Állandó rovatok

A RADAR az e-könyv olvasó blog "kis-színes" híreinek társasági gyűjtőposztja. Ha találtál valami témánkba vágót, firkáld ide. Ha izgalmas új könyvmegjelenésbe futottál, oszd meg velünk a KÖNYVRADARon. Köszönjük, a műfaj nevében.

Ha eladó készüléked van, vagy használt kütyüt keresel, a KERES-KÍNÁL rovatunkat ajánljuk figyelmedbe.

Ha valami nyomja a lelked, ha összemérnéd az érveidet másokéval, gyere a DÜHÖNGŐbe. Belépés csak gumicsontokkal.

A fölösleges konfliktusokat elkerülendő megköszönjük, hogy tiszteleben tartod az E-tikettünket.

Ha adakozni akarsz, itt megteheted:

Jelenleg 45.700 HUF-nál járunk. Amire használni fogjuk: blogtalálkozó, wiki, saját domain. Nagyjából ebben a sorrendben :-) Jelképes díjazások: a legjobban pörgő e-könyveknek (Nobel Pizza, 2012-ben három darab), a legszebb ekönyveket készítő műhelyeknek (Szépség Pizza,  2013-ban, három darab).

GYIK - Szerszámosláda

Aki még csak most kezd barátkozni a villanykönyvekkel, kezdje a tájékozódást a GYIK rovatban.

Vannak még:

Válassz és rendelj Kindle-t innen

Mobipocket (prc) gyártási okosságok (Kindle, Kindle for appok)

Epub (Koobe, Nook, iOS, Android) gyártási okosságok kezdőknek és haladóknak 

Kiváló szótárak mindenre, ami bírja.

Sok Kindle trükk.

Kiváló magyar metadata-kollektorok a Calibréhez

Eszközismertetők

Boltismertetők

 

Utolsó kommentek

Címkék

1150 (1) 214 (1) 3g (4) 4700 (1) 600 (1) a9 (1) adamobooks (2) adásvétel (1) ADE (1) adobe (8) ad astra (18) áfa (12) agave (30) ajándék (5) akció (12) aldiko (1) alex (1) alexandra (4) állás (1) amazon (67) android (11) angol-magyar (1) animus (1) antikvárium.hu (1) antireklám (1) apad (1) app (5) apple (17) archiválás (1) asus (1) athena (1) athenaeum (1) atlantis (2) aura (7) avana (1) azw (1) banks (1) Baráth Kati (2) barnes&noble (14) beagle (2) bebook (2) bebook2 (1) bejelentés (3) bemutató (8) biblieteka (2) bigyó (1) blog (1) blogbuli (2) blogtalálkozó (2) bme (1) bookandwalk (4) bookdesigner (2) bookeen (3) bookgem (4) bookline (9) bookmarklet (1) boox (4) budapest noir (1) büntetés (7) calibre (4) Canvas (1) céghírek (1) ces (1) cikkajánló (4) clara (3) cloud (3) co2co (1) coelho (1) cool er (2) crowdfunding (1) crunchpad (1) csőd (1) cybook (8) dedikálás (2) deltavision (1) dibook (16) digitalbooks (12) diploma (1) disney (1) diszlexia (1) doctorow (1) dr1000 (1) dr800 (2) dragomán (1) drm (36) e-könyv (1) e-könyvészet (8) e800 (1) ebooks in Hungary (1) eclassic (5) eclicto (2) édesvíz (3) edge (1) edition 2 (1) eebook platform (1) egyesülés (2) ekm (43) ekönyv-terjesztés (3) ekulturaTV (2) elméleti kérdések (89) ELTE (1) enciklopédia kiadó (1) entourage (1) epub (68) epubcheck (2) események (9) eslick (1) etikett (1) EU (4) e gyetem (4) e könyv (19) e könyvesbolt (40) e könyvtár (3) e könyv formázás (8) e papír (12) fapados (1) fapadoskönyv (9) felmérések (21) firmware (4) fizetés (1) flepia (1) flightcrew (1) fontok (8) forgatókönyv (1) forma (3) formátum (5) fórum (3) frankfurt (2) frissítés (3) fujitsu (1) fumax (2) GABO (3) galaktika (7) galaxytab (1) garancia (1) Gitden (1) gloHD (1) goldenblog (1) goodreader (2) google (5) Grecsó (1) gyakorlati kérdések (68) gyártástechnológia (32) H2O (4) hachette (1) hack (2) hanlin (3) hanvon (4) harlequin (3) hármas könyvelés (4) harry potter (2) hvg (1) ibooks (3) icarus (1) idaságok (1) idpf (2) indesign (1) infografika (2) ingyen (1) introverziók (24) ipad (18) ipad mini (1) ipaq (1) iphone (3) ipubs (7) irex (5) iriver (4) irodalom (2) ismeretterjesztés (4) ismertetők (1) itunes (1) japán (1) játék (2) java (1) javascript (1) javítás (2) jegyzetelés (3) jelenkor (1) jókívánság (2) jótékonyság (3) jumbo (1) karácsony (7) képek (1) képregény (2) keres (1) kickstarter (1) kiegészítő (9) kínál (1) kindle (67) kindlegen (2) kindle dx (6) kindle fire (3) kindle wifi (5) kisepika (2) kleinheincz (5) kloos (1) kobo (21) kölcsönzés (1) kondor (3) konteo (1) könyvajánló (6) könyvesbolt (1) könyvhét (19) könyvkiadás (119) könyvmolyképző (9) könyvtár (6) könyvterjesztés (3) koobe (36) kötelező olvasmányok (1) közlemény (2) közösség (27) kritika (1) lámpa (3) laputa (1) lendink (1) libri (8) líra (2) Lithium (1) lrf (1) lrx (1) ludas matyi (1) magvető (3) makró (2) marketing (2) marvin (2) média (4) mediamarkt (1) megvilágítás (1) mek (4) mese (3) mesemasina (2) metaadat (1) micropayment (1) microsoft (2) middleware (1) mintakönyv (1) mkke (3) mobi (3) mobipocket (20) moly.hu (2) móra (1) msi (1) mu (1) műfaj (1) multimédia (1) multimediaplaza (31) n516 (1) ncore (1) nds (1) neal stephenson (1) nekrológ (1) német-magyar (1) networkshop (3) nook (7) nook2 (3) novella (2) oasis (2) oaxis (1) office (2) oktatás (2) olvasási nehézségek (2) omikk (1) one (1) onyx (9) openinkpot (1) Oravecz Nóra (1) orosz-magyar (1) összeesküvés (1) oszk (3) palm (1) pályázat (10) paperwhite (12) paradigmaváltás (1) paypal (2) pda (3) pdf (11) PearlHD (1) pendrive (1) pizza (2) plastic logic (4) plugin (1) pocketbook (16) podcast (2) popper (1) portal press (2) pottermore (1) prc (15) pre (1) premier (2) publio (5) rádió (4) Rajaniemi (1) rakuten (1) reb (1) rejtő (1) reklám (58) reMarkable (3) reMarkable2 (3) rendelés (2) re poszt (12) riport (1) rss (2) rtf (1) samsung (2) scalzi (7) scida (1) scribd (1) scribe (1) Semmelweis (1) SendToKindle (2) sf (12) sfmag (4) sfportal (18) sigil (2) sipix (1) slideware (1) sony (22) spanyol-magyar (1) specifikáció (2) spiritualitás (1) spotify (1) stanza (8) stardict (2) story (1) streaming (1) syllabux (1) szakdolgozat (1) szellemhadtest (1) szerkesztés (2) szerviz (1) szerzői ellentételezés (3) szerzői jogok (1) szerzői kiadás (6) színes (4) szótár (3) tab (1) táblázatok (1) tablet (10) tankönyv (1) tarandus (4) tarda (1) teaser (1) telefon (1) telekom (1) teszt (66) textr (17) tft (7) tilos (5) tok (2) tor (2) történelem (2) touch (2) txtr (6) typotex (4) t com (14) ulpius (10) üzleti modell (1) vásárlás (11) vegyesfelvágott (14) vendégposzt (4) verseny (5) vízpart (2) vizplex (3) vodafone (3) voyage (4) w3c (1) warez (14) wayteq (1) webáruház (1) web tablet (3) wifi (3) wiki (1) wisereader (1) word (2) xhtml (2) xml (2) yotaphone (1) zinio (1) zsoldos-díj (1) Címkefelhő

Linkek - források

A barátaim, innen onnan

A szürke kétszázötvenhat árnyalata

2012.12.29. 19:12 Dworkyll

Karácsony előtt jártomban-keltemben akárhová néztem, mindenhol tombolt az eszköz-bőség. Amikor a könyvszakma jeles képviselői azon keseregnek, hogy zsugorodik a könyvpiac, akkor talán vethetnének egy pillantást arra, hogy milyen sebességgel alakul ki az új olvasási paradigma felhasználó-oldali infrastruktúrája. Elég biztos vagyok abban, hogy mióta a használható olvasók ára becsúszott egy középkategóriás mobil ára alá,  kicsit több mint két éve, azóta százával és ezrével adják el őket, ez a karácsony már a sokadik hullám.

Senki ne ringassa magát ábrándokban, ezekre az olvasókra kerül tartalom, frissen és bőségesen, csak nem feltétlenül onnan, ahonnan a könyvpiacról élők azt szeretnék. (Nem, nem fogom megmondani, honnan, bocs. De nem kell sokáig keresgélni). Elég elmenni a moziba és kedvet kapni valami kurrensebb anyaghoz, legyen szó a Felhőatlaszról vagy a Hobbitról, és ha az ember villanyon akarna olvasni, csak felnyúl a felhőbe, és ott van. A szövegkritikai kiadás is, csak a papírral ellentétben itt kattinthatóak a jegyzetlinkek, sőt a jegyzetek lábjegyzetei is. Komolyan.

Lopás lenne? Szerintem nem. Jelentős érdeksérelem, vagy inkább érdekütközés? Mindenképpen. 

Két fő érvem van a lopás, mint kategorikus kijelentés ellen.

1. Aki letölt, az nem von meg mástól semmit. Akitől letöltenek, az nem feltétlenül veszít. A veszteség csak akkor realizálódna, ha valaki olyan töltene le, aki egyébként kifizette volna azt az árat, amit a "tulajdonosa" ráírt. Egyébként még az "elmaradt haszon" sem védhető.

2. Az elektronikus könyvek (sajnos ma még) a legtöbbször olyan "termékek", amire kereslet van, a legális kínálat azonban csak nagyon korlátosan érhető el. Azaz a "lopott" terméket a "tulajdonosa" de facto elő sem állította. Akkor, hogy nagyon provokatív legyek,  hogyan is lehetne ellopni?

Egészen konkrétan a tulajdonos nem él az előállítási jogával, valakik (nem kevés munkával) azt az engedélye és támogatása nélkül megteszik, az esetek elsöprő többségében mindenfajta anyagi  ellentételezés nélkül. Azaz abból a dilemmából, hogy "nem adom ki" <-> "nem vehetem meg" egy paradigmatörés nyújt (átmeneti) kiutat -> valaki ingyen (de legalábbis nem pénzért) dolgozik.

Forrás

És persze van még érv számos, amit  a morálisan megkérdőjelezhető magatartást folytató fogyasztók felsorolnak. A legtöbb olvasó ugyanis igyekszik nem bűnözőnek látni önmagát, ezért érveket hoz fel, hogy miért teszi azt, amit:

  1. Olyan könyvek eletronikus változatait töltöm le (illegális forrásból), amik már megvannak papíron
  2. Csak olyan könyveket töltök le, amik már kifogytak a boltokból, és nem elérhetőek legálisan digitálisan sem
  3. Csóró vagyok, de olvasni szeretek. Mivel a kaját nem tudom warezolni, warezolok minden mást, amit lehet
  4. A könyvtárakban alig van azokból a címekből, amiket olvasni szeretnék
  5. Csak tankönyveket warezolok, azok eleve is pofátlanul drágák, és kell a pénz tandíjra
  6. Ha az elektronikus változat drágább, mint a papír, akkor néha már csak brahiból töltöm le
  7. A warez lehetővé teszi, hogy a maga teljességében ismerjek meg egy könyvet, mielőtt azt előre kifizetném

A listát nem én szedtem össze, a Galleycaten volt olvasható először, és rutinos olvtársak hívták fel rá a figyelmemet. Érdemes beleolvasni a kommentekbe is. A szövegért bocs, nem saját kúfő, hanem fordítás. A warsystemsen még az eredeti linkek is ott vannak.

Az tisztán látszik, hogy mindkét oldalnak van tennivalója, ha ezt a fenemód faramuci állapotot fel akarja oldani.

A kiadói oldalnak (és ezt zsolozsmázom évek óta, nem egyedül), elő kell jönni a megfelelő alternatívával árban, minőségben és szolgáltatásban. Hogy megfelelő piacméret felett ez lehetséges, ezt látjuk az iTunes, a NetFlix vagy az Amazon példáján. És igenis szembe kell nézni azokkal az érvekkel, amiket a fogyasztók próbálják mentegetni magukat. Darabokban és elszigetelve már láttunk példákat: pl. csomagolt promóció az 1. pontra, kuponok a 3. pontra stb. Könnyen lehetséges, hogy a mai magyar piaci struktúrának ez az "építkezés" komoly (esetleg külföldi) befektetés nélkül vállalhatatlanul sokba kerül. Viszont addig kulturáltabb honfitársaink több pénzt fognak elkölteni e-könyvekre külföldi webáruházakban, mint magyarokban, ez nagyjából borítékolható.

Az olvasói oldalnak meg szép lassan meg kell tanulnia, hogy ha nehezen is, de kialakulóban van a magyar e-könyv piac. Ha végre megjelenik valami elektronikusan is, akkor a legális linkeket kéne osztogatni, nem az illegális kópiákat. És ha már lehet kapni elektronikusan a Szürke ötven árnyalatát, akkor a nagyi nem kéri meg a torrentvitéz kisunokát, hogy "tőccse má le valahunnan, ingyé' ".

Forrás 

Addig viszont mindkét oldalnak be kell látnia, hogy a másik oldal se nem homogén, se nem egyenszilárdságú. Nem minden letöltő nettó bűnöző. Nem minden kiadó pénzsóvár kultúranepper, aki Dagobert bácsi módjára fürdőzik a szegény kultúrafogyasztókról lefejt forintmilliárdokban. A szürkének meg nem csak ötven árnyalata van ;-) A másik oldal megértése és megismerése nélkül nem lehet jól kijönni ebből az érdekütközésből.

Szerintem.

549 komment

Címkék: warez elméleti kérdések

A bejegyzés trackback címe:

https://ekonyvolvaso.blog.hu/api/trackback/id/tr744729311

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Elijah_Baley 2012.12.29. 20:48:33

azé olvasok nemtomhonnan származó könyveket mert ez a huszonegyedik század adottsága. cserébe ígérem, nem járok hardver könyvtárba.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2012.12.29. 21:45:51

Hátökhm...
Hm...
„Azaz a »lopott« terméket a "tulajdonosa" de facto elő sem állította. Akkor, hogy nagyon provokatív legyek, hogyan is lehetne ellopni?”
Ez így nem igaz. Mint a zeneiparban: a lemez a hordozó, a róla megszólaló hang/szerzemény az érték. A jog a szellemi termékhez, és nem annak bármilyen manifesztációjához kötődik. Slattyogj be a BMW gyárába, írd ki DVD-re mondjuk az új X5 teljes gyártási dokumentációját. Mégsem az autót loptad el, úgyhogy ez nem lopás... Hm? Szóval ez itt, így sántít.
Másfelől, és ez teljesen igaz, és nagyon látszik: az olvasók igénye és a kiadók kínálata ezer és egy okból (ötszáz mínusz egy rajtuk kívül álló okból) nem egyezik. És igen, be kell látniuk a fogyasztóknak, hogy a kiadók nem feltétlen saját töketlenségük miatt nem adnak ki valamit, ahogy a kiadóknak is azt, hogy a vásárlók nem feltétlen a 40 évvel ezelőtti, antikvárnak is öreg besztszellerek digitális kiadásaira kíváncsiak. Pláne nem a MEK-ről, egyébként jórészt illegálisan letöltött és újrapublikált tartalmakra. Mindkét félnek pozitív gesztusok során át kellene közelednie a másikhoz, ahelyett, hogy a most mindkét oldalt jellemző kicsit gőgős, a másikat semmibe vevő hozzáállást tanusítanák...

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2012.12.29. 21:59:14

@Professzore: Jók ezek a gondolatkísérletek.

"Slattyogj be a BMW gyárába, írd ki DVD-re mondjuk az új X5 teljes gyártási dokumentációját. Mégsem az autót loptad el, úgyhogy ez nem lopás... Hm?"

Az a kérdés, hogy a BMW gyárt-e X5-öt, és hogy akar-e egyáltalán X5-öt gyártani ugye. Vagy hogy tud-e. Mert ha explicite nem, én viszont igen, akkor mit is loptam el? A koncepciót? Azt igen. Önmagáért? Nem. Tehát?

Vagy.

"Mint a zeneiparban: a lemez a hordozó, a róla megszólaló hang/szerzemény az érték."

Aham. Akkor mi a viharért kell újra fizetnem, amikor romosra amortizálok egy hordozót, ne adj isten új hordzóra váltanék? Mondjuk LPről CD-re? KOnkrétan a CD előállítási ára epszilon. Odamegyek az LP borítómmal, hogy a tartalmat már megvettem, kérek egy új hordozót, szerinted adnak? ;-)

szakértőbb 2012.12.29. 22:03:55

Kedves Professzore!

A BMW-s hasonlatod enyhen santit, pl. azert mert velhetoleg nem sok maganembernek jutna eszebe az emlitett leirast lemasolni, de ha megtennek, akkor sem lenne szamukra semmi ertelme. Ehhez tehat nem hasonlit a dolog.
A szellemi javak eseteben a hagyomanyos lopas szo nem ertelmezheto (lasd ellopni nem letezo dolgot/ellopni ugy valamit, hoyg a atulajanak is megmarad, stb.), celszerubb a szerzoi/vagy mittudomenmilyen jog megserteserol beszelni.

>Mindkét félnek pozitív gesztusok során át kellene közelednie >a másikhoz,

Egyetertek. Azt azonban szeretnem jelezni, hogy az olvasok NEM ohajtanak elektronikus tartalmakert fizetni. Ezt igy direkben ki lehet jelenteni, aztan lehet nyugodtan haborogni (az olvasok reszerol).
Tekintsuk azt az egyszeru tenyt/aranyt, hogy Magyarorszagon eladott ekonyvek ossz peldanyszama az elmult 2-3 evben/a hazai ekonyvolvaso eszkozok darabszama. EZ az arany aligha eri el az 1-et, vagyis a hazai ebookolvasok jelentos reszen (szerintem donto tobbsegen) 0 darab legalisan vasarolt ekonyv van. Akik vesznek, azoken tobb, ez kompenzalja azt a nagy tobbseget, aki meg sosem vett (es nem is fog) ebook-ot.

Mindezen elmelkedes az eddigiekben nyilvanossagra kerult/hozott adatokbol szarmazik, csak szamokkal erdemes vele vitatkozni:-)) (Egyeterteni persze nem kell.)

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2012.12.29. 22:09:42

@szakértőbb: Valamiért mégis fogynak el címek derekas példányszámban, ahhoz képest hogy van belőlük kalózváltozat ÉS tök drágák. Csak nagyon kevés címből. Mert húzócímnek kell lennie. A "majdnem olyan", meg a "húzócím volt öt éve", meg a "parasztnak tanyára ez is jó lesz", az sajnos kevés.

Elismerem, hogy így sem tartaná el magát önmagát. De hogy ne lenne pénz az ügyben, az picit sarkos.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2012.12.29. 22:13:24

@szakértőbb: Ja és még egy. Tedd fel azokat a kérdéseket is, hogy 1. Vett-e könyvet külföldi boltból? 2. Volt-e olyan cím a magyar kínálatban, amit mgegvett volna? 3. Ha volt, és mégsem vásárolt, akkor mi volt az oka? Ár? Formátum? DRM? Egyéb??

szakértőbb 2012.12.29. 22:27:02

@Dworkyll:
Szia!
A pizzas akciot szerintem azt bizonyitotta, hogy NEM fogynak derekas peldanyszamban. Hany is volt szaz felett? Ja, a szaz az sajnos emlitesre sem melto:-(((

szakértőbb 2012.12.29. 22:30:05

@Dworkyll:
1. Hogy vett-e kulfoldrol, nem tudhatom. Szerintem az vett kulfoldrol, aki itthonrol is venne.

2. Ha a 3000 koruli magyar konyv kozott nincs egy sem, ami erdekelne az olvaso embert, akkor vennek egyet azert, hogy tamogassam a magyar ekonyvkiadast, es hogy verhessem a mellem, hogy en mar vettem ekonyvet, hm? Ezzel maris eladnanak ugye kb. 100 000 peldanyt osszesen, ha minden olvasoval rendelkezi ember 1 azaz egy darabot megvenne... Gesztus gyanant pl.
3. Leirtam, miert nem:-((

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2012.12.29. 22:32:29

@szakértőbb: Nem értünk egyet, de ez benne van a pakliban. Ha valaminek már pozítív a cash flow-ja, azt szerintem már érdemes tolni. Itt a nagy kérdés csak az, hogy mennyi időn belül kell valaminek pozitívra váltania. A kis piac és a minimális margó miatt a legtöbb játékos nem engedheti meg magának, hogy sokáig várjon, vagy kockáztasson a pozitív CF-ért.

És ez igaz az olvasókra is! Ők is CF-ra optimalizálnak, vesznek egy olvasót negyven ropiért, és 10-15 warezkönyvvel már nyerésben vannak.

szakértőbb 2012.12.29. 22:32:53

Ja, hogy ne legyen felreertheto: gratulalok a szaz peldany eladasat eleroknek. De attol az meg nem a derekasan fogy.
Ha az eddigi 3000 kiadott szambol kiindulva mondjuk 5 hozta be az arat/befektetest, akkor ott valami nagyon nagy baj van... mindket oldalrol.

szakértőbb 2012.12.29. 22:37:04

@Dworkyll:
Azzal kezdtem, hogy nem kell egyetertenunk:-))
Most mar ugy latom (az elmult 3 evbol interpolalva), hogy itt 5 even belul sem lesz ekonyvpiac.
A kiadok jol elvannak igy ( a legnagyobbak is siman ignoraljak az ebook piacot), az olvasok is megszerzik az olvasnivalot amugy, es egyik oldalrol sem latom, miert valtozna ez meg.
De azt az allitasmat fenntartom, hogy az olvasok nem fognak fizetni jelentosebb mertekben/aranyban.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2012.12.29. 22:44:20

@szakértőbb: Hogy saját forrásból legyen értemes e-piac, ezügyben nekem is vannak kételyeim. De ismered a viccet, majd jön az erdőkerülő, és mindenkit kikerget az erdőből.

Ennek persze nem kellene feltétlenül egy multinak lennie, bár nem az Amazon az egyetlen nagy név, amelyikről azt pletykálják, hogy jön, az ősvetélytárs neve is felmerült már.

Ha pl. bátor kormányunk ráhúzná a könyv ÁFÁt az ekönyvekre, na akkor pl. értelme lenne innen ekönyveket nyomni a környező országokba is.

gaborm · http://gaborm.blog.hu 2012.12.29. 22:46:34

:D vigyuk tovabb az X5 peldat, hogy tenyleg hasonlitson az eredeti helyzetre:

1. BMW gyart 100 peldanyt, mind elkel, tobbet nem gyart mert csak (lasd nem elerheto mar sehol meg antikvariumban sem)
2. Valaki aki megvett egyet a 100-bol ingyen es bermentve lemasolja, kicsit kopottas de ugyanolyan csodas elmenyt nyujt mint az eredeti es sokezer ... vegtelen peldanyban elerhetove teszi a masolt X5-ket barkinek (lasd thor-rent oldalak)
3. BMW aszongya "nesztek itt a trabant fele annyiert" (600 eves muvek kiadva ekonyvboltban)

es lehetne fokozni. Imho X5 nem jo pelda az ar/ertek arany miatt valamint a hard copy / digitalis helyzet nem huzhato ra nagyon.

RelakS 2012.12.29. 22:58:50

Megkérdeztem a Szukits kiadót, lesz-e Asimov világában játszódó, nem Asimov által írt regényekből további megjelenés.
A válasz szerint a jogtulajdonos megtiltotta, hogy az ilyen könyvek az USA területén kívül megjelenjenek.
Nem kell nekik a nem USÁkoktól jövő pénz? Angolul meg vegye meg aki angol anyanyelvű... Szóval ilyenkor azért nagyon nem tudom megérteni a kiadót/jogtulajdonost/akárkit, aki nem teszi lehetővé a terméke megvásárlását. Aztán persze nyafog, hogy warez meg nem veszik.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2012.12.29. 23:06:56

@szakértőbb: Még egy apróság. Ez a blog is kicsi, az Ad Astra sem tölt meg egy felhőkarcolót. Hét címük van elektronikusan mindössze. És mégis, gyakorlatilag minden nap, amióta fut a bannerük, volt eladás itt, a blogon keresztül. Nem ebből lesz Ferrarim, ahogy Merras barátunk mondaná, de egy pizzázás majd tán ebből is kitelik ;-)

szakértőbb 2012.12.29. 23:08:39

@RelakS:
Ez azert nem kulonleges, mert az Amazonon is szamtalan olyan kotetet talalhatsz amit nem arulnak europai vevoknek. CSAk. Nem kell nekik a mi dollarunk...

ágica1 2012.12.29. 23:09:48

A kiadónak nem éri meg, mert kevés a haszon és rizikós. Meg sok a terhelés rajta.
Ha mégis, akkor az olvasónak nem éri meg, mert túl drága.
De valakinek mégis megéri, mert csak-csak beszerezhető valahogy.

Akkor kinek is érte meg?

szakértőbb 2012.12.29. 23:12:22

@Dworkyll:
Az Amazon semmit nem valtoztat szerintem az itteni helyzeten, nem tobb, mint egy csalfa remeny. (Bar ekonyv ugyben szerintem NEM fog terjeszkedni itt. A Kindle-ket eddig is szallitotta ide, ezutan is fogja, a konyvekben nincs penz, ok meg nem hulyek). Gondoljatok, hogy nem "vizsgalja" meg az eselyeket egy adott helyen "odakoltozes" elott?
Ha meg azt nezem, hogy az olvasok kitol NEM vesznek, nem mindegy? :-)

ElChe · http://bigblue.reblog.hu/ 2012.12.29. 23:15:27

Némileg érintett vagyok, és azt gondolom magam is, a magyar nyelvű ebook piactól még egy ideig nem kell sokat várni. Azt gondolom nehéz elmagyarázni a vevőnek azt, hogy az árkülönbség azért nem akkora, amekkorát ő jogosnak érezne, mert nem ugyanannyi az ÁFA, és eleve a kereskedőnek jutaléka van, tehát jópofa dolog feltenni egy könyvet 300 forintért, amiből a szerző 120-140 forintot keres egy példányon, még egyszer adózhat belőle, tehát ha elad 100 példányt (ez ma magyar ekönyvben szerintem nem kevés...), akkor van 10,000 forint bevétele. Egy könyvön, amin sokáig dolgozott, ami még nem is totál sikertelen, és amit a 100 letöltőből mondjuk néhányan megosztanak és körbejár a neten ingyen, és esetleg még több emberhez jut el, akik jól szórakoznak olvasása közben.

Cserébe meg ott a tízezer forint. És gondoljunk bele, manapság egy jósnő, egy energetizáló guru vagy egy roppant nagytudású coach óradíja(!) ennyi, amit ügyfeleik nem vitatnak, de egy 800 forintos könyvárért valószínűleg kap a fejére a szerző, hogy "van képe ennyit kérne egy rövid szöveges doksiért, még ki sem kellett nyomtatnia".:)

Szóval jelenleg ez az egész még nagyon kialakulatlan nálunk, és gyors változásra nem is számítok. De alapvetően optimista vagyok, mert ha több olvasó van, akkor előbb-utóbb ezen a téren is mozdulhat valami. Mert azért olvasni jó, meg írni is jó, és úgysem lehet mindent pénzben mérni, szóval ha netán valaki le is töltené valaki egy könyvem ingyen, nem biztos hogy repesnék, de nem szaladgálnék feljelentgetni sem.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2012.12.29. 23:15:33

@szakértőbb: Nem értünk egyet :-) A Kindle-kben nincs pénz, az szinte biztosan bukó, a könyvekben (meg minden másban) van a lóvé. Hogy jön-e, vagy sem az egy kérdés, akar-e egy ekkora nyelvi piaccal szöszölni vagy se az egy másik. De ha akarna, biztos rendet tudna vágni ;-)

ügyfélszolgálatos 2012.12.29. 23:21:14

Mondjuk úgy, hogy én megvettem volna a World War Z angol kiadását ha lehetett volna egyáltalán kapni. Így megkértem Bob Torrentovics bácsit hogy küldje nekem el. Mondjuk megkaptam magyarul Karácsonyra de a fordítás csak 3 alá maximum.
Ez a baj a magyar könyvpiaccal... Nem lehet kapni semmit eredetiben, amit meg fordítanak az nagy eséllyel pocsék.

szakértőbb 2012.12.29. 23:28:20

@ElChe:
Ezzel nagyjabol egyetertek.:-)

@Dworkyll:
Még abban sem vagyok biztos, hogy a Kindleben nincs penz, de legyen igaz. Csakhogy az a "par eladott" Kindle, amit ide vesznek, nem tetel az Amazonnak. Ahogy a magyar piac sem. Rendet meg azert nem tud(na) vagni szerintem, mert ugy gondolom, hogy neki ugyanugy nem adnak az e-jogokat, mint masnak. Elvegre az Amazon nem kiado, "csak" forgalmazo.
Gondolj bele: ha xy odamegy es azt mondja, en kiadnam az x kotetet, a valasz ugye: nem adjuk (nem az a kerdes, hogy mennyiert). Vagy ez az allitasa a kiadoknak nem igaz?...

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2012.12.29. 23:31:16

@szakértőbb:
Halihó!
Sarkított példát akartam hozni, belátom, nem sikerült tökéletesre (bár nem is ez volt a cél).
@Dworkyll: számára is alighanem elgondolkodtató viszont az, hogy mi mit ér meg. Miért mit hajlandóak fizetni. És hogy konkrétan egy ember, te magad mit érsz a téged foglalkoztató számára, amikor saját magadat eladod. Vajon neked, saját magadnak milyen érzés azt hallani, hogy "bocs, de a munkádat mától egy robot vagy egy kínai vendégmunkás végzi rezsi órabérben, ami a tizede a tiédnek". És az egész "elektronikus tartalomért márpedig nem fizetek" hozzáállással nem az a baj, hogy szerencsétlen e-kiadók és e-boltok becsődölnek, hanem az, hogy az e-társadalomban, ebben a fenti paradigmában szocializálódó fiataloknak ez lesz az alapvetés. Mert nem az lesz a szempont, hogy ezzel valakinek kárt okoznak (most függetlenül Dworkyll kicsit sántító gondolatmenetétől), hanem az, hogy nekik ingyen legyen.

Egy későbbi állításodra rátérve. Ha a mai magyar e-könyvpiacról szépen elosztva MINDEN szereplőtől vásárolna EGY darab egy könyvet MINDEN e-könyvolvasó-tulajdonos (egy könyv per kopf, uszkve 1000 forint értékben), azzal akkora lökést adhatna az egész piacnak, amit igen nehéz felfogni. Ez kb. 100 ezer embert jelentene, fejenként egy olcsó pizza árát. Ennek a gesztusnak a nettó eredménye nem az lenne, hogy Dworkyll Ferrarit vesz (Merras fog, de ez most mindegy), hanem az, hogy a teljes 2013-as finanszírozási szükséglet fedezve lenne az egész magyar e-könyv piacra, úgy a működtetés (rezsi), mint a tartalomellátás tekintetében. Ez évi (2013-ra) kb. 5000 magyar nyelvű e-könyv megjelentetését jelentené, amelyek legalább kétharmada most futó, a papírral párhuzamosan kiadott darab lenne.
Valami ilyesmit akarnak az e-könyvolvasó-tulajdonosok, nem? Fejenként egyszeri ezer forintért (amiért egyébként kapnak egy könyvet is) ezt megkaphatnák... Miért is nem történik mindez? Mert nekik ingyen kell?

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2012.12.29. 23:36:09

@ElChe:
Egy képzett üzleti coach óradíja marhára nem 10 ezer forint, hanem ennek alsó hangon ötszöröse.

szakértőbb 2012.12.29. 23:40:03

@Professzore:
Nem valaszoltal, szerinted miert nem?
(Annyit javitanek: nem minden tulajdonos MINDEN kiadotol, mert az ugye nem 1000 Ft, hanem x-szer ezer.)
Indithatunk akar egy ilyen mozgalmat is: "Te mar vettell egy ekonyvet az olvasodra?"

igazságos 2012.12.29. 23:42:57

A lopás az LOPÁS, LEHET AKÁRHOGY SZÉPÍTGETNI, akármilyen kifogásokat, mentségeket keresni.

Én megveszem a könyveket papírformába is, de most már elhatároztam, hogy vásárolni fogok.

Például az Ulpiusnál meg fogom venni Kresley Cole-t, és ha lesz, a többi szerzőt, 1400 forintos áron (most akciós, ugye), HIÁBA LEHET LETÖLTENI A NETEN.

Hogy bolond lennék? Lehet. Ha egyszer a papírkönyv már nem fér el nálam, mert tele a könyvespolcom, és van iPad 2-m, akkor már nem spórolok azon az ezresen. Amerikában így gondolkodnak az emberek. Ha van rá pénz, hiába van meg ingyen, támogatják annyival a kiadót, hogy kifizetik azt a 3-4-5 dollárt.

A legdrágább, legszemetebb ebook könyvesbolt MAGASAN AZ AMAZON bolt. Hogy rohadnának meg, nagyon sokba kerülnek náluk a könyvek.

De néztem, már egyre több a magyar könyv az Apple - ebook boltban is.

A magyar ember az ÁRAKAT nézi, meg a lopás is CSÓRÓSÁG KÉRDÉSE, KATEGÓRIÁJA:

Ha egyszer én megtehetem, hogy ebook könyvolvasót vegyek, akkor nem sajnálom a pénzt ebookra, ha azok is elfogadható áron vannak.

Viszont nálunk ez is gyerekcipőben jár még, de már vannak kezdeményezések, de egy dolgot nem értek:
HOGY GONDOLJÁK A KIADÓK, HOGY AZ EBOOKOT UGYANANNYIÉRT ADJÁK, MINT A RENDES, NYOMTATOTT, PAPÍR ALAPÚ KÖNYVEKET?????

ElChe · http://bigblue.reblog.hu/ 2012.12.29. 23:43:17

@Professzore: Nem annyira nagymenő life coach-ra gondoltam akkor, vegyük úgy.:) De találhatnánk még ezer példát, ami kb. azt jelzi, amit te is írsz: van egy generáció, ami számára természetes, hogy a neten minden "ingyen van", akármilyen forrásból származzon, akármilyen munka legyen mögötte. Ha egy novellát olvasna fel élőben a szerző, azért könnyebben kifizetnének 500 forintos belépőt, mint ha ugyanennyi pénzért egy egész novelláskötetet tölthetnének le? Mert néha ilyen érzésem van, és ez nem kis paradoxon.

szakértőbb 2012.12.29. 23:48:03

@ElChe:
Elnezest, azt hiszem, valamiben kisse "mellelottok". Az ebookolvasok kozonsege nem a tizen-huszoneves generacio. En inkabb 32-35-re teszem az atlageletkort.
Ebbol a szemszogbol ez tehat nem allja meg a helyet:
"van egy generáció, ami számára természetes, hogy a neten minden "ingyen van","

szakértőbb 2012.12.29. 23:49:15

@ElChe:
Elnezest, azt hiszem, valamiben kisse "mellelottok". Az ebookolvasok kozonsege nem a tizen-huszoneves generacio. En inkabb 32-35-re teszem az atlageletkort.
Ebbol a szemszogbol ez tehat nem allja meg a helyet:
"van egy generáció, ami számára természetes, hogy a neten minden "ingyen van","

Norx 2012.12.29. 23:49:22

@Dworkyll: sziasztok.
1részt: üdv Elminsternek!
másrészt: c.keep és slp rulez!!!

Ami meg nem bennfentes: elértem azt, hogy mostmár fizethetnék kozvetlen a szerzõnek (vagy a kiadón keresztül) a szellemi termékért - bizisten, meg is tenném, ha módom lenne rá. De komolyan, muszáj beleszámolni az árba a kiadó titkárnõjének a mükormét?

ElChe · http://bigblue.reblog.hu/ 2012.12.29. 23:50:57

@szakértőbb: Miért nem állja meg a helyét? A harmincas generációban képtelenség ilyen szemléletet tetten érni?

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2012.12.29. 23:51:25

@igazságos: Nem kell kiabálni :D Értjük mi így is. Írod: HOGY GONDOLJÁK A KIADÓK, HOGY AZ EBOOKOT UGYANANNYIÉRT ADJÁK, MINT A RENDES, NYOMTATOTT, PAPÍR ALAPÚ KÖNYVEKET?????

Ez egy érdekes kérdés.
1. A papírkönyv ÁFÁja 5%, a villanyé momentán 27%
2. Amennyire látom, nem egy árban vannak még így sem, vesd csak össze azokat, ahol van papír és e-változat is.
3. Az árkülönbség még így is kicsi szerintem, de mivel a papírterjesztésből élnek a kiadók, a papírterjesztők simán küldhetnek egy lófejet nekik, hogyha túl olcsó lenne a villanyváltozat, akkor a papírkönyvek a polc aljára kerülnek. A raktárban. Vágod ugye.

szakértőbb 2012.12.29. 23:51:41

"A legdrágább, legszemetebb ebook könyvesbolt MAGASAN AZ AMAZON bolt. Hogy rohadnának meg, nagyon sokba kerülnek náluk a könyvek."

Te igy gondolod, en meg maskepp:-)
En rengeteg konyvet toltok le az Amazonrol, ingyen, es vasarolni is szoktam, foleg az akciosokbol. Erdemes korulnezni, a max. 3.99$ kategoriaban rengeteg bestseller talalhato. (Koontz, Jodi Picoult, stb.)

igazságos 2012.12.29. 23:54:17

@szakértőbb: az amazon ma már könyvkiadó és terjesztő, forgalmazó is ma már, úgy tudom, ad ki saját könyveket, 2012-től.

A GONDOLKODÁSNAK és a MENTALITÁSNAK kell változni itt is.

ElChe · http://bigblue.reblog.hu/ 2012.12.29. 23:54:57

@Dworkyll: Az 5-27% különbség jelentős, de ezzel együtt is nálunk az ekönyv forgalmazásban szerintem elvárt az, hogy a villanyverzió jelentősen olcsóbb legyen. Az Amazonnál nem így van, ott akár drágább is lehet egy új bestsellernél, ha jól tudom.

ElChe · http://bigblue.reblog.hu/ 2012.12.29. 23:57:11

@Norx: A terjesztőnek is megvan a maga dolga. Könnyű lenne egy jól csengő, bejáratott névnek a saját honlapján árulgatni a könyvét, de nekik pont van kiadójuk aki mindent biztosít a szerkesztőtől a reklámig. Akinek a nevét viszont kevesen ismerik, az sem el sem nagyon juthat az olvasókig, pláne nem a fizető olvasókig, hiába ír jót esetleg. Patthelyzet.

szakértőbb 2012.12.29. 23:57:28

@ElChe:
Azert nem, mert volt par felmeres ezugyben (is). A tavalyi Kindles felmeresben elhanyagolhato volt a korosztaly kepviselete a Kindle-tulajok kozt, A ket masik kutatasban, ami ezt a temakort is erintette, ott pedig az "ekonyvolvasoval valo rendelkezes" merteke volt elhanyagolhato az adott korosztalyban. (Na, ezt szepen megmondtam).

Nem azt ketlem, hogy nem igy lenne tehat a fiatalok koreben, de ez a "szep hagyomany" NEM az ekonyveken csapodik le, hanem a filmeken es zeneken.

igazságos 2012.12.29. 23:57:28

@Dworkyll: A szürke 8,99 euró az Apple boltban, ahogy néztem, vagyis 3000 forint kb. Ugyanennyi a boltban is, sőt, akcióban még olcsóbb, 2990 forint.

Ott jelenleg VEZETI a fizetős letöltési toplistát a könyv.

Ugyanannyi papírban is.

Akkor?

Ha már a címedben említett példát vesszük.

Amúgy meg, nem kiabálás, a gyengébbek kedvéért, az akkor lenne, ha minden egyes szó nagybetűvel lenne írva, így csak kihangsúlyozása a lényegnek.

szakértőbb 2012.12.29. 23:59:41

@Norx: Inkabb a terjeszto milliardjaira gondolsz, nem? :-)

szakértőbb 2012.12.30. 00:01:28

@igazságos:
ezt igy irtad:
"HOGY GONDOLJÁK A KIADÓK, HOGY AZ EBOOKOT UGYANANNYIÉRT ADJÁK, MINT A RENDES, NYOMTATOTT, PAPÍR ALAPÚ KÖNYVEKET?????"
:-)))

ElChe · http://bigblue.reblog.hu/ 2012.12.30. 00:02:45

@szakértőbb: Én továbbra sem értem, harmincas életkorú embereknél miért ne lenne jelen a "neten ingyen van" szemlélet. (Nem azt vitattam, hogy tiniknek van-e olvasója- nyilván nem, ők már kevésbé olvasnak.) Persze legyen igazad, legyen sok harmincas Kindle-tulaj és vegyenek mind legális könyvet... Csak hol vannak?:)

szakértőbb 2012.12.30. 00:04:06

@ElChe:
Talán azért nem, mert NEM a harmincasokrol volt szo:-))

ElChe · http://bigblue.reblog.hu/ 2012.12.30. 00:08:30

@szakértőbb: Életkorról (nálam) egyáltalán nem volt szó... De mindegy is.

Amalfi 2012.12.30. 00:18:33

Szerintem az elektronikus tartalmak a legtöbb esetben túlárazottak, miközben pedig felhasználási jogok korlátozottabbak. Tényleg nem érthető, hogy egy e-könyv, hogy kerülhet annyiba, mint a nyomdában kinyomott társa. A nyomda ára nem elhanyagolható, és a fizikailag létező könyv pl. kölcsönadható, olvasás után elajándékozható, eladható, de ezeket az e-könyveddel törvényesen nem teheted meg.
Rossz példa volt, hogy vajon 100 e-könyvön mennyi haszna van az írónak, mivel ha egy nyomdában kinyomott könyvből csak ennyit adna el, akkor neki kellene fizetnie, nem hogy pénzt keresne.

ElChe · http://bigblue.reblog.hu/ 2012.12.30. 00:43:48

@Amalfi: Szerintem nem rossz példa, de nem részletezem. Mindenki a saját tapasztalataiból tud kiindulni, én az enyémből, te a tiédből. És az már fentebb szóba került, hogy nálunk többségében olcsóbbak az ekönyvek, saját példát ismét csak nem idézek, de nettó árat tekintve jelentős különbségről beszélhetünk. Azért hogy konkrét legyek: a bookline-on most Fejős Éva Karibi nyár c. könyve (aktuális, kedvezményes árakat írok) papír alapon 2975 Ft, ebook verzióban 1400 Ft. A nettó ár jóval kevesebb, mint a fele a papír verziónak, én ezt már nem tartom minimális árkülönbségnek.

Kiszámoló · http://kiszamolo.hu/ 2012.12.30. 00:49:16

A cikkel csak annyiban értek egyet, hogy amíg a kereskedők nem oldják meg a digitális tartalmak kiadását, ne csodálkozzanak, hogy az az egyre nagyobb réteg, aki már nem akar papír alapon könyvet hurcolni magával, megszerzi azt elektronikusan, akárhonnan.

De ez ettől még lopás.

Aki a könyvet megírta (vagy a zenét, a szoftvert, filmet készített 1500 ember közreműködésével), az azért rakta bele a munkaidejét (az élete egy darabját), hogy azt más elismerje és kifizesse.

A csóróság nem kifogás. Ha annyira csóró vagy, akkor ne könyveket olvassál, hanem dolgozz többet, hogy legyen havi kétezer forintod pluszban könyvvásárlásra.

Én is akartam könyvet írni, aztán arra jöttem rá, hogy éppen a lopás miatt örülhetek, ha megmarad 500 ezer egy sikerkönyvből (ha egyáltalán az lenne).

Ezért dolgozzak fél évet, fizessem a korrektúrát, meg kockáztassak?

Hogy megvegyék 1.500-an és ellopják tízezren?

Inkább bele sem kezdek.

2012.12.30. 00:59:25

@ElChe: Kevés olyan "ingyen" könyvet olvastam, ami ne lett volna tele hibákkal. Engem ez zavar, mindig korrektúrázom a könyveket, a nagyon rossz szkennelést meg nem olvasom el. Ha a legális könyv hibátlan lenne, szívesen fizetnék érte. Mondjuk nem túl sokat, tekintve azt a tényt, hogy nem adhatom el antikváriumba, nem ajándékozhatom el stb. Nálam a lélektani határ ponyváknál 500 Ft, szakkönyveknél 2000 Ft. Ennél többet nem adnék értük semmiképpen.

Megjegyzem, hogy a klasszikus zenét szeretem és egy használt autó ára van a polcomon CD-k formájában, cserébe egyetlen írott lemezem sincs, hiába lenne olcsóbb letölteni. Azért veszem meg, hogy támogassam a klasszikusok kiadását és mert tudom, hogy valódi értéket kapok a pénzemért.

szakértőbb 2012.12.30. 01:00:23

@Kiszámoló:
Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a kereskedők nem fogjk megoldani, az olvasók pedig NEM ohajtanak vasarolni... Innen indultunk.

Kiszámoló · http://kiszamolo.hu/ 2012.12.30. 01:05:46

@szakértőbb: igen, erre írtam, hogy lopás.

Azt kellene az emberek fejében helyre tenni, hogy ugyanaz, ha valakinek a munkáját lopod el, vagy a havi fizetését a pénztárcájából a metrón.

Mert ha valaki fél évet dolgozott egy könyvön, valaki meg letölti ingyé', mert hogy az miért fáj az írónak, amúgy sem vette volna meg, mert ő annál bunkóbb, hogy ilyenekért pénzt adjon, akkor az ugyanaz, mintha ellopta volna a pénzt a zsebéből.

Ha az ilyen embert nem fizeti ki a főnöke hónap végén, akkor fel van háborodva. De hogy ő ne fizesse ki más munkáját, az neki természetes.

230e 2012.12.30. 01:37:31

@Kiszámoló: Teljesen igazad van. Csak most egy nem kapható, vagy irreálisan magas áron kapható termékről van szó. (Mondjuk az egyik kedvenc írom Joe Nesbo e-book könyve, melynek minden darabja itt csücsül a polcomon).

Mennyi is most egy könyv ára? Megjelenéskor 3.000,- két hónap múlva 2.500,- karácsonyra lemegy 2.000-re, és használtan érni fog 1.500,- forintot egy-két év múlva is.
Az e-könyvet nem adhatom tovább, nincsen nyomdaköltsége, nem kell raktározni, és mivel beépül a reklámja a papíralapú könyvbe, valszeg arra sem kell költeni. Miért kerül annyiba mégis, itthon mint egy papíralapú könyv? Lehetséges, hogy a kiadó mohóságáról beszélünk? Azaz az írók szívnak, az olvasók szívnak, a kiadó meg köszöni szépen pazarul elvan.
Ott a zeneipar, "remekül" megoldották az mp3 inváziót, ha nem figyelnek, akkor itt is ez lesz.

Rigor_mortis 2012.12.30. 01:48:36

@Amalfi: Teljes mértékben igazad van, de azt az itt jelenlévő kiadói szerzői jogvesztők sosem fogják elismerni. Mint ahogy azt sem, hogy 10 euró - pláne nálunk - sok egy e-könyvért. Mivel több évtizedes kiadói múltam van (hál' isten már csak múltam...), tudom, hogy hogyan áll össze egy könyv ára. A nyomdaköltség legalább 20-30 százalékát teszi a könyvnek, de a legirreálisabb a 45-55 százalékos terjesztői árrés, amit szintén meg lehet spórolni az e-könyvek esetében.

Az viszont sajnos igaz, hogy ha egy jegyzett kiadó bizonyos sikerkönyveknél a terjesztők kikerülésére vetemedne, akkor megásná a saját sírját.

Ezen segíthetne a kiadói összefogás, de hát magyarok vagyunk, nálunk ez nem jellemző, pláne ilyen szövevényesen összefonódó kiadói-terjesztői maffiarendszerrel, ami itt van.

Ezért marad az a megoldás - amit szinte minden más cég és államunk is alkalmaz -, préseljünk ki (még) fizetőképes fogyasztókból minden csepp lehetséges hasznot. Az, hogy ez hosszú távon nem működik, viszonylag kevés bennfentest izgat.

De a fogyasztók sem hülyék. Megtalálják a módját, hogy kikerüljék a sarcolást. A digitális korban - az általam nagyra becsült és sajnált alkotók pechjére - ez a legkönnyebben a szellemi javak esetében tehető meg. Ők a legnagyobb áldozatai a könyv- és zenekiadói és forgalmazó maffia kapzsiságának.

Attól viszont nem tartok, amivel a kiadók fenyegetnek, hogy így akkor nem állítanak majd elő szellemi termékeket. Aki alkotni akar, az így is alkotni fog, csak új módot kell találnia arra, hogy ebből megfelelő haszna is legyen.

igazságos 2012.12.30. 01:59:50

@szakértőbb: ő nem azt emelteki

de egyèbkènt erre igaz

igazságos 2012.12.30. 02:04:08

@Kiszámoló: viszont èn, ha letöltöm, ès annyira tetszik, hogy muszàj mindig elővenni, kifizetem èrte a papírapapú àràt, ha az dràga, akkor is

viszontmegkímèlem magam attól, ha előtte ingyè könyvet olvasok, hogy a kèsőbbiekben megvegyem az olvashatatlan, tukmàlós szart

ezt is nèzd, az ingyen ebookból is visszajön valamennyi, ha tènyleg szuper a könyv

az ingyenessèg bizonyosan megkímèl a kockàzatvàllalàstól, attól, hogy a rosszba befektessem a nehezen megkeresett pènzt

Én is itt vagyok 2012.12.30. 05:04:22

Anno Steve Jobs kitalált valamit. Az iTunesben 1 dollár egy zeneszám. Az Usa-ban persze.....
És már nem emlékszem, hogy akció volt r vagy még tart esetleg. Kb 20 , vagy 50 dollárért online átzézték az összes zenéd és kicsrélték amelyiket kellett aac-re, és onnantól legális volt az összes giga zene a gépeden.
Nem tudom, hogy ez a könyvek esetében, hogy menne, sajnos már nem tud ebbe beleszólni, de az elv az jó volt. Ha valamit nem tudsz megakadályozni, akkor állj az élére. Mert akkor legalább befolyásolni tudod.
S valóban. Kár akkor ér ha valamire lett volna kereslet és el tudtad volna adni.
Akkor van elmaradt haszon. Nálunk például a mezőgazdászok sírnak mindig, hogy ekkora, meg akkora a káruk. Amíg nem állított elő eladható terméket valaki addig nincs kár!
Ha nem állítom elő elektronikus formában a könyvet és nem árulom úgy, addig nincs értelme kárról beszélni.
4-5 ezer forintért persze jó lenne eladni a kiadónak de lássuk be, hogy a piac az lesz, hogy párszázat még kilehet vasalni az emberekből. De csak kevesen hajlandóak ebbe az irányba mozdulni.
Még.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2012.12.30. 06:08:19

@igazságos: ez mind szép és jó lenne, ha nem lenne majd' minden ekönyvesboltban ingyenes előzetes.

waces · http://blog.waces.hu 2012.12.30. 07:14:38

@szakértőbb: az olvasok hajlandoak lennenek vasarolni ha lenne mit. ez az alap problema (nyilvan amig a kiadok hozzaallasa nem valtozik, addig ez is marad). de de facto kijelenteni, hogy ugyis lopnanak kisse santit. azert "lopnak" (lopnak egy feneket), mert mashogy nem jutnak hozza (es, mint tartalomfogyasztot pont nem erdekel, hogy a szerzo toketlensege vagy a kiadok toketlensege miatt).

