E-könyv olvasók

Hogyan is kezdhetnénk másképp: blogolvasó vette észre először :-) Mától hivatalos, egy csomó blog és portál ezen pörög, a könyvesblogtól, az origón át a hwsw-ig. Úgyhogy most kénytelen vagyok olyasmiket írni, amire az iménti források nem fektettek elég hangsúlyt. :-)

Az első, hogy most két (három) olyan játékos nyit újra boltot, akik így vagy úgy, de már próbálkoztak a piacon, és úgy fest, tanultak az eddig elkövetett hibákból.

Txtr 2.0

Annak idején a vas felől indultak, finoman szólva is katasztrofális eredménnyel. És elmondták, hogy a "prc halott". Nos, a prc, pontosabban a mobi köszöni szépen és jól van, a txtr ellenben stratégiát váltott és egyelőre nincs hír dedikált vasról, van viszont applikáció a jelentősebb mobil és tabletplatformokra, azaz iOS-re, Androidra és Windows 8-ra. Gyakorlatilag egy az egyben lemásolták  a Kindle for appokat, olyan ügyesen, hogy nemcsak az előnyeiket (pl. a felhő alapú dokumentumtárolás és szinkronizálás (!)), de a hiányosságaikat is sikerült replikálni. Az Androidos olvasóprogi pont annyival szegényesebb az iOS-nél, mint a Kindle for android a Kindle for iOS-nél.

De a jó hír az, hogy nem csak a boltból lehet ezeket az olvasóalkalmazásokat etetni, hanem a webes kliensen keresztül van lehetőség a saját anyagok, pl. a máshol vásárolt epubok feltöltésére is. Ezt épp most próbálgatom, de elég lassú a feltöltés még nem működik.

Összefoglalva: a txtr tanult a hibáiból, jól másolja a piacvezetőt, sőt bizonyos szempontból még jobban, mert van magyar felületű boltja, és abban van magyar nyelvű tartalom.

Telekom 2.0

Nekik is volt már magas láthatóságú lecsóbacsapásuk, nem is egy. Kezdtek annak idején egy értékelhetetlen fapados olvasóval, ami mögött sem tartalom, sem helyi támogatás nem volt. A tartalom hiányát próbálták orvosolni egy megkérdőjelezhető moralitású merítéssel a MEK-ről, de ez sem mentette meg akkor az ügyet, pedig a végén még Sony olvasót is árultak, részletre.

Szerencsére a T sikereit nem az eddigi e-könyves eredményein kell mérni. Árulnak ők nagyon sok mindent a sima távközlési szolgáltatások mellett, tartalmat is, nem keveset. Van például egy online videotékájuk, rögtön a kábelTV szolgáltatás mellett, ami a kezdeti gyengélkedés után mára már önfenntartóvá vált.

És, ahogyan az Ekönyv.hu is tette, a Telekom sem adta fel a mérsékelten sikeres kalandok után, hanem újragondolt startégiával ő is visszatért.

Először is egyelőre nem próbálkoznak dedikált vassal, beérik azzal a párszezezer (kevésmillió) tablettel és olvasóval, ami már úgyis kint van a piacon. Másodsorban felmelegítették a kapcsolatot a txtr.commal, akiknek mostanra már egész használható lett a platformja, és az ekönyv.hu-val, akik szintén a saját erejükből a magyar ekönyv-piac egyik meghatározó cégévé nőtték ki magukat. Harmadrészt megszólították a kiadókat, és elmondták nekik, hogy a partnerük kívánnak lenni, nem a versenytársuk. 

Felmerülhet a kérdés, hogy ha a txtr és az ekönyv.hu magától is sikeres, mit visz a társulásba a Telekom? Mije van neki, ami más piaci szereplőknek nincs. Lássuk csak:

• van neki cirka ötmillió regisztrált ügyfele, akikkel legalább havonta egyszer kapcsolatba lépnek.
• akikről nagyon sok mindent tudhat, hogy pl. mennyi a telefonszámlájuk, milyen csatornákat néznek és ehhez hasonlók
• van a könyvesekhez képest elképesztő tőkeereje. Csak hogy az arányokat lássuk, a Telekom csoportszinten lényegesen több pénz költ el egy évben, mint a komplett magyar könyvpiac bruttó árbevétele. Oké, alapvetően a Telekom nem könyvet vásárol :)
• Van egy nagyon masszív - és tartalomtovábbításra kihegyezett - infrastruktúrája. Hozzá 24 órás ügyfélszolgálat, és egy csomó helyen fizikai elérhetőség
• képesség arra, hogy jól célzott és jól csomagolt marketingkampányokat vezessen.

Ezzel együtt az azért belátható, hogy a Telekom sem engedheti magának az ellazulást. A jövő az infokommunikációé, ebben biztos vagyok, de addig is van itt egy remek kormány, amelyik csodálatos extra adókkal aprítja a szolgáltatók bevételét (és beruházási hajlandóságát), és vannak a versenytársak, akik szintén nem most jöttek le a falvédőről, és ugyancsak próbálják tartalomszolgáltatással is a piaci részesedésüket növelni a Telekommal szemben. 

Hát ezért folytatja az expanzióját az e-könyvek piacán a Telekom, annak biztos tudatában, hogy nem holnap, és nem is jövőre fog ebből óriási árbevételre szert tenni.

De invesztál ebbe a történetbe, méghozzá nem is keveset, és az előbb vagy utóbb, de az egyszeri olvasónak is jó lesz.

Remélem.

Néhány kis apróság még, amit eddig a hírekben nem láttam.  Azok között, akik december 4-ig regisztrálnak, minden héten egy Samsung Galaxy Tab3 8.0 LTE-t sorsolnak ki. És várhatók még más akciók is, úgyhogy érdemes figyelni őket.

És hogy a kiadókhoz is szóljunk, aki be akar jutni ebbe a jó kis áruházba, az az ekönyv.hu-t keresse, ők managelik a tartalmat, amelyik az áruházban felbukkan. Pontos kontakt a szerkesztőségben :-)

És hogy spoilerezzünk még egy kicsit, nem a hu.txtr.com az utolsó nagy gurítás a karácsony előtti szezonban. Arról is igyekszünk majd idejekorán beszámolni.

Barátaink a Koobe-nál jól felkészültek a karácsonyra, nagyon izgalmas szerkezeteket rendeltek be az ajándékszezonra. Ugye az megvolt, hogy tavaly még COCOM-listán volt az Amazonnál a Paperwhite, amikor már itt voltak az Angel Glow-val. Idén is jókat látszanak gurítani. Az egyik, hogy bekerült a portfólióba egy olcsóbb, de szintén világítós, érintőképernyős, nagyfelbontású modell, az Icarus Illumina HD, 42990 magyar forintokért. A magrendszer linux, az olvasómotor pedig ugyanaz, ami annyi nem-Kindle-ben fut, fbreader alapokon, és gyakorlatilag mindent képes megjeleníteni, több-kevesebb komforttal. Azért a törzsformátuma az epub, egyetlen csavarral csak, vagy minden beállítást a kiadótól vesz át (igazítások, méretek, fontok), vagy mindent nekünk kell beálítani. Cserébe prc-t is olvashatunk rajta, minimálkomforttal.

A másik izgalmas szerkezet a a címadó,  az Icarus 8. Ez ugyanis egy 8 collos E-ink olvasó. Ekkora kijelzőt utoljára az azóta megboldogult Irex DR800-ban láttunk utoljára, igaz az némileg nehezebb és több mint háromszor drágább volt, viszont nem tudott ilyen jól olvasni. Az Icarus magrendszere android (?), olvasómotorja pedig Adobe alapú. Ezért az epubokat szebben, viszont kevésbé konfigurálhatóbban jeleníti meg, mint a "kistetvér". A font például nem állítható csak a mérete, abból viszont a - 6 collra optimalizált - legkisebb is jó nagy. Ez csak ott baj, ahol a font maga nem komfortos. Pl. a Multimédiapláza által favorizált Garamond egyszerűen vékony, kell ide a Gentium Book Basic és társai vonalvastagsága.

