Állandó rovatok

A RADAR az e-könyv olvasó blog "kis-színes" híreinek társasági gyűjtőposztja. Ha találtál valami témánkba vágót, firkáld ide. Ha izgalmas új könyvmegjelenésbe futottál, oszd meg velünk a KÖNYVRADARon. Köszönjük, a műfaj nevében.

Ha eladó készüléked van, vagy használt kütyüt keresel, a KERES-KÍNÁL rovatunkat ajánljuk figyelmedbe.

Ha valami nyomja a lelked, ha összemérnéd az érveidet másokéval, gyere a DÜHÖNGŐbe. Belépés csak gumicsontokkal.

A fölösleges konfliktusokat elkerülendő megköszönjük, hogy tiszteleben tartod az E-tikettünket.

Ha adakozni akarsz, itt megteheted:

Jelenleg 45.700 HUF-nál járunk. Amire használni fogjuk: blogtalálkozó, wiki, saját domain. Nagyjából ebben a sorrendben :-) Jelképes díjazások: a legjobban pörgő e-könyveknek (Nobel Pizza, 2012-ben három darab), a legszebb ekönyveket készítő műhelyeknek (Szépség Pizza,  2013-ban, három darab).

GYIK - Szerszámosláda

Aki még csak most kezd barátkozni a villanykönyvekkel, kezdje a tájékozódást a GYIK rovatban.

Vannak még:

Válassz és rendelj Kindle-t innen

Mobipocket (prc) gyártási okosságok (Kindle, Kindle for appok)

Epub (Koobe, Nook, iOS, Android) gyártási okosságok kezdőknek és haladóknak 

Kiváló szótárak mindenre, ami bírja.

Sok Kindle trükk.

Kiváló magyar metadata-kollektorok a Calibréhez

Eszközismertetők

Boltismertetők

 

Utolsó kommentek

Címkék

1150 (1) 214 (1) 3g (4) 4700 (1) 600 (1) a9 (1) adamobooks (2) adásvétel (1) ADE (1) adobe (8) ad astra (18) áfa (12) agave (30) ajándék (5) akció (12) aldiko (1) alex (1) alexandra (4) állás (1) amazon (67) android (11) angol-magyar (1) animus (1) antikvárium.hu (1) antireklám (1) apad (1) app (5) apple (17) archiválás (1) asus (1) athena (1) athenaeum (1) atlantis (2) aura (7) avana (1) azw (1) banks (1) Baráth Kati (2) barnes&noble (14) beagle (2) bebook (2) bebook2 (1) bejelentés (3) bemutató (8) biblieteka (2) bigyó (1) blog (1) blogbuli (2) blogtalálkozó (2) bme (1) bookandwalk (4) bookdesigner (2) bookeen (3) bookgem (4) bookline (9) bookmarklet (1) boox (4) budapest noir (1) büntetés (7) calibre (4) Canvas (1) céghírek (1) ces (1) cikkajánló (4) clara (3) cloud (3) co2co (1) coelho (1) cool er (2) crowdfunding (1) crunchpad (1) csőd (1) cybook (8) dedikálás (2) deltavision (1) dibook (16) digitalbooks (12) diploma (1) disney (1) diszlexia (1) doctorow (1) dr1000 (1) dr800 (2) dragomán (1) drm (36) e-könyv (1) e-könyvészet (8) e800 (1) ebooks in Hungary (1) eclassic (5) eclicto (2) édesvíz (3) edge (1) edition 2 (1) eebook platform (1) egyesülés (2) ekm (43) ekönyv-terjesztés (3) ekulturaTV (2) elméleti kérdések (89) ELTE (1) enciklopédia kiadó (1) entourage (1) epub (68) epubcheck (2) események (9) eslick (1) etikett (1) EU (4) e gyetem (4) e könyv (19) e könyvesbolt (40) e könyvtár (3) e könyv formázás (8) e papír (12) fapados (1) fapadoskönyv (9) felmérések (21) firmware (4) fizetés (1) flepia (1) flightcrew (1) fontok (8) forgatókönyv (1) forma (3) formátum (5) fórum (3) frankfurt (2) frissítés (3) fujitsu (1) fumax (2) GABO (3) galaktika (7) galaxytab (1) garancia (1) Gitden (1) gloHD (1) goldenblog (1) goodreader (2) google (5) Grecsó (1) gyakorlati kérdések (68) gyártástechnológia (32) H2O (4) hachette (1) hack (2) hanlin (3) hanvon (4) harlequin (3) hármas könyvelés (4) harry potter (2) hvg (1) ibooks (3) icarus (1) idaságok (1) idpf (2) indesign (1) infografika (2) ingyen (1) introverziók (24) ipad (18) ipad mini (1) ipaq (1) iphone (3) ipubs (7) irex (5) iriver (4) irodalom (2) ismeretterjesztés (4) ismertetők (1) itunes (1) japán (1) játék (2) java (1) javascript (1) javítás (2) jegyzetelés (3) jelenkor (1) jókívánság (2) jótékonyság (3) jumbo (1) karácsony (7) képek (1) képregény (2) keres (1) kickstarter (1) kiegészítő (9) kínál (1) kindle (67) kindlegen (2) kindle dx (6) kindle fire (3) kindle wifi (5) kisepika (2) kleinheincz (5) kloos (1) kobo (21) kölcsönzés (1) kondor (3) konteo (1) könyvajánló (6) könyvesbolt (1) könyvhét (19) könyvkiadás (119) könyvmolyképző (9) könyvtár (6) könyvterjesztés (3) koobe (36) kötelező olvasmányok (1) közlemény (2) közösség (27) kritika (1) lámpa (3) laputa (1) lendink (1) libri (8) líra (2) Lithium (1) lrf (1) lrx (1) ludas matyi (1) magvető (3) makró (2) marketing (2) marvin (2) média (4) mediamarkt (1) megvilágítás (1) mek (4) mese (3) mesemasina (2) metaadat (1) micropayment (1) microsoft (2) middleware (1) mintakönyv (1) mkke (3) mobi (3) mobipocket (20) moly.hu (2) móra (1) msi (1) mu (1) műfaj (1) multimédia (1) multimediaplaza (31) n516 (1) ncore (1) nds (1) neal stephenson (1) nekrológ (1) német-magyar (1) networkshop (3) nook (7) nook2 (3) novella (2) oasis (2) oaxis (1) office (2) oktatás (2) olvasási nehézségek (2) omikk (1) one (1) onyx (9) openinkpot (1) Oravecz Nóra (1) orosz-magyar (1) összeesküvés (1) oszk (3) palm (1) pályázat (10) paperwhite (12) paradigmaváltás (1) paypal (2) pda (3) pdf (11) PearlHD (1) pendrive (1) pizza (2) plastic logic (4) plugin (1) pocketbook (16) podcast (2) popper (1) portal press (2) pottermore (1) prc (15) pre (1) premier (2) publio (5) rádió (4) Rajaniemi (1) rakuten (1) reb (1) rejtő (1) reklám (58) reMarkable (3) reMarkable2 (3) rendelés (2) re poszt (12) riport (1) rss (2) rtf (1) samsung (2) scalzi (7) scida (1) scribd (1) scribe (1) Semmelweis (1) SendToKindle (2) sf (12) sfmag (4) sfportal (18) sigil (2) sipix (1) slideware (1) sony (22) spanyol-magyar (1) specifikáció (2) spiritualitás (1) spotify (1) stanza (8) stardict (2) story (1) streaming (1) syllabux (1) szakdolgozat (1) szellemhadtest (1) szerkesztés (2) szerviz (1) szerzői ellentételezés (3) szerzői jogok (1) szerzői kiadás (6) színes (4) szótár (3) tab (1) táblázatok (1) tablet (10) tankönyv (1) tarandus (4) tarda (1) teaser (1) telefon (1) telekom (1) teszt (66) textr (17) tft (7) tilos (5) tok (2) tor (2) történelem (2) touch (2) txtr (6) typotex (4) t com (14) ulpius (10) üzleti modell (1) vásárlás (11) vegyesfelvágott (14) vendégposzt (4) verseny (5) vízpart (2) vizplex (3) vodafone (3) voyage (4) w3c (1) warez (14) wayteq (1) webáruház (1) web tablet (3) wifi (3) wiki (1) wisereader (1) word (2) xhtml (2) xml (2) yotaphone (1) zinio (1) zsoldos-díj (1) Címkefelhő

Linkek - források

A barátaim, innen onnan

Reklám: kötelezők és akciók

2015.09.17. 20:58 Dworkyll

A múltkor szomorkodtunk, hogy megint bezár egy bolt, de szerencsére a többiek maradni akarnak. Az iPubs tanévkezdésre hozta a "kötelezőt", sőt kötelezőket, a tavalyi akciót megismételve újra csomagban és csomagáron árulják a kötelező olvasmányokat. 

Aki kicsit célzottabban szemelgetne, nézzen be a Multimédiaplázába, nekik is van egy "33 ajánlott irodalom 33%-os kedvezménnyel" akciójuk, ráadásul a szabadpolcuk is kifejezetten impozáns.

Igen, tudom, a kötelezők jó része megtalálhatók a MEK-en, ami a maga korában nagyon tiszteletreméltó volt. Viszont talán nem véletlen, hogy az anyagaik tipográfiailag egy rendes tatarozásra szorulnak, lévén még mindig kötőjel van a gondolatjelek helyén, és távköz választja el a bekezdéseket elsősor-behúzás helyett. 

Ezt a tatarozást tették meg a kiadók, ez kerül pénzbe. 

De abszolút ér barkácsolni ;-)

Lássuk be, a kötelező irodalom eléggé oldszkúl, bár innen kell megköszönnöm Edit néninek, hogy Varró Dani Túl a Maszat hegyen című opuszát adta föl a fiamnak (ami viszont nem kapható). Aki frissebb címekre vágyna, az most látogasson el a diBookba, egy hétig 15% kedvezményekkel árulják az összes címüket, ideértve az igencsak friss új Tetovált lány történetet. Külön piros pont, hogy nem a kiadók bőrére vagánykodnak, hanem a saját terjesztői árrésükkel finanszírozzák az ügyet, a kiadóknál ez nem lesz bevételcsökkenés, sőt, ha beüt az akció, akkor a növekedés elsősorban náluk csapódik le.

