E-könyv olvasók

Elvtársaim, a nemzetközi helyzet egyre fokozódik!

Az ugyebár közismert, hogy a két amerikai nagyágyú, nevezetesen az Amazon és a Barnes & Noble elég rendesen üti egymást, már ami az ottani ringet illeti. Amikor a Nook első verziója szűk két évvel ezelőtt megjelent, sokan jósoltak neki komoly jövőt, merthogy egészen új utakat látszott kijelölni mind a tartalomszolgáltatási rendszert (pl. kölcsönzés), mint az eszköz kialakítását (két kijelző) tekintve. Egyik sem volt annyira erős, hogy valóban új csapásokra terelgesse a piac gyártói oldalát.

Tegnap azonban történt valami. A Barnes & Noble bejelentette a Nook e-papíros utódját (tavaly ugye a színes LCD kijelzős Nook Color került terítékre), ezzel párhuzamosan pedig egy kisebb árcsökkentést.

Az újdonságok

A jelek szerint a B&N célja, hogy a Kindle alá vágva visszaszerezze azt, amit elveszített, nevezetesen az elsőségét. Ezt úgy gondolják megvalósítani, hogy egyrészt a készüléket a Kindletől elvárt egyik jelentős hiányossággal, vagyis egy érintőkijelzővel vértezték fel, másrészt azzal, hogy az árát többé-kevésbé azonos műszaki tartalom mellett a Kindle-ével azonos szintre, konkrétan 139 dollárra lőtték be.

Megkapta az e-ink új, Pearl kijelzőjét, számottevően kisebb lett az elődjénél és jóval könnyebb is (a specifikáció szerint 212 gramm, az előd rettenetes 342, a Kindle Wifi 225 gramm). A műszaki fejlesztéseknek itt kb. vége is. A belbecs tekintetében a közösségi támogatások (facebook, twitter, Nook Friends), és a roppant gyors lapozásra helyeztek nagy hangsúlyt. A szoftver mélységi tesztelésére, ha lesz alkalmunk rá, sort kerítünk (felajánlásokat várunk ezügyben).

Az a fránya pálca

Minket annyira nem érint az újdonság, mert a B&N változatlanul hisz a regionális kiszolgálás fontosságában, így megrendelni legalább ugyanolyan nehézkes, mint a régit volt. Az epub támogatás, a közösségi élményt kiszolgáló fejlesztések és a (Google books-szal) kétmilliós bolt megléte itt, Magyarországon nem sok szívet fog megdobogtatni. Az meg végképp nem, hogy a B&N 40 ezer bolti eladója javasoljon nekünk könyvet.

Hogy ütni fog-e? Itthon kétlem. Kint talán, de inkább kétlem, különösen úgy, hogy az Amazon a reklámtámogatott eszközök körét hirtelen bővítette a Kindle 6 collos, 3G-s változatával, így ennek árát csökkentette 25 dollárral, ezzel 189 helyett 164 dollárért árulva azt.

Kéne? Nem.

Olvtársaim az Úrban, ugye megmondtam, hogy a jövőt építik? És tessék, mint az egy fórum-hozzászólásból kiderült, nincs már Adobe DRM a Multimédiapláza anyagain. Egy saját fejlesztésű védelem van helyette, ami elvileg (még nem tudtam kipróbálni) kényelmesebbé teszi a használatot, nem kell már semmi spéci szoftveres trükközés az olvasáshoz. Még nem próbáltam, de ha Kindlegennel vagy Calibrével "újracsomagolhatóak" a MMP epubjai, akkor most triplázták meg a felvevőpiacukat :-)). És remélem, hogy trendet csináltak a lépéssel, mindenesetre más magyar forgalmazók is érdeklődnek a dolog gyakorlati megvalósítása iránt.

A kicsit türelmesebb olvasók meg várhatják, hogy megjelenjenek a natív prc-k a MMP kínálatában, elvileg az sincs már nagyon messze, az őszre tippelik a forrásaim.

Éljen a puha DRM!

Lassan két hete berreg szépen a fórumunk. Hogy kicsit izgalmasabb legyen, nyitottunk benne egy zugot, ahova jöhetnek anyagok bármelyik forgalmazótól. Nem hiszem, hogy a közeljövőben tele lenne teljes kiadványokkal, de addig is szivesen látjuk a promóciókat, a kiadványok ingyenesen elérhető részeit. 

A kiadvány lehet papír, de a részletek e-formátumban, jellemzően e-pubban és prc-ben lesznek.

Az első fecske már ott van, az Agavétól. Olyan friss, hogy még a papírváltozat is csak két hét múlva jelenik meg.

Intro

Régi mulasztást kell pótolnunk, amikor a tartalompiaci körképünket kiegészítjük a Kossuth kiadó elektronikus tartalmakat kínáló részlegének, a Multimédiaplazának a bemutatásával. Magáról a Kossuth kiadói csoportról annyit érdemes itt megjegyezni, hogy igen jelentős méretű játékos a magyar piacon, éves forgalma a milliárdos nagyságrendben van. Maga a cég zárt részvénytársaságként működik 1996 óta, és bár az "eredettörténetében" nem annyira kis szerepet tölt be a pártállami múlt, jó kapitalistaként a saját működéséből él. Alapvetően nem függ sem állami megrendelésektől/támogatásoktól, sem a klasszikus nagyterjesztői rendszertől. Saját könyvesboltjai vannak, sajat webáruháza, ahol a hagyományos termékeit értékesíti (szintén nem jelentéktelen volumenben), és a nem annyira távoli múltban belevágtak néhány új formátum piacra dobásába is.

A Multimédiapláza

Talán a legfontosabb különbség a Multimédiapláza, és a többi, elektronikus tartalmakra szakosodott könyvesbolt között, hogy valóban több formátumot forgalmaznak, és nem csak olvasnivalókat. Leginkább a Mojzer kiadóval együttműködve erős a hangoskönyv-szekció (ezekből, ha nem is a legfrissebbek, de vannak letölthetőek is), a Hungarotonnak hála ezer fölötti hangfelvétel érhető el, és vannak az elektronikus könyvek.

Ez utóbbi részleg, bár természetesen nagyon örülünk neki, magán viseli a manapság oly jellemező óvatos konzervativizmus jegyeit. Formátuma az epub (vagy pdf), védelme az Adobe-tól származik. Amikor indult a projekt, akkor ez még racionális döntésnek tűnt, de vannak jelek, hogy mind a formátum, mind a DRM fronton lesznek lépések, amik kicsit "felhasználóbarátabbá" teszik a kínálatot, a nem túl távoli jövőben.

Az elérhető címek száma nemrég lépet át az ezret, ami önmagában is tiszteletre méltó. A források között (micsoda meglepetés ;-) ott a Fapadoskönyv (róluk még lesz poszt), de van kiadvány az Osiristól, a Balassitól, vagy a Pont Kiadótól. Azt azért látni kell, hogy az elérhető tartalmak, bár kifejezetten igényesnek mondhatók, nem a mai magyar könyvkiadás húzócímei, hanem sokkal inkább rétegművek. Éppezért a Multimédia  egyik idei célja az, hogy a "bestseller" vonalon is el tudjanak indulni, például külföldi jogú kortárs anyagok kiadásával. Valami fogalmuk lehet a dologról, mert a jogszerzési gyakorlóköröket megfutották már, amikor a hangoskönyvekhez szerezték meg a szükséges engedélyeket. Ehhez az erőfeszítésekhez azért jól jön, hogy ott van mögöttük a Kossuth a maga forgalmával és tőkeerejével. Szurkolok nekik.

Kellemetlen MEllékhatásoK

Az elmúlt hónapokban, ahogy egyre több kiadó jelent meg az e-könyv piacon, majdnem mindegyiknek támadt gondja a MEK-kel. Mint olvasó, természetesen odavagyok a MEK ingyenes tartalmaiért, de ahogy kezdenek a szerzői jogi viszonyok kicsit kitisztulni, a kiadók, akik most még egy nagyon szűk szegmensen kénytelenek osztozni egymással, hamar találnak olyan anyagokat, aminek a a jogaihoz a  MEK legalábbis érdekesen jutott hozzá. És nem is feltétlenül a MEK a hunyó a zűrökért, hanem mondjuk az ArtisJus, amelyik a 2000-es évek első felében úgy gondolta, diszponálhat a jogok felett.