Pdf-fel jól elvan, prc-vel viszont nem. A mobikat megnyitja (a prc-ket nem is látja, ki érti ezt?), olvashatóak, de nem komfortosak. A gombok kicsik, de jól használhatóak, lapozógombok pl mindkét oldalon vannak. Ez nem érintőképernyős, világítás sincs benne, van viszont MicroSD kártya-olvasó, ha valakinek kevés lenne a gyári 4 GB (amiből mondjuk 2,5 GB érhető el a felhasználóknak). Wifi és böngésző van benne, sőt még zenelejátszó is. Az ára sem eget verő 45.990-ért szerintem jó vétel. Bár hozzá való tok még nem érkezett, arra picit várni kell. Azoknak ajánlom, akik szeretnek nagyban olvasni, mint pl. az érettebb ifjúság, de egy tíz collos olvasót vagy tabletet nem szivesen cipelnek magukkal. 

Mindkét vas kellemes matt tapintású, jól összerakott műanyag házban van, az ujjlenyomatokat nem gyűjti. És akkor jöjjön a galéria.

A kisebbik is 6"-os ám!

Emeljük a tétet, egy HP Slate7, rajta Kindle for Android, szépia színprofillal.

Nyolc coll a nyolc coll ellen

Olvass, ne dohányozz! Vagy legalább olvass dohányzás közben.

Komavary olvtársnak mielőtt megkérdezné: legális Elveszett próféciák nem jött ki még. De már nincs messze ;-)

Ez az idő is eljött, kedves olvtársak. Egyre több forrásból jönnek a piacra az új ekönyvek, és egyre több helyen is bukkanak fel. Eddig a Radaron gyűltek az ilyen tárgyú bejegyzések, de mostanra kiérdemelték, hogy saját gyűjtőposztjuk legyen. És tessék, itt jön ez. Kedves kiadók, forgalmazók, nyugodtan kommenteljétek ide, ha valami izgalmas címetek jön ki. Kedves mindenki, nyugodtan kommenteljétek ide, ha valami érdekeset találtok, vagy ellenkezőleg, ha valami érdekeset vártok, vagy szeretnétek. Könyvkritikákat továbbra sem fogok ide írni, de ha valaki érdekes boltot vagy más forrást talál, arról bizonnyal külön posztban is értekezni fogunk. Az egyéb e-könyves érdekességeket továbbra is a Radarra várjuk.

Egy szabály van, nagyon nem is políroznám, a wareztől kéretik mindenkinek tartózkodni, ameddig ezen a blogon tesz-vesz. Előre is köszönöm, a műfaj nevében.

Ezt sem én írtam, de olyan jól sikerült, hogy nem tudom nem újraközölni. Az eredeti cikk itt olvasható: http://eclassic.hu/teka/win-win-lose-lose/

avagy: Felhőbe töltesz? Kölcsön-e vagy?

(ad notam Sickratman: ****-* ****?)

Parázs vita „helyszíne" volt minap az egyik könyves levelezőlista. A (nevezzük így) polémiát egy felhőalapú ekönyvkölcsönzési-rendszer próbaüzeme váltotta ki. A villámlevelek tanúsága szerint alig párórás működés (tesztelés) is bőségesen elegendőnek bizonyult, hogy a szakma érdekelt része felbőszülve billentyűzetet ragadjon, és egy emberként kérje (sőt követelje) az ötletgazdáktól, hogy a projekt kiforratlansága és átgondolatlanságai miatt függesszék fel a bétaüzemben futó szolgáltatást.

A dolog lényege nagyon leegyszerűsítve, hogy a felhasználó/olvasó/vevő szabadon feltölti saját tulajdonú ekönyvét a felhőbe (akármi is az ebben az esetben), amiért cserébe letölthet ugyanonnan ezt-azt. Világos elképzelés: bárhol megveszünk egy ekönyvet, elolvassuk (vagy nem), s aztán elcseréljük, pontosabban „kölcsön adjuk" egy másik felhasználó felhőbe töltött könyvéért. A kölcsönző-szolgáltatás koncepciója egyébként bevallottan is azt célozta, hogy az olvasni vágyók ne az illegális fájlmegosztókra töltsék fel és főként onnan le az ekönyveket, hanem egy nyilvános, ellenőrzött szolgáltatás keretében tegyék meg ugyanezt, egy az egyben, mindannyiunk örömére. A piac kifehéredik, ekönyv mozog, win-win, mindenki jól jár, mondták ötletgazdáék.

Néhány dologba most nem mennénk bele különösebben. Például annak taglalásába, hogy mennyiben megalapozott a szolgáltatás felvezetőjében hivatkozott egy a tízhez legális-illegális letöltési arány valóságtartalma. Nem is annyira a mindenkori feketepiac nagyságára tett bármilyen becslés bizonytalansága, hanem a kiadói – tehát önbevalláson alapuló – letöltések számát összesítő nyilvántartás hiánya miatt. Abba meg még kevésbé, hogy az illegális letöltők halmaza vajon szignifikánsan tér-e el a fizetési hajlandóságot mutató felhasználók csoportjától. Nyilván, igen, no de mennyire, mert nagyon nem mindegy a két halmaz különbségének mérete. Elvégre, ők lennének az új vevők, vagy nem?

A lényeg tehát, hogy az említett szolgáltatás-modell jól hangzik, sőt nem árulunk el titkot: működőképes is. Az Amazonnál. Ott, ahol nem csak, hogy naponta bejelentkeznek az olvasók (még inkább, eleve online vannak), hanem saját ekönyveiket is valami hasonló felhőszolgáltatásban tárolják, vagyis nagyjából elképzelhetetlen ebben a közegben a kétes eredetű ekönyv. (Ha van is, biztos, hogy nem lehet kölcsönözni!) Csekélyke különbség továbbá a mostani próbarendszer és a már működő, nagy között, hogy utóbbi kizárólag drm-védett, Amazon-nyilvántartott könyvekkel működik, és mással se. Azt pedig eleve az Amazon „mondja meg", melyik tőle vásárolt könyv foroghat egyáltalán a kölcsönzésben. Ha a vevő egyáltalán akarja, hogy a saját tulajdonú könyve kölcsönözhető legyen. Ami egyáltalán nem mellékes kérdés. Aztán, hogy a szolgáltatás ilyen szigorú szűrőkkel is mennyire népszerű, már egy másik poszt témája lehetne. (Ha belegondolunk, sok más mellett, talán mégis a léptékekben lehet valami...) A gond minálunk elsősorban éppen az (lenne), mint az egyik könyvtárs meg is jegyezte, hogy idehaza semmi nem gátolja majd az egyszeri költségkímélő felhasználó/olvasó/seedelőt, hogy a MEK-ről letépett, jogdíjnélküli „ekönyvet" fájlfordultával feltöltse a felhőbe, amiért azonnal jogdíjas tartalom letöltésére válik jogosulttá. Magyarán, egy szedett-vedett Jókai-életműsorozatért mondjuk, csinos kis kortárs kollekciót válogathat össze magának, aki elég szemfüles. És még csak nem is ez a legrosszabb lehetőség. 

Az viszont igen, hogy innentől a fájlmegosztókon futó lopott tartalmak zökkenőmentesen kerülhetnek egymás mellé legálisan feltöltött, jogdíjas könyvekkel. És persze: ingyen. A szolgáltatás tárhelye pedig percek alatt tömve lesz „másodlagos frissességű", kétes eredetű anyagokkal és egyéb „ekönyvjellegű termékkel".

Abba inkább belemehetünk, hogy a T. levelezőlista kedélyét sem a „kéretlen tartalmak" elszaporodásának rémképe, azaz a minőség (ti. annak hiánya) borzolta fel igazán, hanem az imént említett – finoman szólva – járulékos szerzői jogi problémák: miért keverednek a kölcsönözhetők a fizetős könyvekkel, a jogilag védett az obskúrussal? Mit keres a felhőben olyan könyv, amelynek jogtulajdonosával (kiadójával) elfelejtettek megegyezni az ötletgazdák? Attól pedig bárkinek leeshet az álla vagy felforrhat bármije, kinek mi tetszik, ahogyan a kölcsönzés ötletgazdái az egész szerzőjogi hóbelevancot megoldották, megoldani vélték egy a nyitólapon közzétett figyelmeztetéssel, hogy csak jogilag tisztázott tartalmat szabad feltölteniük a felhasználóknak. Fokozásképpen pedig (a levlista felhorkanására válaszul) azt vetették fel, hogy majd rendszeresen átnézik a felhasználói fiókokat, hogy vajh legálisak-e az ott lévő tartalmak. Aztán ha úgy döntenek, hogy nem, letörlik a gyanúsakat. Szóval az eddigiekből már ki is rajzolódik az egész, az ekönyves szcéna egyik legújabb állatorvosi lova, amelyik alighanem még nyihog is!

