E-könyv olvasók

Nem lesz rendhagyó ez a poszt. Sőt, azt a szokásos, unásig ismert frázist fogja hozni, amit minden portékáját áruló kereskedőtől hallottunk már: „jöjjön, vásároljon!”. Az utóbbi néhány hónap e-könyv-piaci mozgolódásában minden eredménye ellenére kicsit kikerült a rivaldafényből a Digitalbooks.hu, pedig az új piacra lépő kisebb vállalkozások (Ad Astra, Agave) és a frissen érkező nagy (Book&Walk) felettébb érdekes „apróságokról” vonják el a figyelmet. A blogon egy új sorozatot indítunk hamarosan, amelyben minden érdemi munkát végző magyar e-könyv-tartalomszolgáltatót (kiadót, boltot) bemutatunk. Ingyen, bérmentve és többé-kevésbé pártatlanul. Szerencsére hosszú lesz a sor. Előzetesként álljon itt három olyan újdonság, amely remélhetőleg a közérdeklődésre is számot tart, mindhárom a Digitalbooks.hu égisze alatt.

Először…

Sok blogposzt, fórumbejegyzés és komment említi a magától értetődő és örvendetes tényt: sokan olvasnak tömegközlekedési eszközön, utcán, parkban, repülőn, hajón és minden egyéb helyen. Talán a wc-n olvasók kivételével mindenkinek jól jöhet az a kezdeményezés, amely az ismeretleneknek nyújtott kvázi-önzetlen segítségnyújtás, a gerillamarketing, a vásárlótoborzás és a törzsvásárlói kedvezmények furcsa elegye. Ha akad valaki, aki szeret játszani vagy épp apró szívességért cserébe 15%-os kedvezményt kapni, esetleg e-könyv-olvasót vagy egy éven át 50%-os kedvezményt nyerni, annak érdemes elgondolkodni a regisztráción. Mivel szerintem ők sokan vannak, az osztálytermek padsorai kivételével mindenütt van helye az ADD TOVÁBB! kampánynak.

Másodszor…

Igen, tudjuk, hogy nagyon kellenek a kurrens, sőt, külföldi szerzőktől származó kiadványok, sikerlistás könyvek. Egy kis vállalkozásnak a lendületbe hozáshoz talán meggondolatlanság lenne ekkorát harapnia, viszont jó könyveket és nagy számban megjelentetni – szerintem – üdvözítő út. Április eleje óta az akkor sem elhanyagolható háromszázegynéhány darabos kínálatot a hatodával, 50 könyvvel bővítették, köztük a Tarandus újdonságaival, a Reneszánsz Kiadó szülőknek „kötelező” olvasmányaival (például Adele Faber–Elaine Mazlish: Beszélj úgy, hogy érdekelje, hallgasd úgy, hogy elmesélje), és számos további kiadó (Duna International, Napvilág, Tudatos Lépés, Dog Books) kiadványaival. És ha ez még nem lenne elég...

Harmadszor…

Egy meg egy az egy. Vagy másképpen: egyet fizet, kettőt vihet. Azon túl, hogy a Tarandus nemrégiben „jóárasította” a könyveit (egységesen 980 forintba kerül minden e-könyv), most erre is tromfolt egyet: minden kifizetett rendeléshez kupont adnak, amellyel egy tetszőleges Tarandus-könyv ingyen letölthető. Hm... Azt hiszem, ennél több nem is nagyon kell. Vagy igen?

(Folytatása következik)

Intro

Egy kis meaculpázással kell kezdenem. Ez a poszt nagyjából két hónapja keresi az idejét, hogy megírjam, és azóta jó nagy lépések történtek a témában. De legalább ezekről is ejthetünk szót.

Téveszmék

Sokan gondolják azt, hogy e-könyvet kiadni minimális költségből lehet, hiszen az egy az anyagi világban nem manifesztálódó valami, absztrakció, egy marék jól elhelyezett elektron. Sajnos a helyzet az, hogy ha mindent profin és legálisan akarunk csinálni, akkor bizony lesz költség és nem is kevés.

Kezdjük ott, hogy az e-könyv szövegét is gondozni kell (írói jogdíj, tartalmi szerkesztő, lektor, korrektor, műszaki szerkesztő stb.), ezeket példányszámtól függetlenül illő kifizetni. Nyomdaköltség és a printhez kapcsolódó logisztikai költség (üzlethelység-bérlés, postázás pl.) valóban nincs, de van helyette szerverbérlés, sávszélesség és megbízhatóság vásárlás, pénzügyi tranzakciós díj, ez utóbbi, főleg a remélt tranzakciók méretéhez képest kellemetlenül magas is lehet, vagy szénné kell alkudozni magunkat a számlavezető bankkal. Illő összerakni egy rendes, és tényleg rendes webshopot. Itt vannak minimálkonfigok, és wordpress pluginek, de én a rendes boltra szavazok.

Ezekkel a bizton fölmerülő költségekkel szemben áll az a tény, hogy a mostani e-könyv piac gyakorlatilag a "Long Tail" modell mentén működne (ha lenne soktízezres címszám), premier címeket nagyítóval kell keresni a mostanra már egy-két ezresre duzzadt legális állományban, azaz az egy címre eső eladási számok jellemzően a "pár darab - kevés tucat" nagyságrendben szóródnak. Azaz önmagukban a fix költséget sem termelik ki. 

A jövedelmezőséghez vagy alternatív bevételi források kellenek, amik elviszik a hátukon a fix költségeket (keresztfinanszírozás), vagy alternatív költségmegosztás, mint pl. a civil hozzájárulás. Az elsőre jó példa a Fapadoskönyv, ahol a print-on-demand adja az anyagi bázist, a másodikra  mondjuk az SFmag, ahol meg a nem direktben fizetett "civilek" és a közösség tartja fönn a működést.

Megoldások

Amióta van "jóárasított" Kindle, és a Koobe birodalom sem elhanyagolható tempóban tud terjeszkedni (az ukránokról már nem is beszélve ;-), azt azért ki lehet jelenteni, hogy nem a készülékhiány a gátja a magyar e-könyv piac robbanásának. Hanem a premier tartalmak (legális) elérhetetlensége. Mivel a készülékpiac "már robbant", csak e-Ink készülékből soktízezres darabszám van kint, okostelefonokból, meg tabletekből így együtt meg többszázezres, azokon nem olyan kevesen olvasni szeretnének, nem csak Long Tail tartalmakat. És ha nem is publikusan, és legálisan, de vannak, sőt szaporodnak az így elérhető premier tartalmak.

Igény tehát van, ez bizton állítható, mint ahogy az is, hogy a Long tailen és warezen szocializálódott olvasó réteg nem fogja eltartani a premier e-kiadást önmagában.

Cserébe viszont a premier tartalmak (jó eséllyel, és némi kockázattal) eltartják magukat, és kitermelik a címre jutó fix és formátumfüggetlen költségeket, ha kijönnek papíron is. Azaz az e-kiadás költségeibe elegendő a formátumspecifikus költségeket bekalkulálni (ez praktikusan csak maga a konverzió, és a pénzügyi tranzakció költségei) és onnantól már ezek a minimál-példányszámok is jövedelmet (profitot) termelnek! 

(A képet itt találtam)

A Multimédiaplaza az első fecskéje (Vándorsólyma) után az idén (az expanzió finom lassulása mellett) is folytatta a premier címek párhuzamos indítását, és ha nem is tömegével, de csordogálnak az izgalmas címek. A teljesség igénye nélkül, de ezekre is érdemes odafigyelni: Elder Robinson: Nézz a szemembe, Kiderülés, írta Laár András könyve :-), vagy éppen a Hawking élete és világa. A DigitalBooks is képes a megfelelő feltételekkel és minőségben történő párhuzamos kiadásra.

Aktuális kedvencünk az Ad Astra, ha tételszámban nem is, de arányban mindenképpen tarol, négy könyvéből hármat (az már nem is kétharmad hanem háromnegyed! ;-) elektronikusan is kiadott, és a negyedik se rajta múlt.

