E-könyv olvasók

Nanena olvtárs abban a szerencsés helyzetben van, hogy két szerkentyűn is koptathatja az e-könyveit. Közkívánatra megosztotta tapasztalatait a világgal, és engedelmével ezeket a tapasztalatokat mi is közölhetjük. Ime:

Bajban vagyok vele, hogy nevezzem ezeket a készülékeket. Hivatalosan elfogadott magyar nevük még talán nincs is. Ekönyvolvasó, eolvasó, ereader. Mindenki kiválaszthatja számára a legszimpatikusabbat. Eddig Magyarországon csak a Koobe V3-hoz lehetett hozzájutni, de a hozzánk érkező hírekből érezhettük, hogy nálunk is érvényesülni fog a tendencia, 2009. az ereader éve lesz. Ezt erősíti, hogy karácsonyig kb.10-féle új készülék megjelenését hirdették meg. Az első fecskék között találhatjuk a Cool-er-t és a Hanlin V3-ast, [V5, a szerk.] ami nálunk Koobe Junior néven jelent meg.

 

Évek óta PDA-n olvasok lit és prc formátumban, de a kis méret és az állandó megvilágítás miatt már régóta vágytam egy eolvasóra. Az interneten megjelenő hírek és specifikációk alapján egy Cool-er-t néztem ki magamnak. Ahogy lehetett, az első alkalommal meg is rendeltem, és hamar megkaptam Angliából a DHL segítségével. A megrendelés és kiszállítás között 1 hét sem telt el. Egy lilás színű változatot választottam ki. Először nagyon örültem neki, de azután gyorsan megtaláltam a hátrányokat. De előbb a pozítívumokról.

Az e-könyvek angolszász (és távol-keleti) hangsúlyossága eléggé magától értetődő volt. Eddig. Úgy fest, az idén (a németekkel együtt) lengyel barátaink is elindulnak az intézményesített e-könyv irányába az ősszel, amikor elstartol az eClicto-nak nevezett villanypublikálási platformjuk. Mert ebben nemcsak maga a szerkezet van (ami meglehetősen hasonlít az "érett" 6"-os generációra) hanem tartalom (jó kis lengyel karakterekkel): könyvek, újságok; és támogatóközpont. Mondjuk kíváncsi vagyok, hogyan fognak e-kiadási jogot szerezni a nyugaton megjelent, de lengyelre fordított művekre. Ha összejön nekik, eltanuhatnánk tőlük. A szerkezet mindenesetre szépnek tűnik.

Köszönet a tippért ScanDalnak.

A kaland úgy kezdődött, hogy a születésnapom előtt pár héttel kertipartiztunk. Felmerültek technológiai kérdések is, többek között ez az e-book téma. Csűrtük-csavartuk hogy ilyen jó meg olyan drága, de ez a jövő aztán a végén az jött ki, hogy úgyis kölökkorom óta sokat olvasok, barátja vagyok mindenféle kütyünek és nemsokára szülinapom lesz, ne foglalkozzak most a lóvéval, lepjem meg magam egy Kindlével (Hát drága volt, de egyszer élünk mondta a szőke a reinkarnációs tanfolyam után). Mivel régóta elégedett Amazon ügyfél vagyok, nem is nagyon néztem utána, hogy a Kindlén kívül milyen e-book olvasók vannak a piacon. Pár helyen néztem róla leírásokat és gugliztam, mindenhol azt írták a hogy pillanatnyilag a Kindle a legjobb. Hát ilyen:

Kijelző:

