Állandó rovatok

A RADAR az e-könyv olvasó blog "kis-színes" híreinek társasági gyűjtőposztja. Ha találtál valami témánkba vágót, firkáld ide. Ha izgalmas új könyvmegjelenésbe futottál, oszd meg velünk a KÖNYVRADARon. Köszönjük, a műfaj nevében.

Ha eladó készüléked van, vagy használt kütyüt keresel, a KERES-KÍNÁL rovatunkat ajánljuk figyelmedbe.

Ha valami nyomja a lelked, ha összemérnéd az érveidet másokéval, gyere a DÜHÖNGŐbe. Belépés csak gumicsontokkal.

A fölösleges konfliktusokat elkerülendő megköszönjük, hogy tiszteleben tartod az E-tikettünket.

Ha adakozni akarsz, itt megteheted:

Jelenleg 45.700 HUF-nál járunk. Amire használni fogjuk: blogtalálkozó, wiki, saját domain. Nagyjából ebben a sorrendben :-) Jelképes díjazások: a legjobban pörgő e-könyveknek (Nobel Pizza, 2012-ben három darab), a legszebb ekönyveket készítő műhelyeknek (Szépség Pizza,  2013-ban, három darab).

GYIK - Szerszámosláda

Aki még csak most kezd barátkozni a villanykönyvekkel, kezdje a tájékozódást a GYIK rovatban.

Vannak még:

Válassz és rendelj Kindle-t innen

Mobipocket (prc) gyártási okosságok (Kindle, Kindle for appok)

Epub (Koobe, Nook, iOS, Android) gyártási okosságok kezdőknek és haladóknak 

Kiváló szótárak mindenre, ami bírja.

Sok Kindle trükk.

Kiváló magyar metadata-kollektorok a Calibréhez

Eszközismertetők

Boltismertetők

 

Utolsó kommentek

Címkék

1150 (1) 214 (1) 3g (4) 4700 (1) 600 (1) a9 (1) adamobooks (2) adásvétel (1) ADE (1) adobe (8) ad astra (18) áfa (12) agave (30) ajándék (5) akció (12) aldiko (1) alex (1) alexandra (4) állás (1) amazon (67) android (11) angol-magyar (1) animus (1) antikvárium.hu (1) antireklám (1) apad (1) app (5) apple (17) archiválás (1) asus (1) athena (1) athenaeum (1) atlantis (2) aura (7) avana (1) azw (1) banks (1) Baráth Kati (2) barnes&noble (14) beagle (2) bebook (2) bebook2 (1) bejelentés (3) bemutató (8) biblieteka (2) bigyó (1) blog (1) blogbuli (2) blogtalálkozó (2) bme (1) bookandwalk (4) bookdesigner (2) bookeen (3) bookgem (4) bookline (9) bookmarklet (1) boox (4) budapest noir (1) büntetés (7) calibre (4) Canvas (1) céghírek (1) ces (1) cikkajánló (4) clara (3) cloud (3) co2co (1) coelho (1) cool er (2) crowdfunding (1) crunchpad (1) csőd (1) cybook (8) dedikálás (2) deltavision (1) dibook (16) digitalbooks (12) diploma (1) disney (1) diszlexia (1) doctorow (1) dr1000 (1) dr800 (2) dragomán (1) drm (36) e-könyv (1) e-könyvészet (8) e800 (1) ebooks in Hungary (1) eclassic (5) eclicto (2) édesvíz (3) edge (1) edition 2 (1) eebook platform (1) egyesülés (2) ekm (43) ekönyv-terjesztés (3) ekulturaTV (2) elméleti kérdések (89) ELTE (1) enciklopédia kiadó (1) entourage (1) epub (68) epubcheck (2) események (9) eslick (1) etikett (1) EU (4) e gyetem (4) e könyv (19) e könyvesbolt (40) e könyvtár (3) e könyv formázás (8) e papír (12) fapados (1) fapadoskönyv (9) felmérések (21) firmware (4) fizetés (1) flepia (1) flightcrew (1) fontok (8) forgatókönyv (1) forma (3) formátum (5) fórum (3) frankfurt (2) frissítés (3) fujitsu (1) fumax (2) GABO (3) galaktika (7) galaxytab (1) garancia (1) Gitden (1) gloHD (1) goldenblog (1) goodreader (2) google (5) Grecsó (1) gyakorlati kérdések (68) gyártástechnológia (32) H2O (4) hachette (1) hack (2) hanlin (3) hanvon (4) harlequin (3) hármas könyvelés (4) harry potter (2) hvg (1) ibooks (3) icarus (1) idaságok (1) idpf (2) indesign (1) infografika (2) ingyen (1) introverziók (24) ipad (18) ipad mini (1) ipaq (1) iphone (3) ipubs (7) irex (5) iriver (4) irodalom (2) ismeretterjesztés (4) ismertetők (1) itunes (1) japán (1) játék (2) java (1) javascript (1) javítás (2) jegyzetelés (3) jelenkor (1) jókívánság (2) jótékonyság (3) jumbo (1) karácsony (7) képek (1) képregény (2) keres (1) kickstarter (1) kiegészítő (9) kínál (1) kindle (67) kindlegen (2) kindle dx (6) kindle fire (3) kindle wifi (5) kisepika (2) kleinheincz (5) kloos (1) kobo (21) kölcsönzés (1) kondor (3) konteo (1) könyvajánló (6) könyvesbolt (1) könyvhét (19) könyvkiadás (119) könyvmolyképző (9) könyvtár (6) könyvterjesztés (3) koobe (36) kötelező olvasmányok (1) közlemény (2) közösség (27) kritika (1) lámpa (3) laputa (1) lendink (1) libri (8) líra (2) Lithium (1) lrf (1) lrx (1) ludas matyi (1) magvető (3) makró (2) marketing (2) marvin (2) média (4) mediamarkt (1) megvilágítás (1) mek (4) mese (3) mesemasina (2) metaadat (1) micropayment (1) microsoft (2) middleware (1) mintakönyv (1) mkke (3) mobi (3) mobipocket (20) moly.hu (2) móra (1) msi (1) mu (1) műfaj (1) multimédia (1) multimediaplaza (31) n516 (1) ncore (1) nds (1) neal stephenson (1) nekrológ (1) német-magyar (1) networkshop (3) nook (7) nook2 (3) novella (2) oasis (2) oaxis (1) office (2) oktatás (2) olvasási nehézségek (2) omikk (1) one (1) onyx (9) openinkpot (1) Oravecz Nóra (1) orosz-magyar (1) összeesküvés (1) oszk (3) palm (1) pályázat (10) paperwhite (12) paradigmaváltás (1) paypal (2) pda (3) pdf (11) PearlHD (1) pendrive (1) pizza (2) plastic logic (4) plugin (1) pocketbook (16) podcast (2) popper (1) portal press (2) pottermore (1) prc (15) pre (1) premier (2) publio (5) rádió (4) Rajaniemi (1) rakuten (1) reb (1) rejtő (1) reklám (58) reMarkable (3) reMarkable2 (3) rendelés (2) re poszt (12) riport (1) rss (2) rtf (1) samsung (2) scalzi (7) scida (1) scribd (1) scribe (1) Semmelweis (1) SendToKindle (2) sf (12) sfmag (4) sfportal (18) sigil (2) sipix (1) slideware (1) sony (22) spanyol-magyar (1) specifikáció (2) spiritualitás (1) spotify (1) stanza (8) stardict (2) story (1) streaming (1) syllabux (1) szakdolgozat (1) szellemhadtest (1) szerkesztés (2) szerviz (1) szerzői ellentételezés (3) szerzői jogok (1) szerzői kiadás (6) színes (4) szótár (3) tab (1) táblázatok (1) tablet (10) tankönyv (1) tarandus (4) tarda (1) teaser (1) telefon (1) telekom (1) teszt (66) textr (17) tft (7) tilos (5) tok (2) tor (2) történelem (2) touch (2) txtr (6) typotex (4) t com (14) ulpius (10) üzleti modell (1) vásárlás (11) vegyesfelvágott (14) vendégposzt (4) verseny (5) vízpart (2) vizplex (3) vodafone (3) voyage (4) w3c (1) warez (14) wayteq (1) webáruház (1) web tablet (3) wifi (3) wiki (1) wisereader (1) word (2) xhtml (2) xml (2) yotaphone (1) zinio (1) zsoldos-díj (1) Címkefelhő

Linkek - források

A barátaim, innen onnan

Lopásetika

2014.12.09. 11:13 Dworkyll

Diszklémer

Nem vagyok jogász. Az itt következő fejtegetések a személyes véleményemet tükrözik, nem pedig a hatályos jogszabályok szerint előírt magatartásformákat. Mindent tudó sem vagyok. Minden észrevételt és kiegészítést szivesen veszek.

Intro

Egy jó barátom küldte az alábbi levelet:

Neked mi az allaspontod azzal, hogy valaki, aki birtokolja a konyveket (fizikai formaban) de nem akarja kulon megvenni az ekonyveket (pl. mert ki se adtak hivatalosan)

Mennyire elitelendo szerinted, ha csak kvazi ‘ellopva’ letolti?

Ilyenformán még nem írtam a témáról, de érdemes végiggondolni, hogy hol tartunk most, mik a lehetőségeink, és ezekből mi az etikus, és mi nem.

Alapjogok

Először nézzük meg, hogy mit tekinthetünk a-könyv ügyben (meg egy kicsit általánosabban a digitális tartalom előállítása és fogyasztása körül) "alapjognak:

  • A tartalom előállításában résztvevőnek (író, fordító, szerkesztő, korrektor ... kiadói értéklánc) joga, hogy a munkájáért, közreműködéséért ellentételezzék.
  • Az olvasó (a fogyasztó) joga, hogy eldöntse,  a saját részére mit tekint elfogadható árnak. Fogyasztani nem kötelező, ellentételezni a fogyasztot javakat előállítókat viszont igen.
    • Ennek mértékéről lehet vitatkozni. A borítóárat csak időzavarban szenvedők fizetik ki, online rendelésekkel simán lehet kedvezményekhez jutni, de lehet várni arra is, hogy egy adott cím felbukkanjon a Könyvudvarban pl., vagy antikváriumokban. Vagy a könyvtárban.
    • Azt viszont nem tartom etikusnak, hogy valaki "ez nekem nem ér ennyit!" felkiáltással tegye zárójelbe az ellentételezést, és fogyassza tovább lelkesen a kifizetetlen könyveket.
  • A kiadó joga eldönteni, hogy milyen címet és mennyiért hoz forgalomba.
  • Az olvasó joga eldönteni, hogy milyen címet mennyiért vesz meg (vagy olvas el, a barátjától vagy a könyvtárból kölcsönözve).
  • A kiadó joga eldönteni, hogy egy adott anyagot, milyen formában, milyen külalakkal jelentet meg. (Nyilván bevételt akar maximalizálni, és ebben benne van, hogy milyen gyártási költségeket engedhet meg magának. Végtelen pénzből végtelen szép könyveket lehet csinálni, de ki fogja azt megfizetni?)
  • Az olvasó joga eldönteni, hogy az ellentételezés után, milyen formában fogyasztja el az adott tartalmat. Ülve vagy fekve, lámpánál vagy napfénynél, papíron vagy elektronikusan.
  • A kiadó kizárólagos joga, hogy terjesztési célból példányt többszörözzön.
    • És ő számol el a többszörözéssel a jogtulajdonos felé
    • Nincs joga terjesztési célból többszörözni sem a nyomdának (ha erre nem a kiadótól kap megrendelést), sem egy könyvtárnak, sem egy egyszerű olvasóknak (ha erre a kiadó/jogtulajdonos nem ad explicit engedélyt, pl. a Creative Commons licencek használatával).
    • A második két esetben viszont etikusnak gondolom, ha a fogyasztás vagy megjelenítés céljából, és korlátosan egy könyvtár vagy egy olvasó magának digitalizál.