SPOILER ALERT: A Felhúzhatós lány villanyverziója döbbenetesen jól fogy, sikerrel pályázhatna a Nobel-pizzánkra, ha az esélyes nem tartana már 95 darabnál. És zsánerverseny van, mert ezt a bizonyos favoritot Galaktika árulja. Maradjanak velünk, hamarosan jövünk az eredményhirdetéssel :-)

És ne feldekezzünk meg régi nagy kedvencünkről az Agavéról sem, akik ha az utolsó (könyvheti)  Kondor-krimit nem is, de az Ember könyvét egyszerre készülnek kiadni papíron és elektronikusan is.

Azaz, foci-nyelven szólva, valami elkezdődött!

Mellékhatások

Annyit nagyjából meg lehet állítani a viszonylag kis számú minta alapján, hogy szigorúan a címre vetíthető közvetlen költségek alapján, az e-megjelenés a papírkiadás költségeit 3-6%-kal emeli meg, és önmagában is profitábilis tud lenni, ha nem is szakítja szét a bankszámlát. Innentől már spekuláció, de szerintem az e-verzió nem kannibalizája hanem hírértékével támogatja a papíreladásokat is. Ezt a 3-6%-ot meg egy tökösebb marketinges úgyis kilobbizza a költségvetésből.

A gond ott van, hogy a pénz elkülönítése kevés az e-megjelenéshez. Kell hozzá még attitűd, a kiadónak akarnia kell ebben a szférában is megjelenni, és szervezetileg is illene foglalkoznia a dologgal; legyen aki az e-kiadást manageli, annak minőségbizosításáról gondoskodik, kezeli a bedolgozókat, alvállalkozókat, az esetleges ügyfélpanaszokat. Fő állást pedig nem tart el az e-kiadás, sajnos, még egyet sem, azaz az áramvonalasra optimalizált kiadók személyzetében valakire plusz feladatként szállhatna rá az e-könyvek kultiválása, amit az illető vagy szeretne vagy nem.

Verdikt

A mellékhatások ellenére errefelé sejtem a jövőt, valahogy csak beintegrálódik a kiadók szemléletébe, hogy érdemes e-változatot is kiadni, és rászánni a kapcsolódó szervezeti és technológiai fejlesztéseket. Továbbá abban is hiszek, hogy ha egyszer egy kiadó megindul ebbe a párhuzamos formátumos irányba, utána fölfedezi azokat a lehetőségeket, amik mentén javíthatja a közvetlen kapcsolatát az olvasóival (nem mellesleg kihurkolva a nagykereket ebből a viszonyból).

És a végén az olvasó maga döntheti el, hogy az adott címet kitől és milyen formában óhajtja megvenni.

Bár évek óta váltjuk a világot itt a blogon, még mindig vannak sokan, akiknek teljesen új, és idegen ez az ekönyv-dolog. Adeptus története ha nem is teljesen tipikus, talán szolgál tanulságokkal a most vásárolni szándékozóknak.

A történet itt és itt jelent meg először, a másodközléshez megkaptuk Adeptus szives engedélyét. (A terméklinkekért engem tessék ekézni ;-)

Dworkyll

Előtte (2011. február 23)

On the Page

Hogy miért nincs még Kindle-em? Részben azért is, amiért – ha jól emlékszem az évszámra – 2004-ig mobiltelefonom sem volt. Addig jól megvoltam nélküle, addigra viszont már nem nagyon lehetett boldogulni nélküle. Mindenesetre nem hiszem, hogy az e-olvasóval megvárnám, amíg már nem lehet papírkönyveket kapni, de egyelőre valamivel több érv szól a vásárlás ellen, mint mellette. Jó, 30 ezer forint nem egy egetverő nagy összeg, de ahhoz elég nagy, hogy csak olyan eszközre adjam ki, amit sokat használok. És a dolgok jelenlegi állása szerint ahhoz, hogy kihasználjam a Kindle-t, alaposan át kellene alakítani az olvasási szokásaimat.

Például én 90 százalékban magyar nyelven olvasok és ezen nem is szeretnék változtatni. Illegálisan persze kismillió magyar nyelvű e-könyv elérhető, de nehogy már egy könyvtáros kezdjen el könyveket lopni, még a zenék letöltésénél is rossz a lelkiismeretem. Oké, vannak első fecskék a magyar ekönyv-piacon, de nagyon messzinek látszik az az idő, amikor minden új kiadást be lehet szerezni elektronikusan is.

Az egyik lehetséges válasz: olvassuk a külföldi műveket angol eredetiben vagy angolra fordítva, hiszen úgy a nagy többség hozzáférhető. Nem mondom, elboldogulok az angol nyelvvel, de valószínűleg soha nem fogok tudni olyan gördülékenyen olvasni a nyelven, mint akár németül. És már a német is egy jelentős hendikep, mert hiába világnyelv, az e-könyvek szempontjából kegyetlenül le van maradva az angolszász világtól.

Nem olvasok sok új magyar könyvet, de arról a kevésről nem szívesen mondanék le. Persze lehet a Kindle mellett is papírkönyveket vásárolni, csak akkor már annyira nem jó üzlet. Úgyhogy logikus lenne addig várnom, míg idehaza is természetes lesz, hogy gyártsanak elektronikus kiadásokat a könyvekből.

No, addig nem fogok várni, de még nem hoz eléggé kísértésbe a kütyü, hogy a hitelkártyámért nyúljak.

Címadó szám: Chroma Key: On the Page (1998)

Utána (2012. május 9.)

On the Page - revisited

Annak idején ebben a bejegyzésben arról értekeztem, miért is nem vettem még e-könyvolvasót. Az indokokat elolvashatjátok ott. Kilenc hónappal később megszületett az elhatározás, hogy mégis beruházzak egy Kindle-re. Az alábbiakban a döntés hátteréről, és a beruházás megtérülési rátájáról értekezünk.

Tulajdonképpen mindig is izgatott az e-olvasó mint kütyü, csak sajnáltam rá a pénzt, meg keveselltem a kínálatot. Aztán az Amazon tavaly október elején bejelentette a 79 dolláros Kindle-t és úgy éreztem, eljött a pillanat. Persze 109 dollár lett belőle, de még így is elfogadható áron jutottam a készülékhez, pláne, hogy még éppen befértem azon szerencsések közé, akiknek nem kellett megfizetniük az ÁFÁ.t.

Adeptus könyve – ahogy nem túl fantáziadúsan elneveztem – októbertől karácsonyig egy szekrény mélyén pihent, hiszen ilyen értékes dolgot csak különleges alkalmakra veszünk. Aztán elkezdtem rápakolgatni dolgokat. Megvettem a feljavított Hiperballadát a Galaktikától, felmásoltam a legtöbb SFmagon megjelent novellát, Cory Doctorowtól a The Makerst az Ómagyarország-projekt két e-könyvét, néhány ingyenes klasszikust, mint az Alice Csodaországbant, a Drakulát vagy a Sleepy Hollowt, továbbá obskúrus forrásból származó Orson Scott Card-könyveimet.

Utóbbiak azért is érdekesek, mert az SFPortal egy korábbi körkérdésére azt a választ adtam, hogy az első ebook-olvasón olvasott könyvem a Holtak szószólója lesz. Így is lett. Meg azért is érdekes, mert magát a Végjátékot is elektronikusan olvastam, de az MP4-lejátszóm butatelefonnyi kijelzőjén. Hát ez elég rendes minőségi váltás volt.