A Kindle2 egy 6 colos 600x800-as felbontású E-Ink technológiával rendelkező kijelzőt kapott, ami 16 szürke-árnyalatot képes megjeleníteni. Amikor először megláttam azt hittem hogy a védő-fóliára van nyomtatva valami szöveg amit gyorsan lehúzok majd, de nem. Nagyon tetszik, hogy nem tükröződik, illetve ha a megvilágítás nagyjából merőlegesen esik a kijelzőre akkor az azért zavaró. Beépített háttér-világítás nincs hozzá, azt olvastam valahol hogy azért mert a technológia miatt a teljes megvilágítás (mint például egy LCD) nem lehetséges, oldalról pedig ekkora kijelzőt nem lehet bevilágítani rendesen. A megoldás a megvilágításra egy kiegészítő lámpa ami a Kindle borítójához rögzíthető.
A kijelző kontraszt-aránya jó, de nem hasonlítható össze egy hagyományos LCD-vel mert a "fehér" rész nem fehér hanem szürkés, így a kontraszt sem annyira éles. A kijelző élettartama annyira magas, hogy az első kiadott Kindléknél még nem látszik a kontraszt-arány csökkenése, illetve ami van az olyan módon jelentkezik, hogy a használat első pár hetében romlik egy kicsit aztán sokáig nem változik, de ezt a romlást igazából csak akkor lehetne észrevenni ha egy pár hetes és egy vadiúj darabot egymás mellé tennénk.
Az olvasási élmény szerintem nagyon jó. Én kb. egy hónapja használom, ezalatt 7-8 könyvet olvastam el rajta és számomra a vizuális része egyenértékű egy kisalakú fekete-fehér papírkönyv olvasásával. A 16 szürkeárnyalat megfelelő részletességgel képes megjeleníteni bármit, úgy ahogy a monoSVGA monitorom 1996-ban. Természetesen nem olyan mintha 65k színt tudna megjeleníteni de nekem a szín nem hiányzik belőle, bár gondolom pár éven belül mindenhol színes e-könyv olvasók lesznek és utólag hiányozna de most ezzel is nagyon elégedett vagyok.
PC, mobil, LCD TV és laptop felhasználóként még szoknom kell a gondolatot és egyben nagyon viccesnek találom, hogy a kijelző csak akkor fogyaszt áramot amikor éppen lapoz, tehát attól hogy egy könyv lapja vagy mondjuk a statikus képernyővédő látható, nem merül az akku. A képernyővédő a Kindlén szintén hozzáad az olvasási élményhez, mert klasszikus írók festményeit és fényképeit dobja be véletlenszerűen, amivel jó hangulatot teremt .

Első benyomások

Alapvetően a Koobe Junior a Koobe v3 áramvonalasított változata, a legtöbb ottani megfigyelés most is megállja a helyét. Alapvetően elmondható, hogy sem olvashatóságban, sem akku-élettartamban, sem helyi támogatásban nincs igazi vetélytársa a magyar olvasóeszköz-piacon. Aki nem ismeri a Koobe (a.k.a Hanlin, Jinke, BeBook stb.) termékvonalat, először nyugodtan olvassa el ezt a bejegyzést, mert most a különbségekre fogok fókuszálni.

Szeretett forgalmazónk szerintem ezúttal csöppet "félrenevezte" a terméket, mert semmi "juniorság" nincs a szerkezetben, ez is van olyan kivitelű mint a klasszikus v3. A kijelző háttérszine pár fokkal melegebb lett, egy nagyon finom barnás beütést vélek benne fölfedezni, végtelenül komfortos olvasni. Rakták mindezt egy közepes barna külsejű, szép bőrszerű tokba, és az összhatás szerintem kifejezetten elegáns, visszafogottan nőies. Egy szexista felhangtól mentes feminin utalás szerintem szerencsésebb névválasztás lett volna.

Az olvasó kisebb és könnyebb lett, a hordozhatóság növelése abszolút kompromisszum-mentesen történt. A ház matt gumírozást kapott, a tokot műanyag peckek zárják az olvasóra, legalább olyan masszívan, mint a v3 acélkörmei.

Újdonságok

A specifikáció szerinti újdonságokat már listáztuk egyszer, a lényeg az

• 5"-os 800x600-as 8 szürkeárnyalatos kijelző, 200 dpi-vel, Epson vezérlővel,
• A processzor 400 Mhz-es lett, szerintem egyszerűen nincs már kisebb,
• Az USB port 2.0 lett, a memóriakorlát 16G SDHC, cserébe sem extra memóriakártya, sem extra olvasó nincs a csomagban,
• Van egy extra jog dial,
• Olcsóbb, mint a v3.

Ezek látszanak a dobozon. De van pár nagy dobás, amit nem biztos, hogy viszontláthatunk a Koobe Senioron. Az erősebb processzor és az új vezérlő párosa valamelyest gyorsított a szerkezeten a v3-hoz képest, de a PDA sebességtől még mindig távol van.