Ilyen volt

Ne felejtsük el, hogy honnan jövünk. Évtizedeket töltöttünk a hiánygazdaságban, és egy ideológiai alapon, központilag vezérelt "tartalompiacon", amikor nemcsak az olvasók, de a kiadók sem álmodhattak a fent felsorolt alapjogokról. Ennek megfelelően volt egyfajta egyfajta morális alap arra, hogy az ezért vagy azért nem elérhető címekből az olvasó "kiszolgálja magát". Lásd szamizdat, vagy az egyáltalán nem politikai indíttatásból, de feketén másolt anyagok.

A rendszerváltással bizonyos körülmények változtak, leginkább hogy a politikai korlátokat felváltották a gazdaságiak: bizonyos címek azért nem jelentek meg, vagy tűntek el nagyon gyorsan, mert egyszerűen nem termelték meg az elvárt ellentételezést a kiadóiknak. Ez a logika a mai napig él, és bizonyos szempontból rányomja a bélyegét az ekönyv-piacra is. Az utóbbi pár évig azért nem volt egyáltalán e-kiadás, mert (a másolástól való félelmen túl) az elérhető megtérülés látszata is hiányzott.

Azaz ha valaki elektronikusan akart volna olvasni, esélye sem volt, csak feketén digitalizálni, vagy így készült anyagokat keresni.

Ilyen lett

A régebben megjelent, de azért kurrensnek tekinthető könyvekből szerintem sajnos nem nagyon lesz legális digitális változat, a vélhetőleg alacsony fogyás sajnos üzletileg kérdőjelezi meg a nem annyira csekély befektetést, mert ugye mindenki nagyobbat akar harapni az e-tortából. Jelenleg ebben a státuszban parkol két nagy kedvencem is, Iain M. Banks és Christopher Moore korábbi művei várják, hogy kitörhessenek az illegalitásból, miközben az új megjelenések már hál istennek elérhetőek a boltban is. Van azért ellenpélda is szerencsére (és megint a sci-fi rajongók jártak a legjobban), Philip K. Dick és Bradbury életmű szinten érhetőek el elektronikusan. Hiába, ők már klasszikusok.

Az új megjelenések azonban szépen jönnek elektronikusan is, mint pl. John Scalzi, és remélem ez így is marad. Ehhez viszont a vásárlók is kellenek.

Akkor most?

Nézzük akkor az egyszeri olvasó lehetőségeit és azok morális tartalmát:

  • Lát egy címet, megveszi és elolvassa: NAGYON OKÉ :)
  • Lát egy címet, megveszi de nem olvassa el. OKÉ, de minek?
  • Van egy címe papíron de elektronikusan szeretné olvasni, ezért bedigitalizálja vagy letölti: szerintem OKÉ
  • Nincs egy címe, elolvasni szeretné, de megvenni nem.
    • kölcsönözni könyvtárból: OKÉ (a közreműködők megkapták a kompenzálást)
    • kölcsönkérni egy baráttól vagy családtagtól: OKÉ (a közreműködők megkapták a kompenzálást)
    • letölteni ingyen: NEM OKÉ
    • kérdezés nélkül lenyúlni a haver polcáról NEM OKÉ (Nem, könyvet lopni nem bocsánatos bűn).
  • Lát egy címet, de nem tudja, hogy tetszene-e, ezért nem megveszi, hanem letölti és elolvassa: NEM OKÉ.
    Itt álljunk meg egy szóra. Egy: ha valaki megnéz egy pocsék filmet a moziban, vagy egy rossz meccset, az után sem kérheti vissza a pénzt. Kettő: végtelen lehetőség van olvasás/vásárlás előtt tájékozódni. 

Innentől kezdve elég álszentnek érzem azt a mondást, hogy először el kell olvasni valamit, és ha majd megtetszik, akkor esetleg ki is fizeti az illető, különben meg megspórolt egy "fölösleges" kiadást.

  • Lát egy címet, letölti, elolvassa, megtetszik. Utána megveszi. Így már OKÉ, bár ettől a sorrendtől egy kiadó nyilván nem lesz boldog.
  • Lát egy címet, megvenné, de nem kapható, ezért letölti. VITATHATÓ. Egyrészt illik kimeríteni a legális beszerzés lehetőségeinek a keresését: antikvárium, könyvtár, haverok. Másrészt illene megtenni azt a bizonyos első alapjogban emlegetett kompenzációt. A könyvszakmában dolgozók nem agyonfizetett megszállottak, pl. egyet sem láttam piros Ferrariból kiszállni. Sok ok miatt, de az ágazat forráshiányos, megérzi, ha egy adott cím nem termeli ki a költségeit sem. És akkor bizony azokat a sorozatokat a kiadók el fogják kaszálni, a rajongók végtelen bánatára.
  • Van egy (elektronikus) címe, és nagyon bejön neki.
    • Lő róla egy facebook posztot vagy egy blogbejegyzést: NAGYON OKÉ. :) Nem magyarázom.
    • Elküldi a példányt a barátainak, családtagjainak: VITATHATÓ. Egyfelől ugye akárkinek kölcsönadhatom a könyvemet, vagy el is ajándékozhatom. Papírkönyvnél ugye nincs példánytöbbszörözés, elektronikusból viszont nyilván igen. Ez kicsit cinkes, de egyrészt elkerülhetetlen, másrészt elvileg olyan nagy kárt nem okoz feltétlenül. 
    • Felteszi a példányt egy publikus oldalra/filemegosztóra. NAGYON NEM OKÉ. Egyfelől ugye elvágja az ellentételezéstől a közreműködőket, amivel először velük szúrt ki, viszont utána a kiadó nagyon könnyen találhatja magát abban a helyzetben, hogy pl. egy adott szerzőt vagy sorozatot nem tud, vagy nem akar tovább a portfóliójában tartani. Volt már ilyenre példa, és a könyv-warez a legsötétebb forgatókönyvek szerint ehhez vezet.
  • Van egy (elektronikus) címe, és borzasztónak találja.
    • Lő róla egy ekéző FB posztot vagy blogbejegyzést: OKÉ. Véleménye mindenkinek lehet.

 

Verdikt

A könyvbiznisz szerintem egy jócskán kivéreztetett, a megszállottak munkája nélkül nagyon könnyen bedőlő terület. És nemcsak üzlet, de kultúrmisszió is. Ebben a kontextusban a kultúrafogyasztóknak nem szabadna egy pillanatra sem elfelejteni a szállítók kompenzálását:

  • keresni kell a beszerzés legális lehetőségeit
    • van három komoly e-könyv-bolt, van a moly.hu, ami egyre ügyesebben jelzi ki, hogy mit hol lehet megvenni.
    • be kell nézni a kiadói oldalakra, webshopokba
    • barátkozni kell a könyvtárakkal, ők is keresik a helyüket a jövőben, nem is ügyetlenül
  • nagyon káros, ha valaki az ellentételezésmentességet teszi lehetővé (és mondjuk a lopott ingyentartalommal a saját fizetős bannerjeit értékesítve téríti el a bevételt)
  • mindenki azt támogat a vásárlásával, akit akar. Vásároljunk tudatosan. Aki pl. nem akarja támogatni a nagykereskedők rendszerét, az vásároljon a kiadóktól közvetlenül. Boldogan fogják kiszolgálni. Aki nem akarja támogatni a postát, az vegye át a csomagjait személyesen.
  • ha valaki kompenzálás nélkül élvezte mások munkájának a gyümölcsét, legalább próbálja meg azokat kompenzálni: vegye meg utólag; a barátainak ne magát a művet, hanem a bolti linket küldje tovább

Ha elapad a fogyasztók által képviselt vásárlói ellentételezés, akkor rövid távon először csak egyes könyvek és sorozatok kerülhetnek bajba, hosszú távon viszont visszakerülhet a könyvkiadás azokba a bizonyos "központosított kezekbe", akik manapság szeretnek olyan intimen bevonódni az átlagpolgárok mindennapjaiba, és olvashatjuk majd jól a Kerényi Imre összest. Ha lehet, ezt kihagynám.

 

39 komment

Címkék: warez elméleti kérdések

Doktor Mouse: A lelassult Paperwhite esete

2014.12.03. 08:40 Dworkyll

Név: Paperwhite I, v5.3.3

TAJ szám: 1812030015

Háttérkörülmények: Jailbreak, JBPatch 3.2.1 a margó egyedi beállításához, Collection Manager az automatikus leltárkészítéshez, BackDoorLock, hogy az előbbi extrák működőképesek maradjanak. Tárolt dokumentumok száma ~300, 97% natív prc, néhány mobi, azw, és pdf. Több kifejezetten komplex tesztpublikáció.

Tünetek: Jelentősen megnövekedett reakcióidő az érintésre, lassú és hektikus lapozás. A páciens sokat veszített a munkaképességéből, jóformán teljesen használhatatlanná vált, de mégsem állt le teljesen. (A páciens korábban híres volt arról, hogy hasonló képességű társainál gyorsabban és megbízhatóbban dolgozik. Még az utódgeneráció is csak árnyalatnyit tudott javítani a sebességen.)

Terápia: Az első szakaszban az érintőkijelző állapotát vontam be a vizsgálatokba. Az érintőképernyők komoly funkciózavarba kerülnek, ha állandó ingernek vannak kitéve, pl, mert egy szösz a perem alá szorul, vagy ha a felület túl piszkos, esetleg elzsírosodott. Ezért az első lépésben a kijelző teljes és alapos tisztítását rendeltem el. Ez hozott javulást, de csak elenyésző mértékben.

A második szakaszban annak próbáltam meg a nyomára jutni, hogy mi okozza a lassulást, ha a kijelző amúgy rendben működik, és más funkcionális zavart sem lehetett kimutatni. Az közismert, hogy a páciens munkakörébe tartozik a rábízott publikációk teljes, szó szerinti indexelése. És a szakirodalomból ismert, hogy bizonyos speciális esetekben ez az indexelés (ami amúgy a háttérben fut) végtelen ciklusba kerülhet, ha valamilyen sérült publikációra fut rá. Ez pedig processzoridőt von el a normális működéstől, illetve jelentősen megemelheti az áramfelvételt (csökkenti az akku futásidejét). Elkezdtem azt vizsgálni, hogy mikor bukkant fel először a lassulás, összefüggésbe hozható-e valamely újonnan feltöltött publikációval.

Ekkor derült ki, hogy az utolsó publikáció bizony korrupt, a feltöltés előtt még volt benne ncx, ezt azonban a páciens már nem találta. Letöröltem az utolsó pár file-t (és ha már ott jártam, töröltem egy csomó régi szemetet és demót is), amitől a tünetek elmúltak.

Zárójeletés: Nem csak a tünetet illik kezelni, hanem hasznos, ha feltárjuk a tünetet kiváltó okot is. A publikációk alapból rendben voltak, azok más eszközökön remekül mutattak, a sérülés legkisebb jele nélkül. A problémás esetben viszont egy gyanús viselkedésű USB kábel került a látókörbe. Ez ugyanis hajlamos volt töredékmásodpercekre megszakadni (a számítógép - ha észrevette - jelezte, hogy a periféria eltávolításra került). Nem bizonyítható, de valószínűsíthető, hogy a másolás során történt valami, amitől a publikáció már sérülten került fel az olvasóra, és ez okozhatta a működésbeli anomáliákat.

Javallat: Ha ismét felmerül a lassulás, ellenőrizni kell az utoljára feltöltött publikációkat. Továbbá kerülni kell a nem megbízható hardverek és kábelek használatát.