Gyakorlat teszi a mestert, nincs ez másként az idegen nyelven olvasással sem. A német már évek óta zökkenőmentesen ment, de néhány regényen keresztül sikerült az angolt is a megfelelő szintre juttatni. Így viszont az az érvem, hogy nincs olvasnivalóm, elbukott, hiszen az Amazonon bele lehet fulladni az e-könyvek tengerébe (hú, de olcsó metafora volt!). Az első, az Amazonról pénzért letöltött könyvem, azt hiszem (és igen, a rendszer megerősített) Stephen Kingtől a 11/22/63 volt (A reklám helye: hamarosan megjelenik ismertetőm a könyvről az SFmagon). Felfedeztem azt is, hogy bár a német Amazon nem szereti a magyar Kindle-tulajdonosokat, a német kiadványokat az amerikai Amazonból is el lehet érni.

Kedves papírkönyv-soviniszták! Ti hiányoljátok a könyv szagát, de én, a könyvtáros azt mondom néktek, Kindle-ön olvasni jó! A legtöbb könyvnél kényelmesebb – persze ehhez rendes tok kell, de azt 3000 forintért vettem egyet a Vaterán -, és nekem úgy tűnik, még a szemet is kevésbé fárasztja, mint a papír-tinta kombó. Ami még nagyon rokonszenves, főleg az angol nyelvű olvasmányoknák vettem hasznát: mindig néhány gombnyomásra vagyok az egynyelvű szótár szükséges szócikkétől.

2012 aztán a magyar ebook-kiadás terén is hozott egy – ha nem is nagy, de valamekkora – ugrást. Az Agave is elkezdte az elektronikus könyvek forgalmazását: igaz, csak régi címekkel kezdtek, de például Brandon Hackett-től Az ember könyve már szimultán jelenik meg papíron és villanyon. No és az Ad Astra olyat tett, amit előtte talán senki: minőségi külföldi irodalmat hozott haza puha DRM-mel.

Sokan vannak, akiknek az e-olvasó drasztikusan megváltoztatja az olvasási szokásaikat. Nálam nem ez történt: a beszerzési szokásaim változtak meg. Eddig gyakran rendeltem Németországból és az angolszász országokból postán könyvet, erre már sokkal ritkábban van szükség. Van, amit azért veszek meg, mert elektronikusan elérhető, de nem jellemző: még mindig a tartalom az elsődleges. Papírkönyveket továbbra is vásárolok, talán nem is kevesebbet, mint azelőtt, csak éppen nem az az egyetlen opció, és van módom tehermentesíteni túlzsúfolt könyvespolcaimat.

Adhatnék tippeket, hogy vegyetek-e e-olvasót, de igazából mindenkinek magának kell mérlegelnie, hogy megéri-e neki. Viszont szívesen látom mindenki véleményét a témáról. Úgyis olyan ritkán szólnak hozzá ezen a blogon.

Naszóval,

volt a előző poszt kommentjeiben egy jó kis eszmecsere arról, hogy mekkora is a magyar e-könyv piac, illetve hogy mekkora példányszámokkal lehet számolni. Én meg tettem egy kellően kétségbesett, de szerénynek nem mondható kijelentést, hogy aki átviszi az 100 darabos eladott példányszámot e-könyvből, az vendégem egy pizzára. Nos, egy kedves magyar író, akinek a nevét még őrizgetném egy darabig (a tiszta verseny végett;-), jelentkezett, hogy februári kiadói jelzés szerint már 92 példánynál áll a számlálója. Azaz nagyon közel van, sőt ha minden jól megy, hamarosan újabb címmel fog előállni, az e-piacon is.

Mint azt a kommentben is jeleztem, nekem csak örömömre szolgálna egy ilyen díjat átadni, ezért emelném egy picit a tétet: az első három cím a vendégem egy-egy "100-as Nobel pizzára", és ha addig találok még szponzort, akkor esetleg hagyományt teremtünk ebből.

Kedves forgalmazók, ha van olyan címetek, amik esélyesek erre a pizza-dologra, kérem jelezzétek. 

Ameddig meg kisül a blogpizzánk, olvassátok (vagy hallgassátok) Csoda és Kósza kalandjait a Puszta Pizzériában :-)

Kedves barátaim,

amellett, hogy felköszöntitek Mónika nevű barátaitokat és ismerőseiteket, támogassátok a szabad világot, és küzdjetek a kemény DRM ellen ma is :-)

Kezdjük ott, hogy sokan várják a szines eInk eszközöket, mint egy ésszerű következő lépcsőt, köztük példának okáért Auer olvtárs. A fejlesztése évek óta húzódik, piacképes verzió nincs a láthatáron, és valóban valós igény lenne a szine eInk? Megéri beletolni a nem kevés pénzt a kutatás-fejlesztésre?

Ha csak a papírkiadást nézzük, szerintem a fekete-fehér (egybites) megjelenítés nagyon nagyon sok mindenre elég. Vannak persze szines nyomatok is szép számmal, de pont azokat 

1. vagy fölösleges az e-térbe átvinni,
2. vagy nagyon pazarul át lehet vinni már ma is.

Ma végre kézbe vehettem egy új iPadet, és hát valami döbbenetes. Az anti-alias végre ugrott, olyan éles betűképe van gyakorlatilag bármilyen értelmes karakterméretnél, hogy borotválkozni lehet vele. A régieken ott lehetett filózni hogy melyik fontnak árt legkevésbé a nyomorult élsimítás, itt meg az a legnagyobb kaland, hogy kitaláljam, melyik font tetszik a legjobban. (Igen, sajnos még mindig egy választható fonttal parsol az iBooks, bár lehet hogy tévedek. Mintha láttam volna couriert a törzsfontok közé keveredve, a szövegben...). Erre még visszatérek.

Viszont. Lássuk mit írt Charlie Stross, egy pár napja?:

...It's my belief that today's e-ink ebook readers are doomed to obsolescence within a short period — 2-3 years possibly, 5 years probably. This is because the power consumption of LCD displays is dropping and their quality is rising. e-ink devices are inherently incapable of displaying video, are lousy as web browsers due to the screen refresh time, and if you use them to play audio or do any intensive processing (such as running apps) their battery life drops towards that of a regular LCD-equipped tablet. They're essentially single-purpose devices, competing in a market with general-purpose devices. Their only advantages are battery life and readability in direct sunlight, both of which are under threat. So it's my belief that general purpose tablets (and big-screen smartphones) will drive e-ink readers out of the mass market within 2-5 years, just as smartphones killed off your 2003 Palm Pilot....

Egy fecske nem csinál nyarat (én meg továbbra is rajongok a saját eInk olvasómért ;-), ellenben itt egy furcsa hír (köszönet érte Acélnak): Két év óta először az eInk Holdings veszteséget termelt, 63 százalékos a visszaesés az előző év hasonló időszakához képest, és a kilátások sem rózsásak egyáltalán.

A szines eInk fejlesztésére én most egy petákot nem költenék, pdf-re, képregényre pl. a régi iPad is teljesen jó volt,  az új meg gyakorlatilag tökéletes. Ha lesz egyszer, majd jól nem viszem napra, de ez legyen a legnagyobb baj. Napon majd olvasok újságot, ha kis szinesekre vágyom ;-)

Szerintetek?

Vendégírónkról: az e-olvasás nagy öregje, aki már akkor villanyon olvasott, amikor a kínaiak még a négykombos kvarcóránál tartottak. Ő az, aki ha bemegy egy papírkönyv-áruházba, e-könyvvel a zsebében jön ki. Fogadjátok ismét sok szeretettel a Gyalugép Feketeöves Mesterét, scan_dalt, aki folytatta(!) felfedezéseit az ukrán hadiiparban, és megint kipróbált egy csúcsterméket.

Dworkyll 

Pro.log

A világ elrohanni látszik mellettünk, legalábbis ami az e-könyolvasó készülékek fejlődését illeti, a hozzáférhető tartalomról már nem is beszélve. Az ember nem győzi kapkodni a fejét. Az Ectaco nem is olyan rég jött ki közel 10 colos színes e-ink olvasójával, amit az ukránok mindjárt bevetettek az iskolai oktatásban. Az új hagyományos szürke árnyalatos olvasók infra technológiával teszik feleslegessé a gombokat, már akinél ez bejön, és csak néhány napja előrendelhető a NOOK új élvilágítós ketyeréje… Így mindig öröm, ha új hazai viszonyokra adaptált olvasó eszköz kerül górcső alá még a forgalomba kerülés előtt.

