Állandó rovatok

A RADAR az e-könyv olvasó blog "kis-színes" híreinek társasági gyűjtőposztja. Ha találtál valami témánkba vágót, firkáld ide. Ha izgalmas új könyvmegjelenésbe futottál, oszd meg velünk a KÖNYVRADARon. Köszönjük, a műfaj nevében.

Ha eladó készüléked van, vagy használt kütyüt keresel, a KERES-KÍNÁL rovatunkat ajánljuk figyelmedbe.

Ha valami nyomja a lelked, ha összemérnéd az érveidet másokéval, gyere a DÜHÖNGŐbe. Belépés csak gumicsontokkal.

A fölösleges konfliktusokat elkerülendő megköszönjük, hogy tiszteleben tartod az E-tikettünket.

Ha adakozni akarsz, itt megteheted:

Jelenleg 45.700 HUF-nál járunk. Amire használni fogjuk: blogtalálkozó, wiki, saját domain. Nagyjából ebben a sorrendben :-) Jelképes díjazások: a legjobban pörgő e-könyveknek (Nobel Pizza, 2012-ben három darab), a legszebb ekönyveket készítő műhelyeknek (Szépség Pizza,  2013-ban, három darab).

GYIK - Szerszámosláda

Aki még csak most kezd barátkozni a villanykönyvekkel, kezdje a tájékozódást a GYIK rovatban.

Vannak még:

Válassz és rendelj Kindle-t innen

Mobipocket (prc) gyártási okosságok (Kindle, Kindle for appok)

Epub (Koobe, Nook, iOS, Android) gyártási okosságok kezdőknek és haladóknak 

Kiváló szótárak mindenre, ami bírja.

Sok Kindle trükk.

Kiváló magyar metadata-kollektorok a Calibréhez

Eszközismertetők

Boltismertetők

 

Utolsó kommentek

Címkék

1150 (1) 214 (1) 3g (4) 4700 (1) 600 (1) a9 (1) adamobooks (2) adásvétel (1) ADE (1) adobe (8) ad astra (18) áfa (12) agave (30) ajándék (5) akció (12) aldiko (1) alex (1) alexandra (4) állás (1) amazon (67) android (11) angol-magyar (1) animus (1) antikvárium.hu (1) antireklám (1) apad (1) app (5) apple (17) archiválás (1) asus (1) athena (1) athenaeum (1) atlantis (2) aura (7) avana (1) azw (1) banks (1) Baráth Kati (2) barnes&noble (14) beagle (2) bebook (2) bebook2 (1) bejelentés (3) bemutató (8) biblieteka (2) bigyó (1) blog (1) blogbuli (2) blogtalálkozó (2) bme (1) bookandwalk (4) bookdesigner (2) bookeen (3) bookgem (4) bookline (9) bookmarklet (1) boox (4) budapest noir (1) büntetés (7) calibre (4) Canvas (1) céghírek (1) ces (1) cikkajánló (4) clara (3) cloud (3) co2co (1) coelho (1) cool er (2) crowdfunding (1) crunchpad (1) csőd (1) cybook (8) dedikálás (2) deltavision (1) dibook (16) digitalbooks (12) diploma (1) disney (1) diszlexia (1) doctorow (1) dr1000 (1) dr800 (2) dragomán (1) drm (36) e-könyv (1) e-könyvészet (8) e800 (1) ebooks in Hungary (1) eclassic (5) eclicto (2) édesvíz (3) edge (1) edition 2 (1) eebook platform (1) egyesülés (2) ekm (43) ekönyv-terjesztés (3) ekulturaTV (2) elméleti kérdések (89) ELTE (1) enciklopédia kiadó (1) entourage (1) epub (68) epubcheck (2) események (9) eslick (1) etikett (1) EU (4) e gyetem (4) e könyv (19) e könyvesbolt (40) e könyvtár (3) e könyv formázás (8) e papír (12) fapados (1) fapadoskönyv (9) felmérések (21) firmware (4) fizetés (1) flepia (1) flightcrew (1) fontok (8) forgatókönyv (1) forma (3) formátum (5) fórum (3) frankfurt (2) frissítés (3) fujitsu (1) fumax (2) GABO (3) galaktika (7) galaxytab (1) garancia (1) Gitden (1) gloHD (1) goldenblog (1) goodreader (2) google (5) Grecsó (1) gyakorlati kérdések (68) gyártástechnológia (32) H2O (4) hachette (1) hack (2) hanlin (3) hanvon (4) harlequin (3) hármas könyvelés (4) harry potter (2) hvg (1) ibooks (3) icarus (1) idaságok (1) idpf (2) indesign (1) infografika (2) ingyen (1) introverziók (24) ipad (18) ipad mini (1) ipaq (1) iphone (3) ipubs (7) irex (5) iriver (4) irodalom (2) ismeretterjesztés (4) ismertetők (1) itunes (1) japán (1) játék (2) java (1) javascript (1) javítás (2) jegyzetelés (3) jelenkor (1) jókívánság (2) jótékonyság (3) jumbo (1) karácsony (7) képek (1) képregény (2) keres (1) kickstarter (1) kiegészítő (9) kínál (1) kindle (67) kindlegen (2) kindle dx (6) kindle fire (3) kindle wifi (5) kisepika (2) kleinheincz (5) kloos (1) kobo (21) kölcsönzés (1) kondor (3) konteo (1) könyvajánló (6) könyvesbolt (1) könyvhét (19) könyvkiadás (119) könyvmolyképző (9) könyvtár (6) könyvterjesztés (3) koobe (36) kötelező olvasmányok (1) közlemény (2) közösség (27) kritika (1) lámpa (3) laputa (1) lendink (1) libri (8) líra (2) Lithium (1) lrf (1) lrx (1) ludas matyi (1) magvető (3) makró (2) marketing (2) marvin (2) média (4) mediamarkt (1) megvilágítás (1) mek (4) mese (3) mesemasina (2) metaadat (1) micropayment (1) microsoft (2) middleware (1) mintakönyv (1) mkke (3) mobi (3) mobipocket (20) moly.hu (2) móra (1) msi (1) mu (1) műfaj (1) multimédia (1) multimediaplaza (31) n516 (1) ncore (1) nds (1) neal stephenson (1) nekrológ (1) német-magyar (1) networkshop (3) nook (7) nook2 (3) novella (2) oasis (2) oaxis (1) office (2) oktatás (2) olvasási nehézségek (2) omikk (1) one (1) onyx (9) openinkpot (1) Oravecz Nóra (1) orosz-magyar (1) összeesküvés (1) oszk (3) palm (1) pályázat (10) paperwhite (12) paradigmaváltás (1) paypal (2) pda (3) pdf (11) PearlHD (1) pendrive (1) pizza (2) plastic logic (4) plugin (1) pocketbook (16) podcast (2) popper (1) portal press (2) pottermore (1) prc (15) pre (1) premier (2) publio (5) rádió (4) Rajaniemi (1) rakuten (1) reb (1) rejtő (1) reklám (58) reMarkable (3) reMarkable2 (3) rendelés (2) re poszt (12) riport (1) rss (2) rtf (1) samsung (2) scalzi (7) scida (1) scribd (1) scribe (1) Semmelweis (1) SendToKindle (2) sf (12) sfmag (4) sfportal (18) sigil (2) sipix (1) slideware (1) sony (22) spanyol-magyar (1) specifikáció (2) spiritualitás (1) spotify (1) stanza (8) stardict (2) story (1) streaming (1) syllabux (1) szakdolgozat (1) szellemhadtest (1) szerkesztés (2) szerviz (1) szerzői ellentételezés (3) szerzői jogok (1) szerzői kiadás (6) színes (4) szótár (3) tab (1) táblázatok (1) tablet (10) tankönyv (1) tarandus (4) tarda (1) teaser (1) telefon (1) telekom (1) teszt (66) textr (17) tft (7) tilos (5) tok (2) tor (2) történelem (2) touch (2) txtr (6) typotex (4) t com (14) ulpius (10) üzleti modell (1) vásárlás (11) vegyesfelvágott (14) vendégposzt (4) verseny (5) vízpart (2) vizplex (3) vodafone (3) voyage (4) w3c (1) warez (14) wayteq (1) webáruház (1) web tablet (3) wifi (3) wiki (1) wisereader (1) word (2) xhtml (2) xml (2) yotaphone (1) zinio (1) zsoldos-díj (1) Címkefelhő

Linkek - források

A barátaim, innen onnan

Könyvgyártási alapismeretek

2010.10.05. 20:00 Professzore

A blog hasábjain, így különösen a kommentárok között időről időre felmerül a kérdés, vajon miért kerül annyiba a könyv, amennyibe, és vajon miért nem sokkal olcsóbb az e-könyv, ha ahhoz tulajdonképpen semmi sem kell? Ez a cikk -- sok éves kiadói tapasztalattal a hátam mögött -- ezekre a kérdésekre próbál válaszokat kínálni.

