Kedves barátaim az Úrban, 

lassan véget ér ez a nyár is, ideje életet lehelni a blogba ;-) Bevallom, a rövidke szabadságok mellett dolgoztam is, nem keveset, ezért volt ez a csöndesség. De akkor lássuk a Grált, pontosabban a Grálokat.

Grálok

Teljesen szubjektíven és vitathatóan az e-könyv-faragásnak két szent Grálja van a számomra: a körülfolyatott képek, és a táblázatok. A képekkel sok bajom nincsen, nem vagyok egy iniciálé fan, (bevallom szépnek tartom őket, de zavarónak), a képek teljesen jól elvannak, ha simán beépülnek a szövegbe, ha meg komplex a lapkép, ott úgyis pdf-et kéne használni. Ezzel szemben a táblázatok, na azok cseles találmányok, hiszen pont arról van szó, hogy bizonyos struktúrába kötik a szöveget, számokat, és ez a struktúra bizony információt hordoz. Viszont a kötöttség némiképp ellentmond az áttördelhetőség követelményének.

Mármost az áttördelhetőség vs. táblázatok ellentmondásra a szabvány html egész jó választ ad, simán lehet különösebb komplikációk nélkül mindenféle táblázatokat generálni, sőt, némi unortodoxiával néha táblázatokkal formálják a lapképet, bár ez szerintem nem ajánlott. Sokat segít a html-ben definiált táblázatok használatában, hogy a kijelzők nagyok és gyorsak, flottul működnek a gördítősávok és a zoomolás. Ezeket viszont egy e-olvasón, ha lehet, kerülném.

Azaz, ha már mindenképpen táblázatot kell használni egy e-könyvben, abból induljunk ki, hogy lesz vagy 6 collos lapátló és 800x600 pixel, minusz a margók. Próbáljuk tehát a táblákat kb. ekkorára faragni, és még így is fennáll a veszélye, hogy az egyes platformok irtózatosan elgányolják.

Első az epub

Aki csak epubot használ, annak van a legkönnyebb dolga, az epub többé-kevésbé megérti a szokásos táblázatformázó parancsokat, be kell illeszteni a vágyott formázású, html-kódolt táblázatokat, és milliószor ellenőrizni, hogy az jött-e ki, amit szeretnénk (pl. hogy a táblázat van középre igazítva, a cellák már nem, stb.). CSS-t lehet használni, div-eket meg ajánlott/kell.

Második a mobi

Az imént (sok babra munkával) elkészített epubbal csak egy baj van, ha beleküldjük a kindlegenbe, vagy bármilyen epubból mobit generáló bolti konverterbe, az eredmény siralmas lesz. Az a minimum, hogy a táblázat le fog lógni a lapról, viszont sokszor nem lehet gördíteni. Ennek az az oka, hogy a mobi az epubbal ellentétben piszokul nem szereti a faéknél bonyolultabb táblázatformázásokat. Ez pedig a legtöbb epubból mobit generáló boltszoftvert nagyon kellemetlenül érinti.

Ezzel együtt lehet mobiba többé-kevésbé használható táblázatokat generálni, ha ragaszkodunk a minimalizmushoz, sőt, azok kifejezetten élvezhetőek lesznek mindenféle Kindle-platformon. De, és itt kezdte az agyam ledobni az ékszíjat, ha egy olyan epubot generálok, amiből élvezhető mobit húz a kindlegen (tehát mehet bolti nyersanyagnak), abból maga az epub lesz olvashatatlanul gusztustalan.

Azaz, az ugyanahhoz az anyaghoz való epubot máshogyan kell optimalizálni, ha epubként és máshogyan ha mobiként akarjuk a végfelhasználónak átadni. 

Kerülőutak

Látni való tehát, hogy a táblázatkészítés ekönyvbe az egyrészt babra, másrészt dupla munka, mert ugye formátumokra kell optimalizálni. Aki mindezt nem tudja, vagy nem akarja beletenni, választhat kompromisszumos megoldásokból, valami meg fog jelenni, de annak mindig van ára.

Táblázat helyett felsorolás. Ha a tartalom engedi, érdemes a táblázatot visszafejteni valamilyen felsorolássá. Ugyan elvész a táblázatosság formájából adódó gyors áttekintési lehetőség, cserébe olvasható és kereshető marad a tartalom, és hibátlanul működik rajta az áttördelés.

Állandó szélességű (monospaced) betűtipusok használata. Ha nem túl sok szövegről van szó, meg lehet próbálkozni ezzel is. Igazi klasszikus írógépes hebrákolás, nagyon sokszor vissza kell nézni, hogy amit egymás alá szántunk, az egymás alá is került-e. Figyelni kell arra is, hogy a beágyazni szánt fontot szabad-e erre használni. Jó lehet pl. a DejaVu Sans Mono, vagy a Droid Sans Mono.
A monospaced betűtipusok ésszerű használata szerintem a táblázatokon kívül is jól feldobja a legtöbb könyvet, emailek, chat-átiratok, SMS-ek, újságcikkek elég jól tudnak kinézni, ha a betűtipus is jelzi a váltást.
A mobit (prc-t), natívan előállítva is rá lehet venni a monospaced font használatára, de az serif lesz, viszont szintén nagyon kellemes kontrasztot ad mondjuk a Caeciliához képest.

TOPLISTA

1.  Parzival    110 000
2.  Art3mis     109 000
3.  H           108 000
4.  Daito       107 000
5.  Shoto       106 000
6.  IOI-655321  105 000
7.  IOI-643187  105 000
8.  IOI-621671  105 000
9.  IOI-678324  105 000
10. IOI-637330  105 000

Táblázatot képként. Na ez az igazi fából vaskarika. Ha nincs más ötletünk, a táblázatból viszonylag gyorsan lehet képet faragni, de ebben a pillanaban ugye ugrik az átméretezés, a szöveg kereshetősége, a betűtipus-váltás. Egy fokkal igényesebb megoldás, ha nem magát a táblázatot, hanem a belőle készült diagrammot szúrjuk be a szövegbe. De mindkét esetben figyelni kell arra, hogy 800x600 pixel és 16 szürkeárnyalat a legkisebb közös nevező, a bolhabetűket nem mindenki tudja elolvasni, a halványsárga meg a halványzöld szürkében nem nagyon fog eltérni a világospirostól.

Verdikt

Táblázatot kódolni ekönyvbe munkás, cserébe még mindig nem tökéletes. Az igazat megvallva nemigen látom, hogy hogyan lehetne tökéletes, ha egy okostelefon méretű kijelzőn is meg kell tudnia jelenni a könyvnek. Ha kritikus az információ, amit a táblázatok hordoznak, szerintem még mindig korrektebb megoldás excelként, csv-ként vagy pdf-ként a könyv mellé csatolni.