 

Dr. Mouse

P.H.

 

5 komment

Címkék: gyakorlati kérdések paperwhite

Résjátékosok

2014.11.22. 23:48 Dworkyll

Intro

Közeledik a karácsony, és ilyenkor kicsit jobban nyílnak a pénztárcák. Kedvenc forgalmazóink pedig próbálkoznak, hogy valami újdonságot villantsanak ezen nyugodt kis piacon. Mert azt látni kell, hogy ha valakinek van már egy jól bevált olvasója, akkor azért olyan nagyon nem érdemes évente upgradelni. Még Voyagerre sem ;-) 

A piac dinamikája emlékeztet a Paperwhite bejelentésére, az Amazon gurít egy nagyot az ősszel, és ameddig a következő év első hónapjaira ideér az újdonság, a helyiek rárepülnek a megemelkedett elvárásokra valami olyannal, ami még nem volt, vagy ami éppen az Amazonnak sincs. A legjobb példa erre manapság a Pocketbook. (Nekik még vízálló vasuk is van ;-)

Pocketbook Ultra

Azt tisztelem a Pocketbookban, hogy bár a méretük töredéke a "nagy" márkáknak, döbbenetes erővel innoválnak. E-inkes termékpalettájuk lényegesen nagyobb, mint akár az Amazoné. Az 5"-os Mini ugyan kifutott, de van már pl. 8"-os olvasójuk és készülnek egy 13,3"-assal is.

Itt az első versenyzőnkre a Pocketbook Ultrára mondhatnánk, hogy "klasszikus", 6"-os megvilágított, nagyfelbontású érintőkijelző. A PocketBooktól megszokott funkcionalitás: WiFi, MicroSD kártyahely, DropBox integráció, egy raklap alkamazás, közte pl. RSS olvasó és sakk. Két dolog azonban kiemeli a mezőnyből. Az egyik, hogy valami döbbenetesen kicsi, a 6"-os kijelző ellenére alig nagyobb, mint anno a Mini volt. A másik, hogy a furmányos fejlesztők raktak bele egy nem is rossz kamerát. Na azt használni igazi misztikum, mert a kamera ugyan jó, de ez csak akkor derül ki, amikor a képeket "előhívjuk". Ha valamire, akkor a kamerával való célzásra, de főleg a "pillanat elkapására" az eInk tökéletesen alkalmatlan. De nem is ez a fő célja ennek a kamerának, hanem hogy szükség esetén nyomtatott szövegből elektronikus változatot állítson elő, ugyanis OCR alkalmazás is van benne. Kezelni nagyjából annyira komfortos, mint videót vágni egy kamerán, de elvileg lehet. Bölcsész-kémeknek még jól jöhet ;-), csak legyen a forrás jól megvilágítva, a szöveg legyen kontrasztos.

Resize of 2014_11_17_3869.JPG

Mindkettő 6" ám

A vas amúgy nagyon korrektül van összerakva, ritka például, hogy a nyílások kis ajtócskával van lefedve, olyan igényesen, hogy kifejezetten keresgélnem kellett. 

Resize of 2014_11_17_3868.JPG

Ennek megfelelően nem a legolcsóbb kategóriában versenyez, momentán 61.900 forintokért vihető innen.

PocketBook InkPad

Igazi hiánypótló ez a darab, ugyanis a kijelzője 8"-os, azt pedig nagyon kényelmes olvasni. A 8" az a méret, ami jó kompromisszum a hordozhatóság és az olvashatóság között. Lektűrre elég a 6" de tanulni (tankönyvet olvasni) jobb a 8". Időről időre felbukkan ekkora kijelzővel ellátott versenyző, és szerencsére mindig markáns az előrelépés. Ez a modell ugyanis 1600x1200-as felbontással, beépített világítással és érintésérzékeny kijelzővel rendelkezik. És hardveres lapozógombokkal. A világítás beállítása pedig ki van vezetve a káva fölső peremére, úgyhogy bármikor, az olvasás megszakítása nélkül lehet a "utánahúzni" a fényviszonyoknak. Az összes többi jellemzője a már fönt is emlegetett PocketBook standard: WiFi, microSD  slot, stb.

Ami a méretet illeti, az InkPad nagyjából az iPad Minivel egyező méretű, csak pont annyival szélesebb, hogy a hardveres lapozógomboknak legyen helye. Az oldalsó sávval nagyon kényelmes jobb kézzel tartani, főleg, hogy a hátoldalon egy csúszásmentes gumicsík található. A kép pedig forgatható, azaz a balkezesek sem maradnak ki a jóból.

Kindle_vs8.jpg

Ennyivel nagyobb az a +2"

Mégegyszer, a 8" nagyon nagyon kényelmes olvasni, de szakirodalom "száguldozós falására", vagy A4-es pdf-ek fogyasztására csak mérsékelten alkalmas. Az InkPad a jól összerakott epubokat kezeli a legjobban, a szokásos a fbreader alapú formátumparádé mellett.

Bónusztrekk, hogy a képrenyőkíméléshez (standby és power off is) kirakja az utolsó könyv borítóját a képernyőre. Ez apróság, de végtelenül szimpatikus.

És hogy ne csak fényezzek 

Volt azért két dolog a Pocketbookokban, ami nem tetszett. Az egyik a sebességük, volt hajlamuk epubnyitáskor homokórázni. A nyitott könyvekben már nem volt gond a lapozással. A másik, hogy nagyon erőltették, hogy teljesen lekapcsolják magukat standby után is (és egy veretes boottal kezdjék a munkát). Ez utóbbit talán beállításból lehet állítani, de eddig már nem jutottam el.

Onyx BOOX M96 Universe

Ha a 8" valakinek kevés lenne, az vessen egy pillantást a Koobe boltban az Onyx új zászlóshajójára. Ugyan nincs beépített világítás, és nem is igazi touch, hanem írópálcával működik az érintés, de cserébe 9,7"-t nézhetünk. A felhasználói felület nagyon hasonló a pocketbookéhoz (tutira figyelik egymást), de ami a legdurvább, hogy az Onyxok újabban Android alapokra épülnek. Az egy dolog, hogy működik a gmail kliens, akinek fontos a levelezés, az inkább valamilyen tabletet lőjön, de működik a PlayStore is. Így pedig bármilyen olvasó appot fel lehet varázsolni az eszközre. Pl. - csiribú csiribá - a Pocketbook readert. Az pedig teljesen korrekten fut. Először simán átnyalta az olvasót (és megtalálta rajta a 300+ ajándék könyvet), aztán már lehetett is olvasni őket. Erőltette eleinte a 3D-ben történő lappöndörítőst lapozást, ami eInken, mondjuk úgy, érdekes, de miután lekapcsoltam a lapozási animációt, teljesen használható volt.

51iWC7cvCzL.jpg

Bevallom, nem nagyon hittem az Android-eInk kombinációban, de ez így kifejezetten ígéretes. Az Angry Birds-öt nem mertem elindítani.

Onyx AfterGlow 2

Ha valaki sokallaná az M96-ért fizetendő 110.000 forintokat, vagy csak mérete lenne túl nagy, az nézze meg közelebbről az AfterGlow 2-t. A honlapon még nem látom, ellenben készlet van belőle (még). Az olvasó Paperwhite kaliber, nagyfelbontású érintőkijelző, háttérvilágítással. Ahogy az már lenni szokott, mobi helyett inkább epubot eszik, (meg ezer más formátumot), microSD-vel bővíthető, és az Androidos magrendszer miatt mindenféle appot is lehet rá egyenesen a PlayStore-ból csirikézni. Alapból tud mp3-at lejátszani, és felolvasni is képes, ha valakinek ez fontos, csak a magyart töri még ;-) Az árlistában 42.900 forintért szerepel, teljesen vállalható darab.

Resize of After Glow front.png

pbpnonyx.jpg

Ez itt az emlegetett pocketbook reader.

kindleononyx.jpg

Beismerem, ez így nagyon perverz. 

Onyx Classic C65S

Aki még szűkebb költségvetéssel dolgozik, annak is van ajánlat, a Classic sorozat legújabb darabja. Nem egészen 27.000 forintért már jár a 6" nagyfelbontású kijelző, a magyar menü és az Android magrendszer. A háttérvilágítás és az érintőkijelző hiánya engedi meg ezt a baráti árat, viszont ez utóbbi miatt az appok elméleti elérhetősége mérsékelt gyakorlati haszonnal bír. Aki nem hiszi, próbálja meg a WiFi passwordjét begépelni egy négyirányú kapcsolóval. A fejlesztők szerintem nemigen gondolnak olyan használatra, amiben nincs érintőkijelző. De olvasni abszolú lehet rajta, ezen is pezseg a már emlegetett formátumparádé.

Resize of classicimage.php.png

Kiegészítők

Karácsonyra nem biztos, hogy olvasókkal szeretnénk meglepni szeretteinket (mert jó eséllyel van már nekik ;-), remek kiegészítők viszont szintén akadnak. A Koobe boltban láttam ezt a remek kis tokot, a lámpácskája nagyon jó helyen van. És bár tőlük fogynak kifelé a MightyBright lámpák, úgy tűnik Libri átveszi a boltot, mert az Alléban még ilyesmit is árulnak:

 

Diszklémer

Nem fogok olyat mondani, hogy melyik a "legjobb" olvasó. Ahányan vagyunk annyiféleképpen olvasunk, annyiféle preferenciánk van. Kinek a kontraszt a fontos, kinek a lapozógomb, kinek egy-egy formátum, kinek a képméret. Ráadásul az egyes gyártók elég jellegzetes keretrendszereket raknak össze, nagyjából úgy, mint a GSM korszak hőskorában. Volt akinek a Nokia jött be, volt akinek a Siemens. Kinek ez tetszik, kinek az. Akit érdekelnek ezek a vasak, az nézze meg őket közelebbről, egy csomó boltban kaphatóak, de előtte készüljön föl a saját kérdéseivel: mit keres egy olvasóban? Sebességet, kontrasztot, súlyt, esetleg szines tokot ;-). És vigye magával egy adapteres micro SD-n a kedvenc tesztolvasmányait.

 

14 komment

Címkék: teszt karácsony onyx android ismertetők koobe pocketbook

Szörnyszülöttek és szörnyhalottak — II.

2014.11.15. 13:47 konyvKodR

Mottó:

„Gazdagságot zabált, most aztán kihányja, testéből az Isten újra kihajtja. Vipera mérge volt, mit magába szívott, és ami megöli, kígyó fullánkja lesz. Nem nézhet vidáman olajpatakokra, sem a tejjel-mézzel tele folyamokra. Visszaadja, amit nyert, nincsen örömére, s mit kufárkodva szerzett, annak sem örül. Mert romba döntötte a szegény kunyhóját, s bár nem ő építette, elvette a házat. Mivel sose tudott betelni a gyomra, nem mentheti meg semmiféle kincse.”
(Jób könyve, 20:15–20)

 

Elnézést kérek mindenkitől, továbbra is hosszan írok, mert nincs időm röviden összefoglalni.

„Én elmentem a vásárba fél pénzzel”

Könyvet a könyvesboltból, e-könyvet az e-könyvesboltból. Mivel e sorok írója enyhén szociopata, kimondottan szeret szinte mindent webshopban vásárolni, lehetőleg házhozszállítással. Az olvasás jó harminc éve napi létfeltétel, úgyhogy az e-könyvek számára a megvalósult Kánaán. Eddig meg azt hitte magáról, hogy a neten nem szörfözik, hanem navigál.