Forrás: OSZK DKA.

Alapelvek

Induljunk ki abból a tényből, hogy logikus okokból nem érdemes egy kiadót csak azért létrehozni, hogy csupán egyetlen könyvet adjon ki. Emiatt feltételezhetjük -- mint ahogy a valóságban is ez a helyzet --, hogy egy üzleti alapon, profitért dolgozó kiadóvállalat egyszerre több, sőt, éves szinten esetleg egészen nagy mennyiségű könyv kiadására vállalkozik. A korábban megboldogult Magyar Könyvklub egy-egy jobb évében közel ezer új címet jelentetett meg. És ők csak egy voltak a népes táborból. Erről a pontról kiindulva tehát értelmetlen arról beszélni, hogy egy könyv árában pontosan hány forint az egyes munkafolyamatok ára, ahogy arról is, hogy megéri vagy nem éri meg egy kiadónak adott áron piacra dobnia egy művet, vagy 50-70-90%-os árengedménnyel árusítania a raktárkészletét. A nagy számok törvénye alapján ugyanis csak átlagokról beszélhetünk, egyedi értékekről nem (pontosabban beszélhetünk, csak kezelhetetlenül nagy lesz a becsapós mérési hiba valószínűsége).

A könyv formájától függetlenül egy termék. Tulajdonságai vannak, amelyek közül a fogyasztó számára két dolog igazán fontos: az ára és a minősége. A minőség alatt pedig két dolgot kell vizsgálni: azt a minőséget, amely a tartalom iránti vágy oltását képes megvalósítani (a tankönyv tanítani, a tragédia megríkatni vagy a komédia nevetésre bírni), másképpen olvasási élményt nyújt-e, továbbá azt a minőséget, amely a nyelvhelyességet, az ésszerű hibátlanságot, a külalakot illeti. Ez az a pont, ahol a kiadók fontossága értelmet nyer, ugyanis csak itt van együtt a minőség kiválogatásához, szűréséhez, létrehozásához szükséges szakértelem. Ha a kiadó kimarad a gyártási sorból, az a minőség rovására fog menni: az olvasó nem tudja előre megítélni, hogy a mű minősége megfelel-e számára vagy sem, vagyis magas kockázatot vállal, amiért nyilván nem fog olyan árat fizetni, mint egy minősített tartalomért.

Itt jön a képbe először a warez, ami nyilvánvalóan bizonyos tekintetben szűrt tartalmat szolgáltat, mivel már megjelent könyveket „közöl újra”. A minőség oldala a tartalom szórakoztató volta tekintetében tehát biztosított, az már más kérdés, hogy a hibátlanság és a külalak tekintetében milyen kívánnivalókat hagy maga után. A warez tehát olcsó, de jó esély van arra, hogy a minősége csapnivaló.

Könyvgyártás címszavakban

Szerző: ír. Sokszor zseniálisan, ennek ellenére esetenként a magyar nyelv helyesírásai szabályainak, esetleg történelmi tényeknek vagy a fizika alapvető törvényszerűségeinek fittyet hányva.

Fordító: mint a szerző, csak nem a saját gondolatait, hanem a szerző idegen nyelven megírt gondolatait veti bitekbe billentyűzet által. A szépírói vénával megáldott fordítók inkább szépirodalmat, a szakértőnek tekinthető szakfordítók pedig tudományos irodalmat fordítanak. Nem nehéz kitalálni, hogy utóbbiak honoráriuma jó egy nagyságrenddel nagyobb.

Szerkesztő: ő az, aki „megírja” a szerző könyvét. Helyre teszi a logikai bukfenceket, szétszabdalja a három oldalas körmondatokat, vagy épp négy tőmondatból farag egy összetettet, egységesíti a terminus technikust, kiszúrja a családi kötelékekbe szőtt vérfertőzést, esetleg azt, hogy a receptbe írt mennyiségből a fele is elég a masszív hasmenéshez, nemhogy az egész. Van némi felelőssége abban is, hogy a könyv sajtóérettségét jóváhagyja: egy jó szerkesztő egy rossz könyvet nem enged kiadni. Cserébe alkalmasint társszerzőként is feltüntetik és a szerzők rendre nekik mondanak először köszönetet.

Lektor: ritka a populáris irodalomban, a tudományok területén azonban hétköznapi. Van nevesített és anonim, ez utóbbi (vice versa alapon) többnyire ingyen, előbbi igen vastag pénzekért dolgozik. Vagy dolgoznak, mert elég gyakran többen vannak.

Korrektor: ő a hibák és azok elhárításának felelőse. Keres és talál. Összevet, ellenőriz, jelöl, kutat, javít, összevet, ellenőriz, jelöl, ellenőriz, jelöl, ellenőriz, jóváhagy. És bízik, hogy az ördög pont akkor aludt, amikor ő dolgozott.

Tervező, alias tipográfus: ő felel a külalakért, pontosabban annak megtervezéséért. Ha valami nehezen olvasható, és ennek nem gyártásból fakadó okai vannak, elsősorban az ő felmenőit lehet szidni. Van felsőfokú iskolájuk (diplomát kapnak a tudásukért cserébe), néhányukat még díjazni is szokták. Nekem óriási élmény volt az ország legjobbjaival együtt dolgoznom.

Műszaki szerkesztő: régen a tipográfus és a műszaki szerkesztő egy ember volt, később a két terület kettévált, majd újra egyesülni látszik. A sajtó alá rendezés műszaki, technikai, adminisztratív feladatait végzi. Jó kis kulimunka, ezzel együtt egy jó műszaki szerkesztő tényleg csodákra képes a közreműködők munkájának összehangolásával.

Tördelő: ő pakolja össze a nyersanyagot egy egésszé. A Word dokumentumokat importál, az innen-onnan szerzett képeket, illusztrációkat feldolgozza (hacsak nincs rá külön ember), ábrákat rajzol, képleteket gyárt (hacsak nincs erre is külön ember), végül az egészet a tipográfus utasításai szerint egységbe gyúrja. Az eredményt aztán 2-3-4-sok körön át ellenőrzik: néha a szerzők, esetleg a lektor, sűrűbben a szerkesztő, a korrektor pedig minden fordulóban. Az utolsó utánit követő állapotában az anyag nyomdakész, lehet belőle filmet, illetve újabban PDF-et gyártani.

Itt vége a gyártás kiadói folyamatainak, bár alkalmasint előfordul, hogy pl. a tipográfus vagy a műszaki szerkesztő a gyártás során ránéz a készülő anyagra (nyomási minőség, papírminőség tekintetében), azonban egy egyszerűbb könyvnél innentől már tényleg csak a műszaki szerkesztő, illetve a kiadó kereskedelmi, logisztikai, pénzügyi részlege foglalkozik a készülő, illetve elkészült művel.

