Állandó rovatok

A RADAR az e-könyv olvasó blog "kis-színes" híreinek társasági gyűjtőposztja. Ha találtál valami témánkba vágót, firkáld ide. Ha izgalmas új könyvmegjelenésbe futottál, oszd meg velünk a KÖNYVRADARon. Köszönjük, a műfaj nevében.

Ha eladó készüléked van, vagy használt kütyüt keresel, a KERES-KÍNÁL rovatunkat ajánljuk figyelmedbe.

Ha valami nyomja a lelked, ha összemérnéd az érveidet másokéval, gyere a DÜHÖNGŐbe. Belépés csak gumicsontokkal.

A fölösleges konfliktusokat elkerülendő megköszönjük, hogy tiszteleben tartod az E-tikettünket.

Ha adakozni akarsz, itt megteheted:

Jelenleg 45.700 HUF-nál járunk. Amire használni fogjuk: blogtalálkozó, wiki, saját domain. Nagyjából ebben a sorrendben :-) Jelképes díjazások: a legjobban pörgő e-könyveknek (Nobel Pizza, 2012-ben három darab), a legszebb ekönyveket készítő műhelyeknek (Szépség Pizza,  2013-ban, három darab).

GYIK - Szerszámosláda

Aki még csak most kezd barátkozni a villanykönyvekkel, kezdje a tájékozódást a GYIK rovatban.

Vannak még:

Válassz és rendelj Kindle-t innen

Mobipocket (prc) gyártási okosságok (Kindle, Kindle for appok)

Epub (Koobe, Nook, iOS, Android) gyártási okosságok kezdőknek és haladóknak 

Kiváló szótárak mindenre, ami bírja.

Sok Kindle trükk.

Kiváló magyar metadata-kollektorok a Calibréhez

Eszközismertetők

Boltismertetők

 

Utolsó kommentek

Címkék

1150 (1) 214 (1) 3g (4) 4700 (1) 600 (1) a9 (1) adamobooks (2) adásvétel (1) ADE (1) adobe (8) ad astra (18) áfa (12) agave (30) ajándék (5) akció (12) aldiko (1) alex (1) alexandra (4) állás (1) amazon (67) android (11) angol-magyar (1) animus (1) antikvárium.hu (1) antireklám (1) apad (1) app (5) apple (17) archiválás (1) asus (1) athena (1) athenaeum (1) atlantis (2) aura (7) avana (1) azw (1) banks (1) Baráth Kati (2) barnes&noble (14) beagle (2) bebook (2) bebook2 (1) bejelentés (3) bemutató (8) biblieteka (2) bigyó (1) blog (1) blogbuli (2) blogtalálkozó (2) bme (1) bookandwalk (4) bookdesigner (2) bookeen (3) bookgem (4) bookline (9) bookmarklet (1) boox (4) budapest noir (1) büntetés (7) calibre (4) Canvas (1) céghírek (1) ces (1) cikkajánló (4) clara (3) cloud (3) co2co (1) coelho (1) cool er (2) crowdfunding (1) crunchpad (1) csőd (1) cybook (8) dedikálás (2) deltavision (1) dibook (16) digitalbooks (12) diploma (1) disney (1) diszlexia (1) doctorow (1) dr1000 (1) dr800 (2) dragomán (1) drm (36) e-könyv (1) e-könyvészet (8) e800 (1) ebooks in Hungary (1) eclassic (5) eclicto (2) édesvíz (3) edge (1) edition 2 (1) eebook platform (1) egyesülés (2) ekm (43) ekönyv-terjesztés (3) ekulturaTV (2) elméleti kérdések (89) ELTE (1) enciklopédia kiadó (1) entourage (1) epub (68) epubcheck (2) események (9) eslick (1) etikett (1) EU (4) e gyetem (4) e könyv (19) e könyvesbolt (40) e könyvtár (3) e könyv formázás (8) e papír (12) fapados (1) fapadoskönyv (9) felmérések (21) firmware (4) fizetés (1) flepia (1) flightcrew (1) fontok (8) forgatókönyv (1) forma (3) formátum (5) fórum (3) frankfurt (2) frissítés (3) fujitsu (1) fumax (2) GABO (3) galaktika (7) galaxytab (1) garancia (1) Gitden (1) gloHD (1) goldenblog (1) goodreader (2) google (5) Grecsó (1) gyakorlati kérdések (68) gyártástechnológia (32) H2O (4) hachette (1) hack (2) hanlin (3) hanvon (4) harlequin (3) hármas könyvelés (4) harry potter (2) hvg (1) ibooks (3) icarus (1) idaságok (1) idpf (2) indesign (1) infografika (2) ingyen (1) introverziók (24) ipad (18) ipad mini (1) ipaq (1) iphone (3) ipubs (7) irex (5) iriver (4) irodalom (2) ismeretterjesztés (4) ismertetők (1) itunes (1) japán (1) játék (2) java (1) javascript (1) javítás (2) jegyzetelés (3) jelenkor (1) jókívánság (2) jótékonyság (3) jumbo (1) karácsony (7) képek (1) képregény (2) keres (1) kickstarter (1) kiegészítő (9) kínál (1) kindle (67) kindlegen (2) kindle dx (6) kindle fire (3) kindle wifi (5) kisepika (2) kleinheincz (5) kloos (1) kobo (21) kölcsönzés (1) kondor (3) konteo (1) könyvajánló (6) könyvesbolt (1) könyvhét (19) könyvkiadás (119) könyvmolyképző (9) könyvtár (6) könyvterjesztés (3) koobe (36) kötelező olvasmányok (1) közlemény (2) közösség (27) kritika (1) lámpa (3) laputa (1) lendink (1) libri (8) líra (2) Lithium (1) lrf (1) lrx (1) ludas matyi (1) magvető (3) makró (2) marketing (2) marvin (2) média (4) mediamarkt (1) megvilágítás (1) mek (4) mese (3) mesemasina (2) metaadat (1) micropayment (1) microsoft (2) middleware (1) mintakönyv (1) mkke (3) mobi (3) mobipocket (20) moly.hu (2) móra (1) msi (1) mu (1) műfaj (1) multimédia (1) multimediaplaza (31) n516 (1) ncore (1) nds (1) neal stephenson (1) nekrológ (1) német-magyar (1) networkshop (3) nook (7) nook2 (3) novella (2) oasis (2) oaxis (1) office (2) oktatás (2) olvasási nehézségek (2) omikk (1) one (1) onyx (9) openinkpot (1) Oravecz Nóra (1) orosz-magyar (1) összeesküvés (1) oszk (3) palm (1) pályázat (10) paperwhite (12) paradigmaváltás (1) paypal (2) pda (3) pdf (11) PearlHD (1) pendrive (1) pizza (2) plastic logic (4) plugin (1) pocketbook (16) podcast (2) popper (1) portal press (2) pottermore (1) prc (15) pre (1) premier (2) publio (5) rádió (4) Rajaniemi (1) rakuten (1) reb (1) rejtő (1) reklám (58) reMarkable (3) reMarkable2 (3) rendelés (2) re poszt (12) riport (1) rss (2) rtf (1) samsung (2) scalzi (7) scida (1) scribd (1) scribe (1) Semmelweis (1) SendToKindle (2) sf (12) sfmag (4) sfportal (18) sigil (2) sipix (1) slideware (1) sony (22) spanyol-magyar (1) specifikáció (2) spiritualitás (1) spotify (1) stanza (8) stardict (2) story (1) streaming (1) syllabux (1) szakdolgozat (1) szellemhadtest (1) szerkesztés (2) szerviz (1) szerzői ellentételezés (3) szerzői jogok (1) szerzői kiadás (6) színes (4) szótár (3) tab (1) táblázatok (1) tablet (10) tankönyv (1) tarandus (4) tarda (1) teaser (1) telefon (1) telekom (1) teszt (66) textr (17) tft (7) tilos (5) tok (2) tor (2) történelem (2) touch (2) txtr (6) typotex (4) t com (14) ulpius (10) üzleti modell (1) vásárlás (11) vegyesfelvágott (14) vendégposzt (4) verseny (5) vízpart (2) vizplex (3) vodafone (3) voyage (4) w3c (1) warez (14) wayteq (1) webáruház (1) web tablet (3) wifi (3) wiki (1) wisereader (1) word (2) xhtml (2) xml (2) yotaphone (1) zinio (1) zsoldos-díj (1) Címkefelhő

Linkek - források

A barátaim, innen onnan

A szürke kétszázötvenhat árnyalata

2012.12.29. 19:12 Dworkyll

Karácsony előtt jártomban-keltemben akárhová néztem, mindenhol tombolt az eszköz-bőség. Amikor a könyvszakma jeles képviselői azon keseregnek, hogy zsugorodik a könyvpiac, akkor talán vethetnének egy pillantást arra, hogy milyen sebességgel alakul ki az új olvasási paradigma felhasználó-oldali infrastruktúrája. Elég biztos vagyok abban, hogy mióta a használható olvasók ára becsúszott egy középkategóriás mobil ára alá,  kicsit több mint két éve, azóta százával és ezrével adják el őket, ez a karácsony már a sokadik hullám.

Senki ne ringassa magát ábrándokban, ezekre az olvasókra kerül tartalom, frissen és bőségesen, csak nem feltétlenül onnan, ahonnan a könyvpiacról élők azt szeretnék. (Nem, nem fogom megmondani, honnan, bocs. De nem kell sokáig keresgélni). Elég elmenni a moziba és kedvet kapni valami kurrensebb anyaghoz, legyen szó a Felhőatlaszról vagy a Hobbitról, és ha az ember villanyon akarna olvasni, csak felnyúl a felhőbe, és ott van. A szövegkritikai kiadás is, csak a papírral ellentétben itt kattinthatóak a jegyzetlinkek, sőt a jegyzetek lábjegyzetei is. Komolyan.

Lopás lenne? Szerintem nem. Jelentős érdeksérelem, vagy inkább érdekütközés? Mindenképpen. 

Két fő érvem van a lopás, mint kategorikus kijelentés ellen.

1. Aki letölt, az nem von meg mástól semmit. Akitől letöltenek, az nem feltétlenül veszít. A veszteség csak akkor realizálódna, ha valaki olyan töltene le, aki egyébként kifizette volna azt az árat, amit a "tulajdonosa" ráírt. Egyébként még az "elmaradt haszon" sem védhető.

2. Az elektronikus könyvek (sajnos ma még) a legtöbbször olyan "termékek", amire kereslet van, a legális kínálat azonban csak nagyon korlátosan érhető el. Azaz a "lopott" terméket a "tulajdonosa" de facto elő sem állította. Akkor, hogy nagyon provokatív legyek,  hogyan is lehetne ellopni?

Egészen konkrétan a tulajdonos nem él az előállítási jogával, valakik (nem kevés munkával) azt az engedélye és támogatása nélkül megteszik, az esetek elsöprő többségében mindenfajta anyagi  ellentételezés nélkül. Azaz abból a dilemmából, hogy "nem adom ki" <-> "nem vehetem meg" egy paradigmatörés nyújt (átmeneti) kiutat -> valaki ingyen (de legalábbis nem pénzért) dolgozik.

Forrás

És persze van még érv számos, amit  a morálisan megkérdőjelezhető magatartást folytató fogyasztók felsorolnak. A legtöbb olvasó ugyanis igyekszik nem bűnözőnek látni önmagát, ezért érveket hoz fel, hogy miért teszi azt, amit:

  1. Olyan könyvek eletronikus változatait töltöm le (illegális forrásból), amik már megvannak papíron
  2. Csak olyan könyveket töltök le, amik már kifogytak a boltokból, és nem elérhetőek legálisan digitálisan sem
  3. Csóró vagyok, de olvasni szeretek. Mivel a kaját nem tudom warezolni, warezolok minden mást, amit lehet
  4. A könyvtárakban alig van azokból a címekből, amiket olvasni szeretnék
  5. Csak tankönyveket warezolok, azok eleve is pofátlanul drágák, és kell a pénz tandíjra
  6. Ha az elektronikus változat drágább, mint a papír, akkor néha már csak brahiból töltöm le
  7. A warez lehetővé teszi, hogy a maga teljességében ismerjek meg egy könyvet, mielőtt azt előre kifizetném

A listát nem én szedtem össze, a Galleycaten volt olvasható először, és rutinos olvtársak hívták fel rá a figyelmemet. Érdemes beleolvasni a kommentekbe is. A szövegért bocs, nem saját kúfő, hanem fordítás. A warsystemsen még az eredeti linkek is ott vannak.

Az tisztán látszik, hogy mindkét oldalnak van tennivalója, ha ezt a fenemód faramuci állapotot fel akarja oldani.

A kiadói oldalnak (és ezt zsolozsmázom évek óta, nem egyedül), elő kell jönni a megfelelő alternatívával árban, minőségben és szolgáltatásban. Hogy megfelelő piacméret felett ez lehetséges, ezt látjuk az iTunes, a NetFlix vagy az Amazon példáján. És igenis szembe kell nézni azokkal az érvekkel, amiket a fogyasztók próbálják mentegetni magukat. Darabokban és elszigetelve már láttunk példákat: pl. csomagolt promóció az 1. pontra, kuponok a 3. pontra stb. Könnyen lehetséges, hogy a mai magyar piaci struktúrának ez az "építkezés" komoly (esetleg külföldi) befektetés nélkül vállalhatatlanul sokba kerül. Viszont addig kulturáltabb honfitársaink több pénzt fognak elkölteni e-könyvekre külföldi webáruházakban, mint magyarokban, ez nagyjából borítékolható.