A folyamatos magyarázkodást és értelmezési maszatolást megunva végül az egyik listatag – mint a viccben, jött a vadőr és kizavart mindenkit az erdőből – az asztalra csapott: kapcsolják le és felejtsék el ilyen formában a szolgáltatást. Mert ahhoz, hogy a fenti rendszer jól működjön, sorolta, egy csomó alaki és egyéb szabályt kell(ene) bevezetni, elterjeszteni, megkövetelni, levédeni, megfinanszírozni, stb. Ja, és a csak epubban szabad(na) feltölteni, javasolta a kolléga, elvégre a mobit majd mindenki elkészíti belőle magának, ha akarja. (Off: De tényleg, most mindentől függetlenül, miért tartja bárki életszerűnek és piacképesnek, hogy a vevő/felhasználó/olvasó fizetne majd egy olyan ekönyvért, amit olvasás előtt, így-úgy de konvertálnia kell, azaz bizgetnie a laptopján, ahelyett, hogy fizetés után rögtön a kindle-jére tölthetné, és csak olvasna, olvasna és olvasna? Ez végül is mellékszál, csak jeleztük.)

Lett is nagy csend és nyugalom a levelezőlistán, persze, főként azért, mert közben felfüggesztették a programot.

Szokásos, szép hazai történet, mondhatnánk, de ezúttal valami más is van itt.

Az, hogy az ekönyvészet körül sokadszor futunk bele egy kérdésbe, amit hely, idő és kedv hiányában mi sem fogunk megválaszolni, csupán jelezni, hogy: miért nem működik nálunk, ami máshol fényesen bevált?

A kézenfekvőnek tűnő és tetszetős részválaszok helyett azonban további kérdéseink volnának.

A kölcsönzés, mint ekönyvterjesztési modell például mennyiben alternatívája az illegális fájlmegosztásnak?

Mert mondjuk csak ki: ekönyves környezetben nálunk a kölcsönzés a bújtatott fájlmegosztás fedőneve. Elméletben az ekönyvemet kölcsönadom egy másikért, s ameddig az enyém „kölcsönben van", számomra nem elérhető, ugye. De hogy is van ez a gyakorlatban? Úgy, hogy feltöltöm, illetve felmásolom, vagyis nálam is marad egy „példány", aztán csere, röhögés marokba. Ez azonban sok minden, a szürkének nem-is-tudjuk-hány-árnyalata, csak nem a normális ügymenet, és fényévekre van az Amazon hasonló szolgáltatásától. Mindaddig azonban, ameddig házilag mókolt ekönyvszerűségek foglalják el a hazai ekönyvpiac nagyobbik, tehát szürke/fekete részét, nem is tud másmilyen lenni. (Ezen a ponton jogos kérdésként merül fel persze, hogy a jelenlegi fizetőképes kereslet mellett vajon kellően átgondolt-e az ekönyvek árazása?)

Továbbá elgondolkodtató, hogy egy új, máshol bevált ekönyves modell hazai adaptációját miért nem előzi meg és követi érdemi szakmai vita? Kicsit fellengzősebben: miért nincs a könyves szakmában széles spektrumú, érdemi (tehát rendszeres, komolyan vehető mert következményekkel járó) párbeszéd az ekönyves megoldásokról és lehetőségekről? Mert amit most láttunk, az dilettantizmusnak és gyanakvásnak, de inkább ellenszenvnek és leginkább riadalomnak és kapkodásnak látszott.

És mielőtt bárki avval vádolna minket, hogy kibicek vagyunk, elárulhatjuk, hogy a mostani helyzetnek – egyelőre – csak vesztesei vannak. Vesztes az ötletgazda, mert ez partnerkörnyezet és kreatív társak nélkül nem fog menni. Vesztes minden kiadó, mert potenciális portfoliójuknak csak töredéke forog a hazai ekönyves piacon, és azt is lopják, másolják és megosztják. (És most már hála a lecsapott kölcsönzési ötletnek, ez így is marad még jó darabig...) És végül vesztes az olvasó is, mert továbbra sem juthat elég igényes e-könyvhöz. Sem illegálisan (ami lehet sokaknak meglepő, de tény), sem pedig legálisan, ami viszont sokkal fájdalmasabb az egész kölcsönzési buktánál.

A szerző az eclassic.hu munkatársa

Intro

Bevallom az ötlet nem az enyém, de olyan jónak gondolom, hogy mostantól én találtam ki ;-) A helyzet az, hogy mára már elég sok magánzó, műhely és cég mélyült el az ekönyvgyártás nemes művészetében. Szerencsére "mindenki másképp csinálja". Pár dolog már de facto magyar szabvánnyá vált (pl. a két támogatott fomátum, és a puha DRM), más dolgokban viszont szép nagy a változatosság. Na de melyik a legszebb vagy a legjobb? Ezt szeretném most egy teljesen tudománytalan versennyel kideríteni. Jöjjenek tehát a részletek:

A nevezés

• Nevezni október 31-ig lehet.
• Bárki nevezhet, de lehetőleg olyanokat várunk, akik a nemes versengés után, főleg ha megnyerik, képesek és hajlandóak e-könyveket készíteni, megrendelésre is akár.
• Nevezni csak jogtiszta és publikus anyaggal lehet.
• Nem kötelező teljes kiadvánnyal indulni, egy részlet is teljesen elegendő, ha abból kiderül, a gyártója mennyire ügyes, milyen szép e-könyvet tud csinálni.
• Lehet indulni csak a szépségversenyre készülő művekkel.
• A gyártási módszer és eszközpark tetszőleges, és nem is kell feltétlenül elárulni (bár a tippek és trükkök megosztásának örülünk).
• Egy versenyző maximum három címmel indulhat.
• Érdemes, de nem kötelező a címeket két formátumban benevezni (epub és mobi).
• Más formátumok (pl. pdf) nem mérettetnek meg, versenyen kívül indulhatnak (mondjuk összahasonlításképp).
• Cél, hogy a versenyművek nézzenek ki jól. Nem határozzuk meg, hogy a szavazók min fogják megnézni. Ajánlásokat persze elfogadunk, és ki is teszünk a pályaművek mellé.
• Nem cél, hogy a formátumokat másra lehessen konvertálni (pl. epub -> kindlegen -> mobi). Az egyes formátumokat lehet önállóan optimalizálni.
• A tartalmat nem fogjuk értékelni, csak a formát, a külcsínt, de azért a hatályos jogi és morális korlátokat tartsuk be.

A szavazás

• Szavazatokat november 4. és december 6.  között fogadunk el.
• Szavazhat civil, anonim módon. Nem ellenőrizzük, módjával lehet trükközni és trollozni, de a játékot ne rontsátok el.
• Szavazhat szakmabeli, azt viszont névvel és szervezetmegjelöléssel kell. Komoly dolog lesz, na. :-)
• A szavazóknak egyelőre nem kínálunk semmit, nincs sorsolás meg ilyesmi, cserébe nem kérünk email címet a civil szavazóktól, és nem küldünk kéretlen reklámlevelet sem utána évekig. 
• A szakmai szavazókat csak a komolyság végett kérjük, hogy azonosíthatóan tegyék meg a voksukat, az ő adataikat sem fogjuk másra használni, mint a szavazatuk hitelesítésére.

Az eredményhirdetés

• A szavazatokat még decemberben összeszámoljuk, és közzétesszük az eredményt. Hogy mindenki tudjon nyugodtan karácsonyozni.
• Két díj lesz, az anonim szavazatok győzteséé a Közönségdíj, a nevesített szavazatoké a Szakmai díj.

