Állandó rovatok

A RADAR az e-könyv olvasó blog "kis-színes" híreinek társasági gyűjtőposztja. Ha találtál valami témánkba vágót, firkáld ide. Ha izgalmas új könyvmegjelenésbe futottál, oszd meg velünk a KÖNYVRADARon. Köszönjük, a műfaj nevében.

Ha eladó készüléked van, vagy használt kütyüt keresel, a KERES-KÍNÁL rovatunkat ajánljuk figyelmedbe.

Ha valami nyomja a lelked, ha összemérnéd az érveidet másokéval, gyere a DÜHÖNGŐbe. Belépés csak gumicsontokkal.

A fölösleges konfliktusokat elkerülendő megköszönjük, hogy tiszteleben tartod az E-tikettünket.

Ha adakozni akarsz, itt megteheted:

Jelenleg 45.700 HUF-nál járunk. Amire használni fogjuk: blogtalálkozó, wiki, saját domain. Nagyjából ebben a sorrendben :-) Jelképes díjazások: a legjobban pörgő e-könyveknek (Nobel Pizza, 2012-ben három darab), a legszebb ekönyveket készítő műhelyeknek (Szépség Pizza,  2013-ban, három darab).

GYIK - Szerszámosláda

Aki még csak most kezd barátkozni a villanykönyvekkel, kezdje a tájékozódást a GYIK rovatban.

Vannak még:

Válassz és rendelj Kindle-t innen

Mobipocket (prc) gyártási okosságok (Kindle, Kindle for appok)

Epub (Koobe, Nook, iOS, Android) gyártási okosságok kezdőknek és haladóknak 

Kiváló szótárak mindenre, ami bírja.

Sok Kindle trükk.

Kiváló magyar metadata-kollektorok a Calibréhez

Eszközismertetők

Boltismertetők

 

