E-könyv olvasók

Miként a bigyóblog is megírta, a Kindle átmegy nemzetközibe, és GSM csipszettel szerelt, a mostaninál olcsóbb (299->279 USD), olcsóbb (de a "normálnál" drágább) eszközökkel szeretné megvetni a lábát az USÁ-n kívül. A részletekért érdemes elolvasni a CruchGear cikkét.

Vannak benne érdekes dolgok, pl hogy AT&T SIM kártya lesz beépítve, azaz magyar hálón használni biztos olcsó lesz, és feltehetőleg a magyar tartalom is csak úgy dől majd rá, az AT&T-n keresztül, ugye. Lehet, ezért betliztek a bigyós harcostársak, mert bizony data-roaming díj terheli az ügyet, bárhol máshol, mint az AT&T saját hálózatán, és az errefelé nem két fillér, az EU-s szabályozás ugyanis nem terjed ki rá.

A másik, hogy bár a felhasználók erősen exponálják magukat azügyben, hogy legyen benne WiFi, (értsd: nem kellene 3G forgalmi díjat fizetni senkinek), de nem. Ahogy marketingül ez hangzik "soha nem kell hotspotra vadászni, vagy PC-vel szinkronizálni". Hát a lehet és a kell szerintem nem ugyanaz. Nagyon össze van nőve ez a cucc a hálózattal.

Szóval megint nem tudok felhőtlenül örülni.

Közkívanatra itt egy poszt, semmi másért, hogyha valaki más témához nem illő anyagot  talál a hálón, itt megoszthassa. A legjobbakból posztot fabrikálunk.

Előre is köszönöm, a többi olvtárs nevében is.

UPDATE: új megjelenéseket, érdekes könyveket a Könyvradaron gyűjtünk.

Kezdetek

Amiképpen már fenyegetőztem, a hétvégén fejest ugrottam a Koobe Classic (HanLin V3) kézre eső firmware-jeibe, és megnéztem őket magamnak. Ez alapvetően nagy biztonsággal tehető, mert a bootloadert nem érintik a firmware-rel történő huncutkodások, azaz lehet flashelni égbe világba, ha valami nem okés, még mindig vissza lehet térni egy előző változatra.

Feltéve hogy igazán, de tényleg tuti-tuti FAT16-ra formázott SD kártyával próbálkozunk. Itt szaladtam bele abba a csapdába, hogy az XP SP 3 ugyan megesküdött, hogy FAT 16-ra formázott, de a szerkezet csak elhajtott egy vicces angolságú üzenettel: Invalidate file, please check your update file.

Persze a flash file-nak semmi baja nem volt. Kis keresgélés után találtam egy SD formázó segédprogramot itt, amivel legyalulva a kártyát máris lefutott a flashelés. Lehet, nem a kártya FAT6-ságával volt a baja az olvasónak, csak valami nemszabványos szemetet csinálhatott az XP, és ezt a segédprogram letakarította.

For geekz only

Kicsit még a nehézségek hatása alatt állva kezdtem el szemezni a sokszor emlegetett OpenInkpot-tal. Van egy izgalmas lehetősége, nem kell flashelni ahhoz, hogy kipróbáljuk, létezik belőle ugyanis egy Live verzió. Ez egy publikációnak látszó, de futtatható állomány, amire kattintva nem egy könyv, hanem egy komplett környezet (shell) jön föl. Lássuk!

Az eddigi, nevezzük méretben korlátos játékosok mellé egy igazi nagyágyú készülődik a piacra a Magyar Telekom személyében. A beszerzési értesítője szerint egy jól konfigurálható és managelhető platformot keres, ami (most kell kapaszkodni)  "Támogatja az általunk forgalmazni kívánt eszközöket" .

Ha jól dekódolom a szöveget, a M-Telekom nemcsak az eszközt akarja piacra dobni, hanem a terjesztésbe is be kíván szállni, és nem akárhogy. Követelmény pl. a pdf és az epub támogatás, de az is hogy vásárlást és kölcsönzést is lehessen a kérdéses platformon keresztül végezni, amit, nem meglepően, illeszteni kell majd valamilyen webshophoz.

