Állandó rovatok

A RADAR az e-könyv olvasó blog "kis-színes" híreinek társasági gyűjtőposztja. Ha találtál valami témánkba vágót, firkáld ide. Ha izgalmas új könyvmegjelenésbe futottál, oszd meg velünk a KÖNYVRADARon. Köszönjük, a műfaj nevében.

Ha eladó készüléked van, vagy használt kütyüt keresel, a KERES-KÍNÁL rovatunkat ajánljuk figyelmedbe.

Ha valami nyomja a lelked, ha összemérnéd az érveidet másokéval, gyere a DÜHÖNGŐbe. Belépés csak gumicsontokkal.

A fölösleges konfliktusokat elkerülendő megköszönjük, hogy tiszteleben tartod az E-tikettünket.

Ha adakozni akarsz, itt megteheted:

Jelenleg 45.700 HUF-nál járunk. Amire használni fogjuk: blogtalálkozó, wiki, saját domain. Nagyjából ebben a sorrendben :-) Jelképes díjazások: a legjobban pörgő e-könyveknek (Nobel Pizza, 2012-ben három darab), a legszebb ekönyveket készítő műhelyeknek (Szépség Pizza,  2013-ban, három darab).

GYIK - Szerszámosláda

Aki még csak most kezd barátkozni a villanykönyvekkel, kezdje a tájékozódást a GYIK rovatban.

Vannak még:

Válassz és rendelj Kindle-t innen

Mobipocket (prc) gyártási okosságok (Kindle, Kindle for appok)

Epub (Koobe, Nook, iOS, Android) gyártási okosságok kezdőknek és haladóknak 

Kiváló szótárak mindenre, ami bírja.

Sok Kindle trükk.

Kiváló magyar metadata-kollektorok a Calibréhez

Eszközismertetők

Boltismertetők

 

Utolsó kommentek

Címkék

1150 (1) 214 (1) 3g (4) 4700 (1) 600 (1) a9 (1) adamobooks (2) adásvétel (1) ADE (1) adobe (8) ad astra (18) áfa (12) agave (30) ajándék (5) akció (12) aldiko (1) alex (1) alexandra (4) állás (1) amazon (67) android (11) angol-magyar (1) animus (1) antikvárium.hu (1) antireklám (1) apad (1) app (5) apple (17) archiválás (1) asus (1) athena (1) athenaeum (1) atlantis (2) aura (7) avana (1) azw (1) banks (1) Baráth Kati (2) barnes&noble (14) beagle (2) bebook (2) bebook2 (1) bejelentés (3) bemutató (8) biblieteka (2) bigyó (1) blog (1) blogbuli (2) blogtalálkozó (2) bme (1) bookandwalk (4) bookdesigner (2) bookeen (3) bookgem (4) bookline (9) bookmarklet (1) boox (4) budapest noir (1) büntetés (7) calibre (4) Canvas (1) céghírek (1) ces (1) cikkajánló (4) clara (3) cloud (3) co2co (1) coelho (1) cool er (2) crowdfunding (1) crunchpad (1) csőd (1) cybook (8) dedikálás (2) deltavision (1) dibook (16) digitalbooks (12) diploma (1) disney (1) diszlexia (1) doctorow (1) dr1000 (1) dr800 (2) dragomán (1) drm (36) e-könyv (1) e-könyvészet (8) e800 (1) ebooks in Hungary (1) eclassic (5) eclicto (2) édesvíz (3) edge (1) edition 2 (1) eebook platform (1) egyesülés (2) ekm (43) ekönyv-terjesztés (3) ekulturaTV (2) elméleti kérdések (89) ELTE (1) enciklopédia kiadó (1) entourage (1) epub (68) epubcheck (2) események (9) eslick (1) etikett (1) EU (4) e gyetem (4) e könyv (19) e könyvesbolt (40) e könyvtár (3) e könyv formázás (8) e papír (12) fapados (1) fapadoskönyv (9) felmérések (21) firmware (4) fizetés (1) flepia (1) flightcrew (1) fontok (8) forgatókönyv (1) forma (3) formátum (5) fórum (3) frankfurt (2) frissítés (3) fujitsu (1) fumax (2) GABO (3) galaktika (7) galaxytab (1) garancia (1) Gitden (1) gloHD (1) goldenblog (1) goodreader (2) google (5) Grecsó (1) gyakorlati kérdések (68) gyártástechnológia (32) H2O (4) hachette (1) hack (2) hanlin (3) hanvon (4) harlequin (3) hármas könyvelés (4) harry potter (2) hvg (1) ibooks (3) icarus (1) idaságok (1) idpf (2) indesign (1) infografika (2) ingyen (1) introverziók (24) ipad (18) ipad mini (1) ipaq (1) iphone (3) ipubs (7) irex (5) iriver (4) irodalom (2) ismeretterjesztés (4) ismertetők (1) itunes (1) japán (1) játék (2) java (1) javascript (1) javítás (2) jegyzetelés (3) jelenkor (1) jókívánság (2) jótékonyság (3) jumbo (1) karácsony (7) képek (1) képregény (2) keres (1) kickstarter (1) kiegészítő (9) kínál (1) kindle (67) kindlegen (2) kindle dx (6) kindle fire (3) kindle wifi (5) kisepika (2) kleinheincz (5) kloos (1) kobo (21) kölcsönzés (1) kondor (3) konteo (1) könyvajánló (6) könyvesbolt (1) könyvhét (19) könyvkiadás (119) könyvmolyképző (9) könyvtár (6) könyvterjesztés (3) koobe (36) kötelező olvasmányok (1) közlemény (2) közösség (27) kritika (1) lámpa (3) laputa (1) lendink (1) libri (8) líra (2) Lithium (1) lrf (1) lrx (1) ludas matyi (1) magvető (3) makró (2) marketing (2) marvin (2) média (4) mediamarkt (1) megvilágítás (1) mek (4) mese (3) mesemasina (2) metaadat (1) micropayment (1) microsoft (2) middleware (1) mintakönyv (1) mkke (3) mobi (3) mobipocket (20) moly.hu (2) móra (1) msi (1) mu (1) műfaj (1) multimédia (1) multimediaplaza (31) n516 (1) ncore (1) nds (1) neal stephenson (1) nekrológ (1) német-magyar (1) networkshop (3) nook (7) nook2 (3) novella (2) oasis (2) oaxis (1) office (2) oktatás (2) olvasási nehézségek (2) omikk (1) one (1) onyx (9) openinkpot (1) Oravecz Nóra (1) orosz-magyar (1) összeesküvés (1) oszk (3) palm (1) pályázat (10) paperwhite (12) paradigmaváltás (1) paypal (2) pda (3) pdf (11) PearlHD (1) pendrive (1) pizza (2) plastic logic (4) plugin (1) pocketbook (16) podcast (2) popper (1) portal press (2) pottermore (1) prc (15) pre (1) premier (2) publio (5) rádió (4) Rajaniemi (1) rakuten (1) reb (1) rejtő (1) reklám (58) reMarkable (3) reMarkable2 (3) rendelés (2) re poszt (12) riport (1) rss (2) rtf (1) samsung (2) scalzi (7) scida (1) scribd (1) scribe (1) Semmelweis (1) SendToKindle (2) sf (12) sfmag (4) sfportal (18) sigil (2) sipix (1) slideware (1) sony (22) spanyol-magyar (1) specifikáció (2) spiritualitás (1) spotify (1) stanza (8) stardict (2) story (1) streaming (1) syllabux (1) szakdolgozat (1) szellemhadtest (1) szerkesztés (2) szerviz (1) szerzői ellentételezés (3) szerzői jogok (1) szerzői kiadás (6) színes (4) szótár (3) tab (1) táblázatok (1) tablet (10) tankönyv (1) tarandus (4) tarda (1) teaser (1) telefon (1) telekom (1) teszt (66) textr (17) tft (7) tilos (5) tok (2) tor (2) történelem (2) touch (2) txtr (6) typotex (4) t com (14) ulpius (10) üzleti modell (1) vásárlás (11) vegyesfelvágott (14) vendégposzt (4) verseny (5) vízpart (2) vizplex (3) vodafone (3) voyage (4) w3c (1) warez (14) wayteq (1) webáruház (1) web tablet (3) wifi (3) wiki (1) wisereader (1) word (2) xhtml (2) xml (2) yotaphone (1) zinio (1) zsoldos-díj (1) Címkefelhő

Linkek - források

A barátaim, innen onnan

Szörnyszülöttek és szörnyhalottak — II.

2014.11.15. 13:47 konyvKodR

Mottó:

„Gazdagságot zabált, most aztán kihányja, testéből az Isten újra kihajtja. Vipera mérge volt, mit magába szívott, és ami megöli, kígyó fullánkja lesz. Nem nézhet vidáman olajpatakokra, sem a tejjel-mézzel tele folyamokra. Visszaadja, amit nyert, nincsen örömére, s mit kufárkodva szerzett, annak sem örül. Mert romba döntötte a szegény kunyhóját, s bár nem ő építette, elvette a házat. Mivel sose tudott betelni a gyomra, nem mentheti meg semmiféle kincse.”
(Jób könyve, 20:15–20)

 

Elnézést kérek mindenkitől, továbbra is hosszan írok, mert nincs időm röviden összefoglalni.

