretically committed to the new formats. The publishers can be roughly sorted into the following categories:

• Leaders. They provide e-books, or e-books and printed titles in parallel. They try to push out as many e-titles as possible. (Example: Ad Astra)
• Testers. They provides e-books, but only a selected portfolio. Out-of-print, older or experimental titles mainly. Not decided, how to act, but at least they tried something and started to gain experience. (Example: Agave Könyvek)
• Thinkers. They do have titles with e-rights, and they try to position themselves in the new paradigm. They have basically positive attitude toward e-books, but they not sure, exactly what to do, how to act. They will publish electronically, the questions are how and when. (Example: Könyvmolyképző)
• Challengers. They challenge the entire e-book possibility, and try to ignore it. No e-books, not even plans to produce e-books. Someone with the intention to publish electronic content should avoid them. Sometimes they masquerade themselves as "Thinkers".

Retailers/content concentrators
There are four key players in this area, with significant experience and market share. In alphabetical order: digitalbooks.hu, ekonyv.hu, fapadoskonyv.hu and multimediaplaza.com. All of them are capable of commercial level conversion (in terms of capacity and quality), have web shops and professional customer care.

The missing companies
Companies with solid background in printed books may have little intention to participate in the e-book industry. Among them currently there are the two largest book merchants, Alexandra and Libri with no sign of e-book commitment. A third one, Sanoma is a constant underachiever, currently carries epubs only (no mobi), a very limited title-portfolio compared to the printed ones, and (probably) hard DRM. A Challenger in Tester disguise?
The largest merchants have a significant impact on the Hungarian book industry, they even have shares in multiple publishing firms. If they (Alexandra, Libri) are repulsive toward the e-books, so will be the publishers controlled by them.

Public resources
There are two large projects providing free Hungarian content legally. MEK is an electronic library collecting all kind of electronic publications, and keep the titles freely available, when the rights allow. It is state funded, as MEK is part of the National Library, but the authors (mostly deceased), or heirs generally not compensated for their contributions. MEK performs digitalization services as well, and supports e-book formats natively.
The other is DIA, a collection of contemporary literature. Selected Hungarian authors are compensated by the state, so their oeuvre become publicly available. DIA carries the texts in very high quality, but in html/xml. Readers have to convert the sources to e-books for themselves.

Supplied genres/titles
Generally the titles with available e-rights are present in the Hungarian e-book market. Mostly Hungarian out-of-print (or older, classic) ones, the foreign titles are fairly rare. Parallel editions (electronic and pre-printed) also quite rare. One of the leaders is a Print-On-Demand company too, so lots of e-books are available in Print-on-Demand version.
Apart form the classics, several "niche publications" are available in electronic format, titles which are unlikely to generate sufficient revenue from a normal print version, but still too valuable to remain unpublished.
Due to the focus of some the publishers from the above mentioned "Leaders" group, sci-fi is over present among the successful titles. The above mentioned TOP4 are SF, SF, Young Adult/Fantasy, and Adult/General Fiction.

Pricing preferences from supplier's side
As publishers and e-book merchants are operated by business principles, the pricing is more rigid, than for the customers. The VAT currently 27% (5% for the printed books), and the relatively high electronic payment cost made it difficult to the publishers to set too low prices. Two general tactic is visible:

• The low side, 500-1200 HUF. For older books, classics, basic features
• The high side 1500-3000 HUF. For contemporary titles, bestsellers

Publishers on the low side tries to generate large volume, and visibility, and probably have good conditions and prices for the electronic rights.
Publishers on the high side believes, that the price is also a value indicator, so they position their titles among the valuable literature, risking that the too high price tag will forward the possible customers toward the pirated versions.

General figures

Hungarian Book Market (2012 – revenue, MKKE estimation) : ~ 60.000.000.000 HUF
Hungarian e-book Market (2012 – revenue, MKKE estimation) : ~ 10.000.000 HUF
Commercially available e-titles: ~3000
Premier e-titles: <10
Translated titles with original author's copyright: ~200-300
Free, legal titles (mostly from MEK and DIA) ~10.000
Unauthorized titles: ~50-60.000

Intro

Történt pedig, hogy egy ismerősöm garanciaidőn túli problémába futott a jó kis Kindle Keyboardjával. Az Amazon pedig, akinek parádés ügyfélszolgálatáról már hozsannáztunk, tett neki egy visszautasíthatlan(nak látszó) ajánlatot. Egy baráti összegért a törött K3-at kicserélte egy Kindle Fire-re. Mivel az ösmerősöm jó tengerentúli kapcsolatokkal rendelkezik, az összes rendelése kinti címen keresztül történt, ezért dobták be a Fire-t, és ezért harapott rá. Nem kellett volna.

Mi ez a dolog voltaképpen?

Nem mondok újat, ha megismétlem, ez bizony egy nagyon Amazonosra szabott 7"-os Android tabletnek látszik. Mivel a barátom nem az a kimondott hekkertipus, se jailbreak, se root, se proxy-használat nem merült föl benne. Innentől viszont meg van lőve igazából, mert a kütyü a magyar IP címtérből jelentkezik be az Amazon hálóra. A klasszikus funkciók működnek, pl. tud  levélben anyagot küldeni az eszközre, és könyvet is vásárolhat, de sem az Amazon Prime, sem az AppStore nem engedett töltögetni, ingyen appokat sem.

Ami ment, és nem Kindle-trivialitás, az a Facebook, a böngészés, és a gyárilag fent lévő pár app. Ilyen appként fut a tableten maga az olvasóprogram. Meglepő módon a standard Kindle for Androidnál, vagy éppen a Kindle for iOS-nél kicsit "gazdagabb" a kivitelezés, de nem sokkal. Gyakorlatilag ugyanaz a felület, csak kicsit más a vezérlés. Érdekes módon a Fire olvasó appja az iOS-hez hasonlít jobban, ott sincsenek dedikált gombok ugye, az Androidon meg ott a "menü" és a "vissza" gomb. Amit nem értek, hogy ha a Touchon megoldható volt a fejezetugrás, akkor az abszolút tapogatható appokon miért nem. (Ha valaki tudja a titkot, hogy hogyan működik, javítson ki nyugodtan).

Az alap tabletes beállítások itt is megvoltak: sortáv, margó, három színprofil. Ami érdekes volt, hogy majdnem nyolc betűtipusból lehet kiválasztani a törzsfontot. Azért csak majdnem, mert a Caeciliából hiányzott az ő és az ű (ezt meg akkor így hogy?), és attól függően, hogy hogyan váltogattam a fontokat, néha nettó kihagyta őket a szövegből, néha kihelyettesítette egy másik fonttal. Ennyit az USA only piacról. A "klasszikus" Kindle fontok mellé (Georgia, Palatino, Helvetica, Caecilia) betettek még klasszikusabb fontokat: Times New Roman, Courier, Arial, és Lucida.

Nem lehet állítani, és ugyanezért nem annyira kellemes, az élsimítás. Mert az bizony van, és a kisebb, változó vonalvastagságú fontok így már nem annyira kényelmesek rajta. A pixelsűrűség miatt (169,5 DPI) valamivel élesebbb a képe, mint az iPad 1-2-nek (128 DPI), de sehol nincs az iPad 3-tól (256 DPI). A nem vékonyodó, esetleg sans serif fontok fogyaszthatóak. Nem a kijelzőminőség fogja eladni a Fire-t, nem véletlen, hogy ezen is nagyot javított a HD generáció (215,6 DPI).

Működik a "kétfontos" kijelzés, a törzsfont mellé be lehet csempészni egy monospacedet, nem működik viszont a periodical formátum. Bár ez utóbbi, azt hiszem kevés embernek fáj errefelé manapság.

Alapból nincsenek "Collection"-ök, azaz nagy tömegű cím kezelésére nem annyira komfortos. Egy brigád próbálkozott pénzt gyűjteni a fejlesztésre, 5000 dollárból 760 jött össze, egy másik meg is csinálta, 3 dollár, 3 csillag az 5-ből. Nem túl rózsás.

Van helyette egy formátum szerint osztott cover flow, amit amazonul "Carousel", ahol minden látszik, leginkább az utoljára olvasott anyagok, használt appok. Saját anyagot lehet rátölteni is, elküldeni is, de az nem a Books, hanem a Docs szekcióban fog landolni, a Booksba nyilván az Amazontól vásárolt példányok kerülnek.

Verdikt

Az Amazon folytatja a hagyományt, hogy egy fogyasztó-eszköznek látszó vásárló-eszközt ad felhasználók kezébe. Sajnos mivel a platform értelmét adó tartalom (filmek, zenék, appok) alapvetően nem elérhetőek ez az USÁ-n kívül, (könyv vásárolható rajta, zene és app csak USA hitelkártyával, filmhez, TV műsorhoz USA hitelkártya+számlázási cím és tartózkodás is kell), ezért aki 7"-os tabletet akar, az jobban jár bármilyen (értelmes) 7"-os Android tablettel, pl. egy Galaxy Tabbal. A Kindle for Android azon is fog futni, csak fontokból lesz kevesebb.