Utolsó kommentek

Címkék

1150 (1) 214 (1) 3g (4) 4700 (1) 600 (1) a9 (1) adamobooks (2) adásvétel (1) ADE (1) adobe (8) ad astra (18) áfa (12) agave (30) ajándék (5) akció (12) aldiko (1) alex (1) alexandra (4) állás (1) amazon (67) android (11) angol-magyar (1) animus (1) antikvárium.hu (1) antireklám (1) apad (1) app (5) apple (17) archiválás (1) asus (1) athena (1) athenaeum (1) atlantis (2) aura (7) avana (1) azw (1) banks (1) Baráth Kati (2) barnes&noble (14) beagle (2) bebook (2) bebook2 (1) bejelentés (3) bemutató (8) biblieteka (2) bigyó (1) blog (1) blogbuli (2) blogtalálkozó (2) bme (1) bookandwalk (4) bookdesigner (2) bookeen (3) bookgem (4) bookline (9) bookmarklet (1) boox (4) budapest noir (1) büntetés (7) calibre (4) Canvas (1) céghírek (1) ces (1) cikkajánló (4) clara (3) cloud (3) co2co (1) coelho (1) cool er (2) crowdfunding (1) crunchpad (1) csőd (1) cybook (8) dedikálás (2) deltavision (1) dibook (16) digitalbooks (12) diploma (1) disney (1) diszlexia (1) doctorow (1) dr1000 (1) dr800 (2) dragomán (1) drm (36) e-könyv (1) e-könyvészet (8) e800 (1) ebooks in Hungary (1) eclassic (5) eclicto (2) édesvíz (3) edge (1) edition 2 (1) eebook platform (1) egyesülés (2) ekm (43) ekönyv-terjesztés (3) ekulturaTV (2) elméleti kérdések (89) ELTE (1) enciklopédia kiadó (1) entourage (1) epub (68) epubcheck (2) események (9) eslick (1) etikett (1) EU (4) e gyetem (4) e könyv (19) e könyvesbolt (40) e könyvtár (3) e könyv formázás (8) e papír (12) fapados (1) fapadoskönyv (9) felmérések (21) firmware (4) fizetés (1) flepia (1) flightcrew (1) fontok (8) forgatókönyv (1) forma (3) formátum (5) fórum (3) frankfurt (2) frissítés (3) fujitsu (1) fumax (2) GABO (3) galaktika (7) galaxytab (1) garancia (1) Gitden (1) gloHD (1) goldenblog (1) goodreader (2) google (5) Grecsó (1) gyakorlati kérdések (68) gyártástechnológia (32) H2O (4) hachette (1) hack (2) hanlin (3) hanvon (4) harlequin (3) hármas könyvelés (4) harry potter (2) hvg (1) ibooks (3) icarus (1) idaságok (1) idpf (2) indesign (1) infografika (2) ingyen (1) introverziók (24) ipad (18) ipad mini (1) ipaq (1) iphone (3) ipubs (7) irex (5) iriver (4) irodalom (2) ismeretterjesztés (4) ismertetők (1) itunes (1) japán (1) játék (2) java (1) javascript (1) javítás (2) jegyzetelés (3) jelenkor (1) jókívánság (2) jótékonyság (3) jumbo (1) karácsony (7) képek (1) képregény (2) keres (1) kickstarter (1) kiegészítő (9) kínál (1) kindle (67) kindlegen (2) kindle dx (6) kindle fire (3) kindle wifi (5) kisepika (2) kleinheincz (5) kloos (1) kobo (21) kölcsönzés (1) kondor (3) konteo (1) könyvajánló (6) könyvesbolt (1) könyvhét (19) könyvkiadás (119) könyvmolyképző (9) könyvtár (6) könyvterjesztés (3) koobe (36) kötelező olvasmányok (1) közlemény (2) közösség (27) kritika (1) lámpa (3) laputa (1) lendink (1) libri (8) líra (2) Lithium (1) lrf (1) lrx (1) ludas matyi (1) magvető (3) makró (2) marketing (2) marvin (2) média (4) mediamarkt (1) megvilágítás (1) mek (4) mese (3) mesemasina (2) metaadat (1) micropayment (1) microsoft (2) middleware (1) mintakönyv (1) mkke (3) mobi (3) mobipocket (20) moly.hu (2) móra (1) msi (1) mu (1) műfaj (1) multimédia (1) multimediaplaza (31) n516 (1) ncore (1) nds (1) neal stephenson (1) nekrológ (1) német-magyar (1) networkshop (3) nook (7) nook2 (3) novella (2) oasis (2) oaxis (1) office (2) oktatás (2) olvasási nehézségek (2) omikk (1) one (1) onyx (9) openinkpot (1) Oravecz Nóra (1) orosz-magyar (1) összeesküvés (1) oszk (3) palm (1) pályázat (10) paperwhite (12) paradigmaváltás (1) paypal (2) pda (3) pdf (11) PearlHD (1) pendrive (1) pizza (2) plastic logic (4) plugin (1) pocketbook (16) podcast (2) popper (1) portal press (2) pottermore (1) prc (15) pre (1) premier (2) publio (5) rádió (4) Rajaniemi (1) rakuten (1) reb (1) rejtő (1) reklám (58) reMarkable (3) reMarkable2 (3) rendelés (2) re poszt (12) riport (1) rss (2) rtf (1) samsung (2) scalzi (7) scida (1) scribd (1) scribe (1) Semmelweis (1) SendToKindle (2) sf (12) sfmag (4) sfportal (18) sigil (2) sipix (1) slideware (1) sony (22) spanyol-magyar (1) specifikáció (2) spiritualitás (1) spotify (1) stanza (8) stardict (2) story (1) streaming (1) syllabux (1) szakdolgozat (1) szellemhadtest (1) szerkesztés (2) szerviz (1) szerzői ellentételezés (3) szerzői jogok (1) szerzői kiadás (6) színes (4) szótár (3) tab (1) táblázatok (1) tablet (10) tankönyv (1) tarandus (4) tarda (1) teaser (1) telefon (1) telekom (1) teszt (66) textr (17) tft (7) tilos (5) tok (2) tor (2) történelem (2) touch (2) txtr (6) typotex (4) t com (14) ulpius (10) üzleti modell (1) vásárlás (11) vegyesfelvágott (14) vendégposzt (4) verseny (5) vízpart (2) vizplex (3) vodafone (3) voyage (4) w3c (1) warez (14) wayteq (1) webáruház (1) web tablet (3) wifi (3) wiki (1) wisereader (1) word (2) xhtml (2) xml (2) yotaphone (1) zinio (1) zsoldos-díj (1) Címkefelhő

