Állandó rovatok

A RADAR az e-könyv olvasó blog "kis-színes" híreinek társasági gyűjtőposztja. Ha találtál valami témánkba vágót, firkáld ide. Ha izgalmas új könyvmegjelenésbe futottál, oszd meg velünk a KÖNYVRADARon. Köszönjük, a műfaj nevében.

Ha eladó készüléked van, vagy használt kütyüt keresel, a KERES-KÍNÁL rovatunkat ajánljuk figyelmedbe.

Ha valami nyomja a lelked, ha összemérnéd az érveidet másokéval, gyere a DÜHÖNGŐbe. Belépés csak gumicsontokkal.

A fölösleges konfliktusokat elkerülendő megköszönjük, hogy tiszteleben tartod az E-tikettünket.

Ha adakozni akarsz, itt megteheted:

Jelenleg 45.700 HUF-nál járunk. Amire használni fogjuk: blogtalálkozó, wiki, saját domain. Nagyjából ebben a sorrendben :-) Jelképes díjazások: a legjobban pörgő e-könyveknek (Nobel Pizza, 2012-ben három darab), a legszebb ekönyveket készítő műhelyeknek (Szépség Pizza,  2013-ban, három darab).

GYIK - Szerszámosláda

Aki még csak most kezd barátkozni a villanykönyvekkel, kezdje a tájékozódást a GYIK rovatban.

Vannak még:

Válassz és rendelj Kindle-t innen

Mobipocket (prc) gyártási okosságok (Kindle, Kindle for appok)

Epub (Koobe, Nook, iOS, Android) gyártási okosságok kezdőknek és haladóknak 

Kiváló szótárak mindenre, ami bírja.

Sok Kindle trükk.

Kiváló magyar metadata-kollektorok a Calibréhez

Eszközismertetők

Boltismertetők

 

Utolsó kommentek

Címkék

1150 (1) 214 (1) 3g (4) 4700 (1) 600 (1) a9 (1) adamobooks (2) adásvétel (1) ADE (1) adobe (8) ad astra (18) áfa (12) agave (30) ajándék (5) akció (12) aldiko (1) alex (1) alexandra (4) állás (1) amazon (67) android (11) angol-magyar (1) animus (1) antikvárium.hu (1) antireklám (1) apad (1) app (5) apple (17) archiválás (1) asus (1) athena (1) athenaeum (1) atlantis (2) aura (7) avana (1) azw (1) banks (1) Baráth Kati (2) barnes&noble (14) beagle (2) bebook (2) bebook2 (1) bejelentés (3) bemutató (8) biblieteka (2) bigyó (1) blog (1) blogbuli (2) blogtalálkozó (2) bme (1) bookandwalk (4) bookdesigner (2) bookeen (3) bookgem (4) bookline (9) bookmarklet (1) boox (4) budapest noir (1) büntetés (7) calibre (4) Canvas (1) céghírek (1) ces (1) cikkajánló (4) clara (3) cloud (3) co2co (1) coelho (1) cool er (2) crowdfunding (1) crunchpad (1) csőd (1) cybook (8) dedikálás (2) deltavision (1) dibook (16) digitalbooks (12) diploma (1) disney (1) diszlexia (1) doctorow (1) dr1000 (1) dr800 (2) dragomán (1) drm (36) e-könyv (1) e-könyvészet (8) e800 (1) ebooks in Hungary (1) eclassic (5) eclicto (2) édesvíz (3) edge (1) edition 2 (1) eebook platform (1) egyesülés (2) ekm (43) ekönyv-terjesztés (3) ekulturaTV (2) elméleti kérdések (89) ELTE (1) enciklopédia kiadó (1) entourage (1) epub (68) epubcheck (2) események (9) eslick (1) etikett (1) EU (4) e gyetem (4) e könyv (19) e könyvesbolt (40) e könyvtár (3) e könyv formázás (8) e papír (12) fapados (1) fapadoskönyv (9) felmérések (21) firmware (4) fizetés (1) flepia (1) flightcrew (1) fontok (8) forgatókönyv (1) forma (3) formátum (5) fórum (3) frankfurt (2) frissítés (3) fujitsu (1) fumax (2) GABO (3) galaktika (7) galaxytab (1) garancia (1) Gitden (1) gloHD (1) goldenblog (1) goodreader (2) google (5) Grecsó (1) gyakorlati kérdések (68) gyártástechnológia (32) H2O (4) hachette (1) hack (2) hanlin (3) hanvon (4) harlequin (3) hármas könyvelés (4) harry potter (2) hvg (1) ibooks (3) icarus (1) idaságok (1) idpf (2) indesign (1) infografika (2) ingyen (1) introverziók (24) ipad (18) ipad mini (1) ipaq (1) iphone (3) ipubs (7) irex (5) iriver (4) irodalom (2) ismeretterjesztés (4) ismertetők (1) itunes (1) japán (1) játék (2) java (1) javascript (1) javítás (2) jegyzetelés (3) jelenkor (1) jókívánság (2) jótékonyság (3) jumbo (1) karácsony (7) képek (1) képregény (2) keres (1) kickstarter (1) kiegészítő (9) kínál (1) kindle (67) kindlegen (2) kindle dx (6) kindle fire (3) kindle wifi (5) kisepika (2) kleinheincz (5) kloos (1) kobo (21) kölcsönzés (1) kondor (3) konteo (1) könyvajánló (6) könyvesbolt (1) könyvhét (19) könyvkiadás (119) könyvmolyképző (9) könyvtár (6) könyvterjesztés (3) koobe (36) kötelező olvasmányok (1) közlemény (2) közösség (27) kritika (1) lámpa (3) laputa (1) lendink (1) libri (8) líra (2) Lithium (1) lrf (1) lrx (1) ludas matyi (1) magvető (3) makró (2) marketing (2) marvin (2) média (4) mediamarkt (1) megvilágítás (1) mek (4) mese (3) mesemasina (2) metaadat (1) micropayment (1) microsoft (2) middleware (1) mintakönyv (1) mkke (3) mobi (3) mobipocket (20) moly.hu (2) móra (1) msi (1) mu (1) műfaj (1) multimédia (1) multimediaplaza (31) n516 (1) ncore (1) nds (1) neal stephenson (1) nekrológ (1) német-magyar (1) networkshop (3) nook (7) nook2 (3) novella (2) oasis (2) oaxis (1) office (2) oktatás (2) olvasási nehézségek (2) omikk (1) one (1) onyx (9) openinkpot (1) Oravecz Nóra (1) orosz-magyar (1) összeesküvés (1) oszk (3) palm (1) pályázat (10) paperwhite (12) paradigmaváltás (1) paypal (2) pda (3) pdf (11) PearlHD (1) pendrive (1) pizza (2) plastic logic (4) plugin (1) pocketbook (16) podcast (2) popper (1) portal press (2) pottermore (1) prc (15) pre (1) premier (2) publio (5) rádió (4) Rajaniemi (1) rakuten (1) reb (1) rejtő (1) reklám (58) reMarkable (3) reMarkable2 (3) rendelés (2) re poszt (12) riport (1) rss (2) rtf (1) samsung (2) scalzi (7) scida (1) scribd (1) scribe (1) Semmelweis (1) SendToKindle (2) sf (12) sfmag (4) sfportal (18) sigil (2) sipix (1) slideware (1) sony (22) spanyol-magyar (1) specifikáció (2) spiritualitás (1) spotify (1) stanza (8) stardict (2) story (1) streaming (1) syllabux (1) szakdolgozat (1) szellemhadtest (1) szerkesztés (2) szerviz (1) szerzői ellentételezés (3) szerzői jogok (1) szerzői kiadás (6) színes (4) szótár (3) tab (1) táblázatok (1) tablet (10) tankönyv (1) tarandus (4) tarda (1) teaser (1) telefon (1) telekom (1) teszt (66) textr (17) tft (7) tilos (5) tok (2) tor (2) történelem (2) touch (2) txtr (6) typotex (4) t com (14) ulpius (10) üzleti modell (1) vásárlás (11) vegyesfelvágott (14) vendégposzt (4) verseny (5) vízpart (2) vizplex (3) vodafone (3) voyage (4) w3c (1) warez (14) wayteq (1) webáruház (1) web tablet (3) wifi (3) wiki (1) wisereader (1) word (2) xhtml (2) xml (2) yotaphone (1) zinio (1) zsoldos-díj (1) Címkefelhő

Linkek - források

A barátaim, innen onnan

Egy kis hazai – Kemény v2.1 (2010. 10. 10.)

2010.10.10. 10:10 Professzore

A piac gyorsulása indokolttá tette a gyakoribb ráncfelvarrást. Ezeket a frissítéseket a cím átírásával (egyúttal a poszt dátumának módosításával és jelzésével) jelölöm, a változásokat a cikkben sárgával emelem ki.

Bő fél év telt el a poszt eredeti közzététele (2010. január 16.) óta, aktuálissá vált tehát a „ráncfelvarrás”. A piac változik, mégha a változás a vártnál kicsit lassabb ütemben és cseppet eltérő úton is halad. Változatlanul nem célom a teljességre törekvés, így természetes, hogy sok eszköz nem került bele az cikkbe.

A postban kissé teoretikus, elméleti alapú összehasonlítás és helyzetfelmérés a célom, az itthon boltban kapható, illetve interneten akár hazai, akár külföldi szállítóktól egyszerűen megrendelhető olvasók tekintetében. A testvér-post a „szoftverről”, a legális tartalmakat forgalmazó hazai, és az eszközöket tartalommal kiszolgáló külföldi e-könyv-áruházakról egyelőre nem szorul érdemi frissítésre, azt a karácsonyi nagy hajrá előtt (október vége felé) lesz érdemes aktualizálni.

A változásokról címszavakban

Megjelent az Apple iPad

A sokak által régóta várt eszköz jellegét, formáját és szolgáltatásait tekintve nem tekinthető klasszikus értelemben vett e-könyv-olvasónak, ugyanakkor kétségtelenül alkalmas rá, ráadásul az Apple kapcsolt szolgáltatásai (eBook Store), továbbá az Amazon és a Barnes & Noble gyors reagálása (iPad appok) bizony kemény vetélytárssá teszik. Posztot Dworkyll olvtárs írt róla.

Se hírük, se hamvuk

A Telekom eladta az összes T-Olvasót – bár a jelek szerint a Bookline raktáraiban maradt pár –, így a piacon egyszerűen beszerezhető legolcsóbb berendezés virtuális díja is másik versenyzőhöz került. A rózsaszín cég által favorizált új eszköz átmenetileg egy Sony lett, kicsit felemás marketinggel, viszont változatlanul gyengélkedő tartalomszolgáltatással. A készülék ugyan nem a legolcsóbb a piacon, de a hozzáadott érték (úgyis mint kapcsolt szolgáltatások és hűségszerződés) kedvező részletfizetéssel vonzóvá teheti. Ugyanakkor ez még messze nem a végcél, a T-csoport alighanem tartogat még újdonságokat.