A kiadók, akik az idővonal távolabbi végei felől kénytelenek a kiadványaik jogait fölgöngyölíteni (mert csak azokat kapják meg, sajnos) nem egyszer találnak hozzájuk tartozó anyagot a MEK-en, amit a MEK jóhiszeműen az ArtisJus engedélyével publikált. A Multimédiapláza az erős hangoskönyvtartalom miatt nemcsak az olvasható (korábban nyomtatott) tartalmak miatt akadt kicsit össze a MEK-kel, hanem a főleg MVGYOSZ által előállított hanganyagok miatt is. 

Ahogy az idő halad, a vitatható jogú kiadványok átkerülnek azokhoz a kiadókhoz, akik valóban birtokolják a jogokat, illetve azok az MVGYOSZ-hez köthető hanganyagok, amelyeknek van kereskedelmi forgalomban lévő párja, visszakerülnek a zárt terjesztésbe (az MVGYOSZ-nek ugyanis van joga "belső használatra" hangoskönyveket készíteni).

A motorháztető alatt

A Multimédiapláza állandó, bár kislétszámú stábbal működik. Ami külön szimpatikus volt, hogy a szezonális munkákra, mint pl. a konverzió, az epubok előállítása, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségén keresztül szervezte be a szerződéseseket, úgyhogy innen is jár nekik a Civil Pirospont.

A kapcsolatépítés szerencsére erőssége a csapatnak. A jogtulajdonosokkal való gyümölcsöző tárgyalásokat, vagy éppen a Fapadoskönyvet, mint tartalomforrást már emlegettem, de eszközforgalmazókkal is barátkoznak, és ebből kifolyólag vasakat is árulnak. Sajnos az Amazonéval (még ;-) össze nem mérhető forgalom a keresztfinanszírozást nem teszi lehetővé, de hosszú távon, az emelkedő forgalom mellett lehetnek majd izgalmas megoldások.

Verdikt

Mérete és képességei mindenképp a mai magyar elektronikus tartalompiac "felsőházába" predesztinálják a Multimédiaplázát. Érdekes látni, hogy az óvatossága ellenére mennyivel jobb az alkalmazkodóképessége, mint mondjuk az eKönyv.hu-nak. Például nem ragadnak le egy katasztrofálisan árazott, újonnan is elavult olvasóeszköznél.

Ha sikerülnek az idei terveik, hogy meg tudják értelmesen szólítani a Kindle tulajdonosokat, és hogy közeledjen az elektronikus kiadványok naprakészsége a papírkiadások felé, akkor izgalmas karácsonyunk lehet.

Kedves olvtársak!

Eljött a nap, amire már oly régóta vártunk, és elkészült - Merras barátunk nem kis munkájának általa - a fórumunk. Itt van, ni: http://forum.ekonyvolvaso.info/ 

Gyertek és használjátok. A tiétek, a miénk. A belépéshez már egy FB/twitter account is elég. Még üres, de remélem nem sokáig.

Talán nem árulok el nagy titkot, ez csak az első hulláma a blog portállá fejlesztésének. A blogbejegyzések is elérhetőek lesznek, és (ha kitaláljuk, pontosan hogyan) várnak ránk kalandok egy MediaWiki instanciával is.

A kevésszámú szabály a szokásos, a kultúrált véleménykülönbség, az érdeklődés és az okosságmegosztás okés, a bookwarezt lécci mellőzzük, mert nem szeretnénk a fórumot idő előtt bezárni.

Intro

Mostanság, hogy az IT ipar egyre másra zúdítja a piacra a tabletek újabb generációit (twice as amazing, ahogy a jó munkásember mondani szokta), a mérsékelten tapasztalt újságírók rendre azt kezdik feszegetni, hogy a tableteké vagy a dedikált olvasóké a könyvjövő. Nézetem szerint ez így nem fog eldőlni, mert ez igazából nem eldöntendő kérdés, ha van rá pénz, akkor mindkettő jó dolog, és nem fölcserélhető.

Az iPad 2 megjelenésével az első generáció minimálkonfigjának az ára 100.000 Ft alá esett, miközben az olvasás szempontjából érdekes paraméterek, mint amilyen a kijelzőfelbontás, nem változott az új verzióban. A szerencsés történelmi feltételeknek hála, alkalmam volt "életvitelszerűen" meghajtani egyet ezekből a csodadeszkákból.

Kettősség

Azt kell mondjam, az iPad, ami azért lássuk be, a tabletek között a legkiforrottabbnak és legösszeszedettebbnek mondható, erősen küzd azzal, hogy van, amire nagyon jó, és van, amire nagyon nem, még akkor is, ha csak az olvasásorientált médiafogyasztást firtatjuk.

Egyrészt nagyon erős a hálóról összeszedett tartalmak visszaadásában, legyen szó akár csak sima böngészésről (Safari), vagy valamely médiaszolgáltató dedikált appjáról. Jellemzően a tartalomtulajdonosok kínosan ügyelnek, hogy ha már megjelennek iPaden, akkor azt szépen is tegyék. Kiváló, jól olvasható, újságszerű élménye van pl. a HVG, az ORIGO, vagy a NOL iPades kiadásának. Érdekes megoldás a Hírmátrix, szintén elérhető és jól használható. Jeles tulajdonságuk ezeknek a kiadványoknak, hogy keresztfinanszírozottak, azaz a felhasználó ingyen olvashatja őket, reklámból, vagy más forrásból élnek.

Kifejezetten izgalmas alkalmazás a Flipbook, ami híroldalakból (Wired, The Huffington Post pl.) és közösségi oldalakból (Facebook, Twitter) vág össze egy személyre szóló magazinszerűséget.

Azt hihetnénk, hogy itt van már a digitális kánaán. Hááát, mondjuk úgy, hogy jó felé megyünk, de még nem értük el. Amikor ugyanis magára a nettó olvasásra koncentrálunk, elkezdenek jönni a hibák.

• Maga a kijelző nem a legjobb erre. A TFT-val önmagával nagy bajom nincs, a mai napig használom a jó kis iPaq 214-esemet (a HP még az üzletágat is feladta :-(, nemhogy a gyártást), de az iPad kijelzője nem az igazi. Talán majd a retina display, de a lényegesen több pixel, ami ehhez az "alapterülethez" kell, erősebb videokontrollert kíván, az meg erősebb akkut. Úgyhogy az iPad2 kijelzője ugyanaz, mint az iPad-é. Ha jól érzem, nem céljuk a javítás, még egy darabig.
   
• A dedikált olvasó könyvappok nem az igaziak. Tavaly még hozsannáztam a B&N ereaderének, bár voltak hibái, de a fiúk előbb átmatricázták a csomagot Nook for Ipadra, aztán pár borzasztó customer review után egyszerűen törölték magukat az AppStore-ból.
  A Kindle For iPad még megvan, de Kindle élményről ne is álmodjunk, a szövegkép formázási lehetőségei (fontméret, sortáv, margó pl.) töredékei az eInkes vasnak. Hat fontméret, három színprofil, fényerő. Snitt. De van lap-pöndörítő lapozás, bár szerencsére kikapcsolható. Nincsenek viszont collectionök. Ez így maximum egy tartaléknak jó. Szerencsére az élsimítást értelmesen oldották meg.
   
• Az iOS bolondbiztosságának egyik sarokköve, hogy csak nagyon körmönfontan lehet adatot juttani az eszközre. Drótos (USB) kapcsolat csak az iTunes-on keresztül (ami valamiért a céges gépemen úgy dolgozik, mint egy reumás csiga). Egyébként meg mail, esetleg dropbox, vagy valami spéci szerveres-WiFis kombináció, ahogy azt a Stanzánál, vagy a Goodreadernél láttuk. Működik ez, de meglehetősen nehézkes.
  Ugyanilyen, hogy egy anyag csak egy alkalmazáshoz rendelhető, azaz nem lehet, hogy két különféle app is lássa ugyanazt a példányt.
   
• Az tehát, hogy pl. valamilyen szinten dolgozzunk egy anyaggal (pl. annotáljuk, vagy szerkesszük) és azt a munka közben platformok között szinkronizáljuk, finoman szólva is kalandos.
   

Goodreader

Ezt az alkalmazást már sztároltam egyszer, de nem lehet eléggé. PDF megjelenítésére alapmű. Nem hinném, hogy a fejlesztői olvasták volna a blogot, de mostanra már nagyon kifinomult annotálórendszert sikerült belevarázsolni az alkalmazásba. Nemcsak hogy össze-vissza lehet firkálni, gépelni és cetlizni egy adott pdf-et, de a bejegyzéseket vissza lehet "lapítani" (flatten) a dokumentumba, és onnantól a "szerkesztett" anyag lesz a "hivatalos". Továbbítható, más altal is megnézhető. Be lehet állítani egy állandó lapszélvágást (constant crop), hogy akit zavar a széles margó, az sose lássa viszont.