Linkek - források

A barátaim, innen onnan

A belső ember

2013.05.13. 07:30 Professzore

Kedves Olvasóinknak bizonyára feltűnt, hogy az utóbbi nagyjából egy évben kevés és felettébb szűkszavú elemzés jelent meg tőlem. A dolognak több oka is van, ezek közül a legfontosabb, hogy ez idő alatt a politikai korrektség jegyében csak néhány szűk témában nyilatkozhattam, ugyanis szakmai tudásomat (az időm és figyelmem mellett) egy hazai e-könyves vállalkozás tanácsadójaként töltöttem. Egy év nem feltétlenül nagy idő, ugyanakkor bőségesen elegendő arra, hogy olyasmibe is belelásson a „földi halandó”, amibe egyébként – függetlenül szakmai és bloggeri múltjától – kevésbé tudna. Az alábbiakban egy korábbi bejegyzésemben emlegetett körforgás, a „nagy triumvirátus” egyes elemeinek gondjait és egymáshoz való viszonyát igyekszem boncolgatni gyakorlati tapasztalatok alapján, a „belső ember” szemével. [A filmet egyébként ajánlom megtekintésre.]

abelsoember.jpg

A körforgás

Mindennek alapja a pénz. A pénz, amelyet a vásárlónak kellene kifizetnie (de kevésbé szeretne), hogy a forgalmazó fejlessze az áruházát (vagy korábban befektetett tőkéjének egy részét végre visszakapja), a kiadó kifizethesse a szerkesztőt, a könyv konverziójának költségét, végül és persze elsősorban eljuttathassa a szerzőnek jól megérdemelt tiszteletdíját, pontosabban annak nevetségesre redukált egy könyvre eső morzsácskáját.

Számtalanszor leírtuk már, sőt, nálunk sokkal befolyásosabb emberek is elmondták, hogy a minőségi végfelhasználói tartalomhoz – akár tetszik, akár nem – egy speciálisan összeállított gyártósor kell, annak minden létező nyűgjével és költségével egyetemben. Ezért nincs „ingyen” a szerző és a kész e-könyv közötti „konverzió”, mert ugyanazok a lépések szükségesek hozzá, mint amelyek a hagyományos könyvhöz is szükségesek. Ennek részletes taglalásától most eltekintek, helyette olvashattok erről több helyütt [például Dwo tollából itt vagy e cikk szerzőjétől itt], illetve ajánlom a nyájas olvasóink figyelmébe az alábbi keretes írást is. Számos kommentelő illette heves kritikával azt a modellt, amely alapján a pillanatnyi hazai e-könyvkereskedelmi rendszer működik. A kifogások között első helyen mindig ennek bonyolultsága és a szerzőkre vonatkoztatva meglehetős igazságtalansága szerepelt, majd az, hogy drága, a folytatásban pedig rendszerint a minőség, sőt, a gyártó „cső” bizonyos technikai paraméterei szerepeltek („ugyan, 2013-ban miért is történik Atlantis-szal a gyártás”). Az ideológiákkal, állításokkal kapcsolatban két fontos dolgot szeretnék leszögezni.

Egyrészt, a rendszer millió sebből vérzik, elég messze van a tökéletestől, ugyanakkor a jelenlegi piaci viszonyok között működőképesnek látszik.