Az új készülék nem egy ráncfelvarrott berendezés , kívül – belül teljesen átszabták a fejlesztői és ha igazak a hírek, további berendezések várhatóak még az idén a cégtől.

A PocketBook berendezései nem ismeretlenek a hazai közönség előtt, egyike azoknak, akik magyar kezelő felülettel, magyar szótárakkal és magyar nyelvű felolvasó szoftverrel szállítanak. Semmi root, jailbreak nem szükséges a kézhez idomításhoz :-).

Az készülék újdonságai első pillanatra szembetűnők. Új Ink Pearl ™ képernyő és teljesen átdolgozott forma. Szóval nem csak a legnagyobbak kaphatnak Pearl-t . A már megszokott lekerekíttet formák némi módosítással itt is megjelennek, de itt véget ér a hasonlóság a korábbi eszközökkel. Az előlap a nálam járt modell-nél fehér műanyag, láttam a neten létezik fekete keretű is a 622-esből, a hátlap viszont egy enyhén domború gumi tapintású műanyag felület ami az olvasó aljához érve kiszélesedik, megvastagszik. Jó kézbe venni, a csúszásgátló hátlap tapintása kellemes. Érdemes inkább a fotókra pillantani.

A másik nagy változás hogy elmaradnak a többirányban nyomkodható gombok, csúszkák, kapcsolók, ami maradt részben az előlap alsó részére illetve a csatlakozókkal együtt a bekapcsoló gomb az alsó élre költözött.

Itt található a fülhallgató, a töltést és kommunikációt intéző microUSB és a microSD (max 32 Gb ) nyílása is. Nincs stylus sem, minek, amikor igazi touchscreen-t visel a berendezés. Kis üröm az örömben, hogy ez még egy korábbi technológia, kapacitív alapon dolgozik, tehát egy plusz réteg került a szemünk és a e-ink képernyő közé. Emiatt a háttér kissé sötétebb, mint a megszokott „pörlös” eszközök esetében.

És igen van multitouch, pinch/zoom azaz egy nőgyógyász mozdulattal növelhetjük a fontméretet vagy a nézegetett fotókat. Kép alapú formátumok pdf, djvu illetve illusztrációk nagyításakor jól jöhet.

Műszaki jellemzők
Képernyő: 6 "E-Ink Pearl ™, 800 × 600, kapacitív, 16 szürkeárnyalat
Processzor: Freescale, 800 MHz
Operációs rendszer: Linux
Memória: 128 MB
belső memória: 2GB
Bővíthetőség: microSD 32GB-ig
Kapcsolat : USB 2.0, Wi-Fi
Text formátum: EPUB DRM, EPUB, PDF DRM, PDF, FB2, FB2.ZIP, TXT, DjVu, HTM, HTML, DOC, DOCX, RTF, CHM,
grafikai formátumok: JPEG, BMP, PNG, TIFF
audio formátumok: MP3
Audio: 3,5 mm-es fülhallgató jack
Akkumulátor: Li-Polymer, 1100 mAh
Méret: 174,4 x 114,4 x 9,1 mm
Súly: 190 g. Amint az adatokból is látszik, fürge, nagykapacitású, bővíthető eszközt kaphat kezébe az olvasó. Formátumok tömkelegében dúskálhatunk és egy MP3 lejátszó illtetve a korábbi készülékekből megismert felolvasó is rendelkezésre áll.

Olvasás, kommunikáció

Olvasgatás előtt szinte kötelező kör a firmware frissítés. A készülék a kapcsolatok menüben engedélyezve hamar felkapaszkodott az itthoni WiFi-re és gyorsan közölte, hogy friss firmware áll rendelkezésre, letölthető, telepíthető. Pár perc alatt leesett a friss firmware és elindult a telepítés, kis figyelmeztetés a képernyőn, hogy csak teljesen töltötten ajánlott frissíteni, majd timing out üzenet és kész. „Namégegyszer”, az eredmény ugyanaz. Szóval az első firmware frissítés csak akkor fut végig, ha ráakasztjuk egy PC-re a mellékelt kábellel. Állítólag a további frissítések már nem igénylik számítógép jelenlétét. 

Olvasnivalót több módszerrel is juttathatunk az olvasóra. Lehet olvasnivalót a microSd kártyára pakolni és a mellékelt kábellel közvetlenül az olvasó memóriájába, vagy a behelyezett SD kártyára másolni. Itt jött az első bibi, a kábelen csatlakoztatott olvasó az istennek sem akart megjelenni a meghajtók között, kábelcsere és megy minden mint a karikacsapás. Idegen nyelven tudók számos előre telepített angol, német olasz stb. és mily meglepő, orosz nyelvű epub formátumú könyvet kapnak e készülékkel. Ide került a gép részletes használati útmutatója is a képernyő méretéhez igazított pdf formátumban, egyelőre csak angolul.

Olvasás előtt célszerű fejest ugrani a beállításokba.

A fő képernyő beállítások/megjelenítés menüiben testre szabhatjuk magának az olvasónak a megjelenítését, orientáció, betűtípus, elsimítás, képernyőfrissítés gyakorisága, a menü betűtípusa stb. Az utoljára megnyitott könyvekből néhány illetve friss feltöltés esetén egy figyelmeztetés jelenik meg, hogy további opuszok tartanak igényt figyelmünkre. Tehát ha kedvencünk címe itt virít akkor akár innen is megnyithatjuk, ha nem akkor a könyvtár menüt megnyitva vadászhatjuk elő kedvenc könyvünket. Alapértelmezésben bekapcsolás után a már elkezdett könyv jelenik majd meg. Csoportosítható a megjelenítés módja a memória típusa (belső vagy SD kártya) író, cím stb. szerint. Listába rendezhetjük vagy nézegethetjük a könyvek kisméretű ikonja szerint.
A megnyitott e-könyvek beépített fontkészletével nem foglalkozik a megjelenítő alkalmazás, a készülék fontjait használja. Lapozásra az előlap nyíl-gombjait is használhatjuk, de itt a képernyő! A felület bár teljes egészében érintésérzékeny és jól reagál a tapogatásra, olvasás közben élvezhetjük az aktív zónákra osztott képernyő funkcióit. 

Tehát a mellékelt ábra szerint érintéssel lapozhatunk az oldalsó zónák alsó vagy felső részével oda-vissza. Az olvasáshoz szükséges helyzetérzékeny menü a kijelző közepének érintésével aktiválható.

Értelemszerűen kereshetünk a könyvben, ugrálhatunk az oldalak között, jegyzeteket, könyvjelzőket helyezhetünk el, betűtípust annak méretét és vastagságát állíthatjuk be és a második képernyőről indítható a szótár és a felolvasás. A kapott eszközön magyar-akármi szótár nem lakott, de a neten kis keresgéléssel számtalan dic kiterjesztésű szótár fogad bennünket, amit a készülékre másolva csont nélkül használhatunk. Magyar nyelvű felolvasó modult szintén nem találtam, de az alapértelmezett négy nyelven szépen olvas a jószág. A hazai képviselő kérdésemre megerősítette, hogy a kereskedelembe kerülő eszközök már tartalmazni fogják a hiányzó szolgáltatásokat.

A maradék alkalmazások immár a szokásosak, lehet játszani az eszközzel, Pasziánsz és Sodoku áll az unatkozók rendelkezésére, ebbe a szekcióba került a képnézegető és a böngésző is. Ki ne feledjem egy zsebszámológép is van :-). És innen indítható az mp3-lejátszó is.

A PocketBook-nál már megszokott módon a menü alsóbb bugyraiban megváltoztathatjuk a gombok funkcióját, a beállításokat pedig jelszóval védett profilokba menthetjük.
Kishíján lemaradt, az olvasó nyomógombjai felett egy zöld LED világít, felvillan ha valamelyik funkciót elindítottuk, stb. A menüben kikapcsolható ez a szolgáltatás, részben energiatakarékosság miatt, de lehet zavaró is.