A sokak által kvázi messiásként várt Plastic Logic QUE, az egyik legextrémebb e-könyv-olvasó is megérkezett, nagy felhajtás közepette, brutális áron. Az amerikai piacot sem rengette meg, az európai, pláne a magyar piacra pedig csupán a híre jutott el. Lehet mondani, hogy béke poraira.

Új Kindle

A tengerentúlon fokozódó árverseny ismét új fejezetbe lépett, amikor július végén az Amazon bemutatta a Kindle harmadik generációját, ezúttal két színben (grafitszürke és fehér), kétféle vezeték nélküli opcióval (csak WiFi vagy 3G és WiFi), miközben tovább vágott az áron. Lelövöm a poént előre: a csak WiFi-s, itthon ésszerű (magyar tartalommal otthon feltölthető) változat szállítással együtt 160 dollár.

Új Sony olvasók

A Sony az októberi bemutatót szeptember elejére hozta előre. A korábbról ismert PRS-300-at a PRS-350, a PRS-600-at a PRS-650 váltotta fel, a külföldi piacokra pedig a 3G támogatással készülő régi PRS-900-at a PRS-950 fogja a jövőben helyettesíteni. A berendezéseket egy kaptafára szabták, a régi hagyományos Vizplex kijelzők helyett a nagyobb kontrasztú, más tekintetben egyébként teljesen azonos Pearl megjelenítőket kapják, ráadásul valamennyi eszköz (a PRS-350-et is beleértve) érintőképernyős lett.

Az új Koobe (bocsánat, Koob3)

(update 10. 10.) Az itthon talán legelterjedtebb gyártó legújabb terméke a Kindle mögé áll be a sorba (várhatóan előbb-utóbb magyarított!) qwerty-billentyűettel, rengeteg hasznos kiegészítő funkcióval. A fejlesztéseknek „hála” a korábbi modellek fölé árazták, de az ismert „mindegy mit, csak a miénken olvassák” alapelv érvényesülése miatt ez cseppet sem meglepő: nincs mivel kompenzálni a gyártási és értékesítési ár közötti esetleges deficitet. Dworkyll itt számolt be a tapasztalatairól.

’txtr Reader

(update 10. 10.) Bár hihetetlen, mégis igaz: az eKönyv Magyarország szűk körben bemutatta a 'txtr Readert. Az eszköz mögötti üzleti modellről Dworkyll írt összefoglalót, az eszközről én gyártottam részletes cikket. 89 990 forintos tervezett árával a bemutatón prezentált tudással sereghajtóként kullog.

A többiek

Az elsősorban távol-keleti gyártók sorra jelentetik meg a „12 egy tucat” alapgondolat köré építkező termékeiket, ezek ilyen-olyan forrásból nálunk is kaphatóak, tulajdonságaikból fakadóan azonban nem ütnek el a fősodor készülékeitől (így például az itthon valószínűleg legnagyobb számban értékesített Koobe olvasóktól), ezért ezek tárgyalására részletesen nem térek ki.

(update 10. 10.) Újdonságnak tekinthető a piacon az ukrán Pocketbook 302: mérete, tudása szepontjából az Onyx Boox 60 wifis változatára emlékeztet. A jelek szerint az idei karácsonyi dömping előszeleként ennek az ára indította el néhány további eszköz árának csökkenését (lásd a frissített táblázatot alább).

Irex

(update 10. 10.) Az Irex megerősítve a korábbi feltételezéseket, szeptember elsejével némileg átalakulva folytatja a munkát. Az olvasóik változatlan áron, változatlan feltételekkel kaphatóak, éppen csak a címke változott a dobozon azzal együtt, hogy a vállalat IRX Technologies néven elsősorban ipari felhasználásra tervez eszközöket és technológiákat fejleszteni és értékesíteni.

Elmélet, részletesen

A választék változatlanul szegényes, az árak is inkább ijesztőek, mint barátságosak, bár az kétségtelen, hogy egy jobb MP3/MP4 lejátszóval vagy telefonnal összevetve nem vészesen magasak. Az árverseny itthon egyelőre nem durva, az előbb is kiemelt Kindle versus Nook párharc hatásai alig érződnek, bár a Sony, illetve a Koobe is engedett valamicskét az árból. Az egyre szélesedő ársáv azonban széles minőségi választékot takar. Ár/érték arány tekintetében változatlanul az egyik legjobb az Amazon Kindle 3. Az új PDF támogatás (nagyítás és pásztázás) az előnyére vált, ahogy a kisebb méret is, ugyanakkor a zárt formátum (PRC/AZW) és a magyar nyelvű vásárolható tartalom teljes hiánya kétségtelen hátrányt jelentenek. Az itthon boltban nézhető/tapogatható választék legdrágább darabja változatlanul az Irex kisebbik olvasója, a DR800S. Az eszköz 150 ezer forintos ára nem véletlen, bár alighanem sokakat elijeszt a vásárlástól. Dworkyllal közösen írtunk róla cikket. Szintén a Koobe Magyarország pártfogásában kapható az Onyx Boox két változata (WiFi-s és szimpla), egyediségük és újdonságuk okán helyük van a cikkben. A Koobe-k háza tájáról e cikk frissítésekor érkeztek meg az első érdemi információk az új olvasóról. A remek magyarított firmware-ekkel a leginkább „háziasított” olvasók elsősorban e támogatás miatt népszerűek, Dwo az új berendezésről írt cikket.

A választék további ecsetelése helyett álljon itt néhány illusztráció, egymás mellett bemutatva vagy egymásra halmozva összehasonlítva a piacon elérhető/megvehető versenyzők javát.


 

A sematikus ábrák jó minőségű netes illusztrációk és a specifikációkban közölt méretek alapján készültek. Bízom benne, hogy egyik sem tér el drasztikusan a valóságtól.

Az alábbi két ábra közül a baloldali a kijelzőket, a jobboldali pedig a külső méreteket hivatott összehasonlítani. Szembetűnő a Kindle DX megdöbbentő mérete, az Irex DR800S kispárnaméretű kijelzője (átlag 6"-os kijelzőméretű berendezések külső méretéhez hasonlatos csomagolásban). A 'txtr Reader majdnem ugyanezt tudja 6 collon, 5 collos testben.

 

 

Ha valaki meg akarja nézni a berendezéseket eredeti méretben, akkor használja a letölthető, nyomtatható PDF-et!

Nézzünk még egy kis statisztikát, azaz a „top” berendezéseket.

Legnagyobb méret: Kindle DX (483 cm2)
Legkisebb méret: Koobe v5 „Junior” (155 cm2)
Legrosszabb kijelző/méret arány: Iriver Story (41,7 százalék)
Legjobb kijelző/méret arány: Irex DR800S (68,7 százalék)
Legkönnyebb olvasó: Sony PRS-350 (155 g tok nélkül)
Legdrágább berendezés: Irex DR800S (149 900 forint)
Legolcsóbb berendezés: Kindle WiFi (kb. 33 600 forint) (januárban: T-Olvasó, 60 000 forint)
Az összefoglalóban bemutatott olvasók (összesen 11) átlagára: 87 299 forint (januárban: 9 gép, 85 778 forint)
Legtöbb támogatott formátum: Koobe v5/v3 (13 szöveges formátum)
Legkevesebb kezelőszerv: Irex DR800S (1 gomb, egy ide-oda és befelé nyomható slider)
Legnagyobb hype: ’txtr Reader (2009 márciusában mutatták be, azóta sem kapni)
Legjobb ár/szolgáltatás-arányú berendezések: Kindle Wifi (10,8 pont), Koobe v5 (7,9 pont), Koobe v3 (7 pont)
Legrosszabb ár/szolgáltatás-arányú készülék: Irex DR800S (3 pont)
Legszínesebb olvasók: Sony PRS-650 (ezüst, vörös és fekete színben lesz rendelhető)
Legjobb magyar nyelvű támogatás: Koob3 V60 (magyar menü, várhatóan magyarított billentyűzet)

Kis segítséget nyújthat még az olvasási élmény megtapasztalására a PDF első négy lapjára rakott mintaszöveg, amelyet rendre a Kindle DX, az Irex DR800S, a Kindle 3 és a Sony Pocket Edition virtuális kijelzőjét hivatott „modellezni”. A szöveg 166 dpi-s felbontásban van a szürkeárnyalatos TIFF képre szedve olyan mérettel, amely egyébként egy normál méretű könyvben kicsit nagy lenne. Természetesen ez messze nem az az olvasási élmény (nyomtatva sem, pláne képernyőn), ami egy valódi e-ink kijelzőn megjelenik, de mégis több, kézzel foghatóbb, mint az ilyen-olyan (rendszerint rettenetesen világított és sokszor életlen) bemutató videók vagy a „kamu” gyári fényképek.

(update 10. 10.) Végül zárszóként egy táblázat, amelyben az egyes olvasók külső méretét és a kijelző nagyságát, a működő extrákat (GSM, WiFi, MP3), a támogatott szövegformátumokat, a hazai beszerzési árakat és forrásokat tüntettem fel. Az xls táblázat letölthető innen.

A narancssárga mezők értelmezése magyarázó füleken a táblázatban.

Alternatívák

Magától értetődő, hogy nem szükségszerű vagy kötelező a fent bemutatott eszközök közül választani. Ha csak az e-inkes technológiát nézzük, a Mobireader Wiki kitűnő összeállítása a most forgalomban lévő eszközökről (amely részben e post forrásaként szolgált) jó alap lehet a számunkra megfelelő olvasó kiválasztásában. Ezek jórészt beszerezhetőek külföldi forrásból, azonban számolni kell bizonyos funkciók (így pl. a GSM támogatás vagy az eszközről üzemelő könyváruház) hiányával. E blog olvasói és szerzői között is több olyan e-könyv-olvasó tulajdonos van, aki így jutott hozzá például Kindle 2-höz az európai megjelenés előtt, sőt, számosan használnak Magyarországon Nook-ot is.

Ha az e-inkhez nem ragaszkoduk, a kör kiszélesedik a netbookok, tabletek, PDA-k, okostelefonok, sőt végeredményben az asztali számítógép felé. Innentől mindenki a saját pereferenciái alapján választhat eszközt, ahhoz megfelelő támogatást, hogy az innen-onnan letöltött tartalmakat számára elfogadható kényelemben és minőségben tudja olvasni. Ilyen kompromisszumok árán az Apple iPad – ha egyébként az általa nyújtott szolgáltatások „passzolnak” a felhasználó igényeihez – igen jó választás lehet, bár a hivatalos magyar megjelenésre (Apple Store) nagy eséllyel csak az újévi pezsgőbontást követően kerül sor, az árcédula pedig egészen biztosan ütni fogja az összes itt bemutatott gépét.