Hát így állunk. Ha valaki lát még valami érdekeset, nyugodtan szóljon hozzá.

forgo_oszikonyvvasar.jpg

2 komment

Címkék: reklám multimediaplaza ipubs dibook

Nekrológ: txtr.hu

2015.09.12. 07:46 Dworkyll

Kedves barátaim az Úrban, 

ez egy ilyen év, kicsit sok dolog ér véget. Az év elején itthon az Ulpius dőlt be, külföldiában a Tesco szüntette be az ekönyv-forgalmazást, és a txtr is becsődölt. Ez utóbbit még érteni is lehetett, az eszközeik – ha óvatosan akarunk fogalmazni – érthetetlenek voltak, ha kicsit direktebben: egyszerűen szarok. A txtr.de januári csődje után a Saturn csoporthoz került a cég, akik ha egy csepp eszük volt, csak a vevői adatbázisért fizettek, mert maga a txtr.de már sehol nincs.

Lássuk be, így azért csoda, hogy a Magyar Telekom eddig is tudta tartani a frontot. Sőt, igazából van még erős másfél hónap. Könyvet ugyan már nem árulnak (szerencsére minden címük elérhető mondjuk az ekönyv.hu-n), de október 31-ig le lehet szedni vásárolt anyagokat. Ráadásul, aki kéri, annak meg a Beagle árát is visszafizetik. Kínosan sok hibát követett el a Telekom, de legalább korrektül száll ki ebből a bizniszből, immáron harmadjára.

A dolog azért fájdalmas civil szemmel, mert (akárcsak más társaságok), a Telekom is döbbenetesen sok pénzt öntött erre a piacra. Viszont sajnálatos módon a mindenkori launch kampányokon túl már nem sikerült túl jól ez a pénzköltés. Lássunk néhány hibát, amelyeket egy új érkezőnek, ha lesz még ilyen, nem kéne elkövetnie:

  • Csak epub. Magyarországon ez nem oké. Tudom, hogy van kindlegen, de akkor sem.
  • Egyetlen, ráadásul arcpirítóan rossz olvasóeszköz, okostelefon-kiegészítő. Ez pont semmire nem jó, megkockázatatom, hogyha ingyen adták volna, akkor is imázsromboló. Most komolyan, ha konzolból tudják az egyik legjobbat árulni, akkor mi szükség volt erre? A Telekomnak van egy nagy előnye sok eszközforgalmazóval szemben: tudnak részletre árulni. Elég sok olvasót tudtak volna eladni úgy. A táblagépek bezzeg mennek. Az áraik persze kicsit magasak, de aki részletre akar vásárolni, annak kevés lehetősége van.
  • Megkérdőjelezhető szoftverháttér. Sem az olvasó app, de főleg nem az áruház nem volt olyan, amit az ember nyugodt szívvel ajánlana másnak. Ami azért is érthetetlen, mert szép és jó appot faragni nem egy csillagháborús projekt, a boltszoftverről meg éppen lehetett tudni, hogy mekkora hulladék, a már emlegetett ekönyv.hu addigra le is cserélte. Amennyire tudom, egyetlen érv szólt a boltszoftver mellett: gyakorlatilag ingyen kapták. De, mint az ebből is látszik, az olcsó hús-híg lé paradigma alól ők sem tudták kivonni magukat.
  • Láthatatlan marketing. Launch kampányban mindig jók voltak Telekomék, az e-könyvesekből kettőn sikerült ott lennem, és remek embereket, igazi könyves celebritásokat tudtak meghívni. De utána egyszerűen eltűntek a radarról, és a kutya sem tudott arról, hogy jelen vannak egyáltalán ezen a piacon. Komolyan, utoljára telekomos ekönyv-reklámot a bérelhető biciklijeiken láttam. Amelyeket szintén zömében az Infoparkban és környékén tartanak, eldugva.

Ez az utolsó pont a legfájóbb. Persze valahol érthető. A komplett magyar e-könyv piac az idén nagyságrendileg olyan 200 millió forint körül lehet, ami nemigen fog eltartani milliós kampányokat. Viszont a Telekom a saját nagyságának esett áldozatul, és amíg az ottani arányok szerint jelentéktelenül apró bevételforrást nem marketingelték "hivatalosan", azt sem engedték, hogy felbukkanjanak az ehhez a bloghoz hasonló civil oldalakon. "Nem corporate-like, nem hagyja jóvá semmilyen marketing-kommunikációs testület". Naná. Pedig az egész e-könyv szcéna egyik legnagyobb baja, hogy egészen egyszerűen az olvasók nem tudnak arról, hogy már nagyon sok premier cím létezik hivatlosan. Egy csomó warez készül így fölöslegesen, sőt károsan, mert még nem ment át a köztudatba, hogy mondjuk egy dibook-ekönyv.hu-multimédiapláza háromszöget végigkattintva mennyi premier anyagot lehet legálisan találni. A magyar nyelvű elektronikus tartalmak forgalmának nagy része nem meglepő módon nem ezekből az áruházakból származik, hanem a Bookline/Shopline-ból, az iTunesból és a Google Playről. Amelyek, hogy úgy mondjam, már bejáratott helyek.

Három ekkora betli után ember nincs, aki negyedszerre próbálkozna. A Telekom ráadásul elég masszív változások előtt áll, nagyon meglepődnék, ha továbbvinnék ezt az üzletet. Átalakulóban vannak a távközlési szolgáltatók, de ameddig a filmekből és zenékből nagyságrendekkel nagyobb bevételre tudnak szert tenni, addig sajnos a könyvekkel nem fognak foglalkozni. Márpedig az ő tőkeerejük és ügyfélbázisuk nagyon hasznos lehetett volna ennek a piacnak.

4 komment

Címkék: telekom nekrológ t com txtr

Paradigmaváltás 3.0 - A könyvön túl

2015.09.04. 15:13 Dworkyll

Intro 

Volt már olyan a blogon, hogy emlegettünk olyan alapvetően könyvnek induló, de lényegesen bővebb dolgokat, amik - valahol - az olvasásalapú tartalomfogyasztás (remélem) lehetséges jövője irányába mutattak.Az idén nyáron sikerült belefutnom pár olyan anyagba, amelyek kifejezetten izgalmas újragondolásai egy többszáz (többezer) éves gyakorlatnak.

Törjük meg a linearitást - kiegészítő anyagokkal

Lábjegyzet. Oké, ez nem mai találmány, bár talán túlzásba vinni mostanság kezdtük. Szakirodalomnál egyértelműen sok haszna van, de lektűrben is jó tud lenni, lásd Terry Pratchett munkásságát, ideértve az Elveszett próféciákat is (amiből mindjárt lesz hivatalos ekönyv). De az igazán komoly gurításokat ebben a műfajban a digitális képregényekben találtam, az Anomaly-ban és a Shifterben. Egyszerűen parádés, ahogy a háttérinformációkat a képek mögé rakják. De a könyveseknek sem kell szégyenkezniük, Rich Shapero Too far  című opusza alapvetően egy gyerekkönyv, de nagyon ügyesen van feldobva látványos illusztrációkkal, pl. a térkép sok helyről elérhető, és a hivatkozás rá is zoomol a hivatkozott helyre.

Törjük meg a linearitást - töréspontokkal

Kaland, játék, kockázat. Ugye ezek eredetileg nyomtatva jelentek meg, azaz fizikailag könyvnek tekinthetők, de talán pontosabb, ha nyomtatott (szerep)játéknak nevezzük őket. Viszont a logika, hogy elágazások, és valamilyen szintű döntések épülnek egy történetbe, használható kevésbé bonyolultan (dobókockák és scriptek nélkül) is, így valamivel hagyományosabb (értsd: olvasmányosabb) történeteket is fel lehet ezzel dobni. Ennek szép példája a Lifeline. A történet szövegileg praktikusan SMS/tweet hosszúságú üzenetekből, E/1 narratívából áll össze, egy "hajótörött" űrhajós üzenget az olvasónak, és időnként segítséget kér a döntéseihez. Van egy kis akusztikus háttér, zenének nem nevezném, meg egy kicsit speciális layout (sötét alapon világos betűk szövegdobozokban) és az egész nagyon harmonikusan, és főleg nagyon ütősen áll össze egy sci-fi thrillerré.

Milyen linearitás?

Lássuk be, a legtöbb történet, amely bonyolultabb egy mesénél azért több szálon fut. A megjelenítés technológiája, nyomtatott és összefűzött lapok adták a történetek szekvenciáját, az írók pedig kifejezetten dramaturgiai eszközként használhatták az egyes szálak váltogatását, a nézőpontok, a térbeli és időbeli pontok váltásait. Amióta azonban van hipertext, a technológiai lehetősége megvan annak, hogy ne a fizikai lapok egymásutánisága döntsön a sorrendről, hanem mondjuk az olvasó. A hipertext maga nem is paradigmaváltás, hanem új paradigma, a linearitás meghaladása. Van, ahol azonnal "beütött", megint csak az ismeretterjesztésben: wikipédia, programok súgószövegei stb, a szépirodalomban inkább csak kísérleteznek vele. (Bölcsészmérnökök, szóljatok hozzá, jól! ;-) Ilyen kísérletező Iain Pears is, aki Arcadia néven követett el egy történetfüzért(?) novellafolyamot (?), és az olvasóra bízza, hogy milyen sorrendben járja végig a szálakat.

Multimédia

Konzervatív vagyok (lám, szeretek olvasni), és vallom, hogy egy szöveg, egy könyv legyen képes "eladni" magát, csak a szöveg által. A kiegészítések viszont nagyon fel tudják dobni a tartalmat (emlékszünk ugye Vándorsólyom kisasszony vintage fényképeire?), kezdve a szines borítóval,  illusztrációkkal, meg kiegészító tartalmakkal, információkkal (eddig nem léptünk paradigmát), folytatva a hangokkal, zörejekkel, zenével, felolvasással, esetleg videókkal. A fő befogadási mód még mindig a saját tempójú olvasás, de ezek a háttérélmények rendesen felerősíthetik az alkotók eredeti üzenetét.

Verdikt

Nem féltem (pontosabban nem ettől féltem) az írott szöveg alapú tartalomfogyasztást, olvasni jó volt, olvasni jó, és olvasni jó lesz. Ezek a "kiegészítetett" tartalmak azonban ha a világot nem is váltják meg, de nagyon izgalmas kísérletek, érdemes velük próbálkozni. Olvasóként mindenképpm de alkotóként is.  Az okostelefon/tablet világ nagyon itt van a nyakunkon, és ezerrel viszi el az embereket egy más kulturálódási/tartalomfogyasztási paradigmába. Elsősorban őket szólíthatják meg, és esetleg őket csalhatják vissza a könyvek felé ezek a "médiakisérletek".

 

5 komment

Címkék: multimédia ismeretterjesztés paradigmaváltás

A Noszty-fiú esete a szent Grállal

2015.08.25. 06:00 Dworkyll

Kedves barátaim az Úrban, 

lassan véget ér ez a nyár is, ideje életet lehelni a blogba ;-) Bevallom, a rövidke szabadságok mellett dolgoztam is, nem keveset, ezért volt ez a csöndesség. De akkor lássuk a Grált, pontosabban a Grálokat.