Böngészőteszt

Ma Magyarországon e-könyvet vásárolni élmény. Minden tekintetben. Mivel van már elég webáruház-tapasztalatunk, előre izzítsunk be legalább két böngészőt, az ördög nem alszik. Sőt, olyannyira ébren van, hogy két böngésző nem is lesz elég.

Öt nagy, két kisebb e-könyvesboltba regisztráltam, továbbá meglátogattam további négy webshoppal is rendelkező e-kiadót, és persze van jónéhány „futottak még…”, vagy „hú… ezt nézd, mi van itt!”-lelőhely is. (Ne is foglalkozzunk a már első blikkre zavaros vizekben halászó e-könyvterjesztőkkel, „kiadókkal”.)

45 komment

Címkék: webáruház könyvkiadás fontok gyakorlati kérdések epub ekönyv-terjesztés

Villámposzt: DotCommerceDay, 2014

2014.11.06. 23:44 Dworkyll

Volt már ilyen tavaly is, és a fogyasztás karácsonyi istennője elintézte, hogy legyen idén is. Annyival vagyunk előrébb, hogy nem reggel kell kilőnöm a posztot arról, hogy hol érdemes nézelődni, aki szeretné magát, vagy barátját/rokonát/ismerősét meglepni e-könyvvel.

Akkor hát a teljesség igényével ( de az esélye nélkül):

  • Multimédiapláza: Semmi trükk, pénteken egész nap 25% kedvezmény.
  • Dibook.hu: zömében 25%, de vannak 20% és vannak 30%-os kedvezménnyel árult címek is.
  • Ekönyv.hu: ők eddig a legtrükkösebbek, a kedvezmények köre 25%-35% között van, valahogy így:
    • Ulpius-ház összes ekönyve - 35%
    • Kossuth Kiadó összes ekönyve - 30%
    • Publio összes ekönyve - 30%
    • Sorozat Könyvek összes ekönyve - 30%
    • Metropolis Media összes ekönyve - 25%
    • Összesen 1666 cím van a szórásban, érdemes körülnézni.
  • A Könyvmolyképző sajnos még nem jött ki ekönyvekkel, de 31%-ot adnak minden olyan sorozat első kötetére, amiből már legalább két kötet megjelent. Továbbá 2 könyv fölött ők fizetik a postaköltséget.

Akinek van még híre, tippje, fülese, infója, az ne habozzon idevésni. Az óra sajnos ketyeg, ami annyit tesz, hogy ezek a kedvezmények jellemzően péntek éjfélig fognak élni.

(Jövőre meg táncsak meglesznek ezek a részletek hamarabb is ;-)

Jó vadászatot.

 

 

7 komment

Címkék: reklám édesvíz ekm multimediaplaza dibook

Villámposzt: Szex, akció, avagy műsor a Tilos rádióban

2014.11.04. 21:08 Dworkyll

Kedves barátaim az Úrban,

fogadjunk, hogy rutinos olvasók réven egy egy posztot pár perc alatt elolvastok. Na ez a poszt biztosan több időtöket elviszi, mert ez egy erős másfél órás műsor volt a Tilos Rádión, még a nyáron. Teljesen civilekkel beszélgettem, úgyhogy a mélytechnológiát igyekeztem mellőzni, cserébe sok olyan téma is előkerült, ami amúgy nem szokott, sőt még zene is volt időnként.

 

Szex-Akció Hírcsoport - Az e-vangélium igénye by Szexakciohircsoport on Mixcloud

 

Hallgassátok sok szeretettel, én meg köszönöm a lehetőséget a Szex-akció-hírcsoport legénységének. Az élő adás nagy királyság, még péntek reggel is.

3 komment

Címkék: rádió tilos elméleti kérdések

Szörnyszülöttek és szörnyhalottak — I.

2014.10.25. 09:25 konyvKodR

Szerkesztői előszó

Mindig jó érzés új hangokat üdvözölni a blogon. Fogadjátok sok szeretettel konyvKodR sorozatát. Olvtársunk még Max barátunkon is túltesz, amikor a csúcsokat ostromolja. És bár jól van ez így, remélem nem szorulunk ezzel holmi elitista elefántcsonttornyokba.

Barátunknak szavát vettem, hogy az "építő bírálat" témakörben nemcsak a bírálat, de az épülés is sorra kerül :) Addig is, itt az első írása, a mai magyar ekönyvgyártás minőségi kérdéseiről.

 

Dworkyll

 

Mottó:

„Bizony nagy a te romlásod, mint a tenger: kicsoda gyógyít meg téged?! A te prófétáid hazugságot és bolondságot hirdettek néked, és nem fedték fel a te álnokságodat, hogy elfordították volna fogságodat; hanem láttak tenéked hazug és megtévelyítő prófétálásokat. Összecsapják feletted kezöket minden járó-kelők; süvöltenek és csóválják fejöket Jeruzsálem leánya felett: Ez-é az a város, a melyről azt mondták: tökéletes szépség, az egész földnek öröme?”
(Jeremiás siralmai, 2:13–15)

1. Intro

Esettanulmány 1.1.

A 2014-es Könyvfesztiválon megjelent egy több szempontból is fontos mű. A szerző évek óta a Nobel-fogadóirodák egyik esélyese, a kiadó Magyarország top5 szépirodalmi kiadójának egyike, a szerkesztő a kortárs irodalmi élet markáns és meghatározó alakja. A kiadás előtt olvasónapló az egyik vezető irodalmi portálon, beharangozás mindenhol. A fesztiválon egy nagykövetség díszfogadása, szerzői est az egyik EUNIC-klaszter kulturális intézetben, kerekasztal-beszélgetés az Európai Bizottság képviseleténél, pódiumbeszélgetés hazánk egyik legnagyobbnak tartott írójával, könyvbemutató az vendégország standjánál, az író magyarországi körbeutaztatása több városban, tévé-, rádió-, irodalmi portálok és folyóiratok interjúi, recenziók, beszámolók, mélyelemzések, viták. Egyszóval: méltó csinnadratta. A könyv borítóját neves grafikus tervezte, a nyomdai eljárás szokatlan és drága, a tipográfia míves, a fűzött kötés elegáns.

Természetesen megjelent e-könyvben is.

  • a felhasznált betűtípus (a) drága kereskedelmi font, amelynek a licencjogát nagy valószínűséggel nem vette meg a kiadó (ne legyen igazam); (b) gyönyörű tipográfiai betűkészlet, amely azonban e-inken nemhogy ronda, hanem egyenesen olvashatatlan; (c) a gyártás során bent maradt egy szintén kereskedelmi font, ami sehol sincs használatban, ugyanakkor 830 kilobyte-al (a könyv valós méretének több mint felével) holtsúlyként csücsül a könyvben.
  • az NCX végig nagybetűket használ, ugyanakkor ki van lapítva (nem mutatja a könyv struktúráját), hiányoznak alapvető szemantikai egységek (pl. jegyzetek, inline-toc stb.)
    a borító alacsonyfelbontású és méretű, a technológia és ekönyvolvasó eszközök által minimálisan megkövetelt feltételeknek nem felel meg.
  • A címlapon feltüntetett szerző, cím, kiadó (3 sor!) összevissza van igazítva (balra, középre, behúzva[!]), a sormagasságot css helyett 21(!) üres sorral próbálja a BKP megoldani.
  • az e-könyvben található egy engem, a vásárlót megszólító kiadói endorsment amit azonban sem az opf manifest, sem a spine nem tartalmaz (tehát láthatatlan és olvashatatlan) akkor bukkantam rá, miután felboncoltam a könyvet. Mit mondjak? Köszönöm.
  • a könyvbe épített ttf fontokra az OPF manifest 'vnd-ms-opentype'-ként hivatkozik, vagyis a CR-engine-t és ADE-t használó e-könyvolvasók biztosan nem fogják megjeleníteni, úgyhogy ezennel is üdvözöljük az olvasót a fehér négyzetek világában.
  • az OPF Dublin Core metaadatai hiányosak. Hiányzik: ISBN, a mű eredeti címe <source>, a szerkesztő neve (edt), a fordító neve (trl), a felelős kiadó neve (pbd), a grafikus neve (cov, vagy ill), a mű jogi állása (rights), a fülszöveg (description), a mű keletkezésének éve, az elektronikus könyv készítőjének neve (bkp).
  • az OPF guide (a könyv szemantikai egységeinek leírása) (a) hiányos, (b) angol nyelvű, (c) annak ellenére, hogy mindössze három elemből áll, a sorrendje téves.
  • az inline TOC tartalmaz egy olyan elemhivatkozást amelynek helye csak az NCX-ben és a guide-ban lehet, ott azonban semmiképp.
  • az ekönyv két css-t tartalmaz, az egyik egyetlen fájl egyetlen tag-jének egyetlen osztályát látja el teljesen irreleváns stílussal. Minden értéke: 0.
  • a css-ek amúgy automatikusan generáltak, éppen ezért (a) nagyon magas a redundancia (akár hatszor[!] is generálódott egy-egy osztály, amik ugyanolyan értékeket tartalmaznak – ez visszaköszön szemétként a html-ekben); (b) az osztályok elnevezése emberi (dizájner) ésszel nehezen értelmezhető, vagyis az utólagos layout igazítás lehetetlen; (c) a könyvet elolvasva három bekezdésosztály, egy címsorosztály és egy-egy címlap és impresszum osztály, és két valóban használt font (normál, dőlt) van a könyvben. Azaz a css maximum 8–10 class-ból és két id-ből elegánsan megoldható lenne. Ehhez képest van 34, amiről azt sem tudjuk mi micsoda.
  • bármennyire is meglepő, a kenyérszöveg bekezdései balra zártak, annak ellenére, hogy a css-ben kétszer is szerepel utasítás sorkizárásra, csakhogy nem ott ahol kéne, ahol meg jó helyen vannak, ott meg felülírja a p(n) osztályt a t(n) oszály. Logikus, átgondolt.
  • a művet hordozó fájlok: html-ek xhtml helyett. A html azonban permisszív formátum, éppen ezért a validatorok sem veszik annyira komolyan, a renderelés is megengedő, azonban a lezáratlan tag-ek, itt ott becsúszott szintaktikai hibák ott fognak virítani olvasás közben az olvasó szeme előtt. Ott is virítanak.
  • maga a szöveg 13 darab html-be van szétdobva amelyek összmérete körülbelül 600Kb. Bőven elég lenne két darab, a majdnem száz Kb-nyi szeméttől egyébként megtisztított xhtml. A darabolás amúgy nemcsak egységeknél történt (tehát mondjuk egy fejezetnél), hanem csak úgy hirtelen, néha két bekezdés között is, miközben azt sem a fájlméret, sem a szemantikai egység sem indokolja. Csak úgy vannak. Legalább szép üres oldalakban gyönyörködhetünk két bekezdés között, meditálhatunk az eddig olvasottak felett.
  • a kiadó által e-könyvgyártásra küldött szövegben bennmaradtak a feltételes elválasztójelek. A konverzió során ezek nem eltűntek, hanem sima elválasztójelekké transzformálódtak, így az olvasás során olyan kellemes élményekkel ta-lál-kozunk, amik megle-hetősen ront-ják a műélveze-tet.
  • a könyv/fájl alvázszámának minősülő uuid elé került négy karakter, amiről érteni vélem, hogy a belső nyilvántartás egyik eleme lehet, talán még logikus is, de az UUID ennyire totális félreértelmezése meglehetősen bájos.
  • Soft drm, vízjelek. A html-ekben elég okosan és szépen el vannak rejtve. Tetszetős, nem is zavaró, szóval pont jár a kiadónak. Egy helyen azonban – a könyv amúgy egyik releváns helyén –, egy olyan meggondolatlan és vicces megoldásba futunk bele, ami instant double facepalmot vált ki. Amit azonban végképp nem értek, hogy miért az epub testét tetoválják puha drm-el, az epub lelkét és szívét meg nem?