(a cikkben szereplo 50 szurke arnyalata meg pont jo pelda, mert azki azt megvette a borzalmas magyar "forditassal" az anyazhat, aki meg elotte letoltotte es latta a minoseget nem is akarta megvenni utana magyarul)

sydneybeachgirl 2012.12.30. 07:39:55

én éppen a falat kaparom kínomban..család kapott tőlem egy könyvolvasót és a kívánság hogy egy híres magyar író új könyvét szeretnék olvasni dróton...megfeszülök se találok olyan oldalt találni ahol ne átutalással vagy előre megvásárolt boltkártyával kellene fizetni..mi lenne ha paypal-al lehetne fizetni? És miért kell leírnom hol lakom - nem tök mindegy amikor EKÖNYVET szeretnék venni hogy hol élek?

ff48bp 2012.12.30. 07:54:47

Azt hiszem az érvelésed egy kicsit egyoldalú, mert csak kiadói szempontból vizsgál. Vajon mit szólnak az egészhez a szerzők, lektorok, fordítók? Ha egy ilyen könyv egyszer megjelenik társadalmi munkában, akkor utána már kiadhatatlan újra elektronikusan. Az ő nevük ismert, mégsem kérdi senki őket, engedik-e, tárgyalnak-e e-kiadásról. Akárhogy szépítjük, ez nélkülük lopás és aljas dolog.

Elijah_Baley 2012.12.30. 08:20:22

a zeneipar is lenyelte a békát, a könyvipar is le fogja.
Tőlem annyit kérnek a szürke ötven árnyalatáért amennyit akarnak, és mindenki annyiért fogja mexerezni, amennyit neki ér.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2012.12.30. 08:25:36

@sydneybeachgirl:

A fizetési tranzakciónak is van költsége, nem is kicsit, jellemzően 50-200 forint között. A PayPal a drágák közül való a magyar zsebnek. Egy 500 forintos könyvből ugye kb 120-at kap a PayPal, kb. 110-et a költségvetés, azaz kb 270-ből kéne fedezni a költségeit az írótól a szerverüzemeltetésig és sávszélességig.

Ezért nyomják a terjesztők a boltkártyákat, hogy csak egyszer kelljen a tranzakciós díjat megfizetni, sok könyv után.

A cím erőltetése meg a gyári boltszoftverek miatt van elsősorban, amiket azért nem a letölthető termékekre hegyeztek ki. Másfelől meg, mivel nincs kemény DRM ugye, az eladó helyében szeretném én is azt erőltetni, hogy lássam, létező (és esetleg számonkérhető) emberrel állok szemben, nem Sobri József vállalkozóval, a a warezoldalára viszi kattintáscsalogatónak az általam előállított tartalmat, és az eladott bannerek reklámbevételeiből veszi a Ferrariját.

Amúgy meg minden webáruházban kérnek címet nem? Mi ezzel a gond? ;-)

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2012.12.30. 08:34:05

@ff48bp: Az erkölcsi minősítésseddel nem vitatkozom, a negatív szemléleteddel picit igen. A bestsellereket e-könyvből is el lehet adni, még Magyarországon is, pedig azokból lesz először warez. De _igazi_ bestseller kell, nem _majdnem_ bestseller, megy _tavalyi_ bestseller.

Kifordítom az állítást: mondj olyan címet, legyen az papír vagy elektronikus, ami azért _bukott volna meg_, mert van belőe warez.

Sok cím megbukik, ez tény, de ehhez a wareznek szerintem marginális köze van. Lám, még a rossz fordításnak is alig. A rossz marketingnek, a rossz árazásnak, a hiányzó igénynek sokkal sokkal több.

Itt nem címek versenyeznek, hanem trendek és terjesztői gépezetek/stratégiák.

Ki a vihar mondta volna meg, hogy a Szürke ötven árnyalata ekkorát fog durranni, pedig szerintem minden benne van, ami a tuti _bukáshoz_ kell? Vagy az új Rowling könyv?

auer · http://koronus.blogspot.com/ 2012.12.30. 08:46:30

"És az egész "elektronikus tartalomért márpedig nem fizetek" hozzáállással nem az a baj, hogy szerencsétlen e-kiadók és e-boltok becsődölnek, hanem az, hogy az e-társadalomban, ebben a fenti paradigmában szocializálódó fiataloknak ez lesz az alapvetés"

Márpedig ami a neten van az ingyen van. Film, zene, játék, könyv.* Persze mindig vannak akik megveszik eredetiben de (itthon) ők a kisebbség. Amióta van rendes net a fájlcserélés azóta probléma most a könyvkiadók is meglátták. Tenni úgysem fognak mivel tesze-toszák/nem akarnak. Mi meg elélünk a nyomdokvizükön. Nem hiszem hogy belátható idő belül lesz itt bármi változás.

*Értem én hogy valaki(k)nek a munkája de igazából hidegen hagy. Nem lesznek tőle álmatlan éjszakáim.

jacint70 · http://jacint.blog.hu 2012.12.30. 09:32:42

Na, "most" érte el a könyvet is az, ami a filmekkel régóta megy... Vagyis, ami bitek sorozatává alakítható, az azonnal letölthetővé válik. Ilyenkor egy megoldás van szerintem, az árat és az elérhetőséget az "így már megéri" kategóriába kell leszorítani: jacint.blog.hu/2011/08/06/miert_vegyunk_eredeti_dvd_t

Megyko · http://www.szinkronrendezo.blog.hu 2012.12.30. 09:34:22

minek próbál gondolkodni, aki nem tud?

Megyko · http://www.szinkronrendezo.blog.hu 2012.12.30. 09:36:49

elolvastam a kommenteket, de azok is baromi unalmasak

Elijah_Baley 2012.12.30. 09:40:44

@Megyko: még jó h ingyér volt, nem kellett megvedd :)

Elijah_Baley 2012.12.30. 09:40:44

@Megyko: még jó h ingyér volt, nem kellett megvedd :)

szakértőbb 2012.12.30. 09:43:09

@waces:
SZia!

>@szakértőbb: az olvasok hajlandoak lennenek vasarolni ha >lenne mit. ez az alap problema

Mondtam, hiszem ha látom. Az én "tételem" ez: az olvasók NEM hajlandók fizetni elektronikus tartalomért. Ha a teljes magyar ekönyv kínálatban nem talál mindenki legalább egy darab könyvet, amit megvenne, akkor sajnos ezt nem tudom elhinni:-)) (magánügy persze)
Majd elgondolkodom a más véleményen, ha elmegy annyi ekönyv itthon minimum, ahány ebookolvasó van a kézben (1 könyv/1 olvasó).
Tegnap már javasoltam, indítsunk egy ilyen mozgalmat:-)

ekat 2012.12.30. 09:45:13

@ügyfélszolgálatos: Felhoztad az üggyel kapcsolatos vesszőparipámat: igen, a rendszerváltás óta a külföldi regények fordítása pocsék, részben 'csak' iszonyatosan magyartalan, részben viszont félrefordított, helyesírási hibákkal. Többször jártam magyar e-könyves oldalakon kifejezetten vásárlási céllal, letöltöttem részleteket is, de mégsem vettem soha semmit, mert:
1., eleve kevés, ami érdekel
2., belelolvasás után a szokásos: rosszul fordított
3., az Amazonon akár angolul, akár németül olcsóbb
Innentől miért is vennék itthon e-könyvet?...

Más: valaki írta fent, hogy az olvasók NEM akarnak fizetni elektronikus tartalmakért, és pont. Ez nem igaz, mint ahogy az sem, hogy itthon mindenki adót csal. Minden értelmes és becsületes ember tisztában van vele, hogy más munkájáról van szó, és hajlandó is fizetni érte, csak annak vannak korlátai, hogy miért mennyit. Itthon miért csak a MEK-ről ingyen letölthető (!) könyveket adják normális áron az áruházak? Miért nincs olyan, mint az Amazonnál, hogy kurrens könyvek is letölthetők rövid ideig jó áron? És miért nem olcsóbbak a harmincéves bestsellerek, mint a mostaniak? És így tovább...
Aki csak netről letöltött, eleve rosszul fordított, és pluszban még rosszul konvertált / pocsékul tördelt / rosszul 'szövegfelismert' magyar tartalmakat akar olvasni, az vagy szegény és nem tud nyelvet :-), ami legalább érthető, vagy abszolút igénytelen, és gondolom filmekből is beéri kamerás felvétellel...

oh. my. 2012.12.30. 09:50:52

@Professzore: gyönyörű. vegyen mindenki egy ekönyvet, mert az majd sokat segít. És mi lesz cserébe érte - még ha mindenki vesz is? Egy vélhetően olvashatatlan bestseller okádék plusz valamekkora csekély esély arra, hogy talán majd megjelenik a hőn áhított jó könyv.

Akkor már inkább olvasok angolul (legálisan. és azt, amit én akarok megvenni).

szakértőbb 2012.12.30. 09:54:00

@ekat:
Szia!

De bizony igaz, akarmennyire is gaz. Ha eladtak Magyarorszagon 5000 kotetet (ebben nem vgyok biztos, megvolt-e), 100 000 olvasora, es akkor nem szamoltam a telefonon/PC-ken olvasokat, akkor nen jojjunk mar azzal, hogy "annyira, de annyira szeretnénk fizetni, de nincs miért"...
Akkor fizessel azert, hogy legyen, tegyél egy gesztust, nesztek, itt egy ezres, hogy legyen.
Különben csak "duma, duma, duma, ennyi az egesz".

Ui: a rosszul forditas eszrevetelehez azert kell am eleg jol tudni angolul... Ha meg tudsz annyira, hol erdekel a magyar forditas, el lehet azt eredeti nyelven is olvasni.

ekat 2012.12.30. 09:54:11

@szakértőbb: Én is csak csodálkozom, hogy az Amazon drága? Jó, vettem már huszonvalahány dollárért aznap megjelent bestsellert, de halomra töltöm le tőlük ingyen a könyveket, amik között sok tényleg jó / érdekes is, (sok meg persze érdektelen, azokat aztán törlöm,) és nagyon sok kifejezetten jó, ismert írótól származó könyvet vettem 2-5 dollárért.

szakértőbb 2012.12.30. 09:55:31

@oh. my.:

Hah! ez az en "szellemi termékem", nem Professzore ötlete:-DDD

szakértőbb 2012.12.30. 09:56:45

@ekat: Nekem mondod? :-) Én is:-)
Szerintem regneteg jot meg lehet csipni naluk elerheto aron vagy ingyen is.

ekat 2012.12.30. 10:06:29

@szakértőbb: Nem értek egyet, ahhoz, hogy alapból lássam, hogy egy könyv rosszul van fordítva, nem az eredeti nyelvet kell jól tudnom, hanem a magyart. Ami rögtön ránézésre látszik: magyartalan mondatok. Rossz szórend, névelő kitevése, ahol nem kell, személyes névmás kihagyása, ahol kellene, alany/állítmány nem-egyeztetése, beszélőhöz abszolút nem illő szóhasználat, egyszerűember-beszéd ("muszáj vagyok", "nem kell válaszolj", "ossza", "bocsi(ka)"....), és így tovább. A rossz fordítás második lépcsője a félrefordítás, ami azért is feltűnhet, mert valaminek nincs értelme, nem csak azért, mert azonnal tudod, hogy mi állhatott ott az eredetiben. Idetartozik a műveletlenség is. (Tudorék háza, Alsace-i ezmegaz...) Na és vannak az észmegáll-fordítások, amik annyira iszonyúak, hogy fejben vissza kell fordítani a mondatokat az eredeti nyelvre, hogy akkor talán megértsd, de ilyet persze nem sokáig olvas az ember, ámde kuka.
Szóval mi itt a duma, duma? Most azonnal veszek minden magyar e-könyváruháztól egy-egy könyvet 1000 forintért, ha garantálod, hogy úgy van fordítva, mint ahogy a rendszerváltás előtt voltak a könyvek fordítva, vagy mint ahogy a németek fordítanak angolból... 99,95-osan tökéletesen. Hadd ne vegyek már önként szart! :-)

ekat 2012.12.30. 10:21:22

@auer: Igen, ami 'a neten' (?) van, az ingyen van, mint ahogy ha betörsz valahova, onnantól ingyen van bármi, amit onnan elveszel. :-) Mindenki, aki olyan oldalonm jár, ahol illegálisan feltöltött tartalmak vannak, tökéletesen tisztában van ezzel a ténnyel. (Na nem mintha én nem jártam volna, nem azért mondom :-D, de folyamatosan egyre ritkábban, tökéletesen elvagyok az Amazonnal.)

szakértőbb 2012.12.30. 10:22:48

@ekat:
Nem, itt senki nem garantál semmit:-)) Gesztusról volt szó! Es nem a forditasok minosegenek javtasarol beszeltem, hanem az ekonyv piac tamogatasarol. (Pontosaban annak biznyitasarol, hogy szeretne barki is ekonyvet venni.)

A rosszul van forditva dolog pedig nem forditasi hiba, hanem nyelvhelyessegi problema, hidd el, nem annyi embert erdekel, mint gondolnad:-))

auer · http://koronus.blogspot.com/ 2012.12.30. 10:27:53

@ekat: A betörés nem túl jó példa de értem amit mondasz. Ettől még nem fogok lelkileg összetörni. :) Az én értékrendembe simán belefér h a neten található dolgok ingyen vannak.

Az Amazon szoktam nézni de nekem nagyon nem felhasználóbarát. Amíg az ebay-en rendezni lehet ár szerint +posta addig amazonon végig kell kattogtatnom a folyamatot (papírkönyvekről beszélve persze) hogy lássam ez az eladó sem szállít Mo-ra. Ez rohad idegesítő úgyh le is álltam vele inkább nézek alternatív forrást.
Elektronikusért, angolért meg főleg nem adok pénzt az valahol úgyis fent van. Igen ingyen, és jól érzem magam. ;)

ypszi 2012.12.30. 10:32:35

"A könyv közkincs. Ha megveszed, akkor sem a tiéd - legfeljebb halálodig."
/Sinclair Lewis/

Pipas 2012.12.30. 10:36:45

@Kiszámoló: "Azt kellene az emberek fejében helyre tenni, hogy ugyanaz, ha valakinek a munkáját lopod el, vagy a havi fizetését a pénztárcájából a metrón.

Mert ha valaki fél évet dolgozott egy könyvön, valaki meg letölti ingyé', mert hogy az miért fáj az írónak, amúgy sem vette volna meg, mert ő annál bunkóbb, hogy ilyenekért pénzt adjon, akkor az ugyanaz, mintha ellopta volna a pénzt a zsebéből."

A magyar törvények alapján nem lopás, ha bármit letöltesz a netről. Akkor sem, ha egyébként törvénybe ütközik maga a letöltés, azaz a magyar jog nem mossa össze a lopást meg a "szerzői és szomszédos jogok" megszegését.

A net tele van olyan emberekkel, akik tele szájjal bizonygatják, hogy "ez lopás" meg "éppen olyan lopás". Hát nem, nem az.

ekat 2012.12.30. 10:40:35

@szakértőbb: Nem támogatok rossz minőségű piacot, se e-könyveset, se rohadó magyar epreket (csak kitalált példa!) árulót. :-)
Mivel a magyarok egyre nagyobb részének nyelvhelyességi problémái vannak, az újságírókat beleértve, így igazad lehet... De szerintem vagy egy olyan, persze nem egyértelmű összefüggés, hogy azoknak vannak kevésbé, akiknek viszont pénzük van megvenni az e-könyveket. De így ők SEM veszik meg.

ekat 2012.12.30. 10:41:23

@ekat: jav.: VAN egy olyan

similarthings 2012.12.30. 10:45:44

Hm. Azért jó volna akik lopásról beszélnek némiképpen utánanéznének ennek mint jogi fogalomnak. Akkor megszűnne ez a fajta vita.

Tehát kihangsúlyozva a letöltésnek sem jogilag, sem értelmileg nem lopás a neve, hanem (Szjt. hatálya alá tartozó védett anyag)LETÖLTÉS...

A kérdés az egyébként e témakörben világszerte, hogy ez legyen -e jogszabálysértés vagy sem, és ha igen, akkor Btk.-beli tényállás legyen avagy sem.

De ismétlem, még a legrosszabb esetben sem lopás a neve.

Nem mindegy.

ekat 2012.12.30. 10:48:04

@auer: Nem is akartam benned lelkiismeretfurdalást kelteni, csak eszmét cseréltünk. :-) Amit az Amazonról írsz, azt nem értem/ismerem, de én 'tárgyakat' a némettől szoktam venni, na meg csak magától az Amazontól, nem egyéb ottlevő eladóktól.

similarthings 2012.12.30. 10:48:12

Főleg azért érdekes ez a témakör, mert az adathordozó megvásárlásával már eleve fizetünk a legtöbb szerzőnek az ún. "üres-kazetta jogdíj" vagy "reprográfiai jogdíj" és tsai kivetésével.

Konyvmolyolo 2012.12.30. 10:57:38

:) a poszt eleje maszatolás, a végével mélységesen egyetértek.
A kiadóknak dolgozniuk kell, az olvasóknak vásárolni.

auer · http://koronus.blogspot.com/ 2012.12.30. 11:00:42

@ekat: én a "normál" amazontól (US) szoktam/szeretnék venni. Rákeresek adott könyvre (főleg olyan ami nem ebookra optimalizált pl star wars regény-enciklopidéia) kijön x találat értelemszerűen a legolcsóbbat akarom megvenni, aki nem szállít ide - és ez csak akkor derül ki amikor fizetni akarok. Ezt eljátszom a köv 3-4 eladónál aztán hagyom a francba megyek át másik webshopban ahol egyből látok mindent.

similarthings 2012.12.30. 11:01:41

Szvsz. a cikk jó, főleg ha nem jogvégzett az illető és laikusi szempontból mondja el a véleményét. Mondjuk nem értek egyet minden sorával, de akkor is jó cikk :)

különvélemény 2012.12.30. 11:09:25

Minden lopás bűn, csak a törvényes út az igazi, pl., ha egy 4000 forintos könyvből 200 forintot kap a szerző, miközben a kiadó, mint az igazság hős lovagja ádáz harcot folytat a szerzői jog védelmében...

Eltévelyedés · http://gumimacik.blog.hu/ 2012.12.30. 11:11:01

Piszoknehéz ügy. A gond ott van, hogy ami nincs lebetonozva, azt ellopják, ami másolható, azt másolják is. Próbálkoznak filmet, zenét jelszóval, spec formátummal, minden bizbasszal lphatatlanná tenni, mégis, minden fenn van a neten mp3-ban, és mkv-ban.

Lehet itt moralizálni, de amig valami ellopható, és ugyanazt a fogyasztási értéket adja, mint fizetős társa, addig nem lesz változás, csak marginálisan pár "megmutatom a világnak milyen erkölcsös vagyok, mindenki láthatja, fizettem a könyvért" emberke fogja megvenni. A tömegek letorrentezik maguknak.

Az e-könyvkiadók esélye, ha előállnak valami olyan hozzáadott értékkel, ami másolhatatlan, ÉS azt mondják rá az emberek, hogy ejjha, ez nem semmi, ezért érdemes fizetni.

Az, hogy minden cég a saját rendszeréhez akar hozzákötni, meg felhőben tárolni a könyveket, hogy egy gombnyomással elérhetetlenné tegye előttem, az nem frankó, addig fuck it, letöltöm. Majd ha valami számomra is előnyös dolgot találnak ki, ÉS megoldják, hogy ne tudjam letölteni.

Mi ez a dolog, mit javaslok nekik? Ha tudnám, már kopgnék a kiadóknál és milliárdokért árulnám az ötletemet. Nem tudom. A zenészekre könnyű mondani, hogy tartsanak köncertet, arra eljárok én is, azért fizetek. Az író persze ne ta tartson felolvasóestet a stadionban:)

Konyvmolyolo 2012.12.30. 11:12:32

@Dworkyll: "Ők is CF-ra optimalizálnak, vesznek egy olvasót negyven ropiért, és 10-15 warezkönyvvel már nyerésben vannak."

Khm. Ez milyen gondolkodásmód?
Eleve azért veszek olvasót, ugye, mert majd jól töltök le ingyen, és így megéri.:)
És aztán jönnek az érvek, hogy miért nem lopás.
Ez is egy fajta ciklus, csak nem while, hanem why.:)

Mondhatnánk, hogy no comment.

Vásárolok valamit, azt kifizetem, és ha másnak nem fizetek, máris nullán vagyok, aztán meg nyerésben is leszek hamar.
Maradva az autós példánál:
azért veszek autót, mert majd megcsapolom a vezetéket, és megspórolom a lótartás költségeit. Nem kell abrak, állatorvos, stb.:)

Ezzel együtt én nem tartom bűnözőnek a warezolókat, de hogy hosszú lesz az út innen és rögös, az biztos.

Hiszen ezeket a gyökérproblémákat nem lesz könnyű kiirtani.
Olyan mélyen gyökereznek, hogy mintha még Dworkyll olvtárs is, aki pedig érti a másik oldalt, elfogadó kontextusban említené.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2012.12.30. 11:52:46

@ekat: A legjobb kortárs magyar írók művei elérhetőek magyarul.

Náluk hogy jelentkezik a "rosszul fordították" probléma?

(Illetve rengeteg kiadó van még, ahol odafigyelnek az igényes szövegre. )

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2012.12.30. 11:53:58

@similarthings: hány követ vettél kazettán?

(Ne keverjük a zenét a szöveggel)

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2012.12.30. 11:56:31

@Eltévelyedés: "Az, hogy minden cég a saját rendszeréhez akar hozzákötni, meg felhőben tárolni a könyveket, hogy egy gombnyomással elérhetetlenné tegye előttem, az nem frankó, addig fuck it, letöltöm. "

Tudod, az a baj, hogy ebből a hozzászólásból is látszik: közelébe sem jártál magyar ekönyves boltnak.

zaza pipi 2012.12.30. 12:07:48

@auer: persze, hogy hidegen hagy, szemmel lathatoan nem a valosagban elsz...

szakértőbb 2012.12.30. 12:13:34

@Konyvmolyolo:
Kedves Konyvmolyolo!

>Olyan mélyen gyökereznek, hogy mintha még Dworkyll olvtárs is,
>aki pedig érti a másik oldalt, elfogadó kontextusban említené.

A velemeny szabad! Es siman lehet a kiadoketol eltero kontextusban is emliteni a dolgokat, mert peldaul szamomra meg az elfogadhatatlan, hogy amig a terjeszto mondjuk 50%-ot kap, addig a szerzo 10-20-at. Tehat ha pl. nem lennenek kiadok, en nem fakadnek sirva. Ha ekonykiadas se lenne, akkor sem.
De a celunk talan megis az lenne, hoyg legyen ekonyvkiadas, nem? akkor jojjenek az emlitett lepesek - minden oldalrol. Na, ezt hianyolom.

>azért veszek autót, mert majd megcsapolom a vezetéket, és >megspórolom a lótartás költségeit. Nem kell abrak, állatorvos, >stb.:)

ha ez konnyen megoldhato lenne, hidd el, ezt csinalnak. Lasd olajszokites is nagyjabol ezzel kapcsolatos. Ha jol elekeszem, senkit nem kaptak el lenyegeben, pedig nem 1000 Ft-os konyvwarezrol volt szo...

@simlarthings:
>Főleg azért érdekes ez a témakör, mert az adathordozó >megvásárlásával már eleve fizetünk a legtöbb szerzőnek az >ún. "üres-kazetta jogdíj" vagy "reprográfiai jogdíj" és tsai >kivetésével.

Na, ez a lopás!!!

szakértőbb 2012.12.30. 12:15:56

@ekat:
Rendben, nem tamogatod! De akkor ne jojjunk azzal tobbet, hogy vennek... Nem vennel. Ezzel sincs bajom, tudomasul veszel.

Abban egeszen nem vagyok biztos, hogy annak van penze, aki eszreveszi az ilyen forditasi/ferditesi hibakat es meg tudna venni a koteteket...

szakértőbb 2012.12.30. 12:17:15

@szakértőbb:
Helyesen: Ezzel sincs bajom, tudomasul veszem.

ff48bp 2012.12.30. 12:25:02

@Dworkyll: Az a gond, hogy itt most nem konkrét dolgokról kell beszélnünk, hanem általános jogi dolgokról, hiszen egyrészt mérhetetlen már a warezkönyvek száma, másrész a téma is jogi kijelentéseken alapult. Én pont arra szerettem volna rávilágítani, hogy nem lehet ezt az egész ügyet csak a kiadók utálatával letudni, mert a kiadók csak egy szelete az egésznek és látom már, hogy azzal nem tudsz mit kezdeni, hogy ezekről a dolgokról beszélek. Valahogy úgy érzem, hogy ez olyan, mintha egy dinnyeföld mellett elmegy az ember és látja, hogy minden dinnye érett, erre azt gondolja: ezek szerint nem sikerült ezeket eladni, elviszek pár darabot. Aztán jön a következő, ő is visz pár darabot és így tovább. Lehet, hogy már a kocsi ott van a kanyaron túl, de így jártam alapon mire odaérnek már csak egy része van ott a termésnek. Az, aki lát egy bestsellert és nem találja e-könyvnek, az sem vizsgálja, hogy készül-e belőle már, hanem megcsinálja. Eszébe sem jut megkérdezni a szerzőt, hogy szabad-e, esetleg felajánlani, hogy beír a könyvbe mondjuk donációs részt. Ő jött előbb, joga van elvinni. És még azt sem érzi, hogy ő most lop, hogy aljas módon megkárosít valakit, aki esetleg több évig dolgozott azon a könyvön. Ő csak a kiadó hasznára gondol, hogy milyen irreálisan drágán adja és ezért joga van azt áttenni e-könyvbe. Pedig ez igenis aljas lopás, a legundorítóbb dolgok egyik e világon. És nem az a bűnös, aki ezt letölti, hanem az, aki ezt megcsinálja.
Ki fog venni belőle majd legális e-könyvet, ha már elolvashatta warezként? De nem erről van elsősorban szó, hanem a hozzáállásról. Az az ijesztő az egészben, hogy sokan ezt bocsánatos bűnnek tartják.

Elstron 2012.12.30. 12:34:13

@Amalfi: De igen, a nyomtatás ára elhanyagolható. Meglepődnél, hogy nagy példányszám esetén mennyire alacsony az egységköltség.

"A veszteség csak akkor realizálódna, ha valaki olyan töltene le, aki egyébként kifizette volna azt az árat, amit a "tulajdonosa" ráírt. Egyébként még az "elmaradt haszon" sem védhető."

Azt azért elfelejtetted kifejteni, hogy miért is nem védhető? Illetve honnan veszed, hogy az illegális letöltők (legalább egy része) nem fizette volna ki egyébként az árat? Ez statisztikailag bizonyíthatóan tévedés, lásd: zene, film, stb. ipar.

"Az elektronikus könyvek (sajnos ma még) a legtöbbször olyan "termékek", amire kereslet van, a legális kínálat azonban csak nagyon korlátosan érhető el. Azaz a "lopott" terméket a "tulajdonosa" de facto elő sem állította. "

Ez ismét hatalmas tévedés. Ugyanis a termék nem a kézzel fogható könyv, vagy az e-book formátuma, hanem a szellemi alkotás tartalma. Az pedig elő lett állítva, csupán a manifesztációja más. Lehet, hogy neked, nekem, Mórickának ez nem tetszik, de ettől még nem lesz törvényes a warez.

Csak úgy mellékesen megjegyzem, hogy szoftverfejlesztőként kifordul a belem a fajtádtól. Arra van pénz, hogy a drága e-book olvasót, ipadet, és társait megvedd, de arra már sajnálod, hogy a hozzá való szoftvert is megvásárold. Mintha azt csak úgy brahiból gyártanák a mérnökök, jókedvükben, becsületéremért. Megjegyzem: nem! :)

Elstron 2012.12.30. 12:35:13

@Elstron: A 2. bekezdéstől értelemszerűen a cikkre reagáltam, nem Amalfinak szólt.

igazságos 2012.12.30. 12:37:20

Mindenesetre tényleg látok már valami fejlődésvonalat.

A szürke az Apple -boltban, és a bookline-on is már vezető, tehát igenis, VAN PÉNZE a Zembereknek 10 eurót kifizetni egy ebookért, mert nem lenne TOPLISTÁS és vezető@similarthings: az ebook.

Szóval, valami fejlődésféle és előrelépés mindenképpen van.

Addig, amíg a szerző elkészít egy művet, azért, hogy abból később ő hasznot szerezzen, anyagi javakban értve, na meg persze hozzájön a hírnév is, addig bizony, a névtelenül letöltögetés lopás, akárhogy szépítik.

Hiszen valakinek a zsebéből kiveszem azt a pénzt, ami az illetőnek egyébként járt volna, ha normális könyvesboltban megveszem a könyvét.

Ha letöltök úgy, hogy később nem veszem meg a könyvet, akár papírban, akár ebookban, az lopás. Olyan dolgot veszek el valakitől, és hasznosítok magamnak ingyé, amiért más dolgozott meg, akinek pedig ezért pénz járna.

Aki azt mondja, hogy a LETÖLTÉS nem lopás, az önmagát csapja be, magának hazudik, mentségeket, kifogásokat keres, hogy megnyugtassa a lelkiismeretét egy indokkal.

Na, ezért dől el a fejekben minden, és ezért nem jut előrébb itt semmi. Mert nem úgy gondolkodnak, hogy megtehetem, jó a könyv, akkor nem sajnálom rá a pár eurót, ha már nem veszem meg a boltban, támogassam már ezt a szerencsétlen balekot, aki megírta a művet, akinek terjesztik a könyvét, ami egyébként szuper.

similarthings 2012.12.30. 12:44:52

@Komavary: Ha már szó szerinti szőrszálhasogatásról van itt szó kedves komám, követ én biztosan nem vettem kazettán. És atttól tartok nem is fogok, nem tudom honnan ez az info?

Nem tudom te hogy csinálod, esetleg elárulod.

zaza pipi 2012.12.30. 12:46:36

Te jo eg, ez komoly?

A LOPAS AZ LOPAS!!!

igazságos 2012.12.30. 12:46:58

@Komavary: ahonnan én vásárolok, ott van egy fejezet ingyen elérhetően. Abból látszik, milyen a könyv, ki, hogy írta meg, fordította.

A kedvenc szerzőimet kivétel nélkül megveszem, leginkább papírban, de angolul is vannak kedvenceim, azokért fizetek. Igaz, nem sok, de az abszolút kedvenc szerzőimre nem sajnálom a pénzt, és nem is csalódok bennük soha.

Mert már volt olyan, hogy megvettem egy papírkönyvet, vagy kaptam, és az majdhogynem a kukában végezte.

Nagyon rossz érzés ez, hogy kifizettél valami értéktelenre egy halom pénzt.

Azért 2-3000 forintot is meg kell fontolni, mire költsünk, de egy nagyon jó könyv minden pénzt megér.

@sydneybeachgirl: te meg mondd nekik, ha újat akarnak olvasni, várjanak egy-két hetet a kívánságokkal. :D

Sosem értem azokat se, akik magyarul meg sem jelent könyveket kérnek lefordítva, na meg ma megjelent könyvet kérnek rögtön, amit még nem árulnak ebookba.

Van egy kis idő a magyar könyveknél, amíg elérhetővé válik az ebook.

Ez is egy másik magyar mentalitás, MINDEN AZONNAL KÉNE.

similarthings 2012.12.30. 12:48:07

És most mondom utoljára a lopás egy külön jogi fogalom azaz törványi tényállás a Btk.-ban.

A szerzői jogsértés az nem lopás. Szezon-fazon.

Értem én hogy neten meg egyéb urbánus közhelyes területeken könnyedén rámond mindenki lazán bármit bármire de ez nem az.

A lopás törvényi tényállásába soha nem fog beletartozni a letöltés mint ahogy az soha nem is tartozott. Akkor sem, ha ezt kriminalizáljuk.

igazságos 2012.12.30. 12:50:04

@A te anyád!: az USA-ban az amaznról a kindle-re whisperneten keresztül INGYEN tölthetnek le sok olyan könyvet, ami nálunk 12 dollárba is belekerülne.

similarthings 2012.12.30. 12:52:52

"Üres audió- és videókazetták esetében a fizetendő díjat az ARTISJUS fix összegben határozza meg, amely a hordozó időtartamához igazodik (60', 90'. 90' felett). Nyersanyagimport esetében a díj alapja a behozott hang-, illetve képhordozó méterhossza. A közlemény a piacon jelenlévő, zenei anyagok rögzítésére alkalmas új hordozókra is kiterjeszti a díjfizetési kötelezettségeket. Ilyenek a DVD-R, DVD-RW, DVD+RW hordozók, illetve az audió lejátszásra alkalmas memóriakártya. Külön rendelkezések biztosítják a kettős díjfizetés elkerülése célzó, Szjt.-ben biztosított jogdíjmentességek (stúdió berendezésekhez használt kép- és hanghordozók, valamint export céljából történő forgalomba hozatal) alkalmazhatóságát."

Tehát az üres memóriakártya után is fizetjük. Akár tetszik, akár nem. Ezt csak a gyengébb koma kedvéért idéztem be...

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2012.12.30. 13:00:52

@similarthings: pontosan mennyit fizetsz a könyvekért ezzel az üreshordozó díjjal?

Amalfi 2012.12.30. 13:31:35

@Elstron: Egy bestseller esetén, amikor több tízezer példány kel el egy könyvből, elhiszem, hogy kicsi az egy példányra eső gyártási költség, de egy átlagos, párezer példányban kiadott könyv esetén a nyomtatás ára igenis komoly százalékot képez.
Persze a terjesztés költsége is alacsonyabb egy e-könyv, zene, film esetén, nem csak a gyártásé. Nem kell bolt, eladó kisasszony...
Másrészt, és szerencsére ebben a témában mintha lenne már mozgolódás, az e-tartalmak felhasználási jogaival is kellene kezdeni valamit, mert a felhasználó aránytalanul kevés jogot kap. Most pl. Bruce Willis estére gondolok, aki rájött, hogy az ipadjére sok ezer dollárért megvett könyveket, zenéket, nem tudja a gyerekeire hagyni, és bulvár hírek szerint ez ügyben perre akart menni.

szakértőbb 2012.12.30. 13:33:31

@Komavary:
SZia!
ezt nem az Artisjustol kellene megkerdezni? Valljuk be, azert kaszalnak ok is szepen, masok munkajabol, mert ok aztan tipikusan nem tesznek hozza semmit...
Mivel pedig az ekonyvek is kerulhetnek/kerulnek adathordozora, akar holnaptol kezdhetnek a visszaosztast az ekonyvpiac szereploinek is:-)) Maris itt egy lehetseges forras az ekonyvkiadok megsegitesere

nick-probieren 2012.12.30. 13:40:51

@Dworkyll: azért remélem az sem töri le tervezgető kedvüket, hogy torrentoldalakra a megjelenés hónapjában kikerülnek a frissen megjelent műveik

szakértőbb 2012.12.30. 13:41:41

@Amalfi:
Nagyon gyakori ez az olcso a nyomtatas erveles, de ha ez annyira jelentektelen lenne, akkor ne is szamoljatok be a konyv araba, lehet fizetni zsebbol:-))

Komolyra forditva a szot:
egymas melle teve a nyomtatott es ekonyv bekerulesi koltsegeit, mutassa meg valaki vegre a széles körű publikumnak, hogy a nyomda es a terjesztes kipockolesevel melyik sor miatt nem tud mondjuk feleanyi lenni egy ekonyv, mint a nyomtatott. (ÁFÁ-t megoldja a CD-n forgalmazás, más érvet szeretnénk hallani).

(Ha csak az AFA-t szeretnek ervkent felhozni, akkor azt a nyomdakoltseg kiegyenliti, tehat akkor ezt a kettot egyutt is elfelejthetjuk, es maradhat cd-nelkul. Ha a jelenlegi hagyomanyos terjesztoi arrest kidobjuk, akkor a webshop mar kozel sem kerul annyiba, mint az...)

auer · http://koronus.blogspot.com/ 2012.12.30. 13:47:49

@zaza pipi: Nem élek álomvilágban, van amit ingyen használok. Felőlem hívhatjuk lopásnak is (független h jogilag helyes-e v nem) de az _én_ mércém (és sokak szerint(kb összes torrentező)) ez elfogadható így. Nem sírom tele a párnám az éhező írók miatt aki megtud élni az írásból annak nélkülem is megy, akinek nem sikerül azt nem én fogom eltartani. Mindig voltak/vannak/lesznek írók akiknek lehet olvasni a művért, eltűnni nem fognak.

Konyvmolyolo 2012.12.30. 13:59:34

@szakértőbb: "indíthatnánk akár..."
Na, ebben van spiritusz.
Szócsata helyett valódi tettek. Tetszik. Én benne vagyok.

Ha valaki nem tudja, bemutatkozom:
a nick Katona Ildikóé, a Könyvmolyképző Kiadótól.

Tantras 2012.12.30. 14:04:09

Lopás meg elmaradt haszon. De a warez reklámhatásával mi van? Bizony van neki. A Megaupload bezárása után 15-20%-al ESETT a legális CD/DVD eladás. Viszonylag ismeretlen szerzők csak örülhetnek, ha terjed a könyvük, és ha jót írtak, bizony többet vesznek meg belőle.
Basszus, most tűnt fel, hogy eddig semmi jutalékot nem kaptam a kalózverzió hatására történt vásárlások után:)

Konyvmolyolo 2012.12.30. 14:12:45

@ügyfélszolgálatos: "fordítás 3 alá"
Ezt szomorúan hallom.
Rengeteget dolgozunk a magyar szövegeken, és Pásztor Zoltánt igényes fordítónak ismerem.

Alá tudnád néhány példákkal támasztani, hogy megbeszélhessem vele?
Előre is köszönöm. Az olvasói vélemények a minőségbiztosítási ciklusunk fontos részét képezik.

Konyvmolyolo 2012.12.30. 14:18:28

@igazságos: respect s vásárlásért.

Csóróság: amennyiben úgy érted, az olvasó önbecsülése alacsony és abban csóró, akkor egyetértünk.
Mert a tapasztalatom az, hogy nem pénztárcafüggő a letöltés sportága.:)

Az árakat is a piac alakítja.
Vannak próbálkozások a túlárazásra valóban, de van példa az önmérsékletre is.
Sztem be fog állni.

Konyvmolyolo 2012.12.30. 14:24:30

@Norx: "muszáj beleszámolni a kiadó titkárnőjének a műkörmét?"

:) ha azt nem is, de a kiadó ráfordításait igen, ha van kiadó.
Sőt, ahhoz hogy hosszú távon működni tudjon, még a profitját is.

Ha valaki feleslegesnek tartja a kiadók munkáját, ma már bőven van módja saját kiadású műveket olvasni és a fizetéssel dotálni a szerzőt.
És ne tessenek azzal jönni, hogy azok nem jók.:)

Mike76 2012.12.30. 14:38:45

@Konyvmolyolo: "Az árakat is a piac alakítja.
Vannak próbálkozások a túlárazásra valóban, de van példa az önmérsékletre is.
Sztem be fog állni. "

Mezei vásárlóként jelen pillanatban én nem látom túl rózsásnak a magyar árhelyzet alakulását. Az ekonyv.hu-n még mindig 2-3000 Ft egy frissebb kiadvány. Az Ad Astra legutóbbi két e-könyve már 1990 Ft-ba került a korábbi 1500 Ft helyett. A DeltaVisionnál pár nap múlva véget ér a bevezető időszak, és ezzel vége a 999 forintos bevezető árnak is. A tendencia tehát nem igazán biztató. Persze ezek még mindig nem rossz árak a papírkönyvekhez képest, én továbbra is hajlandó vagyok ennyit kiadni egy engem érdeklő könyvért (igaz én balek vagyok, mert az az elvem, hogy ha egy e-könyv érdekel és legálisan megvehető, azt akkor is megveszem, ha ingyen is meg tudnám szerezni) - csak nem biztos, hogy a többség is hasonlóan gondolkodik...

Konyvmolyolo 2012.12.30. 14:40:11

@De gustibusaut bene, aut nihil:
egyetértek.
Az áru ára az, amennyit a vásárlónak megér.
Lehet teljesen független a ráfordításoktól.
Pl. Kínában gyártott, horror áron eladott márkás divatáruk.

Ehhez képest lehet jól vagy rosszul árazni.
Bénázhat a kiadó túlárazással, ez még nem elegendő indok, hogy ingyen töltse le akárki.

Én személy szerint pl. sajnálom a pénzt egy Gucci táskára, mert számomra nem érték az a szellemi és egyéb termék, ami márkaként rakódik rá.
Nem is veszem meg. És együtt élek a tudattal, hogy nincs és nem is lesz Gucci táskám.
Ilyen az élet. Lemondásokkal jár.:)

Ha valaki nem tudja vagy akarja megfizetni egy e-könyv árát, sajnos le kell mondania róla. Ez ilyen egyszerű.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2012.12.30. 14:50:01

@szakértőbb: Miért tőlük kéne megkérdezni?
Csak zenére szednek jogdíjat.

"Komolyra forditva a szot:
egymas melle teve a nyomtatott es ekonyv bekerulesi koltsegeit, mutassa meg valaki vegre a széles körű publikumnak, hogy a nyomda es a terjesztes kipockolesevel melyik sor miatt nem tud mondjuk feleanyi lenni egy ekonyv, mint a nyomtatott"

ekonyvolvaso.blog.hu/2010/10/05/konyvgyartasi_alapismeretek
(plusz: ekonyvolvaso.blog.hu/2011/06/18/amazon_spam )

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2012.12.30. 14:54:18

@Konyvmolyolo:

Esetleg egy könyvklub, "hivatásos" előolvasókkal (olvasási naplókkal), ahol az "együttolvasók" mondjuk x összeggel kevesebbért juthatnak hozzá az adott könyvhöz (papír és/vagy ekönyvváltozatban?)

(Ill. a biztonság kedvéért: külön lány- és fiúkönyvklub. :p)

Konyvmolyolo 2012.12.30. 14:56:29

@auer: "értem én, hogy valakinek a szellemi terméke, de nem lesznek álmatlan éjszakáim"

Ez világos, mert már meggyőzted magad, hogy ez oké.

De őszintén? Egy önérzetes ember tudja azt hosszan viselni, hogy nem fizeti meg valaminek az árát?

Nincs ingyen ebéd.
Valahol úgyis fizetsz.

Egy kamasztól pl. vagány, ha a rózsát még úgy lopja a szerelmének. A potenciája nem terjed ki a pénztárcájára.

De egy férfi ha nem képes csokrot vásárolni a szerelmének, az már számára is gáz.
Ugyanígy gáz, ha a szórakozáshoz, művelődéséhez kell elcsórt tartalom.

Ha pedig valóban nincs ilyesmire pénz, még mindig ott van a könyvtár azoknak, akik reálisan mérik fel a lehetőségeiket és az igényeiket.
De ez ugye nem az a kategória, aki kütyüt vesz.

Konyvmolyolo 2012.12.30. 15:08:17

@ekat: "azonnal veszek, ha garantálod"

Akkor neked tetszeni fog a Könyvmolyképző új gyakorlata:
idén ősztől minden új könyvünk garanciás.
Ha nem tetszik, visszavesszük; az ára levásárolható a webáruházunkban.
Bárhol vásároltad is.

Mindegy, mi az ok. Fordítás, mellényúltál a témának, nem tetszik a sztori, stb.

És ez így lesz az e-könyvek esetén is.

Egy könyvre persze be kell ruházni az elején, de ünnepélyesen megígérem, ha nem találsz legalább egy könyvet, aminek rendben van a fordítása, cash-ben fogjuk visszafizetni a teljes összeget.

Ez a válaszom arra, hogy ma minden könyv fordítása szar a magyar piacon.:)

Kiszámoló · http://kiszamolo.hu/ 2012.12.30. 15:10:35

@Pipas: Te arról beszélsz, hogy a magyar jog jelenleg mit mond, én meg arról, hogy erkölcsileg mi a más munkájának az ellopása fizetség nélkül.

A házasságtörés sem jogi eset, mégis jóérzésű ember nem mondja, hogy mié, a törvény nem bünteti, tehát helyes.

Konyvmolyolo 2012.12.30. 15:16:28

@ypszi: "A könyv közkincs. Ha megveszed, akkor sem a tiéd - legfeljebb halálodig."

Ez tuti jól van fordítva? Eléggé fából vaskarikának tűnik.
Mi az pl., ami a halálom után is az enyém, amit megvettem?
Vagy ironizál?
Ill. a közkincs szó ezen a helyen mást jelent, mint amilyen értelemben a torrent oldalak szeretik érteni.

Ismeri valaki az eredetit? Esetleg szövegkörnyezettel.

Konyvmolyolo 2012.12.30. 15:24:23

@szakértőbb:
:) eltereled a szót a lényegről.
Gáz azért venni olvasót, hogy meg lehessen spórolni a könyvek árát.

Máris élhetsz kiadó nélküli könyvvilágban, ez nem probléma.
Olvass magánkiadású könyveket.
Még az sem lehetetlen, hogy találsz jót.

Konyvmolyolo 2012.12.30. 15:32:29

@Mike76: még nincs tendencia. Kezdeti próbálkozások vannak. Mindenki tanulja ezt a szakmát.

Sztem nem vagy balek.
Mindenki úgy él, ahogy méltónak érzi.

auer · http://koronus.blogspot.com/ 2012.12.30. 15:33:00

@Konyvmolyolo:
"De őszintén? Egy önérzetes ember tudja azt hosszan viselni, hogy nem fizeti meg valaminek az árát?"

Őszintén: nincs ára. Ezek ingyen vannak (=digitális film, játék, könyv). Ezt én nem lopásnak fogom fel. Lopás akkor lenne (nekem) ha feltörnék egy webshopot és onnan másolnám le.
Valaki beszkenneli/gépeli/feltöri a védelmet, felrakja közös oldalra onnan én elérem, lementem, elolvasom/megnézem/játszok vele. Én ebbe nőttem bele, ebook vásárlás téren azt a részt képviselem akinek nagyon alacsony áron nagyon jót kell kínálni ahhoz hogy vegyek.
Sokmindenért pénzt adok. De ami ingyen is elérhető azért nagyon ritkán.

auer · http://koronus.blogspot.com/ 2012.12.30. 15:35:42

"Gáz azért venni olvasót, hogy meg lehessen spórolni a könyvek árát."

Nem gáz hanem előrelépés :)
Egy db kindle nekem többszörösösen visszahozta az árát már nem is számolom hány könyvet olvastam ki rajta (100 körül lehet) és ez bizony nagyon sok pénz (lett volna) Ezt mind az olvasó spórolta meg nekem.
Na jó egy részüket nem vettem volna meg de sokat visszahozott így is.

szakértőbb 2012.12.30. 15:55:34

@Komavary:
Olvastam a linkeket, nem voltam elegedett a valasszal. (mas se).

Artisjus: Ha csak zenere szednek jogdijat, akkor mire fol a DVD-kre kirott sarc? merthogy zenet nem irnak DVD-re az emberek...

ekat 2012.12.30. 15:59:10

@Komavary: Sehogysem, sajnos nem ismerek olyan kortárs magyar írót, akinek érdekelnének a könyvei. Egy vonulat nekem túl komoly, a slágerkönyveseknek meg már a témája is túl limonádé. Én valahol a kettő között olvasok, thrillereket (Child, Coben, Beckett, Francis stb.), néha krimit (Block Scudder sorozata), szórakoztató irodalmat (Jonasson, Evanovich), némi enyhén romantikusat főleg az írsége miatt (Binchy), és sok nonfiction-t a Jagger életrajztól a pénzüggyel vonatkozó könyveken át az öregedj szépen könyvekig. A klasszikusokat mind letudtam még fiatalkoromban, a magyarokat is, és nem szeretek se könyvet újraolvasni, se filmet újranézni.

szakértőbb 2012.12.30. 15:59:18

@Konyvmolyolo:
Kedves Konyvmolyolo!

>Gáz azért venni olvasót, hogy meg lehessen spórolni a >könyvek árát.

Legy szives ne idezz velem kapcsolatban olyan mondatokat, amiket NEM en irtam!

Amúgy a magankiadassal nekem semmi gondom nem lenne.

Konyvmolyolo 2012.12.30. 16:01:26

@Komavary: :) nem rossz ötlet, de borzasztó komplikálttá és lassúvá tenné a megjelenést, sajnos.

El kell áruljam, nálunk a legtöbb könyv azon szokott sokat csúszni, amikor a fordító és a szerkesztő nézete nagyon eltér és valakinek (legtöbbször sajnos nekem) át kell néznie a könyvet, hogy mi legyen.
Ilyen volt pl. az Abercrombie könyvnél, (A penge maga), amikor a szerkesztő átírta Gergő káromkodásait "ejnyebejnyékre".
Végig kellett néznem az egészet és visszajavítgatni+hozzáadni még néhány ízeset.:)
Mert a történet megkövetelte. Gyilkosok nem használnak teringettét. (nem írt ilyet persze a szerkesztő sem, csak viccelek. Viszont nem bírta a nyers szöveget. Pedig tök jó szerkesztő, de ez a szöveg nem volt neki való.)

Minél több ember mondana véleményt, annál inkább kellene egy ilyen supervisor.

Nehéz szakma az irodalmi szerkesztés egyébként.
Azt is el kell érni pl., hogy ne írjanak át egy mondatot teljesen egyenrangú másikra csak azért, mert nem a stílusuk.
A szerkesztőnek először a saját stílustól kell megszabadulnia.
És vesézhetnénk még tovább.:)

ekat 2012.12.30. 16:04:21

@szakértőbb: Már miért ne jönnék azzal, hogy vennék? Igenis vennék, ha elfogadható minőségűek lennének, de én nem tartom mellékes, elhanyagolható tényezőnek, hogy a magyar nyelvet illetően is Gagyiországgá válunk. Vicc, vagy inkább szégyen, hogy itt emberek minden további következmény nélkül újságcikket meg könyvet írhatnak úgy, hogy nem tudnak rendesen magyarul, na meg helyesen írni sem.

ekat 2012.12.30. 16:06:05

@Konyvmolyolo: Köszönöm, megnézem, és ha van/lesz e-könyv, a szavadon foglak! De papírkönyvet már nem akarok venni, nem fértem már tőlük, évekig már inkább könyvtárba jártam.

Konyvmolyolo 2012.12.30. 16:07:04

@auer: Előrelépés? :)
Akkor állj oda mondjuk Csukás István elé, és mondd a szemébe:
"Pista bátyám, képzelje, vettem egy Kindle-t.
Fizettem érte persze, mert eszközt nem lehet warezolni, de tök jó, előrelépés, mert a maga könyvéért legalább már nem kell fizetnem. "
:)

De ha történetesen ismersz írót, és lehet esetleg a haverod is, képzeld őt oda.:)

Nem írom le, hová küldene el.:)

Konyvmolyolo 2012.12.30. 16:11:08

@szakértőbb: "ne idézz"

:) nem idéztem. Nincs ott idézőjel. Ez a mondat az én mondatom, összefoglaltam annak a hozzászólásnak a lényegét, amihez kommenteltél.

Olvastál már magánkiadásban megjelent könyvet?
Ha tetszett, máris kérem a szerző nevét, mert zsenigyanús.

szakértőbb 2012.12.30. 16:11:25

@Konyvmolyolo:

OFF:

"De őszintén? Egy önérzetes ember tudja azt hosszan viselni, hogy nem fizeti meg valaminek az árát?"

De őszintén, egy önérzetes ember hogy tudja elviselni, mondjuk az egszségügyben dolgozók, meg a pedagógusok/más szellemi munkások megbecsülését?
Hogy bírja elviselni, hogy egy egyetemi tanársegéd bruttója mondjuk 175 ezer, és ebből kéne szakmailag előrelépnie netán, vagy esetleg családot teremteni (konfereciák, szakirodalom, stb.) Nem, az intézmény nem fizeti ezeket... Egy kezdő orvos is mondjuk kap 110-120 ezret. EZt hogy bírja egy önérzetes ember elviselni, mikor majd az ő kezében lesz netán az élete? Hadd ne mondjak ilyen példákat
Szóval ha már az önérzetet firtatjuk, akkor az utolsó lesz sajnos a letölteni vagy sem kérdés. Picit előbb a mit eszek mondjuk 20.-a után.