Ilyen újdonság még például, hogy ha valamilyen oknál fogva 8 szürkeárnyalatban szeretnénk képeket nézni (ki lehet próbálni PC-n is, szerintem szükségmegoldás, illetve csak nagyon speciális célra jó, pl. térkép), akkor változtatható a kontraszt és a fényerő, bár ez ugye színtiszta matekozás a bitekkel, hiszen se háttérvilágítás se szinek nincsenek, csak az egyes pixelértékeket transzponálja az olvasó. Háborús esetben azért használható.

Újabb vas a magyar olvasópiacon! Megérkeztek az első 5"-osok a Koobe jóvoltából. Fontos újítások a specifikáció alapján:

• 5"-os, 800x600-as 8 szürkeárnyalatos kijelző 166 helyett 200 dpi-vel,
• Epson kijelzővezérlőt kapott, a V3 Apolloja helyett
• kétszer olyan gyors a processzora (ezt majd megnézzük, mire elég)
• kezeli az SDHC memóriakártyákat 16 GB-ig
• kapott egy jog-dialt
• elvileg 10.000- HUF-al olcsóbb (most) mint a 6"-os V3-as.

Ami még érdekes lehet, hogy milyen DRM megoldás lesz rajta. Úgy fest, hogy a mobi nem szereti ha más is próbálkozik DRM-mel ugyanazon az eszközön, mint pl. az epub (egy ADOBE DRM-mel). Ami előrevetíti annak a lehetőségét, hogy két (több) firmware is lesz, különböző DRM igényekhez. Persze ameddig a magyar e-kiadás ilyen amilyen, ez talán nem fog nagy fejtörést okozni.

Egyébként meg a v5 kisebb, könnyebb, újabb. Ha lesz rá lehetőségünk, csinálunk majd egy side-by-side tesztet, addig is türelmet, (és jó erős forintárfolyamot) kérünk.

További információk és rendelés itt. Aki meg nem szereti a webshopokat (pl. szeretné a saját szemével is megnézni hogy milyen is az az eInk), ballagjon el a Qwerty-be, a V3 már kapható náluk egy ideje, és a V5-ből is lesz készleten.

Intro

Valamikor tíz évvel ezelőtt, amikor a Rocket eBook még csak slide-ware-ként létezett, kezdtem el barátkozni a hordozható elektronikus olvasással, egy Palm III-ason futó iSilo nevű alkalmazás formájában. A páros egyenesági leszármazottja a nyolcvanas évek kvarcjátékainak, monokróm LCD 160x160 pixellel, ami gyakorlatilag csak háttérvilágítás nélkül használható, 2 MB memória, amibe az összes felhasználói alkalmazásnak/adatnak és olvasnivalónak be kellett férnie. Hosszadalmas olvasásra nyilván alkalmatlan, de "kapudrognak" éppen megfelelt.

A PalmOS diadalmenetét sajnos korán derékba törte a lassú fejlesztés/tőkehiány illetve a WinCe/WinMo alapú eszközök agresszív térnyerése. A történelem szerencsés szelei előbb egy 3600-as majd egy 4150-es iPaqot fújtak a kezeim közé, ez utóbbi a mai napig működik. Színek! Háromszor annyi pixel (320x240)!! Mobipocket!!! Ezzel már lehetett olvasni, bár a komfortfokozat hagyott maga után kívánnivalókat. És nyilvánvalóvá tette, hogy ami a fő hiány a boldogsághoz az sok sok pixel. Ekkor (2006 elején) akadt kezembe az első igazán átütő VGA PDA, az iPaq 4700-as.

Hűséges olvasóink, Komavary, Ignis és ZLC olvtársak után a Technet.hu is tudósított az Amazon újabb fenomenális dobásáról. Azok az olvasóik (fizető(!) ügyfeleik) akik megvásároltak két kultikus könyvet, azok a minap a megvásárolt (birtokolni vélt) műveknek csak a hűlt, jóváírással kármentesített helyét találták az olvasóeszközükön.

Mintha csak a *** kiadó képviselője lámpoltás után besurranna othonunkba (előzetes figyelmeztetés, vagy konzultáció nem volt, ugye) és az általa kiadott könyvet/könyveket egy tetszetős utalványra cserélné.