Az olvasói oldalnak meg szép lassan meg kell tanulnia, hogy ha nehezen is, de kialakulóban van a magyar e-könyv piac. Ha végre megjelenik valami elektronikusan is, akkor a legális linkeket kéne osztogatni, nem az illegális kópiákat. És ha már lehet kapni elektronikusan a Szürke ötven árnyalatát, akkor a nagyi nem kéri meg a torrentvitéz kisunokát, hogy "tőccse má le valahunnan, ingyé' ".

Forrás 

Addig viszont mindkét oldalnak be kell látnia, hogy a másik oldal se nem homogén, se nem egyenszilárdságú. Nem minden letöltő nettó bűnöző. Nem minden kiadó pénzsóvár kultúranepper, aki Dagobert bácsi módjára fürdőzik a szegény kultúrafogyasztókról lefejt forintmilliárdokban. A szürkének meg nem csak ötven árnyalata van ;-) A másik oldal megértése és megismerése nélkül nem lehet jól kijönni ebből az érdekütközésből.

Szerintem.

549 komment

Címkék: warez elméleti kérdések

A bejegyzés trackback címe:

https://ekonyvolvaso.blog.hu/api/trackback/id/tr414729311

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.01.07. 08:05:40

@Komavary:
...és így tovább:

"– Petya hallott egy oldalról ami arról híres, hogy szívesen fogad szkennelt könyveket. Úgy gondolja, hogy ha már neki is van ilyenje miért ne küldené be, "

Ez a nyilvánosságra hozatal. Megint csak: Petya szembe megy a szerzői joggal.

"– A fenti oldalon egy admin vagy egy automata szkript élesíti, egy link mögé helyezi a tartalmat. Ebben a pillanatban történt a lopás? Hát… létrejött egy tartalomra mutató link."

Létrejött egy másolat. (vö) "(3)81 Nem minősül szabad felhasználásnak - függetlenül attól, hogy magáncélra történik-e -, ha a műről más személlyel készíttetnek másolatot számítógépen, illetve elektronikus adathordozóra."

"– Pityu a harmadikról a link ismeretében letölti a tartalmat. Ebben a pillanatban történt a lopás? Hát… mondhatnánk, hogy igen, de a jelenlegi törvények egyértelműen kimondják: nem."

Hol mondják ki?

Lehet szembe menni a törvénnyel, de akkor csináljuk tudatosan. Sobri Jóska sem a közösség nagyobb hasznára foglalkozott hátasló-redisztribúcióval, betyárromantika ide vagy oda. Nincs ez másképp a digitál változattal sem.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.01.07. 08:13:23

@kIára:

"Képregény:
1. A rendszerváltás után tetszhalott állapotba került képregényipart (...)

2. Mindenki által ismert tény (kihúzni!, ilyet nem szabad leírni!!), hogy a mai, legális, komolyan veendő magyar képregényipar szereplőinek 75–80%-a ebből a kalózközösségből nőtte ki magát, mind kiadói, mind felhasználói oldalon.
Cáfolja meg egy igazi bennfentes."

Először is tisztázzunk valamit: a semicet (illetve a nyomdából "kivándorló", itthon nyomott külföldi képregényeket is ide (a "kalózokhoz" számítod?

Szerintem óriási különbség van aközött, hogy a képregényes közösség - akik a papíralapú képregénnyel ismerkedtek meg, azzal lettek megfertőződve - rákap/belekap a kalózszférába, vagy hogy a kalózszféra szüli meg a közönséget.

Elnézve a jelenleg is jól muzsikáló kiadókat, nem érzem ilyen erősnek a kalózközösség szerepét - majd' mindenhol papírkiadókat, papírból érkező kiadókat vagy a hagyományos képregényes vállalkozások örököseit látom.

Fordítóknál már más a helyzet, ezt elismerem. Apropó, azt nézted, hogy ennek milyen hatása volt pl. a fordítói honoráriumokra?

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.01.07. 08:17:23

@kIára:
És még ehhez:
"5. Mindenki, akinek betekintése van a magyar könyvkalóz-szénára, a boszorkányüldözés után általánosan bevezetett kalóz-szabályok értelmében [ie. saját munkával lehet bekerülni] maga is kalóz."

Ahogy azt @szakértőbb is mondta, a könyvek jó része "nyilvánosan" cserél gazdát (tipikusan ilyenek pl. a könyvmolyképző könyvei, de érdemes megnézni az Ulpius vs. szürke-szürkét is.

Másrészt pedig nem hiszem, hogy lenne olyan oldal, aki elvárja, hogy a feldolgozott mű szerzői jogot sértsen (aka - lehet lejárt jogdíjú könyvet is digitalizálni.) És akkor még a régi regisztrációkról, vagy a kölcsönadott accountokról nem is beszéltem...

kIára 2013.01.07. 10:39:21

@Dworkyll:
Dwo, csak nyugodtan. Abból csinálsz különposztot amiből csak akarsz – szerkesztheted, bizonyos részeit törölheted, kiegészítheted.
Mondjuk értelmét akkor látnám, ha sikerülne egy érdemi párbeszédet kialakítani körülötte, lehetőleg az összes szereplő részvételével és valódi, működő megoldásokat keresni a felmerülő és pontosan megnevezett problémákra.
A szereplők alatt értem a jogtulajdonosokat (szerzők, fordítók, jogutódok), a közkincseket gondozókat (MEK, DIA, MANDA), a könyvpiac szereplőit (kiadók, szerkesztők, nyomdák, forgalmazók), a civileket („normál” fogyasztókat akikért az egész történik és kalózokat egyaránt), a jogalkotókat stb. Ebben a játszmában rengeteg érdek sérül, néhányat talán erőpolitikával meg lehet oldani de sokat nem. Megoldás természetesen évek múlva várható, de talán hosszú távon mégis megéri mindenkinek, vagy marad az állóvíz és az általános egymásramutogatós körbesirám.

Szóval mielőtt külön posztot copyznál a kommentekből, megkérdezem: ti is úgy érzitek, hogy ideje belefingani a nullás lisztbe? Mert ha szerintetek is, akkor lányos zavaromat félretéve szólok az Öreg Szélnek, hogy engedje ki Purci Marcit az Úr tiszta és szabad egére.

Konyvmolyolo 2013.01.07. 10:47:01

@kIára: "Vagyis: a kiadóknak azt kellene belátni, hogy azért nem kiadni elektronikusan a könyvet mert
a. „nincs benne pénz”;
b. „úgyis ellopják”,
nagyon nagy hiba, öngól."

Bizton állíthatom, hogy vannak kiadók, akik vagy sosem gondolkodtak így (pl. Könyvmolyképző - most is én mondok ellent leginkább Szakértőbbnek, ugye, tagadom a tételét.)
vagy már szakítottak ezzel a gondolkodásmóddal.
Dolgozunk. Lassabban megy, mint reméltük, de dolgozunk.
Egy év alatt elértük például, hogy nem kell magyarázni, miért kérjük DRM mentesen a jogokat.
Hosszú volt, és nehéz volt megértetni, de sikerült.
És már vannak is, akik adják.

Még nem látványos, de épül a sárga köves út.

Konyvmolyolo 2013.01.07. 10:54:50

"Néhány észt p2p programozó úgy döntött hogy nem tetszik a vezetékes- és mobilkommunikációs szolgáltatói rendszer és valamit tesznek ellene, majd az eredményt INGYENESEN megosztják az emberiséggel. Ebből lett a Skype.
Apache, LibreOffice, Firefox, Linux stb. mind-mind hasonló történetek, amik immár napjaink elkerülhetetlen részévé váltak.
Már a szélessávú és olcsó net előtt (a drága és lassú modemidőkben) megszületett a tartalom- és tudásmegosztás kultúrája."

Te egzaktul és összetetten gondolkodsz.
Ne kerülje el a figyelmünket, hogy ők maguk döntöttek a saját produkciójukról.

"És ez nekünk jár." - igen, az, amiről az alkotó úgy dönt, hogy megosztja.
Én egyébként biztatom erre az alkotókat, de a beleegyezésük nélkül nem tehetek semmit az alkotásaikkal.

kIára 2013.01.07. 11:10:48

@szakértőbb:
Bocs, igazad van (jórészt valóban arcoskodás), ezentúl megpróbálom fékezni magam. Sajnos a fejemben állandóan zsizsegnek a hasonló klasszikus idézetek és valamiért azt hiszem, hogy mindenki ismeri őket.

          »A civilwarez listat ha megengeded, en magam hanyagolnam, annyira nem foglalkoztat a kérdés.«
Jó, egyelőre mellőzzük ;]

Konyvmolyolo 2013.01.07. 11:39:52

@kIára: "Első lecke: ne harcolj, ne ágálj, ne fenyegetőzz, hanem állj szóba, ismerkedj velük, kérdezz."
Egyetértek.
Épp erre szeretném alapozni, hogy LESZ magyar fizetőképes és fizetni szándékozó kereslet.

"mutassuk fel azt az egyetlen kiadványunkat amit valóban, az utolsó fillérig, semmit el nem sumákolva, leboltozva, mindenkit méltányosan kifizetve, saját tőkénkből finanszíroztunk."

Számtalan van a Könyvmolyképzőnél.
Nem sorolok fel most, csak 20-at, de el kell mondanom, hogy csupán az idén megjelentek között ennek a többszöröse van, amikre érvényesek a kitételeid. Véletlen sorrendben, különböző olvasóknak, különböző műfajok, különböző nyelvekből, újak és régiek, sorozatok és önálló művek, siker és bukás, bestseller és giga kockázat vegyesen, ám mind kitűnő könyv:
- Jeff Kinney: Egy ropi naplója +
- Rick Riordan: A villámtolvaj +
- Ajvide Lindqvist: Hívj be!
- Tatiana de Rosnay: Sarah kulcsa
- Brent Weeks: Éjangyal trilógia
- Kerstin Gier: Rubinvörös +
- Böszörményi Gyula: Rontásűzők + a többi könyve
- Tara Monti: Innuendo - ellenszélben (magyar szerző)
- On Sai: Calderon, avagy hullajelölt kerestetik (elsőkönyves magyar szerző)
- Gail Carriger: Lélektelen sorozat
- André Agassi: Open
- Csukás István: A téli tücsök meséi
- Sarah Dessen: Altatódal
- Joe Abercrombie: Az első törvény sorozat
- Allan Ahlberg: Csiperke bácsi az össze ruháját felveszi (egészen kitűnő könyv, meglepő bukás)
- James Clavell: Ázsai saga 1-3. (folytatódik)
- Rónaszegi Miklós: A rettenetes Kartal
- Max Brooks: Zombiháború
- John Vaillant: A tigris - igaz történet bosszúról és túlélésről
- Simon Tamás: Vérmacska, avagy alfi világuralomra tör (elsőkönyves magyar szerző)
stb., stb., stb.

"Azon túl, hogy lyuk van a seggünkön, annak kéne örülnünk – igen, mi mind mindannyian – hogy egyáltalán vannak MÉG olvasó emberek."
Így van. És lesznek is. Én ebben hiszek.
A Könyvmolyképző volt az egyetlen 2000-ben, aki hitt abban, hogy a gyerekek is olvasnak kedvükre, és semmivel nem rosszabbak, nem kevésbé lelkesek, mint "bezzeg a mi időnkben".
Azóta is működik az iskolákban a Jonatán Első Országos Könyvmolyképző levelező játék.

Konyvmolyolo 2013.01.07. 11:42:25

@kIára: :D
Ebből az irányból értem.
De azért furcsa lenne, ha egy könyvkommunista megváltó szerepben kezdene tetszelegni.
A warez nem elég.:)

Konyvmolyolo 2013.01.07. 11:43:20

@Kelt: "Bődületesen nagy megugrani való dolgok vannak itt"
ez így van.
Meglátjuk, mi lesz.

Konyvmolyolo 2013.01.07. 11:44:59

@szakértőbb: csúsztatás, csúsztatás, csúsztatás.

Egyetlen gondolat csak hozzá.
Távol álljon tőlem, hogy a te véleményedet befolyásoljam.
Csak mellé teszem az enyémet.
Nehogy úgy tűnjön, igazad van.:)

Konyvmolyolo 2013.01.07. 11:51:40

@szakértőbb:
A gesztusról.
Ami már megvalósult nálunk papírkönyvben:
1. a Jonatán Könyvmolyképző játékban MINDEN gyerek, akit a tanára úgy nevez ingyenesen vehet részt, szociális alapon.
Számtalan hátrányos helyzetű iskola van, amelyek eleve nem fizetnek egy fillért sem.
2000 óta így megy.
Egy fillér támogatást nem kaptunk rá sosem, saját produkció, saját munka, költség, stb.
És nem vesszük el senkinek semmi jogát, javát, tulajdonát közben, minden munka, szolgáltatás, jog ki van fizetve.

2. Évek óta minden jonatános játékos kap egy könyvet ingyenesen.

3. Jókönyv garancia: (idéntől)
Vehetsz bárhol a könyveinkből, ha nem tetszik, visszavesszük.

A jövő:
A garancia az e-könyvekre is érvényes lesz már kezdettől.

A többit meglátod.:)

Konyvmolyolo 2013.01.07. 12:02:17

"Azt is tudni kell, hogy azt az oldalt (és az ahhoz hasonlókat) a könyvkalózok sokkal jobban gyűlölik és támadják mint a könyvkiadók, hiszen tőlük „lopnak”.***"

:DDD
Ebből látható, milyen könnyű nem elfogadhatónak gondolni az internet áldásos "megosztási kultúráját".
Egyszerűen csak azon az oldalon kell lenni, ahol valamilyen munka folyik.