A nyeremények

• Instant világhír :D
• A győztes pályamű utána jogosult az "Ekonyvolvaso.blog.hu 2013-as szépségversenyének győztese" megjelölést szerepeltetni a reklámanyagaiban és az impresszumában
• Remek megjelenési lehetőségek a könyves közösségi médiában, blogokban és podkasztokban.
• Egy-egy pizza kategóriagyőzteseknek, a karácsonyi zabálást követő böjt után, valamikor januárban.

Szóval, kedves könyvfabrikátorok, játékra fel! És kössétek fel a textilt, mert a blogolvasók Magyarország legkifinomultabb, és legelvetemültebb ekönyv-fogyasztói. Aki ezen a rostán átmegy, az megeszi az Amazont reggelire (legalábbis ami a gyártást illeti). Ők pedig már itt újoncoznak. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy még az ősszel legalább három új, és komoly webáruház fog nyílni ekönyv-fronton. 

Szóval izgalmas ősz várható.

Kedves olvtársak, bizonyos szempontból sok, más szempontból meg kevés a munka, ezért gondoltam, megosztom veletek milyen két nagyobb ívű dolgot tervezek az idén őszre.

Lesz megint blogpizza!

Ezúttal nem kisebb fába vágjuk a fejszét, minthogy meghirdetjük az első magyar ekönyv-szépségversenyt. A részleteken még dolgozunk, de a lényeg, hogy decemberre legyen meg a legszebb magyar e-köny, a közönség és a szakma által is kijelölve. A nyertesek jók nálam egy-egy pizzára, mondjuk januárban.

Tablet vagy e-ink

A másik, nem annyira rövid történet, hogy utánamegyek, mi a helyzet a hordozható olvasók frontján, mennyire veszélyeztetik a dedikált olvasókat az egyre jobb tabletek, (mégiscsak a többszörösét adják el tabletekből mint eInkből) vagy éppen ellenkezőleg, vannak-e olyanok, akik tableten (phableten, okostelefonon stb.) kezdenek olvasni, és onnan váltanak e-inkre. Akinek van véleménye, tapasztalata vagy megosztani való infója, arra természetesen számítunk majd.

És biztosan lesznek még prompt ügyek, amik éppen akkor fontosak és izgalmasak, csak most még nem látjuk őket.

Maradjanak velünk, hamarosan jövünk a részletekkel :D

Érdekes felkérésnek teszek most eleget. A már emlegetett ipubs.hu összehozott egy elég tisztessséges, átgondolt webshopot, és egy szintén tisztességes, kiadótámogató "szolgáltatóházat". Mint azt megtudtam, ebben a fejlesztésben volt pályázati pénz is, ezt pedig azzal a feltétellel lehet használni, hogy arról nyomtatott, vagy elektronikus publikáció jelenik meg. (Ha én adtam volna bele pénzt, én is szerettem volna, hogy villogjanak vele :-) 

A blogot továbbra is szeretném politikamentesen tartani, arra remek szakblogok vannak, de ezúttal kénytelen vagyok a kormányzatnak egy szóbeli pirospontot kiosztani, hogy egy ilyen progresszív, és a közéletben sajnos alig látható (de szerintem fontos) témára is csurrnanhat-cseppenhet forrás. Ezúton is üzenem minden mecénásnak, szponzornak, és pályázatkiírónak, hogy támogassák az e-könyvek ügyét, ezen a blogon mindenképpen fényezni fogjuk a nevét.

Fogadjátok szeretettel tehát az ipubs sajtóanyagát (és a viszonylag ritkán látható logókat)!

Dworkyll

UPDATE: Bocs, ez nem sajtótájékoztató. Az majd külön lesz, én szúrtam el.

A béta verzói tesztelésének befejezésével, 2013 augusztusában nyitotta meg kapuit Magyarország leginnovatívabb ekönyves és POD könyves online piactere, az ipubs.hu.

Évek óta tendencia, hogy átalakulnak a tartalomfogyasztási szokások, egyre nagyobb teret nyer a digitális világ. A fiatalok körében ez még inkább igaz, ők már nem elégednek meg a passzív tartalomfogyasztással, igényük van rá, hogy alakítsák is a digitális kultúrát. A mobil eszközök (okostelefonok, tabletek) rohamos terjedése is formálja a digitális tartalomfogyasztást. A digitális tartalom közvetítését és kiszolgálását tűzte ki célul az ipubs.hu, hogy minél több könyvet tudjon elektronikus formában is eljuttatni a közönség számára.

Az oldal – miután rajta megtalálhatók pl. az Atlantic Press, az Aba, a Fapadoskonyv.hu, a Líra Csoport, az Ulpius-ház könyvei - kiadófüggetlen, ekönyv (epub és mobi formátumú), valamint azok print-on-demand (POD) és/vagy hagyományos nyomdai technológiával előállított verziójának online könyvvásárlási piactere. A weboldal számos, a Print on demand Kft. ÉMOP-1.3.1-12-2012-0001 azonosító jelű projektében kifejlesztett innovatív technológiai megoldást alkalmaz, melyekkel az üzemeltető maximálisan kielégíti a digitális tartalomfogyasztási és vásárlási igényeket.

A weboldal kialakítása responsive technológiával készült, a legfrissebb technológiai megoldások használatával, a mobil böngészésre optimalizált tartalmi, keresési és vásárlói felületekkel a közeljövőben dinamikusan növekvő mobil internetes keresésekre és vásárlásokra fókuszálunk. A mind jobban elterjedő „okos telefonok”, valamint a hatalmas fejlődés előtt álló táblagépekhez köthető felhasználó szokások alapvetően változtatják meg a digitális tartalom fogyasztást és vásárlást. Ehhez igazodva minden eszközön (PC, Notebook, Smartphone, Tablet PC) az eszközhöz igazított felhasználói élményt és magas konverziós potenciált biztosítunk.

A weboldalon hazánkban egyedülálló módon regisztráció nélkül is lehetőség van ekönyv vásárlására. A megvásárolt ekönyv egy pendrive-ra is feltöltésre kerülhet, mely postai úton jut el a végfelhasználóhoz. Az oldalon többféle elektronikus fizetési mód közül választhatnak a vásárlók, lehetőség van arra is, hogy akár egy kattintással megtörténjen az online fizetés. Ezt az u.n. „one-touch-payment” szolgáltatást, a magyar fejlesztésű webáruházak közül egyedül, szintén a Print on demand Kft. szolgáltatja az ÉMOP-1.3.1-12-2012-0001 azonosító jelű projektének keretében. A webshop motor is számos innovatív megoldást alkalmaz az ügyfelek maximális kiszolgálása érdekében, pl. tetszőleges könyvcsomagok közt is lehet választani.

Az ipubs.hu az e-könyv piac bővítését tűzte ki célul, alapvetően e-könyveket értékesít, ezen kívül „hagyományos”, papír alapú könyvek vásárlására is van lehetőség. Végre egy weboldal, amiről gyorsan és egyszerűen érhetjük el akár Ady legszebb verseit, akár a kortárs magyar írók műveit.

Print on demand Kft. Cím: 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 57. Telefon: +36 (20) 921-3200 E-mail: bekyl@t-online.hu www.ujszechenyiterv.gov.hu www.nfu.hu

Én kérek elnézést, hogy ezt a klasszikus poént már harmadjára 
sütjük el a blogon. Ígérem, többet nem fordul elő :-)

Annak idején Professzore barátom beszámolt a PocketBook egy minimalista modelljéről. Érdekes volt visszaolvasni, mert a PocketBook megcsinálta gyakorlatilag ugyanezt az olvasót, ezúttal 5 collos kijelzővel, elképesztően "kicsiben". A teljesítménye, a képességei a 6"-os alapmodellekkel egyeznek: 800x600 pixel, 4GB memória, pár extra alkalmazás. Igen, a wifi mellé kapunk appokat: böngészőt (csak az első url beírás fájdalmas, onnan már a D-pad terelgeti az egeret és lehet kattingatni, de a türelem erősen ajánlott ;-). Van rá még sakk, sodoku és snake is, ez utóbbi valami döbbenetesen gyors, még e-inken is, nemcsak a régi Nokiákat veri le, de engem is alázott. Ezután a sakkot csak épp megnéztem.