További apróságokra már nem térek ki.
Slusszpoén. A mininovellának is beillő impresszum 2 (kettő) személyt is feltüntet, akik „közreműködtek” az e-könyv legyártásában.
Költői kérdés. Ha egy vezető kiadó így bánik az év egyik kiemelkedő elektronikus könyvével, milyen lehet a többi?

 

Esettanulmány 1.2

Az év elején elhunyt a kortárs irodalom egyik jelentős alakja, amúgy e sorok írójának is egyik kedvenc magyar szerzője. Piac van, úgyhogy egy pillanatra tekintsünk el a cash grab és hullarablás minősített esetétől, inkább örüljünk annak, hogy végre most már e-könyvben is olvashatóak művei. Vegyünk is meg mindjárt négy ebookot. Első könyv. Simán nyílik, szép, gondozott, elegáns, egyedi megoldások, meglepő módon találó betűkészlet, többszintes ncx, még guide is van, optimalizált képek, szóval kész öröm olvasni. Eszem ágában sincs felbontani, boncolgatni. Második könyv. Mi van? Az előzőtől eltérő címlap és impresszum, kolofon nincs (a másikban miért?) a már ezerszer átkozott Gentium, az agyonutált NAGYBETŰS és lapos ncx, hiányzó guide, kicsit akadozó lapozás. Harmadik könyv. Dettó. Negyedik könyv. Nahát, pont mint az első… Panaszra kifogásra semmi ok. A fene sem érti, boncolgassuk egy kicsit. Ismétlem: egy szerző, egy műfaj, egy kiadó, egy terjesztő.

Az már az impresszumokból is kiderült, hogy a négy e-könyvet két különböző BKP készítette. Kibontás után kiderült, hogy más-más eljárással. Az egyik nagy valószínűséggel Sigil-el készült, amin utólag még kézzel csiszoltak. A másikat egyértelműen Atlantisból generálták (ott van az htmlekben a shareware névjegye), és ahogy manapság már megszokhattunk: egyszer megnyitották és mentették Sigilben, hogy a belső struktúra a helyére ugorjon és hogy a beépített html-tidy kicsit rendberakja a fájlokat.

Tekintsünk el a nyilvánvaló eltérésektől (más betűtípus, más bekezdéskezelés stb.) Azonban akadjunk már fenn azon, hogy az amúgy szintén jelentős, és a papírkönyvek tipográfiájára kimondottan kényes, továbbá évek óta azonnal felismerhető layouttal dolgozó kiadó e-könyvei ennyire divergensek. Más a címlap, más az impresszum, más a tartalomjegyzék, az egyiknek van kolofonja a másiknak meg nincs. És akkor nézzük egy kicsit alaposabban.

  • Borítók. A-ban: 150dpi, 800px magas. B-ben: 96dpi 820px magas.
  • OPF DC-meta. A: 18 elem, B: 6 elem.
  • OPF Guide. A: 7 elem (magyar), B: 1 elem (automatikusan generált, angol).
  • NCX. A: 4 szint, normál typo; B: 0 szint, nagybetűs typo.
  • NCX elnevezések. Impresszum: A = „Impresszum”, B = „COPYRIGHT” (??); Címlap: A = „Címlap” B=CÍMOLDAL” (??)
  • Szövegfájlok száma. A: 6; B: több mint 100 (?!).
  • CSS. A: egyedi, kiadónak tervezett; B: Generált.
  • Mindfuck. A B-típusnak NINCS UUID-je, a BookId pedig az ISBN (???)

Maradjunk az A css-nél (a B-t az Esettanulmány 1.1-ből már ismerhetjük). Nos ennek a css-nek az elnevezése: kiadoneve.css (már ez egy elegáns húzás), az első sorában meg ez áll (/* XY kiado – keszitette ZW */). Ezen túl, minden class, id és tag szépen csoportokba van rendezve és alaposan ki van kommentelve, hogy Marci, Berci és Karcsi is tudja hogy mikor, mit, és hogyan kell használni (behúzások, színek, törések, képkezelés stb., stb.). Tehát egy komplett, kiadónak egyedileg tervezett stíluslapról van szó, a book designer névvel azonosítható.
Továbbá a szövegfájlok elnevezése hülyebiztos (borito.xhtml, cimlap.xhtml, impresszum.xhtml, kolofon.xhtml, toc.xhtml stb.).

Tehát.

1. Az teljesen érthető, hogy egy kiadó számos e-könyvén más-más BKP dolgozik. Egy ember biztos nem is tudná tartani az iramot (főleg ha jól dolgozik).
2. Azonban ha már van egy kidolgozott ebook dizájn (css) és struktúra, továbbá egy komplett metaadatsor, valamint kész nevezéktan, illetve minta, akkor hogy a fenébe nem tudja a valószínűleg egy csapatban dolgozó kolléga átvenni és használni? Különösen annak fényében, hogy láthatóan az Atlantisz-gányt megpusziltatta Sigilllel. (Csak hogy a laikusok is értsék: egy epub teljes belső struktúrájának klónozása kevesebb mint egy perc; a konkrét tartalom lecserélése talán egy perc; az ncx és toc kiigazítása maximum két perc; a vonatkozó metaadatok helyes kitöltése módszertől függően maximum másfél- két perc.). Valójában mindig a szöveg előállítása vesz el lényegesen mérhető időt (viszonylag tiszta xhtml-t kell előállítani valamilyen szövegfájlból), az utolsó simítások (különösen egy kiadón belül) munkaidőben mérve jelentéktelenek. Az igazán apró, de annál lényegesebb dolgok.

Slusszpoén. A kiadónak több könyve is érdekelne és a szerző még egy további könyve megvásárolható elektronikusan. Meg is venném. Történetesen pont ehhez nincs ingyenes ízelítő, így fogalmam sincs hogy az A vagy B típusú. Zsákbamacskát sajnos nem veszek. Sorry, marad a papír.

 

Esettanulmány 1.3

Van egy meglehetősen különutas zsánerkiadó, aki egyetlen nagy e-könyvterjesztővel sem áll kapcsolatban (multimediaplaza, ekonyv.hu, b&w stb.) csak saját webshopban forgalmaz. Zsánerkiadóként meglehetősen népszerű és ismert, országos hálózata is van, és ha ismereteim nem tévesek akkor a szekér jól fut.

Egyetlen kiadványa sem érdekelne, azonban valamiért ők adják ki egy másik kedvenc szerzőmet. Meg is vásároltam mindjárt három kötetét, annak ellenére, hogy a magyarországi átlagos e-könyv áraknál lényegesen drágábbak. Mindegy. Ebook a kütyün, olvasnám. A borító valami miatt borzalmasan torz. Nem érdekes, lapozzunk, címoldal. Fontkészlet: Gentium. Sóhaj, nem leszünk barátok. Lapozzunk. A kiadó megszólít és szép levelet ír, egyrészt gratulál a vásárláshoz, közben tájékoztat a jogaimról, kb. beging for sex stílusban esdekel további vásárlásért, ismerteti kiadói filozófiáját, bla-bla marketingdumál, majd elbúcsúzik. Négy oldalon keresztül. Kösz, valóban műélvezeti állapotba ringatott. Lapozzunk, végre szöveg. Elég gyorsan eljutok az első dőlt betűkkel szedett részig. Az utolsó dőltbetűs szó tapad következő normál szedésűhöz. Bosszantó. Majdismét. Tovább olvasomés ismét. Előre lapozok hát ez végigígy van. Remek. Zavar, de üsse kavics, műélvezet van folyamatban. Eljutok egy kiskapitálissal szedett szövegrészhez. Ugyanez. Hm. Előrelapozok. Hát ez is végig így van. A könyv pár száz oldal. Dőlt és kiskapitális szedés szinte minden oldalon. Sóhaj. Hát ezt bizony rendbe kell tenni ha falkaparás helyett valóban műélvezni szeretnék (a fontcsere amúgy is esedékes). Mindegy, soroljuk egy kissé hátrább, inkább olvassunk el a következő könyvet, hisz nem sorozatról van szó, a kötetek önállóan fogyaszthatók. Ugyanez. Sóhaj. Harmadik könyv. Ugyanez.

Na jó. Írhatnék a kiadónak, kérhetnék új, javított könyve(ke)t, de egyrészt ünnepi időszak van, másrészt ki tudja mennyi idő alatt javítják én meg ha már most nem olvashatom, azért szeretném minél hamarabb elkezdeni (rajongó lennék, vagy mi a fene).

A fájl megnyit. Az, hogy Atlantisszal készült már meg sem lep, de az, hogy utána Calibréval mentek át rajta már igen. Az Atlantis szemetet megduplázza a Calibre mocsok. Legalább tudom, hogy milyen reguláris kifejezéseket kell lefuttatnom, hogy bizonyos tag-ek mögé szóközöket tegyek. A többi szokásos (az előbbi két esettanulmány összes diszkrét bája, csak duplázva).
Mellékesen említem, hogy a desktop olvasóba épített epubchek azonnal hibát jelez, a szerkesztőbe épített flightcrew szintén.
Azt még érteni vélem, hogy az e-könyvbe pakolt kiadói levelet, a puha drm-et és a vásárlási időbélyeget valamivel elő kell állítani. De pont egy szerveren csücsülő Calibre teszi ezt? (Mondjuk egy jóval biztonságosabb és tisztább php-szkript és on the fly zip helyett.)

 

Közbevetés. A Calibre az ultimate végfelhasználói e-book szoftver (egyszerre könyvtár, olvasó és konverter) amit magam is használok, de most komolyan: egy jogokra láthatóan kényes kiadó a könyvkalózok kedvenc szoftverével állít elő e-könyvet? Amely az Atalantis által minimálisan generált metaadatokat is törli, ugyanakkor beírja önmagát book producernek? Mit keres egy hivatalos, magyar kereskedelmi forgalomban lévő e-könyvben a nemzetközi könyv-warez szcéna legendás (és általam igen tisztelt) alakjának, Kovid Goyalnak a neve?? Fogjatok le, mert meghalok a röhögéstől. Még egy gondolat (bár talán nem itt a helye). A Calibre egy brutál konverter, amit elsősorban azért készítettek, hogy számtalan formátumú inputból még számosabb outputot generáljon szabadon felhasználható ÉS warez könyvekből. Magáncélra, warezcélra – nézzük csak meg az irchighway több százezer e-könyvét és keressünk olyat, ami nem Calibréval készült. Egy kicsit sem snassz?

Egyéb hibákra ki sem térek. Mindenesetre a már-már megszokottakon túl, mindháromban vannak egyenesen bizarr „megoldások”.

Három könyv alapján nem biztos, hogy szabad általánosítani, de gyanítom hogy az összes könyv ilyen (az biztos, hogy így készült), vagyis az e-könyvről való leszoktatásra kimondottan alkalmasak. Vagy az is lehet, hogy a kiadó felvirágzó a diy-mozgalom szellemében a világon elsőként bevezette az IKEA-bookot, ahol a boldog vásárló a meglévő elemekből maga rakja össze a végterméket.

Egy szó mint száz, több mint fél napom ráment a három e-könyv rendbetételére, hogy végre rátérhessek a valódi műélvezetre. Talán jobban jártam volna, ha szépen leveszem a polcról az amúgy papírban is megvásárolt könyvet, beszkenneltetem az unatkozó anyósommal, ocr-ezem, lefuttatom az ocr-hibajavítót és összedobom magamnak a sajátfelhasználású e-könyvet.
Slusszpoén. A háromból az egyik kötet annyira nem is tetszett (pedig megdolgoztam érte).