"Borzasztó dolog a faji előítélet, Yossarian. Tényleg az. Borzasztó dolog, hogy becsületes, hű indiánokkal úgy bánnak, mint holmi niggerekkel, bibsikkel vagy koszos digókkal."
:)

Konyvmolyolo 2013.01.07. 12:10:41

@kIára: "Örülnék ha a „kalóz” és „lopás” szavakat a továbbiakban nem használnánk; helyette csodálkozzunk rá a civilek elképesztő kurázsijára és energiájára. És próbáljunk meg a (közös) javunkra fordítani."

Ehhez van egy történetem.
Bár az itt kommentelők java része a Twilight saga említésére nagy eséllyel hány egyet (főleg, ha nem olvasta) :),
számomra nagy élmény volt az az elképesztő kurázsi és energia, ahogy fiatal lányok nekiálltak és lefordították az összes könyvet magyarra. 2500-3000 oldalról van szó. Embertelen munka.
Csak csodálni tudtam őket érte.
Mindegy, hogy a fordítás hibás volt vagy nem.
Amit képviselt - a szenvedély a könyv és az olvasás iránt -, na ebben bízom én töretlenül.

Konyvmolyolo 2013.01.07. 12:15:18

@kIára: "Nomeg persze az „áldozatok” (a gyengébbek kedvéért: kiadók), akik szintén beszélnének arról, hogy miért és hogyan rossz nekik az, hogy a fentiek léteznek."

Én ugyan csak egy kiadót képviselek (Könyvmolyképző), de szerintem nem rossz.
Sőt, valahol azt érzem, ha valamit nem akarnak tőlünk letölteni, e-mailben megkapni az olvasók, az sikertelen.:)
Szerencsére nemigen van ilyen.:)

Konyvmolyolo 2013.01.07. 12:17:18

@kIára: "Előre jelzem, hogy engem elsősorban lenyűgöz és csodálattal tölt el a Szürke Oldal által megteremtett és ápolt tartalom.
Szóval folyt. köv. valamikor a jövő héten.
[Hosszú lesz. Anekdot: egyszer egy írószövetségi kerekasztal-beszélgetésen..."

Bocsánat, nem ismerlek. Milyen szereplője vagy a könyvpiacnak? Író vagy?

Konyvmolyolo 2013.01.07. 12:24:13

@kIára: "És hogy fokozzuk az élvezetet: civilkém egy szép napon valamiért/valakinek kinyomtatja (papír- és tonerárak mellett sokkal drágábban) az amúgy immár akciósan csupán öccázér’ kapható könyvet. Hát… fogjatok le, mert nem bírom a röhögéstől."

:) jó példa.
Leginkább azt bizonyítja, hogy az ember érzelmi lény. Nem ésszerű, csak ésszerűsítő.
Utólag úgyis meg tudja magyarázni.:)
És épp erre alapozom, hogy LESZ magyar fizetőképes és fizetni akaró olvasóréteg.
Mert hiába ésszerűbb (pénzben vitathatatlanul a legolcsóbb) :) ingyen lenyúlni.
Vannak bizonyos érzelmek és vannak bizonyos szabályok.

kIára 2013.01.07. 12:25:18

@Komavary: @Komavary:
A törvény minden egyes betűjéhez szigorúan ragaszkodni: nemes.
Azt nem belátni, hogy a törvény több cikkelye az elsőtől az utolsó betűig értelmetlen mert 100%-osan betarthatatlan: fafejűség?, cinizmus?, nem tudom.

Például ez a 35. § (2) (azon túl hogy avítt & nevetséges) eleve megfosztja a vakokat az olvasáshoz való joguktól, amelyet a technika (book-to-speech) évek óta biztosít.

Szerintem az SzJT teljes átírásra szorul, méghozzá a szigorú restriktív modell irányból a permisszív horizontok felé. (Mondom ezt úgy, hogy a százat meghaladó kisebb-nagyobb fordításaimmal, kiadóknál található ilyen-olyan munkáimmal, és az egyik nagyapám néhány műve révén magam is az SzJT egyik haszonélvezője lennék.)

         »Lehet szembe menni a törvénnyel, de akkor csináljuk tudatosan.«
Szerintem ez már egy régóta létező általános gyakorlat, még a jogászok körében is.

         »Sobri Jóska sem a közösség nagyobb hasznára foglalkozott hátasló-redisztribúcióval, betyárromantika ide vagy oda. Nincs ez másképp a digitál változattal sem.«
Mint minden analógia, úgy ez sem tökéletes. Egy író jóbarátom szintén könyvbetyároknak nevezi a civileket, de a csak a szó szépsége miatt. A XIX. századi betyárok lówarezét én nem vonatkoztatnám a digitál világra. Mondjuk ha lett volna instant klónozómasinájuk az analógia állna.

Konyvmolyolo 2013.01.07. 12:30:07

@Komavary: "Lehet szembe menni a törvénnyel, de akkor csináljuk tudatosan. Sobri Jóska sem a közösség nagyobb hasznára foglalkozott hátasló-redisztribúcióval, betyárromantika ide vagy oda. Nincs ez másképp a digitál változattal sem."

:)
Ennyi a lényeg.

Felőlem pl. warezoljon, aki akar. De ne kovácsoljon belőle erkölcsi előnyt.
Tudja, hogy mit csinál, nézzen szembe a tényekkel.

Ezért mondom, hogy könyvkalózok pedig nincsenek. Felejtsük el a romantikát!
Ingyen akar valamit és mítoszt gyárt hozzá.
Na, ez az egyetlen, amit nagyon nem kellene.:)

kIára 2013.01.07. 12:33:42

@Komavary:
Elismerem, hogy a képregény vonalon a primer–szekunder információim aránya kb. 30–70. Ennek fényében következtetéseim, állításaim vitathatók és ezért is írtam a a végére – @kIára: „Cáfolja meg egy igazi bennfentes”.

syllabux_bkp · http://www.syllabux.com/ 2013.01.07. 13:07:17

@kIára: @Konyvmolyolo:
Bár nem tudunk olyan szép listával büszkélkedni, mint Könyvmolyoló, mi is fel tudunk mutatni jó néhány hasonló könyvet. Igaz van olyan kiadványunk is amit NKA vagy más támogatással adtunk ki. És szégyen, nem szégyen, az általad „vanity press”-nek nevezett könyvtípusra is van példánk.

syllabux_bkp · http://www.syllabux.com/ 2013.01.07. 13:15:33

@Konyvmolyolo:
Mi ezzel a logóval láttuk el minden ekönyvünket:

img850.imageshack.us/img850/9940/syllabuxdrmfree.png

Sajnos most egy technikai baki miatt lekerültek, de hamarosan visszaállítjuk.

kIára 2013.01.07. 13:58:30

@Konyvmolyolo:
        »Ne kerülje el a figyelmünket, hogy ők maguk döntöttek a saját produkciójukról.«
Így van; és hogy az írott szövegre, szerzői attitűdök sokszínűségére is hozzak példát, ide másolom egy 2004-es konferenciára írt tanulmány végét:

„Ez a tanulmány nem köztulajdon, hanem a GNU Public Licence (GPL, © 1992) hatálya alá tartozó szellemi termék. Bárki szabadon terjesztheti, de senki sem tilthatja meg további terjesztését. Ezért a következő megjegyzés szövegétől elválasztani nem szabad.

__________________
Megjegyzés

© 2004 Horváth Iván. Mindenkinek joga van arra, hogy ezt a tanulmányt egészében vagy részben, bármely tetszőleges eszköz igénybevételével, akár papírra, akár más adathordozóra lemásolja, ott korlátozásmentesen tárolja, ingyenesen terjessze, vagy pénzért árusítsa, feltéve, hogy ezt a copyrightot és ezt az engedélyező megjegyzést minden részleges vagy teljes másolati példányon jól olvasható módon feltünteti. Engedélyezetlen módosított változatokat nem szabad készíteni. A GPL értelmében fordítások készítése nem számít módosításnak.”

(Magát a tanulmányt is ajánlom mindenki szíves figyelmébe:
magyar-irodalom.elte.hu/biop/barbar/cikkek/hi.htm )

kIára 2013.01.07. 14:12:45

@Konyvmolyolo:
»"És ez nekünk jár." - igen, az, amiről az alkotó úgy dönt, hogy megosztja.
Én egyébként biztatom erre az alkotókat, de a beleegyezésük nélkül nem tehetek semmit az alkotásaikkal.«

Jó, hogy mondod, tényleg akartam kérdezni: ti hogyan látjátok a Creative Commons 3.0 változatos licenceinek alkalmazhatóságát az ekönyvekre?
Az előző kommentemben bemutatott Horváth Iván példa feltételezem mindenki számára meredek. Ám a CC-ben látok fantáziát, lehetőséget.

Konyvmolyolo 2013.01.07. 14:14:18

@kIára: meg freeware meg shareware és még sok-sok árnyalat.
A közös bennük, hogy akkor fair, ha a szerző írja elő az ingyenességet és a feltételeket, nem a felhasználó.

Ez a szép ebben a sok árnyalatban, a fair play.:)

Konyvmolyolo 2013.01.07. 14:27:03

@kIára: "ti hogyan látjátok a Creative Commons 3.0 változatos licenceinek alkalmazhatóságát az ekönyvekre?"

Én azt gondolom, teljes mértékben alkalmazható.
Mindaddig, amíg nem igényel külön technikai fejlesztést egy-egy különleges kitétel.
Mert az, hogy ezekre egyenként fejleszetni kelljen (ki tudnék találni ilyet) :), nem járható út.

De én személy szerint biztosan árusítanám szerzőnk könyvét akkor is, ha szabadon hozzáférhetővé tenné.
A kereslettől függően papírkönyvben is kiadnám.

Konyvmolyolo 2013.01.07. 14:55:54

@kIára: "Az előző kommentemben bemutatott Horváth Iván példa feltételezem mindenki számára meredek."

Én egyáltalán nem találom meredeknek Horváth Iván példáját.
Ő valamilyen indíttatásból és céllal megírta ezt a tanulmányt.
Ismerte a saját motívumait és céljait, és szabadon határozott.
Vélhetőleg a jogkezelésre vonatkozó kitétele szinkronban van a céljaival és a motívumaival.

Teljesen oké.

Ha én szépreményű fiatal író volnék komoly önbizalommal (ebből a szépreményű fiatal író nem stimmel) ;),
bizony lehet, hogy ezt az utat kezdeném járni.

Mindent el kell kezdeni valahol.
Ha nem egykönyves szerző vagyok, nagyon nagy reklámértéke lehet, ha hagyom szabadon terjeszteni a művemet.

Terjesszék, adják el, keressenek rajta (ergo dolgozzanak rajta még keményebben, hogy terjedjen a nevem).
Majd ha már mindenki ismeri Katona Ildikó nevét, és akarják a folytatást –
mert még az is lehet, hogy olyan trükkös lennék, hogy egy sorozat első részét engedném így át :) –,
akkor elkezdek pénzt keresni.
Kiadna a Könyvmolyképző pl. szíves örömest.;)

Ehhez persze kell az írónak némi stabilitás, hogy ezt ki tudja várni. Vagy meg kell élnie kenyéren és vízen egy darabig.
Farkastörvények uralkodnak.

De ez csak egy forgatókönyv.
Sokféle ravaszságot ki lehet találni a szerzőknek.

A Könyvmolyképző egyébként még el is vállalja a szöveggondozást. Ezzel is támogatjuk a pályakezdőket.
Az Aranymosás pályázaton belül több szinten is lehet nyerni.
Papírmegjelenést, e-könyv+POD megjelenést (mindkettő profi szerkesztést kap).
De meg is lehet rendelni a kiadói szerkesztői munkát, igazán jutányos áron, ha mi nem látunk a műben fantáziát.

Ha pedig kész a publikálható szöveg, kezdődhet a terjesztése.
És itt most abszolút a terjedésre gondolok, nem az értékesítésre.
Még az sem lehetetlen, hogy lesz olyan mű, amit kiadóként teszünk szabadon terjeszthetővé.
Akadhat ilyen eset.

szakértőbb 2013.01.07. 17:04:30

@Konyvmolyolo:

Kedves Konyvmolyolo!
Minden elismerésem a Tiétek (őszintén) - a gesztusokért is!
De ne keverjük már ide a papírkönyveket.

Amíg nem adsz ki ekönyvet, addig miről beszélünk? A terveidről/álmaidról/vágyaidról... Nem kételkedem bennük, ahogy az elszántságodban sem, de a tételem megdöntéséhez egyik kiadó sem elég önmagában... Szurkolok Nektek!
A tétel akkor dől meg kb., amokor elmegy a százezredik magyar ekönyv. Most hánynál tartunk vajon? ezer megvolt?? Nagyon kétlem...

Konyvmolyolo 2013.01.07. 17:13:48

@szakértőbb:

:) köszönöm.

A papírkönyvek mindenképpen ide tartoznak.
Ha ez a platform nincs, lehetetlen gazdaságosan e-könyvet kiadni, mint ahogy azt - ha jól emlékszem – te is megfogalmaztad már.
Abszolút szinergiában gondolkodom.

Nem is állítottam, hogy akár megdőlt volna, akár igazolódott volna.
Nekem százezerre nem lesz szükségem a megdőlés bizonyításához, már kevesebb is fogja mutatni az trendet (attól függ, mennyi idő alatt),
de ez a jövő zenéje, az biztos.