Aki nem győzi az árat, elgondolkodhat a jól bevált kiváráson. Ezt igazolta az elmúlt fél év áresése is (Kinde 2 az eredeti cikk megírásakor 336 dollár szállítással és előre fizetett vámmal, kb. 61 000 forintért, október elején a Kindle WiFi előrendeléssel 160 dollár, az azóta romlott dollár/forint kurzus ellenére 36 000 forint), de a Koobe-k és a korábbi Sony-k (PRS-300 és PRS-600) árai is csökkentek. Kezd élénkülni a használtcikk-piac is, ehhez mintegy katalizátorként nyitottunk új topikot is. A technológiák fejlődésével és piacra kerülésével várhatóan kiszélesedik a könyvolvasók „működési területe”, amennyiben az e-papír elvitathatatlan előnyei megtartása mellett képesek lesznek szélesebb körű igényeket (böngészés, filmnézés) is kielégíteni, bár a technológia e téren az elmúlt fél évben nem hozott áttörést. Sok fog múlni a magyar kiadók és további forgalmazók piacra lépésén is.

Verdikt?

A Kindle WiFi ár/minőség arányban verhetetlen, cserébe rettentő kemény DRM-et, kevésbé fogyasztóbarát hozzáállást kapunk, bár az kétségtelen előny, hogy nem gyári források tekintetében változatlanul a PRC a legelterjedtebb formátum, ezt pedig a Kindle jó étvággyal fogyasztja. A Sony-k remek minőségűek, ezért komoly árat kell fizessünk, ugyanakkor maguk az eszközök a teszteken jól szerepeltek (a Sony új eszközeit szeptember elején mutatták be, kissé alulmúlták a várakozásokat: sem ár, sem szolgáltatás tekintetében nem hoztak átütő újdonságot). A Hanlin vonal (vagyis a Koobe) a majdnem ésszerű árért kicsit kompromisszumos megoldást hozza, szinte bármit megesznek, cserébe a Sonyhoz, Kindle-höz vagy Irexhez hasonló exkluzív minőségről és a könnyű kezelhetőségről kell lemondanunk a korábban is kapható termékek esetén. A Koob3 V60 viszont a Kindle 3 komoly vetélytársa lehet: teljeskörű magyarítás, a most elérhető egyik legjobb ePub parser, jegyzetelési funkció a dokumentumon belül és azon kívül, WiFi, RSS feed, e-mail kliens, és még amiről nem tudunk. A Kindle DX „otthoni” olvasónak vagy PDF-mániákusoknak remek választás, ahogy a linkelt PDF-ből is kitűnik, buszon olvasáshoz és/vagy rendszeres hurcoláshoz nagyon nagy. Az Irex az ára és a kétséges jövő miatt esett ki a ringből. Végül a 'txtr Readert január óta vártam, akár a messiást, de ilyen áron (89 990 forint), ilyen tudással, ilyen szolgáltatásokkal aligha lesz nagy tételben eladható.

Kis magyarázat a sorrendhez: a két nagy gép az ára és a mérete miatt szorult hátra (az Irex elsősorban az ára miatt), az 5 collosok a méret miatt, a billentyűzetesek e kevésbé kihasználható szolgáltatás miatt (a Koob3 v60-at egyelőre nem rangsoroltam). A 'txtr Reader is kimaradt, mert hiába a beharangozó, lehet, hogy 2011-ben sem fognak szállítani. Az Onyx harmadik helyének oka az egyelőre gyermekbeteg firmware (lásd Dworkyll cikkét), a Kindle-t pedig a magyar boltokkal való teljes inkompatibilitás lökte le a képzeletbeli dobogó első helyéről, hiába esett az ára a fájdalomküszöb alá.

Álmaim olvasója kicsi, akár zsebben is elfér, 6-7 collos kijelzővel rendelkezik, megeszi az ePub-ot (DRM-mel) és a PRC-t (DRM nélkül) is, bolttól teljesen független, és nem drágább 30-35 ezer forintnál. Ez még kb. fél-egy év, hacsak most karácsonykor valaki nem durrant nagyot.

Szerintem:
1. ?
2. Kindle 3
3. Onyx Boox 60 WiFi
4. Koobe Classic
5. Sony PRS-650 Touch
6. Koobe Junior
7. Sony PRS-350 Pocket Edition
8. Iriver Story
9. Irex DR800S
10. Kindle DX

272 komment · 1 trackback

Címkék: vásárlás sony amazon onyx t com iriver kindle koobe elméleti kérdések kindle dx irex hanlin boox dr800

A bejegyzés trackback címe:

https://ekonyvolvaso.blog.hu/api/trackback/id/tr751673561

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: A tabletek és az e-olvasók új generációja: a Pixel Qi 2010.09.05. 17:00:13

A legfrisebb hírek szerint a Google Chrome OS tabletet a HTC gyártja, ami korántsem meglepő, a Verizon forgalmazza - ami az elmúlt heteket uraló paktum fényében szintén nem váratlan. A megjelenés várható ideje november 26. Még nem Windows 7 tablet - ki...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

SaGa 2010.09.13. 14:42:21

@Komavary: Az még jobb...
Hogyan fogják a mindenféle olvasó kütyük kezelni? Vagy csak PC-re lesz jó? Azon milyen oprendszerre? Stb...
A "nagy drm szolgáltatókhoz" beszállni se sok értelme van, sajátot kitalálni, - pláne magyar nyelvű könyvekhez - még annál is nagyobb marhaság.
De mindenki úgy rontja saját életét és üzletét, ahogy akarja...

Feldin · http://shootinginjapan.com/ 2010.09.14. 01:00:55

@Professzore:
Átolvasom mindjárt.
Igazából pont ő az a vásárló akire az e-kiadók (akik mint fentebb látjuk nemigen életképesek még) építhetnének. Neki olyan olvasó kell amire ha feltesz egy könyvet (elnézve a jelen helyzetet nagy eséllyel feketén beszerzett, bár ne lenne, Apple store-ba már ezreket elköltöttem, értelmes áru drm mentes tartalomra...) az megy és nem kell heggeszteni semmit. Egy konvertálás még belefér, de az is legyen egyklikkes, ne kelljen állítgatni sokmindent.
Azt hiszem értitek.
Formátumban én EPUB-ra gondoltam, mert úgy látom hogy Európa
erre áll rá, ő pedig magyarul, franciául és angolul olvasna. Nagyjából ebben a gyakorisági sorrendben.

Az RTF rendszert még én is kipróbálom a Sony-mon. Eddig ragaszkodtam az EPUBhoz.
Ez így kicsit konkrétabb? :)

Más:
Az új sony-k belül változtak valamit? Vagy csak a touch megjelenése mindenhol?
Gondolkozom a pocketem új verziós pocketre cserélésén.
Valyon a régi tokja jó rá?

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.09.14. 14:37:25

Ekk,

nem föltélenül a kiadók a sarasak. Olyat már láttam, hogy folyamodtak e-kiadási jogokért külföldi jogtulajhoz (jogkezelőhöz, ügynökhöz) de olyat még nem, hogy meg is kapták volna. Nem véletlen, hogy az ekönyv.hu és a fapadokönyv is magyar szerzőket árul.

Ez így kevés lesz.

Feldin · http://shootinginjapan.com/ 2010.09.15. 09:48:05

Az rtf nem viszi a hosszú ékezetes ő ű karaktereket. Van ötletetek a megoldásra? Vagy ezért kell ágyazott fontos epub?

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.09.15. 11:18:54

@Feldin: Milyen vason? Az office nem teljesen szabványosan oldja meg a kódolást, erre vess egy pillantást: www.roomarranger.com/reader/

Feldin · http://shootinginjapan.com/ 2010.09.15. 11:53:14

300as pocket.
Majd ha ezt elpasszoltam és veszek egy 350est kipróbálom azon is :)
Az epub fontbeágyazásos mizériát akartam volna megkerülni ezzel...
nézem a linked

Feldin · http://shootinginjapan.com/ 2010.09.15. 11:54:15

@Dworkyll: 300as sony pocket.
majd ha ezt elpasszoltam 350esen is kipróbálom :)
Calibrevel convertáltam rtf-be.
Az epub fontbeágyazási mizériáját akartam volna megkerülni ezzel... :(
nézem a linked

Feldin · http://shootinginjapan.com/ 2010.09.15. 11:55:33

hogy bonyolítsam... mac-es vagyok...

VonalZoo 2010.09.15. 16:58:00

Sziasztok!
Egy kérdésem lenne a gurukhoz: melyik betűtípus a legjobb karakterfelismeréshez? (Konkrétan FineReader 10)

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.09.15. 17:33:15

@VonalZoo:
Ez elég értelmetlen kérdés...
Legjobban antikva típusú/jellegű (talpas, változó vonalvastagságú) betűket ismernek fel ezek a szoftverek a legnagyobb biztonsággal.
Azért értelmetlen egyébként, mert ugye a könyv/nyersanyag már megvan, tehát ott nem tudsz válogatni, ha meg be tudod állítani, akkor már valószínűleg megvan digitálisan, tehát értelmetlen az OCR...

VonalZoo 2010.09.15. 17:42:02

Köszi! Tehát kb. ugyanazt, mint ami nekem olvasható.
(Azért lehet rá oka valakinek, természetesen elvi szinten... pl. DRM kikerüléséhez már hallottam ilyenről...Printscreen->PDF->OCR, természetesen automatizálva)

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.09.15. 20:48:34

@VonalZoo: Mi ez, valami custom-DRM törés? ;-) A szabványos DRM-ekhez vannak "szabványos" roppantók.

Horemheb 2010.10.14. 12:50:29

Elképzelhető, hogy nagyon megszívtam: ma próbáltam a Kindle olvasómra könyvet venni az Amazonon, és területi korlátozás miatt nem sikerült. Eddig az összes ilyen korlátozott terjesztésű könyvet meg tudtam venni, mivel USA cím van beállítva a profilomban. Ma azonban akárhogyan kínlódtam, másik USA címet is beírtam, de nem sikerült.

Ha ez így marad, akkor akkor nagyon rossz vásárt csináltam, az egyetlen oka ugyanis, hogy megvettem az olvasót az az, hogy legálisan BÁRMILYEN tartalomhoz hozzáférhetek a cím beállítás segítségével.

Azon könyvek alapján, amiket eddig vettem, és azok alapján, amiket még szeretnék venni, úgy tűnik, hogy a - legalábbis számomra - megvásárlásra érdemes könyvek 90+%-a csak az USA-ban elérhető. Vagyis ha most tényleg letiltották a vásárlást, akkor azonnal teljesen használhatatlanná válik az Amazon Kindle könyvesboltja.

Tud valaki valamilyen változásról az Amazonnál, ami előidézhette, hogy megszűnt ez a lehetőség? Vagy van valami trükk, amit nem tudok?