 

 

Esettanulmány 1.4

Mint BKP/BKD jelenleg öt kiadónak közvetlenül, és az egyik nagy e-könyvterjesztőn keresztül még többnek készítek elektronikus könyveket. Az Ünnepi Könyvhét kiváló alkalomnak tűnt, hogy egyrészt néhány partnerrel személyesen is találkozzam, ha már dolgozom nekik és fizetnek is érte.

Első kiadó – bizonyos, most nem részletezett okokból maga is e-könyves úttörő. Az ügyvezetővel beszélgetünk az e-könyvekről. Első kérdésem mindjárt az, hogy meg van-e elégedve a kész e-könyvekkel. Hát… az az igazság, hogy egyiket sem látta, de ha van nálam e-könyvolvasó szívesen megnézi őket. Okké… Kiderült, hogy a felelős szerkesztőnek van egy Kindle-je, a kiadó tipográfusának van egy ipadje, és ők elvileg megnéztek néhányat, de desktop olvasóról nem hallottak de meg vannak győződve arról, hogy kiváló munkát végeztem. Ekkora bizalom láttán annyira meghatódom, hogy már-már a sírás kerülget. Beszélek egy kicsit a felhasznált fontokról a licencekről, ez még érdekli, minden egyes döntésemre üveges szemmel rábólint. Folytatnám a képek felbontásával, az e-könyvek lehetőségeivel, a javítások lehetőségével, verziókövetéssel, a elektronikus recenziós példányokkal, a szakkönyveik oldalszámának kódolásával… Láthatóan untatja, nem is folytatom, beszéljünk inkább irodalomról, könyvekről, író-költő haverokról, családról, hagyjuk ezt a tech-buzulást. Végülis igaza van.

Második kiadó – a kiadót vezető kritikus-szerkesztő, a kortárs magyar irodalmi élet egyik megkerülhetetlen nagyágyúja, az egyik fontos irodalmi társaság elnöke. A kiadó – hallgatván az idők szavára – könyveit elektronikusan is megjelenteti. Szerencsére éppen nyugalmas a könyvheti forgatag, a standnál ott van mindenki (felelős szerki, marketinges, stb.). Egyrészt gratulálok az egyik kötethez, szerintem az év egyik legjobbja. Szokásos kérdés: mit szóltok az e-könyvhöz? (Történetesen egy olyanról van szó ami nagyon egyedi kódolást, és meglehetősen sok pepecselést igényelt.) Totális pofáraesés. A kiadó egyetlen munkatársa sem olvasott, nyitott meg, látott működő e-könyvet! Nem saját kiadásút, semmilyent. Senkinek sincs e-könyv-olvasója sem tabletje, sőt még egy readert sem telepített senki, hogy a kereskedelmi forgalomba kerülés előtt, legalább egyszer rápillantsanak saját kiadványaikra. Az összes eddig megjelent e-könyvük a book producerekre és a terjesztőre van bízva, akár Lorem ipsum is lehetne az összesben. Amúgy már-már gyermeki ujjongással forgatják, nyomogatják, ízlelgetik az e-könyvet és el vannak ragadtatva. ([{Ami nem csoda, minden szerénytelenség nélkül mondom: az év egyik legfájintosabb ebookja :D }])

2014. Az Ünnepi Könyvhét felejthetetlen pillanatai.

 

Összegzés

Tehát van egy több évtizedes múltra visszatekintő kiadónk, saját e-könyv részleggel, gyártósorral és olyan e-könyveket tesz az olvasói elé ami saját márkanevének a megcsúfolása. Van egy jobb sorsra érdemes kiadónk, amelynek e-könyvei a tökéletestől a gagyiig terjednek, attól függően, hogy ki gyártja őket. Van egy meglehetősen ismert, stabil olvasóközönséggel és országos hálózattal rendelkező kiadónk, amelyik az eleve rosszul készített e-könyveit vitatható szoftverrel az olvashatatlanságig tovább rontja. Van két kiadónk, akiket látható módon csak az érdekel, hogy legyen e-könyv portfólió is. Hogy az e-könyv micsoda, eszik-e vagy isszák, egyáltalán mire való, nos ez a mellékes vagy teljesen érdektelen kategória részükről.

A fenti kiadói magatartásminták nem egyedi esetek, ha jól érzékelem ez inkább az általános attitűd. Az e-könyvek iránti igazi érdeklődés, és odafordulás lényegesen ritkább (szerencsére erre is van példa). A fájlokat szinte senki sem ellenőrzi, irányelv vagy gyártási koncepció nincs, a workflow láthatóan olcsó és gagyi, minimális alapismeretek hiányoznak.

 Kedves, magyarországi hivatalos e-könyveket vásárló olvtársak!

Ti mind egy-egy mostohagyereket fogtok a kezetekben. Fogadjátok őket derűvel, nézzétek el hibáikat, senki sem akarta, hogy szegények a világra jöjjenek.

 A Szörnyszülöttek és szörnyhalottak következő részében szétnézünk az e-könyvterjesztők portáján.

A fenti posztsorozatot mintegy vitaindítónak szánom elsősorban az e-könyv piac aktív szereplőinek.

13 komment

Címkék: könyvhét könyvkiadás gyakorlati kérdések epub gyártástechnológia

Cápaveszély!

2014.10.23. 15:42 Dworkyll

Nakéremszépen.

Foglalkoztunk már a blogon a warezkérdéssel néhányszor, aki ekönyvet akar olvasni, az óhatatlanul belefut mindenféle izgalmasságba. Van ugye az ártatlan, esetleg naív szerző, a végtelenül jószándékú kiadó, és vannak az ármányos olvasók, akik mindent szeretnének, csak fizetni nem. Túlragozott téma sok újdonság nélkül. Gondoltam én. 

Aztán egyszer csak szembejöttek kérdések, kérések barátaimtól és üzletfeleimtől. Ilyen leveleket kaptak hogy:

Az e-book piac növekszik: az elmúlt időszakban az e-book forgalma az európai könyvpiacon több mint duplájára nőtt, jelenleg az új megjelenésű könyvek nagy arányban már e-könyvként is megjelennek. Az AKEP (Arbeitskreis Elektronisches Publizieren) arra törekszik, hogy a jövőben minél több nőhöz és idősebb vásárlóhoz is eljusson az e-book, de mindenekelőtt fontos lenne, hogy a hagyományos könyvek kedvelői is ezen vevői körhöz tartozzanak. Ami pedig az e-könyv olvasó készülékeket illeti, a könyvkiadók 90%-a fontosnak tartja, hogy a táblagépek is domináljanak ezen a területen, miközben természetesen az e-könyv olvasó készülékek jelentősége is egyre inkább fokozódik. Az e-book piac hirtelen fellendülése alig korlátozza a nyomtatott könyvek értékesítését. Ezt az eredményt egy marketing-, és médiaintézet által megfogalmazott értekezésben közölték a szakemberek. Számos e-bookot olvasó továbbra is vásárol hagyományos, nyomtatott könyvet is, nem sajnálva a pénzt ezekre a kiadványokra sem.

Használja ki Ön is a lehetőséget és az előnyöket, melyeket ez az új értékesítési csatorna nyújthat Önnek és rendelje meg könyvének elektronikus, e-book változatát! Készítünk e-könyveket e-book olvasó készülékekre mint Apple iPad/iPhone, Amazon Kindle, Sony Reader és számos további eszközre. Az értékesítést is átvállaljuk. E-könyveink a legjelentősebb e-book webáruházakban kerül értékesítésre kínálva, ilyenek többek között az Apple iBookstore, Amazon Kindle Shop. Ezek mellett felajánljuk számos európai országban működő webáruházak részére is az elektronikus könyeket. Az Ön e-könyvének bolti ára körülbelül 30%-kal kedvezőbb a nyomtatott könyv áránál. A szerzői honoráriuma az e-book bolti árának 10%-a. Az elszámolást a nyomtatott könyvével egyidőben küldjük meg, évente egy alkalommal.

Rendelje meg még ma könyvének elektronikus átalakítását kedvezményes áron 58.900,- HUF/199,- EUR + Áfa összegért (eredeti ár: 72.500,- HUF). Különleges akciónk 2014. november 10-ig érvényes! Megrendelését csak ezen az oldalon keresztül tudjuk elfogadni!

Szívélyes üdvözlettel:

********
Kiadói kapcsolattartó

united p.c. kiadó
Kiadóház
A-7311 Neckenmarkt,
Rathausgasse 73"

Meg hogy:

Dear *****,

 

I am writing on behalf of an international publishing house, LAP Lambert Academic Publishing.

In the course of a research on the University of Miskolc, I came across a reference to your research paper on "Very Interesting Theories About The Mating Habits of Ladybugs And Other Insects*".

As the topic of your research is of current interest to us, we would like to inquire if you have a complete scientific work such as a dissertation, a thesis or a monograph which you would like to publish in the form of a book.

We are an international publisher whose aim is to make academic research available to a wider audience and we would be especially interested in publishing your thesis in the form of a printed book.

Your reply including an e-mail address to which I can send an e-mail with further information in an attachment will be greatly appreciated.

 I am looking forward to hearing from you.

 --

Kind regards/Freundliche Grüße

 

*******

Acquisition Editor

 

LAP LAMBERT Academic Publishing is a trademark of:

OmniScriptum GmbH & Co. KG

 

Heinrich-Böcking-Str. 6-8,

66121, Saarbrücken, Germany

 * ezt a címet én találtam ki, nem akarok levéltitkot teregetni

és többek között engem is jól megkérdeztek, hogy mi a véleményem ezekről a társaságokról.

Ez a modell, miszerint patinás kiadók, szemmel láthatóan nem a bevételszerzéstől megrészegülve kiadnak doktori disszertációkat, nem új. Az Akadémiai Kiadónak is volt ilyen kezdeményezése Philosophiae doctores fedőnévvel. Mivel kis példányszámú, rétegigényt kielégítő kiadványokról van szó, ezért a finanszírozás nyilván nem piaci, lehetnek pályázatok és állami szerepvállalás mögötte. Cserébe viszont korrekt és magas szinvonalú szolgáltatást nyújtottak a nagyon komoly szerkesztői munkától a külhoni könyvesboltokba való eljuttatásig. De nem jelentek meg cím-ezrek ezen a csatornán. Szóval ettől még a fenti levelek lehettek volna jó hírek hozói.

Ezekről a kiadókról viszont soha nem hallottam. A gugli a barátom, így aztán hamar kiderült hogy a bookwareznek felütötte a fejét egy roppant kifinomult új változata. A lényeg, összefoglalva:

  • Ez a német eredetű (de mostanra több országban gyökeret eresztett) csipet-csapat egy horda "aquisition editorral" levélbombázza a szerencsétlen, PhD írásban megfáradt kutatókat, hogy kiadják-átvennék terjesztésre a dolgozataikat.
  • A magyar lehúzós gyakorlattól eltérően külföldön pénzt nem nagyon kérnek, már az íróktól, ellenben borzasztóan túlárazva beviszik, mondjuk az Amazonhoz az anyagot, akkor is, ha az író oldalán esetleg fent van pdf-ben, ingyen.
  • Csinálni sem csinálnak sokat, peer-review-ról, szerkesztésről szó sincs, ellenben az újranyomás jogára ráülnek. Ha véletlenül egy írás felkapott lesz, na annak a bevétele már az övék.
  • Rutinosabb oktatási rendszerek a náluk megjelent anyagokat már nem is tekintik rendes publikációnak.

Azaz így lehet könyvet "lopni" az írótól, kiadóként. A módszer fedőneve Academic Spam, lehet róla olvasni bőven, például itt, vagy itt, esetleg itt.