Verdikt

A nagy kiadók eszközeivel összehasonlítva talán nem annyira egetverőek az új modell újdonságai, de az E-Ink Pearl™ képernyő, az érintés-érzékeny felület, a számos újítás, ami a menürendszert és a használatot könnyebben kezelhetővé teszi, biztosan hamarosan híveket szerez magának. Nem utolsósorban a megújult külső is hozzájárulhat ehhez.

Ami tetszett:
Jó, biztos fogású külső
E-Ink Pearl ™
Áttekinthető, magyarított felület
Sok olvasható formátum
Szótár és felolvasás (majd) magyarul is

Ami kevésbé:
Az a fránya micro USB kábel, csatlakozó,ami nem nagyon csatlakozik
És az Ő aljzata a készüléken (az elegánsan csapott alsó perembe épített csatlakozóba nem egyszerű beletalálni, mellesleg más készüléknél sem, a NOOK-é is ilyen pl.)

A végére maradt néhány tanács, amivel használhatóbbá tehető a készülék. Az epub megjelenítő de a többi formátum is (pdf, djvu kivételével) a készülékre telepített fontokat használja. Az összeset kipróbáltam, de a szememnek tetszőt nem sikerült kiszúrni közülük. Más készülékekhez amelyek hasonló módon ignorálják az epubba égetett fontokat mellékelnek az olvashatóságot megkönnyítő fontkészleteket. A PB-622-eshez is szívesen látnék ilyen jól olvasható fontokat. Elvileg egyébként bővíthető a memóriában ülő betűtípusok száma. Valamint egy kis méretű hálózati töltő és egy fülhallgató beleférne még a csomagolásba. Lesz a készülékhez illő tok, én meggondolnám valamilyen pozícionáló eszköz forgalmazását is, egyes menükben pl. nyitott szótár ablak ikonjait nehéz újheggyel „belőni”.

Kinek ajánlható? Bárkinek aki nem szívesen bíbelődik konvertálással, anyanyelvén szeret kommunikálni az olvasójával, nem számítógépes guru de szeretné megismerni az olvasásnak ezt az új formáját

Köszönettel tartozom Dmitrij Voznyuknak (PocketBook), aki a forgalomba kerülése előtt a kezembe nyomta a készüléket .
 

Kedves barátaim az Úrban,

megfáradva bár, de túléltük a Könyvfesztivált. Hálás köszönetem küldöm ezúton is mindenkinek, aki jelenlétével, nota bene vásárlásával emelte az esemény színvonalát. Voltak ott elvetemült kiállítók, innen a blogról is ;-), Scan Dal mester a múlt évezredből származó LCD-s olvasóival, Ignis az automata e-könyv gyárával, vagy Atyaman a duplacsövű (Duokan), epub-képes Kindle-jével, Professzore, akinek a szövegét a "zászlónkra" véstük, még egyszer köszönöm. Sajnos szerénytelenségemet sem hagyhatom ki a megszállottak felsorolásából, ugyanis a második nap közepére sikerült összehozni, hogy ott, a vásáron helyettesítsem a napokban beinduló gyártósort.

És bizony aki kellő elszántsággal, némi készpénzzel, valamint valamilyen hordozóeszközzel jelent meg, az ott a helyszínen megvásárolhatta e-könyv formában is az elérhető kiadványokat. Kis körkép: a zöm Kindle-t hozott, a kisebbség pendrive-ot, de bukkant föl Blackberry és Samsung Galaxy Tab is. Epubot alig kértek, azok Koobe Juniorra, Nookokra és talán egy Sonyra kerültek.

De ami a nagylényeg: az összes eladott példány 15.06%-a bizony a villanypéldányokból fogyott, a minimális marketing ellenére. Ebben nincs benne a Kvantumtolvaj, ami ugye nem érhető el elektronikusan, benne van viszont a tény, hogy a papírcímek praktikusan kétszer annyi ideig voltak elérhetőek.

Ez szerintem óriási fegyvertény, hosszú távon a tizedével is halálosan boldog lennék, főleg ha nem lenne ilyen "címdiszkrimináció", hogy ez van, az meg nincs. Lehet, talán kisssé korai levonni a következtetést hogy:

• ha van megfelelő minőségű (premier) cím (A felhúzhatós lány, Zoo City, és a Marija Morevna)
• ha van megfelelő ár (1500 HUF ebben az esetben)
• ha vannak megfelelő kondíciók (formátumválaszték, puha DRM-mel)
• ha van megfelelő kiszolgálás, ne adj isten személyes kapcsolat a kiadóval/készítővel

akkor az e-könyv igenis piacképes termék. 

A nagy sikerre való tekintettel az Ad Astra tervez hasonló happeninget a Könyvhétre is, sajnos nem rajtuk múlik, hogy a mostanival azonos címválasztékot lehet majd ott is "dedikálni", mert a Könyvhétre megjelenő címre-címekre nem adták meg az e-jogot. Még ;-) De ki tudja.

És hogy szépek is legyenek, itt a szerkesztő, a designer és a Zoo City minden formában:

Meg még néhány kép:

 Csilla: "Mondom, hogy megváltjuk a világot!"

A törzsemberek: Atyaman és Adeptus

 A Kossuth kiadó is örül nekünk :-)

Ostromállapot :-)

(A fényképekért köszönet Keltnek és Scan Dalnek).

Sziasztok,

mint azzal már fenyegetőztünk, kitelepültünk a könyfesztiválra jól. A móka kedvéért az F5-ös stand, ahol a legkeményebb urban fantasy és mythpunk kapható :-) csakis és kizárólag gyerekkönyveket áruló standokkal van körberakva. Mit mondjak, a könnyen azonosítható a vásárlóközönségünk.

Szóval, aki meg akar látogatni, eszmét cserélne, kérdése van, vagy csak egy visszautasíthatatlan ajánlata, keressen bennünket nyugodtan. Természetesen van nálunk egy raklap olvasó is ;-) 

És mi ugyan nem árulunk semmit, de az Ad Astra könyvek teljesen rendben vannak, papíron is ;-) és remek kedvezményekkel kaphatóak.

Na, idén megpróbálunk gyorsabbak lenni, mint tavaly, aki tud és érdekli a téma, csődüljön le a jövő hétre Veszprémbe, számos izgalmas előadás várja téma irán érdeklődőket. Ehran olvtárs összeszedte az ekönyv-közeli témákat

2012. 04.11. 15:00, B terem
Péterné Czakó Edit (INNOCENTER Közhasznú Nonprofit Kft )
Felsőoktatási digitális tananyagok publikálása NetLEARN alapon

2012. 04.12. 10:00, A terem
Győrffy Szabolcs, Kazsoki Gábor (Országos Széchényi Könyvtár)
Elektronikus könyvek szolgáltatásának folyamata - az EoD projekt

2012. 04.12. 11:30, A terem
Léces Melinda (Semmelweis Egyetem TF Kar Könyvtára)
TF Digitális Könyvtár

2012. 04.12. 17:30, A terem
Moldován István (Országos Széchényi Könyvtár)
Új fejlesztések, együttműködések a Magyar Elektronikus Könyvtárban, 2011-ben

2012. 04.13. 09:30, A terem
Béniné Virág Mária (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár)
Szolgáltatásfejlesztés a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban

2012. 04.13. 11:00, A terem
Sándor Ákos              
(SZTE Klebelsberg Könyvtár)
Elektronikus dokumentumszolgáltatás az SZTE Klebelsberg Könyvtárban

2012. 04.13. 12:00, A terem
Bujdosóné Dr. Dani Erzsébet
(Debreceni Egyetem)
Neumann kontra Gutenberg-galaxis? - Különös tekintettel a generációs olvasási szokásokra

2012. 04.13. 12:00, B terem
Legeza Dénes
(Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala)
A tömeges digitalizálás útvesztői

2012. 04.13. 12:30, B terem
Ránki Sára
(Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar)
Az internetes bűnözés

:)

A teljes program itt található:
https://nws.niif.hu/nws2012/NWS2012_VeglegesProgram_20120326a.pdf
 

A menet a szokásos, élőben közvetítik az egészet, se reklám, se fizetős oldal, aki akarja nézheti, itt:
http://videotorium.hu/hu/live/details/626,Networkshop_2012_konferencia
Az egyes termek mellett a közvetítés ideje alatt majd megjelenik egy kameraikon, arra kattintva jön be a terem videóképe.