1000 megvolt egyébként, valószínűleg.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.01.07. 17:26:23

@kIára:
"Szerintem az SzJT teljes átírásra szorul, méghozzá a szigorú restriktív modell irányból a permisszív horizontok felé. "

Azért van különbség eközött, meg aközött, hogy a könyvszkenneléssel jogilag minden rendben. Olyan ez, mint a piros lámpa: nem szabad átmenni, de ha átmész, minimális az esélye, hogy elkapnak érte. Viszont azért, mert minimális ez az esély, nem szabad átmenni.

"A XIX. századi betyárok lówarezét én nem vonatkoztatnám a digitál világra. "

Pedig te szeretsz klasszikusokra hivatkozni. :)
www.warsystems.hu/wp-content/uploads_bodo/sobri_joska_digital.pdf

szakértőbb 2013.01.07. 17:27:59

@Konyvmolyolo:

Gondolkodhastz szinergiában, de a papíros gesztusok nem fogják növelni a vásárolt ekönyvek számát. De nekem mindegy.

>Ha ez a platform nincs, lehetetlen gazdaságosan e-könyvet >kiadni, mint ahogy azt - ha jól emlékszem – te is >megfogalmaztad már.

Igy van, csak ez a tételem alátámasztására van sajnos, nem kéne ennek így lennie. Azt egy óriási viccnek tartom, hogy ha megveszem papíron, akkor egyesek odaadják ebookban...
Éppen azért kéne ebookban, hogy NE kelljen papíron megvenni. (ezt is írták már itt)

Dworkyll 100-as pizzájára ugye 3-4 jelentkező volt? (1000 eladás 100 000 ebook olvasó eszközre... hát, khm...)

kIára 2013.01.07. 18:16:41

@Komavary:
Naná ;) :D (hirtelen nem is tudom, hogy a kacsintós vagy a nevetős szmájli az adekvátabb).

Mindenesetre remélem, hogy majd Balázsék is hathatósan segítenek a pácból történő kievickélésben.

SaGa 2013.01.08. 08:16:34

@kIára: "Szerintem az SzJT teljes átírásra szorul, méghozzá a szigorú restriktív modell irányból a permisszív horizontok felé."

Egyetértek. Bár ez a fórum nem az, ahol a döntések születnek, de talán betéved valaki aki tehet valamit. Vigyázat, hosszú lesz.

A Szerzői jog (és nem mellesleg a szabadalmi jog) mára teljesen elszakadt attól, amire született. Igazából manapság a pénzéhes USA béli jogászok által kitalált és életben tartott dolog, ami igazából rajtuk kívül senkinek sem jó. Gondoljunk csak a manapság elszaporodott szabadalom troll cégekre és a nevetséges "patentekre", amin pl az Apple és a Samsung pereskedik.

Kezdjük az elején:
A szerzői jog és a szabadalmi védelem elméletileg az alkotók (és a kiadók, forgalmazók) megélhetését hivatott biztosítani, és (amit manapság elfelednek) a vásárlókat megóvni attól, hogy hamisított termékeket vásároljanak. Az alkotók oldaláról nézve a dolog arról szól, hogy a munkájuk ellenértékét megkapják, abból megéljenek. Ennyit és nem többet. Azaz, ha egy könyvet, festményt, filmet, szabadalmat értékesíthető termékként fogunk fel, akkor eljutunk az alapokhoz.
Mindenki aki valamiféle munkát végez,ezt elsősorban azért teszi, hogy a munkavégzés idejében ő és családja megélhetését annak ellenértékével biztosítsa, illetve annyival többet tudjon ebből beszedni, hogy a későbbi, "rosszabb" időkre tartalékot képezhessen. Mindegy, hogy a munkavégző egy szalag mellett cipőket rakosgat össze, napi többszázat, vagy egy könyv megírásával tölt el hónapokat, esetleg egy szabadalom kidolgozásával éveket. Erre az időre joggal vár valami ellentételezést. Az, hogy a munka díja egy adott termék esetén társadalmilag elfogadottan mekkora, persze változó lehet. Többet kap egy jó könyv írója, egy sokakat segítő szabadalom megalkotója, mint egy egyszerű munkafolyamatot végző munkás. De nem mindegy mennyivel és főleg az, hogy meddig.
Ma a szerzői jog az alkotó halála után 70 évvel zárja a dolgot, ami egy nonszensz baromság. Ekkor már olyanok élvezik a régen holt alkotó munkájának gyümölcsét, akik talán nem is ismerték a szerzőt. Miért? Mire föl? Tudom, a hivatkozási alap az, hogy a kiadási jogokat birtoklónak költségei vannak a kiadással kapcsolatban. Már ha valóbak él is ezzel a joggal. Igen, ez igaz, de ezeket a kiadásokat ellentételezheti úgy is, ha eltekintünk a szerzői jogtól és szimplán csak a ráfordított munka díjából indulunk ki. Ahogy a 70 évnél régebben elhunyt szerzők műveit is ki lehet adni, azért pénzt lehet kapni, velük jogos mértékű nyereséget lehet elérni, cserébe az adott kiadványba (XXXIII. javított kiadás) fektetett munkáért..

Mennyi is lenne az értelmes hossza a szerzői jognak, a szabadalmi védettségnek? Nos ez változó lehet, de szerintem a szerzői jog (könyv, film, bármi egyéb szellemi termék esetén) 5, max 10 év az első megjelenés után, a szabadalmi védettség pedig 5-10 év a szabadalomban leírt eszköz első felhasználásától számítva. Ez utóbbinál azonban kell egy abszolút, maximális hossz is, mert ha a szabadalmat senki sem használja fel, csak levédték, örökre védett maradna ilyen körülmények között. Nos ez lehetne a levédéstől számított 15 év. Ha addig nem kellett senkinek, gyaníthatóan nem érdemes a védelemre. Persze azt is újra kellene gondolni, hogy mit is lehet szabadalommal védeni, mert az "ujjakkal simítva végzett lapozás" jellegű szabadalmakat eleve be sem kellene fogadni.

Vissza a szerzői jogra. Amelyik könyv szerzője és kiadója nem képes 5 év alatt annyit forgalmazni a műből, amiből a szerző megélhetése biztosítható a megalkotás idejére és még tartalékot is tud belőle képezni, az valószínűleg nem elég jó ahhoz, hogy a szerző sikeres legyen. Gyaníthatóan 5 évvel a kiadás után már a kutya sem keresi. De legyen 10, még az is tolerálható. Ennél több semmiképp.
Nekünk sem fizet a munkaadónk az 5-10-20 évvel ezelőtt elvégzett, nagyon fontos projektünkért ma is, pedig lehet, hogy egy ilyen műveletsor eredménye társadalmilag értékesebb, hasznosabb mint a HP bármelyik része, amiből a szerző milliomos lett és még a következő 100-120 évben is pénzt kap érte ő és a leszármazottai, na meg a szerződött kiadója. Már ha kiadják. Ha nem, akkor csak szimplán akadályozni tudják, hogy valaki más megjelentesse, ami ennek a mostani szabályzásnak a legnagyobb hibája. Egy megfelelően rosszindulatú jogtulaj el tudja zárni a művet a reménybeli olvasóktól.
Ahogy a Rejtő művekkel történik napjainkban. Könyörgöm: ki a jogtulajdonosa ezeknek a műveknek és milyen alapon? Ha jól tudom Rejtőnek nem volt gyermeke (lehet, hogy rosszul, akkor bocs), a manapság létező kiadóknak meg nem volt jogelődje '43 előtt, azaz akinél manapság ez a jog van, valami érdekes módon jutott hozzá és üldögél rajta. Ha valaki pontosan tudja hol hibázom ebben, szóljon.

szakértőbb 2013.01.08. 09:19:23

@SaGa:
SZia!
+1

Rejtő jogai (ha jól tévedek) az Alexandránál vannak:-) A milyen jogon-t nem tudom, de mint tudod, akárkinél is lennének, majd reklamál más, elvégre itthon vagyunk, és "dögöljön meg a szomszéd tehene is" :-(

Konyvmolyolo 2013.01.08. 19:39:34

@SaGa:
nagyjából egyetértek, de ez azért elhamarkodott ítéletnek tűnik:
"Amelyik könyv szerzője és kiadója nem képes 5 év alatt annyit forgalmazni a műből, amiből a szerző megélhetése biztosítható a megalkotás idejére és még tartalékot is tud belőle képezni, az valószínűleg nem elég jó ahhoz, hogy a szerző sikeres legyen. Gyaníthatóan 5 évvel a kiadás után már a kutya sem keresi."

Számtalan nagy művet lehetne említeni, amelyik nem hozott a konyhára egy darabig.

"Egy megfelelően rosszindulatú jogtulaj el tudja zárni a művet a reménybeli olvasóktól."
ez bizony így van, sajnos.
Ezért nem tudtuk kiadni pl. Tamkó Sirató Károly verseit.
14 örököse volt, akik nem voltak hajlandók szóba állni egymással. :(
De egyéb rémtörténetek is vannak szép számmal.

Konyvmolyolo 2013.01.08. 19:41:37

@SaGa: "Ahogy a Rejtő művekkel történik napjainkban. Könyörgöm: ki a jogtulajdonosa ezeknek a műveknek és milyen alapon? Ha jól tudom Rejtőnek nem volt gyermeke"

Az örököse(i).
Nem csak gyermek lehet örökös.

Konyvmolyolo 2013.01.08. 19:45:57

@szakértőbb: "Rejtő jogai (ha jól tévedek) az Alexandránál vannak:-) "

Abból a szempontból, ahogy SaGa kérdezi, nem jól tévedsz.
Az Alexandránál nagy eséllyel csak a felhasználói jogok lehetnek.
Az artisjus egyébként megmondja, ki a jogutód.
De aligha az Alexandra. A kiadó szerződött a jogutódokkal a kiadásra, ezért jelentetheti meg.

SaGa 2013.01.09. 07:26:07

@Konyvmolyolo: "Számtalan nagy művet lehetne említeni, amelyik nem hozott a konyhára egy darabig."

Meg még többet, amelyik soha sem hozta vissza a befektetett tőkét (kiadói állítás, többen ezzel indokolják a sikerkönyvek magas árát: ez tartja el a nem kifizetődő kötetek kiadását). Ez a kiadói kockázat kategóriája (ha nem lenne ilyen, nem is kellene kiadó, mindenki képes lenne maga fedezni a kiadással járó költségeket). A meg nem értett zseni mindig problémás, és a "nem megfelelő időben" alkotott művek is.

Ezt nem a szerzői jognak kellene szabályozni, hanem a szerzőkkel kötött szerződéseknek. A royalty pont erre lett kitalálva.
A kiadók azért szeretnek egyösszegű kifizetéssel élni, mert a későbbi nagy bevételt nem kell megosztani a szerzővel. Ha nem jött be, így járt a kiadó, ha bejött, akkor meg a szerző lett kisemmizve. Ráadásul az egyösszegben megvett jog igazából nem ösztönöz a mihamarabbi kiadásra, ha ez akár 70-100 évig is nála lehet, lehet rajta üldögélni, várva a jobb időket. Na ezt nem lenne szabad.

Örökösök: igaz, nem csak leszármazottak lehetnek örökösök, de mellékági családtagoknak meg egyáltalán ne járjon szerzői jog, nekik aztán végképp közük nincs a műhöz. Én csak azoknak hagynám ezt örökölni, akik a mű alkotása idejében a szerzővel közös háztartásban éltek, az ő jövedelméből (is). Extrém esetben egy életükben sosem látott ember munkájából élnek. Tudom akkor is, ha materiális vagyont örökölnek és a szellemi termék is vagyontárgy, de számomra mégsem teljesen azonos a munka ellenértékéből megvásárolt tárgyak, abból felhalmozott pénz, értékek és a munka sok évtizeddel később befolyó "ellenértéke".

Konyvmolyolo 2013.01.09. 07:47:30

@SaGa: ez már magánvélemény, nincs mit vitatkozni vele.
Én nem vagyok jogtudós, értelmezni sem könnyű a jogszabályokat, nemhogy megalkotni.
Csinálja, akinek erre ambíciója és tudása van.

Csak arra reagáltam, hogy azt állítottad, "valószínűleg nem elég jó ahhoz, hogy a szerző sikeres legyen".

Ez messze nem igaz. Nincs feltétlen ok-okozati összefüggés a minőség és az anyagi siker között.
Ezt nyugodtan elfogadhatjuk axiómának, azt hiszem.

Van, ami jó és sikeres; van, ami jó és nem sikeres; van, ami nem jó és nem sikeres; és van, ami nem jó és sikeres.

És akkor még nem vitatkoztunk ízlésről, ami szintén produkál szürke árnyalatokat bőven.:)

Konyvmolyolo 2013.01.09. 08:00:49

@SaGa: "A kiadók azért szeretnek egyösszegű kifizetéssel élni, mert a későbbi nagy bevételt nem kell megosztani a szerzővel."

Így van. De ez nem kötelező a szerzőre nézve.
Ez kockázatvállalás kérdése.
Az összes külföldi szerző royaltyra szerződik.
Ha bízik magában valaki, szerződjön royaltyra.

"Ha nem jött be, így járt a kiadó, ha bejött, akkor meg a szerző lett kisemmizve."
Meglehetősen elfogult vélemény. A kiadó kockázatát lekicsinyled, a szerző önrendelkezését eltagadod.
A szerző akkor van kisemmizve, ha nem fizetik ki a járandóságát.
Ez a sportág is olyan, mint sok más döntéshelyzet az életben.
Nincs egyszerre biztonság és magas hozam.

Én biztosan csakis royaltyra lennék hajlandó szerződni.