A magánkiadás, a vanity press egy teljesen legitim dolog. Lehet ezt jól és rosszul is művelni. A könyvszakmát nyilván nem ez fogja megváltani, még akkor sem, ha néha néha kiesik belőle egy Oravecz Nóra, vagy egy szürke árnyalat. De ha valaki ilyenbe szeretne vágni, az nézzen előtte körül. Nem olyan nagy ez a magyar piac, gyakorlatilag mindenkit lehet ismerni, miben ügyes, miben nem.

Példának okáért az e-könyvek konverziójához (és a papírkönyv tördeléséhez is) nagyon tudom ajánlani a tavalyi szépségverseny két győztes csapatát, az e-classicot es az elektropresst. Nagyon komoly referenciákat tudnak felmutatni, kifejezetten tankönyvet csak velük csináltatnék. És mivel szakmai berkekben jól ismertek, a terjesztők sem fogják minőségi kifogásokkal visszadobni az anyagokat, külföldről sem. De vannak még szerencsére rajtuk kívül is játékosok, akik nemcsak jók, de ismertek is, a szakmai körökben mindenképp.

A másik, hogy a felsőoktatási intézmények körül szoktak lenni kiadók, akik igencsak jóban vannak a szakmai tartalmakkal. És ezek a kiadók szépen csendben elindultak ám az e-könyvek irányába. Nem irigylem őket, mert könyvszakmailag, könyvészetileg messze nehezebb dolguk van, mint a lektűrkiadóknak, de az előjelek bíztatóak. Szóval ha valaki meg akarná jelentetni a doktori dolgozatát, az először nézzen körül az egyeteme körüli kiadók között. Hátha.

És csak óvatosan az acquisition editorokkal cápákkal ;-)

Kis szines bulvárhír a végére:

A poszthoz kerestem háttéranyagot, és mibe futottam bele az academia.edu-n? Ki nem találnátok. Hát Oravecz Nóra: Tejszínhab nélkül című dolgozatába. A warez gyalázatos minőségű, viszont névvel osztotta meg a feltöltője. Bátran linkelem, mert egyrészt elrettentő példának kiváló, másrészt gondolom hamarosan el fog onnan tűnni. Ezzel együtt szürreális a dolog.

Aki viszont szeretné megvenni a nevezett könyvet (és anyagilag támogatni a szerzőt, a kiadót, továbbá a magyar elektronikus könyvek ügyét, kőkemény 990 forintokért megteheti, pl. az ekönyv.hu-n. Vagy a dibookon.

  

2 komment

Címkék: büntetés warez könyvkiadás

Villámposzt: ekönyvnap az ELTÉn

2014.10.15. 09:08 Dworkyll

Ilyen is lesz. Ma. Ha tudok róla, hamarabb kirakom a plakátjukat ;-)

 

 

Részletek itt. A tippért köszönet a Hármaskönyvelésnek.

20 komment

Címkék: események ELTE

Számadás

2014.10.11. 07:14 Dworkyll

Kedves barátaim az Úrban,

a minap egy nagyon érdekes számmal találtam szembe: egyik kedvenc kiadóm, az Agave szűk egy év alatt túljutott a századik megjelent e-könyvön. Nem egy óriáskiadóról beszélünk, amely az összes friss címét megjelentetné elektronikusan (bár nem egy világpremiert sikerült összehozniuk 2014-ben, sőt ;-), hanem egy gondosan megválasztott backlist stratégiáról, aminek köszönhetően az igazán húzós íróknak, elsősorban Ray Bradburynek, Philip K Dicknek és John Le Carrének a komplett eddigi magyar életművét sikerült az elektronikus piacra kitolni. 

A jó hír, hogy az Agave elektronikusan megjelenő szerzőinek köre még az ősszel bővülni fog, olyan ikonikus nevekkel, mint China Miéville, Christopher Moore vagy Lawrence Block. Náluk életmű-stratégiát még nem látok, csak szurkolok nekik :)

Ha már az Agavének összejött, gondoltam utánanézek, ki mindenkinek sikerült ezt az öcsívmentet begyűjtenie az idén, hátha ki lehetne hozni belőle egy jó kis "blogpizzát". És jött a meglepetés, az Agave épp, hogy bekerülne az első tízbe!

Forgalmazott címszámok - 2014 október eleje

iPubs.hu/Fapadoskönyv 1000+
Kossuth kiadói csoport/Multimédiapláza 800+
Publio ~600
Ulpius-ház Kiadó  ~230
Magvető  ~190
Harlequin Magyarország Kft. ~180
Typotex Kiadó (ekönyv.hu-nál) ~170
Adamo Books  ~170
Wolters Kluwer Kft.  ~160
eKönyv Magyarország Kft.  ~150
Digitalbooks.hu  ~130
Athenaeum ~100

 

Az üzleti modellek nyilván különbözőek, az iPubs a régi könyvek digitalizálásával, a Publio a self publishinggel lett ilyen erős, de a Kossuth, az Ulpius és a Magvető bizony nagyon büszke lehet az eredményeire. Persze a többieknek sem kell szégyenkezni. Érdekesség a Harlequin eredménye, akik idén januárban startoltak, másrészt ők az egyetlenek, akik hivatalosan is magyar nyelvi jelzettel jutottak be az Amazon áruházába.

És persze nem árt figyelni a "futnak még" csoportot sem. Jön vissza az Akadémiai Kiadó, ők is hamarosan átviszik a százas lécet, illetve a tavasszal beszálló Édesvíz a 60+ címével, meg a tavaly létrejött Libri Kiadó 70+os eredménye adhat okot a bizakodásra.

A számok zömének a forrása az eKönyv.hu, megkerülhetetlen szereplői lettek ők a magyar piacnak. Érdemes egy pillantást vetni az ő számaikra is. Mostanra már négy öt nagy kereskedelmi felületen vannak jelen, a saját webáruházukon kívül a Bookline/Shopline-on, a Librin, a Lírán és ők a beszállítói a Telekom/txtr-nek is. 2011 óta megötszörözték a képviselt kiadók számát ~30-ról ~150-re, és a forgalmazott címek száma is hasonló növekedést produkált ugyanebben az időszakban: ~1000-ről ~5300-ra nőtt mostanáig.

És hogy a döglött lóba is belerúgjunk, szubjektív becslésem szerint az Alexandra tavaly többet költött a mára már nyomokban sem létező lexa.hu-ra, mint a komplett 2013-as ekönyv-piac.

Hát így állunk. Jó év ez a 2014-es.

Diszklémer:

A számokhoz igyekeztem ellenőrzött forrásokból jutni, de tisztelem őket annyira, hogy ha valaki pontosabbakat tud, forrásmegjelöléssel, az nyugodtan javítson ki. Köszönöm.

13 komment

Címkék: agave typotex ulpius könyvkiadás harlequin ekm multimediaplaza

Villámposzt: Szeressük egymást gyerekek

2014.09.30. 17:28 Dworkyll

Bocs, olvtársak  a hirtelen értesítésért, de az ekönyv.hu egy nagyon rapid akciót lőtt el, kb ma 17:00-kor, az összes Harlequin kiadány 40%-os kedvezménnyel kapható,  ma éjfélig. Nem is húzom az időt, aki szereti a csajos-romantikus műfajt, válogasson. 

 

2 komment

Címkék: reklám harlequin ekm

ÁFA, avagy a nemzetközi helyzet fokozódik

2014.09.23. 14:08 Dworkyll

Kedves barátaim az Úrban,

soha nem volt az ekönyv-ÁFA egy kellemes téma, és a dolgok jelenlegi állása szerint egyre kevésbé lesz az, ezért aztán célszerű egy kicsit átnézni és összefoglalni, hogy mi is a nagy helyzet, és hogyan fog változni.

1. Kezdetben vala az EU ÁFA-direktívája,

Az a szép az EU-ban, (többek között), hogy lehetnek akármekkora elvetemültek, szépen le van dokumentálva minden. Így az ÁFA direktíva is olvasható 23 nyelven. Nem egyszerű, de nem is annyira bonyolult. A lényeg dióhéjban:

  • Három lehetséges ÁFA mérték van.
  • Lehet 0%
  • Lehet kedvezményes, ez legalább 5%
  • Lehet általános, ami 2015. december 31-ig nem kevesebb, mint 15%
  • A direktíva a maga teljes részletességében (angolul) itt olvasható.
  • Érdemes átbogarászni, mert tételesen felsorolja, hogy mire adható a nullás és a kedvezményes ÁFA, továbbá elég alaposan példálózik, hogy mire nem adhatók ezek. (Könyvekre adható (Annex III (6), elektronikus szolgáltatásokra meg nem (Annex II (3))

2. aztán jövének vala a rebellisek,

2012 január 1-től két ország, Franciország és Luxemburg úgy döntött, hogy saját hatáskörben a kedvezményes ÁFÁ-t adják meg az e-könyveknek, ez a franciáknál 7%, Luxemburgban 3%. Vegyük észre, hogy Luxemburg ezzel bizony duplán elrúgta az EU pöttyösét, mert még a kedvezményes ÁFA minimumát sem kéri el. Meg is kapta mindkét brigád a maga kötelezettségszegési eljárását. Luxemburgban biztos nagyon szomorúak emiatt, talán csak az vigasztalja őket, hogy hozzájuk tette az európai főhadiszállását az Amazontól és az Apple-től kezdve az UPC-n át a Vodafone-ig gyakorlatilag mindenki. Ó, igen, ki ne felejtsem, a Docler csoport is. Biztos csak véletlen.

A franciák nem nyertek ekkorát, cserébe körbehaknizták Európát, hogy lobbistákat gyűjtsenek az ügyhöz. Magyarországon is jártak. Engem ugyan nem kérdeztek, de innen is támogatom őket.

Valószínűleg nem ezért, de nem tértek vissza e-könyv fronton az általános ÁFÁ-ra, a kötelezettségszegési eljárás , ha jól tudom, azóta is tart. A németek meg lebegtetik, hogy ők is kurucok lesznek, és kedvezményes ÁFÁ-val mérik majd a digitális tartalmat.

3. majd az óvatos duhajok.

2013 tavaszán finn testvéreink próbálkoztak, és rákérdeztek az illetékeseknél, hogy nem hülyeség-e különféle ÁFA mértékeket alkalmazni a különféle formátumokra. Tették mindezt sokkal választékosabban, mint ahogy én most ideskiccelem. A jogtudorok nem kapkodták el a dolgot, idén szeptemberben született meg az ítélet. Megint csak összefoglalva a lényeget:

  • teljesen normális, ha formátumtól függ az ÁFA mértéke
  • az elektronikusan szolgáltatott könyveket nem szabad a kedvezményes ÁFA körbe sorolni

Ezt az ítéletet közölte le a VATlive, és értette félre teljesen az ado.hu.

4. Ezzel szemben az EU,

na az pont nem abba az irányba megy, hogy "enyhítsen az ÁFAprésen". Ellenkezőleg. A főleg Luxemburg jelenette ÁFA-veszteségeket azzal próbálja kompenzálni, hogy 2015 január 1-től a fogyasztás helye fogja meghatározni a fizetendő ÁFÁ-t. Azaz hiába luxemburgi illetőségű a szolgáltató, nekünk a jó kis 27%-os ÁFÁt kell majd kicsengetnünk, mindenkinek a fentebb már illusztrált listán.

Csodás lesz, na. Ha jól olvasom, pártunk és kormányunk megkapja a részét azokból az eladásokból is, ahol az eladó külhoni, legyen akár amerikai. Az eladó anyaországa meg nem annyira. Ennek az összes aspektusát per pillanat még nem látom át, de tartok tőle, hogy hogy sokan vagyunk így ezzel. A hozzászólásokban nyugodtan satírozgathatjátok az adóügyi fehér foltokat. Például, hogy mihez fog kezdeni egy magyar webshop, ha a céges VPN-en és proxyn keresztül (ami teljesen legális) külországinak fogok látszani az IP cím alapján.