De mondhatom azt is, hogyan tudja elviselni az önérzetes ember, hogy iskolákban nincs fűtés, hogy gyerekek éheznek a 21. század nagy demokratikus Magyarországában...
Ezek a szomorú dolgok ám igazából...
/OFF

ekat 2012.12.30. 16:12:51

@auer: Persze, igazad van, nem lopás, de azzal azért tisztában vagy Te is, hogy ilyenkor anélkül jutunk hozzá ingyen egy könyvhöz, hogy a szerzőnek szándékában állt volna megajándékozni vele minket. :-) Mintha teszem azt, az MNB-ből egy szélvihar egyszercsak kifújna egy halom pénzt, amit elkapkodunk, oké, hogy nem loptuk, de azért tudjuk, hogy az nekünk nem jár(t volna), és az MNB se nekünk szánta...

ekat 2012.12.30. 16:16:21

@auer: Egyébkén erről az aspektusról nekem a vásárláskor gőzöm sem volt, még ha az illegális letöltéstől el is tekintek, az Amazon deal-jeit kihasználva eszméletlen jó könyvekhez lehet jutni nagyon jó áron, és nagyon érdekes know-how könyvekhez, vagy minek is hívjam őket, ingyen.

szakértőbb 2012.12.30. 16:16:26

@Konyvmolyolo:

Rendben, akkor jelzem: nem azert vettem Kindle-t, hogy ne kelljen tobbet fizetnem konyvert, ahhoz tudok PC-n is olvasni:-)

Keresek majd Neked jo magankiadast, mert 1) van ilyen 2) nem kell ehhez zseninek lenni. Veled szemben en azert nem ajulnek el kiadoi hozzaadott ertektol, magyarul anelkul is el tudok kepzelni jo konyvet.

Bando kötetei? De pl. a 91-ben irt szamtech konyvem is kijott kiado nelkul par ezer peldanyban... Es akkor meg nem is neztem korul.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2012.12.30. 16:19:37

@szakértőbb: Tök mindegy, hogy mire szednek díjat*, ha az ekönyvekre nem. Úgyhogy lehet jogos vagy jogtalan a díjszedést, abból egy fillért nem lát irodalmi szerző, vagyis semmi értelme azzal érvelni, hogy de hát rajta volt a dvdn a díj!

*Igazából az Artisjust ez, mint törvény adta kötelességet végzi, a többi - pl. filmes - jogvédőkkel együttműködve. Viszont írott szöveggel egyik sem foglalkozik.

ekat 2012.12.30. 16:20:06

@szakértőbb: Na most az egyik nagyon nem függ össze a másikkal, mert az általad felsorolt körülmányeknek köze nincs az önérzetemhez, mivelhogy nem én tehetek róla. Mondjuk én nem is önérzetnek, hanem önbecsülésnek hívtam volna azt, amire Könyvmolyoló gondol.

auer · http://koronus.blogspot.com/ 2012.12.30. 16:21:31

@Konyvmolyolo: Speciel amit tőle olvastam az papíron volt. Persze értem mire célzol - ettől függetlenül nem törnék össze tőle ha közölnöm kéne egy íróval.
Mint ahogy veled közlöm h akkor a ti könyvetek volt Abercrombie trilógiája (kiadókat ritkán jegyzek meg) amit csak elektronikusan olvastam. Alternatív forrásból persze.

@ekat: teljesen igaz. De kis ember vagyok én az ilyen moralizáláshoz, megelégszem a termékkel. ;)

szakértőbb 2012.12.30. 16:22:32

@ekat:
Azért ne gyere azzal, hogy vennél, mert a másik oldal meg jön azzal, hogy majd akkor kiadnánk, ha vennél, és patt! :-))

(Csak mondom, a felmérésekben sokan vennének, csak amikor fizetni kell(ene), akkor tűnik el a mintának ez a része.)

szakértőbb 2012.12.30. 16:25:14

@ekat: @Konyvmolyolo:

Engem sem izgatna az iroval szemben ezt kozolni már csak azért sem, mert 1) Süsüt papíron is meg DVD-n sőt fekete bakeliten is megvettük anno (most is megvan az egész) 2) a DIA-ban fenn van, amiért igen szép összeget kapnak havonta.

Konyvmolyolo 2012.12.30. 16:26:07

@szakértőbb: :) ismét eltereled a szót.
De válaszolok, visszaterelem.

Amiket te említesz, azokat nem lehet a szőnyeg alá söpörni, valós, súlyos problémák, azonban nem az önérzet kategóriába esnek. Úgy lehet ezek mellett önérzetesen élni, hogy nincs ezekre ráhatása az embernek.
Mert nincs, legalábbis az olvasók zömének.

Csak annyiban van, amennyit mindenki maga tehet.
Pl. tisztelettel fordul ezek felé az emberek felé. (amint minden ember , pl. a szerzők felé)
Esetleg pl. ha úgy látja, hogy egy ápoló sokat és lelkiismeretesen dolgozik, maga ad hálapénzt.
Ez kb. az egyén mozgástere. Persze bővíthető.

A tárgyalt téma azonban – warezolok-e - csak és kizárólag az olvasó döntése.
És attól, hogy vannak emellett súlyos társadalmi problémák, még önérzet kérdése, hogy ki hogyan dönt.
Semmi másé.

szakértőbb 2012.12.30. 16:26:50

@ekat:
AZ önérzet dolgot Konyvmolyolonak szantam, de ahogy irtam is: ez már a legkevesebb, tehat nem tudna zavarni az onerzetemet legkevesbe sem. Ez egyebkent igen szomoru dolog.

szakértőbb 2012.12.30. 16:29:31

@Konyvmolyolo:
Hát nem terelem el a szót, hiába próbálsz ezzel érvelni.
A legkevésbé sem önérzet kérdése: egyszerűen pénz kérdés. Ha akarom olvasni és nincs rá lehetőségem, hogy megvegyem, akkor elolvasom másképpen. Ennyi.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2012.12.30. 16:29:39

@Konyvmolyolo: Azt hiszem, félreértettél.

Megjelent könyvekről beszélek, a két alábbi link kombinácójáról:

www.tor.com/features/series/lotr-reread
www.mobileread.com/forums/showthread.php?t=200012

Vagyis a kiadás, szerkesztést nem gyorsítaná fel, max. az eladásokat tudná felpörgetni.

Magánkiadás:
Magyarul:
szeifertnatalia.hu/?page_id=29 (Az ekönyv ingyenes, de a hangos is, én azt hallgattam végig. Profi. )

Angolul:
terribleminds.com/

Japánul:
genemapper.info/

szakértőbb 2012.12.30. 16:31:46

@Konyvmolyolo:
Ugy is veheted, hogy kolcson kerte az olvaso valakitol, akinek megvolt, hm? Az ugye nem illegális? Valaki fizetett erte...

De ezzel nem jutunk sehova, nézzünk már végre tovább előre. Mit tegyünk tehát, hogy legyen végre valami előrelépés az ekönyvek ügyében?

Konyvmolyolo 2012.12.30. 16:31:51

@szakértőbb: :D "én, tyúkot?"
Bocs, ezt magas labda volt.

Eszemben sem volt rólad ilyet állítani.
Dw állítását kommentáltam, aki ezt általános okként tünteti fel.
Mint ahogy az is.

És olyan alapprobléma - ezt állítom valójában - amelytől nehéz lesz megszabadulni.
Ha ez a kiindulópont, akkor marad a warez.
Hiszen a fő cél elérését – érje meg minél jobban a kütyüvásárlás - minden vásárlás rontja.

ElPadre 2012.12.30. 16:32:14

hogy is mondjam, megértem a kiadók problémáit, de mint könyvimádó, aszondom:

- amíg a kiadó nem tudja a nyomtatotthoz képest féláron adni a könyvét, addig nincs miről beszélni. tudom, hogy szerzői jog, meg áfa, de azért legyünk már tisztában azzal, hogy túl a kezdeti typesettingen és esetleges DRM-ezésen, az online áruház üzemeltetésén kívül SEMMI dolguk nincs egy-egy újabb példány eladásánál.

- amíg a kiadó nem tudja garantálni, hogy bármilyen readerrel, bármilyen platformon el tudom olvasni a könyvét, nincs miről beszélni. tudom, hogy mindenkinek saját rendszer, meg formátumok, meg DRM, de engem, aki ahhoz szokott, hogy fogja a könyvet, és magával viszi bárhová, és olvassa bárhol, ne kényszerítsenek bele rendszerekbe.

- amíg a kiadónak van olyan lehetősége, hogy távolról eltünteti a könyvemet az olvasójáról, nincs miről beszélni. ld. amazon. a papírkönyveknél sincs az, hogy mivel lejárt a kiadói jog, vagy perbe kerültek a szerzővel, jön egy egyenruhás alak, és elviszi a papírkönyvemet, merthogy mr. jones a kiadónál nem tud utólag megegyezni mr. brown-nal, a szerző ügynökével.

- ha kölcsönzés-alapú rendszer, akkor megértem a DRM-et, meg a távoli belenyúlást, de akkor havi fixdíjat kérek, ami nem jelentősebb egy könyvtár tagdíjánál.

kész, ennyi. amíg ezek a fenti feltételek nem állnak össze a jelentősebb kiadóknál és forgalmazóknál, addig én vagy bemegyek a boltba, és megveszem papíralapon, vagy kikölcsönzöm a könyvtárból papírformában, vagy lekalózkodom a netről, és egy percig nem érzem magam szarul.

Konyvmolyolo 2012.12.30. 16:33:18

@ekat: igaz, az önbecsülés a pontos.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2012.12.30. 16:33:34

@Konyvmolyolo:
""Pista bátyám, képzelje, vettem egy Kindle-t.
Fizettem érte persze, mert eszközt nem lehet warezolni, de tök jó, előrelépés, mert a maga könyvéért legalább már nem kell fizetnem. " "

Tudom, lefutottuk ezeket a köröket, de én ezt valahogy így képzelem:
"Pista bátyám, nagyon örülök, hogy a DIA tagja. Maga is a pénzénél van, én is ingyen olvashatom a könyveit."

:p

ekat 2012.12.30. 16:35:48

@szakértőbb: Hát én egy sárkány vagyok, és csak vitatkozom tovább. :) Ez itt Európa, és kapitalizmus van. A dolog nem úgy működik, hogy nekem támogatnom kell a magyar Szart Gyártó Kft.-t, hogy hátha akkor majd jót gyárt! Ha nem tud jót gyártani, ne kezdjen bele. Abszolút biztos vagyok benne, hogy van egy réteg, aki előnyben részesítené a normális áron árult, normális magyarsággal kiadott könyveket a neten vadászással, és az ott elérhető esetleg rossz minőséggel szemben. Én pl. utálom a torrentet (azért már kétszer ráfanyalodtam életemben..), de így is le tudnék tölteni előbb vagy utóbb minden filmet vagy könyvet, ami érdekel, mégis járok moziba, veszek (az Amazonnál meg a Weltbildnél) e-könyvet és néha DVD-t is. És emberek főzhetnek otthon, mégis járnak étterembe is. Azért van más szempont is, mint hogy 'ingyen van'...!

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2012.12.30. 16:36:21

@ElPadre:
"kész, ennyi. amíg ezek a fenti feltételek nem állnak össze a jelentősebb kiadóknál és forgalmazóknál,"

Van egy jó hírem: az ex has árköveteléseden kívül ezek mind teljesülnek a magyar piacon.

Konyvmolyolo 2012.12.30. 16:39:27

@auer: :) akkor te egy fasza gyerek vagy, nem vitás, ahogy ezt nálunk, faluhelyen mondják.:)

Vedd úgy, hogy a vendégem voltál és terjeszd jó hírét!
Ha az egész trilógiát elolvastad, biztosan tetszett.:)
Nem bánom, ha hozzáteszed, hogy a Könyvmolyképző adta ki.:)

Szedlák Ádám · http://worldshots.hu 2012.12.30. 16:40:47

@Komavary:
Viszont valamiért úgy érzem, hogy az ár egy komoly kérdés a magyar piacon. ;)

És még visszamennék a kortárs magyarokhoz egy gondolat erejéig, mert az túlzóan optimista kijelentés volt, hogy azok elérhetők. A bestsellernek számító magyar könyvek közül vannak olyanok is, amelyeket meg lehet venni. A többi valahol csendesen kondorkodik a kiadó szerverén.

Konyvmolyolo 2012.12.30. 16:41:22

@szakértőbb: "DIA-n fenn van"
Ja, meg sapka sincs rajta.:)

szakértőbb 2012.12.30. 16:42:38

@ekat:
Vitatkozhatsz nyugodtan, bocs!
Állításom: a magyar olvasó nem fizet ekönyvekért! Bizonyítás: a magyar ekönyvpiac 2011/2012-es bevétele annyi, amennyi.

A többi (hogy ki miért és hogyan) az nem érdekel.
Cáfolat: majd amikro a bevétel meghaladja az 1 könyv ára/ebook-reader szám-ot, akkor elgondolkodom a tételemen.

auer · http://koronus.blogspot.com/ 2012.12.30. 16:42:50

@Konyvmolyolo: Igen tetszett. Most már megjegyeztem a kiadót legközelebb hozzá is teszem :)

ElPadre 2012.12.30. 16:44:50

@Komavary: nem ex-has. na jó, valamennyire. de nekem bizony nehezemre esik elhinni, hogy akár egy paperback kiadásban a nyomdaköltség és a nyersanyag együttesen nem teszik ki legalább a könyv felének az árát. ha nem, akkor mea culpa, de ugyanannyiért, horribile dictu drágábban, mint a papíralapú, nem fogok e-bookot venni. mert minek tenném. mondjuk úgy, hogy az eredeti, paperback könyv árának kétharmada, az talán elfogadható ár. de afelett egyszerűen NEM ÉRI MEG e-bookot vennem a papírkiadás helyett.

szakértőbb 2012.12.30. 16:45:05

@Konyvmolyolo:
Nincs fenn a DIA-n? Nem azért vannak fenn a DIA-n az adott művek, hogy hozzáférhetőek legyenek? Nem fizették/fizetik a szerzőket érte? Mi a gond?

gaborm · http://gaborm.blog.hu 2012.12.30. 16:45:39

Megint elment az egesz a szokasos ezerszer leirt warez =/= lopas diskurzusba.

Az eredeti cikk az USA-rol szol, a hozzaszolasokban is sajat konyveiket maguk kiado szerzok panaszkodnak, hogy hiaba adjak konyveiket olcson ha nem ingyen megis megjelennek a letolto oldalakon.

A magyar helyzet ennel sokkal sarkitottabb mert az eredeti felallas ahogy tobben is probaltak itt ott befuzni a sok komment koze:

-= Magyarorszagon. NINCS. Kinalat. ! =-

ha akarna az ember a warezolhato konyvek nagytobbseget akkor sem tudna megvenni ebook, es neha meg papir formaban sem.

Es emiatt nehez igazsagot tenni a fenti vitaban, hogy mi pl. mitol lopas az aminek a targya olyasmi ami nincs.

Az osszes pelda amit eddig felhoztatok pont ebbol a szempontbol helytelen. A megoldas? Fene se tudja. Mivel szellemi termek lopasarol van szo. De megint jon az erveles, hogy mi is a lopas. Valakinek anyagi hatranya lesz a lopas cselekmenyebol. Es akkor megint megkerdezhetjuk, ha nem lehet megvenni akkor milyen anyagi hatranyrol beszelunk.

Szoval induljunk ki a fentiekbol es ne altalanositsunk. Igen a lopas az lopas. "De..."

Es ettol zsenialis a cikk cime, mert nem minden fekete es feher.

Konyvmolyolo 2012.12.30. 16:46:25

@szakértőbb: "egyszerűen pénz kérdés"

Na, erre mondom, hogy frászt.
Akinek pénzkérdés, az nem költ kütyüre, hanem elmegy a könyvtárba.
Akinek pénzkérdés, az nem tud több tízezer forintot kiadni.

A legtöbb embernél szó sincs arról, hogy megvonná a szájától a falatot.
Ősi fordulattal élve: olcsó és nem ráz.

Konyvmolyolo 2012.12.30. 16:49:17

@Komavary: tényleg félreértettelek.
Jó ötlet, köszönöm, megnézem.

ekat 2012.12.30. 16:49:57

@szakértőbb: Állításom: a magyar e-könyv piac szar, kicsin a kínálat, rossz a minőség. Alátámasztás: nem fogynak a könyvek.
:-)
Egyébként ha lennénk jópáran, sokan, akik hajlandóak lennének fizetni... én is el tudnék képzelni egy havidíjas klubot, amiből mondjuk Könyvmolyolóék fizethetnének lektort. :-)

Konyvmolyolo 2012.12.30. 16:54:43

@szakértőbb: "mit tegyünk tehát..."

Sztem a fenti ötleted ragyogó.
Ilyesmikből kellene még, és persze meg kell csinálnia valakinek.
Ha már így magunk között vagyunk, elárulom, hogy nagyon dolgozunk azon, hogy még januárban kurrens tartalommal jelenjünk meg.
Amint ez elindul, én partner vagyok a hasonló akciókban.
Most a fejlesztésre koncentrálunk, és nagyon igyekszünk, hogy itt mindenki örömmel legyen a vásárlónk.

Konyvmolyolo 2012.12.30. 16:57:09

@szakértőbb: :) az a gond, hogy nem releváns a hivatkozás.
Attól, hogy a DIAN-n fenn van, csak onnan letölthető.
Az nem teszi jogossá a warezt.

gaborm · http://gaborm.blog.hu 2012.12.30. 16:57:43

Es ha mar akivansaglistakat is gyartjuk itt az enyem :D

- Mivel kulfoldon elek papirkonyvet nem veszek mert minek (szallitas ketszer annyi mint a konyv maga, nehez, sok helyet foglal etc.). Szeretnek ugy papirkonyvet venni hogy valaszthassam a "Nem kerek szallitast" opciot. Gondolom nem kell megmagyaraznom miert.

- Ha talalok egy megvasarolt ekonyben hibat es azt elkuldom a boltnak ahol vettem, kerek szepen X% kedvezmenyt a kovetkezo ekonybol.

ekat 2012.12.30. 17:04:24

@gaborm: Huha.... nem tudsz annyi könyvet venni. Proffal meg másokkal veséztük múltkor azt a részletet az Indexen, amit letöltöttem, mikor meg akartam venni egy e-könyvet. Csomó hiba volt az egy fejezetben, fordítási is (egy értelmetlenségnél megnéztem angolul az Amazonon ugyanazt,) meg a főszereplő nevének a lánya is változott menetközben...

Konyvmolyolo 2012.12.30. 17:05:02

@gaborm: "Magyarorszagon. NINCS. Kinalat."

Ezzel sajnos nem lehet vitatkozni.
Nem fog gyorsan megteremtődni, az biztos. De 2013-ban jelentősen fog javulni, érzésem szerint.
Mi fogunk tenni érte.

ekat 2012.12.30. 17:06:21

@Konyvmolyolo: Helyes, én leszek az első vevő. :-) De közben megnéztem, ha jól látom, még nincsen e-könyvetek egyáltalán.

szakértőbb 2012.12.30. 17:08:46

@Konyvmolyolo:
tovabbra sem ertelek, miert nem relevans a hivatkozas, en a Susu a sarkanyrol beszeltem, meg Csukas Istvan DIA-n lévő könyveiről. Nem érdekel a warez, hiszen ott van, elérhető.

>Na, erre mondom, hogy frászt.
>Akinek pénzkérdés, az nem költ kütyüre, hanem elmegy a >könyvtárba.
>Akinek pénzkérdés, az nem tud több tízezer forintot kiadni.

Én meg erre mondom, hogy frászt! :-)) akkor egál.
De a pénzügyi viszonyokat a magyar társadalomban már kielemeztem fentebb, több szót nem érdemel.:-((
Nem kell, hogy egyetértsünk.

Konyvmolyolo 2012.12.30. 17:09:53

@ekat: "fizethetnének lektort..."

Na. Ezt már tényleg kéretik alátámasztani.
Így csak üres fecsegés.:)

Mondjuk az ilyen határozott véleménnyel bíró embereket szoktam meghívni szerkesztőnek.
Akarsz ilyesmit dolgozni?

szakértőbb 2012.12.30. 17:11:05

@ekat:
Csakhogy a Te állításod oka az én tételem igaza:-DDDDD

Konyvmolyolo 2012.12.30. 17:15:10

@ElPadre:

- az árról nem vitatkozom. Ehhez azt tudom mondani, mindenki, aki egyszerű és olcsó dolognak tartja az e-áruházat, nosza, csináljon egyet és üzemeltesse. Az évszázad üzlete, nyilván.:)

- bármilyen readerrel, bármilyen platformon - egyetértek, ez a cél. Sőt, bármikor.

- távoli eltüntetés. - egyetértek, nonszensz.

szakértőbb 2012.12.30. 17:16:38

@szakértőbb:
Na, most újra olvastam (nem tudom, hogyan tudjuk ennyire félreérteni egymást:-). Azzal, hogy fenn van a DIA-n, semmi szükség warezre, mert ott van! Ezt akartam mondani.

Konyvmolyolo 2012.12.30. 17:16:46

@Komavary: oké, akkor te beszéld meg mondjuk Böszörményi Gyulával.:)

gaborm · http://gaborm.blog.hu 2012.12.30. 17:18:47

@ekat: :] akkor mirol beszelunk amikor a lektort is beszamitjak az ekonyvek araba...? Ha meg nem volt lektor akkor tessek a kivansagoknak megfeleloen sokkal olcsobban adni es olvasok visszajelzesei alapjan javitott kiadasokat kirakni ahogy az AdAstra csinalja. Pl. a megvett Zoo City-m a 3. javitott verzional tart.

Ami szep es jo de mar elolvastam a konyvet a sok hibaval mint v1. Mit kezdjek a v3-al hetekkel kesobb? Kedvezmenyt kovetelelek, hogy megvehessem a tobbi ekonyvet!! :D

Konyvmolyolo 2012.12.30. 17:20:51

@gaborm:
- hogy érted, hogy nem kérsz szállítást, ha papírkönyvet vásárolsz?

- kedvezmény hiba esetén - abszolút jogos igény

Konyvmolyolo 2012.12.30. 17:23:47

@ekat: még nincs kapható valóban. Nem akartam egy-kettővel próbálkozni.
Nem maszatolunk.:)

Persze a jogok megszerzése nem könnyű, lassan megy,
de azért ha elindulunk, szabad szemmel látható kínálattal jövünk.:)

Konyvmolyolo 2012.12.30. 17:27:46

@szakértőbb: frászt vs frászt

Ha a tételed igaz, akkor nem szabad e-könyvekkel foglalkozni magyar nyelven.

Én meg ki akarom deríteni, hogy igaz-e a tételed, és bízom benne, hogy van olyan olvasó, aki vásárol.
És őket úgy kategorizálom, hogy az, akiben van önbecsülés.
Nem kell ebben egyetértenünk, valóban.:)
Én így gondolom.

gaborm · http://gaborm.blog.hu 2012.12.30. 17:35:02

@Konyvmolyolo: ugy ertem, hogy a konyv mar megvan 'elektromos' formaban de mivel nem kaphato elektronikusan, megvenni maskepp nem tudnam mint papir formaban (ha kaphato). Azt kifizetem de nem kell a papirkonyv mert nem tudok mit kezdeni vele (lasd messze elek es postakoltseg meg helyhiany). Igy ertem.

Konyvmolyolo 2012.12.30. 17:41:01

@szakértőbb: onnan van a félreértés, hogy amikor én hozok egy általános példát, te konkretizálod. Ennyi az egész.

Érzékeltetni akartam, milyen, ha valaki ismeri a szerzőt és elmondja neki, milyen klassz az új olvasója, már nem kell fizetnie a könyveiért. Az, hogy véletlenül CSI DIA-s, már konkrétum, ami a lényegen nem változtat, te pedig ezen a vonalon mentél tovább.

Konyvmolyolo 2012.12.30. 17:46:29

@gaborm: Ó. Respect.
Egyfajta legalizálás.

Egy nagyszerű gondolat, de a jogtulajdonosoknál nem tudom, hogyan lehet átvinni.
A DRM mentességet is nehezen értették meg, kb. egy fél évembe telt, mire a magyar ügynökségekkel egy nyelvet kezdtünk beszélni.
Ma már értik, és egyre több helyről meg is kapjuk.
Sajnos még nem mindenhonnan.

De arra, hogy így adhassunk el "könyvet", nem tudom, képesek leszünk-e.
Mindenesetre megkísérlem felgöngyölíteni.

Rigor_mortis 2012.12.30. 18:30:58

@Konyvmolyolo: Figyu, miért jobb, ha az ember a könyvtárban nem fizet egy könyvért annál, mintha letöltené?

Olvasd el korábbi hozzászólásomat a kiadói-terjesztői maffiáról. Hidd el, legalább annyira belelátok a hazai könyvkiadásba, mint te!

Elijah_Baley 2012.12.30. 20:09:17

@Konyvmolyolo: nekem, ecceri olvasónak semmi rálátásom arra, h egy ekönyv mennyibe kerül termelői áron és mennyi haszon van rajta.. személy szerint, nem is érdekel.
amúgy tegnap este svejket kerestem a szemcsin, így jutottam ide, de nem találtam, szal bassza meg a hazai ekönyvpiac :)

Konyvmolyolo 2012.12.30. 20:12:31

@Rigor_mortis:
"miért jobb, ha az ember a könyvtárban nem fizet egy könyvért annál, mintha letöltené?"

Több gondolatom van ehhez, talán kicsit távolról fogom kezdeni:
1. tétel:
kalózok pedig nincsenek.
Azért tartom fontosnak kijelenteni, mert annak, aki otthon a kényelmes fotelból kattint párat, se a sármos Jack Sparrow-hoz, se a jófej Fekete szakállhoz nincsen semmi köze. Sőt, még az igazi kalózokhoz sem, akik ugyan mindent megtesznek, hogy ne így legyen, de valahol mégis a bőrüket viszik a vásárra.

2. tétel:
a warez leginkább a kommunizmus építéséhez hasonlít.
Ennek egyik fő gondolata: Nincs magántulajdon.
És mindig így kezdődött: vegyük el, ami a másé.
Nem állítom, hogy van kívánatos társadalmi berendezkedés, nem minősítem a kommunizmust sem, csak jó, ha tudja mindenki, mi mellett áll ki.

A könyvtár fontos szociális és kulturális intézmény, mert az is tud olvasni, akinek VALÓBAN nincs pénze könyvre.
Ezzel szembenéz, nem költ könyvre, nem épít otthon saját könyvtárat, hanem kölcsönöz. És együtt él azzal, hogy nincsen saját könyve.

A könyvtár nagyon lényeges tulajdonságai:
- ha nem vásárolsz, csak kölcsönbe kaphatsz könyvet. Nem a tiéd, nem rendelkezhetsz fölötte, és idővel vissza kell adnod. Ha nem teszed meg, a könyvtárnak fizetsz. Ezt tudod, ennek ismeretében döntesz a vásárlás vagy a kölcsönzés mellett.
- korlátozott a kölcsönözhető példányok száma, amelyért mindegyikért fizetett a könyvtár.

Az általam oly lényegesnek gondolt önbecsülés (szóljon, aki szerint nem lényeges) nem sérül, minden szereplő méltányosan jár el.

Az egész rendszer méltányos és korrekt közmegegyezésen alapul, amelyet minden normális kiadó támogat, és nem tekint rá úgy, mintha a könyvtári olvasások elveszett bevételt jelentenének.

Én hajlamos vagyok azt gondolni egyébként, hogy a warez sem jelent elveszett bevétel vagy legalábbis messze nem annyit, mint a letöltött példányok össz. ára volna (ha volna ára mindegyiknek).

A problémát abban látom, hogy
1. méltánytalan önrendelkezésen alapul, ami ugyan meg van támogatva sok érvvel – ne soroljátok fel újra, mind részigazság – és végeredményben a warezoló egyszerűen einstandol.

2. rendkívül kényelmes, és a letöltés több százszorosa, ezerszerese lehet a könyvtári forgalomnak.

Egyébként mindezek mellett én nem vagyok nagyon warezellenes.
Azt is elismerem, hogy marketingértéke is van.
Viszont az bosszant, amikor valaki erényt akar kovácsolni belőle és vagány csávóként tetszeleg.
Tessék szembenézni önmagunkkal!

Azt még el is tudom fogadni, ha valaki lewarezol egy könyvet, beleolvas, utálja és KITÖRLI.
De ha megtartja a könyvtárában, villog vele, terjeszti...
Magyarán ha bármi előnyt kovácsol belőle, na, ez – hogy finoman fogalmazzak – "nem gilt!"

Kb. ennyit gondolok.

És leszögezem, mindezt úgy, hogy az sem gilt, ha valaki megvesz egy e-könyvet, és annak a használatában bármilyen módon korlátozzák.
Legyen másolható a tulajdonos számára, mindenképpen legyen bármin, bárhol, bármikor elérhető, akárhányszor letölthető. Jó, ha kölcsönadható (de ekkor a tulajdonos nem olvashatja).

DE amíg ez nincs meg, addig csakis ez a módja méltányos a letöltésnek:
töltsd le, olvass bele! Ha tetszik, vedd meg, ha nem, tüntesd el nyomtalanul minden eszközödről.
Én azt gondolom, hogy ne is olvasd végig. Mert ha már annyira érdekel, hogy végigolvasod, akkor értéket jelent a számodra.
De ezt hajlandó vagyok rugalmasan kezelni a könyvtári analógiát tekintve.

Konyvmolyolo 2012.12.30. 20:24:21

@De gustibusaut bene, aut nihil:
egyetértek. Nekem sincs rálátásom, mennyibe kerül pl. egy autó, egy üveg bor, egy határidőnapló vagy egy cipő termelői áron.
Annyit adok érte, amennyiért nekem megéri.
Ha nem találok ilyet, nem vásárolok, és nem élvezem az előnyeit.

Svejk-ügy: megértelek.
Ezt a részét értem meg legjobban, de több szempontból félkarú óriás a hazai könyvszakma.
Az első lépés mindig a jogosultság.
Az egyik hazai e-könyvkereskedelmi szereplőt idézem:
– azért van a felületen jogszerűtlen tartalom, mert "olyan bonyolult" tisztázni a jogokat.

Ez valóban így van. Viszont aki meg is akar maradni ezen a piacon, annak tiszteletben kell tartani egy csomó szereplő jogait.
Itt kezdődik.
Folytatódik a finanszírozással, a paradigmaváltással (nem is olyan egyszerű ám beletanulni, hogyan kell ezt az új dolgot hosszú távon csinálni) és a sok helyütt ott lapuló félelemmel.
Nem sok kiadónak van Ferrarija.:)
Á, sokszor megtárgyalt témák ezek itt a blogon.
Én bizakodom. 2013-ban el fog kezdődni.

ekat 2012.12.30. 20:40:07

@Konyvmolyolo: Hát izé, elképzelésem sincs az egészről.... Azt lehet csinálni munka mellett, és nem kell hozzá különleges képzettség, csak magyartudás? :-)

Konyvmolyolo 2012.12.30. 20:44:54

@Rigor_mortis:
elolvastam az előzőt. Készséggel elhiszem, hogy van olyan rálátásod, mint nekem. Lehet, hogy nagyobb is, ezt nem tudhatom.
Sokat segítene, ha tudnánk, ki vagy és melyik kiadónál szerezted a tapasztalatodat. Bemutatkozol?

A papírkönyvpiac most olyan, amilyen. Az biztos, hogy egyetlen épelméjű kiadó sem szeretné ezt a fajta függő viszonyt újratermelni az e-könyves területen.

Ez egy sokszereplős, sok paraméteres játszma. Lassan elkezdődik, meglátjuk 4-5 év múlva, hogyan alakul.
Az alakulásában nem kevés szerepe lesz az olvasóknak, ezt látni kell.
Sok múlik azon, hogy
1. igaza van-e Szakértőbbnek, és nincs valódi fizetőképes kereslet. Vagy beválik az én várakozásom és lesz, ha lesz tartalom.
2. kit és mennyire támogatnak az olvasók vásárlással.

Valóban kezelni kell a problémákat, amelyeket vázolsz:
terjesztő általi fenyegetettség, esetleges összefogás.
Meglátjuk. Egy év múlva többet tudunk erről.

Azt leszögezem, hogy viszonylag sok bennfentest izgat, hogy mi lesz a hosszú távú megoldás. Köztük engem is.
És azt is fontos kimondani, hogy komoly kiadó nem fenyegetőzik azzal, hogy nem jelentet meg könyvet.
Jó vicc. Akkor majd jelentet meg más - már ha lesz kinek.
Ha nem, akkor meg kit fenyegetne?

Igazad van, mindig lesz író, aki nem bírja ki írás nélkül. Olvasnivaló mindig fog akadni. Hogy milyen és milyen formában, ez a jövő zenéje.
Fel kell készülni az átalakulásra és azt csinálni, amire az olvasók azt mondják, szükség van.

Az azonban fontos, hogy senki ne várja a másiktól, hogy ingyen dolgozzon, mert az nem fog menni és egyébként is undorító.:)

Konyvmolyolo 2012.12.30. 20:55:55

@ekat: képzettség nem kell.
Az alábbi készségek, ismeretek, képességek szükségesek:

– profi magyartudás
– értő olvasás mindkét nyelven (forrás-cél)
– lankadatlan figyelem, egyenletes teljesítményre való képesség
– alkalmazkodókészség az eredeti írói stílushoz
– pontosság a megértés és a kifejezésmód, megfogalmazás terén
– könyörtelen feltárása a hibáknak, amelyek általában olyanok, mint a jéghegy csúcsa vagy a fogon egy apró sérülés: alig látszanak, de nagy bajt rejtenek
– a saját stílus, kifejezésmód, elképzelés háttérbe szorítása
– egyszerre kell tehát elfogadónak és hajthatatlannak lenni
– empátia a fordító felé – nem anyázzuk:)
– könyörtelen szigor a hibák felé: nem kíméljük.:)
– határidő betartása!!!

És nyilván az a jó, ha valaki ebben örömét leli.
Aki a szöveget szereti, rossz ember nem lehet.:)

Ja, és el tudja viselni a kötözködésemet.:P
Azt megígérem, hogy én mindenkiét el tudom viselni, ha alapja van.

Beugrónak hozhatnál néhány hibát a Zombiháborúból.:P

eßemfaßom meg áll 2012.12.30. 21:00:48

@Konyvmolyolo: "- ha nem vásárolsz, csak kölcsönbe kaphatsz könyvet. Nem a tiéd, nem rendelkezhetsz fölötte, és idővel vissza kell adnod. "

Én régen sokat jártam könyvtárba. Ma már nem járok, ahelyett, hogy elmennék könyvtárba nemfizetni és csak elolvasni, letöltöm, nemfizetekérte és elolvasom. Számomra a netről töltött könyv = a XXI.sz.i Könyvtár, csak itt nem rongyolódik a papír, nem kell várólistára kerülni ha épp más kivitte. Ha szerinted ezzel az a gond, hogy igy "tulajdonba" kerül a mű és nem kell visszavinni, akkor igérem ezentól letörlöm olvasás után.

eßemfaßom meg áll 2012.12.30. 21:04:13

@Konyvmolyolo: "mennyibe kerül pl. egy autó, egy üveg bor, egy határidőnapló vagy egy cipő termelői áron.
Annyit adok érte, amennyiért nekem megéri.
Ha nem találok ilyet, nem vásárolok, és nem élvezem az előnyeit."

Kevered a fogyasztási javakat a szellemi alkotásokkal. Tudod miért nincs a könyvtárak mintájára autótár, bortár, határidőnaplótár, cipőtár? Na ezért felesleges fizikai termékekkel példálózni szellemi termékek esetén.

Elijah_Baley 2012.12.30. 21:10:04

@Konyvmolyolo: monnyuk én bölcsészmérnökként az első perctől kezdve azt kajabálom, h ebben az esetben, az áru nem klasszikus marxi értelemben kezelendő, az, h a könyvgyárból hány példányban kerül ki a fizikai és az ekönyv, két különböző könyvelési tétel, de ez nézőpont kérdése és parttalan vitát generál.
pillanatnyilag, az én igényem nincs kiszolgálva a hazai ekönyvpiacon, de reméljük, ez idővel javul :)

Elijah_Baley 2012.12.30. 21:10:05

@Konyvmolyolo: monnyuk én bölcsészmérnökként az első perctől kezdve azt kajabálom, h ebben az esetben, az áru nem klasszikus marxi értelemben kezelendő, az, h a könyvgyárból hány példányban kerül ki a fizikai és az ekönyv, két különböző könyvelési tétel, de ez nézőpont kérdése és parttalan vitát generál.
pillanatnyilag, az én igényem nincs kiszolgálva a hazai ekönyvpiacon, de reméljük, ez idővel javul :)

Konyvmolyolo 2012.12.30. 21:16:00

@eßemfaßom meg áll: "letörlöm elolvasás után"
én személy szerint ezt elfogadható gyakorlatnak tartom. Persze nem vagyok egy Lópici Gáspár, nem irányítom a közvéleményt, de ha még el is mondod másoknak, hogy jó könyvet olvastál, és NEM adod át a példányt, ezt én korrektnek érzem.
Ha meg esetleg egy-egy szuper élményt vásárlással is jutalmazol, már végképp nem lehet senkinek ellenvetése, úgy érzem.

Konyvmolyolo 2012.12.30. 21:21:04

@eßemfaßom meg áll:
Nem keverem, nem látok különbséget. Ami számomra jav, az jav.

Lehet az akár annyira éteri, mint egy márka.
Azért is fizetnek az emberek, pedig nem tudják, mennyi a bekerülési értéke.

Úgyhogy módosítom a felsorolást:
mennyibe kerül pl. egy festmény, egy üveg bor, egy zeneszám, egy cipő, egy Gucci táska, egy szoftver, egy know how "termelői áron".
Annyit adok érte, amennyiért nekem megéri.
Ha nem találok ilyet, nem vásárolok, és nem élvezem az előnyeit.

Konyvmolyolo 2012.12.30. 21:28:15

@De gustibusaut bene, aut nihil:
"nem klasszikus marxi értelemben kezelendő, az, h a könyvgyárból hány példányban kerül ki a fizikai és az ekönyv, két különböző könyvelési tétel, de ez nézőpont kérdése és parttalan vitát generál."

Ebben a logikában azt kell tetten érni, hogy kétféle módon tekintesz az árura. Mindkét esetben a fogyasztó irányába részrehajló a logika.

Papírkönyvnél ugyanis szó sincs arról, hogy annyi példány ára folyna be a kiadóba, amennyi terméket előállít. Boldogok lennének a kiadók, ha így lenne.
Csakis annyi áru ára folyik be, amennyi az olvasókhoz eljut. Ezt a logikát kell követni az e-könyveknél is.
Akihez eljut áruként, az megfizeti az árát és passz.
Aki fizet érte, azt illeti minden előny, amit az áru hordoz.

Elijah_Baley 2012.12.30. 21:40:11

@Konyvmolyolo: mondanám erre, h legyen már a kiadó problémája, h pontyosan lője be a példányszámot, de attól félek, ez az igazi gond, annyira kicsi a piac, h alig lehet itt megmaradni még sikerkönyvekkel is, nemhogy rétegműfajjal...

Konyvmolyolo 2012.12.30. 21:58:41

@De gustibusaut bene, aut nihil:
márpedig igazad van benne. Ez valóban a kiadó problémája.
Ha rosszul csinálja, tönkremegy.
Ha szerencséje van - mert a könyvkiadáshoz nagyon sok szerencse is kell -, talpon marad, és bizonyos számú bukást vagy presztízskiadványt is el tud viselni.

Ha kb. megjósolható az olvasók viselkedése, talpon lehet maradni. A jelen helyzetben az a nehéz, hogy nincs bázisunk, ami alapján jósolhatnánk, hogy mi lesz néhány év múlva.
Totál warezuralom vagy méltányos olvasói magatartás?
És még a méltányos kiadói magatartást is nehéz belőni (ld. árazás)

De azt kell mondanom, nagyon izgalmas és lelkesítő helyzet.
Panta rhei.:)

eßemfaßom meg áll 2012.12.30. 22:11:18

@Konyvmolyolo: "nem látok különbséget."

Ez baj. Még a jogalkotó is lát különbséget, és egyszerűen a felhasználás alapvetően más. Ismétlem magam: Könyvtár van, Bortár nincs.

Egyébként számodra mint kiadó számára mi változik attól, hogy én olvasás után letörlöm vagy nem a könyvet? Törléskor hallassz egy halk sóhajt a visszanyert szellemi tulajdon felől? És mitől lesz neked jobb, ha én ehelyett:
- kiveszem a könyvtárból az adott könyvet, majd mondom a Józsinak, hogy : Te Józsi, van ez a faca könyv, holnap viszem vissza könyvtárba, vegyed ki te is mielőtt más elhappolja.

ezt teszem:
-letöltöm, elolvasom, átküldöm Józsinak "Ez egy faca könyv, óvassad öregem" .

Konyvmolyolo 2012.12.30. 22:50:00

@eßemfaßom meg áll:
persze, sok szempontból van különbség.
Itt azt vizsgáltuk, érdekel-e engem a bekerülési érték. Attól függ-e számomra, mennyit vagyok hajlandó fizetni egy áruért.
Ebből a szempontból számomra nincs különbség. Nem érdekel a bekerülési értéke semminek. Csak azzal vetem össze az árát, hogy számomra mit ér a termék, áru, szellemi termék, egyéb javak.
Ez alapján döntök a vásárlás ill. a "nem birtoklás", "előnyök nem élvezése" között.

Mi változik, ha így jársz el?
Sok minden. Az olvasó hozzáállása a könyvhöz, annak előállítóihoz, annak birtoklásához ill. kölcsönzéséhez.
A tisztelet.
Ezt az hozzáállást lehet tisztelni.

Az is változik, hogy a fogalmak így tiszták és nem csúszik egyik a másikba.
Amikor kölcsön veszed, akkor kölcsön veszed és ez nem kúszik át birtoklásba.
Nem kell magyarázni a bizonyítványt.

Minden piaci tevékenység a vevő és az eladó kapcsolatán múlik.
Ha a vevő respektálja az eladót ill. azt az utat, amin keresztül az áru megtermelődik, ennek a láncnak a szereplőit, az ő munkájukat, akkor arra lehet alapozni, lehet tervezni.
Ha ez a respekt megszűnik, nincs mire alapozni, be lehet dobni a törölközőt.

A könyvkiadás bizalom kérdése. Bíznom kell a könyvben és bíznom kell az olvasókban ahhoz, hogy beletoljak egy csomó pénzt, időt, energiát egy könyv megjelentetésébe.

Miért zavar, ha letöltöd, elolvasod, átküldöd Józsinak "Ez egy faca könyv, óvassad öregem".

Azért, mert az én kontómra vagy jó fej.
A könyv nem a tiéd, nem adhatod oda neki.
Ez olyan, mintha egy étteremben az én pénztárcámból adnál borravalót.
Mindenki a saját kontójára legyen Jani.
Alapvető.

Ha úgy teszel, ahogy kértem, akkor csak infót adsz. A Véleményed a tiéd, azzal osztod meg, akivel csak akarod.

Aki pedig azt mondja, hogy ez moralizálás, az nyugodtan adjon pl. a barátnője pénztárcájából borravalót a benzinkúton.
Remélem, érzitek a különbséget.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2012.12.31. 02:57:43

@eßemfaßom meg áll: autótár van: úgy hívják, hogy autókölcsönző, esetleg carpool.

waces · http://blog.waces.hu 2012.12.31. 08:30:35

@szakértőbb: talan ha lenne valasztek a kurrens irodalombol (ertsd friss megjelenesek es nem mekes ingyenes konyvek vagy senki altal nem ismert ujhullamos irok) is akkor tobben vasarolananak (en is vettem mar magyar e-konyvet. jot is meg rosszat is. de osszesen talan par darabot. amazonon idaig nagysagrendileg 3.000 usd-nyi konyvet. ez a difi). majd ha lesz normalis kiado, aki felvallalja az e-konyv kiadast (minosegi szinten), akkor visszaterhetunk ra :) a tobbi kiado meg vesszen, ertuk nem kar

waces · http://blog.waces.hu 2012.12.31. 08:39:43

azert en itt a nagy vitaban meghallgatnek par irot is. mert nekem ez erosen ugy tunik, hogy csak a kiadok siratjak a penzuket. kicsit arra emlekeztet, amikor egy jo baratomat (aki magyarorszagon is es a europaban is igencsak ismert es elismert gitaros, jopar zenekar oszlopos tagja illetve session zenesz) megkerdeztem, hogy mennyire zavarja az mp3/flac terjedese. a valasza az volt, hogy semennyire, mert itthon az eladasok/radios lejatszasok utan kapott penz (ugy, hogy egyes szamaikat unalomig jatszottak a kereskedelmi radiok illetve hazai viszonylatban es a mufaj keretein belul eleg szepen adtak el lemezeket is) kb egy tisztesseges berugasra eleg, de mondjuk az 1-2 millas gitarokat nem abbol fogja venni. viszont "warezzal" sokkal tobb emberhez eljut a zeneje, es akinek tetszik elmegy a koncertjeikre -> bevetelt general.
szoval a kiadok siras inkabb csak szanalmas, mint mervado (nyilvan ok se akarnak lemondani arrol a bevetelrol, ami kvazi munka nelkul kerul a szamlajukra), de nezzuk mar meg ezt iroi oldalon is. mondjuk olyan ironal, aki kepes 1.000 db konyvnel tobbet eladni

ekat 2012.12.31. 09:32:53

@Konyvmolyolo: Gondolkoztam, és köszönöm, főállásban mindig is szívesen csináltam volna bármit, ami könyvekkel vagy szövegekkel kapcsolatos, de mivel azzal nemigen tudnék normálisan keresni, így másra álltam rá, és emellett nem szeretnék mást is csinálni, mert akkor nem tudok kedvemre netezni meg olvasni.... De ha lesz e-könyvetek, ígérem hogy veszek, és jelezni is fogok, ha hibát látok. Már csak azért is, mert minden munkahelyemen híres voltam arról, hogy ránézek egy oldalra, és azonnal meglátom az elütést, nem tudom, hogy csinálom. :-) /Igen, tudom, itt a beírások során volt nekem is több, de nem nézegetem a hozzászólásomat se írás közben, se a végén, ezért csak utána láttam őket./

ekat 2012.12.31. 09:50:22

@waces: Hogy én mennyire egyetértek...most mit vegyek? Noname írók fejtegetéseit érdektelen témákról, vagy Vass Virágot, akinek a stílusát már Nők Lapjás korában is utáltam, (és az általa aláírt cikkeket rendszeresen olvastam előtte máshol, pl. a német Cosmopolitanben,) és nem is váltott stílust azóta se? Vagy a Szürkét.... kíváncsiságból letöltöttem olyan helyen, ahol amúgyis járok, pár oldal után konstatáltam, Romana/Júlia/Bianca-stílus, rossz fordítás. (És ez a hapsi ír?!?) Letöltöttem németül, angolul is, na úgy se jutottam vele tovább, a könyv ugyanolyan színvonaltalan maradt. (Bár talán huszonéves koromban, a Romana stb. időszakomban tetszett volna.)
Szóval mit olvasnék magyarul? :-(

szakértőbb 2012.12.31. 10:11:13

@waces:
Talán igen, talán nem. Szerintem nem.

szakértőbb 2012.12.31. 10:18:45

@waces:
Nem lesz "akkor", mert arra, hogy "hat talán fogok venni", abba senki nem fog befektetni, mert minek?

Ha Te 3000$ dollűrt otthagytál az Amazonnal, akkor OK, a te olvasodon van legalabb egy legalis konyv. Mar csak a maradek 99 ezer olvasonak kell(ene) vasarolnia (feltettem, hogy legalabb ezer vasarlas mar tortent:-))

szakértőbb 2012.12.31. 10:26:52

@ekat:
Hát ha benézel csak és kizárólag a multimediaplaza.hu-ra, és náluk nem találsz 1 db könyvet sem, ami érdekelhet, akkor Neked szerintem nem is lesz soha olyan magyar nyelvu kotet:-)) (mrmint amit megvennél)

(Nincs ezzel gondom, csak az olyan érvelés, hogy "nincs mit olvassak magyarul", hááááááát.... LOL)

eßemfaßom meg áll 2012.12.31. 10:27:55

@Komavary: Amennyiben évi jelképes dijért el lehet hozni egy autót 3 napra és ezt tesztőleges számban egy lehet isméteni egy évben (gyak. ingyen használhatsz tetszőleges számu autót) akkor igazad van. Hol van ilyen kölcsönző?

eßemfaßom meg áll 2012.12.31. 10:34:27

@Konyvmolyolo: "Az olvasó hozzáállása a könyvhöz, annak előállítóihoz, annak birtoklásához ill. kölcsönzéséhez.
A tisztelet."

Ez a bullshit része. Te kiadó vagy, üzletember, neked a profit kell hogy számitson, az meg pont ugyanannyi akár könyvtári könyvet olvasunk el ketten akár letöltöttet.

"Ez olyan, mintha egy étteremben az én pénztárcámból adnál borravalót."

Amennyiben az a borravalo 0 Ft (márpedig akár könyvtári akár letöltött könyvet olvas el a Józsi az ajánlásomra, a te pénztárcádban ez 0 Ft-ként jelenik meg) van bármi gyakorlati jelentősége, hogy a te pénztárcádból származik az a 0 vagy az enyémből?

ekat 2012.12.31. 10:36:02

@szakértőbb: Gőzöm nincs, mi az a multimediaplaza.hu, de már nagyon unom ezt a témát, és nem is folytatom Veled, mivel ezekszerint úgy véled, hogy hazudok, hogy több áruházban jártam kifejezetten vásárlási céllal, nekem meg semmi szükségem arra, hogy bármit bizonyítani akarjak Neked vagy bárkinek.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2012.12.31. 10:40:58

@ekat: "Gőzöm nincs, mi az a multimediaplaza.hu"

Erről beszélünk. :D

ekat 2012.12.31. 11:11:05

Oké, megnéztem, a szokásos aligválaszték. De egy érdekelhetett volna, így regisztráltam, letöltöttem egy részletet, és elkezdtem olvasni. Először úgy tűnt, hogy a jobbik rossza fordítás, azaz csak nagyon magyartalan, de aztán eljutottam addig, mikor egy Szolgálat rendszeresen ellátja a forrú italukat vízkővel, és itt hagytam abba... a fene a smucig, magyarokat-támogatni-nem-akaró pofámat, ezt sem veszem meg! :-) Mondjuk annyira nem lepődtem meg, a múltkori Indexen vesézett részlet is ettől az írónőtől volt, lehet, hogy ugyanaz fordította.

waces · http://blog.waces.hu 2012.12.31. 11:14:02

@szakértőbb: ne fektessenek be. de akkor ne is rinyaljanak a kiadok (foleg, hogy nincs hozzaadott ertekuk). mindenesetre kicsit legbolkapott azt allitani, hogy "ugyse venne senki" (ld dvd/br piac. amig irrealis volt az adathordozok ara kevesen vettek, amikor rajottek, hogy "ja, olcsobban lehet megveszik" lass csodat es fogynak a dvdk/br-ek.

waces · http://blog.waces.hu 2012.12.31. 11:20:52

@szakértőbb: nemar, hogy a multimedia plaza legyen az alfa es az origo. igen vannak ott konyvek. amiknek a jelentos resze olyan tavol all a kurrens/keresett/toplistas irodalomtol, mint mako jeruzsalemtol. igen lehet azt mondani, hogy olvasd azt (ez kicsit eszi nem eszi nem kap mast hozzaallas). de ne a kabatot varjuk mar a gombhoz plz. nezd meg mire van igeny (mondjuk mi az a top 50, amit megvesznek papirkonyvben es mutasd meg plz, hogy azok hol vehetoek meg elektronikusan). biztos izgalmas lehet olyat olvasni, ami egy kicsit se erdekel (es lehet talalok kozte olyat, ami utana tetszeni fog).
de akkor segits. rapillantok a kozelebbi konyvespolcomra (papir konyvek, megvasarolva nem ellopva): king osszes (magyarul es kb osszes angolul), ian watson osszes (magyarul es angolul), shadowrun/dragonlance/forgotten realms osszes itthon megjelent, clarke osszes, alapitvany osszes, clive barker osszes (angolul, magyarul), breat easton ellis osszes, csomo star wars es egyeb sci-fi/fantasy, tolkien osszes (angolul, magyarul), martin osszes. ezeket _magyarul_, normalis e-book formaban hol is vehetem meg? (es en leszek a leghalasabb ha mutatsz olyan helyet, amit nem ismertem).
mert hiaba kaphato sheenard vagy cayla a multimediaplazaban, ha nem erdekelnek (ergo papirkonyvkent se vennem meg)

erasmus4 2012.12.31. 12:50:11

@waces: Éppenséggel a Delta Vision nemrég elkezdett e-könyveket is árulni 999Ft/ db áron köztük van FR is és később biztos bővül.

waces · http://blog.waces.hu 2012.12.31. 12:54:22

@erasmus4: igen, naluk alalkul, hogy elkezdtek a beholder, szukits konyveket kiadni. es a 999 ft realis ar hozza.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2012.12.31. 12:55:48

@waces: ööö... pl. a deltavision boltját nézted?

www.deltavision.hu/webaruhaz/ebook

(mert gondolom a galaktikás meg az adastrás scifik/fantasik már untatnak. )

Nincsen még minden, de pl. akár csak fél évvel ezelőtthöz képest is rengeteget javult a helyzet.

waces · http://blog.waces.hu 2012.12.31. 13:05:36

@Komavary: igen, naluk latszik, hogy egyre tobb es tobb konyv van (oszinte leszek kb fel eve neztem oket es akkor meg szinte semmi nem volt). bizzunk benne, hogy tenyleg sok konyvet kiadnak (igen, 4 forgotten realms is tobb mint a semmi, vagy mint ami fel eve volt, de ez meg nagyon a kezdet).

waces · http://blog.waces.hu 2012.12.31. 13:06:29

@Komavary: raadasul a magus regenyekert kulon jopontot beirtam nekik :)

waces · http://blog.waces.hu 2012.12.31. 13:08:03

@waces: a negativumot meg az ido kereke miatt. azt a regenyfolyamot csak egyben szabad kiadni. annak nincs sok ertelme, hogy i-ii kotet utan hosszu csend, majd xii-xiii

szakértőbb 2012.12.31. 14:09:33

@ekat:
SZia!
Nekem nem kel bizonygatnod, mert en meg mar nagyon unom ezt a vennek, de nincs mit:-)))
Mondtam, ha elfogy itthon 100 ezer ekonyv, akkor beszelgessunk errol legkozelebb , hogy az olvasok akarnak-e venni. vagy sem:-))

(az mondjuk gaz, hogy a multimediaplazat nem is tudod, mi...)

glezmen 2012.12.31. 14:12:55

ez a kerdes meg nagyon sokaig nem fog megoldodni...
en az e-konyvtaram nagy reszet 'kalozul' szereztem be. egyreszt azert mert hivatalos, legalis uton NEM erhetok el, masreszt ha elerheto is, irrealisan draga, harmadreszt meg sokkal kenyelmesebb villanyon olvasni mint papiron
vettem mar jonehany e-bookot, a kozos bennuk hogy mind viszonylag alacsony aru (a legdragabbakert talan 1500-at adtam /db, de az tenyleg nagyon jo volt, meg is erte :) )
legutoljara a Ready Player One-t olvastam el e-bookkent. warezoltam.
viszont megvan a konyv papiron is (sot, ket peldanyban: magyarul es angolul is :D)
en egyebkent egyertelmuen a 'csomag' verziot tamogatom: legyen papirkonyv + ebook egyutt, a papirkonyvnel minimalisan dragabban
a jo konyveket ugyis megveszem papiron is miutan elolvastam (pl. a fenti 1500 ft-os ebook papirvaltozatat is keresem), igy kisebb lenne a kiadas

glezmen 2012.12.31. 14:13:45

jut eszembe, a multimediaplazanal magy NAGYON regota nincs felaras napi akcio, pedig rendesen vasarolgattam beloluk, aztan miota nincs, azota semmit :D
nem lesz? :S

Konyvmolyolo 2012.12.31. 14:14:23

@ekat:
Rendben, köszönöm előre is.:)

Ja, érzék kérdése.
A "legviccesebb" az, amikor nyomdafriss könyvet nyit ki az ember, és az első pillantása egy hibára esik.:( :)

szakértőbb 2012.12.31. 14:16:46

@waces:
SZo sincs rola, hogy az lenne az origo. Mondtam egy peldat, ahol vannak konyvek (talan a legnagyobb legalis magyar valasztek).
Scifit nem olvasok, azokat ne en soroljam.
De ahogy latom, Ti egyiknel sem vagytok naprakeszek, ehhez kepest egeszen jol megy a szajkarate, hogy nincs valasztek...
Valoban nincs kozelsem akkora, mint kene, nem ezen vitatkoztam.