A menürendszer és a kompatibilitási lista a szokásos, alapvetően epubot olvas, de a prc-t/mobit is megjeleníti.

A méret viszont lényeges, 130 gramm körül van, és nem egyszerűen elfér egy ingzsebben, de még csak le sem húzza. Az ára sem veszedelmes, 21.900 forintért várja leendő gazdáit. Ebben tényleg csak a minimálkonfig van (olvasó+kábel), USB töltője úgyis van mindenkinek, de egy tok azért nagyon kéne hozzá. Aki elkoptatta a Koobe Juniorját, vagy aki nem akar sokat költeni az olvasóra, de eInket szeretne, annak bátran ajánlható.

 PocketBook Mini egy 42-es ingzsebben

Pocketbook Mini vs PW1. Fele áron kétszer annyi memória. Igaz HD érintőképernyő és világítás sincs, sem Amazonos app-közi felhőszinkron.

Egy gyufásdobozhoz képest. A gyufásdoboz gyűrődése eredeti, nem photoshop :-)

Böngésző és háború. Gépelni D-kapcsolóval halál.

App hegyek. Működnek, nem is rosszul, de akinek app kell, annak tablet kell.

Ugyan a nagy bejelentések mostanság Berlinben, az IFÁ-n zajlanak, azért az igazán nagy játékosok inkább otthonról kezdik a vásárlóikat bombázni az őszi szezon újdonságaival.

Igen, van új Paperwhite. Lica már beszámolt róla a techrovatban. A lényeg röviden:

• Hardverben a új a kijelző, a márkaneve Carta. (a linkért köszönet Mike76 olvtársnak)
  • Javítottak a kontraszton, a világításon és az érintésérzékelésen (százalékokat mondtak, mérési módszertant nem ;-) Megnézzük majd.
• Szoftverben finomítottak a firmware-en.
  • csináltak egy kifinomultabb lapozást
  • integrálták a goodreads-et.
  • menet közben lehet bővíteni a szótárat
  • a szókeresés egyszerre hajtja a szótárakat, az X-ray-t, és a wikipédiát
  • a lábjegyzetek a törzsszöveg tetején is meg tudnak jelenni (most a szótárbejegyzések működnek hasonlóan)
  • felhasználói profilokat lehet definiálni, ami ott lehet érdekes, hogy szűrni és "gamifikálni" lehet az olvasnivalókat a gyerekek számára, akik remélhetőleg nem A szürke 50 árnyalatából fogják az első achievementjeiket szerezni :D

Halkan jegyzem csak meg, hogy anno az előző Paperwhite az impresszív hardver ellenére pont a firmware hiányosságai miatt nem volt teljes mértékben élvezhető. Igazából néhány nem hivatalos kiegészítéstől lesz nagyon nagyon jól használható. Aki követi a Mobilereads fórumait, az viszont láthatja, hogy az Amazon nem teszi könnyűvé ezt a fajta rendszerpolírozást. És nem veszik át ezeket a szerintem hasznos fejlesztéseket, pl. az automatikus (és többszintű) collection-generálást vagy a sok szótár egyidejű lekérdezését.

Azaz ebben a pillanatban még nem tudok felhőtlenül örülni a hivatalos bejelentésnek (a Special Offer nélküli változat Magyarországra is rendelhető 203 USD magyar szállítással és vámmal/ÁFÁval, de tok nélkül), csak majd ha a Mobileread félistenei is leteszik a maguk garasát az új olvasó mellé. De örülök neki, hogy az Amazon nem adta fel az eInk vonalat, sőt fejleszti is azt. (És nagyon remélem, hogy mondjuk az iPaddel ellentétben a régi borító kompatibilis az új vassal)

Akinek meg még nincsen Paperwhite-ja, az rendeljen jól ;-)

Intro

Volt már nekünk ilyen sorozatunk, amiben az e-könyv piacon nagyot gurító vállakozásokat próbáltunk bemutatni. Mivel az élet nem állt meg (szerencsére) vannak olyan, nem is feltétlenül új brigádok, amiket érdemes követnie annak, akit érdekelnek a magyar nyelvű e-könyvek.

Alternatív könyvgyártás 2.0

Annak idején többször is adtunk már hírt a fapadoskönyvről. Nos, annyira megszaladt a szekér, hogy két új entitásba kellett szervezni a munkát. Megjelent a portfólióban ugyanis a sima könyvkiadás, ezért egy komplett könyvkiadó vált le cégről, csak hogy tiszta legyen a kép. A másik egység pedig leginkább egy kiadótámogató szolgáltatóház lett, ahol olyan szolgáltatásokat lehet venni, amik a könyvgyártáshoz és forgalmazáshoz szükségesek. Vannak klasszikus szolgáltatások, pl. szerkesztés, korrektúra és nyomdai töredelés, meg maga a nyomtatás. Ezen kívül vannak kifejezetten az e-könyvere kihegyezett szolgáltatások is, pl. digitalizálás, konverzió (műszaki szerkesztés), illetve maga a könyv és e-könyv forgalmazás a saját webáruházban. Ebben olyan huncutságokat is meg lehet találni mint a házhoz szállított e-könyv (egy hitelkártya formátumú pendrive-on), meg a mindenféle elektronikus fizetés. És igen, itt kísérleteznek a formátumfüggő fizetéssel.

Fontos tudni, hogy céljuk a magas minőségű ekönyv-gyártás, nemcsak a vevők kedvéért, hanem mert sok automatizmust használnak a gyártás, a konverzió és az értékesítés során, és ha nem megfelelően konzisztens a bemenet, sok saláta jönne ki a végén.

Az is látszik, hogy egyre több kiadó jelenik meg szép lassan a piacon, elsősorban a kisebbek, és először mindenki maga szeretné gyártani az epubjait. Mert epubot gyártani könnyű ;-) Jó minőségű epubot viszont munkás. Ezért aztán az ipubs nemcsak gyártást, de tanácsadást is vállal. Ezért lehet a partnereik között a kis kiadókon túl pl. az Ulpius is.

Író, új utakon

Úgy tűnik, hogy csak a zsánerkiadók merik egyelőre a zászlójukra tűzni az egyidejű megjelenéseket, és ezen a fronton eddig csak a spekulatív fikció, és a fantasy képviselői voltak erősek. De majd most :-) 

A könyvpiaci szelek a nyáron Fejős Évát egy saját kiadó élére fújták, és az újságírás valamint a meglehetősen nőies bestsellerek elkövetése után a kőkemény kiadói munka közepén találta magát. A tervekben ugyan még csak kevés cím szerepel, viszont a szándék világos: elektronikusan is szeretné azokat megjelentetni.  Bár jómagam kevés ilyenféle irodalmat fogyasztok, azt azért látni kell, hogy ennek a stílnek a megjelenése az e-könyvek között adhat egy lökést az ügynek, amire annak igencsak szüksége van.

Úgyhogy szurkolunk.

Kézműves e-könyvek

A blogban már fényeztem egyszer az eClassic csapatát. Azóta személyesen is találkoztunk, sőt még a "műhelybe" is bekukucskálhattam. Azt kell mondjam, tényleg azok, aminek definiálják magukat: igazi kézműves ekönyv-készítők, a szó legnemesebb értelmében. Elképesztő minőségben gyártanak e-könyveket, és nem csak a sima szöveg-két stílus-tartalomjegyzék háromszögben. Hanem összetett szövegképeket, referenciamunkákat, tankönyveket is meg tudnak csinálni, "exportra" is. Nekik már van könyvük az Amazonon, sajnos nem magyarul, cserébe akár a Harvard University Press is büszke lehetne rá, legalábbis ami a kivitelezést illeti.

Sajnos még nagyon kicsik, de "növésben vannak" :-) Jelenleg wordpress gurut keresnek, leginkább szerződéses munkákra. 

Verdikt

A digitális kánaán még mindig messze van. De már jókora utat tettünk meg eddig is. A jelek biztatóak, és látszik, hogy egyre másra jönnek, akik komolyan gondolják, hogy a jövőben ott lesznek az ekönyvek is. Sokkal komolyabban, mint akár egy évvel ezelőtt.