"Ráadásul az egyösszegben megvett jog igazából nem ösztönöz a mihamarabbi kiadásra, ha ez akár 70-100 évig is nála lehet, lehet rajta üldögélni, várva a jobb időket."
Itt valami tévedés lesz.
Felhasználási jogot nem lehet ilyen időtartamra megszerezni.
A szerzői jog a szerzőé marad mindig.
Ha veled ilyen szerződést kötöttek, az semmis.

A szerződésben kikötött - ha jól emlékszem, max. 10 év - alatt kell hasznosítani a jogot.
Hogy ez sok vagy kevés, azt a mű dönti el.
Sokat altatni nem éri meg a kiadónak.

Konyvmolyolo 2013.01.09. 08:10:41

@SaGa:

"Ezt nem a szerzői jognak kellene szabályozni, hanem a szerzőkkel kötött szerződéseknek. "

Ehhez egy gondolatot azért hozzáfűznék anélkül, hogy jogszabályokat akarnék alkotni.

A szerzői jog valahol éppen arra alkalmas, hogy a szerzőt védje a kiadói önkénytől. Nagy eséllyel erre is született, nem ismerem a jogtörténetet.
A szerzői jog szabályait a kiadói szerződés előre megírt részeként kell felfogni.
Pl. fontos része a fent említett korlátozás, hogy nem lehet 100 évre vagy véglegesen elbirtokolni "szarér'-húgyér'".

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.01.09. 08:32:40

@SaGa:

Az a baj, hogy az 5-10 év pont a szerzőkkel szúr ki, a kiadónak meg kedvez.

Mit látunk a mostani (nagy, amerika) kiadóknál? Cél a bestseller, abból is a trilógia, amit gyorsan ki lehet pörgetni. Miért? Mert kell a növekvés, a növekvő árbevétel, hogy örüljenek a részvényesek.

A középlistával egyre kevesebbet törődnek - éppen ezért fordulnak ezek a szerzők (legalábbis egy részük) pl. a magánkiadás felé. Amely magánkiadás akkor igazán sikeres, ha van egy hosszú backlist - a te elképzelésed szerint ez public domain lenne.

Mi történne, ha öt év lenne a jog? Először is, jobb esetben benne vagy eleve egy min. egy-fél éves holtidő - amikor már megvan a szerződés, a kiadó dolgozik a könyvön, viszont az még nem jelent meg. Ehhez vedd hozzá, ha mondjuk nem fér be az őszi tervbe, és átcsúszik pár hónappal későbbre - miközben ketyeg az öt év.

Utána lenne négy, négy és fél év a sikerre. Magyar szerzőknél ez nem csak azt jelenti, hogy ezalatt hozza be az árát, hanem ez alatt hódítsa meg a külföldi piacot. (A külföldre eladás, a fordítás, stb megint csak ebből az öt évből csíp le.)

És akkor még nem beszéltünk a sorozatokról, aminek jó esetben növekszik a rajongói tábora, a backlist segít fenntartani az egészet. Vagy mondjuk egy többszáz füzetes képregényről, amit (a rajzoló-író öt éves munkáját) még egy tőkeerős kiadó sem nagyon tud előre megfinanszírozni, pláne úgy, hogy még ha sikeres is lesz, mire véget ér, máris szabad préda.

Illetve dehogy szabad préda: merthogy a kiadónál ott a betördelt szöveg (ha archiválta), ott a megformázott ekönyv - öt év múlva ugye elvileg bárki eladhatja, viszont a kiadó, akinek egy újranyomás nem nagy ügy, még a szerzővel szemben is lépéselőnyben van.

(Már most van olyan, hogy az írói-fordítói jogok lejárta után, vagy az utolsó pillanatban "véletlenül" újranyomódik egy könyv, egy ilyen öt éves kerettel együtt mi lenne?)

A halál plusz hetven marha sok, de nem kéne átesni a ló túloldalára sem.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.01.09. 08:33:23

@Konyvmolyolo:
"A szerződésben kikötött - ha jól emlékszem, max. 10 év - alatt kell hasznosítani a jogot."

Szerintem ilyen max. nincs kijelölve.

Konyvmolyolo 2013.01.09. 11:21:54

@Komavary: "Az a baj, hogy az 5-10 év pont a szerzőkkel szúr ki, a kiadónak meg kedvez."

Ezt nem nagyon értem, főleg a kommented további részének tükrében.

De egyébként a szerzőnek módjában áll NEM aláírni egy olyan szerződést, melyben számára hátrányos feltételeket írtak.
Egy szerzővel nem lehet "kiszúrni", ha ismeri a jogait és tisztában van a művének értékével.

Ez épp olyan, mint az élet minden egyéb területén.
Tájékozódni kell, és amennyire csak lehet, csökkenteni a kiszolgáltatottságot.

Ha valaki félti a szerzőket, csináljon jogi tanácsadást, ezzel tud a legtöbbet segíteni.

Konyvmolyolo 2013.01.09. 11:24:30

@Komavary: megnéztem, tényleg nincs, csak szokásjog.
De a legtöbb szerződés ezt sem éri el.
A 8 év már extrém, átlag az 5, de előfordul (sajnos) 3 is, ami szinte semmire sem elég.

A lényeg, hogy véglegesen nem lehet megszerezni a szerzői jogot, muszáj időtartamot írni a szerződésbe (kell lejárat),
és ennek az ismeretében dönthet a szerző a megállapodás mellett vagy azzal szemben.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.01.09. 12:17:49

@Konyvmolyolo:

Ez az 5-10 év @Saga felvetésére volt a válasz:

"Mennyi is lenne az értelmes hossza a szerzői jognak, a szabadalmi védettségnek? Nos ez változó lehet, de szerintem a szerzői jog (könyv, film, bármi egyéb szellemi termék esetén) 5, max 10 év az első megjelenés után, a szabadalmi védettség pedig 5-10 év a szabadalomban leírt eszköz első felhasználásától számítva"

Tehát nem a szerződés időtartalmáról, hanem a szerzői jog "hosszáról" volt szó.

SaGa 2013.01.09. 14:08:43

@Komavary: Nem ketyeg az idő, mert én a szerzői jogot az első megjelenés időpontjától (tehát amikor igazolhatóan ott van az első kiadás a boltokban) kezdeném számolni, nem az író által leírt utolsó szótól. Ez még mindig logikusabb és közelebb áll az alapelvhez (munkáért, bért, alkotásért ellenértéket), mint bármely egyéb időpont.

De legyen 15 év, vagy 25, mint volt korábban, de a megjelenéstől, ami az adott műhöz pontosan köthető és nem a szerző halálától, mert az meg a szerzőhöz köthető, hosszú életű írónál a korai műveire évszázadnyi még a 25 év is, ha a halálától számoljuk, ami azért vicces.

A szerzői jogról (amennyiben jól tudom) a jelen, hatályos magyar törvény szerint a szerző nem is mondhat le, amit áruba bocsáthat, az a forgalmazási, kiadási jog. Azt lehet ilyen szerződésekben meghatározni. Egy külföldi íróesetében az ő hazája törvényei számítanak ezügyben.

SaGa 2013.01.09. 14:11:48

A félreértések elkerülése végett: az első kiadástól számított x évig tartson a szj védelem, de természetesen a mű létrejöttének pillanatától él, akár van kiadó rá, akár nincs. Aki az íróasztalnak termel, az megtarthatja a jogot amíg csak akarja és így a későn felismert zseni műve is hozhat bevételt.

SaGa 2013.01.09. 14:16:45

@Konyvmolyolo: Az összes gondolatom magánvélemény, de ettől még vitatkozni lehet és érdemes vele (bár abban a nagy kupolás házban vitatkoznának erről a témáról, nem átvennék gondolkodás nélkül az amerikából sugallt marhaságokat)...

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.01.09. 14:24:00

@SaGa: "Nem ketyeg az idő, mert én a szerzői jogot az első megjelenés időpontjától (tehát amikor igazolhatóan ott van az első kiadás a boltokban) kezdeném számolni, nem az író által leírt utolsó szótól. Ez még mindig logikusabb és közelebb áll az alapelvhez (munkáért, bért, alkotásért ellenértéket), mint bármely egyéb időpont."

Fent már említettem a csúszást: mitől logikus, hogy te elvégezted a dolgot, de a tördelő, nyomda, terjesztő még dolgozik, tehát nem kapod meg a pénzedet?

Mi van azokkal a fordításokkal, amik egy ilyen átcsoportosítás miatt egy évet csúsznak, vagy éppen ki sem adják őket? Mivel nincs kiadva, a fordító így járt, hogy fölöslegesen dolgozott rajta X hónapot?

Te szívesen dolgoznál úgy, hogy mondjuk kapsz egy három hónapos projektet, fizetést meg csak akkor, ha a projekt sikeres lesz? (közben meg élj meg valamiből)

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.01.09. 14:26:16

@SaGa: "De legyen 15 év, vagy 25, mint volt korábban, de a megjelenéstől, ami az adott műhöz pontosan köthető és nem a szerző halálától, mert az meg a szerzőhöz köthető, hosszú életű írónál a korai műveire évszázadnyi még a 25 év is, ha a halálától számoljuk, ami azért vicces."

De most komolyan: neked fáj az, ha a szerző pénzt kap a műve után?

SaGa 2013.01.09. 14:34:45

@Konyvmolyolo: Nem kicsinylem le a kiadó kockázatát, de ő az a szereplő ebben a buliban, aki abból él, hogy kockáztat. Jó, ha megfelelő szerkesztőket alkalmaz, akik értik/érzik a korszellemet és jó érzékkel meg tudják állapítani egy műről, hogy be fog jönni a közönségnek, vagy nem. Ha nem ilyenekkel dolgozik, az pont ugyanúgy üzleti hiba, mint ha valaki bevásárol bóvliból és jól rajtamarad az áru a karácsonyi akciók után is.

Az a baj, hogy ebben a közösségben te vagy az egyetlen, aki kiadói oldalról látja át a dolgokat (vannak mások is, akik dolgoztak, dolgoznak ilyen körben, de mint alkalmazottak, részszereplők ami azért nem egészen ugyanaz). Így azok a más kiadók által hangoztatott szólamok, amelyekkel vitába szállnánk úgy kerülnek elő, mintha rajtad kérnénk őket számon. Nos ez nem így van, csak azok, akiktől elhangzottak/elhangzanak, nincsenek itt. Mi csak az ő mondataikat próbáljuk megérteni, értelmezni és ha sikerül, abból a legtöbbször az jön ki, hogy vagy álságosak, vagy kétélűek és gyakorta visszaszúrnak.
Azt hiszem alaptétel: kockázat nélkül nincs üzlet és ha a kiadók arra várnak, hogy a piac felépül az ő befektetéseik, kockázatvállalásuk nélkül, akkor valaki más fogja ezt a piacot felépíteni, vagy nem lesz.

SaGa 2013.01.09. 14:46:50

@Komavary: Válasszuk a dolgot szét.
A szerző megkaphatja a pénzét a kiadótól abban a pillanatban, amint aláírták a szerződést, vagy részesedhet a későbbi eladott példányokból. Ez a dolog anyagi része, kinek-kinek a bátorsága, ismertsége, tehetsége szerint. Aki sikeres író, az tud fél-egy évet várni, mire elkezd csorogni a pénz az új könyvből, mert még tart a korábbiakból. Aki most kezd, az meg eladja egyösszegben a kiadási jogot, a kiadó meg majd forgalmaz, amikor akar/tud.

A fordító sem feleslegesen dolgozott, megkapta a pénzét amikor elkészült a fordítás. Nem hiszem, hogy fordítók royalty-ra szerződnek. Értelmetlen lenne, mert ugyan van némi hatásuk az adott nyelven kiadott mű stílusára, de az, hogy sikeres lesz-e vagy sem már eldőlt az eredetinél és ha nem jó, akkor a fordító sem tudja feljavítani, ha meg kasszasiker egy fordító sem tudja elrontani (vagy ha mégis, akkor nem is érdemel érte pénzt).

A szerzői jog hossza egy másik dolog. Az arra szolgál, hogy a megjelent, ismert művekre ne lehessen ráülni, elzárni a világtól. De ezt az eslő megjelenéstől kellene számítani, nem holmi egyéb, az adott "termékkel" semmiféle összefüggésben nem lévő időponttól.
A kiadási jog meg egy harmadik fogalom. Ha a kiadó a szerzőtől/jogtulajdonostól megvette a kiadási jogot 5-10-20 évre, az nála van. Még ha a szerzői jog közben el is évült. Pl Balzac regényeire nincs már élő szerzői jog, de a kiadók mégis kiadják és keresnek rajta valamennyit.

A szerző meg igenis kapja meg a pénzét. Annyit, amennyi jár. Szerintem a könyv megírása után évtizedekkel már nem igazán jár. Te sem kapsz pénzt 10 év múlva azért a munkáért, amit ma végzel el. Neki miért járna 20-30-50 év múlva? Ha írásból akar megélni, írjon. Minél többet és minél jobbakat. Akkor folyamatosan pénzt kap. Ha abbahagyta, akkor miért kellene továbbra is pénzt kapnia?

SaGa 2013.01.09. 14:53:42

@Komavary: Sokan dolgoznak úgy, hogy több hónapig tart egy meló és a kifizetés csak a végén van. Erről szól a vállalkozói lét. Akkor fizetnek, amikor a munka kész, tart ameddig tart. Nekem is volt ilyen időszakom.