Következzenek a számok

A történetet itt kétfelé kell venni. A kiadó bérért dolgozó munkatársai és a külsős, egyedi megbízás alapján dolgozó közreműködők csoportjára. Kiadója válogatja, a nagyobbak viszonylag sok embert foglalkoztatnak fix bérért, a kisebbek rendszerint (valamivel nagyobb költségen) inkább külsős munkaerőt alkalmaznak. Így egy igazi „könyvgyár” (pl. az Alexandra kiadói) a szerzőkön kívül az összes közreműködőnek bért fizetnek, ezzel számottevően olcsóbban kijön, mint egy kisebb kiadó, például a Corvina, ahol a közreműködők java része külsős, szerződéses partner. Induljunk ki abból a szélsőségből, hogy a kiadó a legdrágább utat választja, és a szerkesztés, valamint a korrigálás (javítás) kivételével minden munkafolyamatot külsős munkatársra bíz. Felnézek a polcra, látom Josikava Eidzsi Muszasi-sorozatát, ami 5 kötet, kötetenként négyszázegynéhány oldallal, keskenyített, vágott A/5 méretben, kartonáltan, volumenizált papírra. Terjedelme kb. 600 ezer karakter, más mértékegységben 15 szerzői ív (egy ív 40 ezer karakter). Számoljunk ezzel!

Kell egy jogdíj a magyar kiadáshoz. Erre csak tippelni tudok, mondjuk 5000 amerikai dollárt, ami nagyságrendileg 1,1 millió forint.

Kell egy fordító, ívenként 40 ezer forintért, vagyis 600 ezer forintért.

A szerkesztőnek és a korrektornak egy jó fordító esetén egyszerű a dolga, nekik a szokásos havi jövedelmükön kívül külön juttatás nem jár (a szerkesztő és a korrektor is úgy 100-200 ezer forintot kapna a munkáért külsősként).

Sorozatról van szó, a műszaki szerkesztő és a tipográfus munkáját egy ember el tudja végezni. Ha a sorozatterv készen van, akkor csak az utógondozás marad, uszkve 100 ezer forintért.

A tördelő oldalanként 400 forintért legyártja, ez 160 ezer forint.

Eddig tartunk 1,96 milliónál, kerekítsük fel 2 millióra. A könyv ezzel „szerkezetkész”, lehet nyomni.

A nyomtatási költség 2000 példány esetén példányonként úgy 500-600 forint. Ez újabb milliós tétel: a magasabb számmal véve 1,2 millió.

Eddig szumma 3,2 millió forint. Kötetenként kb. 1600.

Ezt követően jön a szállítási, raktározási költség, az adminisztrátorok, egyéb kiadói munkatársak bére, rezsiköltség, amortizáció és a tervezett nyereség. A könyv hátuljára 3999 forint van írva.

Köztudomású, hogy a magyar könyvkereskedelmi rendszer 50% körüli árréssel számol, vagyis a kiadó jó esetben 2000 forintot kap minden eladott példány után. A fenti nettó bekerülés és a 2000 forint (jövőbeli) bevétel 400 forintos kötetenkénti differenciájából kell minden egyéb (nem kifejezetten egy könyvre vetíthető) költségét, és persze a profitját fedeznie.

E-könyv

Felvetődik a kérdés, hogy mi van az e-könyvvel? Két lehetséges út van.

Vagy kizárólag e-könyv készül, ez esetben a nyomdaköltség, a szállítás, raktározás költségei kiesnek, a tipográfus és a tördelő bérezése az eltérő munka miatt csekély mértékben megváltozik (csökken). A megmaradt tételek mellé pedig bejön egy újabb, a DRM fejlesztési költsége és a könyvenkénti/letöltésenkénti autentikációs díj, amit az Adobe vagy az Amazon nyúl le. Csak a tisztánlátás végett: az Adobe autentikációs szervere magában kb. 3 millió forint egyszeri költség (szerverfejlesztés), plusz az egy-egy letöltésre eső jogdíj (ennek nagyságát nem ismerem).

A másik út, hogy együtt készül a papír és az elektronikus kiadás, ez esetben minden tétel jelentkezik: az is, ami a papírkiadást, és az is, ami az elektronikus kiadást terheli, ugyanakkor a közös rész nyilvánvalóan több darabra oszlik el. Egy ügyes Excel-táblázattal modellezni lehet bizonyos forgatókönyvek lehetséges hatását az árra.

Felteszem mindenkinek leesett a 20 fillér, hogy akkor éri meg a legjobban (az nyújtja elvben a legjobb költséghatékonyságot), ha párhuzamosan fut a papír és az elektronikus kiadás. Ez esetben ugyanis a sajtó alá rendezés költségének egy hányada (fordítás, szerkesztés, korrektúra, akár részben a tördelés és a tipográfia is) kétfelé oszlik.

Visszatérve az önálló e-kiadás esetéhez: ha csak az összegeket nézzük, akkor a fenti tételek közül az 1,2 milliós nyomdaköltség egésze és a tervezés, tördelés költségeinek kétharmada (kb. 170 ezer forint) jön le, más nem. Úgyis marad 1,9 millió. Ha a DRM-et nem számoljuk, nincs terjesztői költség, de a „kötetenként” átlag 400 forintos kiadói árrést azért figyelembe vesszük, akkor egy egyszerű képletet kell felírnunk:

x = (1900000 + y * 400) / y,

ahol x az e-könyv egy letöltésének árát, y pedig a letöltések számát jelöli.

Szabad a behelyettesítés…

Két fájó pont azonban így mégis kimarad: egyrészt a kereskedői jutalék, ami a jelek szerint itt sem lesz elhanyagolható tétel, ha nem is rúg majd olyan mértékűre, mint a papírkönyvek esetén, másrészt pedig az 5 helyett 25 százalékos áfa, ami talán a legnagyobb érvágás az egész témában.

E-könyv másképpen

A cikk megírását követően, de szerencsére még a posztolás előtt esett le egy dolog: mi van, ha a kiadó csak a jogokat adja át, a szöveget nem, vagyis az elektronikus kiadás gondozójának a korábban megjelent könyvből (esetleg más forrásból) kell dolgoznia. Ez esetben a kiadás szövegének gondozása két tételből adódik: a szövegelőállítás, ez eseben leginkább OCR-feldolgozás (szkennelés + optikai karakterfelismerés), valamint a szöveg ellenőrzése, összevetése az eredetivel (vagyis korrigálása). Mindkét részfolyamat felettébb magas élőmunkaigényű (a szkennelés is, mert felettébb ritkák az automatikus rendszerek). Ha legalább az eredeti könyvvel megegyező szövegminőség az elvárás, akkor ennek költsége szerzői ívenként 10-15 ezer forint, a fenti példával élve nagyjából 150-225 ezer forint. Ezt természetesen kiegészíti az elektronikus kiadás jogdíja (szerzői honorárium), a megfelelő formátumra való átdolgozás és formázás költsége (a fenti „csak elektronikus” példából kiindulva kb. 90 ezer forint, bár ez talán egy kicsit túlzó), a DRM technológiájának és jogdíjának költsége, és természetesen a kiadó és a kereskedő haszna, illetve árrése.

Vagyis ha nem az eredeti kiadó jelenteti meg az e-változatot, hanem egy másik veszi át (és ehhez a régitől nem kap informatikai támogatást), akkor a könyv még drágább is lehet.