Vajon milyen olvasóeszköz lesz ez majd? Csak nem a textr véletlenül, amit az anyacég, a DT készül a szárnyai alá venni? Vagy valami sajátmárkás olvasó, ami ugyanolyan Hanlin alapokon nyugszik, mint oly sok Koobe klón?

És mit fognak szólni a magyar könyvkiadás mamutjai, a Libri és az Alexandra, ha T-Com bedübörög a területükre, a maga csöppet sem elhanyagolható tőkeerejével, és nekiáll tartalmat szolgáltatni ezerrel? Vajon a kis, független kiadók/szerzők ki mellé fognak állni az esetleg elkövetkező összecsapásban?

Kérdés még, hogy a T-Com, akinek mégsem a könyvkiadás, vagy a tartalomszolgáltatás a fő profilja, mekkora fókuszt, és mennyi erőforrást fog szentelni az ügynek? És vajon mikorra tud ebből működő, valódi vevőket kiszolgáló rendszer lenni? Maga a fejlesztés nem csillagháború, de mondjuk föltölteni a rendszert piacképes tartalommal, vagy az üzleti modellt jól kidolgozni az nem pár hét lesz, következésképp a karácsonyi költségvetésemben még T-Com kiadta villanykönyvre nem fogok kiadást tervezni.

Egy biztos, ilyen rendszer, amit a T-com most keres készen még nincs a magyar piacon, bár sok a kezdeményezés és lelkes emberek foglalkoztak a gondolattal. Azaz vállalkozó kedvű kódolók, és fejlesztő vállalkozások hajrá, tessék bejelentkezni a T-Comnál! Had legyen magyar platform a magyar e-könyv-terjesztés alatt. (A T-Com illetékes kapcsolattartójának az elérhetősége a szerkesztőségben).

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kisfiú. Gondos szülők és szerető testvérek vették körül, nem is volt sok gondja, amíg iskolába nem került. Hanem amikor az olvasásra került a sor, kiderült, hogy az nem megy neki olyan jól, mint a testvéreinek. És mivel az olvasás nem okozott neki sok örömet, csak kényelmetlenséget és kudarcélményt, nem is tanult meg könyvbe feledkezni, bárhogy buzdították az egyre szomorúbb szülei, és lelkes idősebb testvérei.

Mert a gondos szülők figyelmét nem kerülték el csemetéjük gondjai. Keresték, kutaták, mit is adhatnának a kezébe, mi lehet az a könyv, ami már egy kisiskolás fiúcskát is le tud kötni, hosszabb, mint egy mese, de kényelmes olvasni, ami megszerettetné vele az olvasást.

Az első időkben a szülők nem jártak szerencsével. Papírkönyvből ugyanis nem gyártanak regénnyi tartalmat nagyméretű betűvel szedve, vélhetőleg azért, hogy ne kelljen drága és nehéz könyveket a polcokra helyezni. Az átlagosnál jobban olvasható, nagy betűs könyvek meg leginkább babáknak szóló verseskönyvek, vagy nagyon rövid történetek - mintha azt a babák el tudnák olvasni.

Történt pedig egyszer, hogy a jósors egy villanykönyv-olvasót sodort a családba. Eredetileg a szülők akarták használni, mindennapi életük megkönnyítésére, hogy ne kelljen a pár napig érvényes papírjaikat kinyomtatni, de a (fortélyos szerkezetekre amúgy is fogékony) nagyobb gyerekek hamar kitalálták, hogy rengeteg izgalmas olvasmányt is rejt az olvasó. El is térítették az érdekes eszközt menten, és mihelyt a szülők nem figyeltek oda, egymás kezéből csavargatták ki az olvasnivalót.