Atyaman 2010.10.14. 13:53:05

@Horemheb: Ez velem is megtörtént egyszer, az a titok, hogy nem szabad egyszerre túl sok könyvet venni (akit sokat markol...). A lényeg, hogy visszaállítottam a címemet magyarra, majd hátradőltem pár napra (nem emlékszem pontosan mennyire, de egy hétnél nem lehetett több), és utána újra amerikai címre váltottam. Azóta tudok vásárolni megint ugyanúgy. Csak arra figyelek, hogy egy ültő helyemben 4-5 könyvnél többet ne rámoljak be.

Atyaman 2010.10.14. 14:00:42

@Horemheb: Ja igen, amit elfejetettem még a proxy (amerikai) mögé való elbújás is megoldás, ugyanis az Amazon nyilván az IP címed alapján tájol be. Kipróbáltam ezt is. Működött. Annyi turpisság volt vele, hogy a proxy szerver honlapján az encode page legyen kipipálva. Anélkül vmiért nem nagyon ment.
Arra érdemes még figyelni, ha proxyt használsz, hogy utána (és akár előtte is, ha a régit meg akarod tartani) változtasd meg az amazonos jelszavad. Csak a biztonság kedvéért.

Horemheb 2010.10.14. 14:08:30

Köszi a tippet. Akkor megpróbálkozok a cím állítás - várakozás - ismételt cím állítás kombinációval.

Az IP figyelése újdonság lehet, ha tényleg van, mert 1-2 hónapja én kipróbáltam egy USA-beli proxyval, de semmilyen változást sem okozott, ugyanúgy nem engedett vásárolni, mint előtt. Csak a cím állítással tudtam elérni a "tiltott gyümölcsöket". Most meg ugye azzal sem.

Horemheb 2010.10.14. 14:19:26

Köszi a tippet. Akkor megpróbálkozok a címállítás - várakozás - címállítás kombinációval.

Az IP cím figyelés, ha tényleg van ilyen, akkor újdonság lehet. 1-2 hónapja kipróbáltam amerikai proxyval, de azzal ugyanúgy nem engedett vásárolni. Csak a címállítás után voltak elérhetőek a "tiltott gyümölcsök". Most egyelőre úgy sem. :(

Horemheb 2010.10.14. 14:29:30

Egyébként az a vicces, hogy közben jónéhány könyvet, amit meg akarok venni, megtaláltam pdf-ben a neten. Ha nem tudom megvenni őket az Amazonon, akkor kénytelen leszek az illegális forrást használni. Ez tipikusan a "a jogtulajdonosok-kiadók félnek tőle, hogy ellopják, ezért kénytelen vagyok ellopni" effekt.

Előbb-utóbb rá fognak jönni, hogy a Kindle robbanásszerű terjedésével az a helyzet alakul ki, hogy az emberek márpedig a Kindléjükön fogják elolvasni a könyveket függetlenül minden más körülménytől, pont. A jogtulajdonosok-kiadók pedig csak a közül választhatnak, hogy az olvasók fizetnek érte (magyarul elérhetővé teszik a Kindle boltban, hogy egyáltalán lehessen érte fizetni), vagy nem fizetnek érte (az olvasók letöltik illegális forrásból). Harmadik opció nincs.

Én magam is csak e két lehetőség közül vagyok hajlandó választani. Természetesen azt preferálom, hogy legális legyen, de nem vagyok fanatikus, nem okoz álmatlan éjszakát, ha a jogtulajdonosok-kiadók töketlensége miatt mégsem. :)

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.10.14. 15:37:08

"hogy legálisan BÁRMILYEN tartalomhoz hozzáférhetek a cím beállítás segítségével."

Ezzel átvered a rendszert.

Miért nem nézed meg azokat a címeket más (mondjuk európai) szolgáltatónál?

Az, hogy neked csak az amazon vagy az illegális forrás a lehetőség, nem az emberek, hanem a saját döntésed eredménye.

Horemheb 2010.10.14. 16:35:07

@Komavary:
Egyáltalán nem ragaszkodom ahhoz, hogy az Amazontól vásároljak. Ha máshonnan is meg lehet vásárolni azokat a könyveket, amiket meg szeretnék venni, méghozzá olyan formában, hogy a Kindlén is olvasni tudjam, akkor szívesen megteszem.

Nem szeretnék azonban annyi olvasót tartani, ahány tartalomszolgáltató van. A papír könyvekhez sem tartok annyi pár szemet, ahány kiadó van.

A helyzet tehát az, hogy a) van egy jó eszköz e-könyvek olvasásához, b) az e-könyvek jó része szabadon hozzáférhető a neten illegálisan IS.

Ebből márpedig csak az következik, hogy vagy hagyják, hogy az olvasók fizessenek az e-könyvért, vagy elolvassák fizetés nélkül. Az is egy lehetőség persze, hogy akkor vegyék meg papíron, de belátható, hogy ez komolytalan. Lehet ezért az olvasókat kárhoztatni, csak éppen fölösleges. Így működik az ember, még én is, aki pedig kínosan ügyelni szokott arra, hogy minden a lehető legszabályosabban menjen.

Persze amíg nem túl nagy számú olyan felhasználó van, aki el van zárva a tartalomtól, de az eszköze viszont megvan, addig nyilván nem olyan nagy veszteség ez, mert kevesen vannak ilyen választás elé állítva. Csakhogy ez pont most változik meg, hogy a Kindlét elkezdték árulni Európában is. Itt márpedig kizárólag olyan felhasználók keletkeznek, akiknek megvan az eszközük, de a tartalomtól viszont el vannak zárva. Amikor eléri az itteni felhasználók száma is a több százezret, vagy akár több milliót (és úgy hallottam, hogy eléggé sikerült robbantani), akkor majd elég nagy lesz a hatása ennek a problémának. A felhasználóknak ez csak idegesítő, de a jogtulajdonosok-kiadók óriási összegeket fognak bukni. És a saját hibájukból.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.10.14. 16:51:43

Tudsz mondani példát ilyen könyvre? Mondjuk vegyük az első hármat, ami az eszedbe jut.

(Egyébként ez eddig is így volt, a "ha itt nem lehet emberi áron kapni a papírkötetet, marad a digitális változat" régi érv.)

Horemheb 2010.10.14. 17:16:26

@Komavary:
Nem egészen értem, hogy a "ha itt nem lehet emberi áron kapni a papírkötetet, marad a digitális változat" érv hogyan kapcsolódik ehhez a témához. Én nem beszéltem árról, és egyáltalán nem is azzal van a probléma. Hanem azzal, hogy végtelen mennyiségű pénzért sem tudom megvenni az adott könyvet úgy, hogy az olvasómon el tudjam olvasni. Egyszerűen lehetetlen. Ellenben a netről meg le tudom tölteni ingyen (és itt nem az a lényeg, hogy ingyen, hanem hogy valójában hozzáférhető, csak nem legálisan). Magyarul megvan a könyv digitális formában, de én (mert prosztó EU-s állampolgár vagyok), nem fizethetek érte.

Egyébként íme 4 könyv, ami az olvasási listámon van:
Richard Dawkins: Climbing Mount Improbable
Christopher Hitchens: Hitch-22
Stieg Larsson: The Girl Who Played with Fire
Robin Hobb: Assassin's Apprentice

Ha ezeket mégis meg lehet valahol venni legálisan, úgy, hogy a Kindlémen el tudjam olvasni, akkor az természetesen nagy örömmel töltene el, és abban az esetben talán nem olyan vészes a helyzet, mint eddig gondoltam. Nagy pénzt azonban nem tennék erre. :)

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.10.14. 18:09:46

@Horemheb: Vicces, de a Larssonból van teljesen vállalható magyar epub változat az Animus kiadónál.

Én küldtem nekik. Ha egy kicsit vársz, elküldöm nekik a Kindle verziót is ;-)

Horemheb 2010.10.14. 18:18:14

@Dworkyll:
Ööö, ez jól hangzik, de ugye angolul is van (én az angol verziót szeretném olvasni)?
És hol lehet megvenni?

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.10.15. 06:22:12

Kerestem, gyönyörű találatok vannak rájuk - drm-es epubban. :(

"Nem egészen értem, hogy a "ha itt nem lehet emberi áron kapni a papírkötetet, marad a digitális változat" érv hogyan kapcsolódik ehhez a témához."

Vettél egy zárt rendszerű, északamerikai piacra hangolt készüléket.

Pl. az én eSlickemen nem megy a mobi, a drm-es amazon pláne nem, de még a drm-es epubok egy része sem. Akkor én már mindenhonnan leszedhetek bármit?

Teljesen érthető a frusztráció és a megoldás is, de ezzel végső soron a szerzők járnak rosszul.

Én kivárnék még egy picit, illetve ugyanannyiért megvenném a bookdepositorytól, amit lehet. (a Hitch-22 nem ilyen)

Horemheb 2010.10.15. 11:21:34

@Komavary:

"Vettél egy zárt rendszerű, északamerikai piacra hangolt készüléket."

Nem. Ez a szolgáltató szempontja. Én felhasználó vagyok, én vettem egy e-könyv olvasót.

"Pl. az én eSlickemen nem megy a mobi, a drm-es amazon pláne nem, de még a drm-es epubok egy része sem. Akkor én már mindenhonnan leszedhetek bármit?"

Szerintem igen. Az a helyzet, hogy annak, hogy minden tartalom minden olvasón olvasható legyen, valójában SEMMILYEN technológiai akadálya nincsen. Semmilyen. A triviális megoldás ugye a DRM nélküli e-könyv, de valójában globális DRM szabványt is lehetne csinálni. Az, hogy nem csinálnak, az a saját ostobaságuk, illetve együttműködési hajlandósági hiányuk miatt van.

Ha a TV-re vetítjük ezt a helyzetet, akkor ez olyan, mintha a különböző adókat különböző TV-készülékeken lehetne csak nézni. Ez nevetségesen hangzik, de nem sokkal nevetségesebben, mint az e-könyv olvasók jelenlegi helyzete. Éppen ezért én semmilyen lelkiismeret furdalást nem érzek, ha azért kell illegális tartalmat néznem, mert nem hagyják, hogy fizessek érte.

"Teljesen érthető a frusztráció és a megoldás is, de ezzel végső soron a szerzők járnak rosszul. "
Nem csak a szerzők járnak rosszul. Minden szereplője rosszul jár a könyvpiacnak, a kiadók, és a kereskedők is. És mindenki a kiadók hibájából, tegyük hozzá.

"Én kivárnék még egy picit, illetve ugyanannyiért megvenném a bookdepositorytól, amit lehet. (a Hitch-22 nem ilyen)"
Egyedül a Climbing Mount Improbable címet lehet a bookdepositorytól megvenni. A többire azt írja, hogy "out of stock" Egyáltalán mit jelent az "out of stock" egy e-könyvnél? :)

A bookdepository DRM nélkül teszi közzé az e-könyveket? Csak mert amikor beállítottam, hogy Kindlém van, akkor kiírta, hogy az én eszközömre nem adnak el könyvet.