Mennek itt a különféle érzelmi felhangokkal töltött spekulációk, hogy mi lesz ha ideér az Amazon. Hogy pontosan mi lesz, azt ebben a pillanatban nyilván senki nem tudja. De lehet, hogy nem is kell olyan nagyon sokat várni. Pontosabban várni arra, hogy idejöjjön. Mert magyar nyelvű tartalmat bizony már lehet vásárolni ott is. Pl. ilyeneket. Meg ilyeneket.

Hogy pontosan hogy csinálták, még nem tudom, de rajta vagyok az ügyön. Az biztos, hogy a kereső még csak négy nyelvre enged szűkíteni, de a hivatalosan támogatott nyelvek listája kifejezetten izgalmas:

• Afrikaans 
• Alsatian 
• Basque 
• Bokmål Norwegian 
• Breton 
• Catalan 
• Cornish 
• Corsican 
• Danish 
• Dutch 
• Eastern Frisian 
• English 
• Finnish 
• French 
• Frisian 
• Galician 
• German 
• Icelandic 
• Irish 
• Italian 
• Japanese 
• Luxembourgish 
• Manx 
• Northern Frisian 
• Norwegian 
• Nynorsk Norwegian 
• Portuguese 
• Provençal 
• Romansh 
• Scots 
• Scottish Gaelic 
• Spanish 
• Swedish 
• Welsh 

Azért ezek közé simán befér a magyar. És amint a fönti linkből is látható, valahogy csak sikerült pár címet rendes nyelvi jelöléssel bedobni a világ legnagyobb könyváruházába.

Intro

Az a nagy helyzet, hogy az e-könyv piac Magyarországon csak nagyon-nagyon akar megszületni. Lassan-lassan körvonalazódnak a szabályok (puha DRM, két formátum) és a játékosok, egyre frissebb és frissebb tartalmak is becsorognak, de az értékesítés volumene és ezzel nyilván összefüggésben az elérhető címek száma az még nagyon hervasztó. Miért van ez így? Ezen pörögtünk pár tanult olvtárssal.

Kereslet

Az látszik, hogy a kereslet az elektronikus formátumokra sok sok évvel megelőzte néha még a technológiát is, de az üzleti és törvényes keretek kialakulását mindenképpen. Amint azt a technológia megengedte (használható szkennerek és karakterfelismerők, ami errefelé nagyjából a kilencvenes évek második felére tehető) a civilek beleálltak a digitalizálásba ezerrel. Ne felejtsük el, hogy majd ötven év hiánygazdaságon edződött értelmiség, szamizdaton és illegalitáson nevelkedett olvasók alkották ennek a magját. És aki Kádár alatt (a hatóságilag regisztrált fénymásolók és stencilgépek korában) ki tudta magát szolgálni olvasnivalóval, annak a mai üzleti-technolgiai környezet nem ellenfél.

A kétezres évek első felében elképesztő (és nyilvános, látványos) fejlődést produkált ez a szcéna, ami 2005-től csak a nyilvánosságát adta fel (valamennyire) a dinamizmusát egy másodpercre sem. Főleg, hogy az előbb emlegetett pártállamban edződött olvasók mellé megérkeztek az internetkorszakon és kapitalizmuson nevelkedett fogyasztók, akik tökéletesen bánnak a fájlmegosztókkal, és elképesztően nem értik, hogyan lehet a nagy sávszélesség korában a területi megjelenéseket szétválasztani időben: ha valami megjelenik, az megjelenik mindenhol.

Kereslet van, elég csak a megfelelő fórumok bejegyzéseit végigolvasni, hogy ki mit szeretne olvasni, lehetőleg azonnal. A fizetési hajlandóság már egy izgalmasabb kérdés, de erre még visszatérek.

Fontos megjegyezni, hogy a kialakult kereslet nagyon is explicit annak tekintetében, hogy mit vár el, mondjuk  a címek, technológiák, feltételek témájában, még ez a blog is segített és segít ezeket artikulálni. Néhány ezek közül teljesen kézenfekvő: pl. egyidejű papír és elektronikus kiadás, puha DRM, más attribútumokon már lehet vitázni: mennyivel térjen ez az elektronikus változat ára (és ÁFÁja) a papírétól, megint mások nem annyira látványosak (pl. ha van egy sorozat, az milyen sebességgel jelenjenek meg az egyes részek: lásd Harry Potter, vagy a Trónok Harca).

Az látszik, hogy az átlag fogyasztó ha már fizet,  tökéletes minőséget és kiszolgálást vár el a pénzéért, ebben benne van, hogy mondjuk működik a webshopban a kedvencelés, az ajándékozás, a különféle elektronikus fizetési módok, vagy ha platformot vált az adott bolt, a régi tranzakciók nem vesznek el. Ha ellenben tudott és vállalt a nemfizetési hajlandóság, akkor értelemszerű a kompromisszumkészség is: a warezolt tartalom "komfortfokozata" nagyon széles skálán szór, és bár megfigyelhető a trend a folyamatos finomodásra, néhány hajmeresztő példába azért bele lehet futni.

Kínálat

Van az is szépen. Nagyjából négy csatornát lehet azonosítani, és sajnos minddel van valami probléma.

EGY: legális ingyenes források. Project Gutenberg, MEK, DIA és társaik. Nagyon jó, hogy vannak, kezdő olvasóknak nagyon ajánlhatóak, mert bátran lehet onnan meríteni, bizonyos témákban, például kötelező olvasmányok, nyelvtanulás, kortárs irodalom fogyasztása egyszerűen és legálisan teszik pénzügyileg is értékelhetővé egy dedikált olvasóeszköz beszerzését. A gond csak ott van, hogy rendszeresen volt botrány abból, hogy egyszer már elérhető (és abban az időben legális) ingyenes tartalmakról derült ki, hogy valaki mégis szeretne pénzt értük, és levetette a MEK-ről. És ezek voltak a kisebb zűrök. A nagyobbak, amikor valaki nettó átcsomagolja az ingyenesen elérhető tartalmat és onnantól pénzt kér érte.

KETTŐ: warez. A dolog itt is minimum kétélű. Nem szabad elfelejteni, hogy a warezben elérhető választék az elsődleges motivátora annak, hogy valaki beruházzon egy olvasóba, és (újra) olvasni kezdjen. Mostanra már el lehet mondani, hogy egyre kevesebben olvasnak úgy általában, aminek van millió oka a nettó időhiánytól a számtalan kulturális időtöltési alternatíváig, és amennyire látom, az elektronikus olvasás az a trend, ami képes ezt valamennyire fékezni, megfordítani. De az is nyilvánvaló, hogy a pénzügyi ellentételezés hiánya oda vezet, hogy nem azok a területek fejlődnek (vagy maradnak életben egyáltalán) akik az elsődleges kínálatról és annak minőségéről gondoskodnának. HA (és itt nagyon fontos ez a ha), az ellentételezés nem jut el tartalomgyártókhoz, azoknak, főleg egy ilyen pici piacon komoly nehézségeik lesznek, és előbb utóbb az anyanyelvünkön megjelentetett anyagok látják a kárát. Félbehagyott sorozatok, tönkrement kiadók, meg nem jelentetett de értékes művek lesznek a következmények.

HÁROM: legális idegennyelvű források. Nevezzük nevén a gyereket: angol. Ezen a nyelven minden van, és minden elérhető. Azok az elszánt olvtársak, akik személyesen vagy virtuálisan is beténferegtek egy nagy nyugati könyváruházba döbbenten tapasztalhatják, hogy így is lehet. Nem akarom ezeket az áruházakat fényezni, mert nincs rájuk szükségük, de gyakorlatilag, ha beszélsz (olvasol) angolul, akkor minden van. És tisztán látszik a trend, hogy akit nem elégít ki a magyar piac, akár komfortban, akár választékban, akár cím elérhetőségében, az a pénztárcájával fog szavazni, és megveszi azt, ami érdekli külföldön.