Összegezve

Mivel a költségek jelentős része fix, amit csak a könyv mérete határoz meg, az eladott példányszám nem, ezért egyértelmű, hogy a példányszám növekedésével az egy példányra eső költség csökken. A papírkiadásokra is igaz ugyanez az elv: a 2000 példányos első nyomat eladása után az utánnyomás költségeinél a fordítás, a szerkesztés, a korrektúra, a tervezés és a tördelés költségei már nem jelentkeznek újból. Természetes, hogy a második sorozat árában ezt a kiadó nem fogja érvényesíteni. A szerzővel kötött szerződés érelmében akár járhat újabb adag pénz, és persze a nyomdaszámlát és a villanyt is ki kell fizetni. Egy bestseller eladott 8-10 ezer köteténél tehát kegyetlenül jól jár a kiadó és a szerző is (meg a nyomda is), míg egy alig fogyó gagyit a kiadó inkább elnyom a saját boltjában fél-, harmad- vagy negyedáron, csak azért, hogy a raktározás kényszerétől megszabaduljon. Kis matekozással így is kijön, hogy hosszú távon (3-5 éves átlagokat véve) a kiadók jó címválasztással és kellő számú kiadott könyvvel fent tudnak maradni, költségeiket pedig alatt akár csökkenthetik is.

Még egy szó ez e-könyvekről

Sokan mondják, hogy ugyan, az e-könyveket simán lehetne úgy is kiadni, hogy a szerző felrakja, az olvasó letölti, aztán csókolom. Nos, (ex)gyártóként ebben a következő nehézségeket vélem felfedezni:

  • a tartalom minőségi ingadozása vagy kétség a tartalom minősége felől (láttunk már ilyet),
  • a nyelvhelyesség kérdése,
  • az áltudományosság, uram bocsá, a törvénytelenség kérdése (teszem azt a mein kampf elejére és végére rábiggyesztenek egy-egy pátoszos fejezetet, majd átírják a címet és a szerzőt egy jópofa anagrammára),
  • a hibátlanság kérdése (én láttam már magyar szerző művét, aki konkrétan nem tudott helyesen írni, bár amit írt, az a szerkesztés után kegyetlen jó volt).
     

Elvben tehát megkerülhető a kiadói vonal egyedi szerzők esetén (erre van kezdeményezés is idehaza), ugyanakkor külföldi szerzőknél éppen a jogok kérdése miatt már nem lehet ettől eltekinteni. A rajongói fordítások minőségéről fogalmam sincs, pár internetes fordítást látva (idegen nyelvből átvett cikkek hírportálokon) felteszem, hogy a kétségbeejtőtől az egész jóig terjed a minőségi szórás. (Bár ettől még a jogsértés jogsértés marad, már ami az eredeti jogtulajdonost illeti.)

Az e-könyvek árazásának jövője

Taktikai ötletelés következik. Bízom benne, hogy a leírtak magként szolgálnak majd az arra illetékes emberek fejében, kipattannak, szárba szökkennek, majd idővel (remélem viszonylag rövid idővel) érdemben láthatjuk majd az eredményeket.

A jelenlegi helyzet az árak tekintetében siralmas. A „nagyok” 2-3 ezer forint körüli árai, különösen összehasonlítva a papírkiadások (dömping) áraival, egyáltalán nem versenyképesek, vagyis csak olyan szűk és elkötelezett vásárlói réteget szólítanak meg, amelyre hosszú távon nem lehet építeni. Márpedig itt a hosszú távú, pontosabban a komótos stabil növekedés taktikájának nincs indoka, mégpedig az ismert, olvasóeszközöket illető dömpinghelyzet okán. Mivel az e-könyv-olvasók penetrációja annyira alacsony, hogy arra nem lehet nagy forgalmat építeni, és mivel a magyar piacon magyar tartalommal táplált vagy táplálható eszközök árát még keresztértékesítéssel sem lehet a „robbanási” szint alá tornázni, e nélkül pedig egyelőre versenyképtelenek, csak nagyon szűk mozgástér marad.

A bevezetőben is írt alapelvek alapján tehát a már meglévő vagy éppen most piacra kerülő papírkönyvek gyors és nagy tételű e-sítésében van a legnagyobb és egyúttal magától értetődő kiugrási lehetőség. Mégpedig úgy, hogy kizárólag a legszükségesebb extra költségeket (jogdíj, szoftveres és hardveres fejlesztés, konverzió) terheljék rá a kiadásra, ezzel hosszú távú, lassú megtérülésre rendezkedjenek be. Persze ehhez alaposan ki kell számolni, hogy vajon hol van az a határ, ahol adott időtávon (szerintem 3 év alatt értelmetlen számolni) a megtérülés elkezd pozitívba fordulni. Az e-könyvnek, ha papírral együtt fut, elvben minimális a kockázata, feltéve, hogy a szükségtelen költségtényezőktől, vagyis többek között a DRM költségeitől mentesül. Az eladási volumen növelése tehát az unalomig ismert két tényezőtől függ: legyen min és legyen mit. Az eszközzel kapcsolatos kérdéskörben némi kettősség fedezhető fel: egyértelmű a Kindle (és ezzel a PRC iránti igény) brutális előretörése, ezzel párhuzamosan pedig a magyar kiadók vaskalapossága az egyébként jobb ePub és az ezt DRM-mel fogadni képes eszközök felé való elkötelezettségre. Pedig van példa a „jut is -- marad is” elvére: O'Reilly.

A piac robbanását az fogja elindítani, hogy végre lesz mit olvasni. Így szinte irreleváns, hogy az emberek min fognak olvasni, mert ha számukra elfogadható áron, a papírral megegyező minőségben készülnek könyvek és ezeket meg is tudják venni, sőt, az eszközükön el is tudják olvasni, akkor így fognak tenni (bármennyire is más a kiadók és egy-két szkeptikus véleménye). A mennyiség pedig, amelyet a forgalom generál, idővel elhozhatja majd a keresztfinanszírozás lehetőségét (második szintű robbanás), a kuponrendszert, vagy a puha DRM ügyes alkalmazásával akár a kölcsönzés vagy a csere-bere lehetőségét is. És újra leírom: egyelőre nagyon úgy fest, hogy a min kérdését, vagyis az eszköz által determinált formátum+drm kombó kérdését egyre inkább a Kindle látszik eldönteni, mégpedig elsősorban azért, mert a magyar piac végletesen árérzékeny (plusz nem utolsó sorban a Kindle sok szempontból a piac legjobb e-könyv-olvasója). Márpedig egy árérzékeny piacra (a konkurencia tengerének közepébe) egy drága terméket bedobni (legyen az akár olvasóeszköz, akár tartalom, akár e kettő kombinációja) erősen szuicid hajlamra vall.

Verdikt-szerűség

Az e-könyvek árát tehát elsődlegesen nem az előállításuk költsége fogja meghatározni, hanem az, hogy a kiadók és a forgalmazók mit gondolnak értük elkérni. Szerencsés helyzetben tehát előfordulhat az, hogy a költségek elemzése és saját jövőjük latolgatása alapján kedvezőbb, más helyzetben (akár a magas járulékos költségek, a kapzsiságuk vagy a jogszabályi háttér miatt) egészen magas árat fognak szabni. Ugyanakkor közgazdasági alapigazságokból kiindulva egyértelmű, hogy az ár csökkenését csak a fogyasztás erőteljes fellendülése fogja tudni elősegíteni: az a helyzet, amikor a kiadókban tudatosul, hogy egy-egy beruházás megtérülését nem 100-200, hanem 1000-2000, esetleg 10-15 ezer tétel eladásától kell várniuk. A gáz az, hogy ezt 200 címmel nem lehet megcsinálni, de még ezerrel is szűkös rá az esély.