Grálok

Teljesen szubjektíven és vitathatóan az e-könyv-faragásnak két szent Grálja van a számomra: a körülfolyatott képek, és a táblázatok. A képekkel sok bajom nincsen, nem vagyok egy iniciálé fan, (bevallom szépnek tartom őket, de zavarónak), a képek teljesen jól elvannak, ha simán beépülnek a szövegbe, ha meg komplex a lapkép, ott úgyis pdf-et kéne használni. Ezzel szemben a táblázatok, na azok cseles találmányok, hiszen pont arról van szó, hogy bizonyos struktúrába kötik a szöveget, számokat, és ez a struktúra bizony információt hordoz. Viszont a kötöttség némiképp ellentmond az áttördelhetőség követelményének.

Mármost az áttördelhetőség vs. táblázatok ellentmondásra a szabvány html egész jó választ ad, simán lehet különösebb komplikációk nélkül mindenféle táblázatokat generálni, sőt, némi unortodoxiával néha táblázatokkal formálják a lapképet, bár ez szerintem nem ajánlott. Sokat segít a html-ben definiált táblázatok használatában, hogy a kijelzők nagyok és gyorsak, flottul működnek a gördítősávok és a zoomolás. Ezeket viszont egy e-olvasón, ha lehet, kerülném.

Azaz, ha már mindenképpen táblázatot kell használni egy e-könyvben, abból induljunk ki, hogy lesz vagy 6 collos lapátló és 800x600 pixel, minusz a margók. Próbáljuk tehát a táblákat kb. ekkorára faragni, és még így is fennáll a veszélye, hogy az egyes platformok irtózatosan elgányolják.

Első az epub

Aki csak epubot használ, annak van a legkönnyebb dolga, az epub többé-kevésbé megérti a szokásos táblázatformázó parancsokat, be kell illeszteni a vágyott formázású, html-kódolt táblázatokat, és milliószor ellenőrizni, hogy az jött-e ki, amit szeretnénk (pl. hogy a táblázat van középre igazítva, a cellák már nem, stb.). CSS-t lehet használni, div-eket meg ajánlott/kell.

profeciak_epub2.jpg

Második a mobi

Az imént (sok babra munkával) elkészített epubbal csak egy baj van, ha beleküldjük a kindlegenbe, vagy bármilyen epubból mobit generáló bolti konverterbe, az eredmény siralmas lesz. Az a minimum, hogy a táblázat le fog lógni a lapról, viszont sokszor nem lehet gördíteni. Ennek az az oka, hogy a mobi az epubbal ellentétben piszokul nem szereti a faéknél bonyolultabb táblázatformázásokat. Ez pedig a legtöbb epubból mobit generáló boltszoftvert nagyon kellemetlenül érinti.

profeciak.jpg

Ezzel együtt lehet mobiba többé-kevésbé használható táblázatokat generálni, ha ragaszkodunk a minimalizmushoz, sőt, azok kifejezetten élvezhetőek lesznek mindenféle Kindle-platformon. De, és itt kezdte az agyam ledobni az ékszíjat, ha egy olyan epubot generálok, amiből élvezhető mobit húz a kindlegen (tehát mehet bolti nyersanyagnak), abból maga az epub lesz olvashatatlanul gusztustalan.

Azaz, az ugyanahhoz az anyaghoz való epubot máshogyan kell optimalizálni, ha epubként és máshogyan ha mobiként akarjuk a végfelhasználónak átadni. 

Kerülőutak

Látni való tehát, hogy a táblázatkészítés ekönyvbe az egyrészt babra, másrészt dupla munka, mert ugye formátumokra kell optimalizálni. Aki mindezt nem tudja, vagy nem akarja beletenni, választhat kompromisszumos megoldásokból, valami meg fog jelenni, de annak mindig van ára.

Táblázat helyett felsorolás. Ha a tartalom engedi, érdemes a táblázatot visszafejteni valamilyen felsorolássá. Ugyan elvész a táblázatosság formájából adódó gyors áttekintési lehetőség, cserébe olvasható és kereshető marad a tartalom, és hibátlanul működik rajta az áttördelés.

Állandó szélességű (monospaced) betűtipusok használata. Ha nem túl sok szövegről van szó, meg lehet próbálkozni ezzel is. Igazi klasszikus írógépes hebrákolás, nagyon sokszor vissza kell nézni, hogy amit egymás alá szántunk, az egymás alá is került-e. Figyelni kell arra is, hogy a beágyazni szánt fontot szabad-e erre használni. Jó lehet pl. a DejaVu Sans Mono, vagy a Droid Sans Mono.
A monospaced betűtipusok ésszerű használata szerintem a táblázatokon kívül is jól feldobja a legtöbb könyvet, emailek, chat-átiratok, SMS-ek, újságcikkek elég jól tudnak kinézni, ha a betűtipus is jelzi a váltást.
A mobit (prc-t), natívan előállítva is rá lehet venni a monospaced font használatára, de az serif lesz, viszont szintén nagyon kellemes kontrasztot ad mondjuk a Caeciliához képest.

TOPLISTA

1.  Parzival    110 000
2.  Art3mis     109 000
3.  H           108 000
4.  Daito       107 000
5.  Shoto       106 000
6.  IOI-655321  105 000
7.  IOI-643187  105 000
8.  IOI-621671  105 000
9.  IOI-678324  105 000
10. IOI-637330  105 000

 

Táblázatot képként. Na ez az igazi fából vaskarika. Ha nincs más ötletünk, a táblázatból viszonylag gyorsan lehet képet faragni, de ebben a pillanaban ugye ugrik az átméretezés, a szöveg kereshetősége, a betűtipus-váltás. Egy fokkal igényesebb megoldás, ha nem magát a táblázatot, hanem a belőle készült diagrammot szúrjuk be a szövegbe. De mindkét esetben figyelni kell arra, hogy 800x600 pixel és 16 szürkeárnyalat a legkisebb közös nevező, a bolhabetűket nem mindenki tudja elolvasni, a halványsárga meg a halványzöld szürkében nem nagyon fog eltérni a világospirostól.

Verdikt

Táblázatot kódolni ekönyvbe munkás, cserébe még mindig nem tökéletes. Az igazat megvallva nemigen látom, hogy hogyan lehetne tökéletes, ha egy okostelefon méretű kijelzőn is meg kell tudnia jelenni a könyvnek. Ha kritikus az információ, amit a táblázatok hordoznak, szerintem még mindig korrektebb megoldás excelként, csv-ként vagy pdf-ként a könyv mellé csatolni.

15 komment

Címkék: képek mobi táblázatok gyakorlati kérdések epub gyártástechnológia

Introverziók: szeretem Kondor Vilmost

2015.08.07. 14:12 Dworkyll

Szeretem Kondor Vilmost, mert fel tudott támasztani egy olyan műfajt, amelyet sokan és sokszor próbáltak már elásni, pedig talán sosem létezett: a magyar történelmi krimit. A Bűnös Budapest  sorozata stílusteremtő és hiánypótló, nem is nagyon tudtak a nyomába lépni, sajnos, teszem hozzá gyorsan.

Szeretem Kondor Vilmost, mert úgy tudott bemutatni egy végtelenül átpolitizált időszakot (sőt időszakokat), hogy egyetlen politikai erő sem tűzheti ezt a munkásságot a zászlajára büntetlenül, pedig, ezt lássuk be, a politikai marketingnek kifejezetten nagy hagyománya van Magyarországon, és éppen a nevezett időszakokról szerettek és szeretnek is sommás ítéleteket mondani, minden oldalról.

Szeretem Kondor VIlmost, mert (ha ritkán is, de) meg tud és meg is akar szólalni egy olyan világban, ahol a politikai spektrum olyan széles, hogy leginkább 360 fokosnak mondanám, ugyanakkor az értelmes és vállalható szószólókat nagyítóval (vagy lámpással) kell keresni.

Szeretem Kondor Vilmost, mert egy apró gesztussal is rá tud mutatni a (remélem) mindannyiunkban ott lakozó jobb emberre, aki egy, khm, időszerű - és csak elektronikusan megjelenő - novellájának teljes bevételét jótékonyságra ajánlotta fel, sőt erre a forgalmazó cégeket is rá tudta venni. Idézem:

„Lemondani egy felkérést lelkiismereti  okokra hivatkozva – ez nem elég. A legtöbbünknek csak a pofája jár. Nekem  is. Ezért úgy döntöttem, hogy teszek valamit. A menekültekkel és a bevándorlókkal kapcsolatos helyzet napról napra romlik, és látva a fotókat a sajtóban, olvasva az Artemisszió beszámolóit,  nyomon követve a kerítés épülését, eszembe  jutott, milyen volt, amikor párszor átmenetileg én is – hol diákként, hol oktatóként – egy másik országban vertem tábort. Ezekből az emlékekből született egy történet, amiről úgy remélem, többeket érdekelhet, és talán úgy még jobban, ha tudják: az eladásból származó bevételt teljes egészében az Artemisszió Alapítvány kapja, az a civil szervezet, amely azon dolgozik, hogy kölcsönösségre és szolidaritásra épülő kapcsolatokat teremtsen  magyarok, bevándorlók és menekültek között. Magyarul: sem én, sem a kiadóm, a Libri, sem a kereskedők nem keresnek egyetlen fillért sem ezen a rövid kis könyvön, minden egyes forint az Artemisszió Alapítványhoz kerül. Köszönöm egyfelől a lehetőséget kiadómnak, a kereskedőknek, az alapítványnak – és nem utolsó sorban az olvasóknak, akik Miksa különös történetének megvásárlásával közvetlenül támogatják azokat, akikről valahol, valamilyen szinten Az otthontalanság otthona szól. És köszönöm mindazoknak, akik önzetlenül, név, elismerés és hála nélkül segítik a hozzánk  érkezőket a pályaudvarokon, a menekülttáborokban és otthonaikban.”