„Én elmentem a vásárba fél pénzzel”

Könyvet a könyvesboltból, e-könyvet az e-könyvesboltból. Mivel e sorok írója enyhén szociopata, kimondottan szeret szinte mindent webshopban vásárolni, lehetőleg házhozszállítással. Az olvasás jó harminc éve napi létfeltétel, úgyhogy az e-könyvek számára a megvalósult Kánaán. Eddig meg azt hitte magáról, hogy a neten nem szörfözik, hanem navigál.

Böngészőteszt

Ma Magyarországon e-könyvet vásárolni élmény. Minden tekintetben. Mivel van már elég webáruház-tapasztalatunk, előre izzítsunk be legalább két böngészőt, az ördög nem alszik. Sőt, olyannyira ébren van, hogy két böngésző nem is lesz elég.

Öt nagy, két kisebb e-könyvesboltba regisztráltam, továbbá meglátogattam további négy webshoppal is rendelkező e-kiadót, és persze van jónéhány „futottak még…”, vagy „hú… ezt nézd, mi van itt!”-lelőhely is. (Ne is foglalkozzunk a már első blikkre zavaros vizekben halászó e-könyvterjesztőkkel, „kiadókkal”.)

Egyetlen egy olyan e-könyvesboltban jártam, ahol alapértelmezett böngészőmmel (és az összes továbbival) minden egyes zugot bejárhattam és a regisztrációtól kezdve a vásárlásig csak egy „kedves” akadályba ütköztem. Van azonban egy, amit négy (majd utólag öt böngészővel) meglátogattam, mert a végén már kíváncsivá tett, hogy vajon milyennek képzelhetik a honlap készítői az oldalt (vajon hol van igazából a menü, pontosan hová is tervezték a belépőformot, egyáltalán: hol van az oldal alja, széle). Van egy, ami indulása óta valami miatt olyan lassú, mintha állandó DoS támadás alatt lenne, így az ott-tartózkodás alatt felidézhetjük a régi szép modem-időket. És van egy minősített eset, ahol az ügyvezető vagy a webdizájner egyértelműen apple-fanatikus. Ez nem a megmosolyogtató kinézetből derül ki, hanem abból hogy a szerencsétlen oldal csak Safarival böngészhető rendesen. Jó, a többivel is elmegy, meg értem én a rajongást, de (1) innen is szólok hogy a szent alma honlapja bármilyen böngészővel és platformtól függetlenül tökéletesen látogatható; (2) egy nyilvánvaló vizuális almatérítéssel ÉS böngészőkényszerítéssel elég nehéz lesz széles közönséget megszólítani. Arra mindenképpen jó volt, hogy a pár mondattal korábban már említett, leprásként széteső webboltot iBöngészővel is megcsodáljam.

Egyezzünk ki egy soványka közepesben. A böngészőteszten egy versenyzőnk majdnem elbukott és egyikük majdnem jelesre vizsgázott. Különdíjunkat az a terjesztő kapja, aki teljesen meglepő módon vállalja a béta-állapotot a fejlécben. Pont tőle nem vártunk ilyen szerénységet.

A hordozható és elvileg kényelmes okostáblák tesztjét bátorság hiányában ezennel ráhagyom a szakbloggerekre és portálokra, akik remélhetőleg majd nem fizetett pr-cikk keretében végzik el az „objektív” terepkutatást.

Regisztráció

A következő eljárásnak vagyok híve: maximum két form, és instant beléptetés. A visszaigazolást, minden egyéb személyes adat kitöltését bízd rám. Majd egyszer, ha lesz kedvem és tényleg vásárolni akarok, akkor mindenképpen kitöltöm, nyugi. Ha már az ingyenes könyvek és/vagy az ízelítők, belapozók megtekintését is regisztrációhoz kötöd, legalább ne keserítsd meg az életem, én lennék a kedves szociopata vásárló.

Persze fokozatok itt is vannak, azt azért nem gondoltam volna,  hogy lesz olyan e-könyvesbolt, ahol a regisztráció leokézása előtti pillanatban kiderült, hogy az ászf kipipálása sehogy sem megy, kezdhetjük elölről az egészet egy másik böngészővel (3 különböző formot kell kitölteni, az isten szerelmére!) és van olyan is, ahol a regisztráció több mint negyedóra, az ötödik adatszolgáltatás után már attól féltem, hogy kérni fogják a vércsoportom is, majd az aktiválással (és az aktiválás visszaigazolásával) további fél óra ment el. Tudom, hogy kultúra meg irodalom meg minden, de Kafkát ennyire mégsem kéne utánozni.

edibooxplázawalking

A magyar e-könyforgalmazó oldalak kiválóan alkalmasak egy taxonómia – folkszonómia témában írandó szakdolgozathoz, sőt még egy mesterit is kinézek belőlük. (Van egy objektumunk, ennek vannak tulajdonságai amiket értékekkel jellemezni szeretnénk. Ennyi lenne, kéremszépen. Objektum [felhő], attribútum [szín] és érték [fehér]). Az oldalakon található könyvkategória-menükről néha olyan érzésem van, mintha egy eredetileg Ionesco által írt kisregényt Gombrowicz írt volna át drámává és Parti Nagy Lajos fordított volna le ballada-formában. (Életmód, Szakkönyv, Szépirodalom, Tudomány, Vallás, Kötelező olvasmány, Gasztró stb.) Főkategória, alkategória, relációk… Keverjük a zsánert a műfajjal, kutyuljuk a témát a tartalommal, mixeljük az írót az életművel sőt külön kategóriát teremtünk egy íróból… Jó, nem különösebben fontos, de mondjuk elindulok egy szálon mert gyanítom, hogy ott találom amit éppen keresek, aztán rábukkanok valami teljesen másra (ami amúgy felkelti az érdeklődésem), aztán teljesen máshol, számomra teljesen meglepő kategória alatt hirtelen előttem virít a keresett mű és szerző. Nem lehetne egy könyvtárost, vagy urambocsá’ egy 40 éve könyvesboltban dolgozó eladót megkérdezni, hogy valójában miképpen kellene/lehetne rendezgetni ezeket az izéket?

És beszélgessünk el a könyvfeltöltéssel megbízott szabadbölcsész gyakornokkal is. Csak azért, mert a könyv borítójáról egy sejtelmes tekintetű, nikábot viselő hölgy néz vissza ránk, attól még nem biztos hogy a Kézikönyvek → Vallás kategóriába kell tennünk, ugyanis az óvatlan kultúrantropológusunk valószínűsíthetően nem egy háremben játszódó szoftpornót akar olvasni. (Tegyük hozzá, hogy a print kiadók honlapján sokszor viccesebb a helyzet, ami azért elmond valamit a könyvkiadás -terjesztés mai helyzetéről).

Keresés. Két helyen is megoldották a âïşăçäè problémát! Beírom, hogy capek és kiadja hogy „Čapek”. Csoda! Nahát, itt tart már a technika. Mondom két helyen. Bocsánat másfél, az egyiken az ő-vel nem boldogultak. Szóval ha célzottan keresek valakit akkor nagy valószínűséggel megtalálom, de lehetőleg ne legyenek olyan extra-igényeim, hogy mondjuk ő betűs szerzőt vagy címet keresek. Mindenesetre vicces, hogy a magyar nyelv egy könyvesboltban problémát okoz.

Van, ahol a szerző, a kiadó, kiadás éve stb. adatbázisban van (tehát listázható, rendszerezhető), máshol meg nem. Egyelőre csak a kirakatot bámuljuk, de már elment a kedvünk a vásárlástól.

Építő javaslat

Elég sokszor és sok helyen hangoztattuk a metaadatok fontosságát. Egy lelkiismeretesen elkészített e-könyv OPF-ben találunk egy utf–8-kompatibilis metaadatsort – ami nem más, mint egy szabványos könyvkatalógus-cédula. Többek közt az epub metadata teszi a fájlt e-könyvvé. Ez ideális esetben tartalmazza a kiadvány impresszumában és kolofonjában található összes (vagy még annál is több) adatát. (Cím, eredeti cím, szerző, társzerző, fordító, szerkesztő, lektor, felelős szerkesztő, felelős kiadó, grafikus, fotós, illusztrátor, könyvkészítő, könyvdizájner, terjesztő, a mű születésének éve, a mű kiadásának éve, copyright claimant, copyright holder, fülszöveg, a mű nyelve, ország, stb., stb. Nem kell megijedni: [Dublin core] [MARK] )

Segítek: van olyan epub editor, ami az összest tartalmazza és kezelése viszonylag egyszerű [Sigil] és van olyan epub olvasó ami szintén ismeri az összest [Lucidor]. XML adatot szerveradatbázisba injekciózni nem egy nagy ördöngösség. Egyszer kell megcsinálni és kifizetni, és ha ügyesek vagyunk negyed-, féléves fejlesztői szupport mellett tökéletesre lehet csiszolni.

Ha ez megvan, és a kiadóktól / book producerektől megköveteljük a kiadvány-adatok alapos és helyes kitöltését (amit például a Lucidor/Lucifox oldalpanelén, Properties fül alatt azonnal ellenőrizhetünk), akkor feltöltés-/élesítéskor: (1) azonnal fent van a könyv teljes adatlapja; (2) hiányos/téves adatok esetén még validátorra sincs szükségünk, mert egy limit alatt azonnal visszadobja a fájlt és nem ismeri el e-könyvnek; (3) gyanús e-könyvek esetén kérdéseket tehetünk fel a beszállítónknak; (4) a digitális kötelespéldányunk megkönnyíti az OSZKDK munkatársainak életét, akik ezért imába foglalják a nevünk.

Ugyanakkor.