54 komment · 1 trackback

Címkék: könyvkiadás elméleti kérdések

A bejegyzés trackback címe:

https://ekonyvolvaso.blog.hu/api/trackback/id/tr532338415

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Az e-könyvek ideális ára? 2010.10.10. 16:31:00

Az előző posthoz érkezett kommentben merült fel az, hogy kb. 1000 Ft lenne egy e-könyv reális ára. Az e-könyvolvasó blogon Professore közzétett egy nagyszerű bejegyzést, amiben végigveszi, hogy milyen költségek merülnek fel egy ...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

beavereater [AT] 2010.10.05. 22:39:37

Wov, köszönjük, ez most sok kérdést tisztába tett.
Nemrég beszélgettem IRL író emberkével, aki technikailag nincs annyira topon. Ő képtelen volt elfogadni az érveimet a puha DRM mellett, mindig azon rugózott, hogy "de akkor csak az olvasók 10%-a fizet majd, a többi nem". Csak azt volt képtelen felfogni, hogy a warez letöltők száma független a DRM-től, aki warezol az warezol és kész. (Megjegyzem a warezolók jelentős része csak "hörcsög", azaz letölti, elvermeli, de elolvasni nem fogja, azaz nem "elveszett vásárló"). Aki viszont fizetni szeretne, azt nem kellene szivatni a kemény, ráadásul eszközhöz kötött DRM-mel. Ha könnyen el tudja költeni a pénzét az ember, akkor elkölti. Néha még akkor is költ, ha ez kicsit nehézkes (lásd iTunes vásárlás hazánkból). De ha a kapott termék kezelése nehézkes (pl. a DRM miatt), akkor inkább jöjjön a warez drm nélkül.
Természetesen mindezt statisztikákkal és egyéb, a kiadók "menágerei" számára hatásos adatokkal nem tudom alátámasztani, csak azt tudom, hogy özönlenek be a Kindle-k, és akik ezeket megvették, azok olvasni is akarnak. És fognak is. Angolul megveszik az Amazonról, magyarul meg... veszik?

Off: mostanában olvastam, hogy egy Kindle címhez 6 olvasót lehet regisztrálni, és ezek között szabadon küldözgethetők a könyvek, azaz meg van oldva a családon belüli olvasgatás.

Merras · http://miyazakijun.hu 2010.10.05. 23:01:59

Nagyon jó összefoglaló, egyetlen tétel maradt ki szvsz - méghozzá a könyv népszerűsítésével összefüggő marketing költségek. Talán azért, mert manapság is sok-sok kis kiadó egész egyszerűen megelégszik azzal, hogy kikerül a polcra a könyve, és úgy gondolja, hogy az majd jól eladja magát - oszt csodálkozik, hogy de nem.

E-book-ügyileg azonban egy fokkal rosszabb lesz a helyzet - a legnagyobb plázás könyvesboltokban is relatíve véges a készlet, és már abban is elvesznek a könyvek... villanyon ez _nagyságrendekkel_ rosszabbul fog festeni, sokkal nagyobb lesz a zajszint. Részben azért is, mert bizony nagyon sok amatőr író azt fogja gondolni, hogy Wordben megszerkeszti a kis kéziratát, valami open source cuccba betolja, ami legenerálja neki az epubot / prc-t, oszt ezzel megvan az e-könyv-kiadás. Azaz, még nehezebb lesz kitűnni a tömegből, amire muszáj lesz valamilyen formában költeni. [És ilyen szempontból tökmindegy, hogy készpénzt költesz rá, vagy időt, energiát tolsz bele, ez utóbbi is valamilyen módon forintosítható.]

ehran 2010.10.06. 00:07:44

Professzore:
Nagyon köszönöm, szép összefoglaló, számomra sok új információval.
Pár gondolat:
"Az e-könyvek árát tehát elsődlegesen nem az előállításuk költsége fogja meghatározni, hanem az, hogy a kiadók és a forgalmazók mit gondolnak értük elkérni." - Meg hogy az emberek mennyit hajlandóak érte fizetni. ;) Biztos vagyok benne, hogy _kénytelenek_ lesznek a papírnál olcsóbban adni, akárhogy is jön ki a számolgatás, mert - mint tisztán látszik - a potenciális vásárlók nagy része egy bizonyos összegnél többet nem hajlandó fizetni "pár bitért". :)
Hogy miért nem sokkal olcsóbb vagy miért lehetne sokkal olcsóbb az e-könyv, azon azért még lehetne merengeni; amiket felsoroltál plusz költségeket, azok valósak, igazad van, de lássuk be, erősen vitatható némelyik: a 25%-os áfa miatt ha jól tudom, már beindult a lobbi, eleve nevetséges dolog; a másik meg a DRM, amivel kapcsolatban ugye már több kört futottunk, mennyire van értelme, létjogosultsága. Illetve a papír/e-köny közti árképzőket sorolva (ha már külön-külön is nézzük őket) én beleszámolnám a szükséges emberek költségét (a nevesítetteken kívül - korrektor, szerkesztő, stb. - akad még jópár a különböző területeken: szállítás, raktározás, bolti eladók, stb.) A bérköltségek ugye jelentősen tudják drágítani a dolgokat, és szerintem az ebookhoz kevesebb ember kellhet - de ezt persze Te tudod jobban.

Merras · http://miyazakijun.hu 2010.10.06. 00:50:51

@ehran: A könyvesbolti eladó, a nagyker logisztikája, és a többi az abban az 50%-ban van benne, ami a nagykereskedelmi jutalék.

A nagyker jutalék továbbra sem fog szvsz eltűnni a képletből, bár sokkal egészségesebb szintre csökkenhet (50% helyett 30% szerintem elfogadható), csak ebben az esetben egy másik szereplőé (a nagykert felváltó e-kereskedelmi rendszeré) lesz ez az összeg. Szvsz.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.10.06. 06:31:30

@Merras:
Ami gyakorlatot én látok: nincs könyv-marketing. A könyvbemutatón még az "újdonság"/"top" polcon kívül semmi. Azt is a kiadó fizeti.
A párom többször járt körbe könyvesboltokat, hogy milyen formában vannak kint a könyveik. Ennyi.
A hígulás igaz, de ezt váltja ki a kiadó.

SaGa 2010.10.06. 07:42:55

Tökéletes összefoglaló, ám még mindig nyitva hagyja az alapvető kérdést:

Az, hogy minden esetben, amikor felmerül egy könyv bekerülési értéke, 2000 példánnyal számolnak a kiadók és a bennfentesek, valami kőbevésett dolog, netán a szerződésekben lefektetett (ennyit adhat ki és slussz), vagy a magyar nyomtatott könyv eladási mérlegből leszűrt tapasztalat?

Ha az előző, akkor nincs kérdésem (illetve lenne: miért alakult így?), ha az utóbbi, akkor e-book ügyben első körben jó lenne elfeledni. Ugyanis semmiféle tapasztalata nincs a magyar kiadóknak arra, hogy az e-book-ok, a piac által elfogadhatónak ítélt áron hány példányban is fogynának.

Az első kiadó, aki hajlandó lesz felvállalni a kockázatot néhány friss kiadásnál és a beárazáshoz felszorozza ezt a példányszámot mondjuk hárommalmal (azaz az árat valamivel több, mint egyharmadára csökkenti), letarolja a piacot és "magához köti" az e-book vásárlókat.
Feltéve, hogy nem használ idióta és teljesen felesleges drm-et.

Szerintem

ehran 2010.10.06. 10:53:28

@Merras: Igen, de én erre a részre gondoltam, ahol külön vette számba Professzore a költségeket:
"Vagy kizárólag e-könyv készül, ez esetben a nyomdaköltség, a szállítás, raktározás költségei kiesnek, a tipográfus és a tördelő bérezése az eltérő munka miatt csekély mértékben megváltozik (csökken). A megmaradt tételek mellé pedig bejön egy újabb, a DRM fejlesztési költsége és a könyvenkénti/letöltésenkénti autentikációs díj, amit az Adobe vagy az Amazon nyúl le." - Ehhez szerintem még pár bérköltség hozzájön, ami az e-verziónál csökkenthető.