 Kondor Vilmosról és az explicit követőiről tehát példát, tőlük pedig e-könyvet venni ajánlott. 

kondor_azotthontalansag.jpg

A novelláról:

„Az egész, mármint ez az egész történet azzal kezdődött, hogy Miksa egyszer csak elhagyta a hazáját. Akkor még emlékezett rá, sőt pontosan tudta, hogy Miksának hívják, csak később, sokkal később kaparták  le a hétköznapok karmai a nevét, így a végén Max lett belőle a világ számára.” Mit is mondhatnánk Kondor Vilmos novellájának főhőséről, aki egy nap elhagyja hazáját, levedli nevét, elfelejti a nyelvet, és kertészként, alkalmi munkákat vállalva járja a nagyvilágot. Ültet, nyes, vág, túr és öntöz, miközben távolodik a szavaktól, a gondolatoktól, az otthonosan ismerőstől.  Legtöbbször nem érti azt a bábeli zűrzavart, ami új helyzetében körülveszi, ezért egy szót tart magánál minden eshetőségre; azt, hogy igen – hiszen abból baj nem lehet. Nem is tévedhetne nagyobbat…

 

3 komment

Címkék: jótékonyság kondor introverziók

Villámposzt: krosszozunk a médiával

2015.07.29. 10:32 Dworkyll

Kedves barátaim az Úrban, 

távol áll tőlem, hogy akkora rádióguru legyek mint Consti és Malkovich, de már a harmadik alkalommal sikerült belekotyogni az éterbe, és kicsit körbelőni a magyar könyvpiacot, elsősorban az e-könyvekre (és a könyvhétre) fókuszálva. A felvétel lassan két hónapos, de hála a zinternetnek, bármikor meghallgatható. Fogadjátok sok szeretettel!

Szex-Akció Hírcsoport - E könyvhét e-könyvhét -e? by Szexakciohircsoport on Mixcloud

 

2 komment

Címkék: média rádió könyvhét libri tilos alexandra ulpius könyvmolyképző

Introverziók: Könyv, mint horgony

2015.07.24. 09:06 Dworkyll

Kedves barátaim az Úrban, 

foglalkoztunk már ezen a blogon a papír vs elektronikus polémiával. A blog explicit célja, hogy legyenek digitális kiadványok, mert (szerintem) sok szempontból az a jövő. Nem célja, és ezt fontos sokszor leszögezni, hogy ne legyenek papírkönyvek. Ez nem cél. A papírféltők az elektronikus kiadványoktól féltik a papírkönyveket, és bár van igazságuk, a kapcsolat szerintem nem közvetlen. Amitől félniük kell, az a pénzhiány. A vásárlóké, meg az intézményfenntartóké. Érdemes megnézni az alábbi videót:

Van benne persze egy jó adag csúsztatás a tudományos ismeretterjesztés piacorientált világából. Sebezhetőnek állítja be a digitalizált kulturális javakat, és persze bizonyos szempontból azok is. De arról nem sokat beszél, hogy az analógok sem kevésbé sebezhetőek, illetve hogy ahogyan az analóg kultúrának megvannak az archiválási procedúrái, ugyanúgy a digitális archiválásnak is megvan a maga tudománya. Fiatalabb, ez igaz.

Kifejezetten izgalmas az a problémafelvetés, amely a vállalatokat kárhoztatja, amiért rátelepszenek az archiválásra, a tárolásra, és hogy önös érdekeiket szem előtt tartva osztják meg, vagy rejtik el a rájuk bízott információs javakat.

Csak egészen halkan kérdem, nem ugyanez ment a nagy digitális korszak előtt? Csak akkor nem (az amúgy számon kérhető, büntethető stb.) cégek látták el ezt a funkciót, hanem a sokkal nehezebben ellenőrizhető államok, uralkodók és más mecénások? Akik működtették pl. a könyvtárakat? Amelyek, ha indexre tettek valakit, akkor az nehezebben volt elérhető, mint manapság a warez? Amit nem akartak, az nem volt. 

És persze az is igaz, hogy az anyagi világban manifesztálódott könyveknek van egyfajta másodlagos feladatuk. Kézzelfoghatóan kötnek bennünket a múltunkhoz, és persze az anyagi világhoz. Túlmutatnak önmagukon, az általuk hordozott információn.

Pár hete egy egész hagyatéknyi könyv átment a kezemen. Önmagukban értéktelenek voltak, megmondhatja bármelyik antikvárius. Irgalmatlan sok szemetet gyárt a könyvipar, bocs, és ez sem mai fejlemény. Másfelől viszont sokkal könnyebben felidézhető emlékek, érzések kapcsolódnak a papírkönyvekhez. És azoknak az értékét, bár szintén nehéz számszerűsíteni, már jóval magasabbra sorolnám, mint a borítóárat. Nehezebb volt pakolni azokat a könyveket, mint amennyit súlyuk indokolt volna.

15 komment

Címkék: archiválás elméleti kérdések introverziók

Villámposzt: akciók és újdonságok

2015.07.10. 23:34 Dworkyll

Kedves barátaim az Úrban, 

tombol a nyár és az uborkaszezon, úgyhogy eget rengető újdonságokról nem tudok beszámolni. Szerencsére azért az ekönyvesboltokat nem érinti a vasárnapi zárvatartás, sőt igyekszenek néminemű akciózással életben tartani az üzletmenetet.

Kicsit konkrétabban:

ADAMOBOOKS: 1100 fölötti cím érhető el kedvezményesen, még egy szűk hétig.

DiBOOK: Ők kifejezetten "nyári könyvekre" lőnek az akciójukkal, ami nem kicsi, 25-70%, és a jövő hét végéig (július 19) tart. Ráadásul olvasókat is árulnak, a Paperwhite II 50 ropi körül van, "felszereltségtől függően". Nem akciós ugyan, de szerintem menő, hogy komplett sorozatokat árulnak, a most konzolon villantó Vajáktól, Crouchig, Vandermeerig.

EKÖNYV.HU: Ők  most még csak tudományoznak, a HVG főleg üzlettel és/vagy pszichológiával foglalkozó könyveit tolják július idusáig, onnantól viszont durván átmennek romantikusba, egy hónapon át 30% kedvezménnyel lesz elérhető a Harlequin összes romantikus füzete (240+ cím!!). Aki meg akarja lepni a nőrokonait ilyesmivel, az most könnyen bevásárolhat.

slightbook_shine.jpgÉs, hinnétek vagy sem, kedvenc hardvernepperünk, a Koobe.hu sem maradhat ki a nyárközépi ráncfelvarrásból, nagyfelbontású olvasókat hoznak ki 30 ropi alatt, az eltűnő SlimBook helyett jön a SlightbookHD, 23 gurigáért vihető, vagy aki egy kicsit rádob még erre, 27 ropiért a világítós változatot, a Shine Edition-t veheti meg. (A Paperwhite ennek közel a duplájába, a Voyage a triplájába kóstál). Az elképesztő számú támogatott formátumból én egy fbreader alapra következtetek, de majd megnézzük közelebbről is.

UPDATE 07.23 Jelentem, megszemléztem a vasat. A hardver piszokul rendben van, a kijelző penge, a világítás egyenletes, a gombok jól kattannak, az összerakás példás. Ellenben a szoftveren még kéne gyúrni. Használható, (tényleg megjelenít ezer formátumot, és tényleg fbrerader is van benne az Adobe mellett) de vannak benne az ügyfélélményt negatívan befolyásoló megoldások is sajnos. Jeleztem a dolgot a forgalmazónak, remélem egy következő firmware-ben igazítanak a dolgokon.

(Hihetetlen, de több, mint hat éve írtunk először a Koobe-ról. A mai szemmel nézve elképesztő cucc volt, 1.1 USB és társai. És még mindig itt vagyunk, mindannyian. Szerencsére ;-) Remélem ez így is marad.)

 

33 komment

Címkék: reklám koobe ekm adamobooks dibook

Bréking: Paperwhite III.

2015.06.18. 10:50 Dworkyll

Kedves barátaim az Úrban, 

csak meg tud néha lepni az Amazon. A Voyage-ot még mindig nem szállítják hivatalosan Magyarországra, utoljára Kindle 2-vel csinálták ezt meg 2010 őszéig, ellenben jön a Paperwhite harmadik inkarnációja (autósnyelven faceliftje), sőt, nem is kell az őszig várni, elvileg június 30-tól szállítják. A neve – micsoda meglepetés – All New kindle paperwhite. (Szeretnék a Kindle marketingrészlegénél dolgozni ;-)

A lényeges újítás, hogy az új Paperwhite megkapja a Voyage 300 dpi-s kijelzőjét, és a napokban beharangozott csodás új Bookerly fontkészletet. Sőt, állítólag már elválasztani is tud, mármint angolul és hivatalosan (A jailbreakelt PW1 már évek óta tud elválasztani, magyarul is.).

A Verge kezébe kaphatta az első tesztpéldányokat, és lőttek is egy jó kis összehasonlító fotósorozatot (a fenti kép is onnan van), érdemes megnézni.

Kicsit talán korai verdiktet mondani, de akinek van műkődő (ne adj isten kicsit felpimpelt) Paperwhite-ja, annak szerintem nem érdemes váltania, ameddig a működő olvasó totálkáros nem lesz, és nem jönnek ki az újra a rendes civil kiegészítések.

Mindenképpen dicséretet érdemel viszont, hogy az Amazon nem állt le az eInk termékvonal fejlesztésével, és nem darálta le a dedikált olvasóit a tabletek és appok kedvéért.

 

32 komment

Címkék: amazon voyage paperwhite

Megint mérnek, méregetnek

2015.06.11. 16:05 Dworkyll

Kedves barátaim az Úrban, 

volt már erre olyan, hogy megpróbáltuk kicsit megszondázni a közösséget, vajon min és hogyan olvas, illetve mennyit lenne hajlandó ekönyvekre áldozni, igaz azóta elég sok víz lefolyt a Dunán, illetve egész rendesen elindult a piac az ő útján.

Ezen a magyar piacon is zajlik egyfajta evolúció, ennek az egyik eredménye a Libri-Bookline fúzió. Ettől a szakmán belül kissé félnek, hogy mondjuk az Alexandra bedőlésével itt lesz nekünk egy szép nagy terjesztői monopólium (egészen addig, amíg egy másik kvázi-monopólium le nem söpri, mint ahogy a Facebook lenullázta az iwiwet). Cserébe viszont vannak arra forrásai, hogy egy kicsit keresse a vásárlók kegyeit. A kedvezményekről lehetne beszélgetni, de az hosszú lenne, és egy kicsit profilidegen.

Az már sokkal izgalmasabb, hogy a könyvforgalmazást az internet felől meghódító Bookline végre összerakta a saját olvasó appját, (Androidra és iOS-re is, igaz az utóbbi még mintha köhögne egy cseppet), és túl azon, hogy egy alapszintű olvasó a szokásos funkciókkal: betűméretváltás, színprofilok, könyvjelzőzés stb.), igyekszik egy kicsit összekapcsolni a villanykönyveket a való világgal: a coverlook funkció rákeres a papírkönyv vonalkódjából az elektronikus változatra. Ezt még nem tudtam tesztelni, ha működik, az nagyon nagy királyság lenne.

És persze nemcsak az appal próbálják a közönséget megszólítani, hanem nagy tisztelettel egy kérdőív kitöltésére is kérik a nagyérdeműt.