A legkisebb fiú sem maradt ki ebből. És mikor rájött, hogy nem mind kis betűs, ami hosszú olvasmány, kényelmesre és nagy betűsre állíttatta édesapjával az oldalképet és elolvasta az első regényét. Azóta már több könyvet is kiolvasott, nemcsak kötelező olvasmányokat, megtanulta értékelni és élvezni az olvasást. Mára már a papírkönyveket sem találja olyan ijesztőnek, mint azelőtt, ami ugyancsak jól jön, mert amióta a nagyszülők, akiknek szintén megvannak a maguk olvasási gondjai a folyton elkeveredő olvasószemüveggel, szóval a nagyszülők is kitanulták, hogy lehet nagy betűket olvasni, szintén bejelentették igényüket egy olvasóra. Főleg mióta tudják, hogy mennyi klasszikus érhető el ingyen.

Bár újabb slideware-ek csorognak a hírekben (köszönjük feldinnek a tippet), ebben a villámposztban inkább két dologra szeretném fölhívni a leendő és a meglevő Koobe tulajok figyelmét.

A leendőknek arra, hogy már nemcsak Dél-Budán a Qwerty-ben tudják összetapogatni a kütyüket, hanem Dél-Pesten az AVCentrumban a Soroksári úton. (A honlapjukért én kérek elnézést, bár jól demonstrálja, hogy az eInk monokromatikussága mennyivel egészségesebb a szemnek :-)

A másik újdonság, hogy kint van a V3 (a.k.a. Classic vagy 6") új firmware-e, amiben a nagy öreg is elindult a szép-új epub világ felé. Nagy váltás, hogy a DRM-es tartalmat ezentúl prc helyett epubban fog kezelni, bár a prc támogatás DRM nélkül megmaradt. Ezen kívül van benne sok apróság, elsősorban a megjelenítés terén, a zoom finomítása bizonyos formátumoknál és a pdf reflow.

UPDATE: A V5-re (a.k.a Junior, vagy 5") is jött ki új firmware.

Van egy blog, ami szerintem messze több, mint egy "hagyományos" blog. Ha bölcsész lennék, azt mondanám irodalmi paradigmaváltás. A minőség simán veri a nyomtatott könyvek háromnegyedét, fejezetenként publikálódik, kommentálni lehet ezerrel, sőt közösségi életet generál. Ráadásul ingyen. Bár ebbe az irányba fejlődnének a könyvek!

Szóval ha paradigmaváltás, legyen paradigmaváltás, és mivel későn kapcsolódtam be, kb. a 64. bejegyzés táján, gondoltam egyet, és a kényelmes, offline olvasás végett beforgattam a blog szöveges részét villanykönyvbe. Olyanba, amilyennek szerintem ki kell néznie. A dolog szépsége, hogy az impresszuma szerint az alkotó, nathanp a CC 2.5 jogokat tartja fönn, és ezért ezt a kis konverziót gyakorlatilag jogtisztán meg lehet csinálni.

Az eredményt innen lehet letölteni.

Aki pedig most jár először villanykönyv-országban, az itt találhat olvasó alkalmazást. Olvassatok Tardai történeteket mindenhol!

A folytatásért itt lobbiznak a rajongók, ugyanis az utolsó témába vágó bejegyzés július végi. Én is vártam a beígért százat. Eddig.

PS Azért ha nathanp kéri, természetesen le fogom venni az anyagot, mielőtt átküldené Gyulabát az ő vascsövével ;-)

Úgy fest, véget ért az uborkaszezon, és számos gyártó készül megváltani a világot, lehetőleg még az idén. A Sonyról és az iRiverről (meg a Cruchpadről) már beszámoltunk, nézzük kik azok a játékosok, akiken érdemes rajta tartani a szemünk.