  • Ha olvasó/vásárló vagyok és vettem egy gyönyörűen illusztrált e-könyvet, akkor a művész nevére klikkelve megtalálom az összes további, általa illusztrált e-könyvet. (És meg is veszem). Vagy olvastam egy borzalmas fordítást, ezért egy klikkes listázással máris tudom, hogy sajnos mit nem fogok olvasni;
  • Ha kiadó vagyok, és éppen grafikust, korrektort, stb. keresek, akkor egy érdeklődésemet felkeltő borító alapján láthatom a cover artist, vagy a könyvszakmai szaki összes munkáját – és dönthetek. Netán e-könyvek felé éppen nyitó kiadó vagyok, így a bkp-k listázásával választhatok az Első rész, Esettanulmáy 1.2 „A” vagy „B” bkp-ja között;
  • Ha forgalmazó vagyok, akkor az üzleti partnereimtől és saját bkp-imtől eleve elvárt minőségi termékekből a kezembe hull egy könyvről könyvre gyarapodó (e)könyvszakmai adatbázis, aminek jövőbeni méretarányos áráról és értékesítési lehetőségeiről hadd ne itt beszélgessünk.

Kedves disztribútorok, ha jól tudom, baráti verseny van :) {[(A kockázatok és mellékhatások elkerülése érdekében kérem, írjon privát üzenetet. Szívesen segítünk.)]}

Vásárlás

Ha már biztosan tudjuk, hogy melyik webshop milyen böngészővel barátkozik, akkor minden a szokásos rendben lezajlik. Elsősorban azért, mert a netes pénzügyi tranzakciókat profik intézik és nem ők. Vagyis: termék(ek) kiválaszt, rendel, fizet. (Vagy: termék kiválaszt, jóváhagy, jóváhagy, rendel, jóváhagy, tovább, jóváhagy, fizet, jóváhagy, kosár ismételten ellenőriz, tovább, tovább, biztos fizet? TÉNYLEGRRRR&!@#?!#(°o°)#!!! OK. Pf… könyv a polcon.)

Visszatérek a böngészőteszten jeles vizsgázónkra. Itt azon túl, hogy van egy remek virtuális pénztárca lehetőség is, a vásárlás maga „egészen kellemes” kategória.
Lenne, ha nem a világ legperverzebb captchája őrködne az adatok felett. Szerencsére a session time hosszú. Ötször hibáztam. Én, a betűk barátja. Először a naivitás (kisbetű-nagybetű), másodszorra I-l, harmadszorra valószínűleg O-0, negyedszerre egyértelműen düh, ötödszörre vettem az akadályt – valószínűleg a bitek istene megkönyörült rajtam. Semmi bajom a Turing-teszttel, de lehetne egy picit könnyebb mint ez a mintás háttér – halvány groteszk betű + random piszokfolt kombináció?

A kínálat

A számokat mindenki próbálja hozni, áru van (vagyogat), a gyarapodás mindenhol biztató, az árakba most ne menjünk bele, talán mégis lesz ebből valami.
Határozottan kellemes, hogy az e-könyvek saccra 90%-a megtalálható majd’ minden nagy boltban, az árak azonosak, tehát ha van egy kedvenc shopping centerem, akkor maradhatok egynél.
Vajon?

Öt nagy e-könyvesboltból vásároltam e-könyvet. Élni szoktam a rendszertelenül jelentkező promóciókkal, elég sok helyről kaptam ingyenes könyveket. Mindenhol vannak egyébként is ingyenes, saját gyártású e-könyvek.

Objektív teszt

Egyelőre nincs sem e-könyv-Nébih vagy -Ántsz, ám van két validátorunk, amivel minőségi ellenőrzést végezhetünk.

Öt e-könyvterjesztő 58 e-könyvét pakoltam be egy könyvtárba. Saját gyártású, kiadói, self-publishing könyveket, valamint belapozókat. Egyszerűen mindenhonnan merítettem, egyenlő mértékben. Feladat a gépnek: „Listázd az összes epub kiterjesztésű fájlt és ellenőrizd őket epubcheck-el és flightcrew-val:”

~> ls *.epub | xargs -I konyv epubcheck konyv
~> for i in `ls *.epub`; do flightcrew $i; done;

Flightcrew: „No problems found” — 8 könyv.
Epubcheck: „No errors or warnings detected” — 7 könyv.
A két validator más-más hibákra érzékeny, persze átfedés is van, az összes „hibátlan” könyv: 14. Akik gyengébbek matekból: 58 e-könyvből 44 hibás

Ez bizony elkeserítő. Ismétlem: nem volt szándékos válogatás, nem hajtottam direkt rossz könyvekre, a letöltések után egyiket sem bolygattam, sőt meg se nyitottam őket. Növelhetnénk az ellenőrizendő könyvek számát százra, kétszázra, attól még tény marad: A magyarországi, legálisan terjesztett e-könyveknek még az egy negyede sem felel meg a minimális e-könyvipari követelményeknek. (Egy e-kiadással is foglalkozó haverom mondta, hogy amíg az ő olvasóján megjelenik a szöveg, addig őt ez nem érdekli.  – Jól van – és tovább kortyoltuk söreinket.)

Csak egy terjesztőt találtam, ahol csak a betekintőkkel volt probléma.
Nem akarok ingyen reklámot senkinek (bár van aki megérdemelné), és senki jó hírnévhez való jogát nem akarom megsérteni (pedig nem ártana).

 Néhány tipikus (tudom, unalmas) hiba:

  • Hibás tömörítés a soft-drm után. (A mimetype tömörítése mindig 0! A kiterjesztés ellenére sem az operációs rendszerek, sem az olvasó-szoftverek nem fogják felismerni a fájlt. A helyes szerveroldali e-könyvgyártás: `zip -DX0 ekonyv.epub mimetype` majd: `zip -DrX9 ekonyv.epub META-INF/ OEBPS/` Még biztosabb: `zip -DrX9f ekonyv.epub OEBPS/`[**]) A fenti hiba az egyik legnagyobb e-könyvterjesztő ÖSSZES termékét érinti… Vagyis ha egy kiadó hibátlan e-könyve minden boltban rendben van, itt elromlik a vásárlói polcon.
  • UUID ellentmondások. (1) Az NCX és az OPF uuid eltér; (2) Az uuid további karakterekkel bővül; (3) az uuid nem uuid hanem valami más, pl. isbn; (4) a teljes könyv és az ízelítő uuid-je azonos (?!). A fenti hibák ilyen-olyan formában az ÖSSZES terjesztőnél előfordulnak.
  • Felesleges és/vagy sehol sem jelölt fájlok az e-könyvben.
  • Html tag-ek, az opf metadata-ban.
  • Ékezetes, sőt repülő ékezetes és/vagy hibás karakterkódolású fájlok az e-könyvben. Az alkalmazások, readerek több mint fele nem fogja megjeleníteni a könyvet.
  • Túlságosan kisméretű és alacsonyfelbontású képek. Nem igazi hiba, csak ronda. És ha vetnénk rá egy pillantást, máris gyanakodhatunk, hogy a beszállítónk gyanús jogállású képeket használ fel.
  • Túlságosan nagyméretű és magas felbontású képek. Tipikusan InDesign-exportból. Ez sem „hiba”, de akár 4–6 illusztráció képes iszonyúan felhizlalni a fájlt, valamint a régebbi e-könyvolvasók, a gyengébb vasak és az e-book appok  zöme simán lefagy tőlük.
  • Figyelmetlenül megírt CSS. (1) manapság már kínos, (2) csúnya végeredmény. [Segítek: http://jigsaw.w3.org/css-validator/ – megmutatja és elmagyarázza neked, hogy hol a bibi.]
  • Hibás htm/xhtml-ek. Nem szemetesek (ezt hagyjuk) hibásak. Adott esetben egy fejezet félbeszakad, más esetben „eltűnik”, olykor látszik a szintaktika.
  • A betekintők simán trimmeltek (ez nem csak technikai hibákat jelent, és részletesen is kitérünk rá).

A sort lehetne folytatni, de minek?

Közbevetés.

  1. Van egy terjesztő, ahol minden regisztrált felhasználó polcára automatikusan felkerül egy használati útmutató, amely egyrészt a honlap kezeléséről, másrészt magáról az E-KÖNYVEKRŐL szól kissé óvodás stílusban. A bevezetőjében van egy ilyen mondat „Az oldalunkon elérhető e-könyvek minden e-olvasó készüléket támogatnak, letölthetőek .mobi és .epub formátumban is”. Nos ennek az e-könyvnek a borítója egy teljesen más kiadó, teljesen más témájú könyvének, teljesen illegálisan használt borítója. Mindegy. Ugyancsak ebben a „Mi ilyeneket készítünk” e-könyvben a flightcrew 11, az epubcheck 314 (!), hibát talált. (KönyvKód® vásárló szeme még tucatnyit).
  2. Van egy másik bolt, ahol szintén elérhető egy saját gyártású (generált) e-könyv az e-könyvekről. Mondjam? Mondom. Gyártási hibás.
  3. Van egy harmadik e-könyváruház, ahol ugyancsak elérhető egy másik ebook témájú „e-könyv”. Szövegszerkesztőből fájlba nyomtatott pdf, kb. „My first portable document” szinten. Epub/mobi nincs, hisz’ minek az?

Önreflexió… valaki? — — — e-bookról szóló igazi e-könyv?… uttyan.

A gépi teszt után pedig vessünk egy pillantást a „jó” e-könyvekre.