Egyébként az a legdurvább, hogy minden egyes író a példáimban EU-s állampolgár! Egy svéd, és három brit. Ehhez képest az amerikai Amazontól, megveheti egy amerikai, de egy EU-s állampolgár nem veheti meg, de úgy tűnik, hogy nem csak az Amazontól nem.

Ez az egész persze remélhetőleg átmeneti időszak, és előbb-utóbb normalizálódik a helyzet, csak az a szomorú, hogy annak ellenére van ez, hogy a mostani felhasználókat azért nem lehet már "early adopter"-eknek nevezni, elvégre sokmillió emberről beszélünk.

gh14 2010.10.15. 12:07:36

Az e-könyvek piacán most zajlik az "harc", ami néhány éve a HD formátumok Blu-Ray - HD-DVD között zajlott. Azt a Blu-Ray megnyerte, és valószínűleg az e-könyvek estében is csak egy maradhat, és nyilván mindenki szeretné, hogy az ő technológiája/üzleti modellje legyez az az egy.

Mondjuk itt még bonyolultabb a helyzet, mivel alapvetően itt is két formátum van (ePub - Mobi/Prc/Azw), de maga az ePub sem egységes, ahogy ebben a blogban is voltak már ezzel kapcsolatban bejegyzések, ráadásul még mindenki különböző DRM-et használ.

Most talán az Amazon van előnyben, de nem lehet tudni, mit hoz a jövő.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.10.15. 12:17:35

@Horemheb: Látod angol változatról nem tudok, igaz nem is kerestem. A kereskedelmi elérhetőségről meg az Animust kell faggatni, ők a magyar képviselők, és de facto az áru már náluk van, én csináltam "társadalmi munkában".

A kérdés persze, hogy van-e joguk árulni (szerintem nincs), és van-e hozzá infrastruktúrájuk (biztosan nincs).

De ha bekopogsz hozzájuk, talán hamarabb lesz :-) Ezért reklámoztam őket is, meg a tartalmat is.

Horemheb 2010.10.15. 13:33:31

@Dworkyll:
"De ha bekopogsz hozzájuk, talán hamarabb lesz :-)"

Hát ha csak ezen múlik, akkor akár be is kopoghatok. :)

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.10.15. 13:43:54

@Horemheb:
Nagyon belenyúltál a közepibe. Nem csak nálunk, de külföldön is probléma a kérdés, bár bizonyos tekintetben valamifajta egység előjelei már látszanak. Az elveid igazak és felettébb csábítóak, viszont a nagy ágyúk (élükön a masszív piacvásárló Amazonnal) saját érdekeiket védendő elzárkóznak az együttműködéstől.
Amíg ez az oligopol, sőt, kvázi-monopol piac uralkodik a legnagyobb fogyasztói területen (USA), és ennek hatásai itt Európában is érződnek, sok változásra nem számíthatunk.

A szép új világ még odébb van, és tartok tőle, hogy a gyakorlatnak megfelelően, az olvasnivalóval inkompatibilis eszközök elterjedése az illegális "piac" növekedését, bővülését fogja eredményezni. Ez a lehető legrosszabb itt, Európában, míg az USA-ban irreleváns, hiszen az óriási mennyiségben eladott olvasóeszközhöz vásárolnak az emberek, méghozzá nagyon-nagyon sokat (igaz, gondok ott is vannak, de az arányok nagyon mások).

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.10.15. 14:02:58

Ez nem az amazon sara, hanem a több részre osztott angol piac sajátossága. (Ui. papírjog-alapon oszlik fel az ekönyv is, legalábbis ami a régebbi szerződéseket illeti.)

Atyaman 2010.10.15. 14:28:29

@Komavary: Persze, csak az a vicc, hogy míg papír könyvet gond nélkül rendelhetsz külföldről, addig e-könyvet pedig nem vásárolhatsz. :(

Horemheb 2010.10.15. 16:17:02

Az OK, hogy az Amazon eddig elvolt a hazai piacon. Csakhogy az imént döntött úgy, hogy globális szolgáltatóvá válik, és elöntötte az USA-n kívüli piacokat is Kindlével. Aminek az előkészítése egyébként óriási munka lehetett - csak az országonkénti 3G használat lezsírozása iszonyat mennyiségű meló.

Az látszik tehát, hogy elég komolyan gondolták a globális szolgáltatóvá válást - egy dolog hibádzik csak: a tartalmat nem tették globálissá. Márpedig úgy nem lehet belőlük normális globális szolgáltató, hogy az árukészlet viszont nem globális.

Ez így pont az illegális tartalmak robbanásszerű terjedését okozza, mert úgy öntik el a piacokat (köztük az EU-s piacokat) olcsó olvasóval, hogy a tartalmat pedig letiltják hozzá. Ebből csak az következhet, amit már írtam, méghozzá mostantól rengeteg embernél: ha van olvasóm, akkor márpedig olvasni fogok rajta, ők pedig eldönthetik, hogy fizetek-e ezért nekik, vagy nem. Az sem lehetetlen, hogy több ilyen ember lesz, mint rendezett helyzetű, az EU lakossága ugyanis jóval több, mint az USA-é (500 millió vs. 300 millió).

Szerintem ez az Amazon felelőssége. Nekik kellene kitaposni a kiadókból, és jogtulajdonosokból a beleegyezést a normális globális működéshez. Ami egyébként - ahogy Atyaman rámutatott - a papír könyveknél érdekes módon működik, olyat ugyanis vehetek az USA-ból is. Amekkora erőfölénnyel bír az Amazon, csodálkoznék, ha nem tudnának ebben előrelépni. Eddig persze hiányzott a motivációjuk is, de most remélhetőleg hamar rájönnek, hogy nem tartható ez így tovább.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.10.15. 16:57:48

@Horemheb: Hmm. Te komolyan gondolod, hogy egy szem vállalat, ha mégolyan ügyes és sikerees is egyébként, képes megingatni egy betonná kötött, viszont végtelenül széttagolt jogkezelési rendszert? Nézd meg az Apple-t, hogy hogyan tud árulni pl. zenét errefelé? Pedig neki "csak" pár nagy céggel kéne letárgyalnia. Nem hoszem, hogy nem próbálkoznak vele, de szvsz nem csak rajtuk múlik.

Itt szerintem koalíciók, sőt nagykoalíciók tudnak csak nyerni. Pl. egy Amazon-Google.

Horemheb 2010.10.15. 17:35:42

@Dworkyll:

Valószínűleg tényleg csak valami nagykoalíció tud ezzel valamit kezdeni. Az Amazon-Google nem hangzik rosszul. :)

Ugyanakkor azért nem látom lehetetlennek, hogy az Amazon egyedül is tud valamit csinálni, mert itt nem feltétlenül erőből kell lenyomni a jogtulajdonosokat, és kiadókat. Azt kell csak nekik megmutatni, hogy ez nekik is érdekük. Amint elég nagy lesz az e-könyv olvasók penetrációja az USA-n kívül (és ehhez most az Amazon masszívan hozzájárul), az illegális tartalmak nagyon-nagyon el fognak szaporodni. Amikor ez a kár már eléri a fájdalomküszöböt, akkor jóval könnyebben meggyőzhetőek lesznek a szereplők, hogy talán hagyni kellene fizetni az embereket a tartalomért, és nem eldugni előlük.

Márpedig az Amazonnak nagyon sokba került, és még kerülni is fog a Kindle globális elterjesztése (mind a szolgáltatások leszervezésében, mind pedig abban, hogy a többiekhez képest ingyen osztogatja az olvasót), nem hiszem, hogy tétlenül akarja nézni, hogy tartalmat viszont nem vesznek hozzá. Az Amazon persze nyilván jól járna, ha összefogna valakivel, de mivel ők rakták most bele a legtöbb pénzt a témába, így most nekik fűződik a legnagyobb érdekük is a rendezéshez. Ezért aztán majdnem biztos vagyok benne, hogy dolgoznak ezen. Aztán legfeljebb nem jön össze. A piac többi szereplőjét biztosan nem fogja meghatni, hogyha az Amazon bukik egy csomó pénzt a globális terjeszkedésen, sőt akár tapsolnának is hozzá. :) Hacsak nem az ő zsebükre is megy a játék, és szerencsére fog is. Ezért gondolom, hogy van remény.

A területi korlátozás egyébként tényleg érthetetlen, mert papírkönynél viszont nincsen ilyen. Márpedig a területi korlátozás egyetlen - általam - ismert értelme nem függ attól, hogy e-könyvről, vagy papír könyvről van szó. A területi korlátozással ugye meg lehet azt oldani, hogy a jogtulajdonos több kiadónak is eladhassa a tartalmat, amiért cserébe persze a kiadók elvárják, hogy ne kelljen a saját területükön attól félni, hogy a másik kiadó lenyúlja a piacot. Ezt a területi korlátozás frankón megoldja. Na de ez az effekt elvileg papír könyvre is ugyanúgy hat! Ha a papír könyvnél nem gond, hogy másik területről rendelek, akkor mi értelme van területi korlátnak az e-könyvek esetében?

Arról nem is beszélve, hogy a fenti probléma csak olyan országokban merül fel, ahol szintén angol az anyanyelv. Máshol ugyanis azon emberek száma, akiknek egyenértékű alternatíva az angol nyelvű könyv a hazai nyelvűhöz képest, és ezért tényleges választási lehetőségként merül fel, hogy melyiket vegyék meg a kettő közül, nos, elenyészően kicsi. Angol nyelvű könyvre tehát tök felesleges a területi korlát, kivéve az angol nyelvű országokra. Illetve azokra is felesleges, mert a papír könyvekre ott sincs.

Hacsak nincsen a területi korlátozásnak valami fekete kakas áldozása jellegű, racionális magyarázattal nem alátámasztható értelme, amit én nem ismerek.

lumbagooo 2010.10.15. 18:29:50

@Horemheb:
a teruleti korlaat mizeeriaara lehetseeges vaalasz , hogy a teruletet , tudtunk nelkul, maar felosztottak....majd valaki egyszer kiteszi a cegtablaat is

eNeL 2010.10.15. 22:09:59

@Horemheb: Hááát, nem is tudom. A dolog szerintem csak nekünk érthetetlen, a kinti jogászoknak nem biztos.

Mert OK, pl. itt vannak a filmek, amiket eladnak országoknak, meg jogokat a szinkronizáláshoz (nem ingyen, persze). Azután meg vannak a DVD meg Blu-ray lemezek, amikhez meg kitalálták a régiókódokat, "neho' mán" bárki, bárhol lejátszhassa bármikor. És ez mire fel? Piacfelosztás, pénzszerzési lehetőség stb. A világ már csak ilyen.

Csak a nulla különbségre szeretném felhívni a figyelmet (papír könyv vs. film). Minden jel szerint a "hozzáértők" másképp kezelik az "eredeti" (papír, illetve film) kategóriát, és annak elektronizált változatát. Érzésem szerint az e-könyveknél is közeleg a "régiósítás".