Másrészt, minden tisztelt kommentelő szíves figyelmét felhívom, hogy a hazai e-könyves piac nagyjából tízezred akkora sincs, mint a papírkönyvek piaca (fogyási adatok alapján), vagyis a piac teljesen szabad, bátran be lehet szállni! Lehet hozni az új és újabb ötleteket, ezzel megvalósítva azt, amelyet mi – és itt gondolok most a hazai e-könyves szakma valamennyi képviselőjére, akik közül sokakat nagyon nagyra tartok – bizony „sz*rul” csináltunk. Vagy nem jutott eszünkbe. Kezdve az xml-alapú könyvgyártással, az egy gombnyomásos papírkönyves vagy pdf-konverzióval, az igazságos(abb) szerzői bánásmóddal, a sikercímek piacra dobásával és a többi és a többi.

Én magam a konstruktív kritika híve vagyok, legtöbb esetben nem szeretem a negatív kritikát, csak akkor, ha javító szándékú és érdemi kommentárt tudok hozzáfűzni és/vagy magam jobban tudom elvégezni. Megbízatásom utolsó heteiben érkezett egy megkeresés, amelyben egy szerző ajánlotta fel saját könyvét kiadásra úgy, hogy a kiadáshoz szükséges lektori, szerkesztési és korrektori feladatokat mi csináljuk meg. Adtunk neki árajánlatot (tekintve, hogy saját forrásból ezt nem csak mi, de szinte senki más sem hajlandó megtenni). Sokallta, amit nem csodálok azzal együtt sem, hogy igen kedvező volt a végösszeg.
Néhány hétre rá a kötetet megleltem a Publio Kiadó könyvesboltjában, és hála a technológiának, módom volt beleolvasni. A szöveg egy az egyben a szerzői szöveg, sehol egy nyelvhelyességi javítás, sehol egy korrigált magyartalan mondat, sehol az értelemzavaró logikai és stilisztikai bukfencek feloldása.
Komolyan hiszem, és ezzel maradéktalanul egyet tudok érteni egy magyar kiadó marketingigazgatójával, amikor azt mondja, ez a fajta igénytelenség, a nettó mennyiségre való törekvés akár az igényesség látszatának elvesztésével is – nem beszélve a valódi szakmai igényességről – a piac egyik jelentős kerékkötője.

UPDATE: A Publio válaszolt a keretesben megjelent feltevésekre

Néhány héttel ezelőtt egy szakmai kerekasztalon feltették hármunknak azt a kérdést, hogy no, vajon mi az oka annak, hogy a magyar e-könyvpiac még nem pörög. A válasz nagyon világos volt: messze, nagyon-nagyon messze vagyunk még a kritikus tömegtől. Ennek számos oka közül az e-könyvekkel kapcsolatos számos félreértést és tévhitet, a „húzó”-címek hiányát, az eszközök viszonylag magas árát (és ehhez képest megdöbbentően rossz minőségét, tartósságát, illetve megbízhatóságát), a gazdasági válságot, a kiadókat, a jogtulajdonosokat, az áfát, és még a jó ég tudja mit lehet hibáztatni. Talán még az Atlantis Word Processort is.

A gyakorlat, egy év „belső” tapasztalata alapján, ennek elég speciális elegye. Kicsit mindenki „hibás”, kicsit mindenütt van egy szűk keresztmetszet, egy alapvetően gyenge láncszem, anélkül, hogy „leggyengébb” láncszem lenne. A triumvirátus mindhárom tagjánál és ezen kívül is.

ÁFA?

A 27% helyetti 5% a bruttó végfelhasználói árban 17%-os differenciát jelent nagyjából. A most átlagosnak tekinthető 1000 forintos árban ez 170 forintnyi különbség. A „jóárasított” könyvek esetén 500 forint helyett 414 forintot, a „menő” könyvek 2500 forintja helyett 2067 forintot jelentene. A tapasztalat azt mutatja, hogy a „menő” címeket különösebb szívfájdalom nélkül megveszik a 2000 forintnál számottevően drágább árcédulával is. A „nem menő” könyvekért pedig az 50%-os, nagyon komolyan (és nem utolsó sorban rengeteg pénzért) hirdetett akciók keretében sem tolonganak. Nem kétlem, hogy az áfa megváltoztatása (amelyre vajmi kevés esély van a közeli jövőben) érdemben változtatna a helyzeten, de ez a változás nem lenne annyira jelentős, mint azt sokan gondolják.