Az én könyvem

Az Első rész Esettanulmány 1.3-ban már említettem az e-könyvben található kiadói levelet. Valamiért minden terjesztő úgy érzi, hogy meg kell szólítani a kedves vásárlót. Ezt teszi a könyv legelején, még a borító előtt, vagy a címlap, impresszum után stb. Pallasz Athéné szent nevére kérlek, hogy ne hízelegj, ne jogászkodj, ne fenyegess, ne ígérgess, ne dumálj mellé, hülyeségeket pedig végképp ne írj, mert nevetséges vagy. Nem érdekel, idegesít, unom, olvasni akarok. Egyezünk ki egy Ex Librisben, jó? „Ez a könyv Iksz Ipszilon tulajdona”. Hat szó. Mellesleg szép hagyomány. Esetleg tedd oda a logódat (diszkréten!).

(Ha mégis a jogaimra akarsz emlékeztetni, vagy rám akarsz sózni valamit, akkor azt tedd a végére. A kolofon után. Gondolom ismered a születési adataim, ha már elkérted. Nos, ha mindenképpen hűségedről akarsz biztosítani, akkor küldj egy könyvet, vagy könyvre váltható e-kupont a szülinapomra. Köszöntem. Maradok hűséges vásárlód, stb.)

 (• - • •)

Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy ismertessem az egyik terjesztő egyenesen elképesztő megoldását. Az e-könyv legelején ez áll: „Az e-könyv kizárólagos tulajdonosa: Vásárló Neve (azonosítószám) | Köszönjük a vásárlást és kellemes olvasást kívánunk! | ……….hu e-könyv áruház”. Továbbá az opf-ben így és ez áll a jogokat tisztázni hivatott rubrikában „ennek a példánynak jogos tulajdonosa: Vásárló Neve”. A nyelvtannáculást hagyjuk, végül is csak pár sort kéne leírni helyesen. Az itt megvásárolható e-könyveknek elég sok esetben nincs sem impresszuma, se kolofonja, se isbn-je. Oké… Jogász látta ezt? Partnerkiadó, -szerző látta ezt? Piaci versenytárs látta ezt?

Hahó mindenki! Van egy terjesztő, ahol nincs copyright, sőt az e-könyvek feletti kizárólagos rendelkezésre jogosító teljes magánjogi hatalmat a kezedbe adja! Akárcsak George Romero Élőhalottak éjszakáját a film eredeti forgalmazója. Az olvasók nevében köszönjük, hogy a fogalmatlan terjesztő miatt minden e-könyv közkincsé tétetett! Mit mondjak, valóban innovatív. A birtok tényleges állapot, a tulajdon pedig az a jog, amelynél fogva valaki a dolog felett szabadon rendelkezhetik, s abból minden mást kizárhat.

A könyvet megoszthatom bárkivel? Simán! A könyvet meghirdethetem online-vásártéren? Simán! A könyvet felpakolhatom fizetős tárhelyre? Simán! A szerző megkérdezése nélkül (téged le se…) készíthetek belőle print-kiadványt? Simán! Ha egy e-könyv n+ „kizárólagos” tulajdonban van, akkor az… közkincs? Simán! Az e-versenytársaid és a könyvszakma kinyírhat öt perc alatt? Simán! Az EGYE alapító tagjai joggal mondhatják rólad, hogy semmi keresnivalód a magyar e-könyvpiacon? Simán!

A jóhiszemű kalmár

Beszéljünk a magyar e-könyvterjesztés legszebb vonásáról. Ez pedig nem más, mint a végtelen nyitottság és teljes bizalom a beszállítók felé. „E-könyved van? Hoci nekem, segítek eladni!” Hála ennek a magatartásnak egyre több fájl közül tudunk válogatni. Csakhogy.

  • Ismétlés. Az e-könyvek jelentős részében kereskedelmi, sőt olykor nagyon drága fontkészlet van. Bizonyos terjesztők saját gyártású e-könyveiben is, nemcsak a partnerek termékeiben. (A problémát a Fontoskodás fejezet alább bővebben taglalja.) Összességében több ezer fájlt kell átnézni még ma. Ki fogja a fontcserét megoldani: az elkövető kiadó, vagy a jóhiszemű terjesztő? Ki fogja állni / bukni a költségeket?
  • Borító. Hosszabban. A terjesztői gyanútlanság és vakság példája. Van egy felfutófélben levő e-kiadó. Minden terjesztőnél megvásárolható egy olyan e-könyve, ami egy a 80-as években szebb napokat látott, ma már alapítványi szinten vegetáló kiadó borítóját használja. Abban teljesen biztos vagyok, hogy a jogai rendben vannak. A borító azonban… hát hogy is mondjam… szürke. Ha egy könyv megért mondjuk 25–30 év alatt 5 kiadást, akkor az e-kiadó felhasználhatja a 6. elektronikus kiadáshoz a mára már alig létező (vagy már megszűnt) kiadó borítóját? Csak kérdem. Egy könyvborító lehet árva mű? Mikortól használható fel szabadon? Ha egy végnapjait élő kiadó annó megbízott (és kifizetett) egy ma is élő grafikust a coverart elkészítésével, akkor az adott kiadvány digitalizálása és másodkiadása során a borítót archiválási célból lehet/szabad/kell digitalizálni vagy kereskedelmi forgalomba is hozható? (Arról nem is beszélve, hogy az n-edik elektronikus kiadás ismételten lektorált és szerkesztett, tehát szövegszinten sem azonos a digitalizált forrással, ergo a régi borító eleve filológiai nonszensz.) Termékforgalmazóként senkit sem zavar, hogy adott termék(ek) bizonyos elemeinek jogállása vélhetően nem tiszta?
  • A borítókon túl vannak tisztázatlan jogállású könyvek is. Még csak keresni sem kell nagyon. Ordít róluk, hogy a © nem terjed ki az e-kiadás-/forgalmazásra. Néha az az érzésem, hogy a terjesztők simán, bemondásra elhiszik, hogy az e-könyv jogi szempontból rendben van. Persze, nem illik üzleti titkokat firtatni, üzleti partnert vegzálni, csakhát közben harcolunk a kalózkodás ellen, a jogkövető kultúrafogyasztásra hívjuk fel folyton a figyelmet, így ennek tükrében a helyzet visszás. Ezen a területen jelentős eltérések vannak, mindenesetre örvendetes látni, hogy bizonyos könyváruházak milyen bátran és nyíltan állnak ki az abszurd és fojtogató szerzői jogi törvény ellen…
  • A MEK-es források. Huh, inkább ne is menjünk bele. A közkincsekkel semmi, de tényleg semmi baj. Ha terjesztőként e-könyvesítjük, majd fillérekért/ingyér’ adjuk őket (és növeljük az állományt) – üsse kavics, köszönjük, valóban segít néhány emberen. De mi van az élő, a nem elég régen holt, a csóró és elfeledett, vagy a határon túli szerzőkkel? Tudom, hogy vannak kiadók és terjesztők akiknek szerződése, megállapodása van az OSZK/MEK-kel. És van akinek nincs. És hát közintézménytől nyúlni engedélyezett de jogvédett kultúrkincset… muhaha. Azt azért kérhetem az olvasók nevében, hogy ebben az esetben legalább azokat a borzalmas MEK-állományokat egy kicsit rendbe tegyék? Ha már.

Ízelítők, betekintők, belapozók

Határozottan kedvelem a kóstolókat. Tényleg segít a döntésben. Az, hogy egy kiadó a saját honlapján, vagy irodalmi portálon, -blogon milyen formában ad erre lehetőséget itt most mellékes. E-könyvesboltban azonban e-könyvet akarok vásárolni és nemcsak a szövegre vagyok kíváncsi hanem a fájlra is. Hogy néz ki az olvasómon, elfogadható-e a beépített font, egyáltalán működik-e, és ilyen apróságok. Hogy derül ki mindez egy pop-up szövegablakból, egy flash-alapú szövegmegjelenítőből, vagy, csúcsok csúcsa: egy felháborítóan ronda, szabadon letölthető pdf-ből? (Ha már pdf. Legalább azt meg lehetne oldani hogy e-könyvolvasón IS jól olvasható legyen az a néhány oldal?) Ott tartunk, hogy a szövegbe beolvashatunk, de a megvásárolandó e-könyv még mindig zsákbamacska. Az e-könyv ízelítője legyen szintén e-könyv és ne valamilyen bugyuta szövegfájl.

További tendencia, hogy szinte mindig csak a könyvek elejét olvashatjuk, csupán elvétve találkozunk olyan betekintőkkel amelyekből kiviláglik egyfajta kiadói koncepció, vagy ténylegesen bele-beleolvashatunk érdekesebb részekbe, urambocsá további információk vannak a szerzőről, műről… Szerencsére vannak fehér hollók, nem ártana tanulni, ellesni néhány vásárlócsalogató trükköt. Persze értem, és jogos: egy ilyen belapozó elkészítése bizony munkás, illetve kérdés, hogy ez a forgalmazó vagy a kiadó dolga (költsége)?

Szóval vannak ingyenes e-könyvrészletek. Ideális esetben e-könyv-formátumban. Itt két iskola van:

  1. A bkp, a kiadó vagy a terjesztő legyárt egy ilyet. Szuper, nincs is mit tárgyalni, így kell ezt.
  2. A terjesztő fogja a kész ebookot és egy adott pont után nyesi a szöveget.