Ne mulasszuk el észrevenni a technológiában rejlő számos lehetőséget. Vége a hazug politikusok idejének, hiszen a tegnapi-tegnapelőtti újság megváltoztatható. A Nagy Testvér mindig mindenkor igazat fog mondani. Duplapluszjó!

Még emlékszem, milyen volt, amikor a 80'as évek végén, negyven(?) évvel az eredeti megjelenés után végre magyarul is kiadták az 1984-et. Azt hittük, végre itt a cenzúra vége, az intellektuális forradalom, a SZABADSÁG, így, csupa nagybetűvel. És most pont az 1984 mutatja meg, hogy ez mekkora téveszme volt? Továbbra is van korlátozás, csak most cenzúra helyett DRM-nek hívják. EZ lenne a "szép új világ"? Halkan jegyzem meg, hogy megint azok jártak jól, akik nem fizettek érte.

(Még szerencse, hogy Magyarország előbbre jár a szellemi javak újraelosztásában, mint a rothadó Nyugat, az 1984 és az Állatfarm nálunk ingyen letölthető!! Na jó, az ausztráloknál is. Igaz ott Orwell összes többi írása is, nálunk ezeket kicsit keresgélni kell)

Komavary olvtárs hívta föl a figyelmet az alábbi témára. Röviden összefoglalva, a digitális jogkezelésben oly jártas Amazon a Kindle és a Stanza kapcsán lehetővé teszi ugyanannak a publikációnak a több eszközön való szinkronizált olvasását (értsd: figyeli, hogy melyiken hol tartasz!) illetve engedi a publikáció "újratöltését", ha valamilyen oknál fogva, pl hard reset, az az eszközről törlődne. A gyanútlan posztoló azonban beleszaladt abba, hogy az újratöltések száma bizony véges, sőt nem is lehet tudni, hogy pontosan hol akad el a számláló, hány új eszköz, illetve hány újratöltés után akad ki a folyamat. Ami még rosszab, az Amazon ügyfélszolgálatosai sem tudtak értelmeset és koherenset mondani, ellentmondtak egymásnak, illetve egymásra mutogattak a kiadókkal, hogy ki is dönti el a "letöltéslimitet". (Közben pedig árulják bőszen a DRM mentes mp3 zenéket)

Mármost ha abból indulunk ki, hogy bizonyos időnként kell firmware upgrade, hogy elő fog fordulni, amikor újabbra-nagyobbra cseréljük a vasat, belátható, hogy előbb utóbb mindenki belefuthat a plafonba. De miért nem lehet erről előre tudni?? Nagyon úgy fest, hogy a DRM azokat hozza kellemetlen helyzetbe (megint), akik szeretnék teljesen legálisan intézni a dolgaikat. Akinek nincs ideje, hogy az Amazon ügyfélszolgálatával hadakozzon, de szeretné a legális másolatait a le nem írt megkötések nélkül olvasni, fussa át az alábbi kisokost.

De hogy emberközeli jó hír is legyen, az Adamo Books módosította a védelmi koncepcióját, és a jelszavazósdi helyett a személyes adatokat írja bele az eladott publikációba. Szerintem ez fényévekkel korrektebb megoldás, mint az olvasók/vásárlók technológiai alapon történő túráztatása. Ha a felhasználó maga is érdekeltté válik a publikáció jogtalan terjesztésének akadályozásában, úgy, hogy a felhasználást egyébként nem korlátozza valamilyen sebezhető védelmi mechanizmus.

E-olvasó vagy nem e-olvasó, ez itt a kérdés. A specifikáció szerint egy "dead simple web tablet", de ha jól látom, olvasni sem lesz rajta épp kellemetlen. A "Nagy testvér" már beszámolt róla, ezért nem is políroznám halálba az ügyet. A kedvenc bejegyzésem a témában viszont egyenesen Kindle-killernek látja, és sorolja a jobbnál jobb érveket a szerkezet mellett (és a Kindle ellen).