A triumvirátus szempontjából a legnagyobb gond a kiadók és a forgalmazók oldaláról jelentkezik, a komparatív árazás miatt nehéz a papír osztva kettővel egyenlő e-könyv képlet alkalmazása, mert ez esetben számukra is jelentős hátrányt jelent az államnak fizetendő jóval magasabb összegű áfa.

DRM?

Nincs jelentősége. Amire szükség van, azt kemény (Adobe) DRM-mel is megveszik, amire nincs, azt akár mezitlábasan, vízjelenés nélkül sem. A „social-DRM” visszatartó ereje a gyakorlati tapasztalatok alapján elfogadható, a jelentős kiáramlás (sokféle eladott cím) ellenére is csak elvétve kerülnek elő torrent- és egyéb oldalakon legális forrásból származó, „kriminalizált” kópiák. Összehasonlíthatatlanul ritkábban, mint elektronikus változatban nem hozzáférhető húzócímek otthon szkennelt változatai. A kiadók kifogása a DRM-mentes vagy a „social-DRM” megoldásokra vonatkozóan tapasztalataim alapján teljesen megalapozatlan (lásd korábbi írásomat), a „nem adom ki e-ben, mert ellopják” elv megalapozottsága simán vetekszik a Loch Ness-i szörny realitásával. A triumvirátus szempontjából a kezdeti finanszírozási szükséglet és a működőképességgel kapcsolatos fenntartások jelentenek fejfájást/akadályt. Egy kemény rendszer létrehozása egy az egyben jelenti egy teljesen zárt rendszer létrehozását (erre voltak hamvukba hullt, illetve gyertyalángként is alig fénylő kísérletek), a „lágy” megoldások működőképességéről pedig a jogtulajdonosok nincsenek meggyőződve. Azzal együtt, hogy egy működő és megbízható vízjelezési rendszer előállítása nem két fillér és nem három hét (tehát itt a WordPress, Drupal vagy Joomla alapú „haver majd összedobja” eljárás nagyon nem működik).

Gyártástechnológia

Egy szó: „múkodj!” Slussz. A vásárlók jelentős része számára (és itt most nagyon komoly, 95% feletti túlsúlyról beszélek) tökéletesen irreleváns, hogy a késztermék hogyan készül. Ha az üzembiztosan, érdemi hibák nélkül, az alapvető minimális funkcionális tudással (fizikai és logikai tartalomjegyzék, működő linkek) megérkezik hozzá (akár magára az eszközre), nem fog kódokban turkászni, hogy azt most xml-forrásból, Atlantis-szal vagy Indesign-nal generálták-e, esetleg a Calibre köpte ki magából.

A triumvirátus szempontjából a gyártás tekintetében is elképesztően kusza a helyzet. Az ideális cső-megoldás, amikor a hagyományos (könyv)gyártás-technológia egy pontján kettéválik az e-kiadás és a papírkiadás útja, üdvözítő lenne (még ha a tapasztalatok alapján technikailag akadnak is vele gondok), de a valóság ettől elég messze van. Egy év leforgása alatt „forrásanyag” tekintetében az alábbiakkal találkoztam: epub (vállalhatatlan, a „házi barkács” szintet is alulmúló minőségben), rtf, word, pdf, Indesign, Quark, Ventura, és természetesen papírkönyv. A szöveg szerkeszthetőségének visszaállítása (úgy, hogy közben a szövegminőség ne romoljon) nem egy magától értetődő copy-paste utasítás, és a legkevésbé sem merülhet ki egy „küldjük rá a Calibre-t” huszárvágással. Márpedig valamilyen fokú konverzióra (a kereskedelmi értéket képviselő) archív anyagok esetén mindenképp szükség van, ez pedig elég komoly szakmai felkészültséget igényel. Nem beszélve arról, hogy a formátumkövetés későbbi igényére nagyjából már most minden gyártott anyagnál fel kell készülni, hogy 2-4-10 év múlva az akkori vásárlók (vagy az eszközt cserélő korábbiak) is kiszolgálhatóak legyenek azonos minőségű tartalommal anélkül, hogy azt (ismét jelentős költséggel) újra kelljen gyártani.