Aki vonzónak találja az árat (159 dollár a sima, 199 dollár a HD verzió 216 DPI 16/32 GB) az mindenképpen találja ki, hogy hogyan fogja használni errefelé, mert a Kindle-böngésző-Facebook trión kívül nem magától értetődő.

Akit pedig hasonló "szerencse" ér, hogy az Amazon ügyfélszolgák próbálják elkápráztatni (és van USA szállítási címe), kérjen inkább egy Paperwhite-ot. Szerintem.

Aki véletlenül kikapcsolt adblockerrel téved az oldalra, az utóbbi időben már láthatott érdekes dolgokat az oldaldobozok között. Ezidáig az Fapadoskönyvtől és az Ad Astrától kaptam widgeteket, ami egy kis ablakban pörgeti az aktuális kollekciójukat. És ez nem véletlen, viszont jó dolog. Ezért most arra kérlek, legalább a cikk olvasásának az idejére állítsd le az adblockot. Köszönöm :)

A decentralizmus dicsérete

A magyar könyvterjesztés finoman szólva is koncentrált. Van négy nagy kompánia, az Alexandra, a Libri, a Líra és a Bookline, akik mellett terjesztő nagyon nem tud labdába rúgni. A forgalom nagyon nagy részét ellenőrzik, a feltételeket diktálják. Ide tartozik a bizományosi rendszer (értsd a könyvek a könyvesboltban nem ám a könyvesbolté, hanem a kiadóké) a más ágazatokban elérhetetlennek látszó árrés és fizetési határidő. Szakblogokon olvasgatva bőven lehet erről információkat találni, kiadókkal beszélgetve meg különösen szaftos történetekbe is belefuthat az ember. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a nagykerek rendszere mennyire elszigeteli a kiadókat a "végfelhasználóktól", a kiadónak csak nagyon másodlagos információi lehetnek arról, hogy kik is az ő törzsvevői. A visszajelzés is zömében csak szakblogokon, és azok kommentjeiben történik.

Ezért aztán nem meglepő, hogy azok a kiadók, akik nem mentek csődbe, vagy nem vásárolták fel őket a nagyterjesztők, igyekeznek saját jelenlétüket is láthatóvá tenni. Saját weboldal ma már alap, a saját webáruháznak, facebook profilnak is annak kéne lennie. Ezekkel már csak egy kardinális probléma van. Akármilyen jól is vannak megcsinálva, bizony véges számú potenciális vásárlóhoz jutnak csak el.

Valamikor a nem túl távoli múltban, amikor még az "atombiztos" szó igencsak konkrét jelentéssel bírt, összeraktak egy bizonyos ARPANETet. Nagyon durván, ez egy igen jól kitalált koncepció volt arra, hogy hogyan működhet valami akkor is nagyon jól, ha nincs központja. Tanulságos, hogy a legendáriummal ellentétben az ARPANET fő célja nem az volt, hogy túléljen egy atomháborút, hanem hogy túlélje, ha egy megbízhatatlan minőségű központ (hálószem) valamilyen oknál fogva kiesik.

Ha a mostanság felettébb ellenséges környezetben lavírozó kis kiadók valami jót akarnak maguknak, akkor valami hasonló, decentralizált (értsd: kikerüljük a nagyterjesztőket) sémát is csinálnak.

A, mint affiliate

A dolog annyira kézenfekvő, hogy nem is értem, miért nem működik ez így már évek óta. A kiadó ellenőrizni szeretné az eladásokat, de növelnie kell a láthatóságát a virtuális térben. A dolog viszonylag egyszerűen kivitelezhető. Vesz vagy ír egy megfelelő plugint a boltszoftverébe, és partnereket keres (vagy a meglevő partnereivel szélesíti ki a kapcsolatát), akik valamilyen jutalékért kiraknak egy logót, bannert vagy widgetet az oldalukra, és szépen továbbküldik a lehetséges vevőt a forráshoz. Így gyakorlatilag fillérekből meg lehet sokszorozni a felületet, ráadásul, ha ügyesen építik a partnerbázist, akkor nagyon jól célozhatnak. Most megígérem, hogy a blogon nem lesz sem kebelnövesztő, sem last minute akció Hurghadába, e-könyvek annál inkább. (Kedves kiadók, keressetek nyugodtan, megtaláljuk a helyét a kis ablakotoknak, ami a boltotokra nyílik)

A dologból nyilván sosem lehet piros Ferrarit venni, sőt megélni sem. Ez nem is cél. Arra viszont jó lehet, hogy millió civil kezdeményezésnek, amik tényleg nagyon fontos küldetéseket teljesítenek magyar piacon, legyen egy kis mozgástere, presztizse, költésgvetése. Nagyon el tudok képzelni ilyen célzott "termékelhelyezéseket" a recenziós oldalakon és blogokon például. Mivel azoknak a legnagyobb értéke a saját nevük, talán nem fognak a mindennapi betevőért nagyon elmenni a kommercializmus felé, ellenben ha ajánlanak valamit, ott tud lenni a direkt link, amiért a kiadó nagyon is kézzelfoghatóan lehet hálás. 

Ráadásul a kiadónak megmarad a teljes ellenőrzés a rendszer fölött: a vevő hozzá jut el, és ha egy partner méltatlanná válna a bizalmra, végső megoldásként egyszerűen csak lekapcsolja a widget mögötti oldalrészt, ami ugye a saját szerverén fut.

Ha viszont kialakulna egy jól szövött hálózat, az biztonságot adhatna a kiadóknak, hogy kicsit bátrabban mehessenek bele például egy árrésről vagy egy fizetési feltételekről szóló vitába. És akkor talán a nagyterjesztők is összébb kapnák magukat, és jobban sáfárkodnának azokkal a pénzekkel, amiket a vevők és a kiadók között megtartanak. 

Nekünk olvasóknak meg itt maradhatna egy egészségesebb piac.

Most, hogy szénné pezsegtük magunkat az őszi hardvereken, nézzük, hogy milyen érdekességek jönnek olvasnivaló-fronton.

9.11

Ad Astráék végre visszatérhetnek a duplacsövű kiadásokhoz, holnap jelenik meg ugyanis Lavie Tidhar Oszama című regénye, papíron és villanyon. Sajátos hangulatú fikció, ami nem feltétlenül fog mindenkinek bejönni, de a szöveg nagyon erős. Jó hír, hogy a regény nem, de a szerző Utazásom az Al-Kaidával című novelláskötete ingyenesen(!) letölthető. Ajánlom mindenkinek, bukni nem bukhat vele, viszont ha bejön, utána megveheti a regényt magát.

Még mindig Ad Astra, ők gondozzák az SFmag 10 című antológiáját, amiről a Hármas Könyvelés hatvanadik adásában hallhatjátok Gabi értékelését. (Ez meg itt az SFmag poszt)

Még mindig novellák, Baráth Katalin, a Dávid Veron trilógia írója szedte össze eddig megjelent novelláit, és fogja őket hamarosan a scribd után rendesen kiadni villanyon, éspedig ingyen. És mivel bátor ember, lehet, hogy még egy kis formátumkísérletre is rá tudom beszélni, ugyanis a novelláskötetet (Ignis barátunk értékes tanácsaira alapozva) Kindle Periodical formában is elérhetővé tesszük.

(ilyen frankó lesz, ni ;-)

Ugyancsak holnaptól indul az Ulpius és az e-könyv.hu közös akciója, aki két héten belül vásárol Fábián Janka, a romantikus-történelmi regények egyik legnépszerűbb képviselője műveiből, sorsoláson vesz részt, és kis szerencsével együtt kávézhat az írónővel a New York kávéházban.

Az e-könyv.hu amúgy nem kispályázik, már nem feltétlenül egyidőben jelentet meg könyveket a papírra, megesik, hogy kicsit hamarabb. Grafológiát egy, pszichotrillert két hónappal hamarabb(!) hoznak ki, mint hogy a papír megjelenne. És persze ha már lektűr, akkor Havas Henrik sem maradhat ki.

De nem csak az e-könyv.hu oldalán található szórakoztató irodalom, a multimédiaplaza.hu is tartja a lépést. Aktuális témákban ott az Azeri baltás,  (a HVG cikke a könyvről), vagy a hamarosan elektronikusan is megjelenő Debreczeni József könyv, az Arcmás. Ezeknek a fikciótartalmáról lehet vitatkozni, aki csak simán borzongani szeretne, annak ott van Sophie Hannah két thrillere az Idegen arcocska és a Bántó távolság.

Ugyancsak az őszre várható, hogy a tavalyi e-könyv író pályázat győztes írásai megjelenjenek, ezeket igen baráti áron várhatjuk. 

9.14

Csütörtök este a Tündérgyárban SF meetup, ott pedig a CosPlay mellett olyan témák is terítéken lesznek, mit Dragon György Űrcsillárdos című közösségfianszírott könyve (még nem kapható), illetve W. Hamilton Green (Galántai Zoltán) A negyedik birodalom című opusza (ott jelenik meg, dedikálás is lesz, villanyon természetesen ;-). 