"És nem. Ezúttal nem leszek erős, és igenis elolvasom eredeti nyelven a kiegészítő Zoë's Tale-t és a folytatást, a Human Divisont, mert most már aztán tényleg nem bírom ki. "

http://rosskonyvek.blog.hu/2013/07/26/a_venember_visszavag_az_utolso_gyarmat

Értem én, hogy ezek kevesen vannak, de a számuk nő, és, akárcsak a warez-felhasználókat, őket is nagyon nehéz lesz a magyar piacnak visszanyerni. Ráadásul szemben a warez-huszárokkal, a morális helyzetük is lényegesen erősebb, hiszen ők joggal hivatkozhatnak arra, hogy "fizettem volna nektek is, csak nem volt kínálat". És visszakötve a kínálati oldalra, akinek pénze van, az meg tudja tapsztalni azt, milyen egy jól működő áruház.

NÉGY: magyar kereskedelmi források. Vannak ilyenek, vannak. Aki nagyon akar, tud magyar nyelvű ekönyvet vásárolni. Bizonyos tekintetben jobb is a helyzet, mint a hanyatló nyugaton, nálunk már nem menő a kemény DRM. De az áruházak komfortfokozata és az elérhető címválaszték, hát az minimum fényévekre van az elvárhatótól. Bevallom, viszonylag ritkán tévedek be fizikai könyvesboltba, az információimat és az olvasnivalóimat is virtuálisan (értsd webáruházakban) szerzem be (REKLÁM: Hallgassátok a Hármaskönyvelést ;-) és ha néha, ha mégis bemegyek, akkor döbbenten látom, hogy, ööö, tök más könyvekkel van tele.

Tisztán látszik, hogy ennek az utolsó osztálynak van szüksége a legnagyobb fejlődésre. A szemléletváltás igazából már nem kérdés, a legtöbb kiadó, akikhez eljutok elméletileg nem ellenzi az elektronikus kiadást, mint olyat. A gyakorlat ellenben az, hogy a magyar piacból hiányzik egy irgalmatlan nagy méretű pénzesvagon, ami amúgy rendesen felépítené azt. A vevők ezt nyilván nem fogják beletenni, ők a termékért fizetnének, nem a keretrendszerért. Az eladóknak közül a tőkeerőseknek, a könyvnagykereskedőknek nem nagyon érdeke a virtuális piactér megteremtése, nagyon jól élnek ők a papírkönyvekből (meg az elcseszett finanszírozási struktúrából). A kicsiknek, a független kiadóknak meg sem kockáztatható tőkéjük sem kockázatvállalási hajlandóságuk nincs elég, hogy az egész piacot megreformálják.

És persze miért kockáztasson akár egy magyar pénzesvagon is, ha egyszer ott a mumus a határon? Az iwiwért is adtak millliárd fölötti forintot, mégis tönkretette a a facebook elég gyorsan, ráadásul egy fillért sem invesztált magyar területen. A globális áruházak ugyanezt fogják csinálni. Az iTunes-on már vannak magyar könyvek, a Google Play Books a napokban startolt el (érdemes nézni a kommenteket, már ott is keresik magyar nyelvű tartalmakat), és az előbb utóbb az Amazon is bekopog. És tény, hogy ezekekel szemben semmilyen magyar terjesztői entitásnak nincsen egy morzsányi esélye sem. A feltételek még nem túlágosan barátságosak a magyar tartalomszolgáltatóknak, de idővel ez is változni fog.

Működő modellek vs magyar rögvalóság

Nagyon leegyszerűsítve négy csoportja van a digitális javaknak, ahol a letöltős vásárlásnak értelme van: alkalmazások (appok), filmek, zenék, könyvek. És a világban mindre van jól működő modell. App-fronton az Apple AppStore-ját vagy a Google Play-t, nem kell fényezni, az alkalmazás-áruházak az egyetlenek a négy csoport közül, ahol már "vásárlóképesnek" számítunk. Nem mondom, hogy ezeken ne lehetne fejleszteni, mert lehet bőven, de alapvetően működnek, magyar vásárló magyar fizetőeszközzel tud vásárolni, komolyabb regionális kötöttségek nélkül. A zene- és filmpiac már egy fokkal fogósabb, csak elbeszélésekből (vagy hekkelt proxykból) ismerhetjük az olyan csodákat, mint a Netflix, a Hulu, az Amazon Prime. És ezek működnek szépen, leginkább az USÁban, és már rendesen látjuk, ahogy a területi korlátozások rányomják a bélyegüket a potenciális kereskedelmi fogyasztásunkra, elsütve a jól bejáratott hiánygazdasági reflexeineket: ha nincs, akkor megszerezzük, illetve ha nem adják hivatalosan, akkor majd ellopjuk. Most komolyan, vessük már össze azok számát, akik menetrend szerint, a tévében nézik végig a sorozataikat, azokkal, akik nettó letorrenteznek egy marék évadot, és befalják azokat egy hétvégén. Nem gondolom, hogy az normális lenne, de azt se, hogy évek alatt sem jutnak el hivatalosan ide kultikusnak számító darabok normálisan. Vagy hogy a civilek által gyártott feliratok élvezhetőbbek, mint a hullagagyi szinkronok.

A zene pedig a legszebb. Zseniális, hogy tonnaszám lehet venni mp3 lejátszókat, a fillérestől a bazi drágáig, de hol van a magyar digitális-zene-piac? Ez lenne az? Nagyon meg kéne nézni a könyvkiadóknak a zenepiacot, mert hasonló cipőben járnak. Használható hardver már van rogyásig, és most még keresi a nép (kisebbik része) a forrásokat. Holnapután már nem fogja. Lewarezolja és/vagy megveszi a nagyoktól.

Verdikt

Az az érzésem, hogy a digitális kánaán még odébb van, és nem magyar pénzből fog felépülni. Bár boldog-boldogtalan saját kis webáruházat épít, ez egyszerűen nonszensz, a legtöbb vásárló nem fog tizenhét apró webáruházba regisztrálni évi egy-két könyvért. Főleg hogy a jelenleg tapasztalható komplett magyar e-könyv (vagy digitális tartalom) piac nem tart el egy fél maréknél több főállású munkatársat. A lokális webáruházáaknak látom értelmét, de csak akkor, ha értelmes méretű forgalmat generálnak, az viszont tisztán elektronikus tartalomból nem fog összejönni.

Ezzel szemben a kiadóknak szerintem aktívan kellene készülődniük arra, hogy egyszer csak Magyarország is fölkerült az digitális civilizációk térképére, és amúgy istenigazából becsatornázódunk ezekbe az elektronikus gigaáruházakba. A magyar vevők már ott vannak. Egyszer talán az eladók is ott lesznek. Addig meg maradunk szétszakadva.

A világon nincs olyan elemzés vagy szakértői vélemény, amely megkérdőjelezné a Kindle e-könyvolvasó-család piaci elsőségét. Ezzel együtt akad egy-egy teszt (például a WIRED-é), amely másik eszközt hoz ki legjobbként. A Kobo a kezdetektől jelen van az e-papíros eszközök piacán, mindig igyekeztek a többiektől eltérő szolgáltatás vagy műszaki tartalom nyújtásával kitűnni. Mivel egészen 2012 végéig csak szűk körben forgalmazták az eszközeiket, ezeknek nem volt olyan piaci visszhangja, amely gyors népszerűséget hozott volna (természetesen Kanadát kivéve).

A cégről épp elég információt ad az angol nyelvű wikipedia cikk. Ami e bemutató szempontjából fontos, az pár pontban összefoglalható:

• kanadában székel, de többségi tulajdonosa a japán Rakuten (kis túlzással a japán Amazon),
• saját boltjuk van (kobobooks.com),
• 2013-ra építették ki a világszintű értékesítési hálózatukat (elvileg az Euronics révén Magyarországon is).

Külön utak

A Kobo eszközeire kezdetektől jellemző a többiektől kissé eltérő alapkoncepció. A fejlődés stációinak alapos elemzését kihagyva csak a legújabb eszközön, az Aura HD-n is felfedezhető elemekre térek ki.

Reggeli mellé is megteszi olvasnivalóként azzal együtt, hogy a „Newspaper Stand” csak az Egyesült Államokban és Kanadában működik – egyelőre

Egyedi epub parser

A Kobo eszközei és szoftverei (PC, Mac, okostelefonok) is, bár alapvetően az Adobe vázára épülnek, attól kicsit különböző megjelenítési protokollt (parsert) használnak. Ennek eredményeképpen az egyébként szabványos és e mellett tetszetős epub fájlok a legutóbbi időkig teljesen esetlegesen jelentek meg. Az Aura HD a legújabb firmware-rel olyan eszköz lett, amelynél kettéválasztották a „hivatalos” utat a sajátjuktól. A gép fogadja a szabványosan formázott epubot (és a kiadó elvárásának, tervének megfelelően meg is jeleníti azt), de a saját kepub formátumát is, ami kicsit más, mint a hivatalos.