Aki véletlenül mégis a fővárosban marad, annak ajánlom az SFportal meetupját jövő csütörtökön, amelyik kifejezetten ekönyv-mentesnek indul, de azért benézek én is ;-) Kelt (a Hármas Könyvelésből) imigyen vezeti föl Menedzsment nevében:

Szuletesnai SFMeetup lesz szerelmes bratim!

A programban meg akadnak lyukak, de az egeszen biztos, hogy az e-konyvekrol valo sok szofia beszed utan most vissza fogunk menni a papirig. Egeszen konkretan csinalunk is papirost, meg szo lesz arrol, hogy mire jo meg azon tul, hogy csillogo mellkasu vampirokrol szolo torteneteket lehet ranyomtatni.

Aztan Az ehezok viadala kapcsan szo lesz a konyvrol es esetleg a filmrol is. Ugyse usszuk meg, hogy beszeljunk rola, porog a marketinggepezet rendesen.

Szo lesz arrol, hogy mi jon az apokalipszis utan, lehet-e modellezni, hogyan probalta meg a Discovery, es hogy honnan lehet az atomhaboru utan rendes forrasztopakat szerezni.

A helyszin a szokasos: Tundergyar, a meetup maga pedig aprilis 12-en csutortokon este hetkor kezdodik.

Gyertek, jo lesz.

A Menedzsment
 

Itt lehet rákérdezni Merrasra, hogy hogy áll az Amazon-hódító projektjével, és Keltre, hogy miért nem használ ekézeteket ;-)

Még egy vendégposzt mára Piettro tollából. Azért tanulságos, mert gyakorlatilag kívülállóként, értelmes (leendő) vásárlóként kellően pontos, és néhol sajnos sötét képet fest a nagy büdös helyzetről.

Kommentnek hosszú lenne a mondanivalóm... Közel másfél éve van olvasóm. Tisztában voltam vele, hogy nehéz lesz az e-könyvek elterjedése Magyarországon, de 2011 Karácsonyára nagy robbanást vártam. Ígéretes kezdet volt látható a Multimediaplaza, a Galaktika, az SFportal táján is.
A mai helyzetet viszont talán a kétségbeejtő kifejezés adja vissza a legjobban. Hol van a legális tartalom??? Oké, a multimediaplaza.hu folyamatosan bővíti az olvasnivalókat. De könyörgöm, ha mindet elolvasnám, ez akkor is kevés lenne!

Nagyon szeretem a sci-fit. Bevallom, mindig is azt hittem, hogy ez a stílus fogja maga után húzni a többit (illetve a sci-fi "ponyva" ága, meg a sok fantasy) - hát nem a megvalósult science fiction egy e-könyv olvasó? A Galaktika harsányan indult neki, aztán olyan mély kussban van, december óta 0 db e-könyvet adtak ki, a papír megjelenések meg folyamatosak. Rákerestem, a szénné promotált "Időhajók" (amúgy 1996-ban írt! szóval nem egy új könyv) az Amazon.com-on kapható e-könyvként. De én magyarul szeretném olvasni...
Az sfportal ugyanez, csak régi könyveket adnak ki, amit már mind olvastam.

Rinyálnom fölösleges, az okok ismerni véltek (külföldi jogok?).

DE

A warez lassan eléri a kritikus tömeget, és lassan már nem csak a vámpíros könyveket fogják szkennelni.
Aztán egyszer valamelyik nagy is lép, és beteríti a piacot, csak azért, hogy ne legyen konkurenciája itt sem. És jó drágán fogja ezt tenni.
Fentiek senkinek sem jók Magyarországon, ezt nektek nem kell magyarázni.

Az ötletem, ami miatt az egészet megírtam, a könyvhéthez kapcsolódik. Kint lesztek, kint lesznek a kiadók is. Nem lehetne az orruk alá dugni, mennyi illegális másolat kering a neten? Nem lehetne számokat mondani, mennyi e-könyv-olvasó megrendelés volt az elmúlt időszakban? Hogy az emberek manapság akkora telefonokkal járnak mint anno egy ff TV volt, és simán olvasnak rajta? Én felvonulok, ha kell! :)
Ne nyafogjanak majd, amikor késő, hogy sok a szkennelt könyv, hanem fogjanak össze, és szerezzék meg a jogokat. Csak néhány húzónév kell, aztán jön minden magától. A technológia ismert, vadászni sem kell hozzáértőket. Az e-könyv nem múló hóbort, ahogy azt két éve az egyik kiadó első embere megjegyezte (saját fülemmel hallottam).

A másik, megtennétek, hogy nekiszegezitek a kérdést a Galaktikának, meg az SFportalnak, hogy mi a lófütty van? Talán nektek (a blog) válaszolnak...

Ja és még egy gyöngyszem, az ígéretesnek mondott Ad Astra kiadónak a válasza kérdésemre, hogy a hónapok óta hirdetett Kvantumtolvajnak lesz e e-könyv verziója, a következőt válaszolták:
"Alapvetően valamennyi könyvünkből szeretnénk e-könyvet is kínálni, de a Kvantumtolvajnál lehet, hogy erre kicsit még várni kell. A célunk az, hogy előbb-utóbb ennek is legyen hivatalos, megfizethető és könnyen kezelhető e-verziója."
Meg lehet nézni a facebook profil oldalukon (ja, honlapjuk a mai napig nincs), nem kamuzok. Szóval pofáraesés van itt is.:(

Kis közbevetés, az Ad Astra négy könyvvel jön ki a Könyvfesztiválra, mindből akartak e-változatot, puha DRM-mel. Eddig kettőre kaptak ilyen feltételekkel e-jogot, az kint is lesz addigra, a harmadikra van e-jog, de még nem fogadták el a puha DRM-et, az vagy összejön, vagy nem, elvégre szűk két van rá. A Kvantumtolvaj jogtulajdonosa meg hat hónapos e-zárlatot kért (és figyeli, hogy hogyan fogy az első két-három cím)

Én személy szerint elköteleztem magam az e-könyv (-olvasó) mellett, pózolok is vele, de nagyon jól bele tudom illeszteni az életmódomba, hogy 15 percet olvasok valahol, és mindig van nálam 3-4 még nem olvasott könyv, kedv szerint. A forrásokat pedig használni fogom, akár legális, akár illegális - a neten nevelkedett Z-generáció meg még inkább, ők letölteni akarnak, és azonnal, és ha nincs más, jó lesz a torrent is.

Köszönöm a figyelmet.

Ladányi Péter (piettro)
(iRiver Story)

Kedves Barátaim,

a mellékelt felhívás teljesen komoly, aki érez magában ambíciót, és éppen állást keres, küldjön egy CV-t a mellékelt címre. Ráférnek a rutinos játékosok magyar e-könyv piacra.

Dworkyll

e-Könyvek terjesztésével foglalkozó társaság ügyvezetőt keres

A magyar könyvszakmában prominens, digitális tartalmak előállításával és terjesztésével foglalkozó vállalatunk élére vezetőt keresünk.