Mivel ez a dolog engem személyesen is érint, menjünk bele részletesebben. Ha egy e-könyv vonatkozó fájljaiból lazán kivágjuk a szöveg 90%-át, akkor a következő történik (tudom, már unalmas):

  • hibás NCX (mert ahhoz történetesen nem nyúltunk! :D );
  • hibás vagy hiányzó in-line toc hivatkozások;
  • felesleges elemek az OPF manifest-ben és guide-ban;
  • belső linkek, jegyzetek esetén törött hivatkozások;
  • képek illusztrációk esetén értelmét vesztett, bennmaradt állományok;

Vagyis ízelítő e-könyvecskénk egy selejt, működésképtelen, olykor megnyithatatlan.

Leginkább akkor zavar ez, amikor az általam készített e-könyvekkel történik mindez, és nem mellesleg az eredeti megbízónak gyártottam részletet is. Miért nem lehet azt felhasználni? Ott áll abban a nyavalyás webáruházi fájlban hogy az e-könyvet készítette: KönyvKódR. Köszönöm, tényleg sokat nő a renomém, amikor egy rontott fájlban ott virít a nevem. Továbbá ott virít az eredeti megbízó cég neve is, így a hitelrontás máris duplázódik.
Tényleg kíváncsi vagyok:
Egy ilyen terjesztői gyakorlat egyetlen partnernek sem szúrja a szemét?
Nincs egy nyavalyás informatikus munkatárs, ismerős aki rámutatna a problémára?
Senkit sem zavar, hogy hibaüzenet fogadja a kíváncsi lapozgatót?

Magánkiadás, self-publishing, vanity press & Co

Minden e-könyvterjesztő ajánlatában/kínálatában szerepel. Jelenleg mindenhol automatikus, kéziratfájl-konverziós a folyamat, a végeredmény pusztán műszaki szempontból nézve: átverés. Az e-könyvforgalmazói magánkiadások 90%-a az e-könyvek legalja és ez nem a szövegek irodalmi értékére, vagy a szerzők személyére vonatkozik. Szövegfájl → Export + valami (pl. Calibre). Ennyi, vagy még ennyi sem. Részletesebb elemzések a következő rész(ek)ben. Tudom, hogy udvariatlan dolog beleugatni, de jobb lenne leszállni erről a vonatról és a szerzőket a magánkiadásra szakosodott kis kiadókhoz irányítani. Ott legalább átnyálazzák a szöveget és egy átlagos minőségű (néha csúcsrajáratott, mert ilyen is van) e-könyvet készítenek.

Elnézést, van egy olyan dolog amit úgy hívnak, hogy könyvszakma. Olyan amilyen, de még Magyarországon is létezik. És mind a szűk, mind a tág értelemben vett szakma par exellence maga is „olvasó”. Bár már a múlt század hetvenes éveitől a számítógépek tudnak verset generálni, Papp Tibor esetében a számítógép társszerző, és valószínűsíthetően a nem is olyan távoli jövőben lesz regényíró gépünk is, a jelenlegi szkriptek, szervereken csücsülő konverterek nem tudnak kéziratból e-könyvet készíteni. És ha a szakmát nem lehet átverni, az önjelölt messiásokat, irodalmi babérokra áhítozó betűvetőket pusztán vak tyúk is talál szemet elvre alapozva nem kéne átverni (meg az olvasókat sem)..

Fontoskodás

Ezt elmondtuk nyilvánosan, egyesületi szinten is megtárgyaltuk, és már konkrét esetekről is tudunk. Ennek ellenére nem történt érdemi lépés és az e-könyvek növekedésével arányosan virtuskodik minden kiadó és terjesztő. Még egyszer és utoljára:
Egy 3–6 euróért árusított fájlba nem építünk be egy 300–500 eurós, szoftvernek minősülő állományt, különösen annak tudatában, hogy az adott licencet egy Business Software Alliance-tag szoftvermultinak kéne pengetni.

Az e-könyvek száma világszerte növekszik. A Linotype GmbH-t valószínűleg nem fogja érdekelni, ha egy kereskedelmi e-könyvbe véletlenül beépítünk egy nem licencelt fontot; ha szeme elé kerül, talán-talán megelégszik egy legal notice-al. No de száz e-könyv esetén?
Az Aldus Nova (amúgy gyönyörűen mutat e-inken) epub licence bruttó 752 euró és minden egyes e-kiadványra külön meg kell vásárolni. Száz e-könyvre forintosítva ez már kb. 23 millió forint. Egy ekkora anyagi károkozásért egy jó ügyvédi iroda a gatyát is lepereli bárkiről. Tegyük fel, hogy egy e-könyv-luddita, vagy egy jószimatú „jogvédő” olvassa ezeket a sorokat…
Egy kis kiadót simán tönkretehet egy nevetséges betűlicenc-per, a forgalmazók a jogtalan terjesztés miatt leengedhetik a redőnyt. Néhány hülye betű miatt. Kell ez nekünk?
Vegyük már komolyan; mivel anyagi haszonszerzés is megvalósul, a bűncselekmény valószínűleg súlyosabb, mint egy szimpla önkéntes torrent-megosztás.

( A fontokkal kapcsolatos egyéb esztétikai, megjelenítési problémákra a következő részben térünk ki még részletesebben.)

• • •

Sajnos nem tudom a fentieket vidámkodva összegezni. A jelenlegi magyar e-könyvállomány az elégségesnél is kevesebb, sokkal, sokkal több e-könyvre, fejlesztésre, oktatásra lenne szükség minden irányban. A terjesztőknek kulcsfontosságú szerepe lenne az egészben, mégis kínlódnak, tanácstalanok és kissé kelekótyák. Kezd eluralkodni egy olcsón-gyorsan-sokat szemlélet, ami már most árt az „ügynek”. Már ha van egyáltalán e-könyv ügy.

Olvassatok minden nap.
E-könyvet.


**)
1. There needs to be a "mimetype" file in the root folder.
2. Its content needs to be *exactly* the ASCII string "application/epub+zip".
3. It needs to be the first file in the epub zip archive.
4. It needs to be uncompressed.

45 komment

Címkék: webáruház könyvkiadás fontok gyakorlati kérdések epub ekönyv-terjesztés

A bejegyzés trackback címe:

https://ekonyvolvaso.blog.hu/api/trackback/id/tr546898327

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2014.11.15. 13:58:37

Re: fontok. Egyvalamit nem értek. Megnéztem az Aldus Novát a linotype-nál, és tényleg szép. Van epub-ár. Ez vajon mit jelent? Azt biztos nem, hogy példányonként ennyit kéne nekik fizetni. De akkor mit. Kifizetem, és onnantól beágyazhatpm akárhány példányba/címbe? És hogy ellenőrzik?

SaGa 2014.11.15. 18:31:08

@Dworkyll: Ha megveszed a Gipsz Jakab: Kettőskönyvelés a fontvilágban c. könyv e-pub verziójához, abba beleteheted, annyi példányban, amennyit sikerül eladni belőle. Egy másik könyv e-pub verziójához újra meg kell venni.

Ha jól értelmezem a dolgot.

SaGa 2014.11.15. 18:35:07

@SaGa: Itten van az érdemleges infó:

You can use an eBook license to embed the font in an electronic publication such as an eBook, eMagazine, eNewspaper, or interactive PDF.

An eBook license is based on the number of publications in which the font is used. Each issue counts as a separate publication. Regional or format variations don't count as separate publications.

Updated versions of publications that are free to previous customers do not need a new license; otherwise, each new version that is released counts as a separate publication.

If the font file itself won’t be embedded in the publication (for example, when the font is used in a static graphic image such as an eBook cover) you should purchase a Desktop license instead.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2014.11.15. 21:29:55

@SaGa: Jájjj. Valahol értem, hogy pénzt akarnak a munkáért, de ez így elég meredek. Kultúrországokban biztos becsületesek, meg auditálhatóak, de itt a vadkeleten?

Tiszta szerencse, hogy tök jó free fontok vannak. Mostani nagy kedvenceim a Noto Serif meg az Open Sans.

Szedlák Ádám · http://worldshots.hu 2014.11.15. 23:01:41

Így a fontoskodás kapcsán jutott eszembe az internet egyik alapszövege az azóta megszűnt Dive Into Mark blogról. A kontextus kicsit más, akkor a webfontokról volt szó: web.archive.org/web/20110811011328/http://diveintomark.org/archives/2009/04/21/fuck-the-foundries

konyvKodR 2014.11.16. 10:10:47

@Dworkyll:
A digitális betűmetszők fő bevételi forrása a royalty. Tehát akinek ez a szakmája, jogos, hogy pénzt kér érte. Amint munkáját beépítjük az e-könyvbe, megvalósul a termékforgalmazás. Az iparművészeket alig lehet közvetlenül keresni, minden a Foundry-k kezében van.
       A kereskedelmi fontok licencelése változó, tipikusan vagy a termelt mennyiséghez vagy pedig időtartamhoz kötött.
Az Amazon is folyamatosan felhívja a figyelmet, hogy azok a szerzők/kiadók akik a KDP-n keresztül publikálnak, rendezzék a fontjogokat.
Az Adobe szintén felhívja a figyelmet, hogy a saját DTP szoftvereivel együtt kapott (vásárolt) fontokra vonatkozó EULA nem terjed ki az e-könyvekre. Ugyanis egy InDesignal készített belívbe „ágyazott” font nem úgy épül be, mint egy epub-/kf8 mobiba. Egy PDF-be ágyazott Jenson nem valósítja meg a Jenson betűcsalád forgalmazását ugyanis abból kibányászni lehetetlen.