Az, hogy nem akarnak vasarolni, nem legbol kapott, de nem akarom ismetelgetni. Amig egy konyvbol 100 pedlany eladasa mar magyar rekord, addig nem lesznek ekonyvek! (Ezt ajanlom konyvmolyolo szives figyelmebe is, hogy ne erje meglepetes... :-(( )
Beke Veletek! :-)

Konyvmolyolo 2012.12.31. 14:30:05

@eßemfaßom meg áll:
Ja, ha te mondod meg, mi számít nekem, akkor persze mindegy.:P

Nekem meggyőződésem, hogy azért volt eddig minden üzleti tevékenységem eredményes, mert tudom, milyen az, ha a vevőt hülyének nézi valaki vagy lenézi.
És ezt minden határon túl kerülöm.
Nem kell elhinned, de a kérdésedre ezen az alapon született meg a válaszom.
Az, hogy kivonni tudni kell, csak a minimum.

0 Ft - nem nulla a borravaló, hiszen a haverod nem értéktelen terméket kap tőled.
Az egyszerűség kedvéért hagyjuk ki a kiadót, és legyen magánkiadás, amit tovább adsz.
Ha más nem jár érte mondjuk, mert kölcsönzésről van szó, csak a köszönet, azzal sem neked tartozik a haverod, hanem a szerzőnek.

Márpedig, ha te adod neki, neked fogja megköszönni, és te leszel a jó fej a szemében.

Mindenféle érték van a világon.

waces · http://blog.waces.hu 2012.12.31. 14:32:24

@szakértőbb: vannak csak eppen olyanok, amiket kb senki nem olvas el (ez nem jelenti azt, hogy ezeket kene venni, ha mas nincs). a deltavision tolem kapja a legnagyobb dicseretet a folyamatos fejlodesert (van meg hova, de naluk legalabb latszik a szandek). ezen kivul szerintem az itt kommentelok igencsak kepben vannak (most komolyan, az altalam felsorolt listabol lehuzhato 5 max 10 konyv. ez semmi).
de felolem ne legyenek hivatalos e-konyvek. akkor marad a warez es senki nem fog nyugtalanul aludni miatta (mivel ez tovabbra sem lopas, hiaba is probalod annak beallitani). amig a kiadok hozzaallasa nem valtozik, addig nem vard el, hogy a tartalomfogyasztoke (akiket ki kene szolgalniuk) valtozni fog.
beke veled :)

szakértőbb 2012.12.31. 14:43:36

@waces:
EN nem allitottam be lopasnak, ne keveregjunk folyton.

Ha picit visszaolvasol, legalabb kettotokrol kiderult, hogy nincs kepben a valasztek kapcsan... Mas mindenki bizonyara:-)

Semmikeppen nem kell olyat venni, amit senki nem olvas/nem erdekel. De pl. Ulickaja vagy eppen Gaardner aligha ez a kategoria. (En nem a szurke akarhany arnyalata tipusu szemeteket emlitenem, remelem, nem baj).

eßemfaßom meg áll 2012.12.31. 14:45:31

@Konyvmolyolo: Ha nem a rózsaszin unikornis szemszögéből nézed a szivárványon át amit irtam, hanem a realitás irányából akkor az a 0 pont 0. Persze ha levezeted nekem, hogy a könyvtárból elolvasott könyv x>0 Ft bevételt eredményez neked mint kiadónak, akkor elfogadom az álláspontodat.

Konyvmolyolo 2012.12.31. 15:26:06

@eßemfaßom meg áll:
Egyrészt én szeretem a rózsaszín unikornis állapotot. Meglepődnél, ha tudnád, milyen jól működik. Ráadásul jól is érzem magam ebben a bőrben.:)

De legyen, akár le is vezethetem:
Nem vagyok perfekt valószínűségszámításból, de biztosan nem 0 a valószínűsége annak, hogy valaki vásárol, ha nem adod tovább a "kölcsönzött" könyvet.
Nem biztos esemény, de ha csak elmondod egy embernek, hogy olvastál egy jót, >0 a valószínűsége, hogy megveszi.

Minél több ilyen van, annál inkább közelít az egyhez a valószínűség, annál nagyobb az esély, hogy a bevétel is meghaladja egyszer a 0 Ft-ot.

Persze lehet mondani, hogy akkor is pozitív a valószínűség, ha tovább adod.
És ez így is van. De biztosan kisebb, sokkal több olvasó kell hozzá, hogy eljuthassunk a biztos eseményig.

waces · http://blog.waces.hu 2012.12.31. 15:27:29

@szakértőbb: azert mert nem latogatok minden siteot napont, az nem azt jelenti, hogy nincs kepben valaki (a deltavisiont ismertem. a multimediaplazat is). ulickaja se top 10-es, 20-as irono (es pl nem is vennem meg. olvastam. nem ragadott magaval. de ez mondjuk egyenenkent valtozik). mondjuk se ot se gaardenrt nem ertem, hogyan jon ide?

Rigor_mortis 2012.12.31. 15:37:17

@Konyvmolyolo: Ne haragudj, de a nevem nem írom le, mert ezt a nikket több más helyen is használom. Annyit viszont elárulhatok, hogy több mint 20 évig dolgoztam kiadói szerkesztőként. Még az átkosban kezdtem, amikor egy könyvre (ma már röhejesnek hangzik) 1-2 hónap kiadói munkát is fordítottak, és az előkészítőn kívül 3 korrektúrafordulója volt egy-egy műnek. Tudom, ma már irreális ez az elvárás, de az sem "ideális", hogy sok kiadó még szerkesztőt sem alkalmaz, és jó, ha egy korrektúrafordulója van egy könyvnek.

Átéltem a gengszterváltás utáni kaotikus könyvpiaci rablóprivatizációt (amelynek a levét még ma is isszuk), amikor utcai könyvárusból, meg simlis újságíróból lehetett "könyvmogul", és a kis halak - amelyek letojták az írott és íratlan szabályokat - felfalták, de legalábbis tönkretették a nagy halakat (azaz a nagy tapasztalatú, kiváló szakembergárdával rendelkező nagy kiadókat).

Ma már valamivel konszolidáltabbnak érzem a helyzetet, bár a 90-es években a könyvkiadásnak okozott kárt - szerintem - a szakma máig sem heverte ki. Mindenesetre az biztos, hogy még ma is sokan halásznak a zavarosban.

És akkor térjünk vissza az e-könyvekre. Én Mo-n egyetlen reális megoldást látnék arra, hogy jelentősebb réteget lehessen fizetésre rávenni. Egyfajta könyvtárszerű előfizetési rendszer bevezetését. Mondjuk havi 1000 forintért valaki letölthetne 5-10 rendesen megszerkesztett könyvet a papírkiadás megjelenése után 1 hónappal. Természetesen a teljes kiadói választékból. Ez bőven elég lenne az olvasónak is és a kiadó is profitálna belőle. (Természetesen lehetnének kivételek, ha mondjuk nem sikerülne megszerezni az e-kiadás jogát, vagy az túl drága lenne.)

Minden más rendszer, véleményem szerint, járhatatlan. Röhej, például, hogy a Kindlevarázs most már jogdíjmentes, MEK-ről letöltött könyvek mobira konvertálásáért 1000 forintos nagyságrendű árat akar szedni. Ennyit legfeljebb vadiúj, igényesen kiadott műért adnék (és valószínűleg így gondolkozik a többség).

Én úgy érzem, hogy Mo-n sokáig a fő beszerzési forrás az "illegális" letöltés, vagy ha úgy tetszik "lopás" (ami nyilvánvalóan hülyeség, bármennyire is erőltetik ezt a kiadói és a terjesztői "szakemberek"), mert egyszerűen nem fogják fel (illetve nem akarják belátni) a szakmabeliek, hogy egy e-könyvért max. a papírkönyvnek a felét (de inkább kevesebbet, szerintem a lélektani határ 1000 forint körül van) hajlandók kifizetni az emberek. Persze a letöltés - még érdemleges választék esetén is - megmaradna, de azért látnának valami "plusz" pénzt a munkájukért a kiadók is. (Ez a változat viszont valószínűleg a terjesztők leghevesebb ellenállásába ütközne...)

eßemfaßom meg áll 2012.12.31. 15:37:33

@Konyvmolyolo: Szeretheted a rózsaszín állapotot, de feltételezem a könyvelőitek nem szerepeltetik a bevételi oldalon a szeretet/köszönöm/boldogság pénznemeket, csak a forintot.

Annak meg pont ugyanannyi a valószinüsége, hogy Józsinak annyira megtetszett a digikönyv és megveszi a polcra, mint amennyi arra, hogy elolvasta könyvtárból és megveszi a polcra.

Mindegy, ez már totál értelmetlen szituációgyártás elszakadva a realitástól.

eßemfaßom meg áll 2012.12.31. 15:43:06

@Rigor_mortis: "Egyfajta könyvtárszerű előfizetési rendszer bevezetését. Mondjuk havi 1000 forintért valaki letölthetne 5-10 rendesen megszerkesztett könyvet a papírkiadás megjelenése után 1 hónappal."

Like, mondaná a művelt eszkimó.

"MEK-ről letöltött könyvek mobira konvertálásáért 1000 forintos nagyságrendű árat akar szedni."

A fentebb emlitett mediaizé oldalon véletlenszerűen rákerestem Gárdonyi A bor c. alkotására. MEK-en fent van, itt 990Ft-ért megvásárolható.

waces · http://blog.waces.hu 2012.12.31. 15:45:48

@Rigor_mortis: igy van. ez egy teljesen jo modszer lenne.

ekat 2012.12.31. 15:48:17

@Konyvmolyolo: Igen... gondolom, ezért is van az átlagnál több bajom minden hibával, na meg mert gyorsan olvasok. Elkezdem, 'robognék', de folyton megakaszt valami baromság... így nem lehet rendesen olvasni.

ekat 2012.12.31. 15:59:48

@waces:Mert biztos őrülten más 10-20 thrillert találok a Shopline-on, a Bookandwalk-on és az ekönyv-oldalon kívül máshol nézelődve... wow...

waces · http://blog.waces.hu 2012.12.31. 16:04:41

@ekat: ja 10-20 _milyen_ thrillert? kate van dyke es m.c. beaton. mondjuk ugy, hogy egyikuk sem egy clive barker :)
mert megint ott vagyunk, hogy gombhoz a kabatot. ha majd random ismeretlen thrillereket akarok olvasni, akkor ok, de mi van abban az esetben ha a kedvenc iroimat szeretnem elektronikusan olvasni ugy, hogy megveszem oket? mert ott tovabbra sincs semmi (ld a par hozzaszolassal ezelotti listam)

ekat 2012.12.31. 16:14:01

@Rigor_mortis: Pont ezt javasoltam én is. :-) Én úgy vagyok vele, hogy olyan akár-el-is-olvashatnám könyvért adnék ezret, ami komolyan érdekel, azért 1.500-2.000 forintot is. (Persze ha normálisan meg van szerkesztve, amúgy nem kell ingyen sem, gagyinak bizonyuló letöltöttet is azonnal olvasás nélkül törlök.) A könyvtáras dolog nekem megérne havi kétezret is, hiszen azalatt 4-8 könyvet biztos elolvasnék. Mikor az Amazonnál kedvenc írónak a könyve újonnan jelenik meg (papírkiadással egyszerre vagy előbb), akkor azért annyit adok, amennyit kérnek, mert el akarom olvasni íziben. :-) A 18 dolláros Harlan Cobent pl. már előrendeltem márciusra.

ekat 2012.12.31. 16:16:07

@waces: Ne is mondd, meg T.Oroszlánkirály Teas, na abból elég volt nekem az a 10-20 oldal a Szürkében ahhoz, hogy ingyen se akarjam olvasni. :-)

ekat 2012.12.31. 16:19:34

@waces: Nem emlékszem, mit írtál, tudsz-e angolul, de nekem a random ismeretlen thrilleríró-iránti igényeimet napi olyan 10-20 ingyenes könyvvel elégíti ki az Amazon. :-D Azaz elégítené, mert már rájöttem, hogy nemigen érdemes elolvasni őket, regényekben már a deal-re vadászom inkább.

waces · http://blog.waces.hu 2012.12.31. 16:49:32

@ekat: jaja. pixel of ink hirlevel nalam is jon :) voltak mar jo ingyenes v olcsositott dealek benne

gaborm · http://gaborm.blog.hu 2012.12.31. 16:59:56

Ha mar konkret megoldasokat ajanlgatunk akkor megjegyzem, hogy a multimediaplaza.hu mellett az ekonyv.hu -ra is erdemes szemet vetni. Kicsit docogosen indultak a txtr cuccal de mostanra egesz szep ekonyv kollekciot fel tudtak vonultatni. Es ahogy elnezem az ar osszehasonlitasban a legolcsobbnak tunnek. Na meg a Bookline is kezd belehuzni e tartalommal, gondolom a cikkek az Amazon kozeledterol (meg ha semmi alapja sincs a pletykaknak :D ) lepesre osztonzi a hazai konyvpiaci szereploket.

szakértőbb 2012.12.31. 17:33:36

@Rigor_mortis:
Szia!

Miután jól kiröghögted magad:
>Röhej, például, hogy a Kindlevarázs most már jogdíjmentes, MEK->ről letöltött könyvek mobira konvertálásáért 1000 forintos >nagyságrendű árat akar szedni. Ennyit legfeljebb vadiúj, >igényesen kiadott műért adnék (és valószínűleg így gondolkozik >a többség).

Konkrétan mely kötetekre gondolsz?
A Kindlevarázson nem konvertált, hanem szerkesztett kötetek vannak (nem tudom, tudod-e, mi a különbség).
A pénzért árusított kötetek NEM a MEK-ről vannak ott, ha jól látom, de cáfolj meg nyugodtan. Nos melyek azok?

Ahogy itt olvasgattam egyébként, az jött le, hogy a munkát meg kell fizetni - az 1000 Ft-tal messze nem lenne megfizetve:-P

szakértőbb 2012.12.31. 17:36:42

@waces:
Gaarner meg Ulickaja hogy jo ide? Igenyes olvasnivalora pelda.
Ulickaja tudtommal bizony az altalad mondottal ellentetben a top kategoria, ahogy Gaarner is. De semmi jelentosege, csak irtam par peldat igenyes, mai irodalomra.

waces · http://blog.waces.hu 2012.12.31. 17:40:24

@szakértőbb: es hol? mert mondjuk alexandran nezve uckaja mondjuk 30-40 kozott van, gaarner nincs az elso 100-ban.
de ugy latom nem akarod megerteni, hogy nem a gombhoz varjuk a kabatot. barmennyire is jo (mar akinek) ulickaja, ha nem azt akarom megvenni, akkor kb annyira felesleges (szamora), mint t.o. teas :) (az meg, hogy mi igenyes es mi nem az nem lehet vitalap, mert izlesek es pofonok ugye)

szakértőbb 2012.12.31. 17:41:14

@Rigor_mortis:
"Mondjuk havi 1000 forintért valaki letölthetne 5-10 rendesen megszerkesztett könyvet a papírkiadás megjelenése után 1 hónappal."

Vagyis 100-200 Ft-ot adnál egy rendesen megszerkesztett, általad kiválasztott kötetért. Erre azt mondanám, hogy majd ha Te is ennyiért dolgozol, akkor kívánj ilyeneket:-))
Na, ez jelzi kb. hogy mennyire hajlandó valaki fizetni Magyarországon ekönyvekért 2012 utolsó napján...

waces · http://blog.waces.hu 2012.12.31. 17:42:20

@szakértőbb: semmivel nincs tobb munka, mint egy rendesen megszerkesztett papirkonyvvel (amibol egyre kevesebb van), viszont olcsobb az eloallitas es terjesztes. a papirkonyvek se ernek 3-4-5-10k hufot (regenyekrol beszelunk)

szakértőbb 2012.12.31. 17:48:14

@waces:
Teljesen igazad van (mondjuk a "slágerlista nem értékmérő" abban gondolom egyetértünk:-))

Számomra az általad felsorolt könyvek feleslegesek, akár meg se írták volna őket... És?
Nem vagyunk egyformák, nem azonos az ízlésünk, nem ugyanazt szeretjük olvasni.

"de ugy latom nem akarod megerteni, hogy nem a gombhoz varjuk a kabatot."

Igy van. Amíg mindkét fél nem lép valamit, addig nem lesz semmi... Én az olvasók szempontjából javasoltam a "mindenkinek legyen 1 megvásárolt ekönyve" gesztust. Ezzel lehet bizonyítani a "vásárlási szándékot". (Nevezhetjük adakozásnak, áldozatnak a kultúra oltárán, ahogy akarjuk:-))
Enélkül meg azt mondom, hogy nincs szándék se.

A kiadók meg azt tesznek, amit akarnak, ahhoz nem fűznék hozzá semmit.

szakértőbb 2012.12.31. 17:52:31

@waces:
A semmivel nincs több munkát nem tudom, mire értetted, de a papírkönyvekkel se 200 Ft-nyi munka van.

Minden mély kalkuláció nélkül azt mondom, legyen egy könyvben 100 ezer Ft "munka" (papír, terjesztés, minden nélkül). Ezt az elképzelt 200 Ft-os áron 500 db hozná be (ami még mást nem is finanszírozott...).
Dwo 100-as pizzájára 3 nevező volt, ennyi kötet érte el a 100 (!!!) eladást.

waces · http://blog.waces.hu 2012.12.31. 17:56:02

@szakértőbb: igy van. en se azt mondtam, hogy a toplistak mervadoak (szamomra), de azokat a konyveket _veszik_ -> e-konyveben is azokat keresnek elsosorban. (nyilvan ha vki tolsztoj rajongo, akkor o meg azt fogja).
nem allitottam, hogy az altalam felsorol konyvek mervadoak. en ezeket szeretem, ezeket vettem es veszem meg papiron (sot a kingeket minden kiadasban is, de ez mar beteges :) ). es ezeket gondolkodas nelkul megvennem e-konyben is (legalabb is a legtobbet, mert mondjuk az ujabb forgotten realms konyvek kevesse jok :) ).
amig nem a kurrens konyveket aruljak a kiadok, addig egy nagyon szuk reteg (pl az adott iro rajongoi) fogjak megvenni a konyveket. ennek kell valtozni.

a mindenkinek legyen egy megvasarolt e-konyve gesztust tamogatom (es nem csak azert, mert egynel sokkal tobb megvasarolt konyvem van :) ). eloszor a kiadoknak kell lepni es megteremteni a lehetoseget a vasarlasnak (ez nagyjabol mar alakul).
ha visszanezel par evvel ezelottre akkor mindekni azon sirt, hogy a torrent (akkor meg dc++ vagy kazaa) megoli a zenet a filmet stb. nem olte meg. sot.

eßemfaßom meg áll 2012.12.31. 18:01:03

@szakértőbb: a könyvtári könyv még ennyibe se kerül, azt se a kismókusok hordják össz eszeretetből. Ez van, meg kell szokni, hogy a digitális tartalomért el lehet kérni offline tartalom árát, csak akkor senkinek nem kell.

waces · http://blog.waces.hu 2012.12.31. 18:04:06

@szakértőbb: nem tudom, hogy konkretan egy papirkonyv kiadasa mibe kerul (vannak itt, akik igen, majd ok megirjak). de tegyuk fel, hogy 100 egyseg (jogdij, szerkesztes, korrektura, nyomtatas, szallitas, raktarozas, reklam, mittudomenmegmi). ebbol a jogdij, szerkesztes, korrektura megvan az ekonyvnel is, de nincs nyomtatas, szallitas, raktarozas. tehat legyen mondjuk 50 egyseg. kell hozza infrastuktura (szerverfarm, miegymas) es ugyan ugy kell reklamozas (bar a nyomtatott reklam ara > digitalis, banneres tortenet, de mondjuk ezt vegyuk arban egalnak). igy legyen 70 egyseg. es szerintem aranyaiban nem sokat tevedtem (de ha igen, akkor bocs es kivancsian varom a konkretabb aranyszamokat). es ha egy papirkonyvet 10 penzert adsz, mig digitalisan 8 penzert, akkor tobbet fog hozni a konyhara.
a gond az, hogy a papirkonyvek arahoz viszonyitunk, ami itthon irrealisan magas. (pl. uj king regeny paperback: 4.990 ft, amazonon: 8.16 usd (1.802 ft) a kindle kiadas, 12.69 usd (2.803 ft) a paperback es 21.52 usd (4.754 ft) a hardcover). na ez a difi

szakértőbb 2012.12.31. 18:11:25

@waces:
Már nagyjából egészen jól közelednek az álláspontjaink. :-))
Annyit még hozzátennék, hogy az említett toplisták azért sem mérvadók, mert ekönyveket nem pont ugyanazok olvasnak, mint papírt, ezért a kedvencek sem lesznek azonosak.

waces · http://blog.waces.hu 2012.12.31. 18:14:43

@szakértőbb: olyan szinten mervadoak, hogy mik azok a konyvek, amiket az emberek keresnek/vasarolnak. es vannak sokan, akik most azert veszik meg a konyvet papir kiadasban, mert nem tudjak digitalisan (nyilvan nem mindenki, de sokan)

szakértőbb 2012.12.31. 18:20:02

@waces:
Voltak már kalkulációk, de én csak egyszerűbb dolgora gondoltam, amit nem kell mélyen ismerned ahhoz, hogy meg tudd becsülni. Ne egységben gondolkodjunk.

Egy könyvnél van mondjuk korrektor, szerkesztő, ha idegen nyelvű (ugye ez itt sokak vágya), akkor fordító. Nem számoltam a jogdíjat, terjesztést, marketinget, semm-semmi semmi egyebet.

A fordítóíszerkesztő-korrektor 3-as szerintem nagyon alsó hangon sem áll meg félmilliónál. Ez 500 Ft-os áron is 1000 eladás. Magyrországon ekönyvben ez elképzelhetetlen!
És erre mondják itt azt a hozzászólók, hogy a kiadók fektessenek be ebbe. (Szerintem ha az ablakon kidobják a pénzt akkor sem járnának rosszabbul).
Tehát a csak e-könyv elképzelhetetlen. Ha papír és ekönyv, akkor több lehet/lesz a bevétel, de a költségeket is rögtön beszorozhatod mondjuk 3-4-el.
Vajon mi az oka pl. hogy az olyan tőkeerős résztvevők, akik ezt megengedhetnék maguknak, nem buknak rá erre a szenzációs lehetőségre? (Hadd ne írjam le a nevet).
Sikeres új évet és jó olvasást mindenkinek!

Rigor_mortis 2012.12.31. 18:44:32

@szakértőbb: Mea culpa, valóban nem a MEK-ről vannak leszedve, hanem a régi kiadásokból beszkennelt kötetek! Ettől még pofátlanság csomagban 800 forintot kérni értük, de mindegy, legyen ez a ti gondotok!

szakértőbb 2012.12.31. 19:10:08

@Rigor_mortis:
OK.
Én azt javasolnám, hogy áruld őket 200-ért és akkor Nálad hozzáférhetők (ahogy bármely más régi, MEK-en nem található kötetet).
Azt gondolom, Te sem várod, hogy bárki ingyen dolgozzon, nem igaz? :-))
(Amúgy ha vállalod, nekem is van pár kötetem itthon a polcon, ha 800-ért beszkenneled és megszerkeszted Kindle-re, szívesen kifizetem Neked (bárki másnak is). Az a gagyi szint teljesen elég lesz nekem, mint a Kindle-varázsé...

szakértőbb 2012.12.31. 19:11:36

@Rigor_mortis: Amúgy az ingyenes, nem MEK-kötetekért fizettél valamit? Van jó pár, nem éppen gagyi...

waces · http://blog.waces.hu 2012.12.31. 19:23:25

@szakértőbb: ez ok, de a korrektor, fordito es szerkeszto a papir kiadasoknal is megvan. tehat a nyers konyv egyszer keszul el es abbol lesz papir konyv. ua nyersanyag felhasznalhato e-konyvnek is. ehhez nem kell ujra forditani, szerkeszteni es korrekturazni.

ekat 2012.12.31. 19:28:43

@waces: Ajánlom a Kindle Buffet oldal(é)t is. :-)

ekat 2012.12.31. 19:34:43

@waces: Kingileg: Láttad 3 napja, hogy az 1092 oldalas Under The Dome kettő dollárba került? Magamévá is tettem azonnal. :-)

szakértőbb 2012.12.31. 20:40:29

@waces:
Igy is irtam, ha nezted, kulon valasztottam a kettot, mert NEM mindenbol van/kell papír.
Ha odahoz egy szerzo egy anyagot, onnan kezdodik. Eldontod, papiron/elektronikusan/mindketton akarod. A koltsegek ott indulnak (Nem annyi, hanem csak ott kezdodik, ahol irtam, normal esetben ennel joval tobb!). Az is celszeru bekalkulalni, hogy mindezt 1) elore be kell tenni 2) ahogy hallom, a terjesztokbol nem konnyu penzt kihuzni az eladott kotetek utan.
Ugy hogy el sem tudom kepzelni, miert ad ki valaki papirkonyvet:-)))
Nem tudom, azt eszrevettetek-e (:-), hogy a szerzo (ha egyaltalan kap valamit), az szinte elhanyagolhato ara a munkajanak. Ezt azert is erdemes megemliteni, mikor a kiado(k) azon agonizalnak, hogy aki letolt, az nem becsuli meg a szerzo munkajat... hát szóval aki többet keres egy könyvön, mint a szerzője, annak mondjuk szerintem kevesebb joga van önérzeteskedni, mint aki letölt!
(Ez a megjegyzés NEM a jelenlevőkről szól!)

szakértőbb 2012.12.31. 20:44:21

@waces:
Ha a papírkönyv nyersanyagban megvan, onnan valóban "aprópénz" a ekönyv elkészítése. (Mondjuk 200 Ft-os áron darabáron 100-200 példány ára:-)
Vagy Te mennyiért csinálnál meg egyet? (Kezedben az alapanyag, lektorálni, korrekturázni nem kell, csak megszerkeszteni, mondj egy bruttó összeget).

waces · http://blog.waces.hu 2012.12.31. 21:52:18

@szakértőbb: mivel a papirkonyv is egy digitalis anyagbol keszul, igy gondolom nem lehet nagy munka (vhol 5 es 15 kattintas kozott). marpedig minden papirkonyv egy elektronikus nyersanyagbol keszul.

waces · http://blog.waces.hu 2012.12.31. 21:54:18

@szakértőbb: pont ezt irtam en is fentebb, hogy kivancsi lennek egy iro velemenyere, mert szerintem kb ugyan annyit kap a megjelenesek utan, mint mondjuk egy zenesz (azt meg konkretan tudom, hogy mennyi). ebben maradektalanul egyetertunk :)

szakértőbb 2012.12.31. 22:25:02

@waces:
Azt hiszem megis csak, hogy egy pcit el vagy tevedve. Csinalnal nekem mondjuk egy MEK kotetbol egy peldanyt, ha majd raersz?
Legyen mondjuk Mikszath: Két választás Magyarországon, vagy akár Victor Hugo: 1793, jo?
(Ez a 5-15 kattintas az ev legnagyobb poenja volt, koszi!)

Legyen mondjuk a minta a Kindlevarazs-on megtalalhato peldany az utobbibol.
Érdeklődéssel várom (nem kérek kattintás számot, elég ha elárulod, hány óra alatt tudod megcsinálni:-))

Esetleg kérdezd meg Dworkyll-tol, a Vandorsolyom kisasszony hány kattintás volt? :-)))

gaborm · http://gaborm.blog.hu 2013.01.01. 01:34:40

5 perc: docs.google.com/open?id=0B5H7hbjn1N0LTHhlcERQRzhkcWM

Ha a tartalomjegyzek es jegyzetlinkeket is szeretned az egy masik 5-10 perc.

Disaclaimer: nem jartam sose a Kindlevarazson nem tudom milyen minosegi az altaluk keszitett mobi/prc. Ha valamivel tobb mint az altalam osszeklikkelt akkor elnezest. Amugy:

1 klikk: chrome kinyit
2 klikk: addressbar kijelol, beir mek.oszk.hu
3 klikk: mek keresobe beir 1793
4 klikk: talalatra klikkel
5 klikk: rtf letolt
6 klikk: calibre kinyit
7 klikk: add book
8 klikk: rtf kivalaszt
9 klikk: ok
10 klikk: meta edit kinyit
11 klikk: metadata + cover letoltes gomb
12 klikk: ok a talaltra
13 klikk: ok meta elmentese
14 klikk: open convert
15 klikk: ok to convert mobi

Ha kihagytam valamit akkor megint csak bocs.

gaborm · http://gaborm.blog.hu 2013.01.01. 03:44:50

Mivel nem hagyott nyugodni a TOC meg a jegyzet ezert elolvastam a calibre faq-t es ott azt irja HTML-bol jobban convertal. Igaz. Par extra klikk (RTF megnyit, save as html) es a generalt HTML-t adtam a calibre-hez amibol egybol csinalt szep TOC-os jegyzetlinkes mobit:

docs.google.com/open?id=0B5H7hbjn1N0LNHJKY2NrVXBqazQ

Megj.: van html letoltes is a mek-en de az nem olyan szep mint az rtf-bol html-be convertalt doc.

gaborm · http://gaborm.blog.hu 2013.01.01. 03:51:14

ja es BUEK mindenkinek bar itt csak par ora mulva lesz

Rigor_mortis 2013.01.01. 06:09:05

@szakértőbb: amit csináltam, azt ingyen csináltam, mert ez hobbi. Nyilván egy kiadó nem csinálhatja ingyen, de az elvben nem lopja el más munkáját (ami persze nem igaz, mert már általam fordított könyvet is megjelentetett kiadó minden különösebb lelkifurdalás - és fizetés - nélkül...), másrészt - jobb esetben - eddig még meg nem jelent könyvet ad ki. Tök mindegy, hogy papíron vagy digitális formában adja ki, azt mindenképpen digitális formában kell leadni és megszerkeszteni, tehát, ha vesszük az általános magyar gyakorlatot - papírkönyv az elsődleges, azon kell bejönnie a kiadás árának és a haszonnak -, akkor az e-könyvvel gyakorlatilag semmi munka nincs. A konvertálás időigényét gaborm jól demonstrálta.

Ami meg a szellemi munka "honorálását" illeti: a fordító kap ívenként 22-30 ezer forintot (inkább a középérték jellemző), a szerkesztő ívenként 2-3 ezer forintot, a korrektor ívenként 1-2 ezer forintot. Tehát egy átlagos 10 íves könyv kiadói költsége (a szellemi munkát tekintve) nagy ráhagyással 400 ezer forint. A jogdíj rendszerint a magyar kalkulált árbevétel 6-10 százaléka (amiből még le is szoktak csalni). Tehát ez az egész elhanyagolható összeg a nyomdai és a terjesztési költség mellett (amely az árbevétel kb. 60-70 százaléka).

waces · http://blog.waces.hu 2013.01.01. 08:01:59

@szakértőbb: nagysagrendileg nem tobb. irtam, hogy _kb_, mivel nem lattam meg nyersanyagot, amibol egy konyv keszul, de a lenyege az volt, hogy van egy mar megszerkesztett, korrekturazott, leforditott elektronikus alapanyag, amit nem kell megegyszer elkesziteni (nyilvan ha egy sima plain text lenne mindenfele tordeles nelkul, akkor az 5-15 kattintashoz hozzajonne a formazas is, de ez mar adott) (tudtam, hogy abba fogsz belekotni, hogy nem 5 hanem 17 kattintas :) )

Konyvmolyolo 2013.01.01. 09:43:44

@eßemfaßom meg áll: "A könyvtári könyv még ennyibe se kerül"

Arról eddig még nem ejtettünk szót, pedig fontos, hogy működő könyvtári rendszer csak működő könyvpiacra támaszkodva létezhet.
Valakinek valamikor fizetnie kell a könyvekért, különben nem fog megjelenni újdonság.
És ez nem fenyegetés, csak puszta tény.

Konyvmolyolo 2013.01.01. 10:02:07

@Rigor_mortis: "Még az átkosban kezdtem, amikor egy könyvre (ma már röhejesnek hangzik) 1-2 hónap kiadói munkát is fordítottak, és az előkészítőn kívül 3 korrektúrafordulója volt egy-egy műnek."

Ma is van jó néhány kiadó, aki a hagyományos elvek alapján gondozza a könyveket. Átlag 1-2 hónap kiadói munkát minden könyvre szánunk, de sokra többet is (ez csak a szerkesztőségi munka természetesen, nincs benne a fordítás). Két korrektúraforduló van, ami a digitális korban elegendőnek tűnik, pontosabban lehet javítani, mint a kézi szedés esetén., egyéb eszközök, pl. helyesírás ellenőrző is rendelkezésre állnak.
A Könyvmolyképző mellett így dolgozik még pl. az Animus. Gondos az Agave is, bocs attól, akit kihagytam, ők jutottak elsőként eszembe.
A fenti általánosítás nem állja meg a helyét akkor sem, ha tényleg rengeteg a pongyola szöveg és a botrányos helyesírással megjelenő munka.

Hibátlanok sosem voltak a könyvek, ez nem elvárható.
Ld. Ráth-Végh: A könyv komédiája.

Nem vitatkozni akarok veled, de ezt minden alkalommal leírom és le fogom írni, amikor valaki a teljes kiadói szakmát vádolja gondatlansággal.

Konyvmolyolo 2013.01.01. 10:13:22

@Rigor_mortis:
előfizetési rendszer - ez egy jó alternatíva. Érzésem szerint azonban még inkább szükséges hozzá a gazdag választék, mint az egyenkénti fizetéshez.
Előfizetni csak akkor fog valaki, ha biztosítva látja, hogy lesz tartósan őt érdeklő könyv.

Egyedi könyvekről pedig eldönti, hogy érdekli-e, és megveszi, ha igen.
Természetesen minden marketingeszköznek, akciónak, kedvezménynek, hűségrendszernek, stb. helye van ezen a piacon is mint vásárlásösztönző eszköznek és mint az olvasókkal való kapcsolatépítés eszközének.

"egyszerűen nem fogják fel (illetve nem akarják belátni) a szakmabeliek, hogy egy e-könyvért max. a papírkönyvnek a felét (de inkább kevesebbet, szerintem a lélektani határ 1000 forint körül van) hajlandók kifizetni az emberek"

Ezt még én sem "fogom fel". Lehet, hogy így van, lehet, hogy nem. Ez addig csak feltételezés, amíg nincs többszörösen kipróbálva.
Ráadásul messze nem igaz minden könyvre.
Pl. vegyünk egy papírkönyvben elérhetetlen, kevés ember számára értékes, de nekik nélkülözhetetlen könyvet.
Máris egyedi árazás szükséges, biztosan bukik a fenti elv.

A kiadók most kezdenek beletanulni az árazásba. (vagyis fognak kezdeni, ha egyáltalán elkezdik árusítani az e-könyveket, ugye)
Az elején biztos lesz benne egy csomó szívás, tévedés, mellényúlás, aztán majd csiszolódik. Egymásra hat a két fél.
Tanulni kell ezt is.

Konyvmolyolo 2013.01.01. 10:34:33

@waces: ahhoz, ahol azt taglalod, mennyibe kerül az előállítás:
én továbbra is azt mondom, ez indifferens.

Ha a vevőnek nem ér meg 1000 Ft-ot valami, akkor sem fogja megvenni, ha tudja, hogy 1500-ba került az előállítása.
Jó példa erre a mélyen leszállított árú könyvek piaca.
Lehet kapni papírkönyveket is néhány száz forintért.
Biztosan többe került az előállításuk, csak raktársöprés, miegyéb miatt fillérekért utánad hajítanák.
Mégsem veszed meg, mert nem kell.
Semennyit sem ér neked.

És viszont:
ha neked megér valami 1000 Ft-ot, akkor is megveszed, ha tudod, hogy töredékébe került előállítani.
Pl. gumikarkötők az őrület elején.
Filléres holmi, 10-50 Ft-ba kerül az előállítása.
Mégis elkelt 2-300 Ft-ért. Sőt, ezres nagyságrendű áron is, amikor még nagyon cool volt valami karkötőt hordani.
(a legtöbb mögött nem állt adakozás, csak áruként került a piacra)

Az előállítási ár csak egy bázis az árképzéshez, nincs olyan függvény, ami alkalmazható volna rá.

Konyvmolyolo 2013.01.01. 10:52:17

@szakértőbb: "hát szóval aki többet keres egy könyvön, mint a szerzője, "
Rendkívül ritka, hogy valaki többet keresne egy könyvön, mint a szerzője, ha roylaty-s a megállapodás.
Annak nemigen van értelme, ha azt mondjuk, a kiadó keres rajta.
Végig kell menni a tulajdonosig.

Ha mindent levonunk, és a megmaradó nettó profitból kivonjuk azt az összeget, amit a befektetett összeg bankbetétben tartása hozna, na az a könyv teljesítménye az adott tulajdonos számára.
Ez a legritkább esetben több, mint amit a szerző keres az adott könyvön. Sőt, túlnyomó részben kevesebb.

Ettől eltér az a modell, amikor nem royalty alapú a megállapodás. Ott lényegesen is meghaladhatja a kiadó tulajdonosának jövedelme a szerzőét.
De mélyen alatta is maradhat.
Itt a kockázatkerülés és a kockázatvállalás is be van árazva.

Nem véletlen, hogy a külföldiek mind royalty-ban gondolkodnak. Bíznak a munkájukban.
A hazai szerzők általában a kockázatmentes biztos pénzt választják, és az ilyen utólagos összehasonlításokkor már elfelejtődik a rizikófaktor.

Konyvmolyolo 2013.01.01. 10:57:08

@Rigor_mortis: szerkesztő ívenként 2-3 e Ft-ot?
Hol van ilyen szerkesztő? Jó?
Folyamatosan fog munkát kapni tíz ilyen ember, ha ennyiért hajlandó dolgozni.:)

szakértőbb 2013.01.01. 11:04:08

@gaborm:
Szia!

Koszi, hogy leirtad. Ha barmelyik kiado ilyen sz@rt adna ki a kezebol, nem csodalom, ha nem venne meg senki:-)
Azt viszont jol demonstralja, hogy tenyleg nincs fogalmatok rola:-)

Felkerhetnenk mondjuk KIarat biralonak, mit szolna igy ilyen ekonyvhoz:-)) Nezzetek be az igy gondozd az epb-odat/prc-det forumba:-)))
Tenyleg azt hiszitek, igy keszul az ekonyv?

Konyvmolyolo 2013.01.01. 11:11:27

@Rigor_mortis:
"a fordító kap ívenként 22-30 ezer forintot (inkább a középérték jellemző), a szerkesztő ívenként 2-3 ezer forintot, a korrektor ívenként 1-2 ezer forintot. Tehát egy átlagos 10 íves könyv kiadói költsége (a szellemi munkát tekintve) nagy ráhagyással 400 ezer forint."

Mielőtt ez bárkinek beleég az agyába, el kell mondanom, hogy teljesen hibás a számolás.
Fordítás legyen mondjuk 260 e, szerkesztés 100 e, kétszeri korrektúra forduló 40 e. Ez már önmagában, a te számaiddal számolva (kivéve a teljesen téves szerkesztői díjazást) már 400 e Ft.
DE ez NETTÓ. Nem ennyibe kerül a kiadónak, ugye.
És akkor még nem beszéltünk pl. műszaki szerkesztésről, illusztrációról, borítótervezésről, mint "szellemi munkáról".

10 ívnél a kifizetés módjától függően akár 700-1000 e Ft is lehet a nagy bruttó, amibe a kiadónak kerül csak ez a folyamat.
A hiba a számolásban tehát megközelíti vagy akár meg is haladhatja a 100 %-ot.

szakértőbb 2013.01.01. 11:12:30

@waces:
Nem a 15 vagy 17 kattintasba kotok bele, abba, hogy szerintem mondjuk a fentiek alapjan itt paran keptelenek lennenek olyan ekonyvet eloallitani, amit egy kiado elfogadna kiadasra (sot nevvel meg a netre se tennem ki). Se 15, se 17, se akarhany kattintasbol.
Ettol meg olvasgatni/"falura jo lesz" (itt szokta valaki ezt a kifejezest emlegetni).

Ma csak egyetlen dolgot nem ertek igazabol: amikor forditasi/szerkesztesi/akarmilyen hibat, meg igenyesen szerkesztett konyvet emlegettek, amit megvennetek - lattatok Ti mar olyat valaha is? :-)) (azt nem merem megkerdezni, csinaltatok-e, hiszen a fenti hozzaszolasbol latszik, hogy "johogy 17- kattintas es kesz").
Ha ennyi lenne az ekony keszitese, ezt akar ingyen is megcsinalnak a kiadok. Amugy akkor nem kell 17 kattintas, mert a kindlegen-nel meg egy bat-file segitegevel vagy scripttel megy egyetlen parancssorral is, nem koptatnam az egeremet feleslegesen.
Koszonom mindenkinek az eszmecseret!

Konyvmolyolo 2013.01.01. 11:17:43

@waces: "17 kattintas"

Wow, úgy látom, egész ütős, gazdaságosan működtethető kiadói rendszert lehetne itt létrehozni.

17 kattintás átlag sebességgel nem haladja meg a 10 percet, ugye?
Legyen az órabér nettó 6000 Ft, sztem ez nem rossz manapság.
Aki ennyiért - 1000 Ft nettó/ könyv - nekem ma gyárt PIACKÉPES ePUBot (vagyis olyat, ami miatt nem reklamál a vevő, hogy pénzt adott érte), annak szintén folyamatosan tudok munkát adni.
Komolyan beszélek.

szakértőbb 2013.01.01. 11:18:47

@Konyvmolyolo:
Es tedd hozz nyugodtan a járulékokat mindjárt, amit be lehet fizetni az peh-nek, nem úg, mind mondjuk a focicsapatok esetében:-))

@Rigor_mortis:
>Tehát ez az egész elhanyagolható összeg a nyomdai és a >terjesztési költség mellett (amely az árbevétel kb. 60-70 >százaléka).

Erdekes modon a kiadok folyton azzal jonnek, hogy a nyomda elhanyagolhato az eddig emlitetettek mellett:-)) (Hát, szerintem nem elhanyagolhato, mert 2-3 ezernel tobbet nem minden konyvbol nyomnak), de azert dontsuk mar el akkor, mi elhanyagolhato es mi nem.
Azt sem ertem, hogy ha Te bennfentes vagy, hogy tudtal ennyire melleloni:-))
Meg szerencse, hogy Konyvmolyolo egeszen realisan leirta.

Ismet csak azt kivanom, paran beallhatnatok az altalatok emlitett osszegekert a kiadokhoz dolgozni:-)
A kattintgatosokat ingyen is szivesen fogadnak.:-))

szakértőbb 2013.01.01. 11:20:28

@szakértőbb:
Elnezest az elutesekert, meg nagyon reggel van:-))

szakértőbb 2013.01.01. 11:25:44

@Rigor_mortis:
Ezt a mondatodat utolagos engedelmeddel idezgetni fogom: (persze szigoruan a szerzo feltuntetesevel):-D

"az e-könyvvel gyakorlatilag semmi munka nincs"

(@Rigor-mortis)

eßemfaßom meg áll 2013.01.01. 12:11:32

@Konyvmolyolo: "Valakinek valamikor fizetnie kell a könyvekért, különben nem fog megjelenni újdonság."

Legyen korrekt az ára. Ne 100 eladott példányon akarja a kiadó megkeresni a teljes költséget és a 101.-től nettó nyereség, mert ez láthatóan nem lesz müködöképes modell. Fentebb sirt valaki, hogy jajhát ha 200 ft lenne egy könyv akkor ezret el kellene belőle adni, mostmeg csak 100at visznek el. Ki csodálkozik azon, hogy egy nyomorult digitális állományért amit ki se lehet tenni a polcra, a kutya se ad ki többezret?

Mike76 2013.01.01. 13:10:39

@eßemfaßom meg áll: "Ki csodálkozik azon, hogy egy nyomorult digitális állományért amit ki se lehet tenni a polcra, a kutya se ad ki többezret?"

Abban a "nyomorult digitális állományban" ugyanúgy ott van maga a könyv, a tartalom, amiért az olvasni szerető ember hajlandó áldozni. Az meg, hogy nem tehető ki a polcra - ez komolyan szempont? A rossz könyv talán megjavul, ha kiteszem a polcra, a jól megírt történet meg botladozni kezd, ha csak elektronikus formában van meg?

Konyvmolyolo 2013.01.01. 13:19:01

@eßemfaßom meg áll:
igaz, az ár és a példányszám közvetlenül korrelál.
Az a dolgunk, hogy kialakítsunk egy jól működő árstruktúrát.
Nem tudom ígérni (még magamnak se), hogy elsőre sikerülni fog, de feladatnak jó.:)

Konyvmolyolo 2013.01.01. 13:39:22

@Mike76: "Az meg, hogy nem tehető ki a polcra - ez komolyan szempont?"

:) persze.
Erre is tud iparág épülni. Különböző tematikus sorozatok szekrénysor kompatibilis kötésben.
Nincs ezzel semmi baj.
Mindenki azt használja saját épülésére, amit tud.

És "eßemfaßom meg áll" jól tapintott rá, hogy nem egykettőre fogják az olvasók magát a történetet/beltartalmat önmagáért ill. az e-könyvet értékelni.

Hiszen egyrészt valóban kisebb az értéke, mert ami eddig szobadísz IS volt, az e-könyv esetén már nem az.
De nagyobb is az értéke, ugyebár, hiszen pl. skálázható a font, sokkal mobilabb, kulturáltan jegyzetelhető, stb.

szakértőbb 2013.01.01. 14:02:14

@eßemfaßom meg áll:
Nem sírt senki, csupán probalunk szamokkal alatamasztani a megjegyzéseket. Nem visznek el szazat se, 20-at visznek el, mondjuk 500 Ft-ert. Mondjam azt, hogy az oradijnak is gyenge:-P

szakértőbb 2013.01.01. 14:08:00

Mit szolnáltok például egy olyan konstrukcióhoz, hogy az itteni 200Ft/kötet hívők összedobják egy kötet költségét, valamelyik kiadó megcsinálja, és az ÖSSZES HASZON a finanszírozóké:-)) ?

gaborm · http://gaborm.blog.hu 2013.01.01. 14:57:36

@szakértőbb: bocs de pont neked nem szabadna sz@r-oznod. Kindlevarazs minosegu MEK2KINDLE koverziot kertel es kaptal X klikkbol. (Bar igazan leirhatnad, hogy pontosan milyen "minosegi" munka hianyzik az elkeszitett mobibol. Hatha hozza tudok adni par klikket...) Csak azert mert "az ev legnagyobb ponejarol" kiderult, hogy egyaltalan nem poen meg igazan belathatnad, hogy a masik oldalnak is a mondandojaban is van ne'mi szurke arnyalat ami az igazsaghoz van kozel.

gaborm · http://gaborm.blog.hu 2013.01.01. 15:18:11

Ha valaki tud nekem adni egy "nyersanyagot" (a szerkesztett korrekturazott szoveget ami a papirnak is alapja) es pontosan leirja mik a minosegi elvarasok en szivesen raszanok egy kis idot, hogy megmondjam mennyi ido elkesziteni (ha el lehetseges) mindenfajta konyvszakmai ismeret es tudas es ekonyv keszitesi gyakorlat (lasd e'n) nelkul egy total alap bekonfiguralatlan kornyezetben.

Ha sikerul akarcsak felig is megcsinalnom, akkor le lehet szurni, hogy egy hozzaertonek mennyi munkaja van vele. Itt sosem azt vitattak, hogy nincs egy ekonyvvel kulon extra munka. Hanem azt, hogy nem annyi ami megmagyarazhatna az ekonyv vegso arat a papirkotethez kepest vagy azt, hogy ez az extra valami nagymertekben akadalyozna a kiadokat, hogy minden ujonnan kiadott konyv ekonyv is lehessen ugyanakkor.