Az ügyvezető feladata:
A cég stratégiai irányának megfelelően üzemeltetni a vállalatot
Bővíteni az e-könyvek választékát
Kiadói kapcsolatokat építeni, meglevőeket ápolni
A fejlesztéseket és a cégben zajló projekteket koordinálni
A könyvszakmában képviselni a társaságot
Külföldi partnerekkel kapcsolat tartása
Pénzügyi tervezés, tulajdonos részére beszámolók készítése
Digitális tartalmak fejlesztése, tartalmi ötletek megvalósítása

Elvárások:

• Felsőfokú végzettség
• Vezetői tapasztalat
• Felsőfokú, gyakorolt angol nyelvismeret

Előny:

• Könyvszakmai tapasztalat
• Online kereskedelmi tapasztalat
• Informatikai jártasság, szakirányú végzettség

Fényképes önéletrajzzal jelentkezni lehet az alábbi e-mail címen:
ebookcv@gmail.com

Intro

Nagygabe jelezte először, hogy hivatalosan is megjelenik a Harry Potter sorozat e-könyvben. Mivel ez a téma praktikusan az e-könyvkiadás állatorvosi lova, érdemes kicsit összeszedni és fölfrissíteni a részleteket.

Az első elektronikus változat

Talán mindenki emlékszik rá, mekkora felhajtás övezte főleg a széria utolsó pár kötetének a megjelenését. Éjszakai sorbanállások, rekordokat döntögető előrendelések, stb.. Nézhetnénk az összeset, de a tanulságok levonásához elég követni a VII. kötet történetét. Majdnem öt éve jelent meg, 2007 júliusában. Igazság szerint hamarabb volt elektronikus változat, mint papír, mert egy elvetemült arc végigfényképezett egy raktári példányt a saját fényképezőgépével, és azonnal fölrakta egy torrentoldalra. Az ember praktikusan azonnal lebukott (a képek exifje tartalmazta a fényképezőgépe gyári számát), de szellem már kint volt a palackból, a szombati premier után pár nappal már minimális erőfeszítéssel lehetett átolvasott, formázott pdf-eket találni. (Ehhez itt pont egy darab google keresés kellett, ma). Mindezt azután, hogy a Bloomsbury tízmillió fontot (!!) költött el a kötet korai szivárgásának megakadályozására.

Kis mellékszál, augusztus közepére volt magyar rajongói fordítás, miközben a hivatalost csak 2008 február 9.-én adta ki az Animus. Ők sem kapták meg az eredetit fordításra a megjelenés előtt. A hivatalos fordításra épülő, átolvasott, formázott elektronikus verzió felbukkanásához a "szürke zónában" három hét sem (!!) kellett.

Azt lehet mondani, hogy aki akart, gyakorlatilag a megjelenés után azonnal találhatott elektronikus változatot a szövegből. Ennek ellenére a könyv megdöntött egy csomó legális világcsúcsot is, a 24 óra alatt eladott 15 millió példányával, amit egy év alatt, némileg lassulva azért föltoltak 44 millióra. 

Következtetések:

1. megfelelő minőségű forrásból dolgozva, és itt most az irodalmi minőségre gondolok, az elektronikus változat NEM kannibalizálja a papírkiadást. Ezt a kevésszámú magyar cím forgalmazási adatai megerősítik.
2. a legcsillagháborúsabb gigacsiga-védőrendszer sem képes megállítani az illegális kópiák elkészültét és terjedését.

Ebook - Genezis or Nemezis?*

A megjelenés után Rowling (vagy a kiadói, a Bloomsbury és a Scholastic) évekig tiltakozott kézzel-lábbal az elektronikus megjelenés ellen, ám tavaly nyáron egész érdekes hírek röppentek föl: lesz hivatalos elektronikus változat, sőt: gyakorlatilag szerzői (!!) kiadások lesznek, mert az e-jogok nem a kiadóké; sőt <dobpergés, fanfárok> kemény DRM nélkül, csak puha DRM-mel!!!. (A "puha-DRM" kifejezés az enyém ;-) angolul watermarkingnak hívják. Sőt, a Dworkyll-féle "igazi" puha DRM rendes angol fordítása a steganographic watermarking lenne.)

Az egész történet azért válik éppen most érdekessé, mert egy új front látszik nyílni a könyvkiadók és a nagy könyvterjesztők (mammutok) között. Amazon, Barnes&Noble. A nagy könyvterjesztők azért válhattak naggyá, mert összeraktak egy igencsak hatékony, jól használható terjesztői gépezetet, kis híján megkerülhetetlenné válva az értékesítési folyamatban. Legalábbis elvileg. 

Ez a Pottermore nevű nullkilométeres kiadó, felvértezve a világ legyorsabban fogyó (és nem mellesleg legtöbbször lewarezolt) könyvcsomagjával már nem a kalózoknak dob kesztyűt ("Resistance is futile" ;-) hanem konkrétan az Amazonnak. A Pottermore nem beszállítója az Amazonnak, hanem az Amazon a Pottermore viszonteladója (affiliate)!! A Guardian bloggere szerényen csak így fogalmaz "Pottermore, ..., has forced Amazon into perhaps the biggest climbdown in its corporate history.".

És hogy teheti mindezt? Hát úgy, hogy nem használ kemény DRM-et, azaz nem bízza az ügyfélkezelését egy mammutra (mobi-Amazon, epub-Adobe), hanem szépen vízjelezik. És szó sincs kizárólagosságról, hogy csak az Amazon terjeszt, csak az Amazon áraz.

REKLÁM: a Fapadoskönyv pont ebben a modellben utazik. Ha egy kiadó szeretne elektronikusan megjelenni, akkor simán megteheti, hogy a saját webáruházában úgy árulja az elektronikus könyveit, hogy a Fapadoskönyv vízjelező szerverén csak "átfuttatja" a címeket (és a vásárlási adatokat, amik bekerülnek minden eladott példányba, egyedivé téve azt). És nem kell kiadónként puha-DRM-ező megoldásokat fejleszteni.

Persze az Amazont sem kell félteni. A teljes kiszolgálás érdekében (érted ;-) (olvasóplatformok közötti szinkronizálás, cloud-backup stb.) azért igyekszik hozzákötni a vásárlást Amazon accountokhoz. Azaz kicsit még DRM-ezik, mert ezt máshogy nem tudja. És persze a paperback Potter-összes húsz dollárral olcsóbb, mint a villanyos. Ms. Libri erre a jelenségre utalhatott a minapi interjúja végén.

Mindezekkel együtt a trendet abszolút pozitívnak értékelem. Ha Ms. Rowling és a Pottermore gyakorlata sikeres erre pedig komoly esélyt látok, akkor a kemény-DRM mellett tényleg nem marad érv a kiadók-jogtulajdonosok számára sem. És az ezerszer elátkozott magyar nagyterjesztők is törhetik a fejüket, hogy mivel védjék meg a pozíciójukat, ha a független kiadók a Pottermore útjára lépnek. Persze ehhez ilyen húzócímek is kellenek, nagyon.

Még egy kis magyar vonatkozás, hogy mi mennyivel előrébb tartunk ;-): lúzer varázslótanoncról és bölcs öreg varázslóiskola-igazgatóról szóló könyvünk már 1983-ban volt, A kétbalkezes varázsló címmel, Békés Páltól. Hogy, hogy nem, évek óta olvashatjuk vízjel és DRM nélkül a MEK-en, de még így is megérte a Mórának újra kiadni, 2011-ben. 

Köszönetnyilvánítás

Nagygabe-nek, amiért kiszúrta a boltmegnyitót, és Komavary senseinek, az inspiráló kommentekért.