Az persze már más lapra tartozik, hogy eddig minden régiókódot valakik feltörtek; pontosan azért, mert a tartalmak globális elérhetősége érdekében erre van "szükség".

Mégis csak a puha DRM kellene...

eNeL 2010.10.15. 22:15:27

Csak pontosításként: a "puha" nálam most a régiómentességet jelenti...

Vagyis: bármikor, bárhol meg tudjam venni a tartalmat. Ne függjön az elérhetőség attól, hol élek. Különben tényleg jön a warez.

Horemheb 2010.10.15. 23:31:43

@eNeL: A régiókódok annak idején még úgy-ahogy le lettek nyomva a felhasználók torkán, mert a DVD-ért be kellett menni a boltba megvenni, és így könnyebb volt ellenőrzés alatt tartani a dolgot. Egyrészt ma már DVD-ért sem kell boltba menni, másrészt az e-könyvnek semmilyen fizikai manifesztációja nincsen, hiszen pont ez a lényege. 2010-ben, amikor az Interneten bármit, bárhol, bárhonnan egy kattintással meg lehet venni, a régiókódozás egyszerűen anakronisztikus, mint lópatkoló kovács az autópálya mellett. A tartalomiparban sok hülye dolgozik, de ez azért tőlük is túlzás lenne. :)

A Robin Hobb könyvek egyébként már ott figyelnek a gépemen pdf-ben, de amint valahol fizetni is tudok érte, én hülye meg fogom venni. A felhasználók többsége viszont, attól tartok, hogy nem fogja magát fárasztani ezzel utólag ilyen esetben.

eNeL 2010.10.17. 09:59:23

@Horemheb: A tartalom elektronikai változatának fizikai jelenléte az e-könyveknél dologban igazad van. Én viszont az ilyen "anakronisztikus" kiadókat (helyesebben azok egy részét) nem becsülném le, ha lenyúlásról, kényelmetlenségek tömegének létrehozásról van szó - utolérhetetlenek (szerintem). Ők a létező webet tekintik fizikai jelenlétnek.

Az utolsó megjegyzéseddel is egyet kell értenem, pedig hát nem feltétlenül kellene így lennie. Magyarországon már régen bevezették az elektronikus tartalmak tárolására szolgáló eszközök jogdíj tartalmát. Most akkor miért fizessek kétszer a tartalomért jogdíjat - kérdezi az egyszerű felhasználó... De ezt a dolgot már kiveséztük, nem akarom újra feldobni.

Horemheb 2010.10.17. 16:31:58

Van valamilyen szerveződés (civil szervezet, alapítvány, akármi), ami a felhasználókat képviseli ebben a történetben? Olybá tűnik ugyanis, mintha felhasználói nem is lennének ennek az egésznek, hanem csak a jogtulajdonosok, kiadók, és terjesztők érdekei (sőt, ennél rosszabb a helyzet: ráadásul vélt érdekei) mentén kellene megegyezniük egymással.

Szerintem nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy lássuk, hogy ez a jövő. Egy-két évtized múlva (de legalábbis előbb, vagy utóbb) a papírkönyv lesz a kisebbség. Nem megnyugtató, hogy az e-könyv világ működése teljes egészében a tartalomipar nem éppen észkombájn, de legalább minden lelkiismeretet nélkülöző irányítóin fog múlni, akiknek ugye a felhasználók szempontjai az utolsók között vannak. Jó lenne, ha a felhasználók még időben fel tudnának lépni valahogyan, és beleszólni a dolgok alakulásába...

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.10.17. 18:15:49

És ha már Stross, itt egy tanulságos, friss bejegyzés arról, hogy kb. hogy áll az ekönyv-helyzet, kiadói, írói szempontból:

www.antipope.org/charlie/blog-static/2010/10/psa-where-is-the-ebook-edition.html

Horemheb 2010.10.17. 19:01:07

@Komavary:

Köszi szépen, a két ebookos cikket elolvastam, érdekesek voltak. Sok mindenben megerősítettek, többek között abban, hogy kiadói oldalon a dilettantizmus széleskörűen elterjedt gyakorlat, e-könyvek tekintetében pedig egyenesen alapértelmezés. :) A cikkben említett példa, egy sorozat középső könyvének kihagyása szép tünete ennek.

Stross szinte szóról szóra leírta azt, amit én feszegettem: a felhasználók puszta frusztrációból kalózkodni kezdenek, akkor is, ha feltett szándékuk volt fizetni a könyvért.

Amúgy nagyon szimpatikus, hogy Stross veszi a fáradságot, és betekintést enged a könyvkiadás világába számos cikken keresztül. Professzore múltkori cikke is nagyon hasznos volt. Engem is fárasztott már az a tudatlan hozzáállás, hogy az író akár el is e-mailezhetné a frissen megírt könyvet az olvasónak, minek ide az a sok szereplő.

Sajnos magamon (konkrétan a helyesírásom romlásán) is észrevettem az áldatlan hatását annak, hogy a neten irgalmatlan mennyiségű korrektúrázatlan, lektorálatlan szöveget olvasok. Még csak az kéne, hogy a könyvek is ilyen igénytelenek legyenek.

Stross cikkeiből egyébként az nem látszik, hogy a felhasználókat ki képviseli - csak az, hogy a kiadók, jogtulajdonosok, terjesztők, és ezek kombinációi hogyan gondolkoznak erről, és milyen érdekek feszülnek egymásnak. Én továbbra is nagyon hiányolom a felhasználókat a történetből.

ehran 2010.10.17. 21:55:42

@Horemheb: Hát, a kalózverziók jó része pedig ilyen, mármint korrektúrázatlanok (bár határozottan javulni látszik a tendencia). Némelyik annyira szörnyű, hogy "ingyenesség" ide vagy oda, neki sincs kedve állni az embernek. Már csak ezért is mondom, hogy nem a kalózokkal kellene foglalkoznia az íróknak, kiadóknak, hanem neki kéne állni a legális kiadásnak, nagyon sokan pártolnának át a kalózoktól a legális oldalra, pusztán a jobb minőség miatt.

Horemheb 2010.10.17. 22:46:22

@ehran:
Én nem kifejezetten a kalóz könyvekre gondoltam (nem jellemző, hogy ilyet olvasok), hanem úgy általában az internetes tartalomra. Fórumok, blogok, de még a nagyobb hírportálok is rettenetes helyesírású írásokkal vannak tele. Erre mondtam, hogy még csak az kéne, hogy a könyveket is ilyen minőségben kelljen olvasni.

ehran 2010.10.18. 00:50:48

@Horemheb: Tudom, hogy a netes tartalomra gondoltál, csak aggályaidat fejezted ki a könyvekkel kapcsolatban is, én meg jeleztem, hogy jogosak: ugye jelenleg (kevés kivételtől eltekintve) két helyről jön az olvasnivaló az ebookokra: a MEK és társairól, illetve a kalózoktól. A MEK-en rendben van a helyesírás (már amennyire a kiadott könyveknél szokott), a kalózoknál nem. Szóval aki kényes erre - mint pl. én is - annak szenvedés, ezért is jöhetne már a legális alternatíva.

sydneybeachgirl 2010.10.19. 11:24:11

@Horemheb: én azt vettem észre hogy a cím mellett a bankkártya számlázási címet is figyeli a Kindle.Vagyis hiába állítom be az USA címet mint "szállítási cím" ha a bankkártyám nem amerikai akkor nem mindig engedi megvenni a csak amerikai piacon terjesztett könyvet. Viszont az ausztrál kártyámmal és címemmel az amerikai kínálat kb 80%át elérhetem...én erre szántam a kindle-m. Elsősorban ponyvaregények olvasására amelyeket így villanyon harmadáron szerzek be (boltban 25AUD, kindle-en 7USD vagyis kb 8 AUD) és még helyet sem foglal :) Nagyon hiányzik viszont a magyar nyelvű tartalom és szerintem a magyar kiadóknak fel kéne ismerniük hogy ma már nagyon sok magyar él olyan messze ahol igenis nehézkes beszerezni egy -egy példányt, különösen az új kiadványok esetén, mert Bánk Bán magyarul még itt is vagy az egyik helyi könyvtárban... Ez jelentős piac lenne bármelyik kiadó számára minimális vagy jelentősen alacsony befektetéssel hiszen a hardware már adott és a softwarek között is már bőséges a választék...

Horemheb 2010.10.19. 12:22:00

@sydneybeachgirl:

Köszi, közben sikerült megoldanom. Minden létező címet töröltem, majd nulláról beállítottam a szállítási címet, és számlázási címet is egy új USA-címre, és most rendben működik. Ezen felbuzdulva jónéhány könyvet gyorsan megvettem, mielőtt újra gond lenne a vásárlással. :)

Attól tartok, hogy magyar tartalom még sokáig nem lesz, pláne nem Kindlére, mert itthon az ePub látszik befutónak. Bár végül is mindegy, hogy melyik az a platfrom, amire végül is nincsen tartalom. :)

MissHypeology 2010.10.30. 20:43:28

Sziasztok!
Egy kis segítséget szeretnék kérni :)
Szeretnék vásárolni egy e readert. Kb egy hete olvasgatok mindenfélét a neten, hogy megtaláljam a nekem megfelelőt, de mostanra csak annyival lett jobb a helyzet, hogy összezavarodtam totálisan :D
Szóval... én Londonban élek ezért lenne fontos, hogy tudjak magyar könyveket olvasni, számomra a legfontosabb dolog az lenne, hogy támogassa a kütyü a magyar karaktereket.
Igazából mivel nőnek születtem nem nagyon értek ezekhez konvártálásos dolgokhoz, szóval valaki elmagyarázhatná, hogy tulajdonképpen melyik lenne a számomra megfelelő formátum (epub vagy prc) ha a karaktertámogatást tartjuk szem előtt.
3 olvasó van nálam a listán, elsőként a cybook opus, aztán sony pocket, ill a kindle természetesen...vajon melyik lenne számomra a legideálisabb?

Előre is köszi a segítséget :)

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.10.30. 21:03:36

@MissHypeology: Az a kérdés, hogy mennyire vagy "kocka" (geek). A Kindle való a legkevésbé kockáknak, nagyon barátságos, és természetesen jól megjeleníti a magyar karaktereket, csak billentyűzet nem tudja őket. Azaz olvasni tudod, de pl keresni nem.

Kérdés, hogy mire használod ELSŐsorban. Nettó olvasni szerintem jó lehet a Cybook, vagy a Sony, de ha annotálni/jegyzetelni akarsz, akkor mindenképpen Kindle.

Szerintem amúgy a választás biztosan nem a Cybook és a Kindle között van (mindkettő prc-t eszik), hanem mondjuk a Kindle és a Koobe/Onyx között. Mert az utóbbiak sokkal több formátumot támogatnak. A Kindle-nek meg jobb a szövegkezelője és az áruháza.