@Professzore: Hát azért egyre többször találkozni plakát/újság/falragasz - sőt rádió/televízió által hirdetett könyvekkel, az internetről ne is beszéljünk. Abban igazad van, hogy ezek jobbára 1-1 konkrét könyvhöz kapcsolódnak, nem általános könyvmarketing, de azért mégis. :)

tekatana · http://konyvesbolt.blog.hu 2010.10.06. 11:15:17

@SaGa:
szerintem távolról sem tökéletes, bár jó probálkozás :). több állításával nem értek egyet, de majd később kötözködöm :).

a 2000 körüli példányszám nem kőbe vésett, egyszerűen van egy határ, ami alatt a cikkben említett fix költségek miatt nem érdemes kiadni egy címet (ezt mi egyébként inkább 1000 felé próbáljuk letornázni egy ideje, de az alatt már tényleg eladhatatlan magas egységár jön ki).

valóban nem sok tapasztalat van, hogy mennyi fogyhat egy e-könyvből a hazai piacon, de azért meg lehet becsülni a felső határt. az a logika téves, hogy minél olcsóbb, annál több fogy, több bevételt és nyereséget hoz. vagyis ha harmadára csökkentem (vagy negyedére, ötödére) az árat, akkor sem várható arányos mértékű többszöröződés az eladott példányszámban. adott könyvre a kereslet ugyanis véges: egyrészt az szab korlátot, hogy egyáltalán hány vevőt érdekel, másrészt a szintén emlegetett e-olvasó penetráció (vagy vegyük az e-könyv olvasás, mint tevékenység elterjedését).
namost ha professore képletébe ezt a maximális példányszámot és az idálisnak vélt árat beírod, és az nem éri el a bekerülési költséget sem, akkor...

azt is fontos figyelembe venni, hogy a magas példányszámú címek/bestsellerek _kivételek_, vagyis 8, 10, 50 ezres eladást nem lehet alapul venni "egy könyv" számításainál. vagyis lehet, csak szintén csúnyán félrevisz.

tekatana · http://konyvesbolt.blog.hu 2010.10.06. 11:23:00

@ehran: "a 25%-os áfa miatt ha jól tudom, már beindult a lobbi, eleve nevetséges dolog;"
aha beindult - épp a minap olvastam a levelezést a mkke és az illetékes elvtárs között (aminek tartalma stílust és érvelést tekintve egyébként LOL), amiben egyelőre lepattintotta a felvetést eu direktívákra hivatkozva.
azt az áfát pedig jó volna elfelejteni, de addig számolni kell vele, amíg van.

Emberzetvédelmi Pszichomérnök 2010.10.06. 11:53:53

@tekatana: "aminek tartalma stílust és érvelést tekintve egyébként LOL"

Mármint melyik oldalé?

SaGa 2010.10.06. 11:56:57

@tekatana: A "tökéletes" jelző az érthetőségre és a probléma összetettségének megvilágítására értendő...

Az árazásról: igaz, hogy egy könyv árának harmadára csökkentése nem feltétlen biztosítja az eladási példányszám háromszorozódását, de a magas ár garantálja, hogy gyakorlatilag eladhatatlanná válik a kötet. Ha elég alacsony az ár, akkor meg akár a tervezett többszöröse is elkelhet. Vannak pszichikai határok, ami felett a kutyának sem kell, alatta meg az is megveszi, aki épp csak arra jár.
Szerintem a mai papírkönyv árak harmadolása-negyedelése akár az eladható példányszám tízszereződését is jelentheti, e-book formában.
Plusz mindig elfelejtődik: az e-book (amennyiben nem veszik le a listáról). évek múlva is eladható, míg egy papírkönyvet ennyi ideig raktározni senki sem akar...
De ezt is körbejártuk többször is...

tekatana · http://konyvesbolt.blog.hu 2010.10.06. 14:41:50

@Emberzetvédelmi Pszichomérnök: előbbié. szívesen beidézném, hogy jót röhögjetek ti is, de ez most nem volna taktikailag bölcs húzás (illetve talán etikus sem). különben persze inkább szomorú :)

tekatana · http://konyvesbolt.blog.hu 2010.10.06. 14:47:22

@SaGa: jaja, ezeket igazából már többször körberágtuk. a lényeg, hogy szinte mindegy, hogy hányszor több példányt jelent az olcsóbb ár, ha nem jön ki jól a matek eredmény tekintetében. erre szokott jönni egyik érvként, hogy nem a nyereség a fontos, én meg erre szoktam mondani, hogy a kiadónak de igen :)

tekatana · http://konyvesbolt.blog.hu 2010.10.06. 15:16:11

@Emberzetvédelmi Pszichomérnök: jaa várjá', túlóvatoskodtam, most látom, hogy büszkén kitették publik:
www.mkke.hu/news.php?cmd=showNews&id=130&PHPSESSID=286060c2c96345b7d9ac508c066aa048
felhívnám a figyelmet erre: "Azt ugyanis, gondolom, nem kell külön hangsúlyoznom, hogy az elektronikus verzió, a digitális közvetítés fizikai jelenség."
igen, meg a villámlás is :)

Emberzetvédelmi Pszichomérnök 2010.10.06. 15:36:27

@tekatana: A szakmailag megalapozott érveléshez nagyobb szellemi kapacitásra van szükség. Az elektronikus könyv tkp. egy szoftver.

tekatana · http://konyvesbolt.blog.hu 2010.10.06. 22:19:51

@Emberzetvédelmi Pszichomérnök: okm de azt ugye vágod, hogy ezt a fizikai adathordozóra hivatkozva írta? előző mondatot kihagytam:
"Ezért joggal hivatkoztunk az Európa Tanács elfogadott és érvényben lévő irányelvére, az ugyanis a könyveket „bármilyen fizikai adathordozón történő értékesítés" esetén is azonos értékűnek tekinti, azaz könyvnek, amelyet megillet/het/ a kedvezményes adósávba sorolás."
aztán lehet, hogy én értelmezem rosszül az érvet, de ha nem, akkor ez elképesztő LOL

Emberzetvédelmi Pszichomérnök 2010.10.06. 23:12:02

@tekatana: Egyetértek veled, erre írtam a fentebbi kommentemet. Az igazgató úr nem a megfelelő személyektől kér szaktanácsot.

Sajnos nem látom, hogy lehetne az ebookot leválasztani a magasabb kulccsal adózó egyéb elektronikus információtípusokról (mivel nincsenek élesen elváló kategóriák). Például egy weboldal HTML és egy ebook X((H)T)ML között nem látok lényegi különbséget.

Az általad hivatkozott levelezés első részében idézik az Európai Bizottság döntését, ami az alábbi javaslaton alapul:

"Az Európai Bizottság az adó- és vámügyekért felelős biztos előterjesztésére két esztendővel ezelőtt elfogadott, s a Miniszterek Tanácsa részére hivatalosan is benyújtotta az alábbi javaslatot: „Category 6 (books, etc.): The current wording covers only books on paper support. For reason of neutrality, an extension is necessary in order to also cover books that are on CD, CD-ROMs or any similar physical medium that predominantly reproduce the same information content as printed books. Thus, only recordings that fundamentally reproduce the written text in a book are covered. A recording that includes supplementary material such as games, search functions, links to other material and similar, apart from the text read aloud, continues to be subject to the normal VAT rate.""

Tehát, ha keresni lehet a szövegben, az már nem minősül kedvezményezett kulcsúnak. Márpedig az ebook-olvasókkal lehet bennük keresni.

Vagy akkor sem, ha "includes [...] links to other material and SIMILAR"!!!. OMG, itt látszik, hogy nem csak mi nem tudunk mit kezdeni az új technológiákkal. Kíváncsi lennék, hogy mit kezd ezzel egy APEH-ellenőr. Illetve tulajdonképpen mégsem szeretném megtudni.

tekatana · http://konyvesbolt.blog.hu 2010.10.06. 23:30:35

@Emberzetvédelmi Pszichomérnök: nekem az a gyanúm, hogy egyáltalán nem kért szaktanácsot.
egyébként persze ez az áfa besorolás kérdés nem az ekönyvekkel hanem a hangoskönyvekkel kapcsolatban merült fel először. az könnyebben meghatározható, az ekönyveknél azonban valóban elmosódik a határ.