No, aludtunk rá egyet... 5 új eszközt és több szolgáltatást mutattak be tegnap este az Amazon idei „szokásos” sajtóbemutatóján. Előző - a Kindle történetét összefoglaló - posztomban tippeltem párat, ennek néhány része bejött (a lényegiek mindenképp), a bolt hivatalos frissülése után ideje összeszednünk az aktuális kínálatot.

Kindle, avagy a „69 dolláros Kindle”

Nem teljesen egyértelmű, de a jelek szerint kicsit jobb kijelzőt kapott, kicsit jobb lapozási időket, új fontokat, szülői felügyeleti eszközöket, de minden más maradt a régiben. Nincs képernyővilágítás, van viszont 69 dolláros „special offer” és 89 dolláros „sima” ár. Mindenestül 138 USD, uszkve 31400 forint.

Kindle Paperwhite és Kindle Paperwhite 3G

Új kijelző, úgy kontrasztjában, mint felbontásában (tippek szerint az eddigi 600×800 helyett 768×1024, bár az effektív felbontás ennek ellentmondani látszik). Teljesen új a képernyővilágítás, újabb és gyorsabb a processzor, hivatalosan is benne van a KF8 támogatás, vagy valami ahhoz nagyon hasonló dolog. Vannak új fontok, az olvasási sebesség alapján pedig megbecsüli a fejezet (vagy könyv) végéig várható olvasási időt. Lekerült róla a „home” gomb, és mivel lapozógombok egyáltalán nem voltak rajta, gyakorlatilag csak egy maradt, a bekapcsolásra. Az alapmodell ára 139 (special offer 119), a 3G verzió 199 (special offer 179) dollár. Az alapmodell mindenestül olyan 200-210 dollár lesz, mire ideér, ez forintban 45 ezer körüli árat jelent (megnézni nem tudtam, mert ezt a verziót magyar címre nem sikerült előrendelnem).

Extraként kínálnak hozzá kafa mágneses záródású tokot, gyors felébredést biztosító ügyeskedéssel (lásd Apple iPad).

A tabletekre külön nem térek ki, mert a csúcsmodellek itthon – a Prime hiánya és az egyébként nagyon zárt rendszer miatt – elsősorban csak mint státusszimbólum fognak megjelenni, sok gyakorlati hasznuk nem lesz.

Helyzetértékelés

Egyrészt nagyon egyértelmű, hogy az Amazon nem adta fel a keresztfinanszírozás elvét, sőt, rá is erősített: célárat szabott és ezt tartotta, függetlenül attól, hogy ennek műszaki megvalósítása milyen erőforrásokat kívánt, illetve a jövőben mennyit fog bukni a készülékeken. Nyíltan kifejtették: nem az eszközt, hanem a tartalmat árulják, épp azért, mert az emberek egyre kevésbé az eszközre kíváncsiak, sokkal inkább a kapott szolgáltatásra (vagyis a tartalomra és mindarra, ami ezzel jár). Minden eszközük a tartalmak élvezhetőbb, egyszerűbb, gyorsabb és kényelmesebb fogyasztását támogatja: világítás az e-papíros eszközön (a nagyobb felbontás és a jobbnak tűnő kontraszt vagy a többféle font csak hab a tortán), erősebb, szebb kijelzős, illetve nagyobb, rengeteg műszaki újítást és nagyszerű szoftveres ötletet felvonultató tabletek.

Az Amazon tehát nem utat keres, hanem egyszerűen kijelöli, ezzel szigorúan maga mögé utasítva a kvázi-versenytársait. A B&N hiába jött ki hónapokkal korábban a GlowLight-tal, a sajtótájékoztató utáni eszközsimogató résztvevői egyöntetűen állították, a Paperlight összehasonlíthatatlanul jobb, mint a Nook kijelzője (nem is beszélve a felbontásról). Hiába jött ki a Sony a T2-vel (két érdemi előnye közül az egyik az Android-alap – vagyis törhető –, a másik a gyári Evernote támogatás), a Kobo az új eszközökkel (5 collos olvasó 2012-ben???), nagy jóindulattal is csak sereghajtóak lehetnek. Egyedül a Kobo Glo szoríthatná meg, viszont ehhez az kellene, hogy a Kobo végre elszakadjon a szigorú földrajzi korlátokat és bebetonozott szerződéseket felvonultató értékesítési politikájától és végre mindenhova szállítana.

Ilyet sem csináltunk még, hát most teszünk rá egy kísérletet. Helyi idő szerint 19:30-tól alkalmi frissítésekkel élő közvetítés Santa Monicából.

20:54: Záróra. Nem tudom, ki figyelte, remélem azért tetszett... :-) Mindjárt összefoglaljuk.

Az LTE-re visszatérve: azért az, ahogy kint csomaggal eladják az iPad-et, komolyan többe kerül. Itthon is.

20:53: Évi 50 dollárért 250 MB havonta... Súlyos. [Az enyém uszkve 220 dollárért havi 3 giga.]

20:52: A 3G a múlté. 4G LTE... Saját modemet terveztettek, ami kisebb, mint a többieké és az összes hálózattal kommunikál. [Világ, reszkess!] 499 USD...

Tudtátok, hogy az a fickó, aki a Gillette-pengét feltalálta, több tucat találmánnyal bukott be, mire rájött arra, hogy "adj el egy eszközt olcsón, a hozzá való fogyóeszközt meg drágán".

Mindazonáltal annyiban igaza van, hogy nekik az eredmény érdekében nem újabb és újabb eszközöket kell eladniuk (lásd pl. Apple), hanem elég a szolgáltatást (tartalmat) nyomni. És van mit: Prime.

20:49: "We don't need you on the upgrade treadmill." Bezos [Ez azért erős.]

20:48: Keresztfinanszírozás. Nyilván.

20:47: 8,9 coll, 16 GB 299 USD. November 20-tól.

20:46: 7 coll, 16 GB 199 USD. Szeptember 14-től.

20:45: Mégis van Bluetooth. Meg HDMI-kimenet. Dolby hang, szteróban. És persze „szolgáltatások”.

20:45: túl vagyunk az egy órán.

20:44: TV-reklám, de már kezdik unni az ott ülők is.

20:42: Képek, aztán könyvek. Az X-Ray nem csak filmekre jó, a jelek szerint egy önálló megvalósítás a tartalomkeresésre. [Vajon hány Apple-pert kapnak a nyakukba?]

20:40: Beépített ajánlatok a játékokban. Merchandising über alles.

Feltűnt, hogy az e-ink 10 perc volt, a Fire meg 40 perce pörög?

20:39: Játszunk. Bezos például Temple Run-t.

20:38: Zenélünk.

20:36: X-Ray for Movies. A megállított jelenetben szereplő színészekről ad némi információt. Ugye övék az IMDB...

20:35: Éhezők viadala és Elle... Fura egy ízlése van.

20:34: Több felhasználó. Van előlapi kamera. Nincs Bluetooth.

20:33: Gyerek-téma: a kék háttérről a szülő a szoba túlfeléről is tudja, hogy jó helyen jár a csemete.

20:32: Kijelző időlimit. „Kisfiam, 20 percet játszhatsz.” [És basszus ez a röhej, hogy nekik jutott eszükbe és ők csinálták meg, pedig milyen elképesztően kézenfekvő.]

20:31: Microsoft Exchange-integráció.

20:29: Whispersync for Games. [Sakkozzunk újsághírdetésben?]

20:29: Hangoskönyv profi felolvasással a jobb szövegértéshez. [Nyelvtanulóknak jól fog jönni.]

20:28: [Tűkön ülünk.]

20:26: Whispersync hangoskönyvvel: hallgatod a könyvet, majd később ott folytathatod az olvasását, ahol a hallgatást abbahagytad.

20:26: [Még valamit?]

20:25: 16 GB az alap.

20:24: A Kindle HD jobb, mint a hagyományos mosópor.

20:22: 3 perce a WiFi-ről van szó. Oppárdon, a MIMO-ról. A lényeg kb. annyi, hogy nem egy, hanem több folyamban kommunikál ide-oda, így biztosítva a folyamatos információellátást. [Kb. torrent.]

20:20: Két WiFi antenna. Nem bízzák a véletlenre.

20:18: „Jó a processzorunk.” „Jó a hangunk.”

20:14: Kindle HD. 8,9 coll. 1920×1200. A kijelző rétegei közül eltűntették a levegőt, ezzel a csillogást 40%-kal csökkentették. [A képen az Éhezők viadalal.]

20:14: "We want to have the best tablet at any price." Bezos -- No ja, én is.

20:13: 40%-kal gyorsabb, hosszabb üzemidő és 159 dolláros ár. Szeptember 14-étől szállítják.

20:12: Az amerikai tablet-eladások 22%-a Kindle Fire. [Erős lenne, de ez pre-Nexus 7 adat lehet.]

20:11. Tűz gyúl.

20:10: 1,99 lesz darabja, 8 címmel indítanak.