Kérdés még, hogy hogyan lesz olvasnivalód, és mennyire vagy igényes. Ha boltból, akkor a bolthoz kell - momentán - olvasót választnod. Ha magad gyártod, akkor a Kindle-hez egyszerűbb az igénytelen, de bonyolultabb az optimalizált tartalom generálása, mint az epub gyártás. Az epub gyártás valahol félúton van a kettő között, némi orientált szövegszerkesztési gyakorlat kell hozzá.

Legjobb lenne ha meg tudnál nézni párat közelről. Sonyból lehet, van piros is ;-)

MissHypeology 2010.10.30. 21:56:22

@Dworkyll:
Köszi a gyors választ :)
Elsősorban olvasásra kellene, nekem nincs szükségem wifire meg mp3 lejátszóra meg ilyesmire... jegyzetelni meg papírra szeretek.
Olvasnivalóm a gépemről lenne, ugyanis van egy elég szép gyűjteményem (pdf ill doc formátumban), amiket aztán valahogyan átalakítanék és rádobálnám őket a readerre.
Boltból is vásárolnék, de nem tudok magyar boltról, és leginkább magyarul szeretnék olvasni.
Sony-t esetleg meg tudom nézni boltban, de cybook-ot nem találtam sehol még, csak neten.
Sonyról azt olvastam, valamit hackelni kell rajta, hogy bírja az ékezeteket. Mivel nem vagyok egy nagy kocka, félek ez nem műküdne :)

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.10.30. 23:17:21

@MissHypeology: Akkor nézzük az anyagiak felől. Szól valami a Kindle ellen? Mert ár/teljesítményben most magasan ez a legolcsóbb. Méretben nem a legkisebb, ez tény. De nemcsak annotálni tud cserében, de szótárazni is. (Angolról, németről, franciáról és magyar értelmező is akad)

Vagy van valami, amitől valami epub képes jobb lenne? Pl. hogy te direkt akarsz valami magyar boltból vásárolni (és az nem puha, így konvertálható DRM-mel operál). Neked a legkisebb/legkönnyebb csak a jó?

Látod, ha Budapesten járnál, tudnék ilyet is, olyat is mutatni. Mondom, én a formátumválasztékhoz kapcsolódó igényedtől függően Kindle-t, vagy egy Hanlint (koobe, bebook stb.) ajánlanék. Szerintem a Kindle nagyon jó, nagyon jó áron, kérdés, hogy miért NE lenne jó neked.

meoindil 2010.10.31. 12:47:25

@Dworkyll: Csak a pontosság kedvéért a Cybook Gen3 is ePub-ot kezel, az új firmware-rel. A régivel prc-t! Az Opus, az Orizon és mostanában már a Gen3 is alapból Adobe DRM-es ePub reader.

kopogi 2010.10.31. 15:48:19

Pontosabban van egy adobe-s (2.1) és egy mobipocket-es (1.6) szoftver is. Azt telepíted fel rá amelyiket akarod. Mindkettő magyar nyelvű. Prc-re talán a legjobb a Bookeen, de a Kindle annyi pénzért és ilyen kijelzővel a piacon a legeslegjobb.

MissHypeology 2010.10.31. 18:54:22

@Dworkyll:
Valószínüleg félreértettél. A szín és formavilág tulajdonképpen hidegen hagy, számomra annyi a fontos, hogy könnyen tudjam kezelni, és a könyveimet rá tudjam tölteni különösebb kínlódás nélkül. (pl nem szeretnék ?-et látni az ő helyén, aztán órákig szenvedni egy fájl átkonvertálásával, stb)
Amúgy, ha arról lenne szó, elképzelhető , hogy vásárolnék magyar oldalról, de egyelőre nem tudok róla, hogy létezik ilyen. Viszont ha létezne, gondolom azokat nem tudnám olvasni Kindle-ön.
Vajon az amazon nem kívánja bővíteni a piacát (e könyvek tekintetében) Magyarországon? Nem az angol könyvekkel van bajom, de magyarul jobban szeretek olvasni..

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.10.31. 19:10:11

@MissHypeology: :-) Az alapdilemma akkor is megmarad, hogy egy(két) formátumot szeretnél, vagy sokat. A magyar boltok jelenleg még az epub - Adobe DRM mellett állnak (textr.hu pl.), de van rá sansz, hogy megjelennek puha DRM-es változatok, amik engedik a konvertálást epubról prc-re, és miként azt Hanna is csinálta, lehetséges a prc használata Amazon nélkül is.

Az amazonra nem várj magyar tartalom ügyében, ők a némileg méretesebb némettel se törődnek konkrétan egy milimétert se.

A magyar boltokkal meg még az a probléma, hogy leginkább csak magyar szerzőjű anyagokat tudnak megjelentetni, külföldihez nem kapnak jogot.

Azaz a helyedben megnézném a konvertálós posztokat a "szerszámosláda" oldaldobozból, nem árt, ha tudsz magadnak tartalmat generálni/optimalizálni.

MissHypeology 2010.10.31. 19:50:15

@Dworkyll:
Azt hiszem Kindle lesz a vége... :)
Most olvasom, hogy bevállalják, hogy átalakítják neked a dokumentumot és visszaküldik mailben ( ha jól értem wifin ez free). Szóval ha szerencsétlenkednék a formátumokkal még mindig megmarad ez az alternatíva..

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.10.31. 22:26:24

@MissHypeology: erre mondtam, hogy az "igénytelen" tartalomgyártás egyszerűbb, mint az epubnál. Ettől ez még használható. Ugyanerre jó a mobipocket reader import funkciója, a mobigen és kindlegen parancssoros konverterek, és a calibre.

Ha viszont Kindle-t rendelnél, hagy ajánljam az "Linkek - források" oldaldoboz menüpontját. Neked ugyanaz, a blognak viszont jobb, ha innen mész be az Amazonhoz :-) Köszi.

MissHypeology 2010.11.01. 12:19:54

@Dworkyll:
Szívesen megtenném, de mivel én itt élek angolhonban, egyszerűbb a co.uk-s oldalról rendelnem...
Mindenesetre köszönöm a segítséget, majd beszámolok a tapasztalatokról!

sydneybeachgirl 2010.11.05. 12:10:29

@Horemheb: Phew, az amazon a héten gyalulta le az eddigi ausztrál egyenlő amerikai piac kínálatot és hirtelen már olyan tételek sem elérhetőek kindlen az ausztráloknak amelyek eddig igen..pl Stephen King Under the Dome nem vásárolható meg AUSban csak az USAban....nah tényleg kell varázsolni egy USA címet..de hogyan?

furjes 2010.11.26. 11:56:51

Sziasztok! Van bárkinek infója a Sony PRS-950 Daily Edition-ről? főleg a magyar karakterek érdekelnek, de azon kívül is minden.
Köszi

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.11.26. 13:01:36

@furjes:
A magyar karakterek (ő, ű) csak fontbeágyazás kérdése, a kisebb sonykon gond nélkül működik megfelelő epub-bal. PDF-nél dettó.
Én sok értelmét a hazai viszonyok között nem látom, mert nem nagyon van még hol vásárolni vele, az ára miatt meg nem nagyon fogják a hazai szolgáltatók pártolni.

furjes 2010.11.26. 13:33:00

@Professzore: Köszi a segítséget. Igazából a nagyobb és jobb minőségű kijelzője miatt gondolkozom rajta, ill, hogy most 250$ a Sony oldalán. A 3G-t érzem, hogy itthon nem fogom kihasználni. :)

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.11.26. 13:57:24

@furjes: Jobb annyival a Kindle-nél, amennyivel drágább? Nem feltétlenül a gyári funkcionalitásra gondolok, hanem amennyit a civil szféra mögérak.

furjes 2010.11.26. 14:05:02

@Dworkyll: Teljesen egyetértek, igazad van, de amellett, hogy egy kicsit Sony-hívő vagyok, nem tetszik a Kindle. :) Nekem a könyveimen sincsenek gombok. De ennek ellenére muszáj elgondolkozni rajta, mert az azért nem mindegy.

Fall 2010.12.24. 15:01:37

Sziasztok!

Volna valakinek kézzelfogható információja a Thalia Oyo-ról? Például, hogy mi a jó *** nem szállítanak még Ausztriából se hazánkba, míg más EU-s államokba csont nélkül?! Vagy vak vagyok?

Plota 2011.01.23. 00:05:04

Honnan lehet Sony PRS-650-est normális áron rendelni? Olyat, ami Mo-ra is jön... (Gyors válaszra lenne szükségem, és nagyon megköszönném...:)

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2011.01.23. 08:14:38

@Plota:
pixmania.com
De a Sony-shopokban is van, igaz, nem tudom, hogy neked mennyi az a "normális" ár.

Plota 2011.01.23. 10:13:45

@Professzore: A pixmania sajnos nekem kicsit drága. 350-eset találtam ebay-en, többet is, amely szállítási költséggel is jóval olcsóbb, mint pixmania, de 650-esek még ebay-en is sokkal drágábbak, mint pixmania-n. http://www.sonystyle.com-ról meg nem tudok Mo-ra rendelni, ha minden igaz (pedig ott jóval olcsóbban aqjánlják)...

Plota 2011.01.23. 11:04:54

A kivárás sem lenne rossz taktika, de én már egy hónapon belül szeretnék olvasgatni a readeremen... :) Viszont ez az idealer.hu elég érdekes, felveszem velük a kapcsolatot szerintem, korrektnek tűnnek. Legrosszabb esetben mondjuk a kompromisszumos 350 marad, csak még nézelődök meg érdeklődök, hátha mégis összejönne a 650...

Xingyi 2011.01.27. 09:26:41

Sziasztok!

Ha tudnátok segíteni, nagyon megköszönném!
Olvasgattam a teszteket és 3 olvasó maradt, ami árban megfelene:
Koobe Classic Plus
Onyx Boox 60 Simple
Pocketbook Pro 602

Szerintetek, melyik lenne a legjobb vétel?
Könyveim formátuma: pdf, rtf, doc, prc, epub

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2011.01.27. 09:43:51

@Xingyi: Pont ebben a sorrendben javaslom őket, leginkább a kiforrottság és a támogatottság okán. A koobe és az Onyx mögött van magyar rendszetámogatás és ügyfélszolgák. De ha Onyx akkor inkább a firkálós változat. A Koobe Classic Plus egyszerű, de betonstabil.

Pocketbookot mintha Professore hajtott volna, és úgy rémlik nem lett volne eléggé kiforrott.

Viszont a Kindle-ön nem gondolkoztál?

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2011.01.27. 09:51:44

@Xingyi:
Ahogy Dwo kartács mondja...
A Pocketbookok új generációja már itt van, csak még időm nem volt tesztelni őket. Elvileg feljesztettek rajtuk, de meglátjuk.
Nem rossz berendezések azok sem, és ha hihetünk a magyar forgalmazóknak, belátható időn belül a Koobe-k és az Onyx-ok nyomába érnek magyar támogatottság tekintetében.

És igen, el kell gondolkodni a Kindle-ön is szerintem.