Hiányok

Nincsenek hivatalos adatok a magyar e-könyv-piac forgalmára vonatkozóan. Egyes – általam súlyosan tévesnek ítélt – becslések alapján nagyjából 300-400 milliós bruttó éves árbevétellel számolhatnak az e-könyvforgalmazásban, illetve -kiadásban érdekelt vállalkozások. A gyakorlati tapasztalatok (és részben saját becslések) alapján ez a szám ennek nagyjából huszadrésze, 15-20 millió forint lehetett 2012-ben, de talán még ez is túlzó kicsit. Ennek jelentős részét az ekonyv.hu/bookline.hu/shopline.hu konzorcium „nyelte le”, kiadóként jelentőset hasított belőle az Akadémia/Complex csoport és a multimediaplaza.hu, iOS vonalon a Publio, továbbá úgy általában a bookandwalk.hu, a digitalbooks.hu és a polc.hu. A sorrend persze kicsit esetleges, bár az ekonyv.hu alapos elsőségében nincs okom kételkedni.

Számoljunk egy kicsit! Ez mondjuk legyen 8 vállalkozás, egy vállalkozás üzemeltetéséhez csak személyi jellegű ráfordításként számoljunk egy emberrel (ez nonszensz egyébként, de azért tételezzük fel), továbbá azzal, hogy ő havi nettó 150 ezer forintot keresett, ami megfelel a versenyszféra 2012-es átlagbérének. Ennek bruttó bérköltsége a munkáltató számára éves szinten és fejenként 3,562 millió, a 8 „vezető” beosztású alkalmazottra vonatkoztatva összesen 28,5 millió forintot tenne ki. A fenti számból (amely a teljes bruttó bevételt jelenti) kivonva az utóbbi számot (amely csak a személyi jellegű ráfordításokat jelenti) közel 10 milliós deficit adódik, és akkor még nem számoltunk az olyan „csekélységekkel”, mint a jogtulajdonosoknak kifizetett díjak, a szerverüzemeltetés, informatikai fejlesztés, marketing és az „ügyön egyébként dolgozó” nagyjából félszáz ember bérköltsége. Ja, meg az ÁFA.

Azt, hogy minderre miért is van szükség, e cikkben nem szívesen részletezem, viszont egy másik blogposztban akár vitaindító is lehet. Amit láttam, tapasztaltam, az alapján a legkevésbé sem az jellemző, hogy linkeskedő alakok mesés fizetésekért naphosszat a lábukat lógatják. Sehol.

Az első és igen fontos hiány a forrásoké. Az elkötelezett vállalkozások (és ilyen akad azért szerencsére) még ideig-óráig kádszámra fogja a pénzt dönteni a magyar e-könyves piac fellendítésébe azért, hogy két-három (négy?) év múlva olyan piaci pozícióból tudjanak indítani a „nagy hajrá” idején, ahonnan stabil és várhatóan busás bevételre tehessenek szert. De ezt bizony ki kell várni.

A pénz azonban nem minden, illetve nem tud mindent megoldani. Ha túl is tesszük magunkat a marketing, az általános népszerűsítés, a fejlesztés, a konvertálás, a paradigmaváltás gigászi és rendkívül költséges kihívásain, akkor is marad egy olyan akadály, amelynek legyőzése, pontosabban meggyőzése a legkevésbé sem pénz kérdése (illetve pénzé, de ebben az aspektusban az „elég” nem értelmezhető kifejezés). A kiadók, és sok jelentős, Magyarországon tekintélyes olvasóközönséggel és ehhez kapcsolódóan jó nagy vásárlóerővel bíró szerző egyelőre hallani sem akar az e-könyvek kiadásáról. Az okokat számos helyen, számos módon feszegettük, megszólaltattuk az összes oldalt és sok helyütt egészen provokatív hangnemig elmenve próbáltuk őket elefántcsonttornyaikból kiűzni – sajnos hiába. A keresleti oldal paradigmaváltása – még ha sokszor is halljuk a kétkedők vissza-visszatérő szólamait – folyamatban van, az elmúlt egy évben a közösségi közlekedési eszközökön láthatóan gyarapodott az elektronikus eszközöket olvasók tábora (és most nem a mobilon Facebookozó honfitársainkra gondolok). Az igény tehát megvan, erre azonban csak részben érkezik válasz a hazai kiadóktól (a külföldiektől meg pláne), és bár a 2012-es év sok tekintetben áttörést hozott (pl. Ulpius Kiadó, vagy a szürkeárnyalatos trilógia), az „össznépi kiszolgáltság” kánaánjától még nagyon messze vagyunk.