Az Apple, minden hype vezérelt marketingkampány alfája és omegája 10"-os kijelzőket rendelt, sőt a Snow Leopardba valami tabletre utaló turpisság is került. Voltak, akik vizionáltak egy ebook platformot, amit persze mások cáfoltak jól. Pedig nem lenne minden ész ellen való az iTunes-szal megtámadni az Amazont, még most, ameddig az tizedakkora. Viszont a mostani bejelentési hullámból ez egyelőre kimaradt.

Mint azt Ricsipók olvtárs is jelezte, az Origón megjelent egy jó kis összefoglaló a Sony egyik kifutó modelljéről, a PRS 505-ről. Ajánlom mindenkinek, aki szeretné a kifutásból adódó áresést esetleg meglovagolni.

Két fontos kiegészítést tennék a cikkhez. Egyrészt, hogy az ékezethelyzet szerencsére javítható, ha követjük Pappito olvtárs pimpelési útmutatóját. A másik, hogy jó szolgálatot tehet, (és nemcsak a Sony felhasználóknak) a Calibre nevű ingyenes segédprogram.

Volt valaha pár évvel ezelőtt egy kompánia, akik ügyesen ötvözték a nyugati technológiaszeretetet a keleti, khmm, szerzői jogi liberalizmussal, és valami döbbenetesen jó mp3 lejátszókat csináltak. Mostanra kicsit módosult a valamikor példaértékű ár/érték-arány, szebb, de konformabb (és drágább) szerkentyűk jellemzik a termékkínálatukat.

Viszont úgy fest, nem restellnek betörni a nagyok (Sony, Amazon) játszóterére egy 6" eInk+QWERTY billentyűzetű (!) olvasóval. A szokásos keleti formátumtámogatási nirvánát tovább fokozzák, hogy az első hírek szerint teljes és konverzió nélküli office dokumentumtámogatást is ígérnek. (A rossz nyelvek szerint nem is linux, hanem WInCe fut rajta, amit én picit kétlek. Hegyekben állnak az office parserek linux alá, vagy nem?)

Mivel kicsit sokat csiripelnek a madarak az iRiver háza tájáról, lehetséges, hogy nem lesz minden úgy, ahogy elsőre állítják, de a 300 dollár körüli ár, az SDHC bővíthetőség, és a billentyűzet összeadva az iRiver ismert minőségével mindenesetre izgalmas lehet, még akkor is, ha elsőre csak Koreában lesz elérhető, szeptember közepétől.

Köszönet a tippért Ignisnek.

A szomszéd poszt hozzászólásai között elmélkedtünk a magántulajdon védelméről. Én naív, azt hittem, hogy a technológia majd jól a végfelhasználókat fogja, legalább elvben támogatni. ZLC olvtársunk segítségével kiderült, hogy [törölt káromkodás]fityiszt. Ha elvesztetted az olvasódat, akkor buktad a könyveidet is, ameddig nincs új olvasód. Szuper. (Mondtam már, hogy balekség DRM-mel alázni magunkat? Oké, néha elég egy elcseszett formátum is. )

Viszont amikor arról van szó, hogy van még az Amazonnál is nagyobb hal, akkor bezzeg megy a sírás rívás.

Pedig a brit tudósok megmondták, hogy a Kindle mekkora jótéteménye a környezetvédelemnek.

Így azért nem tudok ennek maradéktalanul örülni.

Polemius olvtárs hívta föl a figyelmet az alábbi cikkre. Ez a jelenleg piacon lévő, és oda hamarosan beromboló, önálló hálózati kapcsolattal rendelkező olvasóeszközök dolgait foglalták össze, ami - legalábbis a világ vidámabbik felén - fényes jövőt sejtet a villanyon olvasni vágyóknak, és néminemű felhőket a hagyományos könyvterjesztésnek.

Sajnos nem nagyon hiszem (bár tévednék) hogy egy-két éven belül Magyarországon is hasonló integrált elektronikus könyvterjesztői rendszerek küldenék a kiadványokat utánunk a mobiltornyokról. Minimális esély van rá persze, ha a mobilszolgáltatók ráharapnak az ügyre.