Ugyancsak új fejlemény, hogy a végtelenségig polírozták a side-loading módszereket, minden elképzelhető és elképzelhetetlen módon lehet olvasnivalót managelni, a dropboxtól a WebDAV-ig. Van titkosítás, folderezés és backup. Az ingyenes appok, amikből azért van jó pár, meg sem közelítik ezt a funkciógazdagságot.

Innentől, ha valaki úrrá lesz az adatkapcsolati nehézségeken, pl. ugyanarra a wifire tudja kapcsolni a kütyüt, mint a rendes, dolgozós gépét (nagyvállalati környezetben ez távolról sem magától értetődő), az gondolkozhat azon, hogy nyomtatás helyet pdf-exportokkal oldja meg a nyomtatós/firkálós/cetlizős feladatait. Arról nem is beszélve, hogy ha nem ragaszkodunk a nyomtatáshoz, akkor kiváló egyéb jegyzetelős (füzetkiváltós) alkalmazások is vannak a piacon, mint pl. a Penultimate.

Innen osztanék ki egy piros és egy feketepontot a Kulcs-Softnak. A pirospont jár azért, hogy belevágtak az Ingyen Könyv nevű alkalmazás fejlesztésébe, és a macfertőződött technokraták kezébe visszaadták a régi könyveiket. Akik újra olvasni kezdtek.

Ugyanakkor egy feketepont is jár, mert már az alkalmazás is elég prebéta minőségű (stabil, de funkciószegény), ellenben a szöveggondozás az egyenlő a nullával. Oké, ajándék rakétának ne nézzük a kipufogóját, de így, a minőségbiztosítás legapróbb jele nélkül kijönni szerintem hosszú távon inkább árt, mint segít az elektronikus olvasás ügyének.

Tessék szépen megnézni a MeseMasinát, így kell kinéznie egy iPadre optimalizált tartalomnak. (Mondjuk náluk meg ezt a csoda-alkalmazást nem tudom hova tenni ;-)

Verdikt

Tablet vagy eInk, ez itt a kérdés. A halmazok szerintem csak részben fedik át egymást. Ameddig az eInk az ötödébe kerül, de ötször olyan jó, addig nem kérdés, hogy olvasásra, elsősorban rekreációs, szövegcentrikus olvasásra ez kell. Pont. Az iPad, (és ahogy fejlődnek, az Androidos deszkák) a magazinszerű, gyors olvasgatásra, böngészésre, (Youtube, wiki), az elektronikus közösségi jelenlétre, és nem mellesleg a professzionális dokumentumhasználatra jobbak. Ennek megfelelően lényegesen drágábbak, illetve ha tisztán az olvasást nézzük, több kompromisszummal járnak. Viszont ameddig van Amazon, addig nem lesznek veszélyesek az eInkre, kb. ugyanazért, amiért a szines képesújságok sem szorították ki a klasszikus könyveket. Mondjuk kicsit nyugodtabban aludnék, ha a könyvkiadók megtalálnák végre a helyüket és a használható üzleti modelleket az eInk eszközök mentén.

Alig múlt el a Könyvfesztivál, máris itt egy újabb szakmai esemény. A részvétel már picit necces, mert  a tutorialok már tegnap megvoltak, de főleg IT orientáltság mellett idén a könyvtárak és közgyűjtemények is jó nagy teret kaptak a programban.

A jó hír, hogy a derék konferenciások egész körmönfont technológiával, viszont ingyen osztják meg az eseményt az érdeklődőkkel, érdemes az élő adásokat és a rögzített anyagokat is böngészni.

Ha valakinek van élménybeszámolója, azt szivesen látjuk. 

Ez ám a pezsgés, az SFportal akciója meghozta a kedvét a DigitalBooks marketingeseinek is. Náluk epubra megy a játék, (bár már a prc-n is dolgoznak), és a szerencsés nyertes egy Koobe3 tulajdonosa lehet a Könyvhét után. 

Akinek még nincs olvasója, sőt pénzt sem igen szánna rá, de szeretne; szerintem csatlakozzon az akcióhoz. A DigitalBooks  komolyan gondolja a piacra lépését, amihez csak sok sikert kívánhatunk. És persze várjuk szeretettel a további akciókat :-) a többi szereplőtől is.

Talán még nem késő bedobni ezt a topikot. A szakdolgozó-szezon fölpörgésével igen sokan találnak meg bennünket a témájukkal. Igyekszünk mindenkinek segíteni, még ha picit unalmas is tizenhetedjére elmondani ugyanazt, amit amúgy már sokszor elmondtunk, leírtunk. De bírjuk, akkor is, ha a látszat ellenére mi sem tudunk mindent :-)

Ellenben továbbra is hiszek a közös munka szinergikus hatásában, és hogy egy kis informális koalíciózás nem árt, ebben a témában sem. 

Ha tehát valakinek rapid kérdése van, vagy reklámozandó kérdőíve, vagy csak szeretné megtalálni azokat, akik szintén az elektronikus kiadványok és publikációk időszerű kérdéseiből írnák (írták) a szakdolgozatukat, az jelezze itt. Nemcsak mi tudunk segíteni, egymásnak is tudtok.

És jövőre is lesz szakdolgozati szezon.

Prológus

Bár nem  mindenhonnan látszik, de a XXI.-ik században vagyunk, és ez néha azzal jár, hogy ha valahol jól működik valami, akkor az is "be tud gyűrűzni" ebbe a kis országba is. 

Az Amazon rendelési és szállítási képességei már sokak számára ismertek. Most szeretném megosztani a tapasztalataimat az Amazon ügyfélszolgálatáról.

Konfliktus

Történt pedig, hogy éppen egy kedves kiadónál e-vangelizáltam éppen, amikor a laposan beeső napfényben észrevettem, hogy a kedvenc olvasóm káváján fölbukkant egy hajszálrepedés. A kijelző bal alsó sarkánál volt, olyan csekély, hogy csak nagyon lapos és erős fényben vetett annyi árnyékot, hogy észre lehessen venni. Fogalmam sincs, hogy jöhetett össze, egyrészt vigyázok a vasra, mindig a tokjában van, másrészt eséstől a széle vagy a sarka sérülne. Talán valami helyszínelő fenomén kilogikázhatná.

A hajszálrepedés persze a működésben abszolút semmi gondot nem okozott, leginkább csak a perfekcionizmusomat piszkálta.

Gondolkodtam, töprengtem, és a végén minden mindegy alapon nekifutottam, az Amazon ügyfélszolgálatnak, tudnak-e valami okosat mondani. Viszonylag egyszerű őket megtalálni. Egy online űrlap kitöltésével nyitottam, és próbáltam az ügyet emailes csatornában tartani. Viszont a "zúzott Kindle" témában az Amazon a telefonos kapcsolatot erőlteti. 

Ha kicsit közelebb laknék, simán föl is hívtak volna, de Magyarország nincs a visszahívós térképen, úgyhogy - elsőre legalábbis - innen kell hívni őket.

Level 1

Először egy kedves, bár a VoIP miatt borzasztó hangminőségű néni vette föl, aki nagyon nem akarta érteni, hogy mi a bajom, talán a túl ékes angolságom miatt. A szegedi akcentusú "bezel" szó nem volt a szótárában. Sok időt azonban nem fecsegtünk, mert beazonosított, és a rövid értetlenkedés után átkapcsolt egy gyakorlottabb kollégájához. Gondolom, ő lehetett a mezei troll-elhárító.

Level 2

Egy Marcus nevű úriember vett át, a hangminőség jelentékeny javulása mellett. A problémám elmondása kb. három mondatot vett igénybe. Erősködtem, hogy esetleg küldenék fényképet, de az nem érdekelte. Megállapodtunk abban, hogy fogalmam sincs, hogy került oda a repedés, de ez sem érdekelte túlzottan. Egyetlen érdekes kérdést tett föl roppant finoman és  félénken: "Származott-e valamilyen károm a dologból?" Ezzel picit meglepett, magyar ügyfélszolgálat szájából ilyet még nem hallottam. Mondtam, hogy nem, károm az nem származott.