A triumvirátus jogtulajdonosi oldalán a mindennapi gyakorlatban ez a „még nem tudjuk”, „még nem tervezzük”, „majd meglátjuk, hogy jövőre mi lesz” alapvető elkerülési manőverekben, illetve a „védelem nélkül úgyis ellopják” alapvetésében merül ki. Az a néhány tucat kiadó (a nagyobbak és a kisebbek közül egyaránt), aki beszállt a versenybe, egyelőre az ésszerűnél számottevően több időt, pénzt és energiát fektet új rendszerekbe (protokollokba, technológiákba stb.), hogy ezek eredőjeként egy-két év múlva üzemszerűen tudjanak az e-könyves piacra terméket előállítani. Ki saját kútfőből, ki valamely partnere segítségével, de van arra is példa, hogy egy kiadó minden értékesítő partnerének odaadja ugyanazt a könyvet egyedi gyártásra. Ezért van az, hogy Egyesülés ide vagy oda, néhány kiadó könyvéből a forgalmazóknál fellelhető kópiák között minőségben számottevő differencia van. Azon az eget rengető ökörségen túl természetesen, hogy ugyanazt a munkát 3-4-5 alkalommal is elvégzik (3-4-5-ször annyi idő alatt, 3-4-5-ször annyi pénzért). Erre nehéz azt mondani, hogy nonszensz. Ez optikai tisztaságú hülyeség.

Ebből következik az együttműködés hiánya. Ismét filmes ajánlót hozok, érdemes megnézni a John Nash életéről szóló filmet (Egy csodálatos elme), amely viszonylag közérthetően mutatja be a közgazdaságtan (és közvetve egy csomó tudomány) egy jelentős tételét, nevezetesen a játékelméletet. A slusszpoén lelövése nélkül csak annyit árulok el, jelen helyzetben a magyar e-könyves szakma képviselőinek a jelenlegi – bocsánat – erős tesze-toszasága, a klikkesedés és a „házon belüli” ellentmondások helyett pontosan a fent említett ésszerűtlenségek megoldása, elkerülése, rendezése lenne égető feladata a közös győzelem eléréséhez. Üzleti szempontból természetesen senkinek sem érdeke ugyanazon az úton, ugyanúgy járni (pedig jelenleg nagyjából e felé haladunk), pláne nem az, hogy az egyébként kétirányú présben egymás alá licitálva (ide is – oda is) Stihl-fűrésszel vágják maguk alatt a fát. A gyakorlatba ez az egyszerű „ha ő megcsinálja ingyen a konverziót, hát akkor én is” frázisban manifesztálódik, amely nyilvánvaló bukta – már csak a befektetett kegyetlen élőmunka-mennyiséget alapul véve is.

Nyilvánvaló, hogy a teljes normálás és az egyébként szükségszerű és indokolt színesség között meglehetősen széles a paletta. A boltok egyedisége, a nyújtott szolgáltatások jellege simán kiad annyi differenciát, hogy a márkaépítés lehetséges legyen, e mellé békésen elférne egy önös gazdasági érdekektől rövid távon függetlenített, csupán – és elsősorban – a logikus működésre szorítkozó együttműködés. Szemléletes példával, ha valamennyien át akarunk kelni az Atlanti-óceánon, azt érdemes együtt, egy hajóval megtenni, aztán a túlparton mindenki eldönti, hogy hogyan és merre akar menni.