Ha nem sikerul, akkor pedig mindenki vegre belathatja, hogy az ekonyv keszitese igenis komoly szakmai ismereteket, felkeszulest es gyakorlatot kivan amire kolteni kell es lehet erre hivatkozni amikor valaki ismet a felhozza az "ekonyvet csinalni nem kerul semmibe" ervet.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2013.01.01. 15:29:12

@gaborm: minek ez a sok kattintás, van egyklikkes konverzió is. És olyan is van, aki beéri annyival. A minőségi gyártáshoz ennél több kell, még akkor is, ha az alapszöveg homogén. De utoljára az Anna Karenina volt az. Csak olvasd el a gyártástechnológiai ismertetőket, nem véletlenül olyan hosszúak. Egyébként meg csekkolj be Könyvmolyolóhoz, ha egy ezresért konvertálsz eladható minőségben, hidd el, mindenki veled akar gyártatni. Ezt tök komolyan mondom.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.01.01. 15:38:54

@gaborm: egy ilyen könyvért adnál egy fillért is? Mert bizony még a második változat is szemfájdítóan/könyvfalhozcsapósan rosszra sikerült. (Az utóbbi főleg olvasóval veszélyes.)

mojo68 2013.01.01. 17:11:57

Az 1000 Ft alatti e-könyv árat senki sem gondolhatja komolyan. 1290 Ft-ot nekem simám meg ér egy e-könyv ami érdekel, és gondolom a forgalmazónak is megéri (lásd Portal Press). Még 1500 Ft is belefér, de többet nem lennék hajlandó még egy olyan e-könyvért sem adni ami érdekel, az az warez, meg persze akkor is ha nem lehet megkapni legálisan. Mindkét esetben bukott velem 1290-1500 Ft-ot a legális piac. Igen azért vettem olvasót hogy olcsóbban jussak az olvasnivalóhoz. „Akinek van pénze drága e-olvasóra annak nem igaz hogy nincs pénze könyvre” nem szó szerint idézve. Igen valóban drága volt a cuccos de 3-5000 Ft helyett 1290-1500 Ft é már is elég hamar meg van az ára főleg ha 3-5000 Ft helyett ingyé van (mert nincs vagy szerintem túl drága).
Valaki azt írta hogy aki nem tud magának venni annyiért amennyibe most kerül az inkább dolgozzon többet olvasás helyett (szintén nem szó szerint idézve). Na, annak ny@sgem. Kicsit bővebben: nem tudom ő hol dolgozik de én az egészségügyben és nem orvos ként, és amint írták ők sem keresik szénné magukat, hát még mi „szaktrógerek”. Nem iszom, nem dohányzom több mint 3 éve nem voltam nyaralni, nincs 3 gyerekem és még így is ötször meggondolom azt az 1500 F is. Igen néha én is „lopok” de csak a fent említett okokból, tudom nem mentség. Tehát van legális e-könyv az olvasómon (egynél jóval több) de akad bőven saját készítésű és letöltött is.

Én hajlandó vagyok venni e-könyvet tessék nekem eladni. :-)

eßemfaßom meg áll 2013.01.01. 17:26:32

@szakértőbb: akkor viszont ha ennyire nem éri meg csinálni, akkor el lehet menni vizvezetéket szereni, az is szép szakma és jól fizet.

_iMaginer_ 2013.01.01. 18:19:04

Itt mindenki azt felejti ki a számításokból, hogy a kiadóknak még így is nagyon sok veszteséges könyvet kell eltartaniuk a néhány sikeresből. Nem lehet egyenként számolni a bekerülést. Pl. ezért is nagy az árrés, és ez ellen az olcsóbb könyv árak sem segítenének.
Én amit lehet, megveszek ekönyvben, de sok könyvet megcsináltam már magamnak a warezoltból, mert kényelmesebb így olvasni (több könyvet úgy, hogy a megvásárolt papírkönyv alapján javítottam a villanyost).
Ráadásul a kiadók is tehetnek erről, mint a setét torony sorozatnál, amit képtelenség egészben beszerezni.

szakértőbb 2013.01.01. 18:49:06

@gaborm:
>bocs de pont neked nem szabadna sz@r-oznod. Kindlevarazs >minosegu MEK2KINDLE koverziot kertel es kaptal X klikkbol.

No de Kolléga!
Sírva fakadnék, ha Te bárhogyan Kindlevarázs minőséget elő tudnál állítani 10-15 kattintással. :-) (És akkor még nem is Dworkyll-t emlegettem szinvonalkent).
Amúgy javasoltam 2 MEK-es kötetet próbának, lásd feljebb... Várom őket! (Mondjuk 3szor ránézek, és visszaküldöm, miért sz@r, ok?)

@gaborm:
>Disaclaimer: nem jartam sose a Kindlevarazson nem tudom >milyen minosegi az altaluk keszitett mobi/prc

Akkor honnan veszed a bátorságot az ilyen kijelentésekhez? Lattal valaha is olyan ekonyvet, amit barmely magyar kiado allitott elo?

Rigor_mortis 2013.01.01. 18:49:36

@szakértőbb: Úgy látszik a Könyvmolyképző kiadó igen jól fizeti az alkalmazottait. Én nem ezt tapasztaltam. Sorolhatnám a kiadókat - de minek -, hogy hánynál fizetnek annyit, amennyit én leírtam. A műszaki szerkesztési költséget valóban kihagytam, de egy folyószöveges könyvnél ez se számottevő összeg a könyv teljes előállításához képest. 10 000/ív szerkesztői honorárium - amit Könyvmolyoló írt, a legtöbb kiadónál - legalábbis, amelyeknek én dolgoztam - az álom kategóriába tartozik. Én akkor kaptam 4-5 ezer forint/ív honort, amikor én végeztem az előkészítést is, tehát a könyvnek a műszaki szerkesztés után és a megjelenés előtt csak még egy (esetleg kettő) korrektúrafordulója volt (amit természetesen szintén én ellenőriztem plusz honor nélkül). És ez nem is a legigénytelenebb kiadó!

Egyébként én is örülnék, ha leírnád, szerinted pontosan minek kell megfelelnie egy jól szerkesztett e-booknak pluszban a papírkönyvhöz képest, amit a papírkönyvhöz betördelt anyagból nem lehet pár óra alatt megcsinálni! Az Amazonon pénzért vett e-bookoknál sem láttam olyan különleges "trouvaille-t", ami miatt napokat kellett volna feccölni az előállításába. Véleményem szerint, nem is nagyon érdemes, hiszen az olvasók zömét nem zavarja egy-egy fattyúsor vagy árvasor, ami nyomtatott könyvnél durva lenne. Különleges tipográfiát sem lehet alkalmazni többek közt a korlátozott betűtípus-választék miatt sem.

Rigor_mortis 2013.01.01. 19:20:05

@Rigor_mortis: Ja, elfelejtettem hozzátenni, hogy az előbbi honorban még benne volt a könyv szaklektorlása is (egy ismeretterjesztő műről volt szó). Az igaz, hogy ezt két éve csináltam, örvendetes, ha azóta duplájára nőttek a honorok!

gaborm · http://gaborm.blog.hu 2013.01.01. 19:24:40

@szakértőbb: nem vagyok kollega, fogalmam sincs ekonyv keszitesrol. Megneztem a kindlevarazs verziot. Nekem nagyon is szepnek es jonak tunik a 17 klikkbol eloallitott mobi a kindle-m:

docs.google.com/open?id=0B5H7hbjn1N0LZ0oyZ1pPNGdZcW8

Tovabbra sem latom, hogy leirnad mi az a hatalmas minosegi kulonbseg ami miatt lesz@roztad az osszeklikkelt mobi-t a kindlevarazsos prc-hez kepest.

Igen lattam mar penzert adott ekonyvet es rendszeresen meg is veszem az engem erdekloket, pl. a Galaktika osszes novellajat es ekonyvet es az SFMag/Portal Press osszes konyve (egy ket kivetellel) megvan. Megvettem a Vandorsolyom kisasszonyt is annak ellenere, hogy nem az en kedvenc temam, de tamogatni akartam a kiadot/szerzot/keszitot. Szar volt a konyv. Tartalmilag.

Duzzogo arroganciad amivel tovabbra is probalod vedeni az "ev poenja" kijelentesedet kezd unalmassa valni. Es mindenkepp afele terel, hogy ne szarozzak tovabb es ne koltsem a penzem ratok ha ilyen szereplok allitjak elo a "minosegi" tartalmat a magyar piacon. Minden igazad ellenere tovabbra is en vagyok a vasarlo es Ti vagytok ertem nem en ertetek.

A fentiek vonatkoznak a tobbi hozzaszolasra amik az osszeklikkelt mobi-t szapultak. Olvassatok vissza mirol szolt a dolog. Nem csucsminosegu ekonyv eloallitasara hanem Kindlevarazs minoseg osszeklikkelesere. Megtortent. Suck it up.

Tema reszemrol lezarva. Visszavonom a 'nyersanyagbol' keszitest is folosleges a jelen szereplokkel vegtelensegig vitazni a titokzatos "minoseg" -rol barmi is lenne a kimenete.

szakértőbb 2013.01.01. 20:07:03

@gaborm:
A Kolléga megszolitásért elnézést!
A Kindlevaráz szintet TE SOHA nem ffogod tudni osszekattintgatni, de hagyjuk is. Vándorsolyom kisasszonyt osszekattintgatnád és elkuldenéd Dworkyll nak?
Végezetül: én nem vagyok Érted, mert nem kiadásból élek:-)

szakértőbb 2013.01.01. 20:21:08

@gaborm:
A "Kindlevarázs minőségverseny"-re várom a további nevezőket:-)
Legyen a két kötet: 1793 és a Két választás Magyarországon, ahogy említettem (MEK-ben megvan:-)
A minőségi elvárásokat az itteni prc/mobi/epub forumokban megtaláljátok. Az a minimum.
Jó kattintgatást! :-)

Szedlák Ádám · http://worldshots.hu 2013.01.01. 20:31:34

Két kérdés merült fel bennem, amíg végigrágtam magam a kommenteken. Az egyik, hogy mennyibe kellene kerülnie egy e-könyvnek. Arról sok szó esett, hogy mi lenne túl kevés. Többnyire elhangzott, hogy miben más - nincs fizikai műpéldány, de nagyítható benne a betű, jegyzetelhető - még ha ki is maradt, hogy gyakorlatilag nincs másodlagos piaca. Szóval ha ezekkel számolunk, akkor mi lenne az az ár, amit a kiadók tisztességesnek érezhetnének?

A másik pedig hogy nem ártana némi transzparencia ennek a beszélgetésnek?

szakértőbb 2013.01.01. 20:51:49

Osszegezve a konyvkattintgatás fortélyait tehát:
@waces:
"nem lehet nagy munka (vhol 5 es 15 kattintas kozott)"
@Rigor-mortis
"az e-könyvvel gyakorlatilag semmi munka nincs"
@gaborm:
"fogalmam sincs ekonyv keszitesrol."

Bár Rigor-mortis már felvetette a pár órát:-))
"Egyébként én is örülnék, ha leírnád, szerinted pontosan minek kell megfelelnie egy jól szerkesztett e-booknak pluszban a papírkönyvhöz képest, amit a papírkönyvhöz betördelt anyagból nem lehet pár óra alatt megcsinálni! "

Kérdésedre a választ megtalálod:

Itt:
ekonyvolvaso.blog.hu/2009/05/11/hogyan_csinaljunk_igenyes_mobipocket_publikaciot

meg itt:
ekonyvolvaso.blog.hu/2010/06/27/igy_neveld_az_az_epubodat

es itt:
ekonyvolvaso.blog.hu/2012/10/31/igy_neveld_az_epubodat_maskeppen

Kérdezném (azt hiszem, nem válaszoltátok még meg): mennyiért dobjátok össze a fentebb megadott két könyvet úgy, hogy egy Kiadónak elfogadható legyen? Ha áll még az ezer Ft-os ajánlat, szerintem bármelyikőtök azonnal kap ajánlatokat a kiadóktól...

Rigor_mortis 2013.01.01. 21:36:55

@szakértőbb: Már pedzettem korábban, de akkor most leírom egyértelműen fogalmazva. A kiadásra kész, betördelt, ábra nélküli könyv e-könyvvé alakításával gyakorlatilag nincs semmi munka, bárhogy is próbálod ezt elhitetni a kiadásban járatlan olvasókkal!

Ha te szkenneled, töltöd le a MEK-ről stb., akkor valóban kell vele szöszmötölni egy kicsit, de korántsem annyit, amennyit te állítasz. Pontosabban fogalmazva, lehet napokat is eltölteni egy e-könyv csiszolgatásával, szépítgetésével, de felesleges. Az e-könyv nem az "örökkévalóságnak" szól. Ilyen formában általában lektűröket olvas az ember, de még ha klasszikusokat is, akkor sem a tipográfiai finomságokat csodálja, egyszerűen, ez nem az műfaj.

Még egyszer hangsúlyozom, az átlag olvasókat nem érdekli egy-két fattyúsor vagy betűhiba egy e-könyvben, de szerintem a szakemberek zömét se. Formailag elég, ha tagolt, jól olvasható bekezdésekből áll, és a párbeszédek nem folynak össze. Ami a formai hibáknál sokkal zavaróbb, az a rossz fordítás, de ez meg az alapot előállító sara.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2013.01.01. 21:47:56

@Rigor_mortis: "A kiadásra kész, betördelt, ábra nélküli könyv e-könyvvé alakításával gyakorlatilag nincs semmi munka, bárhogy is próbálod ezt elhitetni a kiadásban járatlan olvasókkal!"

Őőőő, erre két cáfolatom is lenne. 1. Ha ez így igaz lenne, akkor fillérekbe kerülne konverzió, ha te így tudod ezt csinálni, akkor két kézzel kapnának utánad, mert az _olcsó_ konverziós kapacitás bizony hiánycikk.

2. a _betördelt_ szöveget visszanyerni e-könyv alapnak, na az tud ám oltári szopás lenni, ugyanis a tördelőrendszereket legjobb esetben is pdf kimenetre optimalizálták, nem pedig xml-re, ami az e-könyvek alapja. Mondjuk úgy, hogy előre megfontolt szándékkal egy indesign az bizony egyirányú utca, az export (html, rtf pl.) sokszor csak alibi.

"lehet napokat is eltölteni egy e-könyv csiszolgatásával, szépítgetésével, de felesleges. "

Ez így nem igaz. Pont azért, mert aki igénytelen ekönyv-fronton, az fizetni sem akar érte. Mert nem érti meg, vagy nem fogadja el, hogy az igényesség, az bizony időbe és pénzbe kerül. És ez kifordítva is igaz, aki már pénzt ad egy termékért, az joggal várhatja el, hogy az a lehetőségekhez képest a legjobb legyen, és ezekben a lehetőségekben az ár (a költség) is egy peremfeltétel. (Azaz suzuki árért azért ne várj BMW-t ;-)

szakértőbb 2013.01.01. 22:33:32

@Rigor_mortis:
"egy kicsit, de korántsem annyit, amennyit te állítasz."

Csak a pontosság kedvéért: én egészen pontosan semennyit nem állítottam. Jöhetne az újabb "mea culpa", de nem szükséges.
Dworkyll a többit megválaszolta szerintem, úgyhogy ezt megbeszéltük.

A gond az, hogy ez még a legkisebb tétel a könyv árából, és még ez sem jön össze a megvásárolt példányokból...

szakértőbb 2013.01.01. 22:35:08

@Dworkyll:
Mivel like itt nincs, így csak +1:-)

Rigor_mortis 2013.01.02. 02:07:11

@Dworkyll:
"mert az _olcsó_ konverziós kapacitás bizony hiánycikk."

Kedves Dworkyll, ezek szerint az e-könyvek kiadását leginkább a "konvertáló" munkatársak hiánya gátolja. Kíváncsiságból megnéztem egy általam indd-be tördelt anyag -pdf-en át -prc-be konvertálását. A betű szerinti ellenőrzést kihagytam, de formailag megfelelt az anyag az én szerény igényeimnek.

De tényleg nem akarok tovább vitatkozni senkivel. Elhiszem, hogy lehet - sőt időnként kell is - nagyon sokat dolgozni egy minden igényt kielégítő e-könyv elkészítésével. Legfeljebb arról nem győztetek meg, hogy érdemes is. (Persze, ha valaki azt hiszi, hogy több ezer forintért el tud majd adni Mo-n egy e-könyvet, akkor annak valóban nagyon igényes munkával kell(ene) előállnia.)

A beszélgetés arra is jó volt, hogy megerősödjön a meggyőződésem: Mo-n tíz éven belül nem lesz érdemleges e-könyvkiadás, hiszen még azok sem értenek egyet alapvető kérdésekben, akik pártolják ezt a formát, és akkor nem is említettük még a rengeteg ellenzőt.

_iMaginer_ 2013.01.02. 07:15:17

@Rigor_mortis: a legegyszerűbb igényesen indd-ban tördelt könyv is tele lehet manuálisan javított sorvégekkel (elválasztás stb.). ezeket ki kell szedni, amit nem lehet automatizálni. ez sem 5 perc. és ez csak egy probléma.
@Dworkyll: +1

szakértőbb 2013.01.02. 10:10:14

@Rigor_mortis:
Kedves Rigor_mortis!

>ezek szerint az e-könyvek kiadását leginkább a "konvertáló" >munkatársak hiánya gátolja

Félreérted:-) EZ kb. a legkisebb probléma ( de probléma!). A legnagyobb az, hogy esély sincs arra, hogy egy kiadó által megjelentetett könyv önmagában, ekönyvként behozza a költségeit (nem nyereséges legyen).
A konvertálással/kiadási költségekkel kapcsolatban Ti sem tolongtok, hogy összedobjátok (akár egy bestseller költségeit, akár egy használható ekönyvet).
PDF-ből nem nagyon lesz ekönyv, az még a tegnap vitatottaknál is sokkal töb munka (nevezhetjük a legnagyobb szívásnak is).
Újabb javaslat kiadóknak (Könyvmolyoló):
régen is volt előrendelés/előfizetés. Meg kell hirdetni különböző bestsellereket, amire lehet rendelést felvenni. Amire bejött a minimum öszeg, amivel érdemes belevágni, már lehet is nekifogni a munkának. Az olvasók biztos (?!:-))) alig várják, hogy támogathassák/megvehessék, amiről azt mondták, hogy megvennék...
Az ötlet amúgy nem új, crowdsourcing-nak hívják talán arrafelé, ahol ez megy (igaz, nem könyvekre szokták bevetni).

Konyvmolyolo 2013.01.02. 10:45:52

@Kelt:
"mi lenne az az ár, amit a kiadók tisztességesnek érezhetnének?"

Nem lehet még tudni.
Én a Könyvmolyképző nevében tudok nyilatkozni.
Próbálok abból kiindulni, mit fogadnék el én olvasóként,
és megcélozzuk a 2000 Ft alatti tartományt, csinálunk 1999 Ft-os, 1499 Ft-os, 999 Ft-os, 599 Ft-os ársávokat.

Én szívesen adom olcsón a könyveket, ha sokan megveszik.
Igyekszünk belőni az árakat elfogadhatóra. Azt, hogy ez kiadói szempontból működik-e, attól fog függeni, hogy hány vásárló lesz.
Egy ezen az alapon kialakuló egyensúlyban látom a tisztességes és méltányos árazás lehetőségét.
Olvasói oldalról pedig azt érzem méltányosnak, ha senki nem birtokol ingyen e-könyvet és nem ad tovább.
Aki ezt vállalja, annak én magam fogok ingyen kölcsönadni a könyveinkből.

Konyvmolyolo 2013.01.02. 11:38:48

@szakértőbb:
az előrendelés jó ötlet, de vigyázni kell vele.
Éppúgy lehet akadálya, mint segítője az e-könyvpiac kialakulásának.
Hiszen az olvasók joggal várnak választékot.
Ha csak csöpögtetjük a könyveket, és csak azok jelennek meg, amit a vevők legalább részben előfinanszíroztak, akkor bizony nagyon tyúklépésben fogunk haladni.

Mint fentebb már írtam valahol, meggyőződésem, hogy a könyvkiadás bizalmi kérdés.
Bízni kell a könyvben, magunkban és az olvasóban.
Én egyedül ezen az alapon tudom elképzelni egy jó kiadói-olvasói kapcsolat kialakulását.

Ezért vállaljuk a Jókönyv-garanciát is.

Mondhatja bárki, hogy naiv vagyok vagy rózsaszín egyszarvú (ezt ellopom, szeretek rózsaszín egyszarvú lenni:), de ezt látom egyetlen stabil alapnak – akkor is, ha lesz, aki visszaél vele.

Szerintem az olvasók kultúremberek, és imádni fogják, ha IGAZI SAJÁT e-könyvtárat építhetnek.
Az, ha valaki ma azt mondja, 2000 kötetes könyvtáram van, egyértelműen írástudót jelez.
Ki fog alakulni, hogy az lesz az "e-írástudó", akinek legális e-könyvtára van.

Ha tévedek, megyek vízszerelőnek.
Oda is kellenek profik.:P

szakértőbb 2013.01.02. 12:03:13

@Konyvmolyolo:
Csak mondtam egy ötletet, minden részletét hadd ne fejtsem itt ki (ingyen:-))

>Ki fog alakulni, hogy az lesz az "e-írástudó", akinek legális e->könyvtára van.

Ennek nincs realitása, soha nem is lesz. Annak inkább, hogy vannak/lesznek ekönyvvásárlók. De az sem nálunk és mostanában.

>Éppúgy lehet akadálya, mint segítője az e-könyvpiac >kialakulásának.

Én nem azt mondom, hogy ez az egyetlen modell. Egy csomó dolog kell/lehet párhuzamosan. Ez egy közülük. Alkalmat ad az olvasóknak, hogy úgy csinálhassanak, mintha..., a kiadó pedig felmérheti, hogy igen vagy sem. Ha elég sokan igen, akkor nincs mit tenni, ki kell adni:-))

>Hiszen az olvasók joggal várnak választékot.
>Ha csak csöpögtetjük a könyveket, és csak azok jelennek >meg, amit a vevők legalább részben előfinanszíroztak, akkor >bizony nagyon tyúklépésben fogunk haladni.

Én nem mondom, hogy csöpögtessék a könyveket. De most még csöpögtetés sincs, csak egymásra mutogatás, nem? Én például a kiadók helyében az 5 évnél régebbi kötetekkel elárasztanám a piacot (hozzáférhetővé tenném elérhető áron 999-1499 között)... és megnézném, azzal mi a helyzet. AZ is sokat elárulna. Folyóiratoknál is van olyan, és igazából nem akkora gáz, ha pl. két hónappal később veszem meg féláron a GEO-t vagy a NatGeo-t...
Na, de a továbi ötletelést azért meghagyom másnak:-))

waces · http://blog.waces.hu 2013.01.02. 14:09:52

@Konyvmolyolo: kattanjunk mar le a kattintasok szamarol :)) a lenyege az volt, hogy _kevesebb_ munkaval allithato elo, mint a papirkonyv (tekintve,hogy egy leforditott, korrekturazott, tordelt szovegrol van szo vmilyen elektronikus (tehat konvertalhato) formatumban). innentol kezdve mar csak akaras kerdese az ekonyv eloallitasa (nyilvan ha az ekonyvhoz ujra kene 0-rol gepelni/ocrezni az egeszet, akkor nem ez lenne)

szakértőbb 2013.01.02. 14:16:17

@waces:
Ezt tegnap már megbeszéltük, de még egyszer:
felejtsd el azt szót, hogy konvertálás! A normális elkönyvek NEM konvertálással, 5 kattintással készülnek. Pont.
A tördelés nemhogy nem segít, hanem majdnem rosszabb lesz tőle... Ha nem értesz hozzá, miért vitatkozol ezen?
Szerintem is kattanjunk már le erről.

waces · http://blog.waces.hu 2013.01.02. 14:16:22

@Dworkyll: van lehetoseg arra, hogy az erdeklodok megnezzenek egy elektronikus alapot? amibol a kiadok keszitik a papirkonyvet? (mivel valoszinuleg orokre rajtam marad a 15-17 kattintas en tenyleg kivancsi lennek arra, hogy mibol kellene dolgozni?)
nyilvan az alapanyag minosege meghatarozok, de gondolom az jo kell, hogy legyen a papir kiadashoz is (tehat ne pistike altal otthon osszescannelt/ocreez/igy-ugy elkeszitett rtf filejat vegyuk alapul, mert abbol tenyleg tobb ido eloallitani vmi minoseget.)

(mondom ugy,hogy az igy neveld az ekonyved es hasonlo linkeket anno vegigolvastam es nagyon erdekesnek tartottam)

Konyvmolyolo 2013.01.02. 14:16:44

@waces: már rég lekattantam, jó ideje nem szóltam hozzá ehhez a témához, pedig tovagördült.

A lényegben egyetértünk. Akarás és lehetőség kérdése. Függetlenül attól, hogy több vagy kevesebb munka, mint a papírkönyv.

_iMaginer_ 2013.01.02. 14:33:34

@waces: a probléma ott van, hogy egy word doksit betördelünk (sok manuális belenyulással – elválasztás, sorvég stb.) indesignban vagy quarkban, azt min. 2x korrektúrázzuk, és onnan kifele már csak a pdf, vagy valamilyen textfile (_valamilyen_). na most ezt a kimenetet tessék ésszerűen, gyorsan valamivé formázni és konvertálni. (az eredeti wordöt tessék elfelejteni)

waces · http://blog.waces.hu 2013.01.02. 14:35:05

@szakértőbb: vitatkozott a fene. irtam valamit, amire megirtatok, hogy miert nem ugy van. en felfogtam (ezert irtam, hogy jo lenne, ha lehetoseg adodna egy ilyen file megtekintesere) :)

gaborm · http://gaborm.blog.hu 2013.01.02. 18:24:46

@_iMaginer_: csak a kivancsisag vegett, miert kell az eredeti word-ot elfelejteni?

_iMaginer_ 2013.01.02. 20:39:01

@gaborm: mert a tördelő programban sok javítás történik az eredeti filehoz képest, és azt visszavezetni oda, na, az embertelen lenne.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2013.01.02. 20:48:02

@gaborm: Mert a tartalmi és a műszaki szerkesztés nem vált még el eléggé. Az ideális állapotot ismerjük, de a magyar könyvkiadás sajnos még nem tart ott:
ekonyvolvaso.blog.hu/2011/09/03/a_cso_2

_iMaginer_ 2013.01.02. 21:48:14

@Dworkyll: valahol már tart ott? ismersz olyan rendszert, amit leírtál?

gaborm · http://gaborm.blog.hu 2013.01.03. 04:29:02

@_iMaginer_: tehat a korrekturazott szerkesztett javitott PDF-bol vissza sima textbe az ebook alaphoz az valamivel konnyebb munka mint a szovegjavitasokat egyidejuleg megcsinalni a PDF-ben meg a Word-ben egyszerre? Asszem valami meg mindig hianyzik amitol nem kerek nekem.

SaGa 2013.01.03. 08:07:24

@gaborm: Nem egyszerűbb, sőt a pdf-ből ocr-ezett vagy exportált szöveg a lehető legrosszabb forrás, mert azt újra el kell olvasni és javítani (ocr-ezett verzió), és/vagy pótolni a formátumokat.
A legjobb lenne egy xml, de azt előállítani kb akkora meló, mint az e-pubot, ami maga is egy xml készlet. Mivel sosem láttam kiadói forrást, nem tudom, hogy ők miből dolgoznak. Ha szerkesztett, formátumozott forrást lehet választani, a magam részéről az odt a nyerő. Ha az jó, rendesen van tördelve, a bekezdésformátumok ki vannak alakítva, és megfelelőek a 6"-es kijelzőhöz, akkor a formátumok átnevezése után már csak fél-egy órányi meló van. Ebben már az ellenőrzések (átpörgetéssel) is benne vannak. Ha a forrás egy doc vagy html (pl MEK), akkor először meg kell szabadítani az elfuserált formátum meghatározásoktól (tipikusan minden bekezdés alapértelmezett, csak némelyek közvetlen formázással be vannak állítva, inkább rosszul mint jól), újra kell építeni a szerkezetet a mobi/e-pub igényei szerint, ami pár órát elvihet. Ha képek is vannak, meg táblázatok, akkor még többet.
Ha a kiadó a nyomdai forrásból akar dolgozni, akkor valószínűleg valahol ott tart, mintha bescannelte volna a nyomtatott kötetet, talán a helyesírási és scannelési/ocr hibák kiszűrése maradhat el.

Az biztos, hogy kiadókat csak e-bookra építeni nem lehet, nem érdemes még pár évtizedig. Papír és e-book a megbízható alap, ahol a közös forrás egy xml alapú fájl csomag. Azt a programot kell megtalálni, ami a nyomdának is megfelelő kimenetet és az xml-t is elő tudja állítani ugyanabból a forrásból. A javításokat pedig mindig ezzel a programmal kell elvégezni. Nem tudom, hogy egy rendes nyomda milyen bemenetet vár el a kiadótól, ha pdf-et, akkor igen jó lehet a LibreOffice mint alap szerkesztő (mára a megfelelő kiegészítőkkel majdnem annyira jó, mint a Ventura volt a pálya csúcsán). Ha valami indesign által elkövetett specialitást, akkor az, csak valahogy ki kell belőle erőszakolni egy továbbfeldolgozásra is alkalmas kimenetet, de ezt már csak formázni szabad, javítani benne nem! Azaz a menet mindig az kell legyen, hogy ha valami hiba van, akkor visszamegyünk az alapokhoz, ott javítunk, majd szép sorban legeneráljuk a szükséges kimeneteket.

Ha a forrás jó, akkor tényleg pár kattintás az e-pub és a mobi, de ehhez már a forrás szerkesztőjének/tördelőjének be kell tartani azokat a szabályokat, amelyek a prc és epub készítési leírásokban lettek összegyűjtve. Pl az, hogy a távközöket mindig felső és bal margóval állítjuk be, a másik kettőt nem használjuk. A nyomdának mindegy, a prc meg nem értelmezi a jobb és alsó margókat, a mobi és e-pub parserek is tudnak "csodákat" művelni velük. És még számtalan ilyen kis akna van a rendszerben, amelyeket fel kell szedni, vagy később gondok lesznek velük.

Ezek persze azt, aki magának akar gyorsan egy adott formátumban és egy adott olvasóhoz e-book-ot, nem kell, hogy érdekeljék. A kiadókat viszont igen, mert ha nem alakítják át ilyenre a saját anyagaikat előállító rendszert, minden alkalommal újra végig kell járni az egészet elölről és így tényleg drága lesz az e-book. Ha jó a műveleti sor, akkor egy új formátum előállítása tényleg csak pár kattintás lesz a későbbiekben.

SaGa 2013.01.03. 08:14:26

Elhangzott fentebb olyan kérdés, hogy mennyiért érné meg egy e-pub előállítása. Nos ha minden összetevő megvan: megfelelően szerkesztett, formázott forrásszöveg (doc, odt, rtf, html), amit nem kell javítani, csak a formázást a szükséges mértékig finomítani; fontok, képek, metaadatok, oldaltervek (pl egy pdf a kész kötetről) akkor 1-2 óra alatt előállítható az e-pub, prc, mobi készlet, kiadói minőségben (nagyjából olyan lesz, amire még Max is rábólintana talán). Ezt árazzátok be!

SaGa 2013.01.03. 08:31:44

@_iMaginer_: Ezt nem értem. Miért kell a tördelő programban sok javításnak történnie? Ahogy írod, kézi sortörések, elválasztások, ilyesmik. A tördelő program azért tördelő program, hogy a keretekbe belefolyatott szöveget (folyamatos, nem elválasztott, betördelt) a megadott bekezdésformátumoknak megfelelően maga tördeli, elválasztja, ha kell sűríti, ritkítja, alávágja, eljátszik a szóközök szélességével, sorközkkel, stb. Ha nekem kell a tördelő programban kézzel egyengetni az elválasztásokat, az rég rossz, akkor az a program nem profi tördelő, hanem valami barkácseszköz.
Nem kevés kiadványt (nem könyveket, hanem hasábokra osztott, beszúrt képekkel, hasábösszevonásokkal, átfedésekkel megbolondított (azaz rengeteg tördelési trükköt igénylő) nyomatot készítettem még a kiadványszerkesztő PC-s programok hajnalán a Ventura-val és a Frame Makerrel (a quark-ba is beleszagoltam, de nem jött be) és magában a tördelő programban nem nyúltam a szöveghez, mert nem kellett. Ott csak az oldaltükör finomítása és a bekezdés meghatározások módosítása történt. Igaz, ehhez jól összerakott elválasztási szótárakat, alaposan átgondolt formátum meghatározásokat, megfelelő betűkészleteket kellett használni, így ezek igen sok időt elvettek, de a szöveg maga nem változott, azt a kedit nevű ősi szövegszerkesztővel készítettük a megfelelő "@meghatározásokkal".
Az, hogy kézzel bevigyek egy elválasztást vagy sortörést, eszembe sem jutott soha. Ahogy mostanában sem teszek ilyet az office programokban sem, pedig azok igencsak messze vannak a kiadványszerkesztők képességeitől. Addig kell finomítani egy adott bekezdés leíróját, míg az a helyén megfelelően mutat, nincsenek benne csatornák, nem csupa kötőjel a bekezdés vége, stb. De ez már mind csak formátumleíró módosítás, nem a szövegben turkálás. Azaz az e-bookhoz szükséges xhtml-ek tartalma mit sem változik ettől, csak a styles.css-t kell a megfelelő módon megalkotni.

_iMaginer_ 2013.01.03. 09:01:46

@gaborm: a folyamat: indesignban betördelt könyv, korrektúra – aránylag könnyen, gyorsan megtalálható a javítandó rész, mert az oldalon belül látod hogy hol a hiba –, na ezt nehéz a wordben, mert meg kell keresni a szövegben a javítandót.
az indesignból ki lehet exportálni a szöveget, de azt újra kell formázni ekönyvnek, mert lesznek benne extra dolgok (mint mondtam manuálisan javított elválasztások, merthogy nincs tökéletes elválasztó modul a világon, és helyenként manuálisan javított sorvégek – persze ez csak akkor ha igényes a tördelő :)

_iMaginer_ 2013.01.03. 09:14:06

@SaGa: Az a barkácseszköz az indesign 5–6 :)
_nincs_ tökéletes elválasztás, igényes munkához igenis rengeteg belenyúlás kell egy könyvbe (ne legyen egymás alatt több névelő, folyosók a szövegben, maximum 3 elválasztásnál is soxor kell javítgatni az automatikus verziót, túl rövid kimenetsor stb.)
Láttam én is olyan könyvet, amiben ezeket nem csinálták meg, de én ilyet nem adok ki a kezemből. Az a baj hogy vannak magas poszton is, akik szerint csak be kell folyatni a szöveget. azt meg hogy miben készüljön a könyv, nem a tördelő határozza meg. A nyomdák meg manapság csak a pdf-et kérik.

_iMaginer_ 2013.01.03. 09:18:49

ja, és 30+ éve csinálom az ólomtól a venturán és a quarkon át az indesignig, több „szép könyves” elismeréssel a grafikai és typográfiai tervezéssel és kivitelezéssel.

SaGa 2013.01.03. 09:21:58

@_iMaginer_: Az indesign kimaradt az életemből. Fél-egy éve, mikor még intenzíven kerestem az e-pub forrásanyag szerkesztőt, megnéztem valami próba verziót, de nem tetszett az egész, mélyebben meg nem ástam bele magam (ez látszólag ellentmondás, hisz nem ismertem meg minden kis trükkjét, így elvileg a" tetszési index" sem alakulhatott ki, de több évtizedes számítógépes meló után az ember pár perc alatt képes megmondani, hogy az adott programmal tudna e jókedvvel dolgozni, vagy sem, és ha nem, akkor még ha az a technológia csúcsa, akkor sem áldoz rá időt, ha nincs rákényszerítve), így nem tudom, mire képes, mire nem. Lehet, hogy az általad is említettek kikerülése kézi, soronkénti mókolást igényel benne, de akkor nem igazán alkalmas arra, amire kellene. Ismétlem: ugyanezen problémák elkerülésére nem a szöveget módosítgattuk a Ventura-ban, hanem az adott bekezdés stílusát. Pl szövegritkítás, alávágás mértéke, stb, a bekezdésstílusban. A fene megette, ha soronként vagy szavanként kell egy könyvben turkálni számítógéppel. Szedőszekrénnyel persze tényleg úgy kell, de azon már túl léptünk némileg.

_iMaginer_ 2013.01.03. 09:22:09

és mielőtt megkapom hogy nem értem az új technikákat, a kezdetektől csináltam weblapokat is, úgyhogy tudom mi a html :)
saját szórakozásból meg sok könyvet megcsináltam magamnak epub-nak.

SaGa 2013.01.03. 09:26:11

Na mindegy. Az e-bookban az ilyen finomságok nem kellenek, nem is szükségesek (még), így ha az indesign a kézi beállítgatásokat igényli, akkor az e-book forrást még az indesign bemenet előtt kell elkészíteni. Azaz az indesign-be is a forrás xml-ből kigenerált fájlt kell betolni és az ilyen finomításokat abba nem is kell visszavezetni, Csak azt, ami szöveg és/vagy formátum leíró változtatással jár.
A szerkesztőnek, korrektornak a forrásszöveggel kellene dolgoznia, az indesign pedig maradjon meg a tördelőnek és a tipográfusnak.

_iMaginer_ 2013.01.03. 09:30:04

@SaGa: a korrektúrának és az utánnézőnek _mindenképpen_ a tördelt könyv az alapja, mert az megy nyomdába, ezen nincs lehetőség változtatni.
amiröl írsz, azt kipróbáltad már valahol?

_iMaginer_ 2013.01.03. 09:38:12

@SaGa: ha a bekezdésstílussal játszok az sem mindíg adja azt az eredményt amit szeretnék. (és azért macerásabb is mint egy lágy soremelés).
egyelőre az indesign a csúcs, a quark is kapaszkodik, van amiben jobb, de aki profi és könyvet csinál az ezeket használja. és mint mondtam a kiadók is ezt kérik.

_iMaginer_ 2013.01.03. 09:53:18

@SaGa: ja, és nyersanyagnak csak a word az elvárható, arra meg nem hiszem hogy belátható időn belül lenne esély hogy valaki előformázza a szöveget. elméletileg az indesign tud exportálni epubba, de még élő emberről nem tudok akinek sikerült korrektül megcsinálni. a 9-es quarkban is lehet csinálni epubot, de még nagyon buta a formázás.

blö 2013.01.03. 10:32:12

@_iMaginer_: Manapság az inDesign nem xhtml alapon dolgoz? Mert akkor csak le kell csippenteni a printhez szükséges formázásokat és kész az epub alapanyag.
Most megnéztem mit mond magárol a Quark, ott van egy reflow parancs, az visszatér az alapokhoz, tartalmi veszteség nélkül. Az nem derült ki, hogy egy az epubon végzett tartalmi változtatás hogy jelenik meg a printre szánt anyagon. Nyilván teljesen szét is eshet, ha rábizzuk a saját automatikájára.
És van beépített css kezelője, tehát nem kell kivinni a programból az anyagot.
Felteszem mindezt tudja az inDesign is.
Amire ki akarok likadni, hogy a munka során van egy epubra, tecnikailag, alkalmas állapot, ami meg is marad és ahova vissza lehet térni.

_iMaginer_ 2013.01.03. 10:45:57

@blö: megnézném azt a lecsippentést :)
amit a quark mond magárol, mint az inteligens mosópor :)
és sajnos nincs olyan állapot. ki kell próbálni, nem elég a reklámot elolvasni :(

szakértőbb 2013.01.03. 12:08:16

@_iMaginer_, @saga:

Csak nem azt akarjátok mondani, hogy ennyi munka van egy e-könyvvel??? :-DDD

De hát akkor ezekkel mi a helyzet:

"nem lehet nagy munka (vhol 5 es 15 kattintas kozott)"
"az e-könyvvel gyakorlatilag semmi munka nincs"

Hát akkor most ezt hogy is? :-P

(Amit még hiányolok:

"Saga, Te nem lehetsz valami nagy spiler, ha Neked ez nincs meg 10 kattintasbol" :-) - gondolom, valaki elobb-utobb kozli.)

Azt persze koszonom, hogy kicsit szakszerubben ramutattok "par hangyanyi" apróságra/lecsippentésre...
Jó szerkesztést!

SaGa 2013.01.03. 15:16:22

@_iMaginer_: Mármint mit próbáltam ki?

SaGa 2013.01.03. 15:19:59

@szakértőbb: Volt nekem is 10 kattintásos korszakom, sőt ha kell most is van, de előtte pártíz órányi scriptelés is kell. Ha könyvsorozatot csinálok, ahol a formázások egyformák, simán rá lehet engedni az odt-ből kibontott content.xml-re a scriptjeimet és összerakják az e-pub-ot, igaz ma már kissé igényesebbeket készítek. Megoldható scriptekkel ez a szint is, csak sok órányi script írogatás kell hozzá majdnemhogy kötetenként, így ha nem egy többkötetes széria (20-30 esetén már megérheti), egyszerűbb "kézzel" dolgozni. Aztán az xml kimenettel (epub) már lehet mindenféle scripteket etetni, és kattogtatni.

_iMaginer_ 2013.01.03. 15:36:22

@SaGa: ezt ipari környezetben: „az e-book forrást még az indesign bemenet előtt kell elkészíteni. Azaz az indesign-be is a forrás xml-ből kigenerált fájlt kell betolni és az ilyen finomításokat abba nem is kell visszavezetni, Csak azt, ami szöveg és/vagy formátum leíró változtatással jár.
A szerkesztőnek, korrektornak a forrásszöveggel kellene dolgoznia, az indesign pedig maradjon meg a tördelőnek és a tipográfusnak. ”

szakértőbb 2013.01.03. 17:26:48

@SaGa:
Öregszel:-)
Én még emlékezni vélem az ÚjAlaplap magazinos időket (mintha ott is irogattal volna, hm?), nem tegnap volt.

Rigor_mortis 2013.01.03. 19:16:50

Ha már így belemerültetek a tördelési részletekbe, azt mondjátok meg nekem, hogy lehet azt biztosítani, hogy a különféle méretű e-olvasókon jól nézzen ki egy szöveg. Azt értem, hogy egy adott formátumra, mondjuk 6"-ra gond nélkül meg lehet ezt csinálni, de - a leírtakból - nekem úgy tűnik, hogy a szép tipográfia borul, ha ugyanazt az anyagot egy 7"-os vagy más méretű kütyűn nézzük.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2013.01.03. 19:55:18

@Rigor_mortis: Beletenyereltél az ekönyvek "leglényegébe". Úgy kell megcsinálni, hogy bármekkora és bármekkora felbontású olvasón jól nézzen ki. Ezért a klasszikus formátumok, epub és prc/mobi/azw a _szövegfüggő_ attribútumokat meghatározzák: dőlt, félkövér, aláhúzott, áthúzott szedés, betűk _relatív_ méretei, bizonyos esetekben a betűtipus, bekezdések igazítása és behúzása, lapdobás.

Az oldalfüggő beállítások (margó, sortáv, kijelzőméret ;-) viszont a felhasználóra (és annak eszközére) vannak bízva.

Ugyanezért viszont nagy szívás (vagy éppen lehetetlen) a körbefolyatott kép, a képvers, a táblázat, vagy a többhasábos elrendezés, vagyis ahol a lapképnek információtartalma van.

Ez utóbbiakra értelemszerűen jobb a lapképkonzerváló formátum, a pdf vagy a djvu. Amik viszont ugyanezért nem néznek ki jól mindenen, csak a méretüknek megfelelő kijelzőn.

Szedlák Ádám · http://worldshots.hu 2013.01.03. 22:09:05

@Konyvmolyolo:

Ezek az árak rendben vannak, már csak azt kell kikísérletezni, hogy mennyinél van a legtöbb bevétel. Már persze ha nincs igaza @szakértőbb -nek és vannak vásárlók.

Ma Warren Ellis Gun machine-jét vettem meg, az 14 dollár volt meg az apró, körülbelül ott van nálam a vágyott könyvek árának a teteje. Ha drágább, hajlamos vagyok várni, vagy keresni egy 25-30 százalékos Kobo kupont.

Amit viszont eggyel lejjebb írsz, azzal már nem feltétlenül értek egyet. Ezzel:

"Szerintem az olvasók kultúremberek, és imádni fogják, ha IGAZI SAJÁT e-könyvtárat építhetnek."

Minden rendes könyvtárban vannak olyan könyvek, amiket az ember hónapok óta elfelejt visszaadni a gazdájának, illetve olyan helyek, ahonnan óvatlanul kölcsönadott könyvek hiányoznak. Ez a jelenség az e-könyvvel is meg fog maradni, csak a lyukak szűnnek meg a polcon.

Mihelyt elhagyjuk a fekete-fehér gonosz warezoló - rendes vásárló világát, lesz egy raklap szürkeárnyalatunk.

SaGa 2013.01.04. 07:09:30

@_iMaginer_: Természetesen szó szerint így nem, hisz az ID-vel csak épp hogy megismerkedtem. A Ventura-s időkben viszont ez volt a napi gyakorlatunk. Ha a nyomdakész verzióban akkora bakit találtunk, ami miatt a szöveget kellett módosítani, azt a forrás txt-ben tettük, majd megismételtük a folyamatot a Ventura-ban. Hozzá kell tennem: nem ebből éltem, csak besegítettem olyanoknak, akinek ilyen kiadványokat kellett létrehozniuk. Vállalti újság, brossúrák, szakmai kiadványok, szórólapok, városi lap, stb... Miután beletanultak a program kezeléséve, kiszálltam. 3-4 évig foglalkoztam ilyesmivel a '80-as évek végén, '90-es évek legelején.

SaGa 2013.01.04. 07:15:35

@Rigor_mortis: Megoldható. Ahogy Dworkyll is írta (meg én is számtalan helyen): a lényeg az "arányosság". Semmit sem szabad abszolut méretekkel meghatározni, mindent a kijelző %-ában illetve az alapértelmezettre beállított betűnagysághoz viszonyítottan (azaz az em és a % a méretező egységek). Illetve a tapasztalat: A5-ös oldalon kialakított laptükörből kiindulva a nagyobb méretű betűkkel szedett szövegek, illetve nagy sortávok (címsorok és társaik) méretei az e-pubba fele akkorára véve kell átkerüljenek, másképp aránytalan lesz.
Némileg bekavar a dologba, hogy a Kindle parsere az "em"-et nem arányos értékként, hanem fix egységnek veszi, ráadásul a különböző Kindle verziókban más mérettel. Legalábbis a 3-ig bezárólag így volt, azóta nem tudom.

SaGa 2013.01.04. 07:25:36

@szakértőbb: Oda is. Sajnos csődbe ment (ahogy megjósoltam, amikor felkértek, hogy írogassak nekik cikkeket). Nagy szégyene a magyar informatikának, hogy nem találtunk senkit, aki kisegítette volna a lapot (ebben persze az is benne volt, hogy nemvoltunk hajlandóak dicsérni azt, ami vacak, még pénzért sem). Rongyos 13 millió hiányzott ahhoz, hogy talpra álljon. Nagyon hiányzik a palettáról az a stílus.
Előtte is volt pár lap, amelyek szintén tönkrementek, igaz az első kettő (OS/2 Times, Net Times, ezeknél rovatszerkesztő is voltam) egy OS/2 kedvelőkből verbuválódott lelkes egyetemista csapat (rajtam kívül mindenki abból a korosztályból jött) kiadványa volt, kiadói háttér és tapasztalat, no meg pénz nélkül. Ehhez képest úgy 2 évet élt meg a két magazin, CD melléklettel, színesben.
Amit máig nem értek az a Dragon Magazine. Ez az amerikai kiadvány magyar leánya volt. Oda csak egy cikket írtam, igaz az két részre vágva fért be csak, majd két hónap múlva becsukták a boltot. Ekkor éreztem meg, hogy az én jelenlétem egy lapnak sem tesz jót ;-)...

SaGa 2013.01.04. 07:57:49

@Kelt: "Mihelyt elhagyjuk a fekete-fehér gonosz warezoló - rendes vásárló világát, lesz egy raklap szürkeárnyalatunk."

Ez a kulcsmondata az egész diskurzusnak. Amíg két oldal vitáját olvashatjuk ki minden - ezzel a témával foglalkozó - disputából, addig gond van.

A két oldal stimmel: kereslet és kínálat.
A szereplők száma azonban ennél több:
A kínálati oldalon ott a szerző és a kiadó. Ebből a szerző kellene a fontosabb szereplő legyen, az ő megélhetése a fontosabb, de ezt valahogy elfelejti mind a "szerzői és szomszédos jogok" szabályozása, mind a kiadók maguk. Nélkülük nincs új könyv, és a kiadók szép lassan becsukhatnak, hiába van náluk a kiadási jog. Az egy idő után elévül (szerintem kicsit túl lassan, de ez egy másik cikk témája lehetne, most inkább hagyjuk) és ha nem lesz új könyv, akkor annyi.

A keresleti oldalon meg ott van az a csapat, aki tényleg azt gondolja, hogy az e-book ingyen van, de ők a kisebbség akkor is, ha most ez nem így látszik. Ezek nagyrésze akkor sem venne könyvet, ha 1 FT-ért lenne, így az általuk végzett letöltés nem veszteség (bár a kiadói oldal igyekszik annak feltüntetni), nem kell velük foglalkozni.

A többség szívesen fizetne, ha lenne miért és megfelelő lenne az árazás. Ma, magyar nyelven sem választék, sem megfelelő ár nincs. Pontosabban van mindkettő (bár a "választék" erősen idézőjeles pillanatnyilag), csak épp nem találkoznak. Ami érdekelne az vagy drága, vagy nincs (még) a piacon, ami meg olcsó az vagy nem érdekel, vagy már megvan papírban, így e-ben nem fogom megvenni. Főleg, hogy a legtöbbje jogosultan is begyűjthető elektronikusan, fizetés nélkül. Legföljebb dolgozok vele, hogy a minősége is megfeleljen nekem.

Az igazi probléma az, hogy ha a piac olyan marad amilyen, és a kiadók csak a warezolókat figyelik, rájuk hivatkozva nem adnak ki semmit, egyre többen fognak átállni a rossz oldalra, ahonnan nehéz őket visszacsábítani. Nem lehetetlen, csak nehéz lesz.

És ahogy már fentebb volt róla szó: a kiadók valamiért külön akarják számolni a papír és az e kiadvány bekerülését, pedig a költségek oroszlánrésze közös (jogdíj, fordító, a kiadó üzemi költségei, amibe én beszámolnám a korrektort, szerkesztőt, tördelőt). Azt egyben kell a papír és e példányszámokra vetíteni.
Ami külön számolható és számolandó:
- nyomda, szállítás, raktározás, terjesztői árrés, terjesztők által hosszú határidővel kifizetett ár veszteségei (papír kötet)
- e-bookosítás (nevezhető konverziónak is, de annál kicsit több), webshop költsége. (e-book)

Ami ma az e-booknak nagy hátrányt ad e tárgykörben:
- 5 vs 27% ÁFA
- A kiadóknak nincs webshopjuk, közöset meg nem akarnak, így mindenki most akar ilyet építeni, ami a kezdésnél nagyobb tétel, később már nem akkora. Az indulásnál sem eszeveszett összeg, ha nem akarnak rögtön az Amazon funkcionalitásával indítani.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.01.04. 09:53:05

@SaGa: Szerintem egy óriási baj van:

"Ma, magyar nyelven sem választék, sem megfelelő ár nincs. "

Hogy ezt a fenti mondatot nagyon sok vásárló statikus állapotnak tekinti.

Hogy nem rutin (és többek között az ekönyvesboltok széttöredezettsége miatt nem lehet rutin), hogy legalább egy keresés erejéig megnézzék, tényleg nincsen-e az adott kötet.

(Ráadásul egy google kereséssel könnyebb megtalálni a kalózváltozatot, mint az esetleges bolti pédányt.)

Azon nincs semmi meglepő, hogy valaki rákeres a boltban egy regényre, nincs meg, és ezek után letölti a kalózpéldányt.

Az már érdekesebb, amikor valaki bőszen szkennel, szöveget igazít, miközben az első naptól kezdve ott a digitális változat.

Az, hogy valaki csalódik a legális forrásokban, és utána már csak a szürkepiacról lakik jól, megint csak érthető: kényelmes. Viszont hébe-hóba igazán ránézhetne, mi történik a boltokban (mert történnek dolgok.)

"És ahogy már fentebb volt róla szó: a kiadók valamiért külön akarják számolni a papír és az e kiadvány bekerülését, pedig a költségek oroszlánrésze közös (jogdíj, fordító, a kiadó üzemi költségei, amibe én beszámolnám a korrektort, szerkesztőt, tördelőt). Azt egyben kell a papír és e példányszámokra vetíteni. "

Igazából ez pont a sokat hiányolt backlistnél (mint pl. a fent reklamált Idők kereke sorozat) egyáltalán nincs így: mert az eredeti szerződésben nem voltak e-jogok, mert maga a szerződés lejárt (ugyanez eljátszva a fordítóval), mert lényegében újra kell digitalizálni a regényt, stb. Ez - akárcsak az új könyvek e-változató - idővel beáll egy szintre, rutin lesz.

Viszont addig - ha tényleg leendő keresletnek hisszük magunkat - elkél a türelem.