20:09: Kindle Serials: Egyszer megveszed, a folytatást kapod automatikusan. [Eddig miért nem volt ilyen?]

20:08: Kindle Singles. 3,5 millió eladott példány. Se nem magazin-cikk, se nem könyv, valahol a kettő között. [Itthon A hónap könyve ilyen.]

20:06: Jó kérdés: mit tesz az Amazon a másolókkal és könyv-„gyártókkal”?

20:05: A szerkesztés fontos, de nem garancia. [NAGYON igaz!]

20:04: Kindle Direct Publishing. Új nincs. 70% megy a szerzőnek. A Top 100 Kindle könyv közül 27 "self published".

20:03: Tovább a self-publishing felé. Leveleket mutatnak, amelyekben pl. Stephen Kinget utasítják vissza...

Megjegyzem, a promó videóban ugyanazt a képernyőfotót mutatják, amelyet a Touch-hoz használnak egy év óta...

20:01: "sima" Kindle 69 dollárért, gyorsabb lapozással, új fontokkal, szebb kijelzővel. Neve: "69$ Kindle".

20:00: A 3G verzió 179.

19:59: 119 USD. Október 1-től szállítják.

19:57: Nincs gomb. A jelek szerint lapozó sem. Viszont az olvasási szokások és tapasztalatok alapján tippel arra, hogy a fejezetet és a könyvet mennyi idő alatt tudod végigolvasni. [Szerintem kb. akkora idiotizmus, mint a Kobo díjai.]

19:56: élő bemutató. Szép lett.

19:54: 8 hét bekapcsolt lámpával... Leteszteljük bíz' Isten! A Nook ennek a fele.

19:62: 52%-kal több pixel. Oppárdon. 19:52 és 62%-kal több pixel. -- eddig ugye 480 ezer volt, most 777,6 ezer lett... Gyors számolgatással 1024×768-nál tartunk. Várható volt. Ja, és tényleg fehér. Világít. Sötétben.

19:51: „appears to have better resolution”, vagyis úgy tűnik, mintha...

19:50: megemlítik a fényt, mint a szeretet tárgyát.

A szolgáltatás része az is, hogy pl. az Amazon 180 ezer exkluzív könyvet kínál, ami máshol nem kapható.
Kissé epic fail gyanús, hogy a Harry Pottert is ide sorolta, ami -- legalábbis Európában -- nagyon nem Amazon-exkluzív.

19:46: Az első aranyköpés: A felhasználók többé nem kütyüket akarnak, hanem szolgáltatást. Véleményük szerint a Kindle Fire nem egy kütyü, hanem maga a szolgáltatás.

19:43: "the Eagle has landed".

19:41: fokoznak.

Az Amazon kerek perec elzárkózott minden live stream lehetőségtől. Félig jogosan, aligha lett volna újságíró, aki elmegy az ingyen kávécskáért és mini muffinért, meg azért, hogy élőben lássa Jeff Bezost.

19:38-kor David Carnoy a C|neten attól retteg, hogy ha tovább húzzák, a 11 collos MacBook Air-je lemerül.

19:36: Egyelőre várunk, de nem csak mi.

Előre szólok, hogy hosszú cikk lesz...

Megy már a pletyka jó ideje, hogy szeptember hatodikán Bezos úr bemutatja az e-könyvolvasók legújabb zászlóshajóit. Ez ugye holnap lesz, ideje tehát kicsit visszamenni a múltba, és megnézni, mind technológiai, mind üzleti szempontból hogyan jutottunk el oda, ahol most vagyunk, és vajon hova lehet továbblépni.

Kezdetek röviden, avagy az ős-Amazon

Tudvalevő, hogy az Amazon.com könyváruházként 1995 óta működik (a céget 1994-ben alapították). Kezdettől fogva azt az alapelvet követte, hogy kínálatának fő gerincét (a könyveket) földrajzi korlátok nélkül, a világ bármely pontjára eljuttassa. A kínálatot idővel aztán bővíteni kezdték: előbb CD-k, később DVD-k, majd egyre több háztartási eszköz, műszaki cikk, tisztálkodó és háztartási szerek, meg a jó ég tudja még mi megtalálható az áruházban. Ezek jelentős részét nem saját boltjukban, hanem külső partnereken keresztül értékesítik. Időközben sorra jelennek meg a „nemzeti” Amazon áruházak: Nagy-Britanniában, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban (csak hogy Európában maradjunk). A kínálat java része természetesen itt az írott tartalomra összpontosul, bár pl. a franciáknál különösebb nehézség nélkül vásárolható haspad a Kindle Touch mellé.

A következő nagy lépés, az e-sítés

2005-ben egy hirtelen húzással felvásárolta az e-könyves technológiát fejlesztő és kínáló mobipocket.com-ot. Ez már akkor sejtetni engedte, hogy valamire készülnek, jó szokásukhoz híven nem kispályás méretekben. 2 évet kellett várni, hogy 2007. november 19-én piacra dobják az első e-könyvolvasó eszközüket, a Kindle-t, és mellé (bele) természetesen az e-könyváruházat. Ami a Sonynak évekkel korábban a japán piacon súlyos bukást eredményezett, az az Amazonnak az Egyesült Államokban forradalmi sikert hozott. Nézzük pár kulcspontot, amely ehhez kellett.

Keresztfinanszírozás

A Kindle első árcédulájára 399 dollár volt felírva. Ez a viszonylag borsos ár sem szegte a vásárlók kedvét, hogy alig öt és fél óra alatt elkapkodják a teljes raktárkészletet, így bő fél évig hiánycikk lett. Összehasonlításként: 2 évvel később, 2009. június 29-én az iPhone 599, illetve 499 dolláros áron került az AT&T üzleteibe, és ekkor – bár azóta is – az egyik legdrágább telefon volt a piacon. Összevetve az akkor kapható két jellemző eszközzel: az Irex iLiad (699 dollár), a nálunk is ismert JinKe Hanlin V3 (Koobe Classic), kb. 400 dollárba került mai árfolyamon. Akkoriban a piacon alig volt e-papíros eszköz, ezek közül a Kindle nem különösebben emelkedett ki műszaki tartalmával, mindössze egyetlen dolgot, a beépített adatkapcsolatot és az ezt kihasználó boltot kivéve. Itt még nem volt egyértelmű, de később tisztázódott: az Amazon a későbbi fejlesztéseket, de magának az eszköznek a gyártását is saját zsebből és nem direkt az eszközök vételárából fogja fedezni. Így érhette el, hogy később, már erős műszaki tartalom mellett is minden körülmények között a legolcsóbb terméket kínálta a piacon. A kieső bevételt (az eszközértékesítés veszteségét) az eladott könyvek árrésén hozta be. És adott el bőségesen, mert…

…boltot épített az eszközbe

Minden értékesítő legnagyobb nehézsége, hogy az áruja valamilyen úton-módon eljusson a fogyasztóhoz. Az Amazon-modell legerősebb bástyája, hogy magát a boltot tette az ember keze ügyébe: megfelelő azonosítás után az eszközről nagyobb kényelemmel, gyorsabban és egyszerűbben vásárolhat valaki, mintha pizzát rendelne magának on-line. Márpedig a nem különösebben kifinomult amerikai fogyasztók számára ez maga a kánaán. A vásárlás szinte észrevétlen, a felhasználó számára egy új könyv megszerzése nagyjából azzal egyenlő benyomást kelt, mintha egy kicsit lassabb számítógépen nyitna meg egy új fájlt. Ehhez persze két dolog kellett: olyan eszköz, illetve hozzá kapcsolódó infrastruktúra, amely ezt lehetővé teszi, másrészt olyan választék, amelyből gyakorlatilag bármelyik átlagember tud magának választani. [Megjegyzendő, hogy ez utóbbi, így 3 évvel az e-könyv-forradalom kirobbanása után is a legnagyobb probléma a magyar piacon.]

Egyszerűség über alles

Az egész dolog egyik hátulütője, hogy az Amazon olyan zárt rendszert hozott létre, amelynek technológiai értelemben felettébb kicsi a rugalmassága. Ha feltesszük azt az alapelvárást, hogy az eszközöknek mindig minden tartalmat támogatniuk kell, ugyanakkor mindig minden megjelenő új tartalomnak előre és hátra is kompatibilisnek kell lennie az összes használatban lévő eszközzel, akkor olyan játékteret rajzoltunk magunknak, mintha egy ping-pong asztalon kellene 8 lyukas golfmeccset játszanunk. A még működő Kindle 1-ek, elképesztő számban előforduló Kindle 2-k hardveres és szoftveres erőforrásaihoz kell igazítani a hozzájuk nehezen hasonlítható Kindle Fire-ön is kapható könyveket – és viszont. Márpedig a Kindle Fire, és a mellette bejelentette KF8 formátum repertoárja mind megjelenítési sajátosságaiban, mind erőforrásigényében, mind szolgáltatásaiban nehezen egyeztethető össze egy e-papíros Kindle lehetőségeivel. Persze lehet „Kindle Fire ONLY” könyveket gyártani, de a színes-szagos, multimédiás, animált, filmes és hangos könyvek és a (majdnem) tiszta szöveg könyvek között meglehetősen széles a paletta, amelyet, legalábbis elvben, nagyszerűen lehetne fogyasztani mind e-papíros klasszikus eszközökön, mind a Fire-szerű tableteken (példaként szívesen hozom a Tarandus Kiadó illusztrált könyveit).