Emberzetvédelmi Pszichomérnök 2010.10.06. 23:59:42

@tekatana: Nem kért volna? Most biztosan ugratsz :)

Mindenesetre az az áfaügy elég nehéz meccsnek ígérkezik. Lehet, hogy mire lefutjuk a köröket (az EB-t is beleértve), a technológia már a telepátiánál tart majd. És kezdhetjük elölről :)

SaGa 2010.10.07. 07:45:10

@Emberzetvédelmi Pszichomérnök: Ne vicceljünk már. Az elektronikus könyv legfeljebb egy szoftver "tápláléka", adat...
Egy számítógép háttértárain kétféle fájl található: szoftver (program, olyan kód, ami az adott gép processzorának szóló utasításokat tartalmaz) és adat (olyan bithalmaz, amit az előbbiek csoportjába tartozó fájl futtatásával fel lehet dolgozni, meg lehet jeleníteni, stb...). Az e-book ez utóbbi, akkor is, ha interaktív, csicsamicsás, javascriptes mittoménmi is van benne. Ugyanis ha nincs olyan szoftver az eszközödön, ami tudna vele kezdeni bármit, akkor nem fog magától olvashatóvá válni...

megj: egy windows oprendszerű gépen egy linuxos programcsomag is csak adat, így valóban nehézkes a pontos meghatározása, melyik mi, de az e-book semmiképp nem szoftver... Semmilyen meghatározás szerint sem...

beavereater [AT] 2010.10.07. 08:37:20

@tekatana: ha jól sejtem, a papírkönyv azért van kedvezményes adókulcs alatt, mert ezzel is "támogatja" az állam a kultúrát. Tehát nem a papírgyártókat, nyomdákat, kiadókat, hanem a kultúrát, mint olyat. Ha ez így van, akkor ezen az alapon az e-könyvnek is járna az 5%-os áfa, hiszen ugyanúgy kultúráról van szó, csak más a hordozó közeg.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.10.07. 09:10:55

@tekatana:
Az.
Ki kell kérni az EU-s direktíva hivatalos magyar fordítását (kell lennie, ha nincs, akkor bőven elég ember kap érte havi sokszázezer forintot, hogy megcsinálja). Abból kiderül, hogy mit ért "fizikai megnyilvánulás" alatt.
Az elektronikus könyv nem az, a MKKE elnökének ilyetén kinyilatkoztatása meglehetősen korlátolt vagy korlátozott értelmezési készségre utal.
(Mint Schmitt Pál köztársasági elnök úr kinyilatkoztatása a hétfői incidensről: "ekkora természeti csapás". Sírtam.)

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.10.07. 09:22:32

@tekatana:
A kritikai észrevételek jöhetnek akár privátban is! Sőt, jöjjenek!

Emberzetvédelmi Pszichomérnök 2010.10.07. 09:52:48

@SaGa: Ezek szerint csak az a réteg tekinthető szoftvernek, amelyik közvetlenül a hardverrel kommunikál? Pedig van még néhány, pl. ezen az ábrán is látszik:

www.comptechdoc.org/independent/networking/protocol/layers.jpg

Szerintem meg az ilyen-olyan metanyelvek szoftverek, amiket a megjelenítéshez fel kell dolgozni ("futtatni", ha úgy tetszik). Vagy valamilyen programmal (böngésző), vagy célhardverrel (amibe be van építve az értelmező, akár firmware-ben, akár utólag telepítve).

@Professzore: Esetleg tájékozódni kellene, hogy más (uniós és unión kívüli) államokban hogyan szabályozzák ezt a területet, hátha már kitaláltak valami használhatót. És ha náluk is ilyen zavaros a helyzet, legalább látjuk, hogy ez nem csak helyi érdekű probléma. Mindenképp tanulságos lenne.

beavereater [AT] 2010.10.07. 10:01:56

@Emberzetvédelmi Pszichomérnök: szerintem ne keverjük ide a szoftvereket illetve a hálózati kommunikáció rétegeit, ugyanis ez a kérdés szerintem nem a technológiáról szól.

Emberzetvédelmi Pszichomérnök 2010.10.07. 10:27:00

@beavereater: Ez a kérdés arról szól, mi alapján tekinthető valami könyvnek, amit megillet a kedvezményes áfa.

SaGa 2010.10.07. 10:38:31

@Emberzetvédelmi Pszichomérnök: A könyv nem metanyelv, nem forráskód (akkor sem, ha olyat is tartalmaz). Irodalmi alkotás, szakkönyv, bármi, de nem program. Ne is próbálj semmi ilyet ráeröltetni...

Megfelelő program nélkül nem jeleníthető meg olvasható formában, önállóan nem képes semmiféle utasítást adni a processzornak.

A célhardver is tartalmazza a szükséges szoftvert, ami elkülönül a könyvtől...

tekatana · http://konyvesbolt.blog.hu 2010.10.07. 10:47:44

@beavereater: alapvetően jól látod, de nem ilyen egyszerű: pl. nem mindegy, hogy valamit szolgáltatásnak vagy terméknek tekint a szabályozás.

Emberzetvédelmi Pszichomérnök 2010.10.07. 11:10:34

@SaGa: Miben különbözik egy ebook egy weboldaltól? Hogy be van tömörítve? És ha nincsenek benne linkek, akkor könyv, ha vannak, akkor már nem?

SaGa 2010.10.07. 11:25:31

@Emberzetvédelmi Pszichomérnök: A "Weboldal" önmagában pont úgy egy adathalmaz, mint egy e-book. Amennyiben nincs ott a webszerver és a böngésző, semmit sem tud a processzorral kezdeni és az sem vele. Nem program, adat, amit a megfelelő szoftver (ráadásul, ha nem helyileg van a gépeden, hanem egy website-on, akkor minimum 2, a szerver és a böngésző) kell ahhoz, hogy megjelenhessen a képernyőn a tartalma.

beavereater [AT] 2010.10.07. 11:32:05

@Emberzetvédelmi Pszichomérnök: valahol pontosan ledefiniálta már valaki a "könyv" fogalmát? Másképpen: hogyan definiálja a könyvet az 5%-os jogszabály?

Emberzetvédelmi Pszichomérnök 2010.10.07. 12:41:57

@SaGa: Egy batch file program vagy adathalmaz? Mert a processzorral az sem kommunikál közvetlenül.

Ha a "könyv" szövegét weboldalként publikálom, akkor az is 5% áfa? És ha keresni lehet benne, akkor meg 25%?

Papolczy · http://geronimo.blog.hu/ 2010.10.07. 13:16:44

Tényleg van kiadó, ahol a 40ezres fordítói ívdíj a tipikus? 35 ezernél már dicsekdni szoktunk egymásnak, a jellemző a "28ezret tudunk fizetni".

Emberzetvédelmi Pszichomérnök 2010.10.07. 13:19:45

@beavereater: Az áfa meghatározásának alapja a vámtarifaszám (apeh.hu/adokulcsok_jarulekmertekek/afakulcs_adomen/afakulcs_adoment.html), vagyis a választ a VTSZ 4901–4904 magyarázata tartalmazhatja. Megvan valakinek?

Bár nem tartozik a könyvtémához, akit érdekel a kedvezményes áfával való birkózás, annak itt egy link:
www.adoforum.hu/szakmai_forum/tema/20368/pizza-afaja?wa=ADO0908

SaGa 2010.10.07. 13:51:01

@Emberzetvédelmi Pszichomérnök: A batch file egy program forráskódjaként fogható fel, amit a cmd.exe alakít röptiben programutasításokká. Érelmezi, azaz interpretálja a szöveget. Ezért hívják pl a Basic "program" futtató környezetét Basic Interpreternek.
A C++ program forráskódja is csak egy szöveg (azaz könyv) mindaddig, míg nem fordítod le és alakítod át a processzor által értelmezhető utasításkészletté.