Azt nem hiszem, hogy az írók (kivéve a nagyon sikeres, royalty-ra szerződöttek) akkor kapják meg a pénzüket a kiadótól, amikor a könyv megjelenik. Azok akkor fizetnek, amikor a szerződést megkötik. legalábbis erre hivatkoznak, amikor panaszkodnak a ráfizetéses könyvekre, amelyeket el kell tartani a drága sikeresekből. Vagy ez nem így van? Az író tehát megkapta a pénzét, onnan a kiadó órája ketyeg, hogy azt mikor akarja visszakapni. A fordítókat akkor fizetik, amikor a könyv megjelent, vagy akkor, amikor leadták a fordítást a kiadóba? Fura lenne, ha a kiadáshoz kötődne...

szakértőbb 2013.01.09. 15:34:39

@SaGa:
"Sokan dolgoznak úgy, hogy több hónapig tart egy meló és a kifizetés csak a végén van."

Ha még csak így lenne... Volt már olyanom, amit másfél év múlva fizettek ki, bár az elkészítési határidő az bezzeh igen szoros volt...

Saga! Én azt is feldobnám, hogy a fordító hogy élvezheti ugyanazokat a jogokat egy műre, mint a szerző? (Gondolok itt a 70+-ra), elvégre őt is kifizették a munka végén... Szóval vannak itt bőven érdekességek...

Konyvmolyolo 2013.01.09. 16:45:13

@SaGa:
"Azt hiszem alaptétel: kockázat nélkül nincs üzlet és ha a kiadók arra várnak, hogy a piac felépül az ő befektetéseik, kockázatvállalásuk nélkül, akkor valaki más fogja ezt a piacot felépíteni, vagy nem lesz."

Ebben maradéktalanul egyetértünk.

Egy gondolattal egészíteném ki a kommentedet.
Nem csak a kiadó piaci szereplő.
A szerző is az pl. és legjobb, ha ezzel szembenéz,
akkor van esélye, hogy a számára legjobb kimenetet érje el.
Mindenképpen kockáztat. Akkor is, ha fix pénzt kér és akkor is, ha royaltyt.
Ez sajnos az ő házi feladata, hogy a legjobbat hozza ki a produktumából és a helyzetéből. Nem lehet megúszni.
Mindenkinek kellene tanulnia gazdasági ismereteket, marketinget. Az egyedüli út a kiszolgáltatottság csökkentése.
Nehéz, tudom, és sokan utálják ráadásul.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.01.09. 17:49:51

@SaGa:
"A szerző megkaphatja a pénzét a kiadótól abban a pillanatban, amint aláírták a szerződést, vagy részesedhet a későbbi eladott példányokból. Ez a dolog anyagi része, kinek-kinek a bátorsága, ismertsége, tehetsége szerint."

Az aláíráskor sokszor még kész sincs a regény. Pláne egy trilógia vége.

"Aki sikeres író, az tud fél-egy évet várni, mire elkezd csorogni a pénz az új könyvből, mert még tart a korábbiakból."

...ha azok négy éven belül készültek el, ugye?

És teljesen rendben lenne, ha a filmipar öt évnél régebbi regényekből dolgozik - pl. a Trónok harcánál örülhetne Martin, hogy egyáltalán feltűntetik a nevét.

"A szerzői jog hossza egy másik dolog. Az arra szolgál, hogy a megjelent, ismert művekre ne lehessen ráülni, elzárni a világtól. "

Nem, ez arra szolgál, hogy a szerző rendelkezhessen, ki, mikor, mit csinál a művével.
Ha a hülye örökös letiltat egy adaptációt, az pech, de ha olcsón el lehet érni az eredetit, akkor a lényeg megvan.

"A kiadási jog meg egy harmadik fogalom. Ha a kiadó a szerzőtől/jogtulajdonostól megvette a kiadási jogot 5-10-20 évre, az nála van. Még ha a szerzői jog közben el is évült."

Nincs nála. Egyrészt, ha öt év a szerzői jog, akkor annak egy részéért (a kiadásért) hülyelesz fizetni többet, mint húsz. Másrészt ha lejárt a szerzői jog, onnantól kezdve szabad préda, bárki kiadhajta. Balzac esetében ugye legtöbbször ott a fordítói jog, de persze igen, lehet keresni lejárt jogdíjú művek kiadásából is - viszont pusztán a szövegel, amikor egyre többen térnek át ekönyvre, egyre kevesebbet.

Az öt éves szerzői jog ezt a kiadói hátteret csökkentené le, drasztikusan. Egyetlen cél maradna: gyorsan, nagyot kaszálni.

"A szerző meg igenis kapja meg a pénzét. Annyit, amennyi jár. "

Helyben vagyunk. Mennyi jár neki? Mennyi jár neki, ha ír egy olyan könyvet, amit eladnak ötszáz példányban? Mennyi jár neki, ha ír egy olyan könyvet, amit eladnak negyvenezer példányban? És akkor, ha egy olyat, amiről azt hiszik, elmegy negyvenezer példányban, és csak ötszáz fogy?

"Te sem kapsz pénzt 10 év múlva azért a munkáért, amit ma végzel el."

Ööö... de. Csak egy részéért még én fizetek :p

"Neki miért járna 20-30-50 év múlva? "

Mert van, aki húsz-harminc-ötven év múlva veszi kézbe a könyvét. Ő és a kiadó annak az embernek húsz-harminc-ötven év múlva adja el a könyvét.
Ha nem veszik a könyvét, pénzt sem kap.

Most látom, hogy egy ponton félreértettelek: vagyis hogy a mű leadása a fizetési határidő, a kiadása meg a jogdíj ketyegésének az eleje.

Mi van akkor, ha egy művet folytatásokban közölnek? Mi van pl. a novellagyűjteményekkel?

Szerintem tisztább a mostani helyzet - mint vásárló, eldöntöm, hogy megér-e nekem X forintott egy adott könyv. Ha igen, akkor biztos lehetek benne, hogy a vásárlásommal az adott szerzőt, kiadót is támogatom.

Ha nem tetszik a kiadó, nem tetszik a szerző, akkor meg vásárolok más könyvet, vagy keresek egy antikváriumot.

@szakértőbb: nem ugyanazokat a jogokat élvezi. Cserébe ő az adott nyelvű változat szerzője. És mindig ott a lehetőség az újrafordításra. :p

ehran 2013.01.10. 00:49:51

@szakértőbb: Épp azért az a legnépszerűbb, mert nem kell oda semmi extra feltétel. Viszont a műhelyek - melyekről kIára is beszélt - munkái kerülnek oda (95%-ban), csak épp szűkített kínálatban, és jókora késéssel. Viszont majd minden más oldalra igaz az, amit KIára írt, és a prémium tartalom, ami leginkább bánthatja a kiadókat, ott található. Megjegyzem pont emiatt a nagy nyitottság miatt nem nagyon vannak oda a szóban forgó műhelyek a fenti oldalért, pontosabban azokért, akik idejekorán szivárogtatják ki ide a könyveiket. Ugyanis a filmes/zenés oldalaktól eltérően itt annyi korrektség azért van a műhelyekben, hogy nem akarják a friss megjelenéseket azonnal elterjeszteni a világban, általában van fél-egy év moratórium, hogy a papír verzió kifuthasson. Persze szivárogtatók sajnos mindenhol vannak, de ezeket próbálják szűrni. Már ha jól hallottam ezeket a dolgokat. :)

ehran 2013.01.10. 00:56:07

@kIára: Hoppá, ezt a hozzászólást nem is láttam, így jórészt tárgytalan az előző kommentem, már szó volt róla.

ehran 2013.01.10. 01:23:28

@szakértőbb: Látom ez az indoklista parkolópályára került, én azért írok párat, amiről tudomásom van:
- pl. mert nagyon könnyen rá lehet szokni az elektronikus hordozón való olvasásra, és az ember szeretné azon látni a kedvenc íróinak a műveit - ám azok csak nem jelennek meg legálisan.
- félre szokták söpörni ezt az érvet, mondván hogy nem jelentős az érintettsége, pedig szerintem de: sok könyvhöz egyszerűen lehetetlen akár papíron is hozzájutni. Rengeteg ilyen régi könyv van, én pl. kedveltem Edgar Wallace Afrika-könyveit (tudom, pedig bugyuta, de akkor is), de egyszerűen képtelenség volt sokáig beszerezni, a harmincas években adták ki utoljára magyarul, másfél-két év várakozás után esett be antikvarium.hu-ra egy-egy példány belőlük - 6-7 ezer forintért (kb. 150-200 oldalas kis ponyváról beszélünk!). Szinte már pech, de most egy-két éve elkezdte kiadni az egyik kiadó (lusta vagyok most utánanézni melyik), csakhogy addigra az említett sorozat jó része készen volt az egyik műhelyben. De frissebb példa is van: GRRM sorozatából az első könyv (Trónok harca) évekig beszerezhetetlen volt, az Alexandra cseszett a potenciális olvasók igényeire, így maradt az ebook. Steven Erikson sorozata most ugyanitt tart, az LFG fórumán már automatikusan kapja az e-verziót, aki az első rész után érdeklődik, ami szintén közel beszerezhetetlen. Csak itt esély sincs a megfilmesítésre, hogy amiatt esetleg újra kiadják az első könyveket. Ami vicc, hogy a későbbi kötetek némelyike többfajta kiadást is megért, valahogy pont az elsőt hanyagolják, ami nélkül pedig a többinek nincs sok értelme.
- ez az előző érv fokozottan igaz a külföldön élő magyarok esetében.
- a papírkönyv sérül, elveszik, stb., az ember szeretne egy "tartósabb" formát, nem akarja harmadszor-negyedszer is megvenni ugyanazt a könyvet (biztos én vagyok béna, de volt olyan kedvencem, amit négyszer vettem meg, mert valami mindig történt vele). Ezért hát digitalizálja, és elpakolja 4-5 helyre, vagy felteszi a netre, mondván, hogy valahol ott úgyis mindig megtalálja.
- nincs már hely otthon a papírverziókra, de szeretné megtartani valahogy a könyveit.
- könnyebb kezelni, keresni benne, dolgozni vele.
Így hirtelen ennyi, nyilván lehet még számos okot találni, de a fentiek működő indokok, sokakat motiválnak.

ehran 2013.01.10. 01:32:41

@Komavary: Rengeteg régi könyv is készül a műhelyekben, de annyira azért ők sem hülyék, hogy a már meglévő és MEK-en mondjuk elérhető könyveket digitalizálják újra. :)

ehran 2013.01.10. 01:59:50

@Konyvmolyolo: OFF Az Abercrombie-val mi történt, az publikus? Mert az utolsó rész, ha jól tudom, előbb kint volt szürkében, mint papíron. Illetve lehet számítani a többi kötet megjelenésére? Az őszintét megmondva, az e-verziót én is szürkében gyűjtöttem be, de azért, mert megvolt a papír, viszont ha kiadnátok újabb könyvét e-ben, szívesebben venném meg úgy.

"Ezért mondom, hogy könyvkalózok pedig nincsenek. Felejtsük el a romantikát!
Ingyen akar valamit és mítoszt gyárt hozzá. "
Azért ezzel szembeállítanám a fenti felsorolásomból azt az érvemet, hogy olyat állít elő, ami egyébként beszerezhetetlen. Persze, mondhatod, hogy soha nem lehet tudni, hogy mit fognak újra kiadni, lehet hogy előbb-utóbb lesz legálisan is, na de most komolyan erre építsen az ember?

@SaGa: "Vissza a szerzői jogra. Amelyik könyv szerzője és kiadója nem képes 5 év alatt annyit forgalmazni a műből, amiből a szerző megélhetése biztosítható a megalkotás idejére és még tartalékot is tud belőle képezni, az valószínűleg nem elég jó ahhoz, hogy a szerző sikeres legyen. Gyaníthatóan 5 évvel a kiadás után már a kutya sem keresi. De legyen 10, még az is tolerálható. Ennél több semmiképp."
Hát itt azért érdemes megemlíteni azokat az írókat, akikre csak évekkel később figyelnek fel, esetleg a 4.-5. könyvüknél, a korábbiak meg "visszamenőleg" lesznek sikeresek. Velük mi van, ők megszívták, csak mert az elején nem volt jó a marketingjük?

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.01.10. 03:44:26

@ehran: ez arról szólt, hogy nem csak illegális digitalizálással lehet bejutni a műhelyekbe. Pont az általad említett ponyvák között van rengeteg, ahol 1. lejártak a szerzői jogok 2. nem túl hosszúak.

Vagyis ha egy kiadó be akar kerülni egy ilyen műhelybe, hogy első kézből legyen információja róla, az be tud kerülni, annélkül, hogy ő maga illegálisan digitalizálna.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.01.10. 03:48:29

@ehran: Ehhez hozzá kell tenni, hogy nem a végleges szöveg. De mivel a kiadók úgysem tesznek hozzá semmit. :p

Illetve az elérhetetlen könyvek digitalizálásáról: azért nem egy példa van arra is, hogy olyan könyveket digitalizálnak, szorosan a megjelenéshez közel, aminek van magyar hivatalos ekönyvváltozata. Számomra azért ez megkérdőjelezi a nemes értékmentő szándékot. :p

SaGa 2013.01.10. 07:01:11

@Komavary: Az egész kezd némileg parttalanná és olyan "magyarrá" (egy egyértelmű és egyszerű szabálynál is keressünk kerülő utat, kiskaput és tegyük meg főbejárattá) válni.

Az általam javasolt szabály: egy mű szerzői joga az adott mű első nyilvános megjelenésétől (könyvesboltban megvásárolhatóvá, moziban/színházban megnézhetővé, stb... válásától) számított 5<=x>=25 évig tartson.