A bolt szolgáltatásában visszaköszönő egyszerűség dicsérendő, a Mobipocket technológiájának puritánsága azonban előbb-utóbb komoly fejfájást fog okozni (ha eddig nem okozott) az Amazon fejlesztőinek: két utat kell járniuk egy kocsival, és ha nem akarnak duplán dolgozni (vagy on-demand olvashatóságot csinálni), komolyan fel kell kötniük az alsóneműjüket.

Végül: globalizáció

A Kindle 1-et még nem, de a Kindle 2-t (2009. október 19-étől) már a világ bármely tájára, így Magyarországra is szállították. A 3G-s változatot is, amely éppúgy működött itt is, mint az Egyesült Államok területén. Magyarra lefordítva ez annyit tesz, hogy a világ „minden” országában kiskereskedelmi egységek tíz-, de inkább százezreit, millióit nyitották olyan beruházási szükséglet mellett, amely az eszköz negatív marzsának felelt meg (ez még milliós tételű értékesítés mellett is sok nagyságrenddel kevesebb, mint ugyanennyi országban akár csak egy-egy hagyományos kiskereskedelmi egység megnyitása). Az Amazon tehát jó előre lefedte a világot, ráadásul úgy, hogy ez ellen a helyi erőknek esélye sem volt harcolni.

Idehaza ennek két folyamodványa lett: egyrészt közel lehetetlen helyzetbe hozták az eszközöket értékesítő, importáló vállalkozásokat, nem utolsó sorban azért, mert a keresztfinanszírozott ár (129 USD volt a Kindle 3 utolsó ára, ha jól emlékszem), plusz az Amazon jófejsége a VÁM és az ÁFA összegének átvállalásával behozhatatlan árelőnyt jelentett bármelyik eszköz felé. (Akkoriban, 2011 közepén a legolcsóbb e-inkes eszköz a Koobe Junior volt, kicsivel több, mint 35 ezer forintért, szemben a Kindle WiFi -- most Keyboard -- kb. 27-28 ezer forintos árával.) Ráadásul úgy, hogy műszaki tartalom tekintetében messze jobb volt (szinte) bármelyiknél. Másrészt elképesztő túlsúlyba került a hazai dedikált eszközök között. Bár a blog felmérései nyilvánvalóan csalnak, alapos okunk van feltételezni, hogy pesszimista esetben is minden második, realistább feltevés szerint négyből három dedikált eszközön az Amazon logója díszeleg. Ez megkerülhetetlenné tette a magyar boltok számára a prc formátum kínálatba vételét (és jó egy-másfél év késéssel úgy fest, hogy senki sem maradt, aki a régi „csak epub” elképzeléshez ragaszkodna – reményeim szerint nem kis mértékben blogunk nyomásának engedve).

A múlt, a jelen és a jövő

Az Amazon tehát tör előre. Röviden tekintsük át, hogy az egyes stációk milyen újdonságokat hoztak, és ezekből milyen lehetséges új irány feltételezhető.

Műszaki tartalom

Az első generációs Kindle-től a mostani legújabbig az e-ink (mint gyár) kijelzőit használta az Amazon a kínai Hon Hai Precision Industries-nél, elhíresültebb nevén a Foxconn-nál gyártott termékeiben. A megrendelő nagysága okán az e-ink fejlesztéseit mindig első kézből kapták meg, így kapott a Kindle 3 először Pearl kijelzőt, amelynek kontrasztjától e sorok írója is padlót fogott. Bár a Barnes & Noble a Nook Simple Touch with GlowLighttal a „háttérvilágításos” kijelzők terén beelőzött, a következő generációs Kindle-ökben e mellett két komoly előrelépésre lehet számítani. Egyrészt – és erről az előzetes kiszivárogtatások többé-kevésbé már bizonyságot adtak – fehérebb lesz a fehér, amely valószínűleg valamilyen beépített képernyővilágítás folyamodványa lesz. Másrészt, és ez inkább csak megérzés: jóval erősebb hardverrel, valamivel nagyobb memóriával, jóval gyorsabb kijelzővel (és -vezérlővel) az e-papíros Kindle legújabb változatát elkezdik felkészíteni a KF8 szabvány egyik-másik csodájának kezelésére. Bár én szeretném, de kis esélyt látok arra, hogy a következő generáció „HD” kijelzőt kapjon, tehát a mostani 600×800 pixel helyett 768×1024, uram bocsá ennél is nagyobb, 1050×1400 vagy „valódi HD” 1080×1920 pixeles kijelzőt lehessen olvasni. (Ez az olvashatóságot kis mértékben, az illusztrációk élvezeti értékét még azonos kontraszt mellett is számottevően javítaná.)

Kindle-ben soha nem lesz memóriakártya (felesleges, a felhő elvileg végtelen tárhelyet biztosít a felhasználóknak). Mivel a mikro-USB nagyjából világszabvány lett, a Kindle 1 speciális töltője helyett ezúttal – és a jövőben – aligha kell újabb kábeltípussal bíbelődnünk.

Marad a 3G+WiFi és a csak WiFi felállás, valószínűtlennek tartom, hogy az Amazon tudatos döntéssel „off-line” boltokat akarna árulni.

Méretben nem fognak csökkenni, a 16:9 oldalarányú kijelzőnek látom esélyét (értelmét már kevésbé), súlyban faraghatnak (bár sokat már nem lehet), a kezelőszervekkel meg eddig sem volt gond alapvetően. A Kindle DX megújítása viszont már időszerű lenne. Bár nem rég a kijelzőt Pearl-re cserélték, maga a dizájn nem változott 2009 júniusa óta.

Formátum

Igen rég rebesgetik, hogy az Amazonnak lassan ideje lenne kicsit nyitnia, és lehetővé tenni az epub tartalmak olvasását az eszközön. Kevéssé tartom valószínűnek, hogy ezt az egyébként üdvözítő elképzelést megvalósítanák, mert ezzel részben beismernék a nyilvánvaló tényt: az epub (számottevően) jobb, mint a saját alap mobi formátumok (a KF8-nál már nem, az összevethető a most elvi sztenderd epub 3-mal). Ami viszont igen esélyes, hogy az e-inkes eszközöket is KF8-képessé teszik. Ezt valószínűsíti az is, hogy a Kindle Touch már most is eltérő parsert használ, vagyis ugyanaz a tartalom (nyilván megfelelően legyártva) másképp fest Touch-on és „sima” WiFi-n, pedig a két eszköz belbecs tekintetében csak igen kis mértékben különbözik. Ennek sok hasznát nem fogják látni az olvasók, hacsak nincs meg az érzékük a valóban szép könyvek iránt – merthogy a KF8 pont olyan lehetőségekkel több, mint a mezei mobi, amely a külalak komoly (nyomdász-szakmai szempontból legalábbis lényeges) fejlődését eredményezheti: többféle betűtípus, speciális kényszerítési szabályok, oldal alji lábjegyzet, iniciálé stb.

Mivel az Apple már készen van vele, az Amazonnak záros határidőn belül neki kellene állnia az oktatás támogatásának. Az e-papíros eszközök ugyan oktatástámogatás tekintetében kevésbé rugalmasak, mint egy tablet, néhány elvitathatatlan előnyük azonban van (nem utolsó sorban az energiaigény és a cipelendő súly). A KF8-ban elvileg minden benne van, amivel az oktatáshoz szükséges interaktivitás megvalósítható, a Whispernet (az Amazon „házi” „WiFi-je”) elvileg alkalmas lehet arra is, hogy csoportszintű tanár-diák inetarkciót megvalósítsanak (de ha nem, akkor sima WiFi-vel és kis fejlesztéssel ez megoldható). Végül persze ne feledkezzünk meg arról se, hogy az Amazon nem utolsó sorban megkerülhetetlen a felhőalapú tartalomszolgáltatásban (márpedig ez, ha oktatásról van szó, igen komoly fegyvertény). Persze az Amazon kínálatában jelenleg nincs olyan eszköz, amely egy ilyen funkciót akár szoftveresen, akár hardveresen képes lenne megvalósítani, viszont a háttér és a rendelkezésre álló erőforrások (úgy humán téren, mind források tekintetében) bőséggel rendelkezésre állnak.

Az meg, hogy van-e, és ha van, milyen a pdf-támogatás, mennyire működik az over-the-air konverzió, az átlag amerikai számára nagyjából olyan nagyságrendű probléma, mint hogy kapható-e kedvenc boltjában a kedvenc papírzsebkendőmárkája.