Erre hallhatóan megkönnyebbült, majd továbbléptünk. Először is pályára állított felém egy zsír új eszközt, ingyen és bérmentve, UPS által szállítva. Majd azzal a lendülettel elküldött még egy dokumentumcsomagot, fuvarlevelet (ezt értettem), meg két számlát, (ezt nem értettem, de nyilván az adminisztrációhoz kellett), amikkel a régi, repedt eszközt visszaküldhettem szintén az UPS-nek általa,  szintén további költség nélkül. Finoman megemlítette, hogyha nem jutna vissza a régi olvasó hozzájuk 30 napon belül, akkor kénytelenek lesznek a cserének szánt darabot kifizettetni velem. Oké, ezzel együtt tudok élni. Cserébe megígérte, hogyha plusz költségem lenne a fuvarozással, akkor azt megtérítik. Ezt is kicsit nehezem tudtam érteni, nem ebben a kultúrkörben szocializálódtam.

Az UPS visszaküldés nem annyira magától értetődő. Kultúrhelyeken ú.n. Drop Off Pointokon lehet föladni, errefelé viszont külön kérni kell a csomagfelszedést, mert összevissza egy UPS telephely van Vecsésen. Ezt sikerült elkerülni, mert amikor meghozta a futár a cseredarabot, átadtam neki a kinyomtatott fuvarlevelet és a számlákat, és már vitte is a régi eszközt az új dobozába visszacsomagolva. Természetesen akkora már volt mentésem a régiről. Viszont a nagy sietség miatt fönnt maradt a vason a JailBreak, a jó kis saját képernyővédőkkel, meg az összes, saját gyártású anyagom, mellette SzkiFi hírei az utóbbi pár hétről. Egye fene.

Epilógus

Ott álltam hát egy szűz Kindle WiFivel. Verziója 3.0.2. Viszonylag hamar fölment az upgrade, és persze az utolsó JB a saját képernyővédőimmel.

A csereolvasó már hozzá volt kötve az Amazon accountomhoz. A Manage Your Kindle lapon először is de-regisztráltam az első olvasót. Utána kicsit megigazítottam a részleteket, átvittem a régi email-címét az újra. Másodpercek alatt frissült. Így a SzkiFi hírcsomag minden további varázslás nélkül meg tud érkezni az új vasra.

Mentéskor érdemes átvinni magukon a publikációkon kívül a Collections adatbázist (system\collections.json), mert kézzel újraszervezni az anyagokat munkás lehet. Az indexeket nem vittem át, azt rábíztam az olvasóra. Mindennel együtt erős negyedóra alatt a szűz olvasó olyan volt, amilyennek látni szerettem volna.

Appendix

Azt hittem, itt vége a történetnek, ennél gördülékenyebben, pozitívabban nem lehet csinálni. Tévedtem. Az mondjuk jól esett, hogy visszaírtak a visszáru megérkezéséről. A levélben írták, hogy ha valami visszatérítés is lenne az ügyben, azt hamarosan postázzák. Ilyet persze nem vártam. De láss csodát, egy nappal később három dollárt utaltak a számlámra, fogalmam sincs mire föl. Nem náluk levásárolható utalványt, hanem teljesen tiszta, konvertibilis fizetőeszközt.

Kész vagyok. Ehhez a szolgáltatási szinthez kéne felnőni errefelé is. Meg tudnám szokni.

INXS... Ez máshogy ugyanis nehezen elviselhető.

Nos. Alig fűzök hozzá kommentárt, mert ugye szimplán csak sokk lenne… A Könyvfesztivál kapcsán felröppent egy hír többek között a moly.hu-n is, innen jött az ötlet, hogy kicsit körbenézzek. És sikeresen, merthogy ezt találtam.

99 990

Tehát, 2011-ben az eKönyv Magyarország sikeresen piacra dobta a mostanra gyakorlatilag elavult őskövületnek számító ’txtr Readert. Különösebb boncolgatás nélkül gondolkodjunk el azon, hogy vajon kinek a gyógyszere gurult be a szekrény alá?! Merthogy ugye a Koobe Jumbo 84 900 forint, a Pocketbook Pro 902 kicsivel kevesebb, mint 103 ezer forint. Azt nem értem, hogyan is sikerült egy 6 collos Vizplex kijelzős, érintőképernyő nélküli, wifi nélküli, de oké, SIM-kártyás eszköz árát 99 990 forintra belőni? A helyesen válaszolók között egy doboz Xanax digitális fényképét sorsoljuk ki.

Megyek, megkeresem a gyógyszerem. Meg valami fehér ruhás emberek is közelednek valami zakószerűséggel.

Megjelent ehun egy cikk a HVG.HU hasábjain, hogy aszongya: „Nem várt buktatók: miért nem szeretjük az e-könyvet?”

Én csak ülök és nézek ki a fejemből (nem azért, mert ma kétszer áztam bőrig és fagyott le majdhogynem a kezem a jeges esőben való szinte rövidujjús bicajozástól), hanem mert nem értem…

Gondoltam, már csak a mundér becsületének védelme érdekében is, hogy írok ennek a díszes társaságnak (akik azért, hm, szóval ezt-azt már le is tettek az asztalra meg le is söpörtek róla rendesen), hogy ugyanmár, tegyék helyre azt a néhány agyalágyult sületlenséget, amelyet sikerült összeeszkábálniuk a cikkben. Az alábbiakban változatlan formában, az „ahogy esett, úgy puffan” alapelve mentén következzék a HVG-nek írt levelem.

Tisztelt Szerkesztőség!

Úgyis mint újságíró kolléga, úgyis mint az ekonyvolvaso.blog.hu szerzője, kérem engedjék meg, hogy a HVG.HU-n nemrégiben megjelent cikkel kapcsolatban néhány észrevétellel éljek.

Az e-könyvek és a hagyományos könyvek közötti döntés jogát senkitől sem gondolom elvitatni, ugyanakkor fontosnak tartom megjegyezni, elsősorban Barna Imre hozzászólására válaszul, hogy egy elektronikus tartalom megszerzése összehasonlíthatatlanul egyszerűbb (olcsóbb), mint egy papíralapú könyvé. Itt bátran el lehet képzelni azt az e-könyv-áruházat, amely az e-könyv-olvasó berendezésen (legyen az akár dedikált eszköz, akár tablet, akár telefon) üzemel, és bejelentkezés után, a keresgélést követően percek alatt a készülékre érkezhet az olvasnivaló. Ennél egyszerűbben könyvet juttatni az olvasóhoz (szinte bárhol, bármikor) nem lehet. Ilyen az Amazon Kindle rendszere is, sőt a magyar eKönyv Magyarország internetes áruház is üzemeltet ilyen boltot, illetve van ilyen alkalmazása Apple iOS és Android platformra is.

A minőségi e-könyv olvasók ára valóban nem csekély, azonban engedtessék meg alaposan ellentmondanom Földes Lászlónak, már amennyiben egy „átlagos” vásárló kb. 35 ezer forintnak megfelelő összegért megrendelheti magának a most abszolút piacvezetőnek tekinthető, minőségben -- sok kompromisszuma ellenére is -- verhetetlen eszközt, az Amazon Kindle e-könyv-olvasót. És ezért nagyjából 4-5 napon belül az általa megadott időhatáron belül házhoz viszik. Ennél olcsóbban valóban csak a hitványabb megoldások vannak, bár az is kétségtelen, hogy a paletta másik fele bőven a 100 ezer forintos bruttó ár felett húzódik (igaz, méretben és tudásban is komolyabbak).

Később szó esik az eszközök elterjedtségéről. A blog tavaly karácsony előtt zárult monstre felmérésére érkezett közel ezer válasz alapján azt lehet becsülni, hogy már most nagyjából 20-30 ezer dedikált e-könyv-olvasó eszköz (pl. Kindle, Koobe, Sony, Pocketbook, Irex, Iriver stb.), és megszámlálhatatlan (valószínűleg egy nagyságrenddel több) olyan eszköz van, amely alkalmas vagy alkalmassá tehető elektronikus tartalmak olvasására. Ez lényegében több százezres számosságú potenciális olvasót, vagyis vásárlót jelent. Azt viszont Földes László diszkréten elfelejti hozzátenni, hogy az eszközök jelentős része (bő fele) sajátosságainál fogva (gyári állapotban) képtelen a magyar piacon elterjedtnek, kvázi ipari/kereskedelmi szabványnak tekinthető Adobe-féle másolásvédelemmel felvértezett epub formátumú anyagok kezelésére. E tekintetben visszásnak tartom az alacsony fogyasztásra való hivatkozást egy értékesítőtől, akinek a portékája, tetszik-nem tetszik, azért nem kell senkinek, mert használhatatlan a számára.