SaGa 2013.01.04. 10:17:47

@Komavary: Azt értem, hogy az eredeti jogok nem szóltak az e-bookra, így azt ki kell fizetni, de nem kell újra lefordítani, szerkeszteni, korrigálni, tördelni, stb. Ezek a költségek nem jelentkeznek ismételten. Ha igen, ott valami komoly baj lehet. Pl az, hogy az papírt is más adta ki, meg az e-bookot is és máris ott vagyunk, hogy külön az e-book biztosan nem fog rentábilis lenni még pár évig-évtizedig.

Az is hülye dolog, ami napi gyakorlat a magyar könyvvilágban: egy szép hosszú sorozatba belekezd egy kiadó, majd elunja/elbukja, egy másik megveszi a folytatások jogait, új fordítót keres, aki egész más stílusban dolgozik, gyakorta a neveket is újraalkotja, szegény olvasó meg nem tudja mi is van. Ilyenkor jön az, hogy többé rá se néz a sorozatra akkor sem, ha már mélyen benne van. Ez nem e-bookos, hanem általános jelenség.

Keresés: azért a goggle-lal meg lehet találni a nem warez verziót is, ha létezik.

ff48bp 2013.01.04. 11:31:35

Nekem az a tapasztalatom az Indesignnal - igen rövid ismeretségben a legújabb verzióval -, hogy meglehetősen sok kézimunkát igényel egy használható e-könyv létrehozása. Most itt ábrákkal gazdagon illusztrált könyvről beszélek, mert én olyanokkal találkozom legfőképp.
A program által generált CSS meglehetősen kusza lesz, amit csak a minimális szintre szoktam letisztogatni, mert nem célom a felesleges munka - ami nem hat ki a könyvre, csak amolyan szépség lenne a CSS-ben, az nem igazán tud zavarni - és gondolom senkit sem zavar az olyan dolog, ami nem érzékelhető, s a fájlméretet csak kevéssé növeli. Erről jut eszembe: láttátok már egy-két híroldal htmljét? Mennyi szemét marad bennük? Ezek is növelik az oldalak terjedelmét, mégsem foglalkozik velük senki, hiszen pár kilobájt nem igazán érdekel ma már senkit.
Lehet, hogy egyszer eljutok majd az elegancia olyan fokára, mint itt egyes nagy tapasztalatú emberek, hogy ezeket a szemeteket is kiiktassam, de most a cél maga az e-könyv, hogy egyáltalán csináljak és legyen és olvasható legyen és a kiadó is akarja és legyen pénzre is rá.

szakértőbb 2013.01.04. 13:02:22

@ff48bp:
>és gondolom senkit sem zavar az olyan dolog, ami nem >érzékelhető, s a fájlméretet csak kevéssé növeli.

De, kIára-t:-)) (Bocs, ziccer volt:-))

ff48bp 2013.01.04. 14:32:53

@szakértőbb: Szegény klára :) akkor neki nem lesz nagy élmény az én könyveim közül egyik sem. Legalább leszokik az ilyen perverziókról :)

ff48bp 2013.01.04. 14:34:35

Bocs, kIára, a nevét nem akartam rosszul írni.

szakértőbb 2013.01.04. 17:49:45

@ff48bp:
Mondjuk azért 97,5%-ban egyetértek vele:-))

ff48bp 2013.01.04. 18:45:20

@szakértőbb: Nem fogok ezen vitatkozni, mármint hogy mennyire lényeges a CSS tisztasága. Számomra nem igazán lényeges szempont egyelőre, de ettől még más fanyaloghat az ilyen könyvön. Azért nem baj ugye, ha én ezen magamban csak mosolygok?

Rigor_mortis 2013.01.04. 19:22:45

@Dworkyll: Kedves Dworkyll, SsGa, köszönöm a választ.

Tiszteletre méltó, hogy néhányan ilyen komoly munkát fektetnek az e-könyvek formázásába. Én azonban még mindig úgy érzem, hogy az e-könyvek nem az "örökkévalóságnak" szólnak, és elsősorban folyószöveges, szépirodalmi munkák megjelenésére alkalmasak, így nem olyan nagy tragédia egy-egy tipográfiai hiba. Engem sokkal jobban zavar a trehány, magyartalan, hibáktól hemzsegő szöveg.

Visszatérve az eredeti kérdésre, változatlanul úgy gondolom, hogy az e-könyv (legalábbis Mo-n és egyelőre) csak járulékos terméke lehet egy kiadónak, és nagyon olcsón (akár ráfizetéssel is) kellene adnia ahhoz, hogy magához csábítsa a potenciális vásárlókat. Ha az olvasók már "rászoktak" az e-könyv-vásárlásra, akkor lehet óvatosan kicsit árat emelni.

szakértőbb 2013.01.04. 20:56:22

@ff48bp: Ne viccelj már, nem látod smiley-kat? :-D

szakértőbb 2013.01.04. 21:01:02

@SaGa:
Hát, a felsoroltak alapján (mármint ha odamész valahová, az megszűnik...) biztosan nem alkalmaználak (ha lenne ilyesmivel foglalkozó cégem:-))
Én a CP-t (Computer Panorámát sajnáltam, az első magyar számtól olvastam, míg meg nem szűnt:-(( (Közben egy ideig írtam is...) Szerintem az is elég igényes volt (tán emlékszel a programozás-mellékletre a közepén).
Néha jó egy kicsit nosztalgiázni:-)

ff48bp 2013.01.05. 10:52:01

@szakértőbb: Dehogynem, semmi gond, értem.

ff48bp 2013.01.05. 11:00:15

@Rigor_mortis: Nagyon egyet tudok érteni sok mindennel, amit írsz. Azt gondolom én is, hogy az e-könyvek sokat fognak változni, de pont az a jó ezekben, hogy minden bizonnyal alapnak lehet őket használni majd az új formák konverziójához. Amúgy nem az e-könyv az örök, hanem a tartalom.
Azt is úgy látom, hogy igenis sok ingyenes könyv kell ahhoz, hogy az olvasók odaszokjanak egy kiadóhoz. Ha a kiadó próbál lépni a közönség felé, az valahol valamikor megtérül. Persze egy idő után már kellenek a fizetős tartalmak, de ott is a puha drm kell, mert az is az olvasók felé egy gesztus, hogy nem fizetnek az Adobe-nak mondjuk, hanem próbálják alacsonyan tartani az árat. Egyelőre úgy gondolom, hogy csak olyan könyvvel szabad indulni, ami főleg szöveges, olcsóbban előállítható, s kezdetben mondjuk nullszaldóval elfogadható áron adható. Sok olcsó mellett lehet csak óvatosan emelni a szintet munkásabb könyvek felé.
Azért kíváncsi lennék, hogy a puha drm egy már létező honlapba integrálása és fenntartása mennyibe kerülhet?

Konyvmolyolo 2013.01.05. 11:51:00

@Kelt: "Amit viszont eggyel lejjebb írsz, azzal már nem feltétlenül értek egyet."

Persze. Itt én is csak részben értek egyet magammal.
Nem vitás, hogy mindig volt és lesz "elcsórt" könyv. Papírban és e-ben is.
Én mindössze azt állítom/remélem, hogy lesznek, akiknek számít majd egy "rendes" e-könyvtár.
A kulturáltság fokmérője valahol.
Hiszen ha a papírkönyveknél maradunk, az az írástudó, akinek csupa vissza nem adott kölcsönkönyv sorakozik a polcán, nem lehet nagyon büszke a "könyvtárára".

Konyvmolyolo 2013.01.05. 11:57:38

@Kelt: "Mihelyt elhagyjuk a fekete-fehér gonosz warezoló - rendes vásárló világát, lesz egy raklap szürkeárnyalatunk.'
Egyetértek.
Épp ezért vagyok bizakodó.
Mert azt gondolom, van átjárás az árnyalatok között.

Ha elszúrjuk, akkor persze a "rendes vásárló" is meggonoszodhat.

De ahogy egyre javul a piac - és itt remélem, hogy nincs igaza Szakértőbbnek -, ki is világosodhat akár.:)

Konyvmolyolo 2013.01.05. 12:01:39

@SaGa: "Amíg két oldal vitáját olvashatjuk ki minden - ezzel a témával foglalkozó - disputából, addig gond van."

Én ugyebár a kiadói oldal szereplője vagyok. (Könyvmolyképző)

Őszintén érdekel, számotokra mi olvasható ki a hozzászólásaimból.
Vitázom-e a jogos igényekkel?

szakértőbb 2013.01.05. 12:26:02

@Konyvmolyolo:

"Ha elszúrjuk, akkor persze a "rendes vásárló" is meggonoszodhat."

Ebből a szempontból tartom óriási öngólnak a Rejtők "eltüntetését" (pl a MEK-ből). Mert bár valóban nem járt le a 70 év, csak 69 és háromnegyed, de a jogtulajdonos nem reklamált, ekönyvben tudomásom szerint nem nagyon forgalmazzák hivatalosan (akár tévedhetek is most), a neten meg igy is megtalálhatók gond nélkül. Viszont azt a rengeteg olvasót, aki ezeket keresi (nagyon sokan vannak, tényszerűen tudom, elkldtük, hogy keressék meg őket... Biztos visszajönnek a legális oldalakra ezután a gesztus után, igaz? :-(((
Nagyon pici gesztus lett volna, ha beken hagyjak... (Jogszeruseget persze ertem - az ertelmet viszont nem! Ilyen aprosagokra kene gondolni peldaul.)

Konyvmolyolo 2013.01.05. 12:37:02

@szakértőbb:
Egy apró pontosítás:
"Mert bár valóban nem járt le a 70 év, csak 69 és háromnegyed,"

Igazából még mindig hátravan majdnem egy teljes év.
2014. jan. 1-től lesz közkincs.

A lényegről:
valójában a szabad forgalmazásról egyedül a jogtulajdonosok dönthetnek. Senki más. Ha én lettem volna a MEK, én is leveszem, hiszen jogszerűen akarok működni.
Ez megint az a kategória volna, hogy más vagyonával arra illetéktelen ér el előnyöket.
Jelesül ez lehet, hogy az egész e-könyvszakmának hasznára vált volna, azonban nem vagyunk abban a helyzetben, hogy kihasználjuk a ziccert, amíg a jogutód nem adja.

Az nem elég, ha nincs ellenvetése. Kifejezetten hozzá kell járulnia.

szakértőbb 2013.01.05. 18:01:58

@Konyvmolyolo:
A háromnegyed kb. semmi jelentősége, gondolom ez világos (nem szoszerint kellett erteni). De ha már kötözködünk, akkor kb. egyáltalán nem 100% az a januar 1. dátum az elhunytára...

A forgalmazásról: nem arról beszéltem, hogy jogos volt-e az eltávolítás kérdése. (Jogos volt).
Arról, hogy ritka nagy öngól volt, hihetetlenül sokat ártott azzal, hogy rengeteg olvasót elvesztettetek (pyrrus-i győzelem). A "jogszerűen akarok mukodni"-nel vannak picivel fontoabb taktikai lepesek is...

"valójában a szabad forgalmazásról egyedül a jogtulajdonosok dönthetnek."

Igy van, ha zavarja oket, majd szolnak.... Nem tudhatod, lehet, hogy oket nem zavarta....
De ahogy beszeltuk, nem kell egyeterteni. Viszont az olvasokat azokra a helyekre sikerult terelni, ahol ezek a konyvek (es meg sok mas, hiszen azok a helyek - aranybanya) megtalalhatok. Bravó!
Tudod mennyire erdekli az olvasokat a jogszeruseg? ... Viszont ok mar nem jonnek vissza onnan:-((

szakértőbb 2013.01.05. 18:08:42

@szakértőbb:
"Tudod mennyire erdekli az olvasokat a jogszeruseg? ... "

Es ezt ugy folytatnam "olvasokent" - ja, ezek a kiadok egy nap miatt meg egy evre megfosztanak ettol, es ok vannak ertem? Ha" hogyne...

Még egyszer mondom: jogos volt, de nem volt esszeru - vagyis olyan tipikusan magyor megoldas.:-((
Es ha ebbol a kettobol kell valasztani, akkor en szemely szerint nem az elsore szavaztam volna ebben az esetben...

biobender 2013.01.05. 18:50:33

Csak futtaban olvastam a komenteket de mint legalabb 4 eve szinte kizarolagos e-book olvaso volna nehany eszrevetelem. Foleg a nemet e-book (E-Buch ?) piacot ismerem, es amikor kezdtem pont ekkora volt a siras a kiadok reszerol. Nem is lehetett nemet e-konyvet szerezni ami a Grimm meseknel aktualisabb lett volna, marmint legalisan. Viszont mar letezett a szkennelo hobbi es szazaval lehetett friss konyveket tolteni. Ez szerintem kozelit ahhoz ami ma a magyar piacon tortenok . Mikozben a kiadok megprobaljak megindokolni miert nem keszitenek e-konyveket szepen atadjak a piacot a szkenneloknek. /sarc Miutan lathatoan nem eri meg Magyarorszagon e-konyvet kesziteni, ez gondolom egy win-win helyzet ( de legalabbis a kiadoknak ez jo valamiert ) /sarc

Nemetorszagban kb 3 ev alatt valtozott meg a helyzet, elobb elkezdtek az uj konyveket egy reszet epub-ban is kiadni majd az amazon.de megjelenesevel szinte minden uj konyvet mobi-ban es epub-ban. Az arak a papir konyv ara korul mozognak pluszminusz 10% , hogy pont miert igy azt nem igazan ertem. Ugy tunik, hogy az emberek hajlandoak kb. ugyanannyit fizetni az e-konyvekert mint a papirert, ugyan nem disziti a lakast de pl. nagyithato, szallithato, keresheto stb.

Szedlák Ádám · http://worldshots.hu 2013.01.05. 21:25:20

@szakértőbb:

Hogyne jönnének vissza. Nem egy egyirányú, egyszer végbemenő kalózosodási jelenségről beszélünk. Sokkal dinamikusabban alakulhat a dolog.

Ha a megfelelő minőségű szolgáltatás, kényelem és megfelelő ár találkozik, akkor elkezdenek jönni a felhasználók. Jó példa mondjuk a Steam digitális játékbolt, ahol hirtelen kilistázva 23 oldalnyi, a magyar szót tartalmazó csoportot találtam. A többség persze 7-15 fős, a legnagyobb viszont 30 ezer közeli. És ők megvettek legalább egy játékot, mert amúgy mit csinálnának ott. És a titok tényleg csak annyi, hogy van egy jó szolgáltatás meg ügyes árazási politika.

A feketepiac akkor erősödik meg, ha a fenti három kritérium együtt nem teljesül. Az majd kiderül például, hogy elég kényelmesnek tekintik-e az emberek az előre befizetett letöltőkártyát. (Én hisztis leszek tőle.)

szakértőbb 2013.01.05. 22:39:51

@Kelt:
Koszi!
Majd meglátjuk, a "tételemet" olvashattad. Ez ugyben igen orulnek, ha nem lenne igazam/nem lenne ervenyes. Matekban annyira nem lennek boldog egy ilyentol:-)))

szakértőbb 2013.01.05. 22:42:57

Tudod, az a helyzet, hogy en nem csak az olvasok oldalarol varnam a "gesztust", hanem a kiadok reszerol is. Ez egy jo alkalom lett volna, es semmibe nem kerult (volna).
Én mindket fel reszerol szivesen latnam a kolcsonosseget - egyik fel reszerol sem erzem:-((

szakértőbb 2013.01.05. 22:54:09

@Kelt:
>Hogyne jönnének vissza. Nem egy egyirányú, egyszer >végbemenő kalózosodási jelenségről beszélünk. Sokkal >dinamikusabban alakulhat a dolog.

Bizonyara igy van, azt szerintem senki nem tudja. Amig azonban a (tegyuk fel) xyz.com oldalon eleg csupan kerni egy konyvet amit esetleg par nap alatt felkerul valaki jovoltabol ingyen, addig a kiadoknak inkabb a "jogszeru" alternativak megteremtesevel lenne jo torodni, mint a "hogyan keressunk nem jogszeru koteteket a neten"-re motivalni az olvasokat.

@konyvmolyolo:
A MEK-ben korabban az osszes kotet jogszeruen volt fenn (csak a pontossag kedveert), csak aztan megvaltoztak a korulmenyek - ergo engem a "szerzett jogok elvetelere" emlekeztet... Nem tul olvasobarat megoldas. Ahogy az a hivatkozas sem, hogy amig csak PC-n lehetett olvasni, addig senkit nem zavartak a MEK-ben levo kotetek, de most, hogy tobb ember szamara valt "hasznossa/elerhetove" az ekonyvolvasok altal, akkor most mar igy nem OK... (ezt egy kiadotol hallottam).
Fentebb leirtam, milyen gesztusokat tudnek elkepzelni az olvasok reszerol (nem irom le ujra). Es a kiadok oldalarol mi a helyzet?

szakértőbb 2013.01.06. 17:12:24

A tavalyi ev sikerkonyvei:

konyves.blog.hu/2013/01/06/2012_legjobb_konyvei_20?utm_source=cimlap&utm_medium=link&utm_content=2013_01_06&utm_campaign=index

Halkan megkerdezem: hogy lesznek ezek a becsuletes olvaso ekonyvtaranak disze? Mert ha jol sejtem, kb. egyik sem kaphato magyar nyelven elektronikus formaban... (Nyugodtan javitsatok ki, ha tevednek.)

Szedlák Ádám · http://worldshots.hu 2013.01.06. 18:25:00

@szakértőbb:
Hát a Rowlingot meg lehet venni az Amazontól eredeti nyelven. A többi külföldire nem kerestem rá. :)

Konyvmolyolo 2013.01.06. 18:49:23

@szakértőbb:
A kötözködés legcsekélyebb szándéka nélkül írtam, mert sok a téveszme a jogok körül.
Nincs jelentősége, hogy az adott évben mikor halt meg a szerző.
Mindenképpen a köv. év dec. 31-ig él a védelem.
Vagyis, ha Rejtő 1942. jan. 1-jén halt meg, akkor is 2013. dec. 31-ig védett, és akkor is, ha 1942. dec. 31-én halt meg.

És továbbra is állítom: nincs joga az e-könyvszakmának ilyen előnyhöz jutni, bármennyire kellemes volna is.
Ez nagyon határozott véleményem.
A más farkával verni a csalánt tipikus esete volna.

Nem azért kell jogszerűen működni, mert az érdekli az olvasót, hanem azért, mert én nem akarom bitorolni a jogutódok jogait.
Először magam tartom be a szabályt.
Ha én magam elfogadhatónak tartanám a jogbitorlást bármilyen ürüggyel, hogyan számíthatnék arra, hogy az olvasóink nem kerülik ki minden lehetséges indokkal?

Konyvmolyolo 2013.01.06. 18:59:21

@szakértőbb: "ha zavarja őket, majd szólnak"

Ne haragudj, nem személyeskedés, inkább általánosságként írom, de ez az egyik legnagyobb hazugság ebben az egész történetben.
Már a BnW esetében is kiverte nálam a biztosítékot.

Ha bejárok a házadba, és szép lassan elemelek dolgokat, az csak akkor lopás, ha észreveszed, zavar, és szólsz?
Hát nem.
Rejtő Jenőt szerződés nélkül forgalmazni (akár ingyen, akár pénzért) ugyanígy jogszerűtlen akkor is, ha nem szól senki.

Tegyük fel, hogy te vagy Tolkien örököse, és én a film megjelenésekor simán kiadom a Gyűrűk urát.
Ha már lúd, legyen kövér. Megjelenik papírkönyvben és e-könyvben is. Sőt, minden lehetséges nyelven.
Kaszálok addig, amíg nem szólsz.
Ez oké volna?
Alig hiszem.

Nem kell ezeket a dolgokat csűrni-csavarni.
Végtelen egyszerű:
1. szerződni kell
2. ha szabad a jog, szerződés nélkül is ki lehet adni, lehet forgalmazni, letölthetővé lehet tenni akár a MEK-en, akár másutt.
Ennyi az egész. Nincsen több szempont.
Se leendő e-könyvpiacé, se kiadóké, se közpénzen fenntartott felületeké, se olvasóé, senkié.
Ezen kereteken belül lehet gazdálkodni.
Pont.

Konyvmolyolo 2013.01.06. 19:04:42

@biobender: köszi szépen a helyzetjelentést.
Reméljük, nincs nagy különbség az amerikai+német és a magyar olvasók között.
Én bízom benne, hogy nincs, és itt is hasonlóan fog alakulni a történet.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.01.06. 19:06:34

A dolog azért is érdekes, mert a fenti könyv is Magvetős, tehát nem kiadófüggő, ugyanakkor a magvetős Kemény Istvánnak több régebbi kötete szintén elérhető, tehát nem is szerzőfüggő.

A 21-30-as listán viszont már három kötetnek létezik eváltozata.

Remélem, ez csak annyit jelent: növekedési görbe elején vagyunk.

Konyvmolyolo 2013.01.06. 19:07:52

@szakértőbb: "A MEK-ben korabban az osszes kotet jogszeruen volt fenn (csak a pontossag kedveert), csak aztan megvaltoztak a korulmenyek - ergo engem a "szerzett jogok elvetelere" emlekeztet..."

Mi biztosította ezt a jogot?

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.01.06. 19:11:20

@Konyvmolyolo: a magyar szerzői jog és a közös jogkezelés.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.01.06. 19:17:59

@Konyvmolyolo: Konkrétabban: 1994 óta van Rejtő a MEKen - 1999-ben a szerzői jog szerző halála plusz ötvenről felment szerző halála plusz hetvenre.

2000-2004-ig meg ha jól tudom, a MEK (talán artisjusos?) szerződéssel biztosította, hogy szabadon szolgáltathasson.

Azután újból jött egy jogszabály-változás.

Konyvmolyolo 2013.01.06. 19:21:18

@szakértőbb: "Fentebb leirtam, milyen gesztusokat tudnek elkepzelni az olvasok reszerol (nem irom le ujra). Es a kiadok oldalarol mi a helyzet?"

A kiadók oldaláról én a következő gesztusokat tudom elképzelni. Sőt, kötelezőnek tartom:
- amihez csak lehet, meg kell szerezni az e-könyv jogot.
- DRM-mentes forgalmazási joggal
- ki kell dolgozni egy hosszú távon fenntartható árazást (fentebb írtam, mi mit tervezünk)
- minden olvasón olvasható legyen
- minden formátumban letölthető legyen
- korlátlanul letölthető legyen
- a jelenleg elérhető legjobb minőségű legyen
Semmiféle restrikció nem megengedett, ami nem a médium természetéből fakad.
(pl. a médium természetéből fakadó restrikció, hogy pillanatnyilag úgy látjuk, nem kerülhet másodlagos forgalmazásra)

Ezt tartom a korrekt kiadói-terjesztői hozzáállásnak.

Olyannyira, hogy nevet is adtunk az efféle e-booknak.
Mivel az e-bookról nem tudod, hogy mi is valójában, fontosnak tartottuk az elnevezést.

E-booknak néha hívják akár magát a vasat is.
De e-book a DRM-mel védett és a másolható tartalom is.
E-book az is, amit 3-ször lehet letölteni egy bizonyos áruházból, és az is, amit korlátlanul.
E-book, ami csak egyfajta vason olvasható (mármint machinációk nélkül), és a tetszőlegesen hordozható is.

Azt az e-bookot, amely megfelel a fenti összes követelménynek, omne-booknak hívjuk.

Én biztosan csak ilyen e-könyvért adok pénzt,
ezért úgy gondolom, ilyet kell kínálni.
Omne-bookot
Mindig, mindenütt, mindenen olvasható.
Korlátok nélkül.

Konyvmolyolo 2013.01.06. 19:27:13

@Komavary: oké, a törvény megváltozott, a szerződés lejárt.
Ma ez a helyzet.
Itt sincs mit cifrázni.
off
Elég baj, hogy az ország vezetői (nem csak a jelenlegi, régóta divat) nem tartják tiszteletben a törvényeket és a szerződéseket.
Növeli a bizonytalanságot, nem lehet tervezni. off vége

szakértőbb 2013.01.06. 19:31:55

@Konyvmolyolo:
Teljesen vilagos. Engem ez hidegen hagy, es ha rajtam mulna, nem tartanam be. Ennyi.

(+1: otlet masoknak: ha holnap kiteszem a Rejtot egy kanadai szerverre, akkor lehet sirni nyugodtan, mert arra masok a szabalyok - tudod, mert az internet igy mukodik). Sot, hogy adjak meg otletet, Molnar Ferenc is bele fog ferni az 50+-ba.

Kedves Konyvmolyolo! Leirtam legalabb ketszer, hogy nem a jogossagot vitattam.
A haromnegyed evnel meg azt, hogy kisse kodosek a halalanak a pontos datumarol szolo infok, tehat akar december 31 vagy elobb is lehetett.
A tobbiben igazad van.
Olyan peldakat ne hozzatok a tovabbiakban, hogy mi lenne a lakasommal/kocsimmal/bankkartyammal. Ha valaki lemasol egy konyvet/szoftvert/zenet, attol meg az eredeti is megmarad (akarhogy is faj ez az erv).

MINDEZZEL nem azt mondtam, hogy hajra, masoljon mindenki, csak azt, hogy nem erdemes folyton nevetseges/hamis analogiakkal ervelni.

szakértőbb 2013.01.06. 19:35:20

@Konyvmolyolo:
Azt, hogy miert volt jogszeru, Komavary leirta.

Amiket a "kiadoi gesztusokrol" irsz, az szerintem tevedes. AZ AZ alap/minimum/beugro, nem gesztus. Oriasi kulonbseg.

Konyvmolyolo 2013.01.06. 19:36:27

@szakértőbb:
Figyelem, ez most tényleg kötözködés.:)
"Engem ez hidegen hagy, es ha rajtam mulna, nem tartanam be."

Lehet, hogy ez a különbség kettőnk felfogása között, és ezért gondolod te úgy, hogy megáll a tételed, én meg azt, hogy nem?

"Olyan peldakat ne hozzatok a tovabbiakban, hogy mi lenne a lakasommal/kocsimmal/bankkartyammal. Ha valaki lemasol egy konyvet/szoftvert/zenet, attol meg az eredeti is megmarad (akarhogy is faj ez az erv)."

De hozok.
Nem fájdalmas az érved, egyszerűen hamis.

Konyvmolyolo 2013.01.06. 19:37:59

@szakértőbb: "Amiket a "kiadoi gesztusokrol" irsz, az szerintem tevedes. AZ AZ alap/minimum/beugro, nem gesztus. Oriasi kulonbseg"
Akkor ezt félreértettem.
A gesztusok ki fognak derülni menet közben. Ezerféle lehet.

szakértőbb 2013.01.06. 19:38:05

@Konyvmolyolo:
>oké, a törvény megváltozott, a szerződés lejárt.
>Ma ez a helyzet.
>Itt sincs mit cifrázni.

:-)))
off:
Torvenyeket ugy valtoztatni, hogy sokan rosszul, kevesen jol jarnak, azert az messze van olyasmikrol, amiket itt hianyolsz (etikussag/tisztesseg/stb.)
/off

Konyvmolyolo 2013.01.06. 19:42:24

@szakértőbb: "Torvenyeket ugy valtoztatni, hogy sokan rosszul, kevesen jol jarnak, azert az messze van olyasmikrol, amiket itt hianyolsz (etikussag/tisztesseg/stb.)"

Lényegtelen szempont.
Rajtunk kívül áll, nincs módomban megítélni, megváltoztatni, még ha szeretném se.

szakértőbb 2013.01.06. 19:42:38

@Konyvmolyolo:

>A gesztusok ki fognak derülni menet közben. Ezerféle lehet.

Leirtam, hogy az olvasok vegyenek legalább egy konyvet az ebook olvasók az eszkozukre (amit en nagy vagyok hajlando ebook-nak nevezni, mert amugy a neve is ebook-reader:-)) gesztusként pl.

A "ki fognak derulni utkozben-re" - hiszem ha latom, meg majd utolag eszrevesszuk... Komolyabbra forditva: a Kiadok sem fognak tenni semmit, az olvasok sem, es visszaertem a tetelemhez:-(((

Más:

Mikorra varhatok egyebkent a Konyvmolykepzo kotetei? Ki a celkozonseg?

szakértőbb 2013.01.06. 19:45:47

@Konyvmolyolo:
off:
Lehet, hogy Neked lenyegtelen, masnak meg nem:-)) Van, akinek az lenyegtelen, hogy jogszeru-e valamit letolteni. Nem vagyunk egyformak...
De ezek mar nem szakmai kerdesek, nem folytatom.
/off

Konyvmolyolo 2013.01.06. 19:46:02

@szakértőbb:
"Mikorra varhatok egyebkent a Konyvmolykepzo kotetei? Ki a celkozonseg?"
Február végéig mindenképpen, de igyekszünk januárban nyitni.

Elsősorban regényolvasók.

szakértőbb 2013.01.06. 19:52:54

@Konyvmolyolo:

Nem, a tetelemet a szamok bizonyithatjak, vagy cafolhatjak. A velemenyed/em nem. Ha jol emlekszem, Te is a szamok embere vagy:-)) Akkor tudhatod: "egy erveles szamok nelkul csak velemeny".

Az ervekre pedig:

"De hozok.
Nem fájdalmas az érved, egyszerűen hamis."

Ok, olyan peldakat hoztok termeszetesen, amit akartok. De ilyennel komoly helyen mar nem ervelnek, mert nevetsegesse teszik magukat. (Jopar olvasnivalo megjelent mar a szerzoi jog temakoreben is az internet kapcsan, azokat nezegettem.)

Az erv nem az enyem (szoktam olvasni is), de messze nem hamis. Ezt hivjak paradigmavaltasnak:-)) Ami eddgi ervenyes volt, az tobbe mar nem az, csak meg nem tudtak lekovetni a jogalkotok (illetve sokaknak mas az erdeke:-))

Az angol szerzoi jogi valtoztatasokat nezted mar? (Talan mult heti hir?!)

Konyvmolyolo 2013.01.06. 20:16:25

@szakértőbb:
"Az angol szerzoi jogi valtoztatasokat nezted mar? "

Ha meg fog változni a szerzői jog, ahhoz kell alkalmazkodnom kiadóként.
Ez is egyszerű.
A többi szósz.

szakértőbb 2013.01.06. 20:20:54

@Konyvmolyolo:
A Kiadóknak igen, de az olvasóknak? :-)) Tudod, a szósz is számít...

Köszönöm a válaszokat!
(Nem válaszoltál az internetes felvetésre... Azt hogy kezeled kiadóként/lelkileg - ez persze reszemrol is csak kotozkodes :-P )

kIára 2013.01.06. 20:21:14

„A pácban mindenki benne van.” (Hamvas Béla, Karnevál, [– az oldalszámot nem tudom, mert kalózpéldányból copyztam –])

Túl sok a (szürke) árnyalat, próbáljuk meg photoshoppolni (adjust contrast, hue & saturation).
          Elnézést, [még] nem olvastam el minden hozzászólást, lehet, hogy néhány aspektust már unos-untig ki- és túlbeszéltetek)

Kezdjük a digitális szellemi tulajdonlopás gépi (szoftveres) és közösségi (kézimunkás) kategóriáinak különválasztásával.
Az első tipikusan a film, zene és e-könyv(!) lopás, amikor csupán egy számítógépre van szükség, emberi tudást, szabadidőt nem igénylő másolás és megosztás. Kb. „5 perc az életemből, a nagyi is képes rá” kalózkodás-kategória. Beteszem az adathordozót, a gép kidobja a másolatot, megosztom, kész. Tulajdonképpen emiatt jött létre a 70 éves Disney–Sony ©-„törvény”.

A második a filmfordítás, a képregényhonosítás és a papírkönyv-digitalizálás, amely többrétű tudást igényel, szinte mindig közösségi munka (akár 3–4 ember melója) és meglehetősen hosszú időbe telik.
Ennek következménye: döbbenetesen erős, eltéríthetetlen és megtörhetetlen egyéni- és csoportmotiváció.

Továbbá: ez utóbbi kalóz produktumok sajátos szimbiózisban élnek a copyright-holderekkel:

Film:
1. A filmforgalmazók és tv-társaságok nem ritka esetben a magyar kalóz filmfelirat-fordítók munkáját használják fel (pofátlanul), ezzel időt és pénzt takarítva meg. Lásd az Intercom Feliratok.hu csörtét, valamint a ComedyCentral Subvito hatalmas médiafigyelmet kapott esetét, vagy a kisebb dvd-kiadók tetszőleges kiadványát.
2. Az önkéntes fordítók hoztak be a köztudatba olyan ritka, kult stb. filmeket, amikről évekig csak a filmes szakma tudott, a művészmozik mellett ők tartják fenn a kult-, egzotikus-, világ-, kísérleti filmek iránti másodlagos közönségigényt.
3. A magyar kalóz-filmfeliratoknak köszönhető, hogy már nemcsak a szűk szakmán belül, hanem a civilszférában is közbeszéd tárgya az eredeti hang—felirat minél nagyobb szükségessége.
4. A már-már legendás kalóz filmfeliratfordítók számottevő, az idők során tévétársaságoknak, authoring stúdióknak megbecsült munkatársává vált (csak erről ritkán és halkan, mellékesen, zárójelben beszélünk). {[(Arról meg végképp nem, hogy jó részük továbbra is lelkesen fordít ingyen és bérmentve, a közösségnek)]}
(5. Lenne még egy nagyon érdekes dolog, nevezetesen a Karagara.net és SecretCinema esete, de erről talán egy külön hozzászólásban.)

Képregény:
1. A rendszerváltás után tetszhalott állapotba került képregényipart egyrészt a hazai állomány kalózdigitalizálása mentette át a netkorszakba, illetve a 4 (vagy több?) jelentős kalózműhelyben dolgozó fordítók és grafikusok hozták el először a kortárs képregényeket Magyarországra. Beindult a mangafordítás és ismertté vált a DC és Marvel univerzumokon túli világ is. Pl. a Sandman kalózhonosítással és sok mással.
2. Mindenki által ismert tény (kihúzni!, ilyet nem szabad leírni!!), hogy a mai, legális, komolyan veendő magyar képregényipar szereplőinek 75–80%-a ebből a kalózközösségből nőtte ki magát, mind kiadói, mind felhasználói oldalon.
Cáfolja meg egy igazi bennfentes.

Könyv:
1. 2005-ig, míg el nem érte az MKKE ingerküszöbét, a nyílt könyvkalóz-oldalak látogatottsága meghaladta a MEK, DIA és az azóta hamvába holt Neumann-Ház és NDA oldalainak össz-látogatottságát.
2. A magyar digitalizáló (ez később fontos lesz) könyvkalóz-szcéna az orosz után talán a második legnagyobb a világon, a felhasználók és „bedolgozók” több mint fele határon túli magyar.
3. Az e-könyv, és az e-könyvformátumok (a bukásra ítélt LIT kivételével) a könyvkalóz oldalakról csorogtak be a köztudatba. Jelenleg az erről fellelhető leggazdagabb szakmai/ipari tudás még mindig náluk található.
4. Akárcsak a filmek esetében, a friss e-könyvkiadók ugyanúgy lerabolják a könyvkalózok munkáját, mint a kis filmforgalmazók az illegális feliratfordítókat, szkennelési, korrektúrázási munkát jelentősen megspórolva.
(Erről sem szeretünk beszélni, pedig ha már így egymás közt vagyunk kéne).
5. Mindenki, akinek betekintése van a magyar könyvkalóz-szénára, a boszorkányüldözés után általánosan bevezetett kalóz-szabályok értelmében [ie. saját munkával lehet bekerülni] maga is kalóz. Azaz, ha egy magyar kiadó panaszkodik az adminoknak hogy vegyék le a könyvét akkor ezt csak úgy teheti meg, hogy van oda regisztrációja, amihez úgy jutott, hogy maga is beküldte a maga kis kalózművét. Vagyis aki adatok, címek stb. pontos ismeretében beszél a könyvwarezról az egy álszent, képmutató könyvkalóz.
             Ugye van ez az egyszerű elv: az beszél érdemben bármiről, akinek primer információja van az adott dologról. Szekunder információk birtokában csak trollkodás megy, üres szócséplés és kósza pletykaterjesztés.

6. Több szerző, műfordító – a „mozgalom” iránti szolidaritásból, vagy más indítékból – a magyar könyvkalóz oldalaknak (vagy civil kezdeményezésnek mint pl. a kindlevarázs) ajánl[ott] fel saját művet és nem a MEK-nek, vagy urambocsá… kiadónak.
7.1. Az egyre gyakoribbá és nevetségesebbé váló notice & takedown jelzések után, ma már a könyvkalóz oldalak mentik meg – szó szerint – a korábban public-domain, közpénzből digitalizált és szolgáltatott műveket.
7.2. A korábban szabadon hozzáférhető művek eltűnésével (Pl. MEK-ről a Weöres vagy Rejtő-művek) AZONNAL ráirányítják a teljesen jóhiszemű felhasználók figyelmét is az immár illegális lelőhelyekre, és ezzel implicit módon az ott elérhető sokkal izgalmasabb tartalmakra. Jobb lett volna ott hagyni őket, különösen ha szegény szerzőnk már ötven-hatvanakárhány éve halott. (Kedves jogtulaj, te már nem fogsz meggazdagodni, de adtál egy friss löketet azoknak a gazembereknek).
8. A könyv, a képregény és filmfelirat kalózoldalak megszüntetése lehetetlen. Akárcsak a „Hozsánna néked, Leibowitz!”-ban mindenki másol és másol ÉS: archivál és nickek mögé bújva kapcsolatot tart egymással. Egy szerver, tárhely, vagy kalózműhely kilövése maximum pár napos kiesést okozna.
9. Nincs egyetlen bizonyíték sem arra, hogy bármelyik kalózpéldány a kiadó kiadványhoz fűződő vagyoni jogát negatívan befolyásolná. Az ellenkezőjét azonban lehet gyanítani.
A filmiparban már elkönyvelt és többször ellenőrzött: a 0day CAM és TS releasek pozitívan befolyásolják az eladásokat implicite a bevételt.
10. A kalózok azt mondják, hogy a klasszikus értelemben vett szerzői jogot egyáltalán nem sértik meg (tiszteletben tartják, a szerző, fordító, szerkesztő szellemi munkáját: nem törölnek, nem hamisítanak, nem plagizálnak). Az jelenlegi szerzői jogi törvényeket csupán vagyoni jogoknak tekintik amiket bár megsértenek, bizonyítható anyagi kárt/hátrányt nem okoznak.
11.1. Jelenleg úgy tűnik, hogy a kalóz-szcéna üdvözli a hivatalos e-könyveket, illetve közömbös azoknak a feltörése (ha van DRM) megosztása iránt. Ha néha a felhasználók be-beküldenek egyet, az adminok érdekes módon törlik őket. Vagyis:
11.2. A papírkönyv-kalózkodás leghatékonyabb ellenszere az e-könyv kiadás.
12. A rendszeresen e-könyvet olvasók és e-könyvolvasóba befektető emberek 90–95%-a a tartalomhoz való hozzáférés sajátos törvényei alapján maga is könyvkalóz. Vagyis:
12.1. Ha egy e-könyvkiadó fellép a könyvkalózkodás ellen, akkor saját felhasználó ellen lép fel.

George Carlint parafrazálva: „The warez is fine, the system is fucked!” Komolyan gondolom: a digitális kalózkodással (film, zene, könyv, comix) nincs semmi baj. Az egész rendszerben van a hiba. Nem is egy.
Ugye mondtam, hogy a pácban mindenki benne van?

kIára 2013.01.06. 20:22:15

És akkor most faragjunk, maszatoljunk, árnyaljunk.

Kapjuk el a tolvajt.
Ki lopja el a könyvet?
Világítsuk meg a lopás momentumát egy folyamatban.
– Petyának van egy könyve. Függetlenül attól, hogy olvasta vagy sem valamiért úgy dönt, hogy beszkenneli, ocr-ezi. Ebben a pillanatban történt a lopás? Nemigazán, saját tulajdonát képező termékről saját használatra másolatot készített.
– Petya hallott egy oldalról ami arról híres, hogy szívesen fogad szkennelt könyveket. Úgy gondolja, hogy ha már neki is van ilyenje miért ne küldené be, osztaná meg az ott található feltételezett közösséggel/olvasókkal, cserébe hátha ő is kap egy másik könyvet. Ebben a pillanatban történt a lopás? Hát… Klára valamiért azt mondja, hogy nem, de repesve várja a miért igen érvet.
– A fenti oldalon egy admin vagy egy automata szkript élesíti, egy link mögé helyezi a tartalmat. Ebben a pillanatban történt a lopás? Hát… létrejött egy tartalomra mutató link. Ha a térképen ráböktem Nápolyra nem jeleni azt, hogy el is fogyasztottam a milánói makarónit.
– Pityu a harmadikról a link ismeretében letölti a tartalmat. Ebben a pillanatban történt a lopás? Hát… mondhatnánk, hogy igen, de a jelenlegi törvények egyértelműen kimondják: nem.

Továbbá:
reális esélye van annak, hogy Pityu soha a büdös életben nem fogja elolvasni Peti warezkönyvét ugyanis
• Pityu egy egyszerű data hoarder, aki már 25 darab 2T-s külső mobilracket megtöltött filmmel, zenével, képregénnyel, ekönyvvel és pornóval amelynek elfogyasztása 2300 évet venne igénybe napi 4 óra alvás mellett. Emiatt soha bele nem kezd egy tartalom befogadásába sem, csak tölt, tölt, tölt és archivál mindhalálig.
• Pityu valójában azért töltötte le, mert Pötyi rákérdezett, hogy „te Pityu, nem lehet valahol letölteni Petya könyvét?”
• Pityu szeretné elolvasni, de mivel a kezdetektől klip.me addikt, még a legális, webboltban vásárolt e-könyvre sem jut ideje.
• Mivel az OCR hibák 50%-a benne maradt, a tördelés meg pocsék, Pityu a harmadik lapozás után feladja az olvasást.

szakértőbb 2013.01.06. 20:24:00

Bár a gesztusokat félreértetted, de azért a listádhoz azt hozzáfűzném:

"A kiadók oldaláról én a következő gesztusokat tudom elképzelni. Sőt, kötelezőnek tartom:
- amihez csak lehet, meg kell szerezni az e-könyv jogot.
- DRM-mentes forgalmazási joggal
- ki kell dolgozni egy hosszú távon fenntartható árazást (fentebb írtam, mi mit tervezünk)
- minden olvasón olvasható legyen
- minden formátumban letölthető legyen
- korlátlanul letölthető legyen
- a jelenleg elérhető legjobb minőségű legyen"

azért ezek az elvárások is szépen drágítják majd a könyveket, csak hogy az itteni árképzésről is essen szó. Szóval vannak itt még kátyúk ezen az úton rendesen...:-(

Konyvmolyolo 2013.01.06. 20:24:52

@szakértőbb:
eddig sem az olvasókról beszéltünk, hanem arról, mi a hozzáállásom a Rejtő művek levetetéséhez, és mi volt itt a kiadók mozgástere.
Imádsz csúsztatni továbbra is.:)

Konyvmolyolo 2013.01.06. 20:26:04

@szakértőbb: melyik internetes felvetésre nem válaszoltam?

kIára 2013.01.06. 20:27:45

János 6., 7–12:
           Fülöp így válaszolt neki: „Kétszáz dénár árú kenyér sem elég nekik, hogy mindenki kapjon valami keveset”. Egyik tanítványa, András, a Simon Péter testvére így szólt hozzá: „Van itt egy gyermek, akinél van öt árpakenyér és két hal, de mi ez ennyinek?” Jézus ezt mondta: „Ültessétek le az embereket.” Nagy fű volt azon a helyen. Letelepedtek tehát a férfiak, szám szerint mintegy ötezren. Jézus pedig vette a kenyereket, hálát adott, és kiosztotta az ott ülőknek; ugyanúgy osztott a halakból is, amennyit kívántak. Amikor pedig jóllaktak, így szólt tanítványaihoz: „Szedjétek össze a felesleges darabokat, hogy semmi ne menjen kárba.”

Konyvmolyolo 2013.01.06. 20:31:52

@szakértőbb:
Ezt írtam az omne-bookról:
"A kiadók oldaláról én a következő gesztusokat tudom elképzelni. Sőt, kötelezőnek tartom:
- amihez csak lehet, meg kell szerezni az e-könyv jogot.
- DRM-mentes forgalmazási joggal
- ki kell dolgozni egy hosszú távon fenntartható árazást (fentebb írtam, mi mit tervezünk)
- minden olvasón olvasható legyen
- minden formátumban letölthető legyen
- korlátlanul letölthető legyen
- a jelenleg elérhető legjobb minőségű legyen"

Ezt fűzöd hozzá:
"azért ezek az elvárások is szépen drágítják majd a könyveket, csak hogy az itteni árképzésről is essen szó. Szóval vannak itt még kátyúk ezen az úton rendesen...:-("

Sztem ez nem drágítja. Viszont lehetővé teszi a piac megszületését.
Én kiállok mellette minden körülmények között és a Könyvmolyképző is.

Konyvmolyolo 2013.01.06. 20:32:42

@kIára: érdekes és gazdag az összefoglalód. Nincs mivel vitázni benne.:)

szakértőbb 2013.01.06. 20:32:50

@kIára:
Csak azt tudom mondani, hogy posztot ért volna... Gratulálok!

Egy apró pontosítás:

"hogy van oda regisztrációja, amihez úgy jutott, hogy maga is beküldte a maga kis kalózművét" - nem igaz. A legnépszerűbb, másik földrészen található (amúgy nem elsősorban ekönyvekre szakosodott honfitársaink) fórumára nem kell semmit feltölteni ahhoz, hogy hozzászólj/letölts/kiadóként reklamálj:-))
Tehát az automtikus elsődleges forrásinfóval rendelkező nem egyenlő könyvkalóz. Ez jóformán csak a torrentre lenne igaz.
De az internet ennél sokkal több.

kIára 2013.01.06. 20:33:37

        „Ennek következménye: döbbenetesen erős, eltéríthetetlen és megtörhetetlen motiváció.”
— Ezért nincs semmilyen visszatartó hatása egyetlen egy (különösen Amerikában divatos és nevetséges) kirakatpernek. Sem a horribilis pénzbüntetés sem a börtön nem fog eltántorítani senkit.
Vagyis: a kiadóknak azt kellene belátni, hogy azért nem kiadni elektronikusan a könyvet mert
  a. „nincs benne pénz”;
  b. „úgyis ellopják”,
nagyon nagy hiba, öngól.

            Je n’ai fait celle-ci plus longue que parce que je n’ai pas eu le loisir de la faire plus courte. (Pascal, ha valaki nem ismerné)

   Tegyük már félre, ha lehetséges, a LOPÁS!–NEM LOPÁS! parttalan vitát. Ha nem megy legalább azt próbáljuk megérteni (izé… nézzünk már magunkba, tükörbe), hogy a netkorszak milyen új fogyasztói attitűdöket hozott el, milyen virtuális közösségek és identitások alakultak ki, és mik azok a jelenségek, amelyek a társadalmi szerződés kőbevésettnek vélt alapelveit kiradírozták és/vagy átírták. Globális jelenségről van szó.
Néhány észt p2p programozó úgy döntött hogy nem tetszik a vezetékes- és mobilkommunikációs szolgáltatói rendszer és valamit tesznek ellene, majd az eredményt INGYENESEN megosztják az emberiséggel. Ebből lett a Skype.
Apache, LibreOffice, Firefox, Linux stb. mind-mind hasonló történetek, amik immár napjaink elkerülhetetlen részévé váltak.
Már a szélessávú és olcsó net előtt (a drága és lassú modemidőkben) megszületett a tartalom- és tudásmegosztás kultúrája.
És ez nekünk jár. (A nekünk alatt téged is értelek, aki ez ellen tiltakozol.)
A netikett ugyanúgy egy normatív etika ám nem tükörképe a társadalmi normák rendszerének.
Az alanyi jog határai a hálóban kövonalazhatatlanok. Justitia kardja (vagyis a jog hatalmának állami kikényszeríthetőségének jelképe) virtuáliában a színészek tokbacsúszó, áltőréhez hasonlítható.
A rendelkezésre álló szabad tartalmak mennyisége és a választás látszólagos szabadsága adja fel a leckét a tartalomgyárosoknak, nem pedig a wareztartalmak.

A film- és zeneiparnak korábban kellett szembesülnie ezzel és már el is kezdődött a kilábalás és a megoldások is látszanak a VOD, a fizetős, ám olcsó stream, az egyelőre letölthetetlen „élmények” (3D a filmben, előadó testközelben a gigakoncerten, stb.).

Első lecke: ne harcolj, ne ágálj, ne fenyegetőzz, hanem állj szóba, ismerkedj velük, kérdezz.
Felelnek.
Mássz ki a papírszagú odúdból és ismerd meg a virtuális világ, virtuális egyénjeinek, virtuális igényeit. Próbálj meg élni vele, sajnos ez nem Észak-Korea.

Új bekezdés.
Olvasási konferenciák kivonatai? Friss olvasásszociológiai felmérések? Olvasási kultúra, trendek, olvasás a XXI. században? Valaki?
Bezzeg az én időmben… az olvasás volt a szellemi kikapcsolódás és szórakozás alapvető formája. Kész. Elmúlt. Nincs. Aligvan. Félhalott. Eltorzult. Marginalizálódott. Kampec.
Miért teszünk úgy, mintha? Struccpolitika? Köd? Tetszik az NKA, az EU, a cicás- és hobbikönyvek, valamint a bestsellerek által úgy-amennyire biztosított langymeleg?
Teljesen feleslegesen ámítjuk magunkat az évi eladási statisztikákkal, első- és másodkiadások látványos felsorolásával, könyvpalotákkal; az amiről azt állítjuk, hogy van (ie. élő, valódi könyvPiac), az nem létezik. És minél kétségbeesett vehemenciával állítjuk, annál szánalmasabbá válunk.

Kedves barátaim a könyvkiadásban, csupán a játék kedvéért: maradjunk csak az irodalomnál majd vonjuk ki a „közös erőfeszítéseink gyümölcseiből” a
– vanity press-t
– a [*** Alapítvány, *** Minisztérium, *** külföldi kulturális intézmény, nem kívánt törlendő.] támogatásával megjelent könyveinket;
– az 1,2,3,4,5,6… hónapos közalapítványból „alkotói ösztöndíjjal” támogatott, szerzőinket fordítóinkat;
– 100 IQ alatti befogadói potenciált igénylő szarból aranyvárat junk-irodalmat;
– mutassuk fel azt az egyetlen kiadványunkat amit valóban, az utolsó fillérig, semmit el nem sumákolva, leboltozva, mindenkit méltányosan kifizetve, saját tőkénkből finanszíroztunk. (Ügyes vagy kisfiam. Te, meg te, meg te, meg te, sőt még te is, ja, rólad majdnem megfeledkeztem szépen befoghatod, jobban teszed, ha nem rinyálsz, mert már nekem kínos);
– fejezzük be az ilyen és hasonló önáltatásokat: „az idei [könyvfesztivál, könyvheti, karácsonyi] eladásaink minden korábbi statisztikát meghaladtak”. Na éés? Te is tudod, én is tudom. A karácsonyra ajándékba vásárolt/kapott könyveket nem azért adják/kapják, hogy el is olvassák őket. Az emberek ugyanúgy nem olvasnak karácsony, könyvhét után, mint annak előtte. Nem ciki ajándéknak azonban még mindig olcsó.
– [ide most jönne valami, de a blog apolitikus szellemét teljes mértékben tiszteletben tartva ezt most kihagyom].

Sírunk, mert kevés az e-könyvet olvasó ember. Sírunk, mert sok az e-könyvet olvasó „kalóz”. Én meg sírjak, vagy nevessek?
Azon túl, hogy lyuk van a seggünkön, annak kéne örülnünk – igen, mi mind mindannyian – hogy egyáltalán vannak MÉG olvasó emberek.

Konyvmolyolo 2013.01.06. 20:34:47

@kIára: "János 6., 7–12:"
azért az érdekelne, hogy ezzel mit akarsz mondani.:)
Remélem, nem azt, hogy a warez egyenlő a názáretivel.:)

Szedlák Ádám · http://worldshots.hu 2013.01.06. 20:38:32

@Konyvmolyolo:

Sokkal bonyolultabb a dolog.
Az Amazontól vásárolt könyvek nem olvashatók minden olvasón, nem tölthetők le minden formátumban, szinte mindegyiküket DRM védi. Ennek ellenére a legtöbbet tőlük vásárolok, meg a Kobótól, akik szintén nem DRM-mentesek. Amazonéknál van annyira jó a kínálat, az eszköz és az egész tartalomterjesztő lánc - Kindle-n olvasok - hogy ne zavarjon. Ja és mindkettőnél öt másodperc letörni a másolásvédelmet.