Nem meglepő módon az egyik legütősebb ez:

Bonus Reason: DRM sucks

I own a bunch of books that bought in the ereader format — with the ereader DRM. Do I have to re-buy them so I can read them on a Kindle? If I rebuy them with the Kindle DRM, will I have to rebuy them when the next device comes out? DRM sucks because it means customers don’t own the conent they buy. The Kindle is all about DRM. The CrunchPad, because it has a web browser, is open.

A másik fontos észrevétel, ami ugye eldöntheti egy termék sikerét vagy bukását, hogy ezen a szerkezeten élvezhető marad a pornó, szemben az eInkkel ;-)

A tippért köszönet Ignisnek.

Intro

A könyvkiadók világa úgy fest, komolyan gondolja az elmozdulást villanyirányba, és elkezdték vizsgálni az ideális formátum lehetséges megoldásait. Az egyik ilyen nem túl régen felbukkant versenyző az epub. Lássuk csak mi is ez, honnan jön és mire jó.

Eredet

Az epub létrehozásával legalább két célt akart az IDPF elérni. 1. hogy legyen egy profik által jól összerakott szakmailag igényes szabvány, és 2. az legyen nyílt, cégfüggetlen, legyen a tartalom- és eszközgyártók számára elérhető. Ezeket a célokat meglepően jól teljesíti, bár a háttérben azért fölsejlik az Adobe, aki igyekszik a pdf hegemóniája mellé megszerezni az újratördelhető publikációk formátumát is rendesen beemelni a portfóliójába. Mindenesetre vannak tájékozottnak számító vélemények, amik az epub - megjelenítési képességekben mutatott - előnyeit zengik, a mobipockethez képest.

Maga ez epub állomány, ha nagyon egyszerűen akarnánk leírni, egy tömörített (zippelt) filecsomag, ami szigorúan meghatározott struktúrában tartalmazza xhtml formában a tartalmat, plusz a leíró- és formázóadatokat. Rövid áttekintés itt, részletes leírás itt olvasható. (A linkekért köszönet Elminsternek)

Intro - Handheld

Akinek van egy iPod touch, vagy egy iPhone a zsebében máris egy kellemes olvasó platform birtokosának tekintheti magát. Az alkalmazás neve Stanza, aminek a mobil változata ingyen tölthető le az AppStore-ból. A program felhasználói felülete valami döbbenetesen kényelmes, természetesen lehet simítással lapozni, létezik az "egysimításos" fényerőszabályozás, és kétpontos érintéssel a betűméretet is lehet instant módon változtatni. Két "kattintással" lehet a (felhasználó által definiált) nappali és éjjeli profilt átváltani. (Ezügyben ostromoltam régebben a a Mobi fejlesztőket, sajnos eredmény nélkül.) Szinekből, háttér-textúrákból, és betűtipusokból valami döbbenetes választék áll rendelkezésére. (Mobipocket: 2x64 szín, nincs textúra, 2 font). Ugyancsak a felhasználó állíthatja a sortávolságot és a sorbehúzást is.

Ami még szintén nagy erőssége az olvasónak, hogy csakúgy mint a programot, az olvasnivalót is desktop alkalmazás nélkül, direktben tudja letölteni a hálózatról, az általa ismert boltokból, igaz egyelőre csak leginkább angolul. A(z elvileg) támogatott formátumok listája pedig szintén impozáns.

De az élet nem fenékig tejföl. Az első komoly hiányosság, hogy a rendelkezésre álló pixelek száma 480x320, ami csak fele a VGA-nak. Az élsímítás nem kikapcsolható, és egy bizonyos betűméret alatt már nem segít a betűképen. A másik, hogy némi alapfokú könyvjelzőzésen kívül nem találtam lehetőséget semmilyen annotálásra. Szótár integráció nincs.

Mit ér a sok kütyü, ha nincs hozzá tartalom? Nincs akkora szerencsénk, mint a világnyelveket beszélő olvtársaink, akire már a raklapszám dől a legális elektronikus irodalom.

Úgy tűnik azonban, hogy egy újabb bajnok tűnik föl a porondon pár napon belül (a tervek szerint június 15-én állnak át éles üzemre), aki kesztyűt hajít a papírfixált kiadói rendszer arcába.