Nemzetközi viszonyok és szolgáltatások

Nos, ez itt az a pont, amely a mi számunkra az egyik legfontosabb. Az amazon.hu be van jegyezve, működik, bár egyelőre az amazon.co.uk egy információs oldalára mutat. De van már .ro, .hr, .ru, .pl is. Az Amazon 2012 végén tervezi megnyitni Kelet-Európai regionális elosztóközpontját konkrétan Szlovákiában, Pozsonyban. Innen elsőre elektronikus kütyükkel (könyvolvasókkal) és papírkönyvekkel fogják ellátni a környéket, így Magyarországot is (bár kétlem, hogy számottevően gyorsabb lesz, mint az Egyesült Államokból, és az EU-s szabályok alapján olcsóbb sem nagyon). És ha már a kézzel fogható tartalommal itt vannak, hamarosan érkeznek a letölthetővel is, bár ehhez jó előre le kell szervezniük a dolgokat (fordításhoz kötődő szerzői jogok). Az ehhez kapcsolódó elképzelések bőven kiadnának egy még ennél is hosszabb cikket.

Szolgáltatások tekintetében kevés fejleszteni valót tudok elképzelni: cloud (Amazon Prime) elérése világszerte szép lassan (ez keményen be fog tenni a helyi műsorszolgáltatóknak, nem is nagyon siet vele a cég). Jó eséllyel belépnek az oktatási szegmensbe interaktív tankönyvekkel és/vagy tanár-diák együttműködést lehetővé tevő megoldásokkal. Idővel (a regionális terjeszkedéssel párhuzamosan) bővítik a nyelvi támogatást – magyarra is természetesen.

Verdikt, avagy mi lesz holnap?

Biztosan

Kindle Fire 2, biztosan gyorsabb procival, esetleg nagyobb kijelzővel, esetleg valamilyen „alternatív” megoldással (PixelQi, klasszikus színes e-ink nagyon kevéssé valószínű), és mivel most a Google Nexus 7-est kell kiütnie, 199 USD alatti áron fogják kínálni. Nem tartom kizártnak a 159 dollárt sem.

Kindle Touch 2, jó eséllyel megvilágított kijelző, gyorsabb proci, esetleg „fél-HD” felbontás. A Kindle (WiFi) 79 dolláros „Special Offer” árán nem nagyon tudnak/akarnak faragni, de az új Touch 2 Wifi – mivel a B&N a saját olvasóját 139 dollárért adja –, jó eséllyel nem lesz több 120-nál alapáron, a Special Offer pedig 79 helyett 89 dollár lehet.

Talán

Kindle DX Color, 10,1 coll, talán billentyűzet nélkül, színes e-inkkel.

A Kindle Keyboard és a Kindle Keyboard 3G karácsonyig kifut, nem lesz utódjuk.

KF8 támogatás minden eddigi eszközre over-the-air frissítéssel (rootolt készülékeknek fájni fog, ha így lesz).

Special Offer sima fekete-fehér Kindle DX-re is (250 USD-ért).

Állati nagy truváj lenne Androidot pakolni a következő generációs e-inkes eszközökre, ráadásul nyíltan (nem úgy, mint a Nook Simple Touch esetében). 10% esélyt adok neki.

No, már csak pár óra...

Izgalmas ősznek nézhetünk elébe, ha már a szórakoztató elektronika fogyasztási templomaiban is megjelentek az abszolút vállalható árú és minőségű (értsd "márkás" ;-) olvasók. Igaz, nem a csúcsmodellek, meg a legújabbak, de akkor is. A Kindle WiFi 35, a Nook Simple Touch 40 ezresért hazavihető. Érdemes ránézni, mert az akció mától szeptember 2-ig tart. (Update: Az oldal finoman szólva is dinamikus, ha valamiért nem lenne jó a link, érdemes egy keresést is csinálni. Cserébe onnantól az is látszik, hogy hol van készlet. A mostani linkekért köszönet KKKKKKK-nak)

UPDATE 09.05: Eltűntek a MM kínálatából a vasak, a vásár végetért.

Aki nem lenne tisztában a dolog jelentőségével, annak kicsit árnyalnám a helyzetet. Ezek az olvasók nagyon nyomott áron voltak eddig is elérhetőek, de csak az Amazonnál és a Barnes&Noble-nél, akik igencsak számítanak a tartalmat is vásárlókra. A teljes funkcionalitáshoz pl. kell, hogy össze legyenek kapcsolva az anyaboltokkal, felteszem ez most sincs másképp. Azaz amazonos vagy B&N-es regisztráció kell majd hozzájuk. Már tünedeztek föl ezek az olvasók kisebb szakboltokban, (ipon pl.) de azokat simán lehetett szürkeimportnak is nézni. Mert pl. az Amazon szállított korábban is Magyarországra, de a B&N Európába se. Jellemzően mert a B&N nem árul Európában könyveket. Ezért aztán az is kérdés, hogy az itthon megvett Nookkal lehet-e a B&N-nél vásárolni. Szerintem még nem. De ez jó eséllyel változni fog, csak sokak szerint már így is elkéstek.

Az Amazon is itt toporog már a szomszédban, érdekes manővere lehet ez egy, a nem túl távoli jövőben bekövetkező piacfelosztásnak. Az akciót ezzel együtt is inkább vélem raktársöprésnek az őszi (karácsony előtti) termékbejelentések előtt. Azoknak ajánlom, akik nem szeretnének külföldről rendelni, (a Nook az USÁban 99 dollár, Kindle már 79-ért is vihető, reklámokkal), illetve szeretik megtapogatni a dolgokat vásárlás előtt.

Még annyit, hogy a Nookkal nincs elsőkezes tapasztalatom, ott jó eséllyel már a regisztrálás is trükkös lehet, viszont rootolható, és onnantól már élvezhető a szabadság. Akinek van, az szokta szeretni :-)

A tippért köszönet nagygabe-nek.

Intro

Az olimpia után, de még az őszi olvasóújdonság-bejelentések előtt Kelt örvendeztetett meg ezzel a tanulságoktól sem mentes történettel. Ebből pedig kiderül, hogy a funkcionális analfabétizmus nem a magyarok sajátossága, ellenben az e-könyves kultúra sajnos még mindig sokkal előrébb tart a hanyatló nyugaton, mint errefele. 

A LendInk

A dolog ott kezdődött, hogy a B&N és az Amazon is megteremtette a lehetőségét annak, hogy kölcsön lehessen adni az e-könyveket. A feltételek kemények, csakúgy mint a DRM arrafelé, ha valaki kölcsön akar adni egy birtokolt könyvet, akkor a bolton keresztül  "át-autentikálja" a saját példányát a kölcsönkapónak, aki azt két hétig olvashatja (a tulaj ez idő alatt nem!), de tovább már nem adhatja. Két hét után a kölcsönpéldány megsemmisül, a a tulajdonos pedig visszanyeri olvasásjogát a példánya fölött.

Jött pedig egy harcokban sérült veterán, aki összerakott egy oldalt, ahol is kilistázta a két emlitett nagy játékos összes elektronikus könyvét. Az "alapszolgáltatás" az volt, hogy összehozta azokat, akik valamit szerettek volna kölcsönözni, azokkal akikenek az adott címből volt kölcsönözhető példányuk. Ebből persze még nem volt pénz, abból viszont már egy szerény, pár százalékos jutalék leeshetett volna, hogy aki nem akart várakozni így elérhető példányra, az legott meg is vehette a keresett címet, mert az oldal továbbdobta a megfelelő webáruházba. Amazon es B&N.

Az oldalnak kb. 15000 regiszrált felhasználója jött össze. A tag nem ebből élt, főleg mivel kaliforniai, és az Amazon és Kalifornia Állam épp háborúznak az adón, az Amazon nem fizet  jutalékot a kaliforniai partnereinek. Azaz egy árva petákot sem látott az oldalból.

Ismétlésképpen: az oldal nem tárolt kópiát, és nem adott kölcsön semmit senkinek. Az oldal csak összehozta a lehetséges kölcsönadót a lehetséges kölcsönvevőkkel, maguk a kölcsönzési tranzakciók az anyabolton keresztül történtek.

Az írók, akik nem tudnak olvasni

Történt pedig, hogy pár író (a "futottak még" kategóriából leginkább) rábukkant erre az oldalra, és döbbenten látták, hogy a műveik ott szerepelnek rajta, mint esetleges kölcsönzés tárgyai, amiből ugye nincs bevétel. Hááá, skandallum, vérhorror! Vajon könyvtárakat és antikváriumokat is megtámadnak? A modell ugyanaz, egy legitim példányt többen is olvasnak. A hatályos jog tiszteletben tartásával. 

Odáig már nem tudtak eljutni, hogy megnézzék, van-e elérhető példány egyáltalán, egyedül egynek volt annyi esze, hogy kipróbálja mi történik ha felad egy igényt (semmi, a kérés regisztrálásán kívül), majd megosztja ugyanazt példányt kölcsönzésre. A rendszer két entitásként kezelte, és a "felkínálónak" továbbította a kérést, hogy valaki kölcsönkérné a könyvét.