A magyar boltok természetesen hátránnyal indulnak. Amit írtál az a minimum. DRM-mel nem éri meg bohóckodni, mert nincsenek a hazai boltokba bekötött eszközök, illetve az epubos eszközök elől elvitte a piacot a Kindle. És az egész hóbelevancon felül még kellenének jó rendszerek.

Az ekönyv.hu már egész istenesen néz ki, de az oldalon belüli navigáció ott is borzasztóan konfúz. A Multimédiaplázánál az alap könyv-polc metafora törik darabokra, ráadásul úgy, hogy a helpből kell megtudni, hogy nem én vagyok a hülye, valóban nem is polc az. És így tovább. Bődületesen nagy megugrani való dolgok vannak itt, és még akkor sem fogunk a gesztusoknál járni, hanem csak a szükséges minimumnál.

kIára 2013.01.06. 20:47:56

@Konyvmolyolo:
Pedig de. Mindig is úgy éreztem, hogy a Názáreti simán csak lewarezolta a kissrác kenyerét és halát.

szakértőbb 2013.01.06. 21:01:48

@Konyvmolyolo:
"eddig sem az olvasókról beszéltünk, hanem arról, mi a hozzáállásom a Rejtő művek levetetéséhez, és mi volt itt a kiadók mozgástere. Imádsz csúsztatni továbbra is.:)"

Ugyan ugyan.
1. már régen (a kommentek elején) javasoltam az olvasók által teendő gesztusokra példákat.
2. én nem kérdeztem a hozzáállásod a Rejtős dologról, mert akármi is a hozzáállásod, a véleményem nem befolyásolja. (inkább olvasói szemmel nézném, ha nem baj...) Leírtam, nem ismétlem, de még kIára is megerősítette, pedig nem gyakran szoktunk hasonló véleményen lenni.:-)
3. A kiadóknak volt/van mozgástere. Pl. a jogtulaj mondhatta volna, hogy "nesztek, itt egy gesztus, ha ennyire szeretnétek, tessék, a Tiétek!" Nem azért nem mondta, mert titokban voltak nyilvánosságra hozva a Rejtő kötetek, s szegény nem tudott volna róla... Nem érdekelte/nem érte el az ingerküszöbét/stb. Mindegy.
Mozgástér: ha a Tiétek lenne pl. a Pál utcai fiúk, mondhatnátok, hogy mivel általános iskolai alapmű, minden magyar gyerek olvassa/olvashassa el, tessék, a Tiétek. (Lehetne még más példákat is) Tudod, a gesztus.

szakértőbb 2013.01.06. 21:03:47

Gépház! Dwo!!
KIára hozzászólásait nem lehetne poszttá faragni? Tényleg érdemes gondolatokat tartalmaznak...

szakértőbb 2013.01.06. 21:13:32

@kIára:

>Olvasási konferenciák kivonatai? Friss olvasásszociológiai >felmérések? Olvasási kultúra, trendek, olvasás a XXI. >században? Valaki?

Ha nem is sokan, de vannak még páran:-)

Ajánlom mindenki szíves figyelmébe az alábbi kötetet:

Az olvasás össztantárgyi feladat
mek.oszk.hu/10600/10605/10605.pdf
(a 2011-es HUNRA konferencia előadásait tartalmazza).

Papírkönyvben is megjelent:-))

kIára 2013.01.06. 21:16:53

@szakértőbb:
Igen is meg nem is. Amiről te beszélsz az egy gyűjtő oldal, ahol érdemi kalózmunka (fura egy kifejezés, nem igaz?) nem történik, hanem a műhelyekből oda (is) szivárognak ki digitalizált művek.
Azt is tudni kell, hogy azt az oldalt (és az ahhoz hasonlókat) a könyvkalózok sokkal jobban gyűlölik és támadják mint a könyvkiadók, hiszen tőlük „lopnak”.***

Ha nem tévedek, jelenleg (pár kicsi mellett) négy nagyobb számbajöhető zárt könywarez-vműhely létezik, meglehetősen hasonló tagsági feltételekkel. A chun lelövését ők üdvözölnék a leghamarabb.
___________
*** Az egyik kalózoldalon ugye tanúi lehettünk, hogy hogyan lőtte le pillanatok alatt az ottani közösség az egyik naiv terjesztgető kezdeményezését.
Amúgy tényleg. Javaslat a jogtulajdonosoknak: védjétek a cuccaitok a kalózok segítségével! Hatásosabbak bármelyik netrendőrségnél.

kIára 2013.01.06. 21:23:52

@szakértőbb:
Lemaradt erre a válaszom.
„Tehát az automtikus elsődleges forrásinfóval rendelkező nem egyenlő könyvkalóz.” — Sajnos de. Az elsődleges forrás az elsődleges forrás. Az a hely ahol a könyvkalózkodás konkrétan megtörténik, szerveződik.
Egy világ túloldalán található fórum, vagy egy torrentcsomag csupán halvány tükre a műhelyeknek és szekunder információ a könyvwarez állapotról. Sőt, még a fizetős FTP is az.

szakértőbb 2013.01.06. 21:36:25

@kIára:
OK, akkor látod, a konyvkalóz fogalomnak is számos értelmezése létezik.:-)

Annyit még világíts meg kérlek, mi a motivációja az általad említett könyvwarez-nek?

kIára 2013.01.06. 22:28:16

Megjegyzések a fenti hozzászólásaimhoz.
   1. Folyt. köv. [Már ha megint nem tűnök el hónapokra a blogszféráról, aminek azért simán megvan az esélye.]
   2. Gondolataim eredetileg a Magyar Ekönyv Egyesület zárt ebok-team levelezőlistájára szántam, aztán úgy döntöttem, hogy mégis ide fogom beküldeni.
   3. Kb. négy éve részt vettem egy jelentős warezkonferencián (ahol a fentiek jó részét már megfogalmaztam), de az akkori csekély érdeklődés és a nulla visszhang miatt úgy érzem, hogy azóta semmilyen érdemi előrelépés nem történt egyetlen területen sem.
   4. Remélem, hogy idén elindul valami, nemcsak szócséplés és siránkozás és körbemutogatás szintjén, hanem a tettek mezején is. A paradigmaváltás hiú reményével.
   5. Bár úgy tűnhet, hogy az ördög ügyvédjeként a kalózok pártján állok, szeretném mindenkivel tudatni, hogy a kézi- szellemimunkás közösségi tartalomkalózkodást – legyen az film, vagy könyv – nevetségesen felesleges tevékenységnek tartom, ugyanis iszonyú energiapocsékolás.
   6. Örülnék ha a „kalóz” és „lopás” szavakat a továbbiakban nem használnánk; helyette csodálkozzunk rá a civilek elképesztő kurázsijára és energiájára. És próbáljunk meg a (közös) javunkra fordítani.

szakértőbb 2013.01.06. 22:50:47

>a kézi- szellemimunkás közösségi tartalomkalózkodást – legyen >az film, vagy könyv – nevetségesen felesleges tevékenységnek >tartom, ugyanis iszonyú energiapocsékolás.

A gyengébbek kedvéért (lásd jómagam) azért elmagyarázhatnád, ezt hogy érted:-) Kinek felesleges?

Másik kérdésem: az általad említett "elit" warez (ha nevezhető így) zártkörűsége miatt kb. semmiféle "veszélyt" nem jelent a kiadók számára - szemben mondjuk a torrent vagy más széles közönség számára elérhető helyekkel. Hm?

kIára 2013.01.06. 23:03:12

@szakértőbb:
   Hát… hosszú lesz, és nem ma este fogom pontokba foglalni.
   Azt persze leírhatom, hogy milyennek látom a szcénát, kb. mit látok belőle és mik az én egyéni következtetéseim.
   Üdvös lenne, ha megszólalnának (megszólalhatnának) aktív szereplők is (akik mániákusan/hobbiból szkennelnek, korrektúráznak, fordítanak, szerkesztenek, vagy csak simán megosztanak) és beszélnének arról, hogy miért csinálják azt amit.
   Nomeg persze az „áldozatok” (a gyengébbek kedvéért: kiadók), akik szintén beszélnének arról, hogy miért és hogyan rossz nekik az, hogy a fentiek léteznek.
   Illetve és nemkülönben az olvasók. Már ha nem kihalt állatfajról van szó.

   Előre jelzem, hogy engem elsősorban lenyűgöz és csodálattal tölt el a Szürke Oldal által megteremtett és ápolt tartalom.
   Szóval folyt. köv. valamikor a jövő héten.
        [Hosszú lesz. Anekdot: egyszer egy írószövetségi kerekasztal-beszélgetésen pár bővített mondatban vázolnom kellett volna a magyar könyvkalózkodás rövid történetét napjainkig, de az 50. percre 1996-től csupán 2001-ig jutottam. Akkortól vált volna izgalmassá (és minimum hat órássá) a monológom, de a moderátorok és az addig türelmes közönség szerencsére leintett.

szakértőbb 2013.01.06. 23:24:59

@kIára:
Örülök, hogy leereszkedsz hozzánk, de tudod, egy ilyen egyszerű kérdésre kb. 3-5 mondatban is lehet válaszolni... (Nem a szcéna, meg a következtetéseid voltaka kérdés, hanem ... lásd fentebb:-))
Bár bizonyára én nem vagyok képes felemelkedni a gondolataid szintjére.
Azért köszönöm!

Szedlák Ádám · http://worldshots.hu 2013.01.06. 23:48:46

@kIára:
Az csak ötven perc volt? Te jó isten, többnek tűnt.

kIára 2013.01.06. 23:49:35

@szakértőbb:
Remélem az utolsó hozzászólásom lesz mára :D

1. A könyvipar 99,999%-a átállt DTP-re. A kézirat digitális, a szerkesztés digitális, az első tördelés digitális, a korrektúra digitális (jó esetben azért papíron is lefut legalább kettő), a végleges layout digitális, (olykor) a köteles példány digitális. A kimenet analóg. Na most ezt redigitalizálni (= szkenn, +ocr, +korrektúra)… ha ez csak szerintem nevetséges és felesleges, hát nem tudom.
  Na jó, persze, persze vannak még az ántivilágban készült nem DTP könyvek is, de most komolyan: szkennelni, ocr-ezni, korrektúrázni, ekönyvvé alakítani a herripottert, noormális? Hát nem. Tiszteletreméltó erőfeszítés? Mindenképpen.
   Ezért is idéztem, hogy „the system is fucked” és hogy „a pácban mindenki benne van”. A kiadónál megvan digitálisan, a civil mégis szarban van, mert neki nem így kell és digiznie kell. Civiléknél megvan digiben, a kiadó meg szarban van, mert nyakán marad(hat) az analóg. És hogy fokozzuk az élvezetet: civilkém egy szép napon valamiért/valakinek kinyomtatja (papír- és tonerárak mellett sokkal drágábban) az amúgy immár akciósan csupán öccázér’ kapható könyvet. Hát… fogjatok le, mert nem bírom a röhögéstől.

2. Semmit. Valóban így gondolom.

kIára 2013.01.07. 00:10:36

@szakértőbb:
Hiszen már írtam: „Je n’ai fait celle-ci plus longue que parce que je n’ai pas eu le loisir de la faire plus courte.” Aszongyahogy kábé: „Bocsika, de azért írok ilyen rettenetes-hosszan, mert nincs elég időm ahhoz, hogy rövidre kidolgozzam”.

A civilwarez motivációs listáját szerintem képtelenség akár egy százas listára is szűkíteni; abból meg kiválasztani csupán három–öt relevánsat: merő képtelenség. De ami késik nem múlik. Csapjunk bele. Én mondom a szerintemet, te hozzáteszed a szerinteded, reméljük mások is rákapnak és adják a szerintjüket. Aztán csak lesz valami belőle. Püspökkenyér, infókalács, pizza…

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2013.01.07. 00:29:56

@szakértőbb: "Gépház! Dwo!!
KIára hozzászólásait nem lehetne poszttá faragni? Tényleg érdemes gondolatokat tartalmaznak..."

Én már próbáltam oltani őkIáraságát, de eddig még csak poszt-appendixekre futotta :-) Most is lesz belőle ilyen, megígérem.

Egyébként meg tudja, hol talál, csakúgy mint a következő poszter, az ő írását is kitolom anonimizálva, ha úgy kéri, ahogy már megtettem másokéval, máskor. Lásd pl. Max óriásposztja.

szakértőbb 2013.01.07. 01:30:05

@kIára:
Ez a menőzés a francia nyelvtudással Nálad valami szakmai ártalom vagy csak arc kérdése? :-))

Köszi a válaszokat azért! (A civilwarez listat ha megengeded, en magam hanyagolnam, annyira nem foglalkoztat a kérdés).

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.01.07. 07:57:36

@kIára:
" Függetlenül attól, hogy olvasta vagy sem valamiért úgy dönt, hogy beszkenneli, ocr-ezi. Ebben a pillanatban történt a lopás? Nemigazán, saját tulajdonát képező termékről saját használatra másolatot készített."

vs.

"35. § (2) Teljes könyv, továbbá a folyóirat vagy a napilap egésze magáncélra is csak kézírással vagy írógéppel másolható."

(És igen, ezért nem mindegy, hogy a szerzői jog megsértéséről vagy lopásról beszélünk. )

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.01.07. 08:05:40

@Komavary:
...és így tovább:

"– Petya hallott egy oldalról ami arról híres, hogy szívesen fogad szkennelt könyveket. Úgy gondolja, hogy ha már neki is van ilyenje miért ne küldené be, "

Ez a nyilvánosságra hozatal. Megint csak: Petya szembe megy a szerzői joggal.

"– A fenti oldalon egy admin vagy egy automata szkript élesíti, egy link mögé helyezi a tartalmat. Ebben a pillanatban történt a lopás? Hát… létrejött egy tartalomra mutató link."

Létrejött egy másolat. (vö) "(3)81 Nem minősül szabad felhasználásnak - függetlenül attól, hogy magáncélra történik-e -, ha a műről más személlyel készíttetnek másolatot számítógépen, illetve elektronikus adathordozóra."

"– Pityu a harmadikról a link ismeretében letölti a tartalmat. Ebben a pillanatban történt a lopás? Hát… mondhatnánk, hogy igen, de a jelenlegi törvények egyértelműen kimondják: nem."

Hol mondják ki?

Lehet szembe menni a törvénnyel, de akkor csináljuk tudatosan. Sobri Jóska sem a közösség nagyobb hasznára foglalkozott hátasló-redisztribúcióval, betyárromantika ide vagy oda. Nincs ez másképp a digitál változattal sem.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.01.07. 08:13:23

@kIára:

"Képregény:
1. A rendszerváltás után tetszhalott állapotba került képregényipart (...)

2. Mindenki által ismert tény (kihúzni!, ilyet nem szabad leírni!!), hogy a mai, legális, komolyan veendő magyar képregényipar szereplőinek 75–80%-a ebből a kalózközösségből nőtte ki magát, mind kiadói, mind felhasználói oldalon.
Cáfolja meg egy igazi bennfentes."

Először is tisztázzunk valamit: a semicet (illetve a nyomdából "kivándorló", itthon nyomott külföldi képregényeket is ide (a "kalózokhoz" számítod?

Szerintem óriási különbség van aközött, hogy a képregényes közösség - akik a papíralapú képregénnyel ismerkedtek meg, azzal lettek megfertőződve - rákap/belekap a kalózszférába, vagy hogy a kalózszféra szüli meg a közönséget.

Elnézve a jelenleg is jól muzsikáló kiadókat, nem érzem ilyen erősnek a kalózközösség szerepét - majd' mindenhol papírkiadókat, papírból érkező kiadókat vagy a hagyományos képregényes vállalkozások örököseit látom.

Fordítóknál már más a helyzet, ezt elismerem. Apropó, azt nézted, hogy ennek milyen hatása volt pl. a fordítói honoráriumokra?

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.01.07. 08:17:23

@kIára:
És még ehhez:
"5. Mindenki, akinek betekintése van a magyar könyvkalóz-szénára, a boszorkányüldözés után általánosan bevezetett kalóz-szabályok értelmében [ie. saját munkával lehet bekerülni] maga is kalóz."

Ahogy azt @szakértőbb is mondta, a könyvek jó része "nyilvánosan" cserél gazdát (tipikusan ilyenek pl. a könyvmolyképző könyvei, de érdemes megnézni az Ulpius vs. szürke-szürkét is.

Másrészt pedig nem hiszem, hogy lenne olyan oldal, aki elvárja, hogy a feldolgozott mű szerzői jogot sértsen (aka - lehet lejárt jogdíjú könyvet is digitalizálni.) És akkor még a régi regisztrációkról, vagy a kölcsönadott accountokról nem is beszéltem...

kIára 2013.01.07. 10:39:21

@Dworkyll:
Dwo, csak nyugodtan. Abból csinálsz különposztot amiből csak akarsz – szerkesztheted, bizonyos részeit törölheted, kiegészítheted.
Mondjuk értelmét akkor látnám, ha sikerülne egy érdemi párbeszédet kialakítani körülötte, lehetőleg az összes szereplő részvételével és valódi, működő megoldásokat keresni a felmerülő és pontosan megnevezett problémákra.
A szereplők alatt értem a jogtulajdonosokat (szerzők, fordítók, jogutódok), a közkincseket gondozókat (MEK, DIA, MANDA), a könyvpiac szereplőit (kiadók, szerkesztők, nyomdák, forgalmazók), a civileket („normál” fogyasztókat akikért az egész történik és kalózokat egyaránt), a jogalkotókat stb. Ebben a játszmában rengeteg érdek sérül, néhányat talán erőpolitikával meg lehet oldani de sokat nem. Megoldás természetesen évek múlva várható, de talán hosszú távon mégis megéri mindenkinek, vagy marad az állóvíz és az általános egymásramutogatós körbesirám.

Szóval mielőtt külön posztot copyznál a kommentekből, megkérdezem: ti is úgy érzitek, hogy ideje belefingani a nullás lisztbe? Mert ha szerintetek is, akkor lányos zavaromat félretéve szólok az Öreg Szélnek, hogy engedje ki Purci Marcit az Úr tiszta és szabad egére.

Konyvmolyolo 2013.01.07. 10:47:01

@kIára: "Vagyis: a kiadóknak azt kellene belátni, hogy azért nem kiadni elektronikusan a könyvet mert
a. „nincs benne pénz”;
b. „úgyis ellopják”,
nagyon nagy hiba, öngól."

Bizton állíthatom, hogy vannak kiadók, akik vagy sosem gondolkodtak így (pl. Könyvmolyképző - most is én mondok ellent leginkább Szakértőbbnek, ugye, tagadom a tételét.)
vagy már szakítottak ezzel a gondolkodásmóddal.
Dolgozunk. Lassabban megy, mint reméltük, de dolgozunk.
Egy év alatt elértük például, hogy nem kell magyarázni, miért kérjük DRM mentesen a jogokat.
Hosszú volt, és nehéz volt megértetni, de sikerült.
És már vannak is, akik adják.

Még nem látványos, de épül a sárga köves út.

Konyvmolyolo 2013.01.07. 10:54:50

"Néhány észt p2p programozó úgy döntött hogy nem tetszik a vezetékes- és mobilkommunikációs szolgáltatói rendszer és valamit tesznek ellene, majd az eredményt INGYENESEN megosztják az emberiséggel. Ebből lett a Skype.
Apache, LibreOffice, Firefox, Linux stb. mind-mind hasonló történetek, amik immár napjaink elkerülhetetlen részévé váltak.
Már a szélessávú és olcsó net előtt (a drága és lassú modemidőkben) megszületett a tartalom- és tudásmegosztás kultúrája."

Te egzaktul és összetetten gondolkodsz.
Ne kerülje el a figyelmünket, hogy ők maguk döntöttek a saját produkciójukról.

"És ez nekünk jár." - igen, az, amiről az alkotó úgy dönt, hogy megosztja.
Én egyébként biztatom erre az alkotókat, de a beleegyezésük nélkül nem tehetek semmit az alkotásaikkal.

kIára 2013.01.07. 11:10:48

@szakértőbb:
Bocs, igazad van (jórészt valóban arcoskodás), ezentúl megpróbálom fékezni magam. Sajnos a fejemben állandóan zsizsegnek a hasonló klasszikus idézetek és valamiért azt hiszem, hogy mindenki ismeri őket.

          »A civilwarez listat ha megengeded, en magam hanyagolnam, annyira nem foglalkoztat a kérdés.«
Jó, egyelőre mellőzzük ;]

Konyvmolyolo 2013.01.07. 11:39:52

@kIára: "Első lecke: ne harcolj, ne ágálj, ne fenyegetőzz, hanem állj szóba, ismerkedj velük, kérdezz."
Egyetértek.
Épp erre szeretném alapozni, hogy LESZ magyar fizetőképes és fizetni szándékozó kereslet.

"mutassuk fel azt az egyetlen kiadványunkat amit valóban, az utolsó fillérig, semmit el nem sumákolva, leboltozva, mindenkit méltányosan kifizetve, saját tőkénkből finanszíroztunk."

Számtalan van a Könyvmolyképzőnél.
Nem sorolok fel most, csak 20-at, de el kell mondanom, hogy csupán az idén megjelentek között ennek a többszöröse van, amikre érvényesek a kitételeid. Véletlen sorrendben, különböző olvasóknak, különböző műfajok, különböző nyelvekből, újak és régiek, sorozatok és önálló művek, siker és bukás, bestseller és giga kockázat vegyesen, ám mind kitűnő könyv:
- Jeff Kinney: Egy ropi naplója +
- Rick Riordan: A villámtolvaj +
- Ajvide Lindqvist: Hívj be!
- Tatiana de Rosnay: Sarah kulcsa
- Brent Weeks: Éjangyal trilógia
- Kerstin Gier: Rubinvörös +
- Böszörményi Gyula: Rontásűzők + a többi könyve
- Tara Monti: Innuendo - ellenszélben (magyar szerző)
- On Sai: Calderon, avagy hullajelölt kerestetik (elsőkönyves magyar szerző)
- Gail Carriger: Lélektelen sorozat
- André Agassi: Open
- Csukás István: A téli tücsök meséi
- Sarah Dessen: Altatódal
- Joe Abercrombie: Az első törvény sorozat
- Allan Ahlberg: Csiperke bácsi az össze ruháját felveszi (egészen kitűnő könyv, meglepő bukás)
- James Clavell: Ázsai saga 1-3. (folytatódik)
- Rónaszegi Miklós: A rettenetes Kartal
- Max Brooks: Zombiháború
- John Vaillant: A tigris - igaz történet bosszúról és túlélésről
- Simon Tamás: Vérmacska, avagy alfi világuralomra tör (elsőkönyves magyar szerző)
stb., stb., stb.

"Azon túl, hogy lyuk van a seggünkön, annak kéne örülnünk – igen, mi mind mindannyian – hogy egyáltalán vannak MÉG olvasó emberek."
Így van. És lesznek is. Én ebben hiszek.
A Könyvmolyképző volt az egyetlen 2000-ben, aki hitt abban, hogy a gyerekek is olvasnak kedvükre, és semmivel nem rosszabbak, nem kevésbé lelkesek, mint "bezzeg a mi időnkben".
Azóta is működik az iskolákban a Jonatán Első Országos Könyvmolyképző levelező játék.

Konyvmolyolo 2013.01.07. 11:42:25

@kIára: :D
Ebből az irányból értem.
De azért furcsa lenne, ha egy könyvkommunista megváltó szerepben kezdene tetszelegni.
A warez nem elég.:)

Konyvmolyolo 2013.01.07. 11:43:20

@Kelt: "Bődületesen nagy megugrani való dolgok vannak itt"
ez így van.
Meglátjuk, mi lesz.

Konyvmolyolo 2013.01.07. 11:44:59

@szakértőbb: csúsztatás, csúsztatás, csúsztatás.

Egyetlen gondolat csak hozzá.
Távol álljon tőlem, hogy a te véleményedet befolyásoljam.
Csak mellé teszem az enyémet.
Nehogy úgy tűnjön, igazad van.:)

Konyvmolyolo 2013.01.07. 11:51:40

@szakértőbb:
A gesztusról.
Ami már megvalósult nálunk papírkönyvben:
1. a Jonatán Könyvmolyképző játékban MINDEN gyerek, akit a tanára úgy nevez ingyenesen vehet részt, szociális alapon.
Számtalan hátrányos helyzetű iskola van, amelyek eleve nem fizetnek egy fillért sem.
2000 óta így megy.
Egy fillér támogatást nem kaptunk rá sosem, saját produkció, saját munka, költség, stb.
És nem vesszük el senkinek semmi jogát, javát, tulajdonát közben, minden munka, szolgáltatás, jog ki van fizetve.

2. Évek óta minden jonatános játékos kap egy könyvet ingyenesen.

3. Jókönyv garancia: (idéntől)
Vehetsz bárhol a könyveinkből, ha nem tetszik, visszavesszük.

A jövő:
A garancia az e-könyvekre is érvényes lesz már kezdettől.

A többit meglátod.:)

Konyvmolyolo 2013.01.07. 12:02:17

"Azt is tudni kell, hogy azt az oldalt (és az ahhoz hasonlókat) a könyvkalózok sokkal jobban gyűlölik és támadják mint a könyvkiadók, hiszen tőlük „lopnak”.***"

:DDD
Ebből látható, milyen könnyű nem elfogadhatónak gondolni az internet áldásos "megosztási kultúráját".
Egyszerűen csak azon az oldalon kell lenni, ahol valamilyen munka folyik.

"Borzasztó dolog a faji előítélet, Yossarian. Tényleg az. Borzasztó dolog, hogy becsületes, hű indiánokkal úgy bánnak, mint holmi niggerekkel, bibsikkel vagy koszos digókkal."
:)

Konyvmolyolo 2013.01.07. 12:10:41

@kIára: "Örülnék ha a „kalóz” és „lopás” szavakat a továbbiakban nem használnánk; helyette csodálkozzunk rá a civilek elképesztő kurázsijára és energiájára. És próbáljunk meg a (közös) javunkra fordítani."

Ehhez van egy történetem.
Bár az itt kommentelők java része a Twilight saga említésére nagy eséllyel hány egyet (főleg, ha nem olvasta) :),
számomra nagy élmény volt az az elképesztő kurázsi és energia, ahogy fiatal lányok nekiálltak és lefordították az összes könyvet magyarra. 2500-3000 oldalról van szó. Embertelen munka.
Csak csodálni tudtam őket érte.
Mindegy, hogy a fordítás hibás volt vagy nem.
Amit képviselt - a szenvedély a könyv és az olvasás iránt -, na ebben bízom én töretlenül.

Konyvmolyolo 2013.01.07. 12:15:18

@kIára: "Nomeg persze az „áldozatok” (a gyengébbek kedvéért: kiadók), akik szintén beszélnének arról, hogy miért és hogyan rossz nekik az, hogy a fentiek léteznek."

Én ugyan csak egy kiadót képviselek (Könyvmolyképző), de szerintem nem rossz.
Sőt, valahol azt érzem, ha valamit nem akarnak tőlünk letölteni, e-mailben megkapni az olvasók, az sikertelen.:)
Szerencsére nemigen van ilyen.:)

Konyvmolyolo 2013.01.07. 12:17:18

@kIára: "Előre jelzem, hogy engem elsősorban lenyűgöz és csodálattal tölt el a Szürke Oldal által megteremtett és ápolt tartalom.
Szóval folyt. köv. valamikor a jövő héten.
[Hosszú lesz. Anekdot: egyszer egy írószövetségi kerekasztal-beszélgetésen..."

Bocsánat, nem ismerlek. Milyen szereplője vagy a könyvpiacnak? Író vagy?

Konyvmolyolo 2013.01.07. 12:24:13

@kIára: "És hogy fokozzuk az élvezetet: civilkém egy szép napon valamiért/valakinek kinyomtatja (papír- és tonerárak mellett sokkal drágábban) az amúgy immár akciósan csupán öccázér’ kapható könyvet. Hát… fogjatok le, mert nem bírom a röhögéstől."

:) jó példa.
Leginkább azt bizonyítja, hogy az ember érzelmi lény. Nem ésszerű, csak ésszerűsítő.
Utólag úgyis meg tudja magyarázni.:)
És épp erre alapozom, hogy LESZ magyar fizetőképes és fizetni akaró olvasóréteg.
Mert hiába ésszerűbb (pénzben vitathatatlanul a legolcsóbb) :) ingyen lenyúlni.
Vannak bizonyos érzelmek és vannak bizonyos szabályok.

kIára 2013.01.07. 12:25:18

@Komavary: @Komavary:
A törvény minden egyes betűjéhez szigorúan ragaszkodni: nemes.
Azt nem belátni, hogy a törvény több cikkelye az elsőtől az utolsó betűig értelmetlen mert 100%-osan betarthatatlan: fafejűség?, cinizmus?, nem tudom.

Például ez a 35. § (2) (azon túl hogy avítt & nevetséges) eleve megfosztja a vakokat az olvasáshoz való joguktól, amelyet a technika (book-to-speech) évek óta biztosít.

Szerintem az SzJT teljes átírásra szorul, méghozzá a szigorú restriktív modell irányból a permisszív horizontok felé. (Mondom ezt úgy, hogy a százat meghaladó kisebb-nagyobb fordításaimmal, kiadóknál található ilyen-olyan munkáimmal, és az egyik nagyapám néhány műve révén magam is az SzJT egyik haszonélvezője lennék.)

         »Lehet szembe menni a törvénnyel, de akkor csináljuk tudatosan.«
Szerintem ez már egy régóta létező általános gyakorlat, még a jogászok körében is.

         »Sobri Jóska sem a közösség nagyobb hasznára foglalkozott hátasló-redisztribúcióval, betyárromantika ide vagy oda. Nincs ez másképp a digitál változattal sem.«
Mint minden analógia, úgy ez sem tökéletes. Egy író jóbarátom szintén könyvbetyároknak nevezi a civileket, de a csak a szó szépsége miatt. A XIX. századi betyárok lówarezét én nem vonatkoztatnám a digitál világra. Mondjuk ha lett volna instant klónozómasinájuk az analógia állna.

Konyvmolyolo 2013.01.07. 12:30:07

@Komavary: "Lehet szembe menni a törvénnyel, de akkor csináljuk tudatosan. Sobri Jóska sem a közösség nagyobb hasznára foglalkozott hátasló-redisztribúcióval, betyárromantika ide vagy oda. Nincs ez másképp a digitál változattal sem."

:)
Ennyi a lényeg.

Felőlem pl. warezoljon, aki akar. De ne kovácsoljon belőle erkölcsi előnyt.
Tudja, hogy mit csinál, nézzen szembe a tényekkel.

Ezért mondom, hogy könyvkalózok pedig nincsenek. Felejtsük el a romantikát!
Ingyen akar valamit és mítoszt gyárt hozzá.
Na, ez az egyetlen, amit nagyon nem kellene.:)

kIára 2013.01.07. 12:33:42

@Komavary:
Elismerem, hogy a képregény vonalon a primer–szekunder információim aránya kb. 30–70. Ennek fényében következtetéseim, állításaim vitathatók és ezért is írtam a a végére – @kIára: „Cáfolja meg egy igazi bennfentes”.

syllabux_bkp · http://www.syllabux.com/ 2013.01.07. 13:07:17

@kIára: @Konyvmolyolo:
Bár nem tudunk olyan szép listával büszkélkedni, mint Könyvmolyoló, mi is fel tudunk mutatni jó néhány hasonló könyvet. Igaz van olyan kiadványunk is amit NKA vagy más támogatással adtunk ki. És szégyen, nem szégyen, az általad „vanity press”-nek nevezett könyvtípusra is van példánk.

syllabux_bkp · http://www.syllabux.com/ 2013.01.07. 13:15:33

@Konyvmolyolo:
Mi ezzel a logóval láttuk el minden ekönyvünket:

img850.imageshack.us/img850/9940/syllabuxdrmfree.png

Sajnos most egy technikai baki miatt lekerültek, de hamarosan visszaállítjuk.

kIára 2013.01.07. 13:58:30

@Konyvmolyolo:
        »Ne kerülje el a figyelmünket, hogy ők maguk döntöttek a saját produkciójukról.«
Így van; és hogy az írott szövegre, szerzői attitűdök sokszínűségére is hozzak példát, ide másolom egy 2004-es konferenciára írt tanulmány végét:

„Ez a tanulmány nem köztulajdon, hanem a GNU Public Licence (GPL, © 1992) hatálya alá tartozó szellemi termék. Bárki szabadon terjesztheti, de senki sem tilthatja meg további terjesztését. Ezért a következő megjegyzés szövegétől elválasztani nem szabad.

__________________
Megjegyzés

© 2004 Horváth Iván. Mindenkinek joga van arra, hogy ezt a tanulmányt egészében vagy részben, bármely tetszőleges eszköz igénybevételével, akár papírra, akár más adathordozóra lemásolja, ott korlátozásmentesen tárolja, ingyenesen terjessze, vagy pénzért árusítsa, feltéve, hogy ezt a copyrightot és ezt az engedélyező megjegyzést minden részleges vagy teljes másolati példányon jól olvasható módon feltünteti. Engedélyezetlen módosított változatokat nem szabad készíteni. A GPL értelmében fordítások készítése nem számít módosításnak.”

(Magát a tanulmányt is ajánlom mindenki szíves figyelmébe:
magyar-irodalom.elte.hu/biop/barbar/cikkek/hi.htm )

kIára 2013.01.07. 14:12:45

@Konyvmolyolo:
»"És ez nekünk jár." - igen, az, amiről az alkotó úgy dönt, hogy megosztja.
Én egyébként biztatom erre az alkotókat, de a beleegyezésük nélkül nem tehetek semmit az alkotásaikkal.«

Jó, hogy mondod, tényleg akartam kérdezni: ti hogyan látjátok a Creative Commons 3.0 változatos licenceinek alkalmazhatóságát az ekönyvekre?
Az előző kommentemben bemutatott Horváth Iván példa feltételezem mindenki számára meredek. Ám a CC-ben látok fantáziát, lehetőséget.

Konyvmolyolo 2013.01.07. 14:14:18

@kIára: meg freeware meg shareware és még sok-sok árnyalat.
A közös bennük, hogy akkor fair, ha a szerző írja elő az ingyenességet és a feltételeket, nem a felhasználó.

Ez a szép ebben a sok árnyalatban, a fair play.:)

Konyvmolyolo 2013.01.07. 14:27:03

@kIára: "ti hogyan látjátok a Creative Commons 3.0 változatos licenceinek alkalmazhatóságát az ekönyvekre?"

Én azt gondolom, teljes mértékben alkalmazható.
Mindaddig, amíg nem igényel külön technikai fejlesztést egy-egy különleges kitétel.
Mert az, hogy ezekre egyenként fejleszetni kelljen (ki tudnék találni ilyet) :), nem járható út.

De én személy szerint biztosan árusítanám szerzőnk könyvét akkor is, ha szabadon hozzáférhetővé tenné.
A kereslettől függően papírkönyvben is kiadnám.

Konyvmolyolo 2013.01.07. 14:55:54

@kIára: "Az előző kommentemben bemutatott Horváth Iván példa feltételezem mindenki számára meredek."

Én egyáltalán nem találom meredeknek Horváth Iván példáját.
Ő valamilyen indíttatásból és céllal megírta ezt a tanulmányt.
Ismerte a saját motívumait és céljait, és szabadon határozott.
Vélhetőleg a jogkezelésre vonatkozó kitétele szinkronban van a céljaival és a motívumaival.

Teljesen oké.

Ha én szépreményű fiatal író volnék komoly önbizalommal (ebből a szépreményű fiatal író nem stimmel) ;),
bizony lehet, hogy ezt az utat kezdeném járni.

Mindent el kell kezdeni valahol.
Ha nem egykönyves szerző vagyok, nagyon nagy reklámértéke lehet, ha hagyom szabadon terjeszteni a művemet.

Terjesszék, adják el, keressenek rajta (ergo dolgozzanak rajta még keményebben, hogy terjedjen a nevem).
Majd ha már mindenki ismeri Katona Ildikó nevét, és akarják a folytatást –
mert még az is lehet, hogy olyan trükkös lennék, hogy egy sorozat első részét engedném így át :) –,
akkor elkezdek pénzt keresni.
Kiadna a Könyvmolyképző pl. szíves örömest.;)

Ehhez persze kell az írónak némi stabilitás, hogy ezt ki tudja várni. Vagy meg kell élnie kenyéren és vízen egy darabig.
Farkastörvények uralkodnak.

De ez csak egy forgatókönyv.
Sokféle ravaszságot ki lehet találni a szerzőknek.

A Könyvmolyképző egyébként még el is vállalja a szöveggondozást. Ezzel is támogatjuk a pályakezdőket.
Az Aranymosás pályázaton belül több szinten is lehet nyerni.
Papírmegjelenést, e-könyv+POD megjelenést (mindkettő profi szerkesztést kap).
De meg is lehet rendelni a kiadói szerkesztői munkát, igazán jutányos áron, ha mi nem látunk a műben fantáziát.

Ha pedig kész a publikálható szöveg, kezdődhet a terjesztése.
És itt most abszolút a terjedésre gondolok, nem az értékesítésre.
Még az sem lehetetlen, hogy lesz olyan mű, amit kiadóként teszünk szabadon terjeszthetővé.
Akadhat ilyen eset.

szakértőbb 2013.01.07. 17:04:30

@Konyvmolyolo:

Kedves Konyvmolyolo!
Minden elismerésem a Tiétek (őszintén) - a gesztusokért is!
De ne keverjük már ide a papírkönyveket.

Amíg nem adsz ki ekönyvet, addig miről beszélünk? A terveidről/álmaidról/vágyaidról... Nem kételkedem bennük, ahogy az elszántságodban sem, de a tételem megdöntéséhez egyik kiadó sem elég önmagában... Szurkolok Nektek!
A tétel akkor dől meg kb., amokor elmegy a százezredik magyar ekönyv. Most hánynál tartunk vajon? ezer megvolt?? Nagyon kétlem...

Konyvmolyolo 2013.01.07. 17:13:48

@szakértőbb:

:) köszönöm.

A papírkönyvek mindenképpen ide tartoznak.
Ha ez a platform nincs, lehetetlen gazdaságosan e-könyvet kiadni, mint ahogy azt - ha jól emlékszem – te is megfogalmaztad már.
Abszolút szinergiában gondolkodom.

Nem is állítottam, hogy akár megdőlt volna, akár igazolódott volna.
Nekem százezerre nem lesz szükségem a megdőlés bizonyításához, már kevesebb is fogja mutatni az trendet (attól függ, mennyi idő alatt),
de ez a jövő zenéje, az biztos.

1000 megvolt egyébként, valószínűleg.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.01.07. 17:26:23

@kIára:
"Szerintem az SzJT teljes átírásra szorul, méghozzá a szigorú restriktív modell irányból a permisszív horizontok felé. "

Azért van különbség eközött, meg aközött, hogy a könyvszkenneléssel jogilag minden rendben. Olyan ez, mint a piros lámpa: nem szabad átmenni, de ha átmész, minimális az esélye, hogy elkapnak érte. Viszont azért, mert minimális ez az esély, nem szabad átmenni.

"A XIX. századi betyárok lówarezét én nem vonatkoztatnám a digitál világra. "

Pedig te szeretsz klasszikusokra hivatkozni. :)
www.warsystems.hu/wp-content/uploads_bodo/sobri_joska_digital.pdf

szakértőbb 2013.01.07. 17:27:59

@Konyvmolyolo:

Gondolkodhastz szinergiában, de a papíros gesztusok nem fogják növelni a vásárolt ekönyvek számát. De nekem mindegy.

>Ha ez a platform nincs, lehetetlen gazdaságosan e-könyvet >kiadni, mint ahogy azt - ha jól emlékszem – te is >megfogalmaztad már.

Igy van, csak ez a tételem alátámasztására van sajnos, nem kéne ennek így lennie. Azt egy óriási viccnek tartom, hogy ha megveszem papíron, akkor egyesek odaadják ebookban...
Éppen azért kéne ebookban, hogy NE kelljen papíron megvenni. (ezt is írták már itt)

Dworkyll 100-as pizzájára ugye 3-4 jelentkező volt? (1000 eladás 100 000 ebook olvasó eszközre... hát, khm...)

kIára 2013.01.07. 18:16:41

@Komavary:
Naná ;) :D (hirtelen nem is tudom, hogy a kacsintós vagy a nevetős szmájli az adekvátabb).

Mindenesetre remélem, hogy majd Balázsék is hathatósan segítenek a pácból történő kievickélésben.

SaGa 2013.01.08. 08:16:34

@kIára: "Szerintem az SzJT teljes átírásra szorul, méghozzá a szigorú restriktív modell irányból a permisszív horizontok felé."

Egyetértek. Bár ez a fórum nem az, ahol a döntések születnek, de talán betéved valaki aki tehet valamit. Vigyázat, hosszú lesz.

A Szerzői jog (és nem mellesleg a szabadalmi jog) mára teljesen elszakadt attól, amire született. Igazából manapság a pénzéhes USA béli jogászok által kitalált és életben tartott dolog, ami igazából rajtuk kívül senkinek sem jó. Gondoljunk csak a manapság elszaporodott szabadalom troll cégekre és a nevetséges "patentekre", amin pl az Apple és a Samsung pereskedik.

Kezdjük az elején:
A szerzői jog és a szabadalmi védelem elméletileg az alkotók (és a kiadók, forgalmazók) megélhetését hivatott biztosítani, és (amit manapság elfelednek) a vásárlókat megóvni attól, hogy hamisított termékeket vásároljanak. Az alkotók oldaláról nézve a dolog arról szól, hogy a munkájuk ellenértékét megkapják, abból megéljenek. Ennyit és nem többet. Azaz, ha egy könyvet, festményt, filmet, szabadalmat értékesíthető termékként fogunk fel, akkor eljutunk az alapokhoz.
Mindenki aki valamiféle munkát végez,ezt elsősorban azért teszi, hogy a munkavégzés idejében ő és családja megélhetését annak ellenértékével biztosítsa, illetve annyival többet tudjon ebből beszedni, hogy a későbbi, "rosszabb" időkre tartalékot képezhessen. Mindegy, hogy a munkavégző egy szalag mellett cipőket rakosgat össze, napi többszázat, vagy egy könyv megírásával tölt el hónapokat, esetleg egy szabadalom kidolgozásával éveket. Erre az időre joggal vár valami ellentételezést. Az, hogy a munka díja egy adott termék esetén társadalmilag elfogadottan mekkora, persze változó lehet. Többet kap egy jó könyv írója, egy sokakat segítő szabadalom megalkotója, mint egy egyszerű munkafolyamatot végző munkás. De nem mindegy mennyivel és főleg az, hogy meddig.
Ma a szerzői jog az alkotó halála után 70 évvel zárja a dolgot, ami egy nonszensz baromság. Ekkor már olyanok élvezik a régen holt alkotó munkájának gyümölcsét, akik talán nem is ismerték a szerzőt. Miért? Mire föl? Tudom, a hivatkozási alap az, hogy a kiadási jogokat birtoklónak költségei vannak a kiadással kapcsolatban. Már ha valóbak él is ezzel a joggal. Igen, ez igaz, de ezeket a kiadásokat ellentételezheti úgy is, ha eltekintünk a szerzői jogtól és szimplán csak a ráfordított munka díjából indulunk ki. Ahogy a 70 évnél régebben elhunyt szerzők műveit is ki lehet adni, azért pénzt lehet kapni, velük jogos mértékű nyereséget lehet elérni, cserébe az adott kiadványba (XXXIII. javított kiadás) fektetett munkáért..

Mennyi is lenne az értelmes hossza a szerzői jognak, a szabadalmi védettségnek? Nos ez változó lehet, de szerintem a szerzői jog (könyv, film, bármi egyéb szellemi termék esetén) 5, max 10 év az első megjelenés után, a szabadalmi védettség pedig 5-10 év a szabadalomban leírt eszköz első felhasználásától számítva. Ez utóbbinál azonban kell egy abszolút, maximális hossz is, mert ha a szabadalmat senki sem használja fel, csak levédték, örökre védett maradna ilyen körülmények között. Nos ez lehetne a levédéstől számított 15 év. Ha addig nem kellett senkinek, gyaníthatóan nem érdemes a védelemre. Persze azt is újra kellene gondolni, hogy mit is lehet szabadalommal védeni, mert az "ujjakkal simítva végzett lapozás" jellegű szabadalmakat eleve be sem kellene fogadni.

Vissza a szerzői jogra. Amelyik könyv szerzője és kiadója nem képes 5 év alatt annyit forgalmazni a műből, amiből a szerző megélhetése biztosítható a megalkotás idejére és még tartalékot is tud belőle képezni, az valószínűleg nem elég jó ahhoz, hogy a szerző sikeres legyen. Gyaníthatóan 5 évvel a kiadás után már a kutya sem keresi. De legyen 10, még az is tolerálható. Ennél több semmiképp.
Nekünk sem fizet a munkaadónk az 5-10-20 évvel ezelőtt elvégzett, nagyon fontos projektünkért ma is, pedig lehet, hogy egy ilyen műveletsor eredménye társadalmilag értékesebb, hasznosabb mint a HP bármelyik része, amiből a szerző milliomos lett és még a következő 100-120 évben is pénzt kap érte ő és a leszármazottai, na meg a szerződött kiadója. Már ha kiadják. Ha nem, akkor csak szimplán akadályozni tudják, hogy valaki más megjelentesse, ami ennek a mostani szabályzásnak a legnagyobb hibája. Egy megfelelően rosszindulatú jogtulaj el tudja zárni a művet a reménybeli olvasóktól.
Ahogy a Rejtő művekkel történik napjainkban. Könyörgöm: ki a jogtulajdonosa ezeknek a műveknek és milyen alapon? Ha jól tudom Rejtőnek nem volt gyermeke (lehet, hogy rosszul, akkor bocs), a manapság létező kiadóknak meg nem volt jogelődje '43 előtt, azaz akinél manapság ez a jog van, valami érdekes módon jutott hozzá és üldögél rajta. Ha valaki pontosan tudja hol hibázom ebben, szóljon.

szakértőbb 2013.01.08. 09:19:23

@SaGa:
SZia!
+1

Rejtő jogai (ha jól tévedek) az Alexandránál vannak:-) A milyen jogon-t nem tudom, de mint tudod, akárkinél is lennének, majd reklamál más, elvégre itthon vagyunk, és "dögöljön meg a szomszéd tehene is" :-(

Konyvmolyolo 2013.01.08. 19:39:34

@SaGa:
nagyjából egyetértek, de ez azért elhamarkodott ítéletnek tűnik:
"Amelyik könyv szerzője és kiadója nem képes 5 év alatt annyit forgalmazni a műből, amiből a szerző megélhetése biztosítható a megalkotás idejére és még tartalékot is tud belőle képezni, az valószínűleg nem elég jó ahhoz, hogy a szerző sikeres legyen. Gyaníthatóan 5 évvel a kiadás után már a kutya sem keresi."

Számtalan nagy művet lehetne említeni, amelyik nem hozott a konyhára egy darabig.

"Egy megfelelően rosszindulatú jogtulaj el tudja zárni a művet a reménybeli olvasóktól."
ez bizony így van, sajnos.
Ezért nem tudtuk kiadni pl. Tamkó Sirató Károly verseit.
14 örököse volt, akik nem voltak hajlandók szóba állni egymással. :(
De egyéb rémtörténetek is vannak szép számmal.

Konyvmolyolo 2013.01.08. 19:41:37

@SaGa: "Ahogy a Rejtő művekkel történik napjainkban. Könyörgöm: ki a jogtulajdonosa ezeknek a műveknek és milyen alapon? Ha jól tudom Rejtőnek nem volt gyermeke"

Az örököse(i).
Nem csak gyermek lehet örökös.

Konyvmolyolo 2013.01.08. 19:45:57

@szakértőbb: "Rejtő jogai (ha jól tévedek) az Alexandránál vannak:-) "

Abból a szempontból, ahogy SaGa kérdezi, nem jól tévedsz.
Az Alexandránál nagy eséllyel csak a felhasználói jogok lehetnek.
Az artisjus egyébként megmondja, ki a jogutód.
De aligha az Alexandra. A kiadó szerződött a jogutódokkal a kiadásra, ezért jelentetheti meg.

SaGa 2013.01.09. 07:26:07

@Konyvmolyolo: "Számtalan nagy művet lehetne említeni, amelyik nem hozott a konyhára egy darabig."

Meg még többet, amelyik soha sem hozta vissza a befektetett tőkét (kiadói állítás, többen ezzel indokolják a sikerkönyvek magas árát: ez tartja el a nem kifizetődő kötetek kiadását). Ez a kiadói kockázat kategóriája (ha nem lenne ilyen, nem is kellene kiadó, mindenki képes lenne maga fedezni a kiadással járó költségeket). A meg nem értett zseni mindig problémás, és a "nem megfelelő időben" alkotott művek is.

Ezt nem a szerzői jognak kellene szabályozni, hanem a szerzőkkel kötött szerződéseknek. A royalty pont erre lett kitalálva.
A kiadók azért szeretnek egyösszegű kifizetéssel élni, mert a későbbi nagy bevételt nem kell megosztani a szerzővel. Ha nem jött be, így járt a kiadó, ha bejött, akkor meg a szerző lett kisemmizve. Ráadásul az egyösszegben megvett jog igazából nem ösztönöz a mihamarabbi kiadásra, ha ez akár 70-100 évig is nála lehet, lehet rajta üldögélni, várva a jobb időket. Na ezt nem lenne szabad.

Örökösök: igaz, nem csak leszármazottak lehetnek örökösök, de mellékági családtagoknak meg egyáltalán ne járjon szerzői jog, nekik aztán végképp közük nincs a műhöz. Én csak azoknak hagynám ezt örökölni, akik a mű alkotása idejében a szerzővel közös háztartásban éltek, az ő jövedelméből (is). Extrém esetben egy életükben sosem látott ember munkájából élnek. Tudom akkor is, ha materiális vagyont örökölnek és a szellemi termék is vagyontárgy, de számomra mégsem teljesen azonos a munka ellenértékéből megvásárolt tárgyak, abból felhalmozott pénz, értékek és a munka sok évtizeddel később befolyó "ellenértéke".

Konyvmolyolo 2013.01.09. 07:47:30

@SaGa: ez már magánvélemény, nincs mit vitatkozni vele.
Én nem vagyok jogtudós, értelmezni sem könnyű a jogszabályokat, nemhogy megalkotni.
Csinálja, akinek erre ambíciója és tudása van.

Csak arra reagáltam, hogy azt állítottad, "valószínűleg nem elég jó ahhoz, hogy a szerző sikeres legyen".

Ez messze nem igaz. Nincs feltétlen ok-okozati összefüggés a minőség és az anyagi siker között.
Ezt nyugodtan elfogadhatjuk axiómának, azt hiszem.

Van, ami jó és sikeres; van, ami jó és nem sikeres; van, ami nem jó és nem sikeres; és van, ami nem jó és sikeres.

És akkor még nem vitatkoztunk ízlésről, ami szintén produkál szürke árnyalatokat bőven.:)

Konyvmolyolo 2013.01.09. 08:00:49

@SaGa: "A kiadók azért szeretnek egyösszegű kifizetéssel élni, mert a későbbi nagy bevételt nem kell megosztani a szerzővel."

Így van. De ez nem kötelező a szerzőre nézve.
Ez kockázatvállalás kérdése.
Az összes külföldi szerző royaltyra szerződik.
Ha bízik magában valaki, szerződjön royaltyra.

"Ha nem jött be, így járt a kiadó, ha bejött, akkor meg a szerző lett kisemmizve."
Meglehetősen elfogult vélemény. A kiadó kockázatát lekicsinyled, a szerző önrendelkezését eltagadod.
A szerző akkor van kisemmizve, ha nem fizetik ki a járandóságát.
Ez a sportág is olyan, mint sok más döntéshelyzet az életben.
Nincs egyszerre biztonság és magas hozam.

Én biztosan csakis royaltyra lennék hajlandó szerződni.

"Ráadásul az egyösszegben megvett jog igazából nem ösztönöz a mihamarabbi kiadásra, ha ez akár 70-100 évig is nála lehet, lehet rajta üldögélni, várva a jobb időket."
Itt valami tévedés lesz.
Felhasználási jogot nem lehet ilyen időtartamra megszerezni.
A szerzői jog a szerzőé marad mindig.
Ha veled ilyen szerződést kötöttek, az semmis.

A szerződésben kikötött - ha jól emlékszem, max. 10 év - alatt kell hasznosítani a jogot.
Hogy ez sok vagy kevés, azt a mű dönti el.
Sokat altatni nem éri meg a kiadónak.