Egy trilógia első kötete is egy könyv, meg a harmadik kötete is egy könyv. Ha egyszerre adják ki őket, akkor egyszerre fog lejárni, ha egymás után, akkor szép sorban egymás után fog lejárni. Pont.

Mint már írtam: az időben fel nem ismert zseni témaköre nem igazán érdekel, mert ezek tipikusan nem is érik meg az elismertség időpontját, tehát ők akkor sem élveznék a dolog hasznát, ha 100 év lenne...

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.01.10. 07:37:36

@SaGa: Az "egyértelmű és egyszerű szabály" pont azzal szúr ki, aki eddig is a könyvpiac legkiszolgáltatottabb szereplője volt. Ezt próbálom elmagyarázni.

Konyvmolyolo 2013.01.10. 09:36:45

@ehran:
"Az Abercrombie-val mi történt, az publikus?"
Igazából semmi különös. Ennyi idő kell, hogy rendes minőségben elkészüljön egy ilyen terjedelmű kötet.
Ráadásul Gergő sokat fordít, mást is, az ő idejét is osztani kell.

"Mert az utolsó rész, ha jól tudom, előbb kint volt szürkében, mint papíron."
Akkor ezek szerint nem működik a méltányosság.:)
Kérdés az is, hogy melyik árnyalatú szürke. A végső kiadói tartalom egy az egyben, alternatív fordítás vagy a kiadói munka egy korai változata.
Ennek ismeretében lehet tudni, hogy mi történt.

"Illetve lehet számítani a többi kötet megjelenésére?"
Ez a trilógia lezárult, a következő könyv a Best served cold lesz tőle.

"Az őszintét megmondva, az e-verziót én is szürkében gyűjtöttem be, de azért, mert megvolt a papír, viszont ha kiadnátok újabb könyvét e-ben, szívesebben venném meg úgy."
Sajnos csak DRM-melletti forgalmazással adják az e-jogokat.
Mivel én is úgy gondolom, ennek nálunk nincs létjogosultsága, komoly dilemmában vagyok, hogy ilyen feltételek mellett kihozzuk-e.

Konyvmolyolo 2013.01.10. 09:42:10

@ehran: "Azért ezzel szembeállítanám a fenti felsorolásomból azt az érvemet, hogy olyat állít elő, ami egyébként beszerezhetetlen. Persze, mondhatod, hogy soha nem lehet tudni, hogy mit fognak újra kiadni, lehet hogy előbb-utóbb lesz legálisan is, na de most komolyan erre építsen az ember?"

Ezt én értem, és ez egy hatékony érv a mítoszteremtésben.
De ahogy a gyerekeimnek szoktam mondani, a lemondást is tanulni, szokni kell.:)
Egy csomó dolgot nem kaphatunk meg, ilyen az élet.
A csábítás nagy, tudom. Egyedül az önbecsülés számít itt már.

Konyvmolyolo 2013.01.10. 09:43:58

@Komavary: "De mivel a kiadók úgysem tesznek hozzá semmit. :p"
ez ugye csak vicc? :)

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.01.10. 09:50:39

@Konyvmolyolo: Nem véletlenül van ott a szmájli.

Mindhárman tudjuk, milyen állapotú szürke volt.

Konyvmolyolo 2013.01.10. 10:00:46

@Komavary: akkor jó. :)
Én tényleg nem tudtam. Képtelenség végigbogarászni a tőlünk letöltött könyveket.

Úgy látom, az egyedüli utunk, hogy megbecsüljük az olvasóinkat,
jó könyveket válogatunk, jó minőségben hozzuk ki, tisztelettel fordulunk az olvasók felé.
Aki ezt értékeli, arra tudunk alapozni.
Aki pedig éretlen, az vagy megérik vagy nem.
Majd elválik.:)

ehran 2013.01.10. 10:55:36

@Komavary: Egy pillanatig nem állítom, hogy nincs ilyen. Viszont azt igen, hogy ez a legtöbb esetben nem szándékos, inkább egyszerűen nem veszik észre, hogy megvan már legálisan, és itt akkor jön az a kérdéskör, hogy:
- igen, igazad van, nem lenne lehetetlen megtalálni, csak keresni kellene, de még mindig olyannyira gyerekcipőben jár az egész buli, és annyiszor csalódik az ember, mikor hall egy kedvence megjelenéséről, és keresi a legális e-t, de az nincs; hogy egyszerűen már eszébe sem jut nekiállni egy tucat helyet végigtúrni, hogy megvan-e, hanem egyszerűen feltételezi, hogy nincs, és nem is találkozik vele véletlenül sem, annyira nincs marketingelve. Bejött az, hogy későn kapcsolt a fehér oldal az ebookkal, most már idő, mire visszaszoknak a népek a szürkéről.
- vagy b) eset, hogy mire kijött a legális e-verzió, már kész volt a szürke. Nem tudom, mire van rálátásod, de az is egy időpont, amikor publikussá válik (akár a műhelyen belül, ugye ott is több szint van), és az is egy, amikor elkészül - a kettő között elég sok idő is eltelhet.

szakértőbb 2013.01.10. 11:43:18

@Konyvmolyolo:
OFF

>De ahogy a gyerekeimnek szoktam mondani, a lemondást is >tanulni, szokni kell.:)
>Egy csomó dolgot nem kaphatunk meg, ilyen az élet.
>A csábítás nagy, tudom. Egyedül az önbecsülés számít itt már.

Én meg azt is mondhatnám, hogy aki "kimarad, lemarad", az ilyen lemondásokkal esetleg versenyhátrányba kerulsz a világban. Igy hat az onbecsulést be lehet tenni a polcra... (Ez kicsit olyan, mint a vallás. A szegényeknek magyarazzuk meg, hogy majd jo lesz nekik,a gazdagok meg eljarnak gyonni, oszt' jó van.)

(Itt nem az adott konyvrol beszeltem, nem ismerem ezeket. Tudod mennyibe kerul egy-egy tudomanyos publikacio elovasasa (amire esetleg aztan mint kiderul, semmi szukseged megsem - absztraktbol nem tudhatod) akar 25-30 euro is lehet... Nem, nem, nincs meg a magyar konyvtarakban, hiszen azoknak ennel kevesebbre sincs penzuk... Te nem olvasod el, es hirdetheted, hogy onbecsules. En inkabb elolvasnam...)

Amugy tobbek kozott ezert sem vagyunk versenykepesek azokkal az orszagokkal, ahol a tudasnak van erteke, netan az oktatas fontos. Mert nem ferunk hozza ilyesmikhez (se)

/OFF

ehran 2013.01.10. 11:44:30

@Konyvmolyolo: Bocs, de ezt nem tudom elfogadni olyan esetben, hogy létezik az a könyv, én boldogan fizetnék érte, de a jelek szerint a kiadónak meg nem kell a pénzem. Ő azt mondja, nem éri meg neki foglalkozni a digitalizálásával, más meg megcsinálja kvázi ingyen, akkor én azért erkölcsileg nem érzem magam olyan rosszul.

ehran 2013.01.10. 11:52:38

@Konyvmolyolo: Ööö, bocs, de mivel előbb volt kint szürkében, mint hogy _bármilyen_ formában (értsd papír is) megjelent volna hivatalosan, ez nem a műhelyeken vagy az ő méltányosságukon múlt, ehhez bizony bennfentes ember kellett. Ráadásul ha jól tudom, arra a bizonyos oldalra került ki, amelyikről nem beszélünk, tehát tényleg nem volt hozzá köze a műhelyeknek.

Köszönöm szépen a választ, akkor ha jól értem, papírban mindenképpen folytatjátok a könyveit, ennek örülök, de azt nagyon sajnálom, hogy az elektronikussal kapcsolatban ilyen a jogtulajdonos hozzáállása, tényleg maguk alatt vágják a fát. Meg alattunk is, mert így mondjuk mindannyian rosszul járunk.

ehran 2013.01.10. 11:58:22

@Komavary: Igen, ez igaz, bár olyan feltétel szokott lenni, hogy ingyenesen elérhető művet (MEK pl.) nem lehet digitalizálni a műhelybe; de valóban, nyilvánvaló módon lehet olyat találni, aminek lejárt a jogvédelme viszont még nem elérhető sehol.

Konyvmolyolo 2013.01.10. 12:09:52

@ehran: a kollégáim sztem nem teszik ki. Kikerülhet még a nyomda stúdiójából, ha a nyomdakész anyag került föl.

Mindenesetre az ilyen történetekre mondom, hogy valaki nem a saját kontójára Jani.
Vagy más szóval: idegen tollakkal ékeskedik.

Lelke rajta.

A kiadónak baromira kell a pénzed, de nem döntünk függetlenül. Folyamatosan dolgozunk az -ekönyv jogokon.:)
Van javulás.

Konyvmolyolo 2013.01.10. 12:11:08

@szakértőbb:
"Én meg azt is mondhatnám, hogy aki "kimarad, lemarad", az ilyen lemondásokkal esetleg versenyhátrányba kerulsz a világban. "

Lehet. Akkor sem jelentethetjük meg érvényes szerződés nélkül.
Ilyen egyszerű. Gúzsba kötve kell megtanulni táncolni.:)

ehran 2013.01.10. 12:24:00

@Konyvmolyolo: Egyetértek, tetű dolog volt mindenképpen, csak mondom, ez így tuti nem műhelymunka, sőt volt is miatta felháborodás, akárcsak Martin könyvénél, amelyik szintén túl korán került ki Kanadába, bár az az egyik műhelyből szivárgott ki sajnos, de az is nagy szemétség volt.

"Lehet. Akkor sem jelentethetjük meg érvényes szerződés nélkül."
Szerintem itt most azokról a régi, nagyjából már beszerezhetetlen könyvekről volt szó, amelyekkel nem is akar foglalkozni a kiadó.

szakértőbb 2013.01.10. 13:41:49

@Konyvmolyolo:
Én nem a szituációra reagáltam, hanem a maganember hozzáállásáról irtam a szellemi javak megszerzéséről, hiszen Te is a saját példádat említetted...

Nyilvan nem jelentettek meg semmit ervenyes szerzodes nelkul, nem vitattam.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.01.10. 16:27:39

@ehran:
Akkor konkrétizáljunk: az egyik egy friss Ad Astrás könyv volt (talán a Zoo City?), a másik a Kossuthos Vándorsólyom. Mindkettőről volt pl. itt a blogon is friss bejegyzés, merthogy mindkét kiadó hirdette: sikerült az ekönyvet is egyidőben kiadni.

Ha ez nem üti meg a szintet, akkor mit kéne csinálni? Bannerhirdetést a "műhelyek" belső fórumain? (Amit amúgy sem látna senki az adblocktól :p )

Ezért írtam fentebb, hogy nagyon nagy szükség lenne a türelemre és/vagy egy up-to-date metakeresőre.

@szakértőbb: tudományos publikáció: ha mindenáron x publikácó kell, akkor ott a kontaktcím. Ne keverjük a szezont a fazonnal - a szakcikkeknél nemhogy nem kap pénzt a szerző, hanem legtöbbször fizet is. (Lásd a fenti kommentemet :p). Ez egy teljesen más játszma.

Nem azért csökken a versenyképességed, mert nem olvastál el x krimit, vagy nem töltötted le a legutóbbi hollywoodi sikerfilmet. Sőt.

Konyvmolyolo 2013.01.10. 18:46:02

@ehran: "Szerintem itt most azokról a régi, nagyjából már beszerezhetetlen könyvekről volt szó, amelyekkel nem is akar foglalkozni a kiadó."

Mindennel szívesen foglalkozunk, amire igény van. Főleg, ha nálunk van az anyaga, "még főlegebb", ha még él is a szerződés.

Az e-jogot a back list-re sajnos emberpróbáló feladat megszerezni.

Azt hiszem, kb. egy éve, hogy minden eddigi kiadott könyvünkre elindítottuk a jogkérést, sztem még 10% alatt vagyunk, és jobbára azok mozdultak előre, amivel új szerződé járt print könyvre is.

De ha valamire határozott igény van, jelezzétek, lécci, ráerősítünk. Abercrombie megvan, de DRM-es sajnos.:(

ehran 2013.01.10. 23:46:46

@Komavary: Még egyszer, egy pillanatig nem állítottam, hogy nincs ilyen. De akkor kettébontom: egyrészt sokszor nincs jól megreklámozva/nehezen felfedezhető, hogy megvan legálisan, másrészt ha mégis jól megvan - hát, mint mondtam, az embereket bizony sikerült leszoktatni a legális verzióról, illetve gyakorlatilag esélyük sem volt rászokni, mert nem volt mire. Most bizony kell egy kis idő, mire rutinná válik a legális kínálat böngészése. Ja és még mindig kellene a bővítés, részemről 15 könyvből, ami érdekelne, talán ha egyet megtalálok legálisan e-ben, bár gyakran akkor, amikor már megvan papírban, és bocs, de akkor már nem veszem meg, annyira azért nem vagyok gazdag, hogy kétszer fizessek egy könyvért.