Szóval kedves barátaim, aki rá tud szánni kettő (tényleg nem több) percet az életéből, és legalább egy egyszer használatos emailcímet (vagy a sajátját), hogy a motivációs ajándékot (D. Tóth Kriszta: Jöttem, hadd lássalak című díjnyertes ekönyvét) megkaphassa, az legyen olyan jó, és támogassa a tisztánlátásunkat, töltse ki a kérdőívet itt.

Mivel kaptam rá ígéretet, az eredményeket is látni fogjuk, és igyekszem majd itt a blogban meg is osztani.

Előre is köszönjük a műfaj nevében :)

UPDATE 0618:

Megfogalmazódott itt némi nem alap nélkül való kritika a kérdőívvel kapcsolatban, amire jött hivatalos válasz. Lássátok feleim:

Köszönjük, hogy elmondjátok észrevételeiteket a kérdőívvel kapcsolatban. Nagyra értékeljük, hogy megjelenhettünk az oldalon a kérdőívvel, s örülünk, hogy nyíltak és kritikusak vagytok.

A cél a kérdőív elkészítésével az volt, hogy minél többet megtudjunk arról, hogy ki hol és hogyan olvas e-könyveket, s a válaszok alapján piacfejlesztési szándékkal fellépve az e-könyv olvasást tudjuk népszerűsíteni a sajtóban, ahol nem mindig a pozitív oldalát fogják meg a témának.

Természetesen azt is szeretnénk, hogy úgy fejlesszük tovább a szolgáltatásainkat, hogy az a kérdőív válaszaiban szereplő igényeknek megfeleljen.

Mivel szerencsére már eddig is több százan válaszoltatok, menet közben nem tudunk már rajta változtatni, de nagyon köszönünk minden észrevételt, ezeket mindenképpen figyelembe vesszük a jövőben.

 

A kérdőívre adott válaszokat összesíteni fogjuk és megosztani veletek, remélhetőleg a blogon láthatjátok majd.

 

Köszönjük,

A Libri-Shopline csapata

 

Szóval az ív a gyermekbetegségei ellenére hozott információt, remélem a következő hullám, mondjuk egy év múlva ügyesebb lesz. Rajtunk legalábbis nem fog múlni ;-)

9 komment

Címkék: libri bookline felmérések

Kishírek a nagyvilágból: Könyvhétre várván

2015.06.03. 17:09 Dworkyll

Kedves barátaim az Úrban, 

nyakunkon a Könyvhét (a honlapjukért én kérek elnézést), és megszaporodtak az érdekes események, úgyhogy csapjunk is a lecsóba gyorsan.

Villámakciók a diBookon

Ez olyan friss, hogy az első konkrétan ma van, Agave bestsellerek (nyugalom, nem az összes, csak három, egy-egy jeles darab Banks, Gaiman és Hamilton munkásságából) 40%-os engedménnyel. Halkan mondom, hogy az új Gaiman-novelláskötet, ami papíron a könyvhétre jön ki (aki még gyorsan rendeli, -35%-kal hozhatja el a papírt!), szóval ebből is lesz bolti e-könyv, csak arra pár hetet várni kell.

Visszatérve a diBookhoz, fogadkoznak, hogy lesznek még ilyen villámakcióik, egész júniusban, tessék sűrűn arra kattintani. A Könyvhétre magára más akcióikat terveznek, Gold Bookot pl, és talán, de nem biztosan GABOt is.

5 éves a Multimédiapláza

Bizony bizony, mintha csak ma lett volna, amikor belevágtak az ekönyv-értékesítésbe. Persze akkor még, a mai szemmel nézve sokkoló módon mindössze 200 címmel, (ráadásként ötven hangoskönyvvel), csak epubok, viszont Adobe védelemmel. Egy évvel később ment a levesbe a kemény DRM, kicsivel később pedig jöttek a natív mobik: ahogy azt a mai magyar piac elvárja.

Sokáig az élen voltak a címszámban és a gyarapodásban, de mára már a hagyományos könyvforgalmazó tengely (Líra-Bookline-Libri) megelőzte őket. Ezzel együtt semmi okuk szégyenkezni. A születésnapi ajándékuk pedig, hogy a június 5-én, azaz pénteken vásárolt letöltőkártya 25%-kal többet ér.

5eves_plaza.jpg

Miért jó a letöltőkártya? Az a nagy helyzet, hogy az elektronikus vásárláshoz tartozó fizetési tranzakció önmaga is pénzbe kerül, jellemzően 50-200 forint cseng a bankoknál. Mármost egy 500 forintos könyvnél (aminek 27% az ÁFÁ-ja :( ) ez a legjobb esetben is 10% költség. A letöltőkártya abban segíti a forgalmazót, hogy egyetlen pénzügyi tranzakció áráért sok könyvet adhasson el.

Nem mellesleg a letöltőkártyát lehet ajándékba is adni, mondjuk ballagásra ;-)

Egyidejű szépirodalom

Érződik a Magvetőn, hogy Nyáry Krisztián személyében piaci viszonyokat jól ismerő, agilis vezér került a kormányrúdhoz, az ütős anyagaik a papírral közel egyidőben jönnek ki elektronikusan is. Van náluk Dragomán Györgytől Houellebecqig sok minden. Azaz ha valaki szereti a könyveiket, és talál valami kedvére valót a Könyvhét forgatagában, nézzen körül az ekönyv.hu-n, mert jó eséllyel megtalálhatja azt elektronikusan is. Példának okáért a nyomtatásban hétfőn megjelent új Spiró könyv is elérhető már.

Kicsit messzebb a szépirodalomtól, de az ekönyv.hu-n lesz akció az Adamo Books, az Álomgyár Kiadó (Aleska Diamond életrajza ;-), és a XXI. Század Kiadó könyveire (ez utóbbiban sajnos a Lány a vonaton nem lesz benne, a többi könyvük igen).

Villanyról a papírra, és tovább!

Olyat már láttunk, hogy valaki késlelteti egy kicsit a premier e-címeit (Agave pl.) vagy igyekszik azonnal kihozni (Magvető, Ad Astra pl. [ők most is jönnek ki egy remek, magyar SF-antológiával]), de ami a GABOnál most történik, az még sokkal érdekesebb.

Ők a Könyvfesztiválon jelentették meg Sümegi Attila Vadhajtás című urban fantasyjét, csak elektronikusan. Nos, ez a cím olyan jól sikerült, és olyan jó fogyást produkált, hogy a GABO kihozza a regény limitált szériás papírverzióját a Könyvhétre, hogy lehessen azt dedikálni jól :) Anita blogposztja szerint ez szombaton, 13.00 órától leend.

Ahogy a verebek csiripelik, volt is és lesz is még ilyen, amikor az elektronikus változat jelenik meg először egy bestsellerből. (Nem, most nem a Szürke 50 árnyalatára gondoltam. Hanem a Marsira.)

Szex! Akció!! Hírcsoport!!!

Péntek reggel pedig ha minden jól megy, megint a Tilos Rádió legénységével fogjuk boncolni a magyar könyvpiacot. Élve! Élőben:D Gyertek és hallgassátok jól, mert ugyan utólag is meg lehet majd hallgatni, de betelefonálni meg bechatelni csak péntek reggel lehet.

3 komment

Címkék: reklám könyvhét tilos agave könyvkiadás ad astra ekm multimediaplaza dibook GABO

Villámposzt: Tony Stark bekaphatja, AÚÚÚ!

2015.05.08. 21:53 Dworkyll

Kedves barátaim az Úrban, 

biztosan észrevettétek már ti is, hogy ezerrel dübörög a szuperhősszezon, a csapból is csuklyás, pajzsos, zöld, fekete, piros, kék és mindenféle egyéb hérosz folyik, most leginkább filmformában. Pedig

narrátor

(ironikusan)

"A szuperhősöket az amerikai kormány marketingesei találták ki. Megmondom én neked, fiam, kik ezek a hősök igazából. Az evolúció kisiklásai, akiket a kormányok és a pártok lóhalálában dobtak át a vasfüggöny túloldalára, nehogy otthon okozzanak balesetet. A kicsi Bush megvan, ugye?

(szünet)

Született szaratovi a kurafi. És egyben a legnagyobb sikertörténetünk."
Ilja Sztalinovics Nyekrasenko, alezredes, Paranormális Egységfront

Az a helyzet, hogy van nekem Baráthom, aki idejekorán jól megírta az igazi szuperhősfilmet, még díjat is nyert vele 2012-ben. Aztán valahogy a stúdiók nem haraptak rá, csak tolják a konzervatív hőseiket rogyásig. Baráthom pedig úgy gondolta, hogy túl jó ez a forgatókönyv, hogy a fiókban porosodjon, inkább adjuk ki, pontosabban tegyük elérhetővé. És megkért, hogy a szkriptjéből faragjak e-könyvet.

Aki tehát kedvet érez magában, hogy elolvasson egy kelet-európai szuperhősfilmet (az először is kösse fel a textilt, mert a forgatókönyvek formanyelve nagyon más ám, mint a rendes, vagy akár elektronikus könyveké), az látogasson el Baráth Kati blogjára, és töltse le nyugodtan. Az epubban semmi nagy kunszt nincs, ellenben a natív prc-ben volt egy kis kihívás a különféle behúzások lekódolásában. Aki feketeöves forgatókönyvolvasó (vagy az akar lenni) az nyugodtan kapcsoljon még magának egy monospaced betűkészletet is ;-)

Jó szórakozást!

1 komment

Címkék: ingyen reklám forgatókönyv Baráth Kati

Introverziók: egy könyvesboltnyitás margójára, avagy amikor a fagyi visszanyal

2015.05.08. 07:59 Dworkyll

Kedves barátaim az Úrban, 

amint arról már megemlékeztünk, két hónapja bedőlt az Ulpius. Ügyesek voltak és expanzívak, de mégiscsak utolérte őket a vég. Aztán jött egy új hír, hogy a megürülő (és a bukás egyik lehetséges okaként azonosított) bolthálózat egyes elemeit kibérli a Könyvmolyképző, és tovább működteti, könyvesboltként. Róluk szól ez a poszt. Tegnap ugyanis elsütötték a startpisztolyt a legfrekventáltabb helyen lévő boltban, ami a Westendben található. Ott jártam. 

A Könyvmolyképző nem kevésbé dinamikus és ügyes, mint az Ulpius. Sőt. A volumenük ugyan kisebb, mint az Ulpiusé volt, de a választék bizonyos szempontból sokkal szélesebb. A címkészlet gerincét a young adult irodalom adja (lásd: Alkonyat sorozat), de meglepően erősek a gyermekirodalomban is (Egy ropi naplója sorozat, vagy Csukás István könyvei pl.), és vannak címeik rendesen olyanok számára is, akik elmúltak már 18 évesek, viszont nem gyorsulnak a kosztümös-romantikus témákra. Szóval nem alaptalan az a kijelentés, hogy a Könyvmolyképző igenis ügyes abban, amit csinál.