Xingyi 2011.01.27. 09:53:28

@Dworkyll: Köszönöm a válaszod!
A Kindle a szűk formátumtámogatás miatt nem jön szóba, mert annyira még nem nem vagyok benne a konvertálásba és elég sok munka lenne szerintem átrakni a könyveimet.

Xingyi 2011.01.27. 10:02:48

@Professzore: Köszönöm a válaszod, Professzore!

megvakarom 2011.03.17. 17:34:14

Ha saját készítésű epub és prc teszteléséhez keresek eszközt, akkor a Koobe a legjobb erre? Minél többet olvasom ezt a kiváló blogot, annál jobban tisztul a kép, és egyben össze is zavarodom:) jog, technika, pénzösszegek és filozófia egyszerre...

Atyaman 2011.03.17. 17:43:39

@megvakarom: a Koobe-ról nem tudok sajnos nyilatkozni. Úgy tudom az a tapasztalat, hogy a formátumok megjelenítése akár eszközről eszközre tud változni. Szerintem először érdemes PC-n ellenőrizni. Erre a legalkalmasabb programok: Adobe Digital Editions az epub-hoz és Kindle Previewer a prc-hez. Ha ezeken jó a megjelenítés, akkor valószínűleg nem lesz gond a legelterjedtebb olvasó eszközökön sem.

megvakarom 2011.03.17. 17:47:42

@Atyaman: köszönöm, a pc-s programok megvannak, de jó lenne élőben is rápillantani. ha már:)

megvakarom 2011.03.17. 17:48:38

@megvakarom: az egy árva androidos telefonommal elég árvának érzem magam a formátumok áradatában

Atyaman 2011.03.17. 18:28:40

@megvakarom: Pedig azon úgy sejtem mindkét formátumot tudod olvasni ;)

Teszteléshez szerintem olyan készüléket érdemes használni, ami a legelterjedtebb a piacon:

ekonyvolvaso.blog.hu/2010/12/13/felmeredmeny_4

Ebből a szemszögből a Koobe jó választásnak tűnik az epub-hoz (nyomában szorosan a Sony-val). Bár ebben nem vagyok biztos, de mintha úgy derengene, hogy a prc kezelés terén viszont elmarad a Kindle-től. Ráadásul a Kindle nem egy ökör ára, és emellett jelenleg a legjobban elterjedt olvasó. Szóval érdemes lehet még, akkor is beszerezni saját készítésű prc-k tesztelésére, ha csak azt tudja és az epub-ot nem.
Persze a Kindle Previewer is tökéletesen alkalmas erre a feladatra, még hozzá ingyen, de ez csak az én magán véleményem :)

Egy másik kérdés, hogy azok a fogyasztók, akik nem dedikált olvasóval rendelkeznek (és a felmérés szerint ők vannak többen) milyen eszközön és milyen formátumban olvasnak. Valószínűleg ezerféle kütyün egy tucat formátumot, szóval rájuk nehéz lenne optimalizálni.

Ha e-kiadásba akarsz kezdeni (ezt az Elefántcsonttornyos posztban írt kommentedből tippelem), akkor esetleg kérdezd meg a Galaktikát vagy az Sfportált megosztatnának-e valamit az eddigi tapasztalataikból (nyilván számokat nem fognak mondani, de ők azok, akik valamelyest pontosabban láthatják a vásárlási hajlandóságot, és tudják mivel jár az e-kiadás beindítása). Úgy tudom, hogy a blogtalin is ott lesznek, ez pedig pont jó alkalom lenne erre ;)

SaGa 2011.03.18. 09:24:56

@megvakarom: Tartok tőle, hogy a Koobe prc-t (mobi) egyáltalán nem olvas. E-pubot igen, és ha igaz, a beágyazott fontokat is használja belőle, de azt nem tudom, hogy mit kezd egy floatokkal megspékelt kötettel (pl iniciálék).
Egy korábbi Koobe verzión pl kifejezetten csúful mutatott egy ilyeneket tartalmazó könyv.

Karma17 2011.03.18. 09:35:25

Valóban a Koobe egyáltalán nem olvas PRC-t, legalábbis az alap firmware, egy időben OpenInkpottal foglalkoztam, az abban levő két olvasó program (CoolReader3 és FBReader) nem olvas PRC-t, a Tirwal sem olvassa, a többiekről nem tudok nyilatkozni.

Az is igaz, ez a Classic-ra vonatkozik, az azóta kijött újabbak (Junior pl.) akár olvashatják is...

clon 2011.03.18. 09:58:38

Koobe Junior alapból olvasta a prc a 2.02HU (100817) firmware és az elődje is.
Mondjuk alap olvasás van, a könyvjelzőzés nem a szokásos módon zajlik, de használható.

Karma17 2011.03.18. 12:01:58

@Pelesz: Pedig amikor az első SFportal könyvcsomag megjelent, akkor még csak Koobe 3-am volt, és azzal tuti kipróbáltam, majd potn ezen a fórumon mondták, hogy nem olvassa. Ezek szerint a Tirwallal nem akarta, meg az OpenInkpottal. Ezekkel próbáltam, nem ment, többet nem fordítottam a dologra.

Lehet, hogy az FBreader olvas, csak az adott firmware-ben volt egy régebbi változat, vagy csak a prc kiterjesztéshez nem írták meg, hogy megnyissa.

Pelesz 2011.03.19. 00:42:42

@Karma17: én amióta megvan az n516-osom(2009.dec.), OI figyel rajta, prc-t, mobi-t mindig olvasott. Néha fordult csak elő, hogy bizonyos fájlokat nem szeretett, de ez nem általánosan jellemző.
www.fbreader.org/docs/formats.php
openinkpot.org/wiki/SupportedFormats
Ha tudnád mennyi könyvet elolvastam így, míg rá nem szoktam a konvertálásra. :)

Karma17 2011.03.19. 07:47:57

@Pelesz: Az n516-ra sokkal frissebb OI firmware-ek voltak mindig is, mint Hanlin-ra, lévén az OI-t az n516 egyik forgalmazója hivatalos firmware-ként használta :)

Én csak azt írtam le, hogy emlékeim szerint nekem nem nyitotta meg. De mivel vén vagyok, mint az országút, az emlékezet már megcsalhat néha :)

P.S.: Nem kell valakinek egy Hanlin V3 kijelző? Vagy nincs valakinek egy törött kijelzős darabja? :)

Pelesz 2011.03.19. 08:15:17

@Karma17: nem frissebb, ugyan az a kettő, csak a beállításaiban tér el (más gombok pl). Azért utána jártam a dolognak, mert volt egy gyanúm, ami be is igazolódott. SFPortálék bezony bekapcsolták a 'content encryption'-t a prc-iken, aminek a mai napig nem tudom mi értelme van, ugyanis csak Mobipocket Readeren és származékain, pl. kindlen lehet olvasni. No persze amíg nem kerül kapcsolatba a calibre+mobide...khöm párossal. ^^
dl.dropbox.com/u/8919003/2011-03-19-080451_1024x768_scrot.png

Summa sumárum nem a progiban vagy az alterfirmware-ekben volt a stikli, hanem a fájlban. :)

Karma17 2011.03.19. 08:50:56

@Pelesz: Oh. Nem nagyon kísérleteztem vele, mert akkor már erősen haldoklott a Hanlin. Örültem, ha volt olyan nap, hogy csak egyszer fagyott ki, és nem kellett újratöltenem a firmware-t. A vége felé (mielőtt a feleségemnek megjött a K3), volt olyan nap, hogy 2 órát elszórakoztam vele, hogy működjön, és ekkor már nem jegyezte meg azt sem, hogy hol jársz éppen az olvasásban...

Egyébként mindezek ellenére nálam megszolgálta az árát, nagyon sokat olvastam rajta olyan könyveket is, amiket amúgy csak iszonyatos pénzekért lehet megszerezni, vagy sehogy...

Karma17 2011.03.19. 08:52:19

Még egy észrevétel, azért sem foglalkoztam sokat a PRC-vel, mert az EPUB meg működött, és mint fentebb írtam, már túl öreg vagyok ezekhez a hackelésekhez, egyszerűen fáraszt a dolog :) Ha megveszem, működjön, és ne kelljen mindenféle varázslást csinálnom :)

Pelesz 2011.03.19. 09:51:42

@Karma17: én is örülnék neki, ha minden menne varázsütésre, de úgy látszik, ez a világ nem úgy van összerakva. :) Lényeg a lényeg, FBR olvassa a mobit, és én csak ennyit akartam hozzáfűzni a témához. :D

kopogi 2011.12.05. 20:59:42

Vásároltam egy Bookeen Cybook Odyssey tip. olvasót.

Pozitivumok:- nagyon tetszetős, kisméretű (mint a Kindle4), hátulja szálcsiszolt aluminium, az összeszerelési minőség kiváló, menürendszer magyar nyelvű, könnyen érthető, fontokat tetszőlegesen be lehet tenni az eszközbe, az oldalak váltása gyors (lehet állítani hány oldalanként frissítsen "villanásssal" az olvasó, betűméret (20 féle), internet gyors, könnyen gördíthető, bekapcsoláskor azonnal felajánlotta a szoftverfrissítést.
A betűméret váltása két ujjal zoomolva tökéletes, lapozás az oldalra bökve tökéletes.

Negatívum: egyedül az ami már sok olvasónál zavart, pontosabban mindegyiknél a Kindle 3 kivételével, a kontraszt. Számomra az etalon a Kindle 3, sajnos ez az olvasó is gyengébb nála. Más negatívumot nem tudok mondani róla.

Epub-ot, FB2-t olvas és természetesen PDF-et is többek között, mp3-at is játszik, (bár ez engem kevésbé érdekel)
Nagyon szépen megjeleníti az olvasnivalót, sorkizárás tökéletes (ellentétben a Kindle családdal).

Nagyon szimpatikus olvasó lenne, ha a kijelzője közelebb állna a K3-hoz.

Atyaman 2011.12.05. 21:21:03

@kopogi: A kontraszt várható volt, hogy kicsit elmarad az alap eInk Pearl-öktől, mert bár itt is ezt a technológiát használják, de az érintőfelület nem IR touch, hanem kapacitív.

kopogi 2011.12.05. 21:32:28

@Atyaman: Így már értem. Csodálkoztam, hogy mitől szürkébb a képernyő és miért nem annyira magas a keret mint a Sony PRS-T1-nek vagy a KIndle Touch-nak.

kopogi 2011.12.13. 13:42:51

Sziasztok!
Miután a Bookeen Odyssey nekem nem igazán jött be, gondolkodom egy Sony Prs-T1 vásárlásán, azonban próba nélkül már nem merek belevágni.
Azt szeretném kérdezni Miskolc környékén nincs valakinek ilyen olvasója amit meg tudnék nézni?
Bár, ha minden kötél szakad budapestiek is érdekelnének. Nagyon megköszönném.
süti beállítások módosítása