A nyájas, türelmes ekönyvolvasó megértő a szakmával szemben. Mint amikor egy bumfordi kiskutyával kerül egy kanapéra: mosolygunk, amikor összenyalja a kezünket, kínunkban nevetünk, amikor kiskutyai harciassággal megtépi ingujjunkat, de amikor az ölünkbe vizel, nos, ott néha betelik a pohár.

Rövid történetünk kezdete a távoli múlt ködébe, a papíralapú könyvkiadás korába nyúlik vissza. A papíralapú könyvek oldalat - meglepő módon - egy-egy papírlap elejére és hátuljára nyomtatják, majd ezeket sorba fűzik, elkészül a kötet. Vagy kötetek, ugyanis egyes fránya írók képesek voltak hetet-havat összehordani. Ha a történet terjedelmének nem is, a kötet vastagságának a technika szabott határt. Voltak történetek, akik rögvest két, három kötetet követeltek maguknak.

Azután ez a “nem fér bele” a világ legjobb kifogása lett. Vagy a magyar nyomdák nem tudták tartani a lépést a technikával. Ugyanis itthon egyre több olyan könyv látott napvilágot több részre osztva, amely eredeti nyelvén hogy-hogy nem elfért egy kötetben. Zsebeket és polcokat töltő megoldás ez mind a mai napig.

Ám jött az ekönyv, jajj a technika ördögének! Most végre egymásra talál Első Kötet és Második Kötet! Hogy ez naív gondolat volt, arra álljon itt egy példa.

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij műve, A Karamazov testvérek Makai Imre fordításában, két kötetben jelent meg magyarul. Amikor elfoglalta jogos helyét a MEKen, erre már csak annyi utalt, hogy volt egy 01.html és egy 02.html fájl a html felirat alatt. Ma már csak ezt találjuk a 04000-ás dokumentum helyén.

A Fapados kiadó szerencsénkre felvállalta az ekönyvváltozat kiadását. Két kötetben. Mert csak. Az ár még nem is lett volna olyan vészes, egy kötet 960 Ft, még a kettő együtt (1920) is vállalható (felejtsük el, hogy klasszikusról van szó), de ha otthon, kézzel kell összehegeszteni a két részt, akkor még a legtürelmesebb, legmegértőbb olvasóban is felmerül: csinálhatná ezt az egészet ő maga, hiszen még csak megvan valahol a MEK-es változat.

Persze ilyesmit nem csinál, inkább kivár. Mert úgyis lesz majd egybekiadás. És lett is. Egy olyan kiadótól (Jelenkor), aki papíron még szintén két kötetben gondolkozott, de az ekönyv már egy szép egész, apró hibával. Az ára 3640 forint.

Mindkét fizetős ekönyv esetében ugyanazt a Makai fordítást kapjuk. A Jelenkor kötetenként és eladásonként plusz 1720 forintot kér, hogy ne két darab fájlról legyen szó.

Az olvasó ilyenkor áll fel, és penderíti le az ebet a kanapéról.

Pedig még az újabban terjedő őrületről, hogy a kiadónál lévő többféle formátumból csak az egyiket adja oda a vásárlónak, még nem is beszéltünk. 

UPDATE:

A cikkben szereprő egyik entitás, a fapadoskönyv átalakulóban van, iPubs.hu néven módosított profillal működik. Az energiájuk javát az átalakulás kötötte le, a könyvek ilyenforma korrekcióját eddig kisebb prioritással végezték. De követik a blogot éshallgatnak az igényekre, akik egykötetes Karamazov testvérekre vágyik, az most kifejezetten baráti áron juthatnak hozzá. Ha találtok még javítanivalót, jelezzétek, akár itt, de még inkább közvetlenül az ipubsnak.

Dworkyll

Most miért problémázik? Más is belepisil a medencébe.
Igen, de nem a trambulinról!

Naszóval, itt volt ez a tegnapi villámakció. Operatíve tényleg csak egyetlen dolgon változtattam volna, hogy ne tíz órával a megkezdése után, hanem tíz nappal a kezdete előtt kellene reklámozni. Két nagyon fontos tényt kiemelnék: az egyik az ár, amiről már beszéltünk, ennél jobb ajánlat egyszerűen nem tud lenni, ezt is csak órákig tudják tartani, nem napokig. A másik, hogy abszolút fullos premiercímek, papíron is nagyon jól teljesítő anygagok (külföldiül bestsellerek)  is voltak a csomagban, például Fábián Janka könyvei, vagy az All in  Millertől, vagy az Egymásba fonódva Sylvia Daytől. Most tekintsünk el attól, hogy miért éppen ezek a könyvek vezetik a sikerlistákat (és tényleg tekintsünk el), de például a Day könyv annyira friss, hogy angolul sincs egy hónapja, hogy megjelent, és iszonyatosan pörög szerte a világon.

Ez a két dolog ennek a blognak a két alappillére és missziója: jó ár, kurrens választék. A harmadik, a kemény DRM kihagyása szerencsére mára már alapvetéssé vált. Ennél jobb nap csak akkor lenne, ha más kiadók is csatlakoztak volna, és nem egy napig tartott volna az akció.

A harmatosan gyönge marketing ellenére nagyon nagyon szépen fogytak a könyvek, mondhatnánk: küldetés  (egy napra) teljesítve és örülünk, Vincent.

DE. Annyi sok kulturált vásárló között csak akadt egy szerencsétlen, aki szándékosan vagy szándéktalanul de azonnal megosztott nyilvánosan párat a legzúzósabb címekből.

Ettől azért elmorzsolt pár könnycseppet a kiadó és a terjesztő is, hát van így értelme nemhogy akciózni, de e-könyvet kiadni egyáltalán? És én sem voltam vidám, mert könyvkiadó-oltogató megbeszéléseimen szerintem ezt még sokszor a fejemhez fogják vágni, és teljesen jogosan.

A történet, amennyire ismerem, végtelenül groteszk. Egy faék egyszerűségű hölgyemény (név és cím, mindenkinél, aki a könyvet letöltötte a megosztás után, úgy biz ám!) fogta a vásárolt epubot, és saját bevallása szerint egy online konverteren (!!) átkonvertálta pdf-be (!!!!). Hát mi a búbánatos jófrancnak??? Aztán vagy ő, vagy szerinte az online konverter üzemeltetője (ami itt azért fölvet egy kifejezetten izgalmas kérdést) szépen megosztotta a generált (szerintem gusztustalan) pdf-et, benne a hölgy nevével és tranzakciós azonosítójával. De nem ám torrenten, vagy valami szuperhekker anonimizált darkneten, hanem egy teljesen nyílt levelezőlistán, amit kb. egy másodpercig tartott megtalálni, a hölgy regisztrációját másik háromig. És lehet ám, hogy az Ulpius nem olyan barátságos a vevőivel, mint az Ad Astra, nekik sok van belőle és szívósabbak, nem fáj nekik, ha leaprítanak párat az ügyfelekből, főleg ha azok meg is érdemlik.

Szó szerinti idézet következik a levelezőlistáról, csak erős idegzetűeknek.

De most komolyan ezt az oldalt is megtalálta ez az oldal??? 
Én hetekig trobáltam tölük legálisan könyvet vásárolni 
Képzelhetitek hogy mijen lehetettlen ráadásul csak kredit kárcsával lehet 
Tölük könyvet vásárolni 
És feltételekhez is van szabva hogy hogyan mejik könyvet vegyük meg csilagos árakon és ezek után van képük hisztizni és azt mondani hogy mi lopkodjuk a könyveket mi megoszuk a könyveket nem pedig lopkodjuk  vanojan aki megveszi és van ojan aranyos hogy felrakja ide és nem kér érte pénzt szoval igy ilagálistalan is vagy nem???

Epic. Kész vagyok. Megyek és visszaadom a bloggerigazolványom.