Ezzel együtt maguk is érzik, hogy most nagyon nagyot készülnek gurítani (a "halálugrás" kifejezés is ott volt a levelezésben ;-), ám az első jelek kifejezetten bíztatóak:

  • Nem ész nélkül indulnak meg, nem az összes boltot veszik át, nem egyszerre, hanem kifejezettem egy organikus közelítést vélek felfedezni,
  • Pl. visznek tovább bizonyos ulpiusos értékeket a törzsvásárlókártyáktól az értékesebb alkalmazottakig
  • Miközben tartják a saját fókuszukat, erősen építenek a közösségi médiára (moly.hu-ban és bloggerinákban nagyon erősek),
  • Áthozzák a saját akcióikat a valós könyvesbolti térbe, pl a garanciális könyvet, vagy a zsákbamacskát.
  • Nem egy "második Ulpius" akarnak lenni (naná), és bár a bolt készletének zöme Könyvmolyképzős (az összes elérhető címüket a polcon tudják tartani, amit más könyvesbolt nem csinál ám utánuk), de voltak ott más könyvek más kiadóktól is, pl. az Európa Kiadó által megjelentetett Tolkien-Beowulf fordítás és kommentár, vagy éppen az Agavés PKD: Az ember a fellegvárban. (Imádom a kultúrkontrasztot, ezek a címek iszonyúan jól ellensúlyozták a Könyvmolyképzős YA-nyomulást :-)
  • Azaz ez egy jó kis könyvesbolt lesz, ha minden jól megy.

Egyszóval visszanyal a fagyi, egy könyvkiadó száll be a könyvterjesztő-bizniszbe. Nyilván a volumen töredéke a Libri-Shopline-Alexandra szentháromságénak, de a saját szegmensükben a piacismeretük, az olvasóikkal való kapcsolatuk viszont – szerintem – lényegesen élőbb. Döbbenetes volt látni, hogy a nyitásra sor állt az üzlet előtt, pedig a helyi Apple-bolt egy szinttel feljebb van.

A kép az ekultura.hu FB oldaláról származik

 

Viszont én nem ezért mentem oda, alapvetően nem én vagyok a Könyvmolyképző célközönsége. Hanem hogy megtudjam, mikor lesznek végre hivatalos Könyvmolyképzős ekönyvek. Ugye már három éve is nagyon lelkesek voltak, aztán két éve végigtoltak egy roppant derék bétaprogramot, és azóta is sokan keresik rajtam is a Könyvmolyképzős ekönyveket, hiszen már mostanra nagyjából mindenki megjelent ebben a formátumban, a kérdés csak a megjelenési sebesség.

És, kérem tisztelettel, van mondás. Az érvényes mondás durván az, hogy "még az idén" szeretnének kijönni ekönyvekkel is. Nem is ártana, mert vannak a portfólióban olyan csoda dolgok, mint például Diana Gabaldon Outlander sorozata, ezeroldalas papírtéglák, apróbetűvel szedve, az isten is ekönyv-alapanyagnak teremtette őket. Most komolyan, ha azokat kell cipelni a kosztümös-romantikusban utazó széplelkeknek, pillanatok alatt nagyobb bicepszük lesz, mint a Trónok harca saga rajongóinak.

Persze látni kell, hogy Könyvmolyképzőt nem a szándék vagy a lelkesedés hiánya tartja távol (még) az ekönyv-piactól, hanem a prioritásai és a véges kapacitása. Mert momentán sokkal jobb megtérülést lehet elérni az olvasóközönség moly.hu-s, blogoszférás és facebookos mozgósításával, meg (talán) egy könyvesbolt megnyitásával és működtetésével, mint az ekönyvekkel. Látni kell, hogy ha kiegészítjük a híreket a megfelelő információval, akkor a magyar ekönyv-piac 2014-ben olyan 100 millió forint körül pöröghetett, (a teljes szabadforgalmú könyvpiac meg 44 milliárd fölött!!), és hiába lesz meg jó esetben idén a 200 millió, az egy kiadóra, egy-egy címre lebontva még mindig a "nagyon karcsú" kategória. Sajnos. Erősen spekulálva, és szigorúan szubjektíve a Könymolyképző az első évben szerencsés esetben behúzhat ekönyvekből szűk pármilliót. Papírkönyvekből meg behúzza ennek a százszorosát már most. Ráadásul a Könyvmolyképző nagyon dinamikusan növekedett az elmúlt pár évben, amit nem tudtak volna elérni az ekönyvekkel. A mi szempontunkból sajnálatos, de érthető, hogy amíg a kiadó csapágyasra hajtja magát a hagyományos szférában, nem jut erőforrás az ekönyvekre. 

De reménykedünk, és szurkolunk nekik.

8 komment

Címkék: közösség ulpius könyvesbolt könyvmolyképző könyvterjesztés

Introverziók: Köldöknézés, avagy miért nem vásárolok ÉN e-könyvet

2015.04.30. 08:47 Dworkyll

Azért is szeretem ezt a blogot csinálni, mert nem csak rám hat inspirálóan, hanem időről időre egy-egy rendszeres olvasón is erőt vesz a közlésvágy, és megosztja velünk a meglátásait.

Emlékeztek még Maxra? A most következő írást Tivadarunk követte el. Érdemes odafigyelni a véleményére, mert bizonyos szempontból ő az ideális vásárló. (Nem, nem azért, mert agyatlanul hagy százezreket mindenféle boltban). Ellenben ha a kínálati oldal meg tudná őt szólítani rendesen, nos akkor eggyel talán közelebb juthatnánk a könyves Kánaánhoz.

Dworkyll

Igazából zavar engem évek óta az a dolog, hogy miközben én is a magyar e-könyv piac fellendülését szeretném látni, be kell ismernem, hogy elenyésző számú e-könyvet vásároltam saját magam, konkrétan néhányat az Ad Astrától (kiváló könyvek, kiváló minőség), letöltöttem néhány ingyeneset, és szinte annyi. Ráadásul papírkönyvet is alig, még leginkább antikváriumból... miközben magam a nagy átlaghoz képest olvasott és művelt embernek gondolom (és csak az elmúlt pár évben, amióta van Kindlém, ténylegesen több száz könyvet olvastam).

A gát akkor szakadt át, amikor is édesapám hagyatékát, meg a saját könyvespolcot rendezgetve szembesültem a mintegy 200 darab filléres DVD-vel, amit részben neki, részben magamnak vettem, és hát legyünk őszinték, néhány tíz ritkaságon kívül jellemzően nem a filmművészet csúcsát képviselik. Mi a bánatért költöttem el láthatóan legalább 100 ezer forintot kétes értékű DVD-kre, miközben könyvekre nem?

Arra gondoltam, megpróbálok nyilvánosan gondolkozni, leírom az én szempontjaimat, az én helyzetemet, egyrészt hátha én okosabb leszek, másrészt hátha kialakul belőle valami érdemi vita. Nyilván lehet majd köpködni (bár hangsúlyozom, én sem vagyok különösebben büszke a helyzetre), de hátha a szakma képviselői kapnak ötleteket, hogy hogyan lehet a hozzám hasonlókat megfogni, mert egyébként szerintem  lehet.

1. Háttér

Csak röviden: negyvenes férfi, felsőfokú végzettség, a legutóbbi táblázat szerint Mo-n éppenhogy a felső 10%-ba tartozó jövedelemmel, a magyar mellett még két nyelven beszélek és olvasok. Nagyon korán tanultam meg olvasni, a családban is volt sok könyv és gyerekkoromban szó szerint kiolvastam a helyi könyvtárat. De elég csóró családban nőttem fel, a smucigság és a kispályás gyűjtögetés/halmozás a véremben van, amit sok-sok munkával tudok csak valamennyire ellensúlyozni és leplezni.
A munkahelyemen gyakorlatilag ingyen kapom meg a szakkönyveket, az alábbiakban kizárólag szépirodalomról és szórakozásról beszélünk.

2. Legális olvasnivalók

TL,DR: igenis keresem a lehetőségeket, hogy legális módon olvassak.

Ez itt most nem "egy könyvtolvaj vallomásai", igenis keresem a legális lehetőségeket e-könyvek olvasására, még ha nem is éjt-nappallá téve. De például:

  • Cory Doctorowtól nagyon szimpatikus, hogy ingyen elérhetővé tette a könyveit;
  • az Amazonon igenis vannak használható könyvek 0 dollárért, akciósan, én többször is beleszaladtam ígéretesnek látszó könyvekbe, amik egyébként fizetősek, pl. egy sorozat első könyvét beetetésnek ingyen odaadják (ez pl. a múltkor ingyen volt). És olcsón is vannak könyvek, például vettem Sherlock Holmes összest angolul fillérekért;
  • végigtesztelvén az androidos ekönyvolvasókat, némi félreértésből kifolyólag kipróbáltam a Wattpadet, igaz, nekem annyira nem jött be. Én végül kiakadtam attól, amikor rájöttem, hogy a könyv, amit olvasok, még MOST ÍRÓDIK (egyszer csak lejött hozzá még pár fejezet), de ezzel együtt, néhány jó könyv van fent;
  • munkából kifolyólag el kellett olvasni jónéhány könyvet, amit mi adtunk ki;
  • és hát ugye az ember elolvas rengeteg betűt nem könyvként is, például napi sajtó formájában (ha ez számít valakinek a statisztikájában, az Index negyedét-ötödét, a 444.hu úgy harmadát szoktam elolvasni, használom a Flipbookot és a cégnél, ahol dolgozom, rendszeresen szórjuk egymást külföldi sajtószemlével, ajánlott cikkekkel).
  • és igen, nagyon keveset, de vásároltam pénzért e-bookot, jellemzően olyat, ahol valaki ismerős (pl. Dworkyll) nagyon-nagyon szavatolt a minőségért, ÉS mert éppen kicsit akcióztak is (mondjuk a Könyvfesztiválon).

3. Szürkezóna

TL,DR: szerintem a saját papírkönyvet megszerezni elektronikusan nem bűn, még akkor sem, ha megszabadulok utána (ingyen) a papírtól.

Az van, hogy ugyan a hatályos jogszabály másképp tudja, de én nem bírom bűncselekménynek érezni, ha van egy papírkönyvem – márpedig van, nem kevés –, és ezeknek megszerzem az elektronikus változatát akármilyen forrásból, horribile dictu saját magam szkennelem be. Így aztán tavaly sikerült végigolvasnom például Asimov összes robotos és alapítványos történetét, amelyek egyébként mind megvannak, de az egyszerűség kedvéért Kindlén, és senki meg nem magyarázza, hogy ezzel mekkora kárt okoztam... kinek is?