Hogy nem szeretjük az e-könyvet? Kétlem. A blog olvasóinak visszajelzései, rendszeres kifakadásai alapján azt tudom mondani: igenis szeretjük. Több kisebb vállalkozás kezdett újító utakat járni és olyan formátumban, illetve olyan áron forgalomba hozni e-könyveket, amelyek a vásárlók (felmért és így igazolható) igényeinek jobban megfelelnek. A sikerre természetesen nekik is várniuk kell, hiszen a könyvdigitalizálási projektek, illetve a már meglévő digitális tartalmak átalakítása e-könyv-olvasó berendezésen optimálisan olvashatóra nem kis feladat (sem financiális szempontból, sem időráfordítás tekintetében). Viszont az érdeklődés látható és tapasztalható.

E válasz kereteit meghaladja mindarról írni, ami a hazai (e-)könyv-piac áldatlan helyzetét, a piaci szereplők értékesítő/gyártó oldalának furcsa, sokszor egyenesen szürreális elképzeléseit illeti. E tekintetben, remélem legalábbis, mértékadó forrásnak tekinthető a blog.

Maradok tisztelettel,

Professzore
ekonyvolvaso.blog.hu

Egy re:poszt innen. Csak hogy rendesen körbejárjuk a kérdést.

Dworkyll

E-könyvekről egy kis kiadó szemével
RE: Nem várt buktatók: miért nem szeretjük az e-könyvet?
- Miyazaki Jun, az SFportal E-Book vezetője -

Dehogynem szeretjük, csak szokás szerint a magyar könyvpiac sokéves késéssel követi le a nyugati példákat – és jelen esetben az olvasói igényeket. Természetesen nem elhanyagolható azon olvasók száma, akik a papírhoz ragaszkodnak, de az irodalomkedvelők körében ugyanúgy fog terjedni az e-könyvolvasó, mint annak idején a mobiltelefon.

Apropó, mobiltelefónia, amikor e-olvasásról beszélünk, akkor valahogy elfelejtjük az okostelefonokat és a tableteket, amelyeknek a piaca robbanásban van… és amelyek szintén jól funkcionálnak e-olvasóként, amikor egy magyar kiadó „kivárásra” játszik, akkor egy olyan célközönséget is kihagy, akik már bizonyítottan fizetőképesek: a nagyon olcsó okostelefonok még csak mostanában kezdenek beszivárogni a piacra, jól használható tablet pedig még nem létezik 100.000 Ft-os árszínvonal alatt.

De visszatérve a dedikált e-könyv olvasó eszközökre, hogy miért nem terjednek még megfelelő sebességgel a piacon, arra valóban az árkérdés a fő válasz – bár a cikkben némileg pontatlan árak jelentek meg.  „Többé-kevésbé megbízható eszközök már 50 ezer forintért is kaphatóak, mint az amazon.com által kifejlesztett Kindle, ám ami ennél is olcsóbb - 30-40 ezer forint -, nem igazán használható” – idézik a Kossuth Kiadó munkatársát, a Kindleről készült illusztráció pedig „Drága, de használható” képaláírással jelent meg a HVG.hu-n.

A legolcsóbb, Magyarországra is rendelhető Kindle 3 Wifi verzió 139 dollárba kerül, ez jelen árfolyamon valamivel több, mint 25.000 Ft; ha rászámoljuk a plusz 20 dolláros szállítási költséget is, akkor is kb. 30.000 Ft-nál járunk. Harmincezer forintért tehát megkapjuk a világ legjobban használható e-könyvolvasó eszközét, az egyik legjobb minőségű kijelzővel, és egy beépített bolttal a világ legnagyobb angol nyelvű e-könyv kínálatához.

Az Amazon Kindle hazai terjedésének a legnagyobb gátja leginkább a magyar online fizetési kultúra satnyasága: a magyar felhasználók többsége nem szeret a weben online fizetni, fél, hogy ellopják a kártyaadatait, és eltűntetik a számlájáról a pénzt. A másik gát meg persze az Amazon.com angolnyelvűsége, a nyelvtudás hiánya még mindig érzékelhető tényező.

A harmadik gát már nem kimondottan a Kindle, hanem bármely e-könyvolvasó terjedésére negatív hatással van: ez pedig a magyar nyelvű tartalom hiánya. Miközben a kiadók, mint amilyen az Európa „kivárnak”, addig a magyar olvasók is ezt teszik: ők a kiadókra és az e-könyvekre várnak.

Egy darabig legalábbis.

Ugyanis aztán rájönnek, hogy léteznek alternatív beszerzőhelyek a neten, ahol fizetni sem kell. Vannak könyvrajongók, akik képesek azzal tölteni az idejüket, hogy beszkennelik, megszerkesztik a kedvenceiket, sőt, sok esetben jobb minőségben adják tovább digitálisan az anyagot, mint ahogy a kiadó kiadta: kiszedve a maradék korrektúrahibákat, de akár a pontatlan fordításokat is helyrerázva. Terjed egy több, mint 4 gigabájtos torrent file a magyar neten, a tartalmának elolvasásához kevés lenne egy élet.

A korábbi években személy szerint kevéssé aggódtam az ilyen „kalózkiadványok” miatt, mert a könyvrajongók túlnyomó része nem szeret monitoron komplett regényeket elolvasni. A helyzet most, az olcsó Kindle miatt vált roppant veszélyessé, mert most már van olyan eszköz, amin – minimális munka után – ezek a verziók kényelmesen olvashatóak lesznek.

Ha nem adunk legális tartalmat normális áron, másolásvédelem nélkül az olvasóknak, akkor azzal egy nagyon-nagyon rossz metódusra szoktatjuk rá őket: keresse meg a kedvenc olvasmányait a net bugyraiban (kínálat van bőséggel!), fizetnie úgysem kell érte.

Igen, a másolásvédelem kérdése kulcsfontosságú az elektronikus könyvkiadás terén – én amellett teszek hitet, hogy el kell felejteni. „Az adatbiztonság, a jogvédelem sem mellékes szempont, bele kell kalkulálni az elektronikus könyvek árába.” – írja a HVG.hu. Ha nincs másolásvédelem, akkor viszont bele sem kell kalkulálni annak a költségét az e-könyvárakba.

Ha kiadóvezetők, kiadótulajdonosok olvassák ezt a választ, akkor nyilván felhördülnek, hogy elmebeteg vagyok, pedig a másolásvédelemnek valóban nincs értelme.

Egyfelől, másolásvédelem nem létezik. Vannak termékek persze, amit másolásvédelemnek hívunk, ezek közül gyakorlatilag az egyeduralkodó az Adobe megoldása, átlagosan egy eladott e-könyv példány árát 30 Ft-tal emeli meg – teljesen feleslegesen. Némi Google keresgélés után lehet szoftvert találni, ami másodpercek alatt megtöri ezt a védelmet.

Ha a film és a zeneipar, amikben egy nagyságrenddel nagyobb pénzek forognak, mint a könyviparban, nem tudott másolásvédelmet kitalálni, akkor miből gondoljuk, hogy majd pont az e-könyvek esetében sikerül működő megoldást találni?

A másolásvédelem egy valamire jó: kényelmetlenné teszi annak a felhasználónak az életét, aki legálisan megvásárolta a könyvünket, és semmi akadályt nem gördít a kalózok elé. A másolásvédelem olyan, mintha besétálnék egy könyvesboltba, megvennék egy papírkönyvet, de azt csak akkor olvashatom, ha minden egyes alkalommal kinyitom egy külön kulccsal a ráapplikált lakatot. A magát kényelmetlenül érző olvasó viszont nem fog vásárolni.

Ha nem létezne szoftver a DRM-törésre, akkor is lenne egy valaki, aki némi programozói tudás birtokában feltörné a védelmet – onnantól kezdve pedig az az első feltört példány kezdene terjedni.

Másrészt pedig, megint belefutunk az olcsó Kindle problémájába: ha azt szeretnénk, hogy a Kindle-el rendelkező olvasóink is megvásárolják az e-könyveinket, akkor ott sem technikailag, sem jogilag nincs lehetőségünk arra, hogy másolásvédett fileokat adjunk el. (Jelenleg persze, aztán elképzelhető, hogy egyszercsak azt mondja az Amazon, hogy nyit a világ felé, és bárhonnan lehet e-könyvet eladni a rendszerében.) Abban pedig biztosak lehetünk, hogy jelenleg az Amazon Kindle a legnépszerűbb e-olvasó eszköz Magyarországon – és nem valószínű, hogy ez a tény a közeljövőben változna.