@Konyvmolyolo: Mármint akkor foglalkoztok vele, ha érzitek akkorának az igényt, hogy megérje vele Nektek foglalkozni. A szürkéknél meg elég, ha azt az egy embert érdekli, aki épp ráér valamit szkennelni.
Mikor jelentetné meg valaki újra a régi klasszikus westerneket: Max Brand, Louis L'amour, Hank Mitchum, Ernest Haycox
kalandregényeknél Rejtő "árnyékát": Charles Lorrét (Nagy Károlyt)
krimiknél Earl Derr Biggerst vagy John Dickson Carrt
útleírásoknál Molnár Gábor
ifjúsági könyveknél Emilio Salgari
...
Csak pár példát választottam az engem érdeklőkből, akad a fenti íróktól olyan könyv, amivel 6-8 éve fel vagyok iratkozva az antikvarium.hu-ra, meg vagy 10-15 éve keresem mindenféle antikváriumokban jártamban-keltemben. A jelek szerint ezeket senki nem tartja annyira fontosnak, hogy újra kiadja - akkor miért érezne lelkiismeretfurdalást a szürke zóna, ha ezeket összeszedi és megcsinálja? És a fenti példák ugye csak csepp a tengerben, ezeknél akad jó pár még kevésbé "népszerű" író is.

Konyvmolyolo 2013.01.11. 09:21:18

@ehran: "A jelek szerint ezeket senki nem tartja annyira fontosnak, hogy újra kiadja - akkor miért érezne lelkiismeretfurdalást a szürke zóna, ha ezeket összeszedi és megcsinálja?"

Ez egy érdekes kérdés és sok igazság is van benne.
A "szürke szivárvány" egyik vége.
Különösen akkor, ha valódi értékmentő tevékenységről van szó, ami nélkül a művek feledésbe merülnének, elvesznének.

Itt nem lehet igazságot tenni, úgyhogy meg sem kísérlem.

A jogszerű az, ha az értékmentő megkéri a jogtulajdonos hozzájárulását.
Persze ezt sokszor nagyon nehéz kideríteni, de mondjuk 10-15 percet megérhet esetleg a keresés. Néha ennyi alatt is megvan a kapcsolat, és akkor elég lehet egy e-mail is.

Nehéz ügy.

Konyvmolyolo 2013.01.11. 09:51:13

Nekem egyébként konkrét élményem is van azzal kapcsolatban, hogy a papírkönyvet nem teszi tönkre (vagy nem feltétlen) a warez.

A Tesókódex kiadásának története következik.:)

Én szeretem a HIMYM-t és amikor rátaláltam a Bro Code-ra, gondoltam, érdemes lenne kiadni.
Röpke guglizás után azonban megtaláltam egy pdf-et magyar fordítással (nem is rosszal), tökéletesen betördelve, pdf-ben.
Ehhez tényleg csak egy keveset lehetett már hozzátenni a kiadó oldaláról, mert a fordítás mögül azért hiányzott egy jó szerkesztő munkája. De mondom, anélkül is egészen rendben volt, sok kiadó szövege nem üti meg azt a mércét.:)
A vicces, hogy az alkotó bele is írta az impresszumba az elérhetőségét.:)
Mondjátok meg, mit csináljak vele?:)

Kicsit elment akkor a kedvem a megjelentetéstől, mondván, ha ez így elérhető, nem lesz bolond, aki megveszi a könyvet.
Le is tettem róla.

De jött egy "égi jel".:)
Egy fiatal barátom is figyelmeztetett, hogy van ez a könyv és még egy zsenit is tud hozzá, és boldogok lennének, ha lefordíthatnák.
Kértem próbafordítást és beleszerettem a fiúk munkájába.
Így került végül Gyurkovics Máté és Pusztai Péter kezébe a könyv.
Olyan jól dolgoztak, hogy félretettem minden aggodalmamat, hiszen ha nem is jön be a könyv, ezért a produkcióért már érdemes kockáztatni.

Ez persze megint a "rózsaszín egyszarvú" hozzáállásnak tűnhet, de az én döntéseim sokszor születnek "rózsaszín egyszarvú"-alapon és eddig még nagy vonalakban bejött ez a módszer.:)

Ez esetben is. A könyv igazán szépen fogy és én büszke vagyok rá.
A warez verzió nem tette tönkre.

Persze ellenpróba sosincs, nem tudhatjuk, mi lett volna, ha nincs az illegális verzió, kevesebbet vagy többet vásárolnának az olvasók, de ha többet is, nekem ez a kimenet végül is megfelel.
A lemondást is meg kell tanulni végül is.;)

ehran 2013.01.11. 10:44:09

@Konyvmolyolo: Jelentem abból én is vettem egyet, bár igaz, ajándékba. :)
Egyébként remélem világos, hogy bár most veled vitázom, de nem veled van "vitám", vagy a többi, itt is aktív kiadóval, akik tényleg komolyan próbálkoznak az ekönyvkiadás területén; részemről maximális respect ezeknek a kiadóknak, és sok sikert kívánok a továbbiakban is.

"A jogszerű az, ha az értékmentő megkéri a jogtulajdonos hozzájárulását. "
Ez is igaz, én egy Kishont Ferenc-novella kapcsán ezt le is játszottam az özvegyével, valóban nem feltétlen lehetetlen feladat.

Konyvmolyolo 2013.01.11. 13:32:32

@ehran: :) az is valami.

Én meg nem vitatkozom, csak igyekszem megvilágítani a másik oldalt.:)

Na, szuper. Respect.

ekat 2013.01.30. 19:12:20

Hoztam egy árnyalatot...

He’s often derided as a hack, a second-rate talent, an obnoxious huckster. But Joe Konrath has laughed all the way to the bank, raking in $1 million in royalties since 2009 from his mystery, thriller and horror books.

Despite his success, Joe is better known for how his books are published, rather than the books themselves. And Amazon’s Kindle figures prominently in this story.

After leaving Chicago’s Columbia College in 1992, Joe spent the next dozen years writing nine manuscripts and collecting 500 rejections for them.

His 10th book was the charm. Whisky Sour was picked up by Hyperion, launching his series featuring Lieutenant Jacqueline “Jack” Daniels of the Chicago Police Department.

But Joe was irked. He still couldn’t find a publisher for his first nine books. Not Hyperion, not anybody.

So, rather than watch his manuscripts collect dust for another dozen years, he published them himself using Amazon’s Kindle self-publishing website. That’s when he really started selling books, and folks in the literary world finally noticed him. But a lot of them didn’t like what they were seeing.

Traditions die hard. Hundreds of authors and agents railed against Konrath’s insistence on publishing his own work, arguing that no professional stoops to self-publication. Period, end of story. As author Mike Cane put it, “Well, it seems Konrath is still smarting over novels 1-9 and is still shocked they weren’t good enough.”

To counter his critics, Konrath started a blog, A Newbie’s Guide to Publishing, where he dispenses advice to fledgling writers.

To distill Konrath’s advice to three sentences, it’s this: Authors must take responsibility for their own success or failure. Don’t wait for someone else to champion your book because the odds are, nobody will. So, once you’ve polished your manuscript, get off your duff, rattle some cages, and bang on enough doors until it’s published — or do it yourself.

It’s hard to argue with Konrath’s results. Instead of making a nickel or two for each of the mass-market paperbacks his publisher might sell, he’s made a dollar or two for each Kindle book. And instead of selling a measly ten or twenty thousand paperbacks like before, he’s moved hundreds of thousands via Kindle. And he’s done it with the same manuscripts every traditional publisher in the country left in their slush pile.

Joe is still at it, writing and publishing more books. Today’s top pick is The List, which he self-published in 2010 on the Kindle and in paperback using Amazon’s CreateSpace service. It’s a technothriller, a departure for Konrath. As you might expect, a lot of people love it, and a lot of people hate it.

“There will always be people who don’t like you, and don’t like your books,” Konrath says. “Ignore them. Trust me, it is liberating to be free of the opinions of strangers.”

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.01.30. 20:03:24

Büntetésül próbálj meg elolvasni egy Konrath könyvet.

Tantras 2013.05.04. 06:30:05

@Konyvmolyolo:
Mintha megtört volna a nagy lendület. Nem nagyon találom azt a nagy választékot, amit e-könyv téren vizionáltál.

Konyvmolyolo 2013.05.04. 07:07:09

@Tantras:
valóban akadt némi problémánk. De dolgozunk a megjelenésen.
Hamarosan jövünk hírekkel.
Köszönöm az érdeklődésedet.

danesdzsu2 2014.02.03. 17:52:12

@szakértőbb: Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy amennyiben fogyasztható áron jó minőségű szolgáltatást kapnak, az emberek leállnak az illegális letöltéssel.
Ami fontos: először kell a jó minőségű, fogyasztható árú szolgáltatás.

danesdzsu2 2014.02.03. 17:59:28

@Dworkyll:
"Ki a vihar mondta volna meg, hogy a Szürke ötven árnyalata ekkorát fog durranni, pedig szerintem minden benne van, ami a tuti _bukáshoz_ kell?"
Én, mert az eredetije nagyon népszerű volt a fanfiction-ök közt.

szakértőbb 2014.02.03. 20:57:48

@danesdzsu2:

"Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy amennyiben fogyasztható áron jó minőségű szolgáltatást kapnak, az emberek leállnak az illegális letöltéssel."

Ezt azért nem ártana alátámasztani valami ténnyel. Mert ez szimplán nem igaz:-P Még az sem biztos, hogy csökken az illegális letöltések száma, max. növekszik a legális vásárlásoké:-)

Amúgy picit furi egy évnél régebbi megszólalásra reagálni, pláne ilyen tévesen:-)) Azért köszi az optimizmusodat:-)

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2014.02.03. 23:38:44

@szakértőbb: Jobb később, mint soha ;-)

@danesdzsu2: Bocs, ez így kevés. Olyan attribútum kéne, amivel elsőre be lehet lőni, hogy egy adott cím húzócím lesz-e vagy sem.

danesdzsu2 2014.02.04. 12:24:08

@szakértőbb: Sose késő:)

Nagyrészt személyes megfigyelés. Amikor a Google Marketről nem vásárolhattál Magyarországról, minden Androidos telefon tele volt warezzel. Mostanra alig találkozok ilyennel.(és nem azért, mert Play lett:) )

A Steam is elég sok játékot el tud adni. Az emberek hajlandóak fizetni értük, pedig ingyen is letölthetnék őket.

Sajnos a könyvpiac bonyolultabb helyzetben van. Magam sem fizetnék ki több ezer forintot egy már meglévő könyv ebook változatáért, új megjelenésű könyvből pedig, szégyen-gyalázat, nagyon kevés érdekel. A fenntartható modellhez pedig gyorsan kell a sok vásárlót megszerezni.

De a hiba biztosan nem abban van, hogy az emberek nem hajlandóak pénzt kiadni olyasmiért, amit nem igazán tisztességes módon, készpénzkiadás nélkül is megszerezhetnek.

danesdzsu2 2014.02.04. 12:26:44

@Dworkyll: sajnos univerzális receptet nem tudok mondani, de a Master of the Universe híre még hozzám is eljutott, pedig én még a közelében sem jártam a fanfiction-öknek. Emiatt biztos voltam benne, hogy siker lesz belőle.

szakértőbb 2014.02.04. 12:58:57

@danesdzsu2:
Szia!

Hát olyan kategória, hoyg személyes megfigyelés, nincs:-P De ha mégis, akkor az én személyes megfgyelésem teljesen mást mond, mint a Tiéd.

Azt nem tudom, miért kevered ide a telefont, meg a játékokat, (szerintem mellébeszélés céljából). De arra meg az a válaszom, hogy nem hiszem, hogy sok ember venne appokat rá, egész pontosan kb. 0 ilyennel találkoztam... (Ha nagyon megerőltetném magam, valószínűleg ki tudnék találni eg olyan embert, aki vett. És ahogy nemrég egy cikkben olvastam is, ennek nem elsősorban a warez az oka - hanem az emberek inkább használnak ingyen gyengébb programokat, mint hogy fizessenek egy nagyon tudásúért...

>De a hiba biztosan nem abban van, hogy az emberek nem >hajlandóak pénzt kiadni olyasmiért, amit nem igazán >tisztességes módon, készpénzkiadás nélkül is >megszerezhetnek.

De, a hiba abban van: 'magyarember' ekönyvért nem fizet...
Egyszer már javasoltam egy 'kiinduló megoldást': indítsunk egy mozgalmat, vegyen mindenki egy darab (1 azaz egy) ekönyvet, hogy legyen a százezer ebook-olvason és millió tabon és okostelefonon 1 azaz egy darab legális ebook. Az 1 millió eszközzel és 1000 Ft/db ekönyvvel számolva 1 milliárd forint. Abból lehetne magyar ekönyvpiac.
Ha netán valaki azzal a "jó kifogás sose rossz"-szal érvelne, hogy "de nincs olyan könyv, amiért Ő fizetne", pedig annyira de annyira szeretne - válaszom, akkor nem kell venni, elég ha az ezer Ft hozzájárulást elutalod, aztán akkor elhiszem a fenenagy jó szándékodat...

Na, szóval eddig még ebből a mozgalomból sem lett semmi.
És még van pár történetem a fenti érvekről... Erre azt mondom, hogy szerintem nem akarnak fizetni (amúgy hidegen hagy persze, én csak az érvet akartam kicsit megingatni).

Egy gűnyos (bár nem Neked célzott) kérdés a végére: Fiúk, mikor jön az Amazon? :-PPP
Mer' tavaly annyira, de annyira jött, hogy sokan pelenkát húztak:-)
Na, Good luck!

danesdzsu2 2014.02.04. 13:17:52

@szakértőbb: A hiba biztosan nem abban van, hogy az emberek nem hajlandóak pénzt kiadni olyasmiért, amit nem igazán tisztességes módon, készpénzkiadás nélkül is megszerezhetnek. Igenis hajlandóak, erre hoztam példákat. A valóságból.

A magyaremberezés hatására inkább abbahagyom. Sok sikert.
süti beállítások módosítása