Erre legjobb analógia a tankönyv: A benne található szöveg a forráskódja a "tudásprogramodnak". Amíg el nem sajátítod (értelmezed, majd megtanulod és használod) addig "csak" egy könyv, amint tudássá válik, "program" lesz belőle...

SaGa 2010.10.07. 13:51:54

@Emberzetvédelmi Pszichomérnök: A batch file egy program forráskódjaként fogható fel, amit a cmd.exe alakít röptiben programutasításokká. Érelmezi, azaz interpretálja a szöveget. Ezért hívják pl a Basic "program" futtató környezetét Basic Interpreternek.
A C++ program forráskódja is csak egy szöveg (azaz könyv) mindaddig, míg nem fordítod le és alakítod át a processzor által értelmezhető utasításkészletté.

Erre legjobb analógia a tankönyv: A benne található szöveg a forráskódja a "tudásprogramodnak". Amíg el nem sajátítod (értelmezed, majd megtanulod és használod) addig "csak" egy könyv, amint tudássá válik, "program" lesz belőle...

SaGa 2010.10.07. 13:52:28

Bocs a dupláért, közben volt egy Internal Server error üzenetem...

Emberzetvédelmi Pszichomérnök 2010.10.07. 14:07:08

@SaGa: Hát akkor ebben nem értünk egyet :)

Ha én írok egy programot Basicben, és leadom a megrendelőnek mondjuk CD-n, akkor arra is vonatkozik a kedvezményes áfa (merthogy könyv)?

Szerintem a technológia oldaláról megközelítve nem választható külön a könyv, tartalmilag meg ki dönthetné el, mi számít annak? Sanzonbizottság? :)

A fent idézett uniós javaslat tartalmaz próbálkozást ebben az irányban, de nem tartom kiforrottnak. Talán a mi polémiánk katalizálja ezt a folyamatot :)

beavereater [AT] 2010.10.07. 14:15:39

@Emberzetvédelmi Pszichomérnök: mondjuk ha jól tévedek pont ennek megkerülésére találták ki a "3 lapos újság plusz DVD melléklet" című mutatványt...

SaGa 2010.10.07. 15:01:15

@Emberzetvédelmi Pszichomérnök: Egyszerű a dolog: ha ezt ő megeteti a basic interpreterével és mint programot hasznosítja, akkor program.

Ha a képernyőn lehet nézegetni, hogy ilyen egy Basic program, akkor tankönyv... A nyomtatott Basic könyv is tele van programokkal, amelyek akkor válnak azzá, amikor valaki becsépeli ez interpreterbe és kiadja a run parancsot... Addig csak olvasmány...

Megj: normális helyen nem azon agyalna a nép, hogy miként lehet megkerülni egy hülye szabályt, mert a hülye szabály eleve nem létezne, mégse jutna eszébe senkinek könyvként eladni a program forráskódját... A túlszabályzás, a könyv fogalmának túlzott körülírása csak ilyen rossz hozzáállást eredményez...

Könyv: írott szöveg, amelyet olvasásra, tanulásra, szórakozásra, ismerteink tágítására hasznosítunk úgy hogy a betűket szavakként értelmezzük benne, a szemünkön vagy fülünkön (hangoskönyv) át eljuttatva az agyunkba. Mindegy, hogy a hordozója papír, képernyő, CD lemez...

Emberzetvédelmi Pszichomérnök 2010.10.07. 15:37:27

@SaGa: A könyv fogalmának körülírására eddig nem volt szükség, úgy látszik, most jött el az ideje :)

A hülye szabályokat emberek alkotják, jócskán lemaradva a technológia mögött.

Emberzetvédelmi Pszichomérnök 2010.10.07. 15:47:56

@SaGa: Még valami. Ha készítek egy szakkönyvet, amit megtöltök kereshető fogalmakkal és hivatkozásokkal, akkor nem vagyok méltó a kedvezményes adókulcsra? Az ebook ebben tud többet nyújtani a papírnál.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.10.08. 06:42:46

@Emberzetvédelmi Pszichomérnök: Ha a könyvedben van névmutató, tartalomjegyzék, irodalomjegyzék vagy akár lapszámozás, akkor kereshető, ergo 5% ÁFÁval tolni adócsalás, nemzetvesztés és hazafiatlanság :-)

Most komolyan, mi olyan nehéz ebben?

Emberzetvédelmi Pszichomérnök 2010.10.08. 12:43:42

Agyisten, komám! Mink itten a faluba errű diskurálunk mán ganyízás közbe is, erre te meg egybű odavered a kolombusz tojását nekije! Mennyé oda abba a zunijóba, osztán okíccsad ki a kreténnyeit la! :)

ehran 2010.10.08. 23:41:37

@tekatana: Köszi az infot. Jó hallani, hogy azért itt is próbálkoznak - bár egyelőre eredménytelenül - de valahol olvastam, hogy a franciák is nyomulnak ezügyben az EU-nál.
Persze, jelenleg számolni kell az áfával, de ez egy hipotetikus vita volt, hogy miért várják el a népek az olcsóbb árat. Ott meg megállja a helyét az érvek közt. ;)

@Emberzetvédelmi Pszichomérnök:
"Sajnos nem látom, hogy lehetne az ebookot leválasztani a magasabb kulccsal adózó egyéb elektronikus információtípusokról"
Egy "kivétel" bejegyzéssel. :)

tekatana · http://konyvesbolt.blog.hu 2010.10.08. 23:45:56

@beavereater: igen, vámolás szempontjából is meg van határozva (de most nem tudok hirtelen forrást): papírra nyomtatott szöveg. tehát ha pl. kőtáblákba vésed, vagy digitálisan publikálod, akkor az jogi szabályozás szempontjából nem könyv :)

Maggg 2010.10.13. 12:18:37

Hogyaszondja:

The panel also talked a bit about their digital initiatives. It also sounds like we'll be seeing some long out-of-print Del Rey titles in digital form. Editor-in-chief Betsy Mitchell says:

We're working on taking a lot of the early Del Rey and Spectra titles and converting them into ebooks. And some of it has been out of print for a long time, because they weren't selling fast enough in print. But we'll be able to offer them in e-book form.

In general, the panel sounded excited about the prospects for ebooks. Anne told us:

I'm glad to see people are still reading. So even though the format of books is changing, people are still interested in reading and interested in storytelling. And that's what we really want to make sure we maintain, that we continue to provide really good stories for people to hook into by whatever mediums they can.

Schluep added: "We work on science fiction books, and if we didn't embrace the digital age, there'd be a problem with that."

Maggg 2010.10.13. 12:19:51

Hogyaszondja:

The panel also talked a bit about their digital initiatives. It also sounds like we'll be seeing some long out-of-print Del Rey titles in digital form. Editor-in-chief Betsy Mitchell says:

We're working on taking a lot of the early Del Rey and Spectra titles and converting them into ebooks. And some of it has been out of print for a long time, because they weren't selling fast enough in print. But we'll be able to offer them in e-book form.

In general, the panel sounded excited about the prospects for ebooks. Anne told us:

I'm glad to see people are still reading. So even though the format of books is changing, people are still interested in reading and interested in storytelling. And that's what we really want to make sure we maintain, that we continue to provide really good stories for people to hook into by whatever mediums they can.

Schluep added: "We work on science fiction books, and if we didn't embrace the digital age, there'd be a problem with that."

Enahma 2010.10.28. 16:06:57

@Papolczy: Haha, én ugyanezt akartam kérdezni. Tudok, nem is egy olyan kollégáról, aki már évek óta 20+áfáért dolgozik...
süti beállítások módosítása