A kiadóknak az egyetlen lehetősége az, hogy alkalmazkodik az olvasók igényeihez, nem pedig az olvasók korlátozására törekszik. Kis gondolkodásmód-változtatás kell és egy adag bátorság – ha ez nincs meg, akkor bizony gyorsabban fog elrobogni mellettük a jövő, mint sejtenék. El kell felejteni a DRM-et, megfizethetővé kell tenni az e-könyveket, a vásárlási folyamatot pedig mindennél kényelmesebbé és egyszerűbbé kell tenni. Hallottam kiadóvezetőt arról elmélkedni, hogy az e-könyv legfeljebb 10-20%-al lehet olcsóbb, mint a papíros változata – ezt gondolni azonban teljes mértékben irreális, az olvasók jelentős árelőnyt akarnak.

Az árak tekintetében persze jelentős könnyebbséget jelentene, ha a kormányzat a papírkönyvvel egyenrangúnak tekintené az e-könyvet is – jelenleg ugyanis az az igazságtalan és versenytorzító szituáció adódik, hogy a papírkönyv ÁFA tartalma 5%, míg az e-könyv elektronikus szolgáltatásnak minősül, ezért 25% ÁFA fizetendő utána.

A szerzőről:

Miyazaki Jun online marketing tanácsadóként dolgozik, többek között könyvkiadó ügyfele is van. Szabadidejében az SFportal Sci-Fi Magazin főszerkesztőjeként tevékenykedik, mely a tudományos-fantasztikus tematika meghatározó magyar weboldala. 2010. végén elektronikus könyvkiadásba vágott, az SFportal E-Book keretein belül magyar science-fiction szerzők köteteit teszi elérhetővé. És igyekszik a gyakorlatban is megvalósítani azokat az e-kiadási elveket, amelyeket a fenti írásában vall.

Naszóval,

az Amazon után az SFportal  is kavarja :-) Van egy kóbor Kindle-jük, amit valami eddig ismeretlen küldetés végrehajtása után egy önként jelentkezőnek adnak.

Akit érdekel, tartsa rajtuk a szemét. Mi is ezt tesszük, amint többet tudunk, frissítem a posztot.

Maradjanak velünk :-)

UPDATE: lájkoljátok és vigyétek a hírét az SFportalnak egy ingyen Kindle-ért.

A felvezetés itt van, maga a játék meg itt, de most mintha gyengélkedne a rendszer. Lehet, nem tolerálja a gerilla-marketinget?

 Vendégírónkról: az e-olvasás nagy öregje, aki már akkor villanyon olvasott, amikor a kínaiak még a négykombos kvarcóránál tartottak. Ő az, aki ha bemegy egy papírkönyv-áruházba, e-könyvvel a zsebében jön ki. Fogadjátok sok szeretettel újra a Gyalugép Feketeöves Mesterét, scan_dalt, aki rámutat arra, hogy hogyan is értelmezhető az a bizonyos népek közötti megbonthatatlan barátság.

Dworkyll 

Pro.log

Egy ilyen ekönyv-olvasó ismertetése szerintem nem nélkülözhet némi kitekintést, visszatekintést a valamikori szovjet konglomerátum lakosságának és az elektronikus szövegek kapcsolatának szemrevételezése nélkül.

Az első dedikált readerek valamikor a 90-es végén jelentek meg. Naná, hogy nem voltak felkészítve a ciril betűs szövegek megjelenítésére. Legalább ilyen időtávra, ha nem régebbre vezethető vissza a könyvek digitalizálása az azóta szétesett birodalomban.

Hasonló projektekben dolgozva hamar rá lehetett találni a digitalizált szövegekre.  A cirill betűs szövegek mellett nagy számban voltak fellelhetők elsősorban angol nyelvű szövegek, köszönhetően az évtizedekig működő cenzúrának vélhetően ők is ki voltak éhezve a korábban csak szamizdatban megjelent írásokra. A szükség törvényt bont. Az irodalom mellett rengeteg angol nyelvű szakkönyv is elérhetővé vált az orosz szervereken.

Visszakanyarodva az ebook-olvasókhoz, a korai dedikált eszközök firmware-ét hamar megroppantották, alkalmassá téve cirill betűs szövegek olvasására is. Nem elégedtek meg ennyivel, a korai eszközök russzifikáláson is átestek, lehetővé téve, hogy anyanyelvi felülettel találkozzanak az eszközök használói. A russzifikálás nem csak a readerekre, hanem a könyvek digitalizálásához nélkülözhetetlen szoftverekre is kiterjedt…. (bookrestorer, DJVU -editorok stb. )

Annak idején a szkennelt könyvek nem kis hányada valamilyen képfájlban jelent meg köszönhetően a nem túl jó hatásfokkal működő korai OCR programoknak. Pdf és ami talán náluk jobban elterjedt a DJVU. Az Acrobat korai változataival szemben, fekete-fehér és szürke anyagoknál elsősorban, a DJVU nagyságrendekkel kisebb fájlméretet produkált (ne feledkezzünk meg róla ekkor még a "net" lassú betárcsázós kapcsolaton keresztül volt elérhető…). És a már tömörített állományokból sokkal kisebb veszteséggel lehetet visszakonvertálni képfájlokba, ha szükségessé vált.

Sok, jól használható eszközt lehetett letölteni a könyvdigitalizálással foglalkozó fórumokról. A narod.ru idevágó fórumain megtalálhatóak a programok, gyorstalpalók, rengeteg leírás szkennerekhez, eligazítva a kezdő könyvkalózokat az ebook-készítés rejtelmeiben.

Csak példaképpen, a Calibre megjelenése előtt szerintem a BOOKdesigner volt a legsokoldalúbb program ekönyv faragásra, kár, hogy lassan négy éve nem nyúltak a kódhoz és nem jelentek meg frissítések hozzá. Az utolsó újítás a Sony readerekhez használható LRF formátum maradt.

Ha valaki képbe akar kerülni a FÁK-országok idevágó újdonságaival, komoly nemzetközi kitekintéssel körítve, látogassa meg a http://www.the-ebook.org/rus/-t,a híreken kívül komoly eszköztár és fórum várja az oroszul beszélőket.

Az ekönyv-olvasók robbanásszerű fejlődével odaát is megmozdult valami, az utóbbi időben egyre több saját fejlesztésű herkentyű jelent meg a posztszovjet államokban. Egyik legjelentősebb képviselőjük a Pocketbook: „A PocketBook International Hongkongban van bejegyezve, az USA-ban, Németországban, Franciaországban és Oroszországban működő leányvállalatokkal. A szoftverfejlesztő központ Ukrajnában működik”

Már régóta szemezek egy 6 collnál nagyobb, érintőképernyős vagy ehhez hasonló szolgáltatást nyújtó herkentyűvel, bő kényelmi funkciókkal  felszerelve, széleskörű formátumtámogatással, könnyen használható szótár funkcióval…

Kézenfekvőnek tűnt a cég 903-as modelljének kipróbálása. Némi egyeztetés után Dmitrij Voznyuk, aki a hazai képviselő, kezembe nyomta a masinát.

Lássuk a medvét

Képességek, vas

A készülék háza kombinált, az előlap szürke műanyag, a hátlap fémből készült. A sarkok lekerekítettek, a kezelőszervek és csatlakozók elsősorban az éleken helyezkednek el, az előlapra csak lapozásra is használható gomb és egy négyirányú gyűrű alakú érintkezővel integrált kapcsoló került.

Első ránézésre elegáns, jó kézbe venni. A csomagolás egyszerű tokot is tartalmaz, amiben biztonságosan hurcolhatjuk nagyra nőtt readerünket. A képernyő 9.7 collos Vizplex, 1200×825 pixel méretű, 155 dpi. A menüben és az olvasnivalóban történő navigáláshoz, kijelöléshez a gombokon kívül egy ceruza méretű pozicionáló eszköz, stylus is rendelkezésre áll. Nem touchscreen-es, a képernyő alatti "indukciós szenzor", tehát valamilyen digitalizálótábla-technológia teszi lehetővé, hogy plusz réteg nélkül, nem rontva az olvashatóságot, navigáljunk a képernyőn illetve a menüben. A ceruzát a jobb felső sarkában található nyílásból lehet előráncigálni. Elvesztése azzal jár, hogy egy új darab beszerzéséig maradnak a gombok vezérlésre. A cég tervezi, hogy hamarosan gondoskodik az elveszett cerka pótlásáról, de ilyen pót-stylus még nem kapható.

256 megabyte RAM áll rendelkezésre a Linux alapú operációs rendszernek és alkalmazásoknak, további 2 GByte  flash, amire könyveinket, szótárakat, hangfájlokat, képeket másolhatunk. A 903-as memóriája mikroSD kártyával bővíthető max. 32 Gbyte-tal.