       1. A Monotype foundry egyik licenctípusa az időtartamhoz kötött engedély; tehát mondjuk 200 dollárért használhatod egy évig és adott publikban a fontot. Ha továbbra is forgalmazod őket, akkor megújítod a szerződést. Relatíve olcsóbb, hátránya, hogy az egész nyilvántartása, rendszeres menedzselése nehézkes.
       2. A másik a lifetime licenc minden egyes kiadványhoz. Ahány publi annyi licenc. Iszonyúan drága, még akkor is ha mondjuk csak a regular és az italic kell neked a bold, bold-italic nem. Mert ez az igazi szemétség: nem a teljes készletet, hanem egyenként, minden egyes typeface-hez külön licenc kell.

De nem is ez a legdurvább. Hanem a DRM.
Kereskedelmi font esetén biztosítani kell a másolásvédelmet. Még akkor is, ha az epub maga DRM-mentes és/vagy csupán vízjeles. Epub3-ban úgy-amennyire megoldható [subsetting, obfuscation], epub2-ben nem nagyon.
Epub3 és kemény- + font-DRM-mel is védett e-könyvek Magyarországon? 0.

konyvKodR 2014.11.16. 18:24:13

@Dworkyll:
      »Tiszta szerencse, hogy tök jó free fontok vannak.«
Ha ez ilyen egyszerű lenne… :D
Eddig ugye olyan szabad fontokat kerestünk, próbáltunk beágyazni, amik 150 ppi vagy az alatt viszonylag jól olvashatók. Csakhogy egyre jobb az e-papírok, kijelzők felbontása, kontrasztja így egyre több font kerül a látóterünkbe. 220, vagy afölötti ppi-n már az EB Garamond is szép és olvasható.
Kereshetjük a szép copyleft, open, free, public domain stb. fontokat, de még itt is lukra lehet futni. Ahány licenc annyiféle, és a „szabad” nem mindig szabad. (Aladdin FPL; Apache License 2.0; Creative Commons; GNU GPL; GPL + FE; LaTeX Project Public License; MIT License; SIL OFL; Ubuntu Font Licence… itt egy teljesebb lista: openfontlibrary.org/en/guidebook/supported_licenses )

      Például a sima GNU GPL amilyen megengedő, legalább annyira korlátozó, ugyanis ha valamilyen gyártás során GPL licencű terméket használunk fel, akkor a végtermék is GPL kell legyen. Nem beszélve arról, hogy zárt forrásba nem is kerülhet, vagyis kf8 mobiba keress mást. Mondjuk GPL + FE-t ami ezt az ellentmondást feloldja.
      Az Aladdin Free Public License (1) kötelez arra, hogy a font forráskódját is csatold (2) a font SEMMILYEN kereskedelmi vonzatú termékben nem szerepelhet. (Éljenek az ingyenes e-könyvek!)
      A MIT Licenc kötelezővé teszi a licenc teljes szövegének mellékelését és a copyright notice-t a termékbe.
      Az Apache Licenc megengedi a felhasználást és terjesztést, sőt módosítást is, de ragaszkodik az OLVASHATÓ NOTICE-hoz. Tehát ha az epubodban Open Sans-t használsz, és ezt sehol nem jelölted, akkor ugyanúgy jogsértést követtél el :D
pl. kolofonban:
Felhasznált betűtípus: Open Sans – Steve Matteson, Apache License 2.0
OPF-ben:
<dc:contributor opf:role="tyd">Steve Matteson / Ascender Corporation</dc:contributor>
      A Creative Commons alatt kiadott fontok szintén okozhatnak galibát, mert nem mindegy hogy CC BY-4.0, vagy CC ND-NC-SA és így tovább. Látjuk, hogy CC tapsikolunk, használjuk, aztán mégis jön a feketeleves.

És egy percig se gondoljuk azt, hogy egy open/free licencsértés nem járhat súlyos következményekkel.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2014.11.17. 08:44:36

@konyvKodR: Re: Open Sans, miért is a kolofonban? ;-) A licencfile benne van szépen a Meta-Infben, olvashatóan (nem kódolva). Sikít is érte az epubcheck, mert a licencfile nevében van szóköz.

re: epubcheck/flightcrew. Azért hiba és hiba között van jelentőségbeli eltérés. Pl. a kindlegen is folyton visít, hogy nincs pagemap. És akkor mi van? Ugyanígy, belenéztem most pár epubba a mondott checkerekkel. Csodás kukacoskodásban volt részem: szóköz a meta-infes filenévben, meg mimetype félredefiniálás fontdefiníciónal. Nem mondom, hogy nem hiba, talán csak a filenév-szóköz esetén. De hogy nem okoznak semmilyen gyakorlati problémát, az is tény. Szóval helyükön kéne kezelni a dolgokat.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2014.11.17. 08:46:33

@Dworkyll: Ja és az egész fontmizériát én ráverném az Adobe-ra, rohadjanak meg, mert nem tudták elsőre megírni rendesen a parserjüket, (meg azóta sem), hogy beágyazás nélkül menjenek az ékezetes betűk.

konyvKodR 2014.11.17. 13:42:45

@Dworkyll:
Két évig minden epubba beraktam az ‘Egyéb’ mappába három szövegfájlt (Authors, Readme, Notice) amit a fontcsomaggal együtt kaptam (az Adroid, Apache, SIL etc. licencű fontok esetén). Volt olyan terjesztő, aki simán kidobta belőle. A kolofon ugyanakkor pont arra való, hogy az impresszumtól eltérően ne a kiadás vonatkozó adatait, hanem a kiadvány kapcsolódó műszaki adatairól adjon érdemi információt. Print esetén tipikusan ott van pl. a nyomda (címe, műszaki vezetője, ívszám stb.). Ezt az ebookból kivesszük, mert nyomdának nem sok köze van.
Átálltam arra, hogy beírjam a példaként is használt sort, multifont esetén még többet van olyan e-könyv, aminek a kolofonjában többek közt ez áll:
       Felhasznált betűtípusok:
       Droid Serif, Steve Matteson, Apache License, 2.0
       Magyar Linux Libertine, Németh László, GPL / OFL
       Gentium Book Basic, Victor Gaultney, SIL OFL
Illetve tyd-ként (type designer) is szerepelnek az opf metában.

Amúgy levélben megkerestem Németh Lászlót, a Libertine és Biolinum honosítóját és kikértem véleményét. Ha gondolod, ide hívom, hogy fejtse ki részletesen álláspontját, hogy szerinte egy e-könyvben hol és milyen formában kell, vagy nem kell szerepeljen a type designer vagy foundry.

konyvKodR 2014.11.17. 17:12:07

@Dworkyll:
re: epubcheck/flightcrew. — Relativizálsz.

Asszem a „hibák” kapcsán már minimum öt éve nem értünk egyet :D – és biztos vagyok abban, hogy ez így jó.
Valóban vannak apró, marginális hibák amik az olvasást minden bizonnyal nem befolyásolják.

Konkrétan ilyesmire utalsz:
   <item href="Fonts/GenBkBasR.ttf" id="idfont1" media-type="application/vnd-ms-opentype" />
Hiba? Hiba. Az olvasóknak (human/machine) van gondja vele? Nincs/marginális. Attól még hiba marad? Igen. KönyvKódR mondhatja, hogy az e-könyv hibás? Igen. Dworkyll mondhatja rá, hogy az e-könyv hibátlan? Igen.

Elmondom mégis, hogy szerintem mi az igazi hiba.
       Először is. Konkrétan erről a jelenségről legalább öt éve tudunk, sőt még az Atlantis is tud róla. (Lelkük rajta végül is „csak” egy shareware.) Az orvoslás a bkp-k, vagy terjesztők részéről öt másodperces copy-paste: (media-type="application/x-font-ttf").
       Na ez például bosszantó. Sőt, ne haragudj, de a hozzászólásodból az is érződik (javíts ki, ha tévednék), hogy te ezt nemhogy visszamenőlegesen nem, hanem a továbbiakban sem fogod javítani, mert minek? Csakhogy. Te, mind vezető szakblogger megerősítesz mindenkit ebben a hozzáállásban.

A másik. Vegyük ki az error reportokból azokat, amelyek ilyen és hasonló szir-szar kukacoskodásoknak tűnnek. A posztnál maradt számok csupán ennyit változnak: 58-ból 37 lesz csak hibás. Ekkor még mindig csak ott tartunk, hogy a terjesztők oldalán található e-könyvek nem egy negyede, hanem egy harmada hibátlan. (És kétharmados többséggel a rossz e-könyvek vezetnek – bocs :D )

A harmadik. Boltban veszünk lejárt szavatosságú, „nyomokban földimogyorót is tartalmazó”, „apró esztétikai hibás”, terméket? Sajnos igen, mert „a mai világban” muszáj :D Jelenleg még igazi e-könyv fogyasztói rétegről csak jelzésértékkel beszélhetünk, de lesznek tudatos vásárlók itt is. És a hibaüzenetekkel nyíló e-könyveket és az ilyent gyártókat/terjesztőket el fogják küldeni a francba.

A negyedik. Nagyon jól tudjuk, hogy van olyan terjesztő, ami csupán azért indult mert arra számít, hogy valamikor belép egy nagy hal (Amazon, B&N, vagy az Állambácsi) akinek majd egy szép summáért lepasszolhatja a cuccot vagy „kiemelt partnerként” rágyújthat a szivarra. Ezért gyárt, gyárt, gyárt. Tök feleslegesen, ha könyvei egy fabatkát sem érnek. És ezt a fabatka-jelleget a befektető validatorai fogják megmondani.