A brigádot Adamo Booksnak hívják, és szemmel láthatóan a hagyományostól radikálisan eltérő módszertannal közelednek a villanykönyv-piachoz, amit én szerfölött üdvözítőnek tartok.

A törzsformátum jelszóvédett pdf és védelem nélküli epub, ez utóbbit a dedikált olvasók (Koobe, Sony stb), és az iPhone/iPod (Stanza) is képesek megjeleníteni, az Adobe Digital Editions mellett. (Azaz a tartalomért fizetők nem lesznek kiszolgáltatva a kütyügyártójuk kénye-kedvének).

Sok lelkes szerzőt és még több lelkes olvasót kívánok nekik, az építő észrevételeket ide lehet megtenni.

Nem szűkölködtünk bejelentésekben májusban. A hangosabbikról volt saját poszt, a Bookeen 5"-os szerkezettel próbál betörni az olcsó olvasók közé. Hogy hogynem, a Hanlinnál is a csőben van a V5. Az elsőség azonban úgy fest a a Hanvon 510-esét illeti, szintén 5"-os Vizplex kijelzővel ÉS valamilyen íróvesszős megoldással már tavaly ősszel készen volt, sőt a világűrt is megjárta. Sajnos Kínán kívül egyelőre nem látható.

Aki viszont inkább a nagyobb/színesebb irányba mozdulna el, vessen egy pillantást az iRex új generációs színes olvasójára. Igaz, ezt csak 2011-re ígérik. Ki tudja, addigra talán az energiagondokat is sikerül orvosolni.

Akinek kicsit sürgősebb a "nagyképűség", bízhat a Kindle DX-ben (már csak négyet kell aludni :-), a Kindle 3-ban (pletykálnak róla) vagy a Sonyban (nagyon tervezik).

A színes kijelző dolgában a PVI sem áll jól, a saját megoldásukat 2010-nél korábban nem nagyon látják.

Az elsődleges tippekért köszönet Ádámnak és Koobenak.

Az International Digital Publishing Forum május elején tartotta a Digital Book 2009 című konferenciáját. Tele a téma nagyágyúival, a Cybook Opus is innen szivárgott ki. Mármost fölkerültek a konferencia prezentációi, érdemes belőlük mazsolázgatni. Külön ajánlom a Stanza fejlesztőjének, a Lexcycle COO-jának az elővezetését.

Intro

A Rufusz Computer jóvoltából landolt nálam a digitális olvasók (majdnem) csúcsmodellje, az iRex DR 1000S. A kijelzője 10" eInk, 1280x1024 pixel, 160 dpi-vel. Először ez látszik, és ez bizony impresszív. A méret és a 16 szürkeárnyalat nagyon szép, kontrasztos és olvasható képet ad. Ez bizony más liga, mint a 6"-osok, ahol csak a billentyűk száma és a firmware finomságai jelentik a különbséget. Megoldották a kijelző részleges és gyors frissítését, így lehet rá rajzolni és gépelni, a teljes kép frissítése nélkül. (Lapváltásnál maradt az eInk kijelzők szokásos "villanása") A szerkezet az mp3 lejátszást (végre) nem támogatja, a nagy kapacitású SD(HC) kártyákat viszont igen. Az olvasó család ezen középső tagja már rendelkezik egyfajta érintőképernyővel, a Wacom "Penabled" technológiájával, azaz a saját stylusával már lehet rá firkálni, WiFi és BT támogatás viszont nincs. Számítógéppel egy sima USB-miniUSB kábellel köthető össze, és az akkutöltés is a miniUSB csatlakozón keresztül történik. 

Az SD kártya elég fontos a szerkezet életében, azon lakik az összes anyag, plusz a PC csatlakozáskor elérhető applikációk. Ha a kártya kikerül az olvasóból, az olvasón csak a settings menüpont marad elérhető. Van viszont egy direktben nem elérhető belső memóriája, amin a firmware-t és az emlegetett applikációt tartja, ugyanis bármilyen új SD kártyára képes azt fölmásolni. Ennek fejében a firmware fissítés sem egy ördöngösség, a kapcsolóprogram elintézi, és az adataink sem vesznek el.

Összekapcsoláskor az olvasó egy SD kártyának látszik, amin - akár egy autorunnal indítva - megtalálható az illesztőprogram (Companion Software)