Konyvmolyolo 2013.01.09. 08:10:41

@SaGa:

"Ezt nem a szerzői jognak kellene szabályozni, hanem a szerzőkkel kötött szerződéseknek. "

Ehhez egy gondolatot azért hozzáfűznék anélkül, hogy jogszabályokat akarnék alkotni.

A szerzői jog valahol éppen arra alkalmas, hogy a szerzőt védje a kiadói önkénytől. Nagy eséllyel erre is született, nem ismerem a jogtörténetet.
A szerzői jog szabályait a kiadói szerződés előre megírt részeként kell felfogni.
Pl. fontos része a fent említett korlátozás, hogy nem lehet 100 évre vagy véglegesen elbirtokolni "szarér'-húgyér'".

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.01.09. 08:32:40

@SaGa:

Az a baj, hogy az 5-10 év pont a szerzőkkel szúr ki, a kiadónak meg kedvez.

Mit látunk a mostani (nagy, amerika) kiadóknál? Cél a bestseller, abból is a trilógia, amit gyorsan ki lehet pörgetni. Miért? Mert kell a növekvés, a növekvő árbevétel, hogy örüljenek a részvényesek.

A középlistával egyre kevesebbet törődnek - éppen ezért fordulnak ezek a szerzők (legalábbis egy részük) pl. a magánkiadás felé. Amely magánkiadás akkor igazán sikeres, ha van egy hosszú backlist - a te elképzelésed szerint ez public domain lenne.

Mi történne, ha öt év lenne a jog? Először is, jobb esetben benne vagy eleve egy min. egy-fél éves holtidő - amikor már megvan a szerződés, a kiadó dolgozik a könyvön, viszont az még nem jelent meg. Ehhez vedd hozzá, ha mondjuk nem fér be az őszi tervbe, és átcsúszik pár hónappal későbbre - miközben ketyeg az öt év.

Utána lenne négy, négy és fél év a sikerre. Magyar szerzőknél ez nem csak azt jelenti, hogy ezalatt hozza be az árát, hanem ez alatt hódítsa meg a külföldi piacot. (A külföldre eladás, a fordítás, stb megint csak ebből az öt évből csíp le.)

És akkor még nem beszéltünk a sorozatokról, aminek jó esetben növekszik a rajongói tábora, a backlist segít fenntartani az egészet. Vagy mondjuk egy többszáz füzetes képregényről, amit (a rajzoló-író öt éves munkáját) még egy tőkeerős kiadó sem nagyon tud előre megfinanszírozni, pláne úgy, hogy még ha sikeres is lesz, mire véget ér, máris szabad préda.

Illetve dehogy szabad préda: merthogy a kiadónál ott a betördelt szöveg (ha archiválta), ott a megformázott ekönyv - öt év múlva ugye elvileg bárki eladhatja, viszont a kiadó, akinek egy újranyomás nem nagy ügy, még a szerzővel szemben is lépéselőnyben van.

(Már most van olyan, hogy az írói-fordítói jogok lejárta után, vagy az utolsó pillanatban "véletlenül" újranyomódik egy könyv, egy ilyen öt éves kerettel együtt mi lenne?)

A halál plusz hetven marha sok, de nem kéne átesni a ló túloldalára sem.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.01.09. 08:33:23

@Konyvmolyolo:
"A szerződésben kikötött - ha jól emlékszem, max. 10 év - alatt kell hasznosítani a jogot."

Szerintem ilyen max. nincs kijelölve.

Konyvmolyolo 2013.01.09. 11:21:54

@Komavary: "Az a baj, hogy az 5-10 év pont a szerzőkkel szúr ki, a kiadónak meg kedvez."

Ezt nem nagyon értem, főleg a kommented további részének tükrében.

De egyébként a szerzőnek módjában áll NEM aláírni egy olyan szerződést, melyben számára hátrányos feltételeket írtak.
Egy szerzővel nem lehet "kiszúrni", ha ismeri a jogait és tisztában van a művének értékével.

Ez épp olyan, mint az élet minden egyéb területén.
Tájékozódni kell, és amennyire csak lehet, csökkenteni a kiszolgáltatottságot.

Ha valaki félti a szerzőket, csináljon jogi tanácsadást, ezzel tud a legtöbbet segíteni.

Konyvmolyolo 2013.01.09. 11:24:30

@Komavary: megnéztem, tényleg nincs, csak szokásjog.
De a legtöbb szerződés ezt sem éri el.
A 8 év már extrém, átlag az 5, de előfordul (sajnos) 3 is, ami szinte semmire sem elég.

A lényeg, hogy véglegesen nem lehet megszerezni a szerzői jogot, muszáj időtartamot írni a szerződésbe (kell lejárat),
és ennek az ismeretében dönthet a szerző a megállapodás mellett vagy azzal szemben.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.01.09. 12:17:49

@Konyvmolyolo:

Ez az 5-10 év @Saga felvetésére volt a válasz:

"Mennyi is lenne az értelmes hossza a szerzői jognak, a szabadalmi védettségnek? Nos ez változó lehet, de szerintem a szerzői jog (könyv, film, bármi egyéb szellemi termék esetén) 5, max 10 év az első megjelenés után, a szabadalmi védettség pedig 5-10 év a szabadalomban leírt eszköz első felhasználásától számítva"

Tehát nem a szerződés időtartalmáról, hanem a szerzői jog "hosszáról" volt szó.

SaGa 2013.01.09. 14:08:43

@Komavary: Nem ketyeg az idő, mert én a szerzői jogot az első megjelenés időpontjától (tehát amikor igazolhatóan ott van az első kiadás a boltokban) kezdeném számolni, nem az író által leírt utolsó szótól. Ez még mindig logikusabb és közelebb áll az alapelvhez (munkáért, bért, alkotásért ellenértéket), mint bármely egyéb időpont.

De legyen 15 év, vagy 25, mint volt korábban, de a megjelenéstől, ami az adott műhöz pontosan köthető és nem a szerző halálától, mert az meg a szerzőhöz köthető, hosszú életű írónál a korai műveire évszázadnyi még a 25 év is, ha a halálától számoljuk, ami azért vicces.

A szerzői jogról (amennyiben jól tudom) a jelen, hatályos magyar törvény szerint a szerző nem is mondhat le, amit áruba bocsáthat, az a forgalmazási, kiadási jog. Azt lehet ilyen szerződésekben meghatározni. Egy külföldi íróesetében az ő hazája törvényei számítanak ezügyben.

SaGa 2013.01.09. 14:11:48

A félreértések elkerülése végett: az első kiadástól számított x évig tartson a szj védelem, de természetesen a mű létrejöttének pillanatától él, akár van kiadó rá, akár nincs. Aki az íróasztalnak termel, az megtarthatja a jogot amíg csak akarja és így a későn felismert zseni műve is hozhat bevételt.

SaGa 2013.01.09. 14:16:45

@Konyvmolyolo: Az összes gondolatom magánvélemény, de ettől még vitatkozni lehet és érdemes vele (bár abban a nagy kupolás házban vitatkoznának erről a témáról, nem átvennék gondolkodás nélkül az amerikából sugallt marhaságokat)...

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.01.09. 14:24:00

@SaGa: "Nem ketyeg az idő, mert én a szerzői jogot az első megjelenés időpontjától (tehát amikor igazolhatóan ott van az első kiadás a boltokban) kezdeném számolni, nem az író által leírt utolsó szótól. Ez még mindig logikusabb és közelebb áll az alapelvhez (munkáért, bért, alkotásért ellenértéket), mint bármely egyéb időpont."

Fent már említettem a csúszást: mitől logikus, hogy te elvégezted a dolgot, de a tördelő, nyomda, terjesztő még dolgozik, tehát nem kapod meg a pénzedet?

Mi van azokkal a fordításokkal, amik egy ilyen átcsoportosítás miatt egy évet csúsznak, vagy éppen ki sem adják őket? Mivel nincs kiadva, a fordító így járt, hogy fölöslegesen dolgozott rajta X hónapot?

Te szívesen dolgoznál úgy, hogy mondjuk kapsz egy három hónapos projektet, fizetést meg csak akkor, ha a projekt sikeres lesz? (közben meg élj meg valamiből)

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.01.09. 14:26:16

@SaGa: "De legyen 15 év, vagy 25, mint volt korábban, de a megjelenéstől, ami az adott műhöz pontosan köthető és nem a szerző halálától, mert az meg a szerzőhöz köthető, hosszú életű írónál a korai műveire évszázadnyi még a 25 év is, ha a halálától számoljuk, ami azért vicces."

De most komolyan: neked fáj az, ha a szerző pénzt kap a műve után?

SaGa 2013.01.09. 14:34:45

@Konyvmolyolo: Nem kicsinylem le a kiadó kockázatát, de ő az a szereplő ebben a buliban, aki abból él, hogy kockáztat. Jó, ha megfelelő szerkesztőket alkalmaz, akik értik/érzik a korszellemet és jó érzékkel meg tudják állapítani egy műről, hogy be fog jönni a közönségnek, vagy nem. Ha nem ilyenekkel dolgozik, az pont ugyanúgy üzleti hiba, mint ha valaki bevásárol bóvliból és jól rajtamarad az áru a karácsonyi akciók után is.

Az a baj, hogy ebben a közösségben te vagy az egyetlen, aki kiadói oldalról látja át a dolgokat (vannak mások is, akik dolgoztak, dolgoznak ilyen körben, de mint alkalmazottak, részszereplők ami azért nem egészen ugyanaz). Így azok a más kiadók által hangoztatott szólamok, amelyekkel vitába szállnánk úgy kerülnek elő, mintha rajtad kérnénk őket számon. Nos ez nem így van, csak azok, akiktől elhangzottak/elhangzanak, nincsenek itt. Mi csak az ő mondataikat próbáljuk megérteni, értelmezni és ha sikerül, abból a legtöbbször az jön ki, hogy vagy álságosak, vagy kétélűek és gyakorta visszaszúrnak.
Azt hiszem alaptétel: kockázat nélkül nincs üzlet és ha a kiadók arra várnak, hogy a piac felépül az ő befektetéseik, kockázatvállalásuk nélkül, akkor valaki más fogja ezt a piacot felépíteni, vagy nem lesz.

SaGa 2013.01.09. 14:46:50

@Komavary: Válasszuk a dolgot szét.
A szerző megkaphatja a pénzét a kiadótól abban a pillanatban, amint aláírták a szerződést, vagy részesedhet a későbbi eladott példányokból. Ez a dolog anyagi része, kinek-kinek a bátorsága, ismertsége, tehetsége szerint. Aki sikeres író, az tud fél-egy évet várni, mire elkezd csorogni a pénz az új könyvből, mert még tart a korábbiakból. Aki most kezd, az meg eladja egyösszegben a kiadási jogot, a kiadó meg majd forgalmaz, amikor akar/tud.

A fordító sem feleslegesen dolgozott, megkapta a pénzét amikor elkészült a fordítás. Nem hiszem, hogy fordítók royalty-ra szerződnek. Értelmetlen lenne, mert ugyan van némi hatásuk az adott nyelven kiadott mű stílusára, de az, hogy sikeres lesz-e vagy sem már eldőlt az eredetinél és ha nem jó, akkor a fordító sem tudja feljavítani, ha meg kasszasiker egy fordító sem tudja elrontani (vagy ha mégis, akkor nem is érdemel érte pénzt).

A szerzői jog hossza egy másik dolog. Az arra szolgál, hogy a megjelent, ismert művekre ne lehessen ráülni, elzárni a világtól. De ezt az eslő megjelenéstől kellene számítani, nem holmi egyéb, az adott "termékkel" semmiféle összefüggésben nem lévő időponttól.
A kiadási jog meg egy harmadik fogalom. Ha a kiadó a szerzőtől/jogtulajdonostól megvette a kiadási jogot 5-10-20 évre, az nála van. Még ha a szerzői jog közben el is évült. Pl Balzac regényeire nincs már élő szerzői jog, de a kiadók mégis kiadják és keresnek rajta valamennyit.

A szerző meg igenis kapja meg a pénzét. Annyit, amennyi jár. Szerintem a könyv megírása után évtizedekkel már nem igazán jár. Te sem kapsz pénzt 10 év múlva azért a munkáért, amit ma végzel el. Neki miért járna 20-30-50 év múlva? Ha írásból akar megélni, írjon. Minél többet és minél jobbakat. Akkor folyamatosan pénzt kap. Ha abbahagyta, akkor miért kellene továbbra is pénzt kapnia?

SaGa 2013.01.09. 14:53:42

@Komavary: Sokan dolgoznak úgy, hogy több hónapig tart egy meló és a kifizetés csak a végén van. Erről szól a vállalkozói lét. Akkor fizetnek, amikor a munka kész, tart ameddig tart. Nekem is volt ilyen időszakom.

Azt nem hiszem, hogy az írók (kivéve a nagyon sikeres, royalty-ra szerződöttek) akkor kapják meg a pénzüket a kiadótól, amikor a könyv megjelenik. Azok akkor fizetnek, amikor a szerződést megkötik. legalábbis erre hivatkoznak, amikor panaszkodnak a ráfizetéses könyvekre, amelyeket el kell tartani a drága sikeresekből. Vagy ez nem így van? Az író tehát megkapta a pénzét, onnan a kiadó órája ketyeg, hogy azt mikor akarja visszakapni. A fordítókat akkor fizetik, amikor a könyv megjelent, vagy akkor, amikor leadták a fordítást a kiadóba? Fura lenne, ha a kiadáshoz kötődne...

szakértőbb 2013.01.09. 15:34:39

@SaGa:
"Sokan dolgoznak úgy, hogy több hónapig tart egy meló és a kifizetés csak a végén van."

Ha még csak így lenne... Volt már olyanom, amit másfél év múlva fizettek ki, bár az elkészítési határidő az bezzeh igen szoros volt...

Saga! Én azt is feldobnám, hogy a fordító hogy élvezheti ugyanazokat a jogokat egy műre, mint a szerző? (Gondolok itt a 70+-ra), elvégre őt is kifizették a munka végén... Szóval vannak itt bőven érdekességek...

Konyvmolyolo 2013.01.09. 16:45:13

@SaGa:
"Azt hiszem alaptétel: kockázat nélkül nincs üzlet és ha a kiadók arra várnak, hogy a piac felépül az ő befektetéseik, kockázatvállalásuk nélkül, akkor valaki más fogja ezt a piacot felépíteni, vagy nem lesz."

Ebben maradéktalanul egyetértünk.

Egy gondolattal egészíteném ki a kommentedet.
Nem csak a kiadó piaci szereplő.
A szerző is az pl. és legjobb, ha ezzel szembenéz,
akkor van esélye, hogy a számára legjobb kimenetet érje el.
Mindenképpen kockáztat. Akkor is, ha fix pénzt kér és akkor is, ha royaltyt.
Ez sajnos az ő házi feladata, hogy a legjobbat hozza ki a produktumából és a helyzetéből. Nem lehet megúszni.
Mindenkinek kellene tanulnia gazdasági ismereteket, marketinget. Az egyedüli út a kiszolgáltatottság csökkentése.
Nehéz, tudom, és sokan utálják ráadásul.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.01.09. 17:49:51

@SaGa:
"A szerző megkaphatja a pénzét a kiadótól abban a pillanatban, amint aláírták a szerződést, vagy részesedhet a későbbi eladott példányokból. Ez a dolog anyagi része, kinek-kinek a bátorsága, ismertsége, tehetsége szerint."

Az aláíráskor sokszor még kész sincs a regény. Pláne egy trilógia vége.

"Aki sikeres író, az tud fél-egy évet várni, mire elkezd csorogni a pénz az új könyvből, mert még tart a korábbiakból."

...ha azok négy éven belül készültek el, ugye?

És teljesen rendben lenne, ha a filmipar öt évnél régebbi regényekből dolgozik - pl. a Trónok harcánál örülhetne Martin, hogy egyáltalán feltűntetik a nevét.

"A szerzői jog hossza egy másik dolog. Az arra szolgál, hogy a megjelent, ismert művekre ne lehessen ráülni, elzárni a világtól. "

Nem, ez arra szolgál, hogy a szerző rendelkezhessen, ki, mikor, mit csinál a művével.
Ha a hülye örökös letiltat egy adaptációt, az pech, de ha olcsón el lehet érni az eredetit, akkor a lényeg megvan.

"A kiadási jog meg egy harmadik fogalom. Ha a kiadó a szerzőtől/jogtulajdonostól megvette a kiadási jogot 5-10-20 évre, az nála van. Még ha a szerzői jog közben el is évült."

Nincs nála. Egyrészt, ha öt év a szerzői jog, akkor annak egy részéért (a kiadásért) hülyelesz fizetni többet, mint húsz. Másrészt ha lejárt a szerzői jog, onnantól kezdve szabad préda, bárki kiadhajta. Balzac esetében ugye legtöbbször ott a fordítói jog, de persze igen, lehet keresni lejárt jogdíjú művek kiadásából is - viszont pusztán a szövegel, amikor egyre többen térnek át ekönyvre, egyre kevesebbet.

Az öt éves szerzői jog ezt a kiadói hátteret csökkentené le, drasztikusan. Egyetlen cél maradna: gyorsan, nagyot kaszálni.

"A szerző meg igenis kapja meg a pénzét. Annyit, amennyi jár. "

Helyben vagyunk. Mennyi jár neki? Mennyi jár neki, ha ír egy olyan könyvet, amit eladnak ötszáz példányban? Mennyi jár neki, ha ír egy olyan könyvet, amit eladnak negyvenezer példányban? És akkor, ha egy olyat, amiről azt hiszik, elmegy negyvenezer példányban, és csak ötszáz fogy?

"Te sem kapsz pénzt 10 év múlva azért a munkáért, amit ma végzel el."

Ööö... de. Csak egy részéért még én fizetek :p

"Neki miért járna 20-30-50 év múlva? "

Mert van, aki húsz-harminc-ötven év múlva veszi kézbe a könyvét. Ő és a kiadó annak az embernek húsz-harminc-ötven év múlva adja el a könyvét.
Ha nem veszik a könyvét, pénzt sem kap.

Most látom, hogy egy ponton félreértettelek: vagyis hogy a mű leadása a fizetési határidő, a kiadása meg a jogdíj ketyegésének az eleje.

Mi van akkor, ha egy művet folytatásokban közölnek? Mi van pl. a novellagyűjteményekkel?

Szerintem tisztább a mostani helyzet - mint vásárló, eldöntöm, hogy megér-e nekem X forintott egy adott könyv. Ha igen, akkor biztos lehetek benne, hogy a vásárlásommal az adott szerzőt, kiadót is támogatom.

Ha nem tetszik a kiadó, nem tetszik a szerző, akkor meg vásárolok más könyvet, vagy keresek egy antikváriumot.

@szakértőbb: nem ugyanazokat a jogokat élvezi. Cserébe ő az adott nyelvű változat szerzője. És mindig ott a lehetőség az újrafordításra. :p

ehran 2013.01.10. 00:49:51

@szakértőbb: Épp azért az a legnépszerűbb, mert nem kell oda semmi extra feltétel. Viszont a műhelyek - melyekről kIára is beszélt - munkái kerülnek oda (95%-ban), csak épp szűkített kínálatban, és jókora késéssel. Viszont majd minden más oldalra igaz az, amit KIára írt, és a prémium tartalom, ami leginkább bánthatja a kiadókat, ott található. Megjegyzem pont emiatt a nagy nyitottság miatt nem nagyon vannak oda a szóban forgó műhelyek a fenti oldalért, pontosabban azokért, akik idejekorán szivárogtatják ki ide a könyveiket. Ugyanis a filmes/zenés oldalaktól eltérően itt annyi korrektség azért van a műhelyekben, hogy nem akarják a friss megjelenéseket azonnal elterjeszteni a világban, általában van fél-egy év moratórium, hogy a papír verzió kifuthasson. Persze szivárogtatók sajnos mindenhol vannak, de ezeket próbálják szűrni. Már ha jól hallottam ezeket a dolgokat. :)

ehran 2013.01.10. 00:56:07

@kIára: Hoppá, ezt a hozzászólást nem is láttam, így jórészt tárgytalan az előző kommentem, már szó volt róla.

ehran 2013.01.10. 01:23:28

@szakértőbb: Látom ez az indoklista parkolópályára került, én azért írok párat, amiről tudomásom van:
- pl. mert nagyon könnyen rá lehet szokni az elektronikus hordozón való olvasásra, és az ember szeretné azon látni a kedvenc íróinak a műveit - ám azok csak nem jelennek meg legálisan.
- félre szokták söpörni ezt az érvet, mondván hogy nem jelentős az érintettsége, pedig szerintem de: sok könyvhöz egyszerűen lehetetlen akár papíron is hozzájutni. Rengeteg ilyen régi könyv van, én pl. kedveltem Edgar Wallace Afrika-könyveit (tudom, pedig bugyuta, de akkor is), de egyszerűen képtelenség volt sokáig beszerezni, a harmincas években adták ki utoljára magyarul, másfél-két év várakozás után esett be antikvarium.hu-ra egy-egy példány belőlük - 6-7 ezer forintért (kb. 150-200 oldalas kis ponyváról beszélünk!). Szinte már pech, de most egy-két éve elkezdte kiadni az egyik kiadó (lusta vagyok most utánanézni melyik), csakhogy addigra az említett sorozat jó része készen volt az egyik műhelyben. De frissebb példa is van: GRRM sorozatából az első könyv (Trónok harca) évekig beszerezhetetlen volt, az Alexandra cseszett a potenciális olvasók igényeire, így maradt az ebook. Steven Erikson sorozata most ugyanitt tart, az LFG fórumán már automatikusan kapja az e-verziót, aki az első rész után érdeklődik, ami szintén közel beszerezhetetlen. Csak itt esély sincs a megfilmesítésre, hogy amiatt esetleg újra kiadják az első könyveket. Ami vicc, hogy a későbbi kötetek némelyike többfajta kiadást is megért, valahogy pont az elsőt hanyagolják, ami nélkül pedig a többinek nincs sok értelme.
- ez az előző érv fokozottan igaz a külföldön élő magyarok esetében.
- a papírkönyv sérül, elveszik, stb., az ember szeretne egy "tartósabb" formát, nem akarja harmadszor-negyedszer is megvenni ugyanazt a könyvet (biztos én vagyok béna, de volt olyan kedvencem, amit négyszer vettem meg, mert valami mindig történt vele). Ezért hát digitalizálja, és elpakolja 4-5 helyre, vagy felteszi a netre, mondván, hogy valahol ott úgyis mindig megtalálja.
- nincs már hely otthon a papírverziókra, de szeretné megtartani valahogy a könyveit.
- könnyebb kezelni, keresni benne, dolgozni vele.
Így hirtelen ennyi, nyilván lehet még számos okot találni, de a fentiek működő indokok, sokakat motiválnak.

ehran 2013.01.10. 01:32:41

@Komavary: Rengeteg régi könyv is készül a műhelyekben, de annyira azért ők sem hülyék, hogy a már meglévő és MEK-en mondjuk elérhető könyveket digitalizálják újra. :)

ehran 2013.01.10. 01:59:50

@Konyvmolyolo: OFF Az Abercrombie-val mi történt, az publikus? Mert az utolsó rész, ha jól tudom, előbb kint volt szürkében, mint papíron. Illetve lehet számítani a többi kötet megjelenésére? Az őszintét megmondva, az e-verziót én is szürkében gyűjtöttem be, de azért, mert megvolt a papír, viszont ha kiadnátok újabb könyvét e-ben, szívesebben venném meg úgy.

"Ezért mondom, hogy könyvkalózok pedig nincsenek. Felejtsük el a romantikát!
Ingyen akar valamit és mítoszt gyárt hozzá. "
Azért ezzel szembeállítanám a fenti felsorolásomból azt az érvemet, hogy olyat állít elő, ami egyébként beszerezhetetlen. Persze, mondhatod, hogy soha nem lehet tudni, hogy mit fognak újra kiadni, lehet hogy előbb-utóbb lesz legálisan is, na de most komolyan erre építsen az ember?

@SaGa: "Vissza a szerzői jogra. Amelyik könyv szerzője és kiadója nem képes 5 év alatt annyit forgalmazni a műből, amiből a szerző megélhetése biztosítható a megalkotás idejére és még tartalékot is tud belőle képezni, az valószínűleg nem elég jó ahhoz, hogy a szerző sikeres legyen. Gyaníthatóan 5 évvel a kiadás után már a kutya sem keresi. De legyen 10, még az is tolerálható. Ennél több semmiképp."
Hát itt azért érdemes megemlíteni azokat az írókat, akikre csak évekkel később figyelnek fel, esetleg a 4.-5. könyvüknél, a korábbiak meg "visszamenőleg" lesznek sikeresek. Velük mi van, ők megszívták, csak mert az elején nem volt jó a marketingjük?

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.01.10. 03:44:26

@ehran: ez arról szólt, hogy nem csak illegális digitalizálással lehet bejutni a műhelyekbe. Pont az általad említett ponyvák között van rengeteg, ahol 1. lejártak a szerzői jogok 2. nem túl hosszúak.

Vagyis ha egy kiadó be akar kerülni egy ilyen műhelybe, hogy első kézből legyen információja róla, az be tud kerülni, annélkül, hogy ő maga illegálisan digitalizálna.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.01.10. 03:48:29

@ehran: Ehhez hozzá kell tenni, hogy nem a végleges szöveg. De mivel a kiadók úgysem tesznek hozzá semmit. :p

Illetve az elérhetetlen könyvek digitalizálásáról: azért nem egy példa van arra is, hogy olyan könyveket digitalizálnak, szorosan a megjelenéshez közel, aminek van magyar hivatalos ekönyvváltozata. Számomra azért ez megkérdőjelezi a nemes értékmentő szándékot. :p

SaGa 2013.01.10. 07:01:11

@Komavary: Az egész kezd némileg parttalanná és olyan "magyarrá" (egy egyértelmű és egyszerű szabálynál is keressünk kerülő utat, kiskaput és tegyük meg főbejárattá) válni.

Az általam javasolt szabály: egy mű szerzői joga az adott mű első nyilvános megjelenésétől (könyvesboltban megvásárolhatóvá, moziban/színházban megnézhetővé, stb... válásától) számított 5<=x>=25 évig tartson.

Egy trilógia első kötete is egy könyv, meg a harmadik kötete is egy könyv. Ha egyszerre adják ki őket, akkor egyszerre fog lejárni, ha egymás után, akkor szép sorban egymás után fog lejárni. Pont.

Mint már írtam: az időben fel nem ismert zseni témaköre nem igazán érdekel, mert ezek tipikusan nem is érik meg az elismertség időpontját, tehát ők akkor sem élveznék a dolog hasznát, ha 100 év lenne...

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.01.10. 07:37:36

@SaGa: Az "egyértelmű és egyszerű szabály" pont azzal szúr ki, aki eddig is a könyvpiac legkiszolgáltatottabb szereplője volt. Ezt próbálom elmagyarázni.

Konyvmolyolo 2013.01.10. 09:36:45

@ehran:
"Az Abercrombie-val mi történt, az publikus?"
Igazából semmi különös. Ennyi idő kell, hogy rendes minőségben elkészüljön egy ilyen terjedelmű kötet.
Ráadásul Gergő sokat fordít, mást is, az ő idejét is osztani kell.

"Mert az utolsó rész, ha jól tudom, előbb kint volt szürkében, mint papíron."
Akkor ezek szerint nem működik a méltányosság.:)
Kérdés az is, hogy melyik árnyalatú szürke. A végső kiadói tartalom egy az egyben, alternatív fordítás vagy a kiadói munka egy korai változata.
Ennek ismeretében lehet tudni, hogy mi történt.

"Illetve lehet számítani a többi kötet megjelenésére?"
Ez a trilógia lezárult, a következő könyv a Best served cold lesz tőle.

"Az őszintét megmondva, az e-verziót én is szürkében gyűjtöttem be, de azért, mert megvolt a papír, viszont ha kiadnátok újabb könyvét e-ben, szívesebben venném meg úgy."
Sajnos csak DRM-melletti forgalmazással adják az e-jogokat.
Mivel én is úgy gondolom, ennek nálunk nincs létjogosultsága, komoly dilemmában vagyok, hogy ilyen feltételek mellett kihozzuk-e.

Konyvmolyolo 2013.01.10. 09:42:10

@ehran: "Azért ezzel szembeállítanám a fenti felsorolásomból azt az érvemet, hogy olyat állít elő, ami egyébként beszerezhetetlen. Persze, mondhatod, hogy soha nem lehet tudni, hogy mit fognak újra kiadni, lehet hogy előbb-utóbb lesz legálisan is, na de most komolyan erre építsen az ember?"

Ezt én értem, és ez egy hatékony érv a mítoszteremtésben.
De ahogy a gyerekeimnek szoktam mondani, a lemondást is tanulni, szokni kell.:)
Egy csomó dolgot nem kaphatunk meg, ilyen az élet.
A csábítás nagy, tudom. Egyedül az önbecsülés számít itt már.

Konyvmolyolo 2013.01.10. 09:43:58

@Komavary: "De mivel a kiadók úgysem tesznek hozzá semmit. :p"
ez ugye csak vicc? :)

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.01.10. 09:50:39

@Konyvmolyolo: Nem véletlenül van ott a szmájli.

Mindhárman tudjuk, milyen állapotú szürke volt.

Konyvmolyolo 2013.01.10. 10:00:46

@Komavary: akkor jó. :)
Én tényleg nem tudtam. Képtelenség végigbogarászni a tőlünk letöltött könyveket.

Úgy látom, az egyedüli utunk, hogy megbecsüljük az olvasóinkat,
jó könyveket válogatunk, jó minőségben hozzuk ki, tisztelettel fordulunk az olvasók felé.
Aki ezt értékeli, arra tudunk alapozni.
Aki pedig éretlen, az vagy megérik vagy nem.
Majd elválik.:)

ehran 2013.01.10. 10:55:36

@Komavary: Egy pillanatig nem állítom, hogy nincs ilyen. Viszont azt igen, hogy ez a legtöbb esetben nem szándékos, inkább egyszerűen nem veszik észre, hogy megvan már legálisan, és itt akkor jön az a kérdéskör, hogy:
- igen, igazad van, nem lenne lehetetlen megtalálni, csak keresni kellene, de még mindig olyannyira gyerekcipőben jár az egész buli, és annyiszor csalódik az ember, mikor hall egy kedvence megjelenéséről, és keresi a legális e-t, de az nincs; hogy egyszerűen már eszébe sem jut nekiállni egy tucat helyet végigtúrni, hogy megvan-e, hanem egyszerűen feltételezi, hogy nincs, és nem is találkozik vele véletlenül sem, annyira nincs marketingelve. Bejött az, hogy későn kapcsolt a fehér oldal az ebookkal, most már idő, mire visszaszoknak a népek a szürkéről.
- vagy b) eset, hogy mire kijött a legális e-verzió, már kész volt a szürke. Nem tudom, mire van rálátásod, de az is egy időpont, amikor publikussá válik (akár a műhelyen belül, ugye ott is több szint van), és az is egy, amikor elkészül - a kettő között elég sok idő is eltelhet.

szakértőbb 2013.01.10. 11:43:18

@Konyvmolyolo:
OFF

>De ahogy a gyerekeimnek szoktam mondani, a lemondást is >tanulni, szokni kell.:)
>Egy csomó dolgot nem kaphatunk meg, ilyen az élet.
>A csábítás nagy, tudom. Egyedül az önbecsülés számít itt már.

Én meg azt is mondhatnám, hogy aki "kimarad, lemarad", az ilyen lemondásokkal esetleg versenyhátrányba kerulsz a világban. Igy hat az onbecsulést be lehet tenni a polcra... (Ez kicsit olyan, mint a vallás. A szegényeknek magyarazzuk meg, hogy majd jo lesz nekik,a gazdagok meg eljarnak gyonni, oszt' jó van.)

(Itt nem az adott konyvrol beszeltem, nem ismerem ezeket. Tudod mennyibe kerul egy-egy tudomanyos publikacio elovasasa (amire esetleg aztan mint kiderul, semmi szukseged megsem - absztraktbol nem tudhatod) akar 25-30 euro is lehet... Nem, nem, nincs meg a magyar konyvtarakban, hiszen azoknak ennel kevesebbre sincs penzuk... Te nem olvasod el, es hirdetheted, hogy onbecsules. En inkabb elolvasnam...)

Amugy tobbek kozott ezert sem vagyunk versenykepesek azokkal az orszagokkal, ahol a tudasnak van erteke, netan az oktatas fontos. Mert nem ferunk hozza ilyesmikhez (se)

/OFF

ehran 2013.01.10. 11:44:30

@Konyvmolyolo: Bocs, de ezt nem tudom elfogadni olyan esetben, hogy létezik az a könyv, én boldogan fizetnék érte, de a jelek szerint a kiadónak meg nem kell a pénzem. Ő azt mondja, nem éri meg neki foglalkozni a digitalizálásával, más meg megcsinálja kvázi ingyen, akkor én azért erkölcsileg nem érzem magam olyan rosszul.

ehran 2013.01.10. 11:52:38

@Konyvmolyolo: Ööö, bocs, de mivel előbb volt kint szürkében, mint hogy _bármilyen_ formában (értsd papír is) megjelent volna hivatalosan, ez nem a műhelyeken vagy az ő méltányosságukon múlt, ehhez bizony bennfentes ember kellett. Ráadásul ha jól tudom, arra a bizonyos oldalra került ki, amelyikről nem beszélünk, tehát tényleg nem volt hozzá köze a műhelyeknek.

Köszönöm szépen a választ, akkor ha jól értem, papírban mindenképpen folytatjátok a könyveit, ennek örülök, de azt nagyon sajnálom, hogy az elektronikussal kapcsolatban ilyen a jogtulajdonos hozzáállása, tényleg maguk alatt vágják a fát. Meg alattunk is, mert így mondjuk mindannyian rosszul járunk.

ehran 2013.01.10. 11:58:22

@Komavary: Igen, ez igaz, bár olyan feltétel szokott lenni, hogy ingyenesen elérhető művet (MEK pl.) nem lehet digitalizálni a műhelybe; de valóban, nyilvánvaló módon lehet olyat találni, aminek lejárt a jogvédelme viszont még nem elérhető sehol.

Konyvmolyolo 2013.01.10. 12:09:52

@ehran: a kollégáim sztem nem teszik ki. Kikerülhet még a nyomda stúdiójából, ha a nyomdakész anyag került föl.

Mindenesetre az ilyen történetekre mondom, hogy valaki nem a saját kontójára Jani.
Vagy más szóval: idegen tollakkal ékeskedik.

Lelke rajta.

A kiadónak baromira kell a pénzed, de nem döntünk függetlenül. Folyamatosan dolgozunk az -ekönyv jogokon.:)
Van javulás.

Konyvmolyolo 2013.01.10. 12:11:08

@szakértőbb:
"Én meg azt is mondhatnám, hogy aki "kimarad, lemarad", az ilyen lemondásokkal esetleg versenyhátrányba kerulsz a világban. "

Lehet. Akkor sem jelentethetjük meg érvényes szerződés nélkül.
Ilyen egyszerű. Gúzsba kötve kell megtanulni táncolni.:)

ehran 2013.01.10. 12:24:00

@Konyvmolyolo: Egyetértek, tetű dolog volt mindenképpen, csak mondom, ez így tuti nem műhelymunka, sőt volt is miatta felháborodás, akárcsak Martin könyvénél, amelyik szintén túl korán került ki Kanadába, bár az az egyik műhelyből szivárgott ki sajnos, de az is nagy szemétség volt.

"Lehet. Akkor sem jelentethetjük meg érvényes szerződés nélkül."
Szerintem itt most azokról a régi, nagyjából már beszerezhetetlen könyvekről volt szó, amelyekkel nem is akar foglalkozni a kiadó.

szakértőbb 2013.01.10. 13:41:49

@Konyvmolyolo:
Én nem a szituációra reagáltam, hanem a maganember hozzáállásáról irtam a szellemi javak megszerzéséről, hiszen Te is a saját példádat említetted...

Nyilvan nem jelentettek meg semmit ervenyes szerzodes nelkul, nem vitattam.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.01.10. 16:27:39

@ehran:
Akkor konkrétizáljunk: az egyik egy friss Ad Astrás könyv volt (talán a Zoo City?), a másik a Kossuthos Vándorsólyom. Mindkettőről volt pl. itt a blogon is friss bejegyzés, merthogy mindkét kiadó hirdette: sikerült az ekönyvet is egyidőben kiadni.

Ha ez nem üti meg a szintet, akkor mit kéne csinálni? Bannerhirdetést a "műhelyek" belső fórumain? (Amit amúgy sem látna senki az adblocktól :p )

Ezért írtam fentebb, hogy nagyon nagy szükség lenne a türelemre és/vagy egy up-to-date metakeresőre.

@szakértőbb: tudományos publikáció: ha mindenáron x publikácó kell, akkor ott a kontaktcím. Ne keverjük a szezont a fazonnal - a szakcikkeknél nemhogy nem kap pénzt a szerző, hanem legtöbbször fizet is. (Lásd a fenti kommentemet :p). Ez egy teljesen más játszma.

Nem azért csökken a versenyképességed, mert nem olvastál el x krimit, vagy nem töltötted le a legutóbbi hollywoodi sikerfilmet. Sőt.

Konyvmolyolo 2013.01.10. 18:46:02

@ehran: "Szerintem itt most azokról a régi, nagyjából már beszerezhetetlen könyvekről volt szó, amelyekkel nem is akar foglalkozni a kiadó."

Mindennel szívesen foglalkozunk, amire igény van. Főleg, ha nálunk van az anyaga, "még főlegebb", ha még él is a szerződés.

Az e-jogot a back list-re sajnos emberpróbáló feladat megszerezni.

Azt hiszem, kb. egy éve, hogy minden eddigi kiadott könyvünkre elindítottuk a jogkérést, sztem még 10% alatt vagyunk, és jobbára azok mozdultak előre, amivel új szerződé járt print könyvre is.

De ha valamire határozott igény van, jelezzétek, lécci, ráerősítünk. Abercrombie megvan, de DRM-es sajnos.:(

ehran 2013.01.10. 23:46:46

@Komavary: Még egyszer, egy pillanatig nem állítottam, hogy nincs ilyen. De akkor kettébontom: egyrészt sokszor nincs jól megreklámozva/nehezen felfedezhető, hogy megvan legálisan, másrészt ha mégis jól megvan - hát, mint mondtam, az embereket bizony sikerült leszoktatni a legális verzióról, illetve gyakorlatilag esélyük sem volt rászokni, mert nem volt mire. Most bizony kell egy kis idő, mire rutinná válik a legális kínálat böngészése. Ja és még mindig kellene a bővítés, részemről 15 könyvből, ami érdekelne, talán ha egyet megtalálok legálisan e-ben, bár gyakran akkor, amikor már megvan papírban, és bocs, de akkor már nem veszem meg, annyira azért nem vagyok gazdag, hogy kétszer fizessek egy könyvért.

@Konyvmolyolo: Mármint akkor foglalkoztok vele, ha érzitek akkorának az igényt, hogy megérje vele Nektek foglalkozni. A szürkéknél meg elég, ha azt az egy embert érdekli, aki épp ráér valamit szkennelni.
Mikor jelentetné meg valaki újra a régi klasszikus westerneket: Max Brand, Louis L'amour, Hank Mitchum, Ernest Haycox
kalandregényeknél Rejtő "árnyékát": Charles Lorrét (Nagy Károlyt)
krimiknél Earl Derr Biggerst vagy John Dickson Carrt
útleírásoknál Molnár Gábor
ifjúsági könyveknél Emilio Salgari
...
Csak pár példát választottam az engem érdeklőkből, akad a fenti íróktól olyan könyv, amivel 6-8 éve fel vagyok iratkozva az antikvarium.hu-ra, meg vagy 10-15 éve keresem mindenféle antikváriumokban jártamban-keltemben. A jelek szerint ezeket senki nem tartja annyira fontosnak, hogy újra kiadja - akkor miért érezne lelkiismeretfurdalást a szürke zóna, ha ezeket összeszedi és megcsinálja? És a fenti példák ugye csak csepp a tengerben, ezeknél akad jó pár még kevésbé "népszerű" író is.

Konyvmolyolo 2013.01.11. 09:21:18

@ehran: "A jelek szerint ezeket senki nem tartja annyira fontosnak, hogy újra kiadja - akkor miért érezne lelkiismeretfurdalást a szürke zóna, ha ezeket összeszedi és megcsinálja?"

Ez egy érdekes kérdés és sok igazság is van benne.
A "szürke szivárvány" egyik vége.
Különösen akkor, ha valódi értékmentő tevékenységről van szó, ami nélkül a művek feledésbe merülnének, elvesznének.

Itt nem lehet igazságot tenni, úgyhogy meg sem kísérlem.

A jogszerű az, ha az értékmentő megkéri a jogtulajdonos hozzájárulását.
Persze ezt sokszor nagyon nehéz kideríteni, de mondjuk 10-15 percet megérhet esetleg a keresés. Néha ennyi alatt is megvan a kapcsolat, és akkor elég lehet egy e-mail is.

Nehéz ügy.

Konyvmolyolo 2013.01.11. 09:51:13

Nekem egyébként konkrét élményem is van azzal kapcsolatban, hogy a papírkönyvet nem teszi tönkre (vagy nem feltétlen) a warez.

A Tesókódex kiadásának története következik.:)

Én szeretem a HIMYM-t és amikor rátaláltam a Bro Code-ra, gondoltam, érdemes lenne kiadni.
Röpke guglizás után azonban megtaláltam egy pdf-et magyar fordítással (nem is rosszal), tökéletesen betördelve, pdf-ben.
Ehhez tényleg csak egy keveset lehetett már hozzátenni a kiadó oldaláról, mert a fordítás mögül azért hiányzott egy jó szerkesztő munkája. De mondom, anélkül is egészen rendben volt, sok kiadó szövege nem üti meg azt a mércét.:)
A vicces, hogy az alkotó bele is írta az impresszumba az elérhetőségét.:)
Mondjátok meg, mit csináljak vele?:)

Kicsit elment akkor a kedvem a megjelentetéstől, mondván, ha ez így elérhető, nem lesz bolond, aki megveszi a könyvet.
Le is tettem róla.

De jött egy "égi jel".:)
Egy fiatal barátom is figyelmeztetett, hogy van ez a könyv és még egy zsenit is tud hozzá, és boldogok lennének, ha lefordíthatnák.
Kértem próbafordítást és beleszerettem a fiúk munkájába.
Így került végül Gyurkovics Máté és Pusztai Péter kezébe a könyv.
Olyan jól dolgoztak, hogy félretettem minden aggodalmamat, hiszen ha nem is jön be a könyv, ezért a produkcióért már érdemes kockáztatni.

Ez persze megint a "rózsaszín egyszarvú" hozzáállásnak tűnhet, de az én döntéseim sokszor születnek "rózsaszín egyszarvú"-alapon és eddig még nagy vonalakban bejött ez a módszer.:)

Ez esetben is. A könyv igazán szépen fogy és én büszke vagyok rá.
A warez verzió nem tette tönkre.

Persze ellenpróba sosincs, nem tudhatjuk, mi lett volna, ha nincs az illegális verzió, kevesebbet vagy többet vásárolnának az olvasók, de ha többet is, nekem ez a kimenet végül is megfelel.
A lemondást is meg kell tanulni végül is.;)

ehran 2013.01.11. 10:44:09

@Konyvmolyolo: Jelentem abból én is vettem egyet, bár igaz, ajándékba. :)
Egyébként remélem világos, hogy bár most veled vitázom, de nem veled van "vitám", vagy a többi, itt is aktív kiadóval, akik tényleg komolyan próbálkoznak az ekönyvkiadás területén; részemről maximális respect ezeknek a kiadóknak, és sok sikert kívánok a továbbiakban is.

"A jogszerű az, ha az értékmentő megkéri a jogtulajdonos hozzájárulását. "
Ez is igaz, én egy Kishont Ferenc-novella kapcsán ezt le is játszottam az özvegyével, valóban nem feltétlen lehetetlen feladat.

Konyvmolyolo 2013.01.11. 13:32:32

@ehran: :) az is valami.

Én meg nem vitatkozom, csak igyekszem megvilágítani a másik oldalt.:)

Na, szuper. Respect.

ekat 2013.01.30. 19:12:20

Hoztam egy árnyalatot...

He’s often derided as a hack, a second-rate talent, an obnoxious huckster. But Joe Konrath has laughed all the way to the bank, raking in $1 million in royalties since 2009 from his mystery, thriller and horror books.

Despite his success, Joe is better known for how his books are published, rather than the books themselves. And Amazon’s Kindle figures prominently in this story.

After leaving Chicago’s Columbia College in 1992, Joe spent the next dozen years writing nine manuscripts and collecting 500 rejections for them.

His 10th book was the charm. Whisky Sour was picked up by Hyperion, launching his series featuring Lieutenant Jacqueline “Jack” Daniels of the Chicago Police Department.

But Joe was irked. He still couldn’t find a publisher for his first nine books. Not Hyperion, not anybody.

So, rather than watch his manuscripts collect dust for another dozen years, he published them himself using Amazon’s Kindle self-publishing website. That’s when he really started selling books, and folks in the literary world finally noticed him. But a lot of them didn’t like what they were seeing.

Traditions die hard. Hundreds of authors and agents railed against Konrath’s insistence on publishing his own work, arguing that no professional stoops to self-publication. Period, end of story. As author Mike Cane put it, “Well, it seems Konrath is still smarting over novels 1-9 and is still shocked they weren’t good enough.”

To counter his critics, Konrath started a blog, A Newbie’s Guide to Publishing, where he dispenses advice to fledgling writers.

To distill Konrath’s advice to three sentences, it’s this: Authors must take responsibility for their own success or failure. Don’t wait for someone else to champion your book because the odds are, nobody will. So, once you’ve polished your manuscript, get off your duff, rattle some cages, and bang on enough doors until it’s published — or do it yourself.

It’s hard to argue with Konrath’s results. Instead of making a nickel or two for each of the mass-market paperbacks his publisher might sell, he’s made a dollar or two for each Kindle book. And instead of selling a measly ten or twenty thousand paperbacks like before, he’s moved hundreds of thousands via Kindle. And he’s done it with the same manuscripts every traditional publisher in the country left in their slush pile.

Joe is still at it, writing and publishing more books. Today’s top pick is The List, which he self-published in 2010 on the Kindle and in paperback using Amazon’s CreateSpace service. It’s a technothriller, a departure for Konrath. As you might expect, a lot of people love it, and a lot of people hate it.

“There will always be people who don’t like you, and don’t like your books,” Konrath says. “Ignore them. Trust me, it is liberating to be free of the opinions of strangers.”

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.01.30. 20:03:24

Büntetésül próbálj meg elolvasni egy Konrath könyvet.

Tantras 2013.05.04. 06:30:05

@Konyvmolyolo:
Mintha megtört volna a nagy lendület. Nem nagyon találom azt a nagy választékot, amit e-könyv téren vizionáltál.

Konyvmolyolo 2013.05.04. 07:07:09

@Tantras:
valóban akadt némi problémánk. De dolgozunk a megjelenésen.
Hamarosan jövünk hírekkel.
Köszönöm az érdeklődésedet.

danesdzsu2 2014.02.03. 17:52:12

@szakértőbb: Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy amennyiben fogyasztható áron jó minőségű szolgáltatást kapnak, az emberek leállnak az illegális letöltéssel.
Ami fontos: először kell a jó minőségű, fogyasztható árú szolgáltatás.

danesdzsu2 2014.02.03. 17:59:28

@Dworkyll:
"Ki a vihar mondta volna meg, hogy a Szürke ötven árnyalata ekkorát fog durranni, pedig szerintem minden benne van, ami a tuti _bukáshoz_ kell?"
Én, mert az eredetije nagyon népszerű volt a fanfiction-ök közt.

szakértőbb 2014.02.03. 20:57:48

@danesdzsu2:

"Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy amennyiben fogyasztható áron jó minőségű szolgáltatást kapnak, az emberek leállnak az illegális letöltéssel."

Ezt azért nem ártana alátámasztani valami ténnyel. Mert ez szimplán nem igaz:-P Még az sem biztos, hogy csökken az illegális letöltések száma, max. növekszik a legális vásárlásoké:-)

Amúgy picit furi egy évnél régebbi megszólalásra reagálni, pláne ilyen tévesen:-)) Azért köszi az optimizmusodat:-)

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2014.02.03. 23:38:44

@szakértőbb: Jobb később, mint soha ;-)

@danesdzsu2: Bocs, ez így kevés. Olyan attribútum kéne, amivel elsőre be lehet lőni, hogy egy adott cím húzócím lesz-e vagy sem.

danesdzsu2 2014.02.04. 12:24:08

@szakértőbb: Sose késő:)

Nagyrészt személyes megfigyelés. Amikor a Google Marketről nem vásárolhattál Magyarországról, minden Androidos telefon tele volt warezzel. Mostanra alig találkozok ilyennel.(és nem azért, mert Play lett:) )

A Steam is elég sok játékot el tud adni. Az emberek hajlandóak fizetni értük, pedig ingyen is letölthetnék őket.

Sajnos a könyvpiac bonyolultabb helyzetben van. Magam sem fizetnék ki több ezer forintot egy már meglévő könyv ebook változatáért, új megjelenésű könyvből pedig, szégyen-gyalázat, nagyon kevés érdekel. A fenntartható modellhez pedig gyorsan kell a sok vásárlót megszerezni.

De a hiba biztosan nem abban van, hogy az emberek nem hajlandóak pénzt kiadni olyasmiért, amit nem igazán tisztességes módon, készpénzkiadás nélkül is megszerezhetnek.

danesdzsu2 2014.02.04. 12:26:44

@Dworkyll: sajnos univerzális receptet nem tudok mondani, de a Master of the Universe híre még hozzám is eljutott, pedig én még a közelében sem jártam a fanfiction-öknek. Emiatt biztos voltam benne, hogy siker lesz belőle.

szakértőbb 2014.02.04. 12:58:57

@danesdzsu2:
Szia!

Hát olyan kategória, hoyg személyes megfigyelés, nincs:-P De ha mégis, akkor az én személyes megfgyelésem teljesen mást mond, mint a Tiéd.

Azt nem tudom, miért kevered ide a telefont, meg a játékokat, (szerintem mellébeszélés céljából). De arra meg az a válaszom, hogy nem hiszem, hogy sok ember venne appokat rá, egész pontosan kb. 0 ilyennel találkoztam... (Ha nagyon megerőltetném magam, valószínűleg ki tudnék találni eg olyan embert, aki vett. És ahogy nemrég egy cikkben olvastam is, ennek nem elsősorban a warez az oka - hanem az emberek inkább használnak ingyen gyengébb programokat, mint hogy fizessenek egy nagyon tudásúért...

>De a hiba biztosan nem abban van, hogy az emberek nem >hajlandóak pénzt kiadni olyasmiért, amit nem igazán >tisztességes módon, készpénzkiadás nélkül is >megszerezhetnek.

De, a hiba abban van: 'magyarember' ekönyvért nem fizet...
Egyszer már javasoltam egy 'kiinduló megoldást': indítsunk egy mozgalmat, vegyen mindenki egy darab (1 azaz egy) ekönyvet, hogy legyen a százezer ebook-olvason és millió tabon és okostelefonon 1 azaz egy darab legális ebook. Az 1 millió eszközzel és 1000 Ft/db ekönyvvel számolva 1 milliárd forint. Abból lehetne magyar ekönyvpiac.
Ha netán valaki azzal a "jó kifogás sose rossz"-szal érvelne, hogy "de nincs olyan könyv, amiért Ő fizetne", pedig annyira de annyira szeretne - válaszom, akkor nem kell venni, elég ha az ezer Ft hozzájárulást elutalod, aztán akkor elhiszem a fenenagy jó szándékodat...

Na, szóval eddig még ebből a mozgalomból sem lett semmi.
És még van pár történetem a fenti érvekről... Erre azt mondom, hogy szerintem nem akarnak fizetni (amúgy hidegen hagy persze, én csak az érvet akartam kicsit megingatni).

Egy gűnyos (bár nem Neked célzott) kérdés a végére: Fiúk, mikor jön az Amazon? :-PPP
Mer' tavaly annyira, de annyira jött, hogy sokan pelenkát húztak:-)
Na, Good luck!

danesdzsu2 2014.02.04. 13:17:52

@szakértőbb: A hiba biztosan nem abban van, hogy az emberek nem hajlandóak pénzt kiadni olyasmiért, amit nem igazán tisztességes módon, készpénzkiadás nélkül is megszerezhetnek. Igenis hajlandóak, erre hoztam példákat. A valóságból.

A magyaremberezés hatására inkább abbahagyom. Sok sikert.
süti beállítások módosítása