Kedves barátaim az Úrban,

ez a pillanat is eljött. Szűk egy hónap múlva nyitja kapuit a XIX. Könyvfesztivál a Millenárison. És bizony mondom néktek, a sok konténernyi papírkönyv között teljesen konkrétan ki fogjuk bontani a blog zászlaját (lásd a mellékelt képet), és jól kint leszünk személyesen is, hogy az elektronikus kiadványokat és azok fogyasztóit képviseljük. (Remélem azért a papírnepperek nem úgy fognak bánni velünk, mint a violák a Megyeri útra betévedt zöld sassal ;-)

Történt pedig, hogy az év elején egy roppant szimpatikus kis kiadó az Ad Astra megkérdezte, van-e kedvünk beszállni melléjük a Könyvfesztiválon. Mivel egy nagyon új kiadóról van szó, akkorra a tervek szerint még csak négy címük lesz kint, ezért nem lesz a standjuk a plafonig pakolva. Ellenben amit lehet, kiadnának elektronikusan is, azaz jól megférnénk egymás mellett. (Ja és hozzáértők szerint kifejezetten izgalmas anyagokkal készülnek belecsapni a lecsóba)

Így hát szépen kicuccolunk mi is a Millenáris Fogadó F5 standjához, és igyekszünk a fesztivál teljes ideje alatt in persona is jelen lenni. Sok szeretettel várjuk a barátainkat, mert az mindenkinek jó :-), és az ellenségeinket, hogy félelmeiket eloszlassuk. Várunk mindenkit, akiket érdekel az elektronikus olvasás, és az elektronikus publikálás. Igyekszünk majd élőben is bemutatni, milyen kiadványokat látnánk szivesen ebben a szcénában.

Árulni konkrétan nem fogunk semmit, leszámítva hogy a társbérlet fejében villogtatni fogjuk az Ad Astra elektronikus publikációit, de ajánlásokért, tippekért és okosságért lehet jönni nyugodtan.

Gyertek, mert fesztiválozni, pláne könyvekkel, jó!

Ilyet se csináltam még, de most újraközlök, legalábbis részben egy fölöttébb tanulságos interjút Walitschek Csillával, a Libri vezérével.

A teljes riport itt olvasható a HVG-n. Teljesen izgalmas, itt viszont hozzá is lehet szólni ;-)

W.Cs.:... az elmúlt évek legnagyobb felismerése az volt, hogy kereskedőként senkinek sem érdeke, hogy a teljes piacnak csak valamiféle önérdekvezérelt szeletkéjét árulja, mert a vevőt az érdekli, hogy megvan-e a könyv, amit keres. Ha nálam nem találja, nem fog visszajönni, hanem bemegy egy másik könyváruházba.

Fotó: Fülöp Máté

A Librinek 300 kiadóval közvetlenül, további 1500-zal pedig közvetve van kapcsolata, amiből összesen 45 ezer könyvcímünk generálódik. De míg korábban azzal is találkozott bármelyik könyváruházban a vevő, hogy 30-50-70 százalékkal leértékelt kötetek álltak nagy gúlákban az eladótérben, mára ez a kép eltűnt.

hvg.hu: - Ehhez az is kellett, hogy a válság előtti években felhalmozott könyvkészletektől, ami jó ideje több volt már, mint az éves magyar könyvtermés, szabaduljanak a kiadók, kereskedők.

W.Cs.: Ettől azért árnyaltabb a kép, mert 2006-ban 25, 2007-ben 30, 2008-ban 28,5, 2009-ben viszont már csak 21,5 milliós eladott példányszámot tudott elérni a könyvpiac. És ha ehhez hozzárendeljük azt is, hogy az inflációmentes forgalmi adatok a 2005-ben mért 42,3 milliárd forintról folyamatosan csökkent, és 2009-ben ez már csak 34 milliárd volt, akkor szerintem az akkori helyzet árnyaltabban érzékeltethető. A túltermelési válság és az a korábbi általános kereskedői filozófia, hogy „mindent el lehet adni, legfeljebb akciós áron”, egyszerre erodálta a látszólag jól működő rendszert, mert a háttérben olyan óriási eladatlan készletek halmozódtak fel, amit többeknek az utóbbi három évben sem sikerült kiárulniuk.

Az egész ágazat önmagát tette tönkre azzal, hogy az eladói nyomás és a túltermelés miatt próbált egy idő után akár veszteséggel is megszabadulni a készleteitől. Amire válaszul megváltozott a vásárlói magatartás, mert valójában rászoktattuk arra, hogy nem kell megvennie teljes áron a könyvet, hisz néhány hónap múlva odaadjuk neki fél áron is. [Mondtam én, hogy burzsuj aki teljes árú könyvet vesz. Dworkyll] Ebből a törvényszerűen az lett, hogy egyre kevésbé volt meg a leárazások kívánt hatása, és a könyvre, mint termékre az egész már erkölcsileg is romboló hatásúvá vált, mert nem lehet a végtelenségig kirakni ugyanazt a könyvet, mindig más akcióban, mert a vevő nem hülye.

hvg.hu: Mekkora hibának tartja ma azt a könyváruház építési és olykor egymásra nyitási versenyt, amibe a Libri és az Alexandra kergette egymást az ezredfordulót követően?

W.Cs.: Az nem hiba volt, hanem őrültség! ...

W.Cs.: ... Még tavaly is leginkább azt érzékeltük, hogy kevesebb vásárló jön be a boltba, és hogy kihullik alólunk a vásárlóréteg egy része, és hogy ezt csak úgy tudjuk eredményesen csillapítani, ha többet értékesítünk. Még tavaly is csökkentek a forgalmi adatok; a rangsor úgy nézett ki, hogy az Alexandra kiskereskedelme 9, a Librié 8, a Líra és Lanté 2 milliárd forintos éves forgalmat tudott produkálni. A címszám a korábban 14 ezres szintről 10 ezer körülire esett, miközben a kiadók 2010-ben és 2011-ben továbbra is visszafogták a darabszámaikat is.

W.Cs.: A könyváruházakkal a könyvpiac jelentős részét le lehet fedni, de ezen túl két szegmens is van még, ahol jól fogynak a könyvek. Az egyik a Tesco típusú vásárlótérben alakult ki, ahol a könyv ugyanaz az egy gyors, impulzus-alapú döntésen múló termék, mint a többi. A másik pedig az internetes könyvkereskedelem, ami viszont más vásárlói logika kiszolgálója. Ezt látta meg a Bookline, ami egyelőre azért verhetetlen az interneten, mert jó időben kihasználta az adódó piaci lehetőséget, és profi informatikai rendszert építettek ki az új igények kiszolgálására. Ennek köszönhető, hogy az éves forgalmuk meghaladja a hárommilliárd forintot – ami a másfélszerese a Líra és Lant klasszikus könyvesbolti forgalmának. [Szép teljesítnény ez ahhoz képest, hogy milyen fiatal a cég - és milyen "öregek" a versenytársak. Dwo]

És végül az egymillió forintos kérdés:

hvg.hu: Nagy-Britanniában a papír könyvek piaca jelentősen csökkent, az e-bookoké pedig megugrott. Mikor lehet majd Magyarországon e-book piacról beszélni?

W.Cs.: Se elegendő cím nincs, se olcsó készülék, se rugalmasabb szerzői jogdíjszabályozás – miközben igény volna már rá. Ráadásul a friss felmérésekből az is kiderült, a fogyasztó a 900-1000 forintos árszintig hajlandó volna elmenni. Nálunk megvolt a tervezési fázis, most már „csak” el kell érni a kritikus tömeget. A kereskedő a piacteremtésben tud szerepet játszani, de mellette a kiadóknak is be kell látniuk, hogy az a korábbi félelmük, hogy az e-book kannibalizálja a könyvpiacot, már nem állja meg a helyét. [Ugye, hogy ugye? :D]

Le vagyunk maradva a brit piachoz képest, sőt Amerika még egy lépéssel előbbre jár. Az Amazonnál drágábbak lettek a digitális könyvek a papírnál, mert amellett, hogy a kereskedők és a kiadók a különböző piaci szabályozás és szerzői jogdíjelszámolás miatt nyomás alá helyezték a netes könyvkereskedőt, ezt a drágulást a kereslet már képes elviselni. De be fogjuk futni ugyanezt a fejlődési görbét, ebben biztos vagyok. Ehhez áttekinthetővé kell tenni az eladást és az elszámolást, védhetővé a tartalmat, és a növekvő igényhez igazítottan egyre több címet kell a kínálatba tenni.

Jöhetnek a kommentek.