A készülék érzékeli az elforgatást (G szenzor), ilyenkor a képernyő tartalmát átrendezi landscape módba, de akár a feje tetejére is állíthatjuk, így választ kapunk arra a kérdésre, miért nincs mind a két oldalon lapozó gomb :-). Forgatáskor a pozícionáló gombok is az új irányoknak megfelelően működnek. A forgatást manuálisan is megválaszthatjuk a menüből, sőt le is tilthatjuk. Ne lepődjünk meg, nyitott szótár ablak mellet nem működik a G szenzoros elforgatás.

Töltésre és PC-vel történő kommunikációra egy mikro-USB csatlakozó szolgál a készülék alsó élén. Itt találhatjuk a mikro SD kártya fogadónyílását és ide került a fejhallgató 3,5 mm-es aljzata is.

Akad még egy reset gomb is az alsó élen és ide szájadzanak a hangszórók is.

A rövid magyar nyelvű használati utasítás a bekapcsolás után mindjárt a stylus kalibrációját javasolja.

Bekapcsolást után ún. widget-ekből álló képernyő fogad bennünket. Ezek az ablakocskák (fortocska) testre szabhatóak elhelyezkedésükre és a tartalmuk megjelenítésére egyaránt, mondjuk az óra lecserélhető az mp3 lejátszóval, az utoljára olvasott kötetek megjeleníthetőek csak a fedelükkel de lehet lista módban is.

A készülék menüje több nyelven is üzemel, természetesen megadható a magyar is. Ha már itt tartunk egyelőre nincs magyar nyelvű részletes használati utasítás (április folyamán élérhető lesz), be kell érnünk angol, német, orosz spanyol stb. nyelvű, az olvasóra optimalizált pdf fájlokkal, amelyek természetesen feltöltve várnak bennünket a gép a memóriájában. A gyártó ígérete szerint már fordítják a magyar változatot is.

Az első igazi meglepetés a menüben történő nézelődéskor ért. Alapértelmezésben a készülék vezérlő gombjai az általánosan kijelölt funkciókat végzik, nagyítják a karakterméretet, lapoznak, vissza lehet ugrani a kezdő képernyőre,stb. DE: gyakorlatilag a beállításokban átszabhatjuk, saját szájízünk szerint, az összes gomb funkcióját. Ilyet, bevallom, eddig kézbe vett eszközöknél még nem tapasztaltam. Hab a tortán. hogy felhasználói profilokat is létre lehet hozni,  tehát nem muszáj a családi olvasót a nagyi beállításaival használni :-), és elpakolja az általunk utoljára olvasott könyvek listáját is.

Maradva még a nyitó képernyőnél van egy szótárunk, amire a későbbiekben még visszatérek illetve egy naptár, ami leginkább díszítésre szolgál, azon kívül, hogy helyesen beállított dátum esetén kijelzi az aktuális napot, másra jelenleg sajnos nem használható, ne is próbáljuk elektronikus előjegyzési naptárként használni.

Kiegészítő funkciók, lehetőségek

A 903-as rendelkezik beépített mp3 lejátszóval, akár hangoskönyveket, akár zenét hallgathatunk vele, saját hangszóróin vagy fülhallgatón keresztül.

Természetesen  képes képfájlok megjelentésére is, a családi fotóalbumból JPEG, BMP, PNG, TIFF kiterjesztésű képek guvaszthatók rajta, nagyítással elforgatással stb. fűszerezve.

Kommunikáció: WiFi, Bluetooth és 3G. A beépített böngészővel nézegethetünk weboldalakat, levelezhetünk vagy akár csetelhetünk is a virtuális billentyűzet segítségével. 3G kapcsolat esetén magunknak kell gondoskodni a SIM kártyáról és az előfizetésről. A SIM kártya a hátoldal eltávolítása után az akkumulátor mögé szerelhető be.

Szótárak: a készülék rengeteg előre installált szótárral érkezik, a beállításokban aktiválhatjuk őket. Használhatóak a nyitóképernyőről megnyitva elektronikus szótárként vagy olvasás közben a helyzeti menüből indítva, értelemszerűen a stylussal kell kijelölni a fordítani kívánt szót. Olvasás közben kb. a felület 1/3-át takarja ki a szótár ablaka, ami a kijelöléstől függően a lap tetején vagy az alján pompázik. Többnyelvű dokumentum esetén a szótárablak jobb felső menüjéből közlekedhetünk az egyes szótárak között. A szótárakban kereshetünk is, ekkor rendelkezésre állnak a nemzeti karakterek is a virtuális billentyűzeten.

• KD English-Czech Dictionary
• KD Basic Czech-English Dictionary
• KD English-Danish Dictionary
• KD Basic Danish-English Dictionary
• KD English-French Dictionary
• KD Basic French-English Dictionary
• KD English-Hungarian Dictionary
• KD Basic Hungarian-English Dictionary
• KD English-Italian Dictionary
• KD Basic Italian-English Dictionary
• KD English-Icelandic Dictionary
• KD Basic Icelandic-English Dictionary
• KD English-Latvian Dictionary
• KD Basic Latvian-English Dictionary
• KD English-Lithuanian Dictionary
• KD Basic Lithuanian-English Dictionary
• KD English-Norwegian Dictionary
• KD Basic Norwegian-English Dictionary
• KD English-Portuguese (Brazilian) Dictionary
• KD Basic Portuguese(Brazilian)-English Dictionary
• KD English-Portuguese(Portugal) Dictionary
• KD Portuguese(Portugal)-French Dictionary
• KD English-Slovak Dictionary
• KD Basic Slovak-English Dictionary
• KD English-Slovenian Dictionary
• KD Basic Slovenian-English Dictionary
• KD English-Spanish Dictionary
• KD Basic Spanish-English Dictionary
• KD English-Turkish Dictionary
• KD Basic Turkish-English Dictionary
• KD English-Dutch Dictionary
• KD English-Finnish Dictionary
• KD Dutch-French Dictionary
• KD English-German Dictionary
• KD English-Greek Dictionary
• KD English-Polish Dictionary
• KD English-Romanian Dictionary
• KD English-Swedish Dictionary
• General English-Russian Dictionary
• New Comprehensive Russian-English Dictionary
• The Ukrainian-English Dictionary
• The English-Ukrainian Dictionary
• The Ukrainian-Russian Dictionary
• The Russian-Ukrainian Dictionary

Text to speech: meglepő de a ketyere képes felolvasásra is. Természetesen a szöveges fájlok esetében. Huszonegynéhány nyelven, többek között magyarul is, nagyobb nyelvek esetében férfi, női hang is elérhető és egyes esetekben többféle akcentus is, pl. kanadai francia.A felolvasás sebessége, tónusa a menüben szintén módosítható.

Talán az egyik legígéretesebb funkciója a készüléknek ez a felolvasás. Micsoda? – hördülhetnek fel a kedves olvtársak, mi a fenének readerbe felolvasó progi, utálom a hangos könyvet is, nemhogy egy gépi hangot…stb. Pedig, ha belegondolunk, nem mindenki rendelkezik teljes látással, „noch dazu” egyáltalán nem rendelkezik vele. Ha sikerül integrálni a felolvasó szoftvert a készülék felhasználói felületével, nemcsak látók, hanem csökkent látásúak és vakok is használhatják majd a ketyerét. Nem estem hanyatt a felolvasó szoftver hangjától, de ha aközött kell választani, hogy olvasson nekem egy ebookreader, vagy semmi olvasgatás…

A másik lehetséges olvasótábort bővítő lehetőség a diszlexiások csoportja. Már csak a tankönyvek előállítóinak kell odafigyelni egy kicsit…

Mellesleg, úgy tűnik, a felolvasó rendszer és a menü integrálása megkezdődött Ukrajnában. :-)

Az egyéb applikációk között itt is szerepel néhány játék, Sodoku, snake, sakk, innen indítható a böngésző és egy, talán elektronikus palatáblának aposztrofálható alkalmazás. Ebben, a képernyőn írhatunk és rajzolhatunk a stylussal, de a virtuális képernyőről is vihetünk be szöveget, majd elmenthetjük.

Ami kimaradt:

A funkciók tömegében való tobzódás közben majdnem kimaradt néhány dolog. A könyveinket többféle csoportosításban és formában  jeleníthetjük meg, kereshetünk köztük és bennük külön-külön megjelenítve a készülék és az SD kártya tartalmát. A fájlokat mozgathatjuk a folderek és a tárolók között, akár át is nevezhetjük őket.