A sok-sok hónapja ígérgetett firmware frissítés végre bejelentésre került a Bookeen blogon. A hírek szerint hamarosan két új firmware változat is letölthető lesz a Cybookokhoz.

Technikai okok miatt a Cybookok nem képesek egyszerre többféle DRM-es formátumot kezelni, ezért a felhasználóknak választaniuk kell, hogy a PRC (1.5-ös firmware) vagy az Epub (2.0-ás firmware) formátumot szeretnék használni. A két firmware a támogatott DRM-es formátumtól eltekintve szinte ugyanazon újdonságokat tartalmazza:

• végre működni fog az eddig semmire sem használható törlés gomb a készüléken;
• mostantól az alkönyvtárakat is tudja kezelni az e-könyv olvasó;
• az eddig hangerőszabályzásra használt gombok segítségével mostantól zoomolni is lehet;
• a lapozás gomb nyomvatartásával egyszerre több oldalt is gyorsan át tudunk majd lapozni;
• a PDF fileokban a belső linkek használhatóak lesznek, és a borítójuk megjelenik a könyvek felsorolásában (ez a funkció csak a 2.0-ás firmware leírásánál szerepel).

Az új firmware-ek a Cybook Gen3-hoz és a Cybook Opus-hoz is elérhetőek lesznek.

A sok találgatás után a Sony előjött a 3G farbával, Daily Edition néven a karácsonyi szezonra ki akar jönni egy 3G hálózati eléréssel (de browser nélküli), 7"-os(!), érintőképernyős szerkezettel, potom 400 dollárért.További érdekesség, hogy egy könyvtári megállapodás is napvilágot látott, fölteszem olcsóbb, de "lejárós" tartalmat jelentve az olvasóhoz.

A felállás a szokásos, az USÁban rajtol a termék, és semmi jele Európának a térképen. Ez viszont szomorú.

A kapcsolódó index (MTI) cikk itt olvasható.

Két Sony hírcsomag vág blogunk témájaba mostanság.

Az első, hogy két új modellel is támad a jól összerakott szerkentyűiről híres gyártó az e-olvasópiacon. A PRS-300-as az árérzékeny vevőket támadja, (bizonyos források szerint) még a zenelejátszás és memóriakártyával való bővíthetőség funkciókat is kispórolták az 5"-os kijelző mögül, csakhogy be tudják zsúfolni 200 dollár alá. A PRS-600 lenne a deluxe model, Memory Stick és SDHC bővítéssel, valamint érintőképernyővel, a tervek szerint 300 dollárért. Ezzel egyidőben a PRS 700 kikerül a piacról.

Más források tudni vélnek a 300-as memóriakártya-támogatásáról

Abban viszont nagy az egyetértés, hogy több színben lesznek kaphatóak. Aki meg véletlenül szervizelni szeretné őket, a hivatalos szerelési útmutatókat itt és itt találhatja.

A másik nagy hír, hogy a Sony, ami - lássuk be - frontharcosa volt az "egyénieskedő" technológiáknak a Betamaxtól, a minidiscen keresztül az ATRAC-ig, vagy hogy e-könyveset mondjunk a BBeB-ig, úgy döntött, az év végig átforgatja a teljes tartalomállományát epub formátumra, azaz más e-pub képes olvasóknak is kínál olvasnivalót. Ez, valamint az a tény, hogy a google-lal karöltve nagyon sok lejárt jogvédettségű tartalmat kínálnak Sonyra-epubra optimalizálva, legalábbis izgalmas jövőt sejtet.

Remélem az Amazon fölveszi a kesztyűt, és válaszol az ár- és tartalomkihívásra.

Egy apróság azért idekívánkozik. Az epub előnye a nyíltság és cégfüggetlenség lenne, de hogy a DRM-hez (amiért azért nem rajongok annyira, de momentán egy szükséges rossznak látszik) az Adobe Content Server 4 kell, jó kis royaltyval; néminemű árnyékot vet az epub fényes jövőjére.