Bizonyos írókör (a nevüket megőrizte a hálás utókor ;-) szabályos twitmobot szervezett, és nehézlovassági fenyegetésekkel lezúzatták a szolgáltatóval az oldalt, mert az nettó nem akart kiállni egy jogszerű, de fárasztó pofonváltásra. A boszorkányüldözés persze továbbgyűrűzött, a felháborodott írófélék nekiestek az Amazonnak is, hogy ők nem is engedték meg a kölcsönzési lehetőséget. Pedig de. Amikor belementek abba, hogy 70% marad az írónál, kiadónál, akkor bizony kölcsönzési joggal adták oda a címeket.  (Magyarországon melyik terjesztő éri be 30%-al? kérdezem gonoszul.) Ha 70% marad az Amazonnál, akkor a kölcsönözhetőség fakultatív.

Utóhang

Persze a facebook meg a webkettő korában nem lehet ennyire nyilvánvalóan fogyasztóellenesnek lenni büntetlenül. Az értelmesebb írók már kérik a bocsánatot és az elnézést, a többiekre viszont kőkemény bojkott és durva lepontozások várnak az összes olyan boltban, ahol használnak vásárlói értékelést. Mert az olvasók ugyan zömében halkak, de a szerzőkhöz képest  ők vannak többen és a pénz is náluk van. Nem hatékony kiszúrni velük. A twitmobot szervezők meg azóta megtapasztalták, hogy milyen, amikor egy "népi kezdeményezés" rosszabbik végén találják magukat. 

A LendInk alapítója meg ellőtt egy rongyos 10.000 dolláros közösségi finanszírozási projektet, amit ilyen hátszéllel szerintem pikk-pakk össze fog szedni. Azt meg csak remélni tudom, hogy ilyenféle öncsőbehúzást errefelé nem fogunk elkövetni.

Források

A tippért Kelt barátunké az érdem, hallgassátok majd a Hármaskönyvelésben is. A részletes történetért, érvrendszerekért és példákért pedig olvassátok el ezt a bejegyzést a Techdirt-ön. Meg ezt.

Könyvrecenziókat eddig sem posztoltunk, és továbbra is meghagynám ezt a szakblogoknak, podcastoknak. Amikor egy adott címre fókuszálunk, akkor az e-könyves érintettséget próbáljuk megfogni. (Ez a kis mentegetőzés csak azért van, mert ha valaki ezután elolvassa a könyvet és, őőő, kiakad, nos az ne bennünket hibáztasson ;-)

Szóval, itt van ez a könyv, aminek az írónője, bizonyos Erika Leonard, aki (nemröhög!) Snowqueens Icedragon írói álnéven kezdett fanfiction írásba, a Twighlight elfogyasztása után, 2009-ben. Ebből a Masters of the Universe című, olvasói által felkapott anyagból nőtte ki magát az Ötven-árnyalat trilógia. Hogy jó-e vagy nem, annak eldöntését meghagyom az avatott ítészeknek, és mindenkinek, aki el fogja olvasni. Ami itt érdekes, az annak a története, hogy hogyan lesz egy teljesen ismeretlen középkorú családanyából szűk három év alatt olyasvalaki, aki letaszít a trónról egy másik családanyát, bizonyos J.K. Rowlingot. Ugyanis ebből a trilógiából négy hónap alatt többet adtak el, mint a komplett Harry Potter szériából! 

Az első, hogy olyannyira szaftos az anyag, hogy normál kiadásra nem is mertek vállalkozni először, csak elektronikusan és print-on-demandban jelent meg egy mini (fapados? ;-) kiadónál, a Writer's Coffee Shopnál, Ausztrália távolabbik végén, Új-Dél-Wales-ben. Vajon minek megy el egy reménybeli író Nyugat-Londonból Kelet-Ausztráliába kiadatni a könyvét? Minimális marketing-költségvetés, aztán rakétasebességű siker, szegény minikiadó már csak messziről integethet a felfedezettjének, mert a Vintage Books (ami a Random House-é, ami a Bertelsmanné) megveszi a jogokat, és de facto milliókat tud belőle eladni. Az elektronikus kiadás nagy előnye, hogy akár a tömegközlekedésen is lehet olvasni szélsőségesen explicit témákról, anélkül hogy az utastársak sejtenék. Bizonyos helyeken betiltják, majd újra engedélyezik, akkora publicitást csapva neki, amekkorát semmilyen könyvmarketinges nem tudna megfizetni, még egyszer, egy nullkilométeres írónak. Egy civilnek.

Hollywood persze ezerrel veti rá magát a történetre, minden nagy és néhány kis játékos is rámozdul a filmjogokra, a Warnertől a Sonyig, a nyertes a jelenlegi állás szerint a Universal. Még Brett Easton Ellis is föltette a kezét, hogy megírná a forgatókönyvet, amit szerinte a legjobban talán David Cronenberg  tudna megrendezni.

Magyarországon az Ulpius-ház adta ki. A botrány-faktor itt is megvolt.

----

Mit tud tenni utólag egy fordító, ha belefut egy olyan hibába, hogy a népszerű zenekart, a Kings of Leont az Oroszlánkirálynak fordítja? Mr. Grey hallgatja az autóban a zenét, és ez a hiba eléggé zavaró a karakterleírásban. 
Nem gondolom, hogy hibába futottam bele. Ön szerint népszerű zenekar, én még életemben nem hallottam róla. Oroszlánkirály című dal viszont van. Nem azt hallgatta Grey? Nálam azt hallgatta. Azt a bizonyos gennyest.
 A fordításhoz kell bizonyos általános műveltség, és kell némi nyomozói hajlam, hogy utána nézzünk dolgoknak. Tallist sem ismertem, de utánanéztem, ahogy sok másnak is. Azt viszont nem lehet elvárni, hogy minden gitárt pengető amerikai fiatalt ismerjek. Aki "népszerű" mondjuk játsszák a rádiók, hallgatják a tizenéves, huszonéves barátaim, barátnőim, azt ismerem.

Vannak más fordítási bakik, amikre az olvasók figyelmeztették?
Nincsenek bakik, a kérdés is sértő. Ha van egy pergő, jó és olvasható magyar szöveg miért is kell nagyítóval keresni, hogy van-e benne valami hiba? Ez kurvára jellemző kis hazánkra. Mint írtam, az előzőt sem tartom hibának! Egyébként csak jó visszajelzések vannak....

Via könyvesblog

A LeiterJakab persze kicsit kritikusabb a fordítást illetően. Meg Tempty is. A mémről nem is beszélve.

De, és ez abszolút pozitív üzenet, az első rész, ha némi késéssel megjelent elektronikusan is, magyarul, a magyar e-könyv viszonyoknak megfelelően, azaz epubban és mobiban, puha DRM-mel. Sőt, a tervek szerint a következő részek már egyszerre jönnek ki, és ha nem is ideális, de mindenképpen nyomott árakon (-25% az e-listaárból, törzsvásárlóknak) is hozzá lehet majd jutni. Kell is ez, mert ami odakint 3 font, az itt 3000 forint :-(. 

A történtenek még nyilván nincs vége, de az eleje mindenképp tanulságos. A civil kurázsi, az e-könyvek és a print-on-demand már megint olyasvalamit ért el, aminek bár az értéktartalmáról még évekig lehet vitatkozni, de egy biztos, megkerülni nem lehet. Idén tavasszal az USÁ-ban  minden ötödik felnőtteknek eladott könyv ebből a trilógiából került ki (!), és nagyon hasonló minta ismétlődik, mint a Harry Potternél. Egy új vevőcsoport esik be a piacra, amelyik eddig nem vásárolt nagyon, de ha megszólítva érzi magát, akkor a zsebébe nyúl.

Kis szines: egy Syilvia Day nevű hölgy Bad Boys Ahoy! című könyve kb 9000 példányban fogyott a "Szürkék" előtt. Utána a háztáji extrémszex hullámait meglovagolva a Bared to You című opuszából már tízszer ennyi ment el. Szintén magánkiadásként kezdte, amit aztán a Berkley Books karolt föl.

Via  The Daily Beast

Mármost grafomán civilek errefelé is laknak. Fapadoskönyvünk is van ;-). Oké, a magyar nyelvű piac picit kisebb, picit csóróbb, de a miénk. 

Hátha...

Intro

A dolog úgy fest, hogy nem eInk eszközön barátkoztam össze az elektronikus olvasással, hanem Palm3-on, és különféle iPaq verziókon. Ezért is volt csalódás, hogy a mai aktív kijelzős eszközökön, legyen az egy iPad, vagy egy Androidos okostelefon, az olvasószoftverek (appok) bizony még a jó öreg Mobipocket for Windows Mobile képességeit sem érik el, amikor a konfigurálhatóságról van szó. Pedig ez az egész ügy alfája és omegája, hogy a szöveg változtathatatlansága mellett az olvasó úgy állítsa be magának az olvasási képet, ahogy az neki a legjobb. Ezért aztán összeszedtem, hogy egy (szerintem) ideális olvasónak mit kellene tudnia.