DRM : regiszráció után vásárolhatunk és megjeleníthetünk ADOBE DRM-el ellátott olvasnivalót is, PDF és EPUB formátumban. Vásárolni közvetlenül a bookland.net oldalon tudunk, egyelőre magyar nyelvű tartalom csak korlátozottan érhető el.

Olvassunk

Az olvasás kényelmét több beállítási lehetőség is javítja a 903-ason. Feltölthetjük kedvenc fontkészletünket. A szem kényelmét szolgálja a bekapcsolható élsimítás és a megjelenő karakterek telítettségének szabályozása. Megszabhatjuk a képernyő frissítésének a gyakoriságát is, ami érezhető hatással van az oldalak váltásának időigényére.

Zavarbaejtően sok formátum olvasására képes, Docx, FB2, «FB2.ZIP», TXT, PDF, DJVU, RTF, HTML, PRC (mobi), CHM, EPUB, DOC, TCR, tehát erről az oldalról ideális azon felhasználók számára, akik nem akarják konvertálással múlatni az idejüket.

Kipróbáltam néhány itthon is elterjedt formátumot.

PDF: beágyazott fontokkal olvashatóan jelenik meg. Nagyítható, forgatható akár több oldal is megjeleníthető egy képernyőn. A beállítások között kétféle nézegethetővel is társítható. Nem tapasztaltam különösebb különbséget a választható opciók között. Az ebben a formátumban vásárolt, letöltött könyvek, hála a nagymérető képernyőnek, aránylag kényelmesen olvashatók. Ami problémát tapasztaltam, az az eink technológiára vezethető vissza. Az eredeti dokumentumban színes feliratok, ábrák szürke árnyalatokban láthatóak, halványak, a színektől függően. Mindjárt a használati utasításnál belefutottam ebbe a jelenségbe, a készülék rajzán a funkció gombokhoz rendelt számozás az eredeti dokumentumban zöld és kék, a megjelenítőn meg halvány…

DJVU: gyakorlatilag ugyanaz modható el mint PDF esetében, gyors képernyőváltásokkal lehet navigálni a szövegben. A neten sok djvu formátumú könyv kering, általában közvetlenül szkennelést követően kerülnek feltöltésre. Használatukkal megúszható a rossz minőségű ocrezést követő hibák bosszantó jelenléte, ábrákat képeket speciális tördelést tartalmazó irományok esetén, a szkennelés minőségétől és a konvertálás beállításától függően közel eredeti pompájában élvezhetjük a könyveket. A kétoldalasan szkennelt olvasnivalót olvasás előtt célszerű oldalakra bontva újrakonvertálni.

EPUB: Bár a jelenleg egyik legelterjedtebb e-könyv formátum, akadhatnak buktatók is. A készülékkel a szótárak, felolvasó modulokkal egyetemben számos ebook formátumú könyvet (közel 1000) is kapunk kézhez. Ahhoz, hogy megnyissuk a magyar nyelvű epub könyvet elő kell hívni a gyorsmenüt és Adobe Reader helyet az Fbreader-t kell kiválasztani, ami teljes magyar fontkészlettel van ellátva.

Miután itthon is számos forrásból, legálisan szerezhetőek be epub formátumú könyvek, hajrá, mindjárt felpakoltam a Syllabux választékából elérhető ingyenes opuszt az Őrizőket. Ami észrevehető, hogy a beágyazott betűtípussal az olvasó nem foglakozott, és a jobbra zárt hasáb is folyószövegként jelent meg, holott a fapados KOBO is képesnek bizonyult a formázás megjelenítésére.

Egyedül az önszorgalomból Atlantis-szal konvertált könyv jelent meg úgy, ahogyan kell.

Kipróbáltam természetesen mezítlábas *.doc-ot és a mai olvasókon már avíttnak tekinthető fb2 formátumot is. A doc file esetében hozta a dokumentum saját fontját, a formázásokat megtartotta, annyi eszem viszont nem volt,hogy valami ravasz táblázatot is megnézzek. Fb2 esetében villámgyorsan lapozta a dokumentumot. A megjelenítésre a menüben megadott fonttípust használta.

Szöveg alapú könyvek esetén a képernyő közepére bökve a stylussal, (vagy a menü-nek konfigurált gomb megnyomásával) előcsalható a beállítások széles tárháza.

Margókat, sorközt, betűtípust stb. módosíthatunk.

Mellesleg innen indítható a felolvasás, a szótár, a könyv nagyítása, elforgatása is.

Majdnem lemaradt: lehet a dokumentumokhoz jegyzetet készíteni.  Funkció indítása után az oldal egy része a ceruza vonszolásával, vagy a nyíl gombokkal kijelölhető, olyan mint egy printscreen és ez bekerül a könyvjelzők közé, itt megnyitva lehet a stylus segítségével kézírással rögzíteni a jegyzeteket. Ebbe a funkcióba nem szerettem bele, a gyártó is jelezte, hogy újragondolják és átszabják ezt a részt.

Verdikt

Egy nagy képernyőjű, funkciókban gazdag ebook-olvasóval sikerült közelebbi ismeretséget kötni. Bevallom tetszik. Köszönhetően az elérhető funkciók gazdagságának nem csak olvasásra használható szigorúan a készülék. A benne rejlő lehetőségek kibontása után csökkentlátó vagy vak emberek számára is használhatóvá válhat. Tankkönyvként használva segítheti diszlexiás diákok előmenetelét is. Azok számára, akik foglalkozásuknál fogva sok digitális szöveget kell olvasni, a nagyméretű eink képernyő és technológia hozhat pluszt.

Nem utolsó sorban a képregény szerelmeseinek is nagyobb élményt nyújthat a nagyobb képernyő J.

El tudnék képzelni hozzá egy billentyűzetet, olyat, mint az IPad-hoz. A gyártó azt válaszolta nem elképzelhetetlen, hogy az is lesz hozzá.

Ami tetszett:

• Nagyméretű, jól olvasható képernyő
• Testre szabható funkciógombok, stylussal is vezérelhető
• PC vagy okostelefon  hiányában akár netezni is lehet vele bár nem ez a legerősebb funkciója
• Szótárak, bőséges és jól használható olvasás közben is
• Text to speech, no comment
• Sok formátumot támogat, kevesebbet kell bajlódni a konvertálással

Nem tetszett:

• A jegyzet funkció a jelenlegi formájában nehézkes
• Az ÁR

Nem véletlenül hagytam a végére. Nem olcsó, 122900 Ft ÁFA-val. Bár ez relatív, ha azt vesszük hogy a KINDLE DX is 110 ezer körül érkezik be egy vékony tokkal. Hogy mennyire versenyképesek ezek a „nagyképű” olvasók a tablettekkel és egymással?  - eldönti a piac, meglátjuk.

A vállalat 2010 augusztusa óta van jelen a magyar piacon. Dmitrij Voznyuk, a hazai képviselő szívesen válaszolt néhány kérdésemre:

Milyennek látják a magyar piacot ?
A magyar piac az e-book olvasók és az e-könyvek területén még gyerek cipőben jár. Ennek a legnagyobb oka vagy akadálya a legális elektronikus tartalom hiánya. De ez a helyzet is nemsokára változik.

Mikorra tervezik az eddigi online árusítást felváltani, kiegészíteni tényleges bolttal, bemutató teremmel ?

Reményeink szerint nyáron sikerül mintaüzletet kialakítanunk.

Ha valaki a vásárlás előtt szeretné kézbe venni a készüléket, hogyan teheti meg ?

Jelenleg ha valaki meg akarja tekinteni a készüléket valahol a városban (Budapest sic.) szoktunk megbeszélni egy időpontot, amikor az érdeklődő megnézheti és megvásárolhatja a készüléket. 2011. április 14 és 17 között a PocketBook részt vesz a XVIII. Budapesti Nemzeti Könyvfesztiválon, ahol minden érdeklődő kipróbálhatja a készülékeket. Ráadásul ezeken a napokon kedvezményesen lehet hozzájutni a PocketBook készülékekhez!

Az eddig eladott készülékeken belül mekkora arányt képviselnek a nagyméretű (10" ) readerek?

Az eladott készülékek kb. 30%-át a nagyméretű készülékek teszik ki.

Terveznek-e magyar nyelvű tartalombővítést a webáruházukban ?

Igen. www.bookland.net

Színes kijelzőjű eszközök, amelyek alkalmasak multimédiás tartalmak megjelenítésére, várhatóan mikor és milyen formában jelennek meg a piacon?

Jelenleg egy ilyen készülékünk van színes, TFT képernyős PocketBook IQ701.

A weboldalon számos más modell is rendelhető. http://pocketbookreader.hu/