Hát itt tartunk.

 

 

 

25 komment

Címkék: áfa EU

Kindle kollekció - 2014

2014.09.18. 11:34 Dworkyll

Köszönve Komavary olvtársnak, ideje beszámolnunk az Amazon őszi (menetrend szerinti) termékpaletta-frissítéséről. A nagy iPhone6 - Note4 bejelentésháború árnyékában talán elsikkadna, pedig vannak érdekességek.

Agyő, gombok

A belépő szintű Kindle-ről is eltűntek a gombok, 79 (99) dollárért már érintőkijelzőt kapunk. A másik kedves lépés, hogy újra 4 gigabyte belső memóriával lehet gazdálkodni. A reklám szerint 20%-kal gyorsabb a processzor, és az új firmware tartalmaz mindenféle úri huncutságot, GoodReads integrációt és hasonlókat.

Halkan jegyzem meg, hogy sem a 2 gigabyte-os háttértár, sem a lassabb processzor nem okozott gondot az előző generációnál.

Élet a gombok után

Paperwhite vonal szemmel láthatóan érintetlen maradt, mert az új dolgok új modellt kaptak, aminek a neve Voyage. Nem egyszerű faceliftről beszélünk, mert számos újítással jelzi az Amazon, hogy a tablet meg a telefon vonal mellett azért gondol a nettó olvasni szeretőkre is. Lássuk ezeket összefoglalva:

  • új kijelző, 1448x1072 pixel! Maradt a 6 coll és a 16 szürkeárnyalat, de már 300 a DPI,  a fantázianév Carta. Anyaga mattított üveg.
  • magnézium tokozás. Így a súlya 180 gram körülire fogyott. A vastagsága kevesebb, mint 8 mm. A kijelző szintben van a kerettel, nincs besüllyesztés.
  • kapott egy fénymérőt, hogy automatikusan tudja a fényerőt szabályozni. De lehet manuálisan is.
  • lehet a peremet nyomkodva (értsd egy kézben tartott vassal) lapozni, amit a szerkezet egy szolid vibrálással nyugtáz. 
  • újratervezték a tokot. A neve Origami. Ez is mágnessel kapcsolja ki és be az olvasót, viszont kihajtogatva megtartja az olvasót portré helyzetben. 45 dollár, bőrből 60.

A sok újdonságnak ára is van, jó ideje először látjuk az árakat felfelé elmozdulni. Az alap Kindle 10 dollárral lett drágább az érintőkijelző miatt, a Voyage viszont 199 dollárról indul. A reklámmentes verzió 219 dollár, ugyanez (ingyen) 3G-vel már 269. Szállítás október 21-től, kíváncsi vagyok Magyarország benne lesz-e az első hullámban, eddig ugye nem volt.

 

Sok további kép az Endgadget cikke mellett.

Vélemény

A tablet (és okostelefon) forradalom teljes erővel dühöng, ez kétségtelen. Végtelenül szórakoztató olvasni például ezt a bejegyzést az iPad megjelenéséről. Rendesen olvasni viszont még mindig az eInk a komfortosabb választás, még a hiperszuper felbontású tabletek korában is. Tapasztalat, bár szubjektív, elismerem. 

Ezért féltem, hogy hogy a tabletek lemossák a dedikált olvasókat. Bizonyos iPhone-os képességekre már évek óta várt a piac (nagy kijelző), az új Kindle modellekről meg még pletyka sem igen volt, mintha nem érdekelne senkit.

És pont ezért örülök nagyon, hogy a világ vezető ekönyvolvasó-gyártója igenis mert egy bátrat húzni, és előjönni egy nem árháborúzásban fogant termékkel. Sok dologért lehet nem szeretni az Amazont, ezért viszont szeretem :)

 

61 komment

Címkék: amazon voyage kindle

Hogyan? Lehet? Könyvet? Eladni?

2014.09.14. 11:59 Szedlák Ádám

Vettetek már részt olyan beszélgetésben, amiben valaki szent rémülettel mondja egy kötetről, hogy de hát azt a metróplakátokon hirdetik? Tudtátok meg hónapokkal később, hogy egy titeket érdeklő könyv megjelent, csak sehol sem jött szembe? Beszélgessünk már egy kicsit a reklámokról.

Pár hete jelent meg Lev Grossman új regénye, a felnőtt olvasók Harry Pottereként vagy Narniájaként olvasható Magicians-trilógia lezárása. Grossman trilógája önmagában is jó téma lenne, most viszont a fülénél fogva, bezzeggyerekként rángatjuk ide.

Az öt - született hat - nagy egyikénél, a Penguin Random House-nál kiadott könyv megjelenése előtte elindult a hírverés. A számottevő oldalakon megjelentek részletek a könyvből, kiadtak egy könyvtrailert a rajongók által beküldött videókból összevágva, ami hogy, hogy nem megjárta a Buzzfeedet. A cikket 16 ezren olvasták az első nap, a videóig hatezer ember jutott el.

A szerző persze körútra indult, felültették - mit ültették, ragasztották - a repülőre. Egy hónap alatt tíz várost járt meg, és most simán városnak számoltam San Diegót Comic-Conostul.

És végül megjelent egy raklap cikk. Egy részük interjú volt Grossmannal, de akadt például vezércikk - onlájnos vagyok, mi a cover story magyar neve? [vezércikkk :-) Dwo] - a Time magazinban, amit Grossman jegyzett. Nem is rossz cikk, önmagában is megérdemelné, hogy beszéljünk róla.

Ezek a könyv marketingjének azok az elemei, amelyek látszanak az internet felől. Nem tudom, hogy villog-e banner valahol a The Magician's Landdel, van-e belőle óriásplakát, azt pedig lusta voltam levadászni, hogy milyen beszélgetős műsorokban járt a szerző. Ha járt egyáltalán.

Kicsiben? Zsánerben?

De megfuthatjuk ugyanezt a kört a The Getaway Godot jegyző Richard Kadrey-vel is. Pedig más műfajban játszik. Grossman elegáns, zakós filosz, Kadrey tetovált szabadlándzsás fétisfotós és író. De azért az utóbbi most épp a Goodreadsen válaszolgat az olvasók kérdéseire már egy hete, túl van egy-két Reddites közösségi interjún (beavatottaknak: AMA) a könyve pedig megjárta a zsánerlapokat és szórakoztatóipari sajtót is. Life magazin említést épp nem találok, de hát istenem, nem volt ideje írni, mert felolvasókörutat tartott.

Persze csalok. Mindkét szerző érdekes a saját jogán, a könyveik pedig jók. De egy nem érdekes ember nem jó könyvének meg se kéne jelennie. (Hacsak pénzt nem hoz. Ha hoz, minden meg van bocsátva.)

Közben máshol

A fenti eszközök - kivéve persze a reptetés, de egy vállban kicsit szűkebb országban az is megoldható - egyike sem igazán drága. Az interjúk többnyire meg is jelennek, igaz, a két-három nagy könyvkiadási időszakban mást sem lehet olvasni a megfelelő oldalakon, mint íróinterjút. Aztán a csap elzáratik. Azt hiszem, az a kérdés, mi működik az olcsó eszközökből év közben is.

Nektek - és most nem az ekönyves technikalitások érdekelnek - hogy lehet könyvet eladni?

Disclosure: a VS.hu újságírója vagyok. A fent leírtak csak a saját véleményem tükrözik, a munkáltatómét semmiképp nem. Az kéne még. És persze nyugodtan beszélek, gondolatban nem a saját pénzem költöm.

19 komment

Címkék: reklám könyvkiadás elméleti kérdések

Villámposzt: Becsengetés

2014.08.30. 09:27 Dworkyll

Szervusztok pajtások,

hamarosan kezdődik az iskola. Régi téma, hogy milyen nehéz az iskolatáska, meg hogy mennyivel egyszerűbb, olcsóbb lenne legalább a kötelező olvasmányokhoz elektronikusan hozzájutni. Kérem tisztelettel, az ipubs.hu hallgatott az idők szavára, és leporolta és felpolírozta az amúgy a többségében a MEKen is hozzáférhető anyagokat, és szerintem igazán jelképesnek mondható árú csomagokat rakott össze.

k2014 banner.jpg

Aki nem akar a MEK anyagokkal szöszölni, vagy gondozottabb szövegre vágyik, nevezzen be rájuk nyugodtan.

Diszklémer

A napokban sokat pörgött a (bulvár)sajtó azon, hogy a villanyon olvasottakra rosszabbul emlékszünk vissza. Volt Guardian és volt 444.hu is. A kicsit mértékadóbb orgánumok próbáltak más véleményeket is begyűjteni, mint ez az egy szem tanulmányszerűséget. Így aztán én is kiadtam a magam állásfoglalását:

A tanulmány egy érdekes (de ránézésre nem szükségszerűen tudományos) kutatás eredménye. Mivel a sajtó alapvetően csak a kulcsmondatot kapta fel, úgymint "A Kindle-n olvasók sokkal rosszabbul teljesítettek, amikor az volt a feladat, hogy 14 eseményt rakjanak helyes sorrendbe." érdemes lenne részletesen megnézni, miből is sikerült levonni ezt a következtetést. Azt már a cikkek is megemlítik, hogy az elektronikusan olvasók között (25 fő!) mindössze kettő volt tapasztalt Kindle felhasználó, ez eleve torzítja a kapott ereményt. De nem tudunk semmit a kísérlet körülményeiről, pl. hogy amúgy milyen volt a csoportok felépítése a hagyományos olvasási képességek tekintetében: hány jól és hány rosszul olvasó volt a vizsgált és a kontroll csoportban. Vagy hogy ugyanazt a lapképet látták-e? És miért csak egyféle szöveget vizsgáltak? Van lektűr, van szakkönyv (sokféle), van szakácskönyv, van utikönyv. Mindet másképpen olvassuk. És sokan, sokféleképpen olvasunk, papírt is.

 

Az nem kérdés, hogy az elektronikus olvasás lényegesen különbözik a papíralapútól. De hogy pontosan milyen téren és mennyiben, az megérne egy valódi tudományos kutatást, nagy mintával, sokféle szöveggel, jól ellenőrzött csoportképzéssel, ellenőrzött olvasási környezettel. 

 

Mint elkötelezett elektronikusolvasás-párti, az a tapasztalatom és meggyőződésem, hogy vannak "olvasástipusok", olvasási profilok, amelyekben általában kellemesebb az elektronikus tartalomfogyasztás (nem feltétlenül mindenkinek). Más profilokban (feladatoknál) meg én is inkább a nyomtatott olvasást választom. De egyértelmű, általánosító kijelentést nem tennék, hogy egyik vagy másik olvasási mód jobb.

Terjedelmi okok miatt nem ekéztem, hogy mennyire tudománytalan egy ötven elemű minta, egy szem szöveg feldolgozása, vagy hogy nem sikerült tapasztalt Kindle felhasználókat összeszedni, még egy ilyen apró mintához sem. Nem volt igazi kontroll, pl. hogy hány diszlexiás volt egyik vagy másik csoportban. 

Mérni érdemes, mérni szeretünk. De ez így bizony bulvár volt a javából. Ha valaki a magyar tudományos életből szeretne ezzel komolyan foglalkozni, annak tudnánk szolgálni tanácsokkal, hogy mire is ügyeljen.

7 komment

Címkék: reklám akció kötelező olvasmányok ipubs

süti beállítások módosítása