Az ötödik. Biztos ismered ;) oroszlanosudvar.hu/2014/01/22/9838/ Csak egy idézet innen:
         „Az elmúlt hónapokban több kiadó is megkeresett minket, hogy »szakmai ajánlás alapján« dolgoztatnának velünk, adjunk árajánlatot szövegkonverziós munkára. De egyetlen egyszer sem kértek referenciamunkát, amiből megnézték volna, milyen e-könyvet tudunk készíteni. Viszont azonnal árengedményt kértek, hogy mennyit vagyunk hajlandók engedni. Magyarán, tökmindegy a minőség, csak olcsó legyen. Ennyit egyébként a »szép« e-könyvről.”
         Minden (magam is beleértve) bkp/bkd megkeseredése/rezignáltsága teljesen érthető. Nézd, én a gyártási taposómalomban csak féllábbal és hébe-hóba veszek részt. A dolog anyagi oldala is bizgeti a csőröm, vagyis az, hogy ma egy e-könyvgyártási árplafon = Atlantis–Próza. Eh… hagyjuk. Azonban a TUDAT, hogy _ez az elvárt szint_ és mindenki hülye, aki jobbat tesz az asztalra… (De ez már a köv. ‘Szörnyhalottak’ témája).

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2014.11.18. 00:07:04

@konyvKodR: Gonosz leszek és keresztkérdezek ;-) Te berakod azt az xml-t a meta-infbe, amitől az iBooks felismeri a beágyazott fontokat? Mert az pl. egy jól látható dolog.

Igen relativizálok. Egy ideális világban mondjuk a validátorok ugynazokat a hibákat találnák meg. Egy ideális világban a gyártószoftverek nem követnének el tipushibákat.

Viszont azok a hibák, (amikről elismerem hogy hibák) nem okoznak semmilyen felhasználásbeli gondot, azokkal csak akkor éri meg foglalkozni, ha megéri a ráfordítást. Azt az öt másodpercet is akár.

Pl. ha kikristályosodik valami konszenzus, hogy hogyan ábrázoljuk a fontdesignereket/foundrykat, becsszóra utána bekarcolom az enyéimbe.

Aki meg jobbat tesz az asztalra, mint az elvárt, az nem hülye, hanem nagylelkű, idealista, lelkes stb. És nagyon ráér, ha érted, hogy gondolom ;-) (Nem panaszképpen mondom, de annyi a melóm, hogy csoda, hogy ennyit is tudok a bloggal foglalkozni)

És toldjad a III részt, tényleg érdekel, és tényleg szeretnék tanulni.

ff48bp 2014.11.18. 07:52:15

Most, ünnepek előtt igazán aktuális lenne az e-könyv olvasókról is valami összefoglaló, hiszen nagyon sok a márka. Továbbra is várom a véleményeket a Concorde Readman készülékéről például.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2014.11.18. 09:10:56

@ff48bp: Jelentem, dolgozunk a feladaton, a Pocketbook és az Onyx aktuális újdonságai itt vannak a csőben.

konyvKodR 2014.11.18. 10:01:43

@Dworkyll:
Persze, amióta csak tudok róla; sőt, jónéhányba visszamenőlegesen is beraktam, és azon vagyok, hogy a szerkesztő forráskódját úgy módosítsam, hogy ne nekem kelljen berakni. De ha nem jön össze, kérek majd feature request-et, bár a fejlesztési ütem lassú.

És már megint ott tartunk, hogy egymásnak panaszkodunk teljesen értelmetlenül [(hiszen egymás munkáját nagyra tartjuk – nyali vége)] és feleslegesen szakmázunk, miközben – szerintem – a poszt a magyarországi e-könyvterjesztés sokkal súlyosabb problémáiról szól.
       Amelynek _csupán egyik_ tünete a rossz fájlok tömkelege.

     – Téged pl. nem zavar, hogy a terjesztők jó része változatos formában szétbarmolja a jól elkészített e-könyveidet?
     – Oké, mi nem nagyon veszünk e-könyveket, mert amúgy is többet gyártunk, mint amennyit el tudunk olvasni, de ha mégis úgy adódik, nem zavar, hogy adott esetben olyasmiért adtál ki pénzt, amin még dolgoznod kellett?

És így tovább. Az, hogy a béka segge alá húzzuk a hibahatárt, azzal az e-könyvpiac _csupán egy_ problémáját fogjuk „megoldani”. A többi marad, és jó részükre semmilyen hatásunk nincs, max. rámutatni tudunk egy rendellenességre.
Ugyanakkor jól esett például az a terjesztői e-mail, ami az egyik, a posztban felvetett (és gyorsan megoldható) problémára kb. így reagált: „Kösz a jelzést, dolgozunk rajta”.

konyvKodR 2014.11.18. 10:16:01

@Dworkyll:
Persze, ez nagyrészt a rendelkezésre álló idő kérdése is. És valóban szerencsés vagyok olyan értelemben, hogy egyéb munkáim mellett (oktatás, fordítás, filmezés) olykor hónapokig nem kell/nem tudok e-könyvekkel foglalkozni.
    Szerencsés esetben még arra is van időm, hogy a kontroll-belívekről teljes erratát írjak (ami akár 6–8 e-könyv gyártásának az idejét is elviszi). Ám ilyenkor azzal a tudattal fekszem le, hogy az e-könyv szövegminősége jobb mint a print, mert az erratám alapján javított könyv csak a második kiadás, vagy utánnyomás után (évek múlva) kerül a boltokba.

RolRol · http://blog.bookandwalk.hu 2014.11.18. 14:52:57

@konyvKodR:
Van egy típus hiba, amiből semmit nem érzékel az olvasó, de jobb felhasználói élményt kaphat. Széles körben használják a nemzetközi gyakorlatban azt, hogy a html tageket id-vel látják el.

A keveredés elkerülése végett külön namespaceben teszik ezt. Az ilyen finomságokon mindegyik teszt elhasal, annyi hibát jelez, ahány ilyen van. Ezeket valójában mindegyik rendering engine ignorálja, ezért nem látja az olvasó, de ennek köszönhetően tud ott megnyílni az e-könyv, ahol befejezte, emiatt lehet könyvjelzőket beszúrni, kiemeléseket, kommenteket tenni a szöveg megfelelő részéhez.

Ezért is érdemes külön választani a szintaxis hibát a renderinget is ellehetetlenítő hibától.

_iMaginer_ 2014.11.19. 15:07:15

Azért a beleolvasó is ronthatja a vásárlási szándékot: most néztem az ebook.hu-ról az Amnézia c. könyv mintáját és tele van tipográfiai és ekönyvészeti hibákkal (egy pár oldal, basszus). Most megvegyem és reménykedjek hogy a teljes könyv jó, vagy majd javítgassam olvasás előtt, vagy egy illegális verzióba öljem az időt – megspórolva a könyv árát?

_iMaginer_ 2014.11.19. 15:15:05

Könyörgöm, ha valaki az Atlantist használja, apdételje erre: www.atlantiswordprocessor.com/en/beta/atlantis16en.exe

tetsuo_ · http://www.ekonyv.hu/ 2014.11.19. 15:25:15

@_iMaginer_: Mondasz párat, hogy tanuljunk belőle? Köszi!

_iMaginer_ 2014.11.19. 15:39:28

@tetsuo_:
Első bekezdés szabadsoros,
a csillagok után behúzott a szöveg.
„el</span><span class="t14">ő</span><span class="t14">tte” (amúgy ezt javították ki kérésemre tavasszal az atlantisban), a t14 egyébként csak ritkítás, amiből többféle is van, de a dőlt betűnél is ez van benne. Ettől a hibától eltörnek a szavak az ő, ű előtt vagy után.
Így hirtelen.

Ps. kicsit túloztam hogy tele, csak hát pár oldalon eléggé felhúzott :)

_iMaginer_ 2014.11.19. 15:41:05

@_iMaginer_: „eltörnek” mármint ha a sor végére kerül, akkor kötőjel nélkül elválasztódik a szó

_iMaginer_ 2014.11.19. 15:45:31

Ja, és asszem, mivel a stílusnál csak a font neve van, ezért bizonyos eszközökön elég esetlegesen jelennek meg a stílusok ha nem a beágyazott fontokat használom

tetsuo_ · http://www.ekonyv.hu/ 2014.11.19. 15:57:24

@_iMaginer_: Szia! Ok, köszi, ezzel a hibával más könyvekben én is találkoztam, nem tudtam, miért van, most akkor megvilágosodtam:) Az új Atlantis ezek szerint már nem rakja be ezt?

_iMaginer_ 2014.11.19. 16:08:58

@tetsuo_: Ez ugyanúgy 1.6.6.1, csak ezt a span hibát javították, és béta néven tették elérhetővé (miután megértették, kb. negyed óra alatt kijavították).

_iMaginer_ 2014.11.19. 16:25:41

@tetsuo_: amúgy a teljesben is benne vannak ezek a hibák?

tetsuo_ · http://www.ekonyv.hu/ 2014.11.19. 16:37:26

@_iMaginer_: Igen, de majd akkor javítjuk és figyelünk erre is a jövőben.