Ami már kicsit nehezebben igazolható álláspont, én sem vagyok túl büszke rá, de ettől még továbbra sem érzem bűncselekménynek, hogy miután megfulladtunk a könyvekben (nekem van sok és apukától maradt rám másik óriási adag), százegynéhány, talán kétszáz kötetet is bizony én megkerestem ilyen-olyan forrásokból, sőt, volt, amit magam szkenneltem be, és utána a könyveket elajándékoztam, elosztogattam, vagy éppen kiraktam a "hozz egy könyvet, vigyél egy könyvet" polcra. Sok könyv – számomra – erősen véges értéket képviselt, mint mondjuk Bolesław Prus: A fáraó című könyve, vagy a Bőrharisnya (van család, akinek nem volt meg?), de mennie kellett kedvesebb daraboknak is, ami már egyszerűen nem fért el. Itt ugye attól húzósabb a történet, hogy már nincsenek meg a papírpéldányok, de az én kicsi lelkemben igenis ezek olyan könyvek, amiket egyszer már kifizettünk – és nem mellesleg csupa out of print könyv, amit amúgy se lehetne senkitől megvenni újonnan. Ja, és nem eladtam őket, nem mintha azon nagyot lehetett volna kaszálni.

Ebbe a csoportba raktam a MEK-et is – például hirtelen felindulásból olvastam sok Moldovát, amik fent vannak (de pl. az A fáraó is) –, nem tudom, a szerző lemondott-e, vagy egyáltalán lemondhatott-e a jogairól, de legyen ez a MEK baja, én olvasni akarok. És olvastam is onnan sokat.

De még egyszer: nagyon sok régi könyv van, amit szívesen elolvas az ember, vagy huszonöt év után szívesen elolvasna még egyszer, de nem kapható elektronikus formában, papírban meg nem akarja megvenni, mert nincs hely, hiába van 300 forintért az OLX-en.

4. Fehérgalléros bűnözés

TL,DR: sokkal kevesebbet loptam, mint gondoltam. Főleg magyart nem.

Én is ismerem a forrásokat, LM-et is és KK-t is, és bizony töltöttem le mind a kettőről könyvet. Viszont most, hogy utánaszámolgattam, kezd egészen megnyugodni a lelkiismeretem, sokkal rosszabbra számítottam. Legalábbis a honi kínálatot illetően. Mondok egy jellemző példát.

Belebotlottam Alastair Reynolds Jelenések tere c. könyvébe, hát ez remek, végre míves sci-fi, hol a többi rész?
Sehol.
Magyarul ugyanis a Revelation Space univerzum többi kötete soha nem jelent meg. Se a kísérő novellák.
(Az Amazonon a Revelation Space Kindle-változata 8.54 dollár – most, drága dollár mellett sincs 2400 forint. Jó minőségű antikvár könyvként papíron még sokkal olcsóbban is meg lehet szerezni. A magyar ár a Bookline-on most éppen 3400 forint.)

És ez rendre megtörtént többször is, több szerzővel.

Akárhogy is, a lényeg, hogy miközben elvileg én is hozzáférek az 50 ezer címnyi illegális magyar kínálathoz, ténylegesen mondjuk az elmúlt 3 évben egészen biztosan max. kétszámjegyű, mondjuk durván 50 a "tiszta" esetek száma, amikor egy magyar könyvárusi forgalomban új példányként elérhető, magyar nyelvű könyvet nem vásároltam meg, hanem megúsztam illegális letöltéssel. Ez összeszorozva azért nem annyira kevés pénz, de az elmaradt haszon valójában a töredéke, soha nem vennék Frei Tamás-könyvet, max. 500 forintért repülőre vagy strandra.

5. Olvasási szokások

TL,DR: szeretem a gyűjteményeket és többet olvasok angolul, mint magyarul. Utálom a rossz minőséget.

A fentiekből kiderült, hogy igen, hajlamos vagyok rákattanni egy szerzőre, vagy "egyben letudni" az életművének a jelentős részét.
Mivel nagyon korán tanultam meg olvasni, nagyon gyorsan is megy.
Az angol nyelv abszolút nem gond, sőt, most utánaszámolva, az elmúlt években több könyvet olvastam angolul, mint magyarul.
Irodalmat sokat azóta olvasok megint, amióta van Kindle, de tényleg sokat (pl. metrón, ingázás közben). Utoljára az ezredforduló környékén költöttem lelkesen új papírkönyvekre, de egy ideje már egyszerűen már nem is fér hova.

A kalózpéldányok minősége nemhogy az LM-ről, hanem a KK-ról származó könyvek esetében is kérdéses - én bizony Kindlén úgy olvasok, hogy korrektúrázom is a könyveket, és még nem volt hibátlan könyv, az elvileg korrektúrázott könyveket tartalmazó "szakportálról" származók között sem, a realitás inkább a néhány (1-5) oldalankénti egy hiba. Viszont egyre ritkábban tudom rávenni magam, hogy a kigyűjtött hibákat ki is javítsam. Mostanra képeket tartalmazó PDF-hez hozzá se nyúlok.

6. És akkor... miért is sajnálom én mire is a pénzt?

TL,DR: nem akaródzik "prémium" díjat fizetni friss könyvekért, viszont komoly akciókkal könnyű elcsábítani. Nekem nem 0 és 1 forint közt van a lélektani határ, hanem feljebb.
A gyors olvasás miatt nekem egy könyv tényleg csak 1-2-3 óra, és ez is belejátszik, amiért nagyon nehezemre esik mondjuk 4500 forintot adni két óra szórakozásért. Akkor is, ha utána ottmarad a polcon. Nagyon tudok viszont kölcsönkérni másoktól könyvet pár órára... :-))
(Jól kell barátkozni, van ismerős, aki pl. az agavés könyvekre szakosodott.)

Nem, moziba se szívesen járok, bár ott nem a smucigság a fő érv, hanem hogy utálom a magyar szinkront és mostanában nincs felirat.

Minél tovább gondolkodom, oda lyukadok ki, hogy én nem vagyok hajlandó fizetni durva prémiumot csak azért, mert dolgok frissek. Soha nem vettem meg keménykötésben a Harry Potter-könyveket azonnal, újonnan, harminc fontért... Japánban ezeket később 100 yenért (250 forint) láttam viszont az antikváriumban. (Persze, hogy megvettem annyiért. Japánul.) Sokkal jobban érdekel viszont, hogy egy-egy jó szerzőtől legyen teljes a gyűjtemény.

Azt hiszem, engem sokkal inkább az olyan akciókkal lehet megfogni, mint amit a Steam művel a játékok kapcsán. Valami rejtélyes oknál fogva ott pont sikerült megállnom, de nem egy ismerősöm van, aki a sokadik "ennyi pénzért nem lehet otthagyni" csomagot veszi meg, van már vagy száz játéka, oszt játszik hárommal, hatvanat soha fel se telepített. Zenéből pedig a Spotify óta teljesen abbahagytam mindenféle letöltögetést – engem konkrétan az térített meg, hogy rákerestem egy madrigálra, és fent volt kb. harmincféle változatban.

A DVD-k kapcsán nekem az látszik, hogy van két határ, az 500 és az 1000 forint. 500 forint alatt egyszerűen nem igazán gondolkodtam, ha kicsit is jónak látszott, megvettem (elsősorban apámnak) a filmet, 1000 alatt meg olyat, amiről én gondoltam, hogy jó, vagy nekem fontos. Furcsa módon nálam úgy tűnik, nem az "ingyen" és az "akármilyen kevés, de fizetni kell érte" között van a lélektani határ, hanem 1000 forintnál, az 1001 már drágának tűnt.
(Éreztem, hogy most ronda öngólt rúgok magamnak, hogy fogalmam sincs az aktuális kínálatról, ezért elmentem az ekonyv.hu-ra és tényleg több mint 2700 cím van 1000 forint alatt, és majdnem 800 cím 500 forint alatt. De jobban megnézve mondjuk a 350 forintos címeket, az egyik izgalmasnak látszó sci-fi 56(!) oldal, a másik nagy része meg rengeteg Jókai Mór... szerintem nemcsak bennem van a hiba, de rendben, megígérem, átnézem a kínálatot.)

Szóval vissza az akciókra, csináljon akárki akármit, én nem fogok kiadni 5-6-10 ezer forintot egy új DVD-ért, nekem nem sürgős. Akinek fontos, vegye meg a díszdobozos kiadást. Ugyanígy nem fogok sokezer forintot adni egy tucatkrimiért, nekem mondjuk ér 500 forintot nyáron a strandon. Különösen nem, hogy mini kiadóként tisztában vagyok a terjesztők árrésével, és egész egyszerűen olvasóként nem vagyok hajlandó egy fillérrel sem támogatni pl. az Alexandrát.

Szóval könyvekre vissza, nekem nem kellenek aranyért az újdonságok, adjanak nekem mondjuk 15 Asimov-könyvet három áráért jó minőségben (kb. ez az arány a steames csomagoknál), és már veszem is őket, a franc akar bosszankodni a kijavítatlan OCR-hibákon. Rám még a torrentfelmérős okosságok se igazak, én nem az új cuccokat keresem, hanem a jókat, rendezői gyűjteményeket, adott szerző/sorozat összes, és hasonlók. És igen, bőszít a kalózpéldányok minősége, háromjegyű pénzt/példány viszont tényleg szívesen adok jó minőségért. De nem többet. Vagy legalábbis nem sokkal.

Rozgonyi Tivadar

28 komment

Címkék: warez könyvkiadás vendégposzt elméleti kérdések introverziók

Re-poszt: a Nyúlon túl

2015.04.29. 16:00 Dworkyll

avagy tea a Bolond Kalaposnál

Barátaink az eclassicnál  lassan végére értek az árnyvilágot feltáró cikksorozatuknak. Meglátásaik mindenképpen érdemesek a végig- sőt továbbgondolásra. Fogadjátok őket szeretettel.

Dworkyll

Ennyi provokatív nyulazás után, bevalljuk, többet vártunk. Két posztunk (A Nyúl ürege és Hab a tortán) ugyanis a legismertebb fájlmegosztókat kívül-belül vizsgálva a hazai (e)könyves szcéna rákfenéinek legmélyére vezetett és kérdezett rá.