Mert itt vannak mindjárt az őszi durranások, a Nexus 7, esetleg egy iPad Mini, és a Samsung is előhúzhat valamit az ingujjból, ha valakinek az SIII kevés lenne. Szóval, kedves fejlesztők, kalandra(kódra) fel! :-)

Szövegnézet

Egy ideális app tudja kezelni az epubot és a prc-t/mobit is. De nem leszek mohó, ha az 1.0-ás verzió csak az epubot jeleníti meg jól, azzal már el lehet indulni. Lényeges különbség a két formátum között, hogy az epub több beépített font használatát is megengedi (ezt pl. az iBooks elegánsan figyelmen kívül hagyja), a mobi az alkalmazásból veszi a fontokat, és csak kettőt ismer, egy standardot, és egy monospacedet.

Az alkalmazásnak egyfelől meg kell engednie, hogy az e-könyvnek a kiadó által kitalált alapbeállításai megjelenhessenek (betűtipus (ha van beágyazott font), margó, sortáv, igazítás (balra zárt vagy sorkizárt) jellemzően), de ezeket is állíthatóan kell tartani. (Ellenpélda: az iBooks, vagy a Bluefire reader jelenleg csak a fontcsaládot engedi választani). A fontméret megválasztása alap, de ennyit a mostani appok is tudnak. Hasznos, ha a default fontcsaládokat a felhasználó esetleg a saját preferenciájához tudná állítani, azaz beépített fontok is kellenek, de nem egységes átmappelés kellene, hanem valamelyest irányított. Azaz kiadó default -> olvasó default, kiadó monospaced -> olvasó monospaced.

TILOS hozzányúlni a behúzásokhoz, hogy a tompasorok és az elsősor-behúzott bekezdések jól látsszanak. (Ellenpéda: Stanza: alapból nincs behúzás sehol, bekezdéstávval választja el a bekezdéseket. Egységesen lehet az utóbbit kiiktatni, és a sorbehúzást beállítani, de ez utóbbi már igénytelen szövegképet szül).

Mivel TFT-ről beszélünk, alapnak kell lennie a fényerő-állítási lehetőségnek, és jó lenne, ha lehetne szineket is választani. Néhány előre definiált szinprofil is jöhet, jellemzően fekete fehéren, szépia, éjszakai (ami nem feketén fehér!) Tessék megnézni az éjszaka használt műszerfalakat. Nekem a fekete alapon zöld szöveg jött be, de nagyon nem mindegy a zöld árnyalata sem, ezért kell sokat pepecselni az árnyalat-fényerő kombinációkkal, és ezért lennének jók a felhasználói profilok.

Kell álló és fekvő nézet, és kellene csak-szöveg és szöveg+menü/fejléc nézet,  progress-barral.

Kell valamilyen lapozás effekt, bár ezt én nem políroznám agyon. A susogós-pöndörödős nem jön be, de egy jól megcsinált auto-scrollt megnéznék.

Olvasófunkciók

A sima olvasás mellett kellene néhány "extra", amiktől a villanyon olvasás kényelmesebb, használhatóbb lesz. Ezek nem nagy újdonságok, régebbi appok (Mobipocket Reader pl.) és mostani vasak is tudják a többségét.

• Fejezetugrás. A toc.ncx definiál jó ugrópontokat, és nagyon komfortos, ha gyorsan akarunk egy anyagban pozicionálni. Ez történhetne gombbal, vagy gesztussal. Kétujjas lapozás pl.
• Copy/Paste. Ésszel persze, nem az egész könyvet, csak mondjuk egyoldalnyit. Jó lenne, ha a kivágott szöveg elé odatenné a metaadatokat: Szerző/Cím, a kivágott bekezdés sorszáma
• Kiemelés. Külön file-ba lehetőleg. (Pl. My Clippings a Kindle-ről). Kiemelések külön átnézése.
• Jegyzet, link vagy rajz beszúrása. Nem csillagháború, a Mobipocket reader tudja vagy tíz éve.
• Szótár. Stardict pl. de nagyon kiváló prc szótárunk is van, nagygabe-nak hála. Esetleg egy google vagy wikipedia lookup a kijelölt szóra. Vagy Google Translate, bár az offline szótár jobb lenne.

Ha jó az app, akkor elvileg sok könyvet lehetne "benne" tárolni, töb százat is akér, ahhoz pedig rendszerezés kell. Jó lenne egy szerző és egy műfaj szerinti csoportosítás, feltéve, hogy a publikáció metaadataiban benne vannak ezek, illetve egy az olvasó által összerakott "gyűjteményezés". Pl. Kindle Collections. Ha véletlenül hierachikus tudna lenni, amolyan alkönyvtárazós-folderezős struktúrában, az maga lenne a nirvána.

Kéne vagy három nézet, a csoportosítások mellett, pontosabban azokon belül: sima lista, szerzővel címmel, bővített lista címmel, borítóval és fülszöveggel, és esetleg egy ikonos, a borítóval, mint bélyegképpel. A cover flow szerintem túlzás lenne, de ha van kapacitás erre is, biztosan láványos tudna lenni. 

Boltnézet

Magának ennek az olvasó appnak ingyenesnek kéne lennie, de nyilván jó lenne, ha a fejlesztő pénzt is látna belőle. Pénz eladásból tudna lenni, ehhez pedig bolt kell, könyvesbolt. Szerencsére ilyenből van már pár komoly, és újabbak is jönnek. Azt vállalom, hogy ha valaki ilyen appot ír, és már látszik, hogy komolyan gondolja, összehozom a mostani e-könyv áruházak tulajdonosaival, hogy meglegyenek a megfelelő integrációs lehetőségek (interface-ek, API-k, stb.) hogy ezt az olvasó appot jól be lehessen kötni a honi webáruházakba, (DigitalBooks,  ekönyv.hu, fapadoskönyv, Multimédaplaza) hogy csak a négy nagyot emlegessem. De fordítva is tud működni a dolog, azaz az olvasó interface-specifikációját is szivesen vinném kis kiadókhoz, akik direktben is szeretnének eljutni a leendő vásárlókhoz. Szóval kell majd boltnézet is.

Outro

Nagyon egyszemélyes brainstormingból jött ez a pszeudo-specifikáció. Akinek van ötlete még, vagy kívánsága, nyugodtan tegye hozzá. (Akár tippeket is, hogy hol van ilyen alkalmazás). Nagyon remélem, hogy fejlesztési kapacitás is akad, aki rámozdul a témára, mert a mostani olvasóprogik mellett eléggé nyílt a pálya szerintem.

Onyx akciók

Kedvenc hardverimportőrünk, a Koobe magyarország arról számolt be, hogy az Onyx stratégiát vált, és agresszívebbre veszi az árazást. Ennek megfelelően egyes modelljeik javasolt végfelhasználói ára 7.000-13.000 forinttal került lejjebb augusztus 1-től. Szeretjük a versenyt :-). 

És ez még nem minden, az edigitalban, a Mammutban szombat délutánig tartó vad akciózás van, össze lehet tapogatni a válogatott kütyüket, az ár akciós, a tok a vásárolt vasakhoz ráadás.

Premier kiadók, premier címek

A tavalyi nyár még a sci-fi-től volt hangos, de mostanra a romantikus, esetleg vámpíros-romantikus olvasmányok rajongói is elkezdhetik a kívánságlisták összerakását. Két független lektűrkiadó is készül komolyan belépni az e-könyv piacra. Az egyik az expanziós korszakát élő Ulpius-ház, amelyik már fel is bukkant a horizonton. Most még csak a Book&Walk oldalon lehet kapni az elérhető e-címeiket, de akik kicsit konzervatívabb módon szeretnének vásárolni, pl. eInk-es epub readerre, azok számára jó hír lehet, hogy hamarosan az E-könyv.hu-n is ott lesz a portfólió. És másik verziók lesznek! A szöveg nyilván ugyanaz, a minőség remélem jobb. Extra hír: kifejezetten forró tartalom is várható ;-), nagyon hamar.

Az e-könyv.hu egyébként is gyorsul, nemsokára a Galaktikából is kapnak papíron már jól fogyó címeket, kezdetnek egy bizonyos Lukjanyenkótól, aki az Őrség-sorozatával lett híres, és most az Őrök világa című opusz jön ki először villanyon. Aki pedig szelídebb húrokat pengetne (értsd: kiskorú gyermeke van), annak ott lesz Varró Dani: Akinek a lába hatos című gazdagon illusztrált verseskötete. Továbba perceken belül megjelenik a Segítő mesék sorozatból a Háromfejű Agaton című darab. Méghozzá ingyen.

A másik játékos a Könyvmolyképző, akik már hónapok óta készítik elő a saját inváziójukat, webshopjukat, jó címeik vannak nekik is nagy számban, és a piac kulcsszereplőivel dolgoznak együtt. Konkrétumról még nem nagyon tudok beszámolni, de a webáruház már a zárt tesztelésnél tart, illetve készülnek már a belevalók is, és ebben a boltban is számíthatunk igazi premier darabokra, nem csak Magyarországról. Kicsit meg is lepődtem, nem számítottam rá, hogy a Twighlight magyar kiadójánál Zlatan Ibrahimovic önéletrajza is szembejöhet.