_iMaginer_ 2014.11.19. 21:52:42

Mikor lehet megvenni a javítottat, honnan lehet tudni hogy javítva van?

tetsuo_ · http://www.ekonyv.hu/ 2014.11.20. 12:21:54

@_iMaginer_: Hát, pl. onnan, hogy most szólok, hogy javítva van:) A részlet is, ott bele is nézhetsz (remélem, normálisan frissült már csere óta:)). Tipográfiába meg nem nagyon szeretünk/tudunk belenyúlni, az ilyen jellegű panaszokat mindig az adott kiadónak kell jelezni. Köszi!

konyvKodR 2014.11.20. 13:27:14

@tetsuo_:
Szerintem _iMaginer_ inkább egy olyan `általános´ feature-re gondol, hogy mondjuk van egy könyv, amiből készült javítás (v1.1 mondjuk). Ha már megvásárolta, akkor feltételezhetően azonnal cserélődik az ő polcán is, és jó lenne erről valamiféle renszerszintű értesítést kapni, hogy „kedves olvasó, frissült a polcodon a könyv, cseréld le az elavulttal”.
Rosszul értem?

tetsuo_ · http://www.ekonyv.hu/ 2014.11.20. 13:33:09

@konyvKodR: Ez is mondjuk tök jogos igény, egyelőre csak a "praktikus" oldala van lefejlesztve, vagyis, ha frissítünk egy könyvet, az automatikusan frissül a vásárlói fiókban is. Van pár kiadó, aki jó példával jár elöl ezügyben, pl. Maxim, Ad Astra.

tetsuo_ · http://www.ekonyv.hu/ 2014.11.20. 13:34:23

@konyvKodR: Mármint említett két kiadó pl. szokta javítani az ekönyveit.

_iMaginer_ 2014.11.20. 14:01:25

@konyvKodR: Pontosan. Volt már hogy megvettem, pár hét múlva elkezdtem olvasni és a reklamációra válaszolták hogy már elérhető a javított; tök jó lenne ha kapnánk értesítést a javításról (neadjisten még arról is hogy mi volt a probléma +1 az ekönyv előnye)

Hogy lehetne elérni, hogy a vásárlás után csak olvasni kelljen a könyvet és nem mókolni. Múlt héten is vettem akciósan egy csomó könyvet és azzal kell kezdenem hogy kijavítsam, mert olvasás közben már baromira rühellem a hibákat.

@tetsuo_: Aki az ekönyvet csinálja, nem kapott egy eredeti könyvet vagy pdf-et hogy a kérdéses részeket összehasonlítsa? Nem tartom valószínűnek hogy a könyv első bekezdése szabadsoros lenne :(

_iMaginer_ 2014.11.20. 14:04:21

@tetsuo_: Vettem is az Adastrától egy könyvet ami a 3.0-ás volt, és minden dőlt betűs szöveg után hiányzott a szóköz és utána még valamennyi szöveg. Állítólag valami generál cserével sikerült elérniük ezt :)

konyvKodR 2014.11.20. 14:25:40

@_iMaginer_:
Nna… a Szörnyszülöttek I.-ben (1.3) említett hasonló hiba nem Ad Astrás volt :D Szóval már nem is egy, hanem két kiadó. Szép, szép.

nick-probieren 2014.11.21. 14:16:13

@konyvKodR: vagy ugyanaz az ebook-tördelő cég...

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2014.11.21. 15:38:52

@nick-probieren: @konyvKodR: a dőlt szedés mellől eltűnő szóközök az Adobe sara, pontosabban inDesigné. Sok könyvet láttam végigmenni a csövön, és az inDesign cseszi el. Még nem jöttünk rá, hogy miért és pontosan mi miatt. Rohadt dühítő, mert ott már (szerkesztés és korrektúra után) nem várna senki változást a karaktersorban, oszt mégis lesz. Valamilyen szabálya biztos van, mert mégiscsak gépekről beszélünk, de mivel magam nem inDesignozok, nem tudtam kitalálni, mi okozza.

És mivel a processzben senki nem számolt vele, nem keresik ezeket a hibákat, az olvasó meg csak néz.

De pl, pont ezért lesz majd új release ebből is: www.dibook.hu/konyv/Tamadas_az_urbol

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2014.11.21. 15:40:42

@konyvKodR: És mivel a legtöbb kiadó inDesign-t használ, ez a hiba nem kiadóspecifikus.

konyvKodR 2014.11.21. 16:37:29

@Dworkyll:
Hogyhogy az Adobe sara? Az, hogy az InDesign epub export úgy rossz ahogy van, az nem kérdés.
De az, hogy senki ne vessen rá egy pillantást a „kész” szövegre, az, hogy egy sima export után rögtön értékesítenek egy könyvet, az, hogy egy értékesítőhely nem nézi át, az kinek a sara?

Ne haragudj, de kommenteddel ismételten megerősíted az embereket abban, hogy „Ja? Bugos az InDesign? Hát, falura jó lesz…”

Abszolúte nem érdekes, hogy mi okozza a problémát. Olvasóként, fogyasztóként egyáltalán nem érdekel. Ne legyen benne.
Ha nem tud normális e-könyvet gyártani, akkor ne gyártson és (még fontosabb) ne adja el. Mert így egy lyukas fagarast sem ér.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2014.11.21. 18:15:48

@konyvKodR: Lassíts testvér, mert nem látod a fától az erdőt, és neki fogsz menni.

1. Nem inDesign epub exportról beszéltem, hanem inDesignról a maga teljességében. Az említett hibák a printben is benne vannak ám. Ott miért nem javítják? ;-)

2. A hiba nem elég nagy kiterjedésű, hogy könnyen szemet szúrjon, drága bölcsészek meg nem várnak ilyesmit a gyártás során. Az "átnézés" az ennek a problámának a kezelésére kevés, az bizony egy újabb korrektúrakör (drága, de legalábbis nem akarod fogyasztóként kifizetni, ebben elég biztos vagyok) VAGY a lelkes olvasók visszajelzései alapján meg lehet csinálni (sokkal olcsóbb).

A hiba kiterjedése (plusz az aktuális eladott példányszámok) egyszerűen nem indokolják a plusz korrektúrakör költségeit.

Próbáld a hibát belülről nézni. Csinálsz egy könyvet, és a gyártás egy nem várt pontján belekerül nagyságrendileg kb 10 hiba. Valahol 5-15 között. Ennek a kedvéért átküldenéd mégegyszer a korrektoron?

Ez nem a "falura jó lesz" kategória, hanem a "nincs végtelen pénzünk hogy belehaljunk a szépségbe" kategória.

Erre sokkal adekvátabb megoldásnak gondolom, hogy vásárlói visszajelzések alapján (amiket nagy tisztelettel megköszön a kiadó) javítanak.

A lyukas fagaras mondásod barokkos túlzás szerintem, ha így álltak volna hozzá, akkor most nem lenne iGo ( és nem vernénk agyon saját pályájukon az amerikai térképgyártókat).

Lehet várni a tökéletességre, csak akkor soha nem lesz semmi.

Amennyire tudom, a legtöbb boltnál van valamilyen minőségellenőrzés. De ameddig az elektronikus könyvek forgalma ezredrésze a printnek, ameddig a teljes magyar e-piac nem tart el tíz bejelentett munkavállalót, addig ezt a fajta maximalizmust kicsit kontraproduktívnak érzem.

Igen, az átvételi ellenőrzés az kötelező, és tény, hogy nem minden piaci publikációról gondolom, hogy érdemes volt villanyon _így_ kiadni, de fenntartom, hogy kicsit sötétebbre fested a képet, mint az valójában.

Hiszek abban, hogy a piac bővülése és a verseny élesedése el fogja majd választani az ocsút a búzától, addig viszont a kicsinek is örülni kell. Szerintem.

konyvKodR 2014.11.21. 19:17:25

@Dworkyll:
;) Már rég nekimentem az erdőnek.
1. Érdekes amit mondtál, mert én csak az idén legalább 80 InDesignal készült könyvet néztem át _nagyon_ alaposan (kb. sorrol sorra) és italicnormal ragadásra nem emlékszem. Ligatúra utáni szóközre már igen. Lehet hogy valamelyik verziót érinti.

2. Elfogadom az érvelésed. És talán öt sör után még egyet is is értenék veled. Igaz is, apró hibákon ne akadjunk fenn, örüljünk, hogy egyáltalán van e-könyv. Olyan amilyen, de van.

Vannak sokkal nagyobb és komolyabb problémák (és problémás könyvek). Fókuszáljunk inkább azokra.

_iMaginer_ 2014.11.21. 21:34:11

@Dworkyll: Évek óta dolgozom indesignnal, rengeteg könyvet tördeltem, de ilyen hibáról még nem hallottam :O

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2014.11.21. 23:30:23

@_iMaginer_: @konyvKodR: Az inDesign-t nagyon sokféleképpen lehet használni. (Gondolom). Volt tördelő, aki után véres volt dolgozni, más után meg kéjmámor. A szoftver meg ugyanaz. És nem tudom, hogy ezt az italicnormal tapadást mi váltja ki, mert túl keveset láttam, hogy szabályszerűséget tudjak felfedezni.

@_iMaginer_: lehet, hogy szerencséd volt, lehet, hogy nem vetted észre. Ha tudnám, hogy mitől van, egyszerűbb lenne sokunk élete, ez biztos ;-)

Vannak még hülyeségei az inDesignnak, az már az epub exportnál, hogy mit művel pl a sormagasság attribútummal, de azokat legalább már kiismertem ;-)

jazmine 2014.11.27. 12:40:18

Megjelent egy könyv: Kiáltvány a jobb e-könyvekért címmel. Mobi-t vettem belőle, a tartalom ok, csak remélem, hogy nem itteni bkp műve.
süti beállítások módosítása