Szóval, többet vártunk. Ha teljes válaszokat nem is, de ellenvetést, párbeszédet, valamiféle vitát azért igen, elvégre mégiscsak kalózia első, számokkal is alátámasztott leírásáról van szó. Vagy legalább egy kis trollkodást, hogy mi a bánatnak több nyúl, mint húsvét, de ez sem történt, pontosabban: nem történt semmi (leszámítva néhány stilisztikai illetve helyesírási megjegyzést, amiket ezúton is köszönünk!) Az ekönyves kalózkodás felvetette problémákkal kapcsolatos (nyúlvánvaló) hasonlatra egyébként Lewis Carroll Alice csodaországbanjában találtunk rá, ott is mindjárt a nyitófejezetben, ahol a címszereplő kislány meggondolatlanul beleugrik a fehér Nyuszi barlangjába. Ez a momentum pedig közismert társalgási fordulat (az angolszász kultúrkörben) olyan esetben, amikor nincs tisztázva kellően a tárgy, ti. hogy milyen mély is a nyúl ürege (odúja vagy barlangja). Legutóbb meg Neo emlegette jelentőségteljesen a Mátrixban, hogy egy kultfilmes példával is szolgáljunk. Az eddigi állás szerint tehát a posztokban írtaknak vagy igazuk van (volt) vagy szimplán csak nem értik, miről szól. Mert arra gondolni sem merünk, hogy nem olvasták el, akiknek szólt, ugye. De mielőtt végleg ránk égne a rátarti és/vagy pökhendi nagyképűség bélyege („ha ilyen nagyokosok vagytok, mért nem mutatjátok meg, hogy kell?”), jöjjön, aminek jönnie kellett: lássuk, mi van a nyúlon túl?

Mindenek előtt egy működő, esetünkben hatszázezres platform, a méretek és az ebből fakadó hatékonyság minden előnyével. Tehát, kipróbáltuk: utána ugrottunk a nyúlnak.

Feltettünk a torrentre egy weboldalunkon porosodó ingyenes, a szerző kifejezett kérésére public domain alatt kiadott könyvet, hogy a hóhért is akasszák végre, ne csak a pudingot majszolja. Az addig tizen-egynéhány letöltést elszenvedő ekönyvünket egy óra alatt mobiban negyvenöten, epubban pedig 125-en töltötték le; tíz nap alatt pedig több mint 300-an. Vagyis hatszázezer potenciális olvasóból ennyit érdekelt, noha ismeretterjesztő munkáról van szó. Tudjuk, hogy a P2P sem csodafegyver, de szóljon nyugodtan, aki nagyobb, hatékonyabb vagy csak olcsóbb terjesztési rendszert tud ajánlani, nem beszélve a zéró marketingköltségről. Az is igaz, hogy nem minden letöltő olvassa is el a letépett ekönyvet, de így legalább megvan rá az esély. (És ez egyben rávilágít arra az elképesztő, statisztikus logikára is, amely a zenei kiadók által indított perekben volt tetten érhető: dollármilliókra pereltek tizenéves fiatalokat, mert a gépükről tízegynéhány mp3 fájlt megosztottak torrentszájtokon. E mesés, de inkább csak szemérmetlen összegekig pedig úgy jutottak el a kiadók jogászai, hogy egyszerűen beszorozták a szájtok taglétszámát a zeneszámokéval, az eredményt pedig felszorozták a cd-árakkal. Az így kijött összeg szép kerek ugyan, de nem sok köze van a valósághoz, azaz, hogy mennyi volt az okozott kár és hányan hallgatták ténylegesen a számokat. Az ugye megvan, hogy ha egy futó nyúl elé lövünk öt méterrel, majd mögé öt méterrel, akkor az a nyúl statisztikailag halott?)

De van más modell is. A kortárs orosz irodalom fenegyereke, Dmitry Glukhovsky a közösségi hálón ingyenesen közzétett regénye, A jövő kezdőfejezete például több mint százezres letöltéssel nyitott, (majd fejezetről-fejezetre csökkent és az utolsót „csak” tizenezren vitték). A történet egy adott pontján viszont megvásárolható volt az egész mű, papírkönyvben. Aki tehát türelmetlen volt és nem tudta kivárni a következő ingyenes részletet, az szaladhatott a könyvesboltba vagy megrendelhette egy webáruházból. A szerző szerint egyáltalán nem rontotta a fejezetenkénti ingyenes közlés a könyveladást, sőt! Bár nyilván más nagyságrend 150 millió potenciális olvasóra írni, mint 15-re, a modell több mint elgondolkodtató. (Sok egyéb mellett itt is felmerül az olvasó kockázatának csökkentése. Meg persze az is, hogy ez a modell jó érzékkel bazíroz az impulzus-vásárlókra, ahogyan erre épít az Amazon híres egykattintásos vásárlási rendszere is.
Ezen felbuzdulva (továbbgondolva, na) elképzeltünk az általunk vizsgált két torrentoldal mintájára (nevezzük őket továbbra is úgy, hogy LM és KK, mivel nem feljelentést írunk) egy könyvkiadók által üzemeltetett fájlmegosztót, ahová feltöltik az ekönyveiket. Valamennyit. Volna egy bevezető, beavató vagy behúzó szekció, ahonnan bárki ingyenes könyveket tölthetne le a bizalom és a kockázatcsökkentés jegyében. Mondjuk, például, khm, a lejárt jogdíjas magyar klasszikusokat. És lenne egy másik, tagdíjfizetéshez kötött könyvklub szekció is, ahol a regisztrált felhasználók havi, féléves vagy éves tagsági díj fejében bármit letölthetnének, bizonyos határok között (elvégre a könyvtárban sem kölcsönözhetjük ki egyszerre az egész szabadpolcot). Érdekes, nem? A „vevő” így nem a könyvért fizetne, hanem a klubtagságért. Na, igen, így nincs a könyvenkénti letöltésidíj-para, és nem a PayPal vagy az „online fizetések bankja” keres rajta, hanem a torrentoldalt fenntartó könyvkiadók, mivelhogy többen kellenek hozzá, mert egyedül nem megy. Meglehet, még a 27%-os áfa is átgondoltatik, elvégre nem szolgáltatást vásárlunk, hanem havi, féléves, éves klubtagságot, ami ugye… Ha jobban belegondolunk, ezt nem is mi találtuk ki, működik már ilyesmi. Az amerikai közkönyvtárak például évek óta kölcsönöznek ekönyveket. A Scribd, ahol mindenki közösségi alapon tölt fel könyveket, havi 9 dollárért teszi olvashatóvá az anyagát, az Amazon Kindle Unlimited-je pedig havi 10$ ellenében jelenleg hétszázezres listát ajánl a kedves olvasóknak. Na, ja, megint a méretek.
És ha már a lejárt jogdíjas magyar klasszikusokat említettük, volna még itt valami. Most nem a norvég modellt akarjuk számon kérni, elvégre nem lehet mindenki olaj-nagyhatalom, de azért mégiscsak lehangoló a különbség. Miközben ott a 2001 előtti teljesnorvég nyelvű irodalom elektronikusan elérhetővé tételén dolgoznak, addig idehaza 14 címből álló sorozatokat adnak ki – nyomtatásban és keménykötésben – szériánként háromszázmillióért. Ha most eltekintünk e beavatkozás piactorzító hatásától, akkor is feltűnő, hogy az állam zsigerből egy olyan projektbe fektet – a könyvpiachoz mérten egyébként nagy – pénzeket, ami már kiötlésének pillanatában idejétmúlt volt az egységes könyvespolc-kép anakronisztikus víziójával együtt. Ja, és nem kicsit hatékonytalan is (hogy a nyelvművelők se unatkozzanak). Mivel ennyi pénzből, amibe ez a modern Lenin összeskerül, csaknem a teljes magyar klasszikus irodalmat ekönyvesíteni lehetne! És ingyeneseneljuttatni minden magyar általános és középiskolába, könyvtárba, kórházba, idősotthonba, művelődési házba, sőt könyvesboltba vagy háztartásba is akár, nem beszélve a közigazgatás irodáiról, hátha. Összehasonlításképpen, ha ezt az összeget a mai ekönyv-kínálatra vetítjük, címenként 50 ezer forintot kapunk! A konvertálótársak pontosan értik, hogy ez mit jelent. Sovány vigasz, már ha az, hogy a grandiózus könyvsorozat-szörnyek sorsa alighanem ugyanaz lesz előbb-utóbb, mint nagyhírű elődjeié: olvasatlanságba száradva porosodnak majd merev és/vagy hivatalos könyvespolcokon a megalománia és a korszerűtlenség mementóiként.
Van persze létező (pozitív) hazai példa is: a Digitális Irodalmi Akadémia oldala, ahol kortárs – jogvédett – írók anyagai olvashatók online. Ha nem lenne világos, technikailag alig különbözik a webböngészőben olvasott könyv az e-readereken futó epub- és mobifájloktól. Mindkettő html, mindkettőt letölti az ember a gépére/telefonjára/okosórájára és mindkettőt el lehet menteni későbbi olvasásra. Na most, ha a könyvszakma és a jog elnéző az egyikkel (html) miért nem az a másikkal (ekönyv)? A jogi hercehurcát és trükközést félre téve mi a különbség a között, hogy számítógépen olvasunk könyvet (DIA), vagy ekönyvet Kindle-n? Már azon kívül, hogy egyik ingyenes, a másikért meg pénzt kérnek? Tulajdonképpen, ha meg lehetett oldani a DIA szerzői jogi problémáit, akkor mért nem lehet az egész magyar nyelvű irodalomét? És így tovább, kavargatjuk a teát.

Bolond beszéd ez, bolond beszéd a Bolondok uzsonnáján, lehet mondani. Meglehet. Bár talán nem ártana tudatosítani, hogy a könyvtorrent – bármit is gondoljunk róla – ha úgy tetszik, korunk szamizdatja is egyben. Mert az nem kérdés, hanem tapasztalat, hogy az olvasónak tökmindegy, hogy politikai vagy üzleti okokból nem jut hozzá egy könyvhöz: ha nem találja a legális kínálatban, hát beszerzi más forrásból. Azzal a nem elhanyagolható különbséggel persze, hogy ma már nem kell indigóval-írógéppel bajlódnia, stencilt vagy nyomdagépet rejtegetnie és a rendőri zaklatás fenyegetésétől tartania (noha mint láttuk, volna rá igény), hanem elég pár kattintás és némi internetkapcsolat.

Bármily fájdalmas is tehát a könyves szcéna számára, de a fájlmegosztó, mint struktúra – a „kalózoktól” függetlenül (?) – olyan megkerülhetetlen realitássá vált a mai kultúrafogyasztási térben, amit negligálni, vagy épp a megszüntetésén fáradozni nem csak falra hányt bit, hanem több mint hiba: az igazi bolondok uzsonnája…

8 komment

Címkék: warez re poszt eclassic

süti beállítások módosítása