Végül

A cikk elején nem véletlenül tettem a felajánlást a magukat világmegváltónak gondoló kommenthuszároknak. Lehet jönni, ki lehet próbálni, a piac annyira kis szegmense van még (egyelőre) lefedve, hogy ide nem hogy 1-2, de akár egy tucat vállalkozás is gond nélkül elfér. Aztán meglátjuk. Győzzön a legjobb!

Az Amazon hazai megjelenésétől sok okból kifolyólag nem félek, előbb lesznek itt konyhai robotgéppel, Wacom rajztáblával és sportruházattal, mint e-könyvvel. Maradunk tehát a nyelv (és kicsit a földrajz) adta erős szegregációnkban, amelyet a magunk módján jól-rosszul kihasználunk. Az azonban bizonyos, hogy ha komolyan gondoljuk az e-könyves dolgot, úgy olvasók, mint szolgáltatók, akkor nem mutogathatunk egymásra sem ujjal, sem mással, hogy „na márpedig én azért nem” vagy „majd akkor, ha” és a többi, mert ezzel az időhúzáson és saját energiáink amortizálásán túl semmit nem érünk el.

Azt láttam, hogy úgy a személyi, mind a szervezeti, mind a technikai, és talán még a jogi feltételek is adottak ahhoz, hogy a még döcögve sem járó e-könyv-motor végre-valahára beinduljon. Egyre több könyv lépi át a „bűvös” száz darabos (címenkénti) értékesítési volument, és közeledik ahhoz a bűvös számhoz, ahol a saját előállítási költségét már kitermelte. Egyre több kiadó nyílik meg az e-könyvek felé, egyre több szerző adja szerződéses hozzájárulását a megjelenéshez.

És persze egyre több Kindle, Onyx, Koobe, Sony, Kobo, Apple, Samsung és egyéb eszköz lesz a (leendő) olvasók kezében, hogy olvassanak. Mert olvasni, mint az közismert, jó.

Összefoglalva

Ad. 1. Ez itt kérem nem a klasszikus értelemben vett „könyves” szakma, semmilyen tekintetben. Az „öreg rókák” tudása itt jórészt fityfenét sem ér.

Ad. 2. Összefogás nélkül is lehet, de iszonyú sokba kerül – a kút viszont egyelőre feneketlen.

Ad. 3. Minél korábban indulsz, annál nagyobb esélyed van a győzelemre.

Ad. 4. Ne várj gyors megtérülést a munkádért.

Ad. 5. Itt a csere ideje, lehet jönni a kispadról és lehet kipróbálni magatokat.

Ad. 6. Drága olvasók! Ha valamit meg lehet venni, akkor azt vegyétek meg és ne lopjátok el! Ha megvettétek (esetleg ajándékba kaptátok), ne tegyétek közszemlére, hogy más ellophassa!

73 komment · 1 trackback

Címkék: drm áfa könyvkiadás elméleti kérdések gyakorlati kérdések publio

A bejegyzés trackback címe:

https://ekonyvolvaso.blog.hu/api/trackback/id/tr745296912

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Audiatur et altera pars! 2013.05.14. 09:07:05

Professzore barátom tegnapi posztja, mint azt már mondtam kellőképpen inspiratív volt ahhoz, hogy ne csak a kommentekben váltson ki reakciót. A Publio - nem véletlenül - megszólítva érezte magát az ügyben, és szólni kívánt. Következzék hát  az...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

unrealnoise · http://unrealnoise.blog.hu/ 2013.05.13. 13:00:39

Sok mindent nem lehet hozzáfűzni, minden bennevan azzal kapcsolatban, hogy miért tartunk ott jelenleg, ahol.

A fenti okokat, akadályokat egyesével meg kell oldani, részbenvagy egészben legalább.

Első lépés: Normális ÁFA, még ha nem is rögtön a könyves 5%-osra csökkene, de ha már első lépésben levinnék 10%-ra az is nagy segítség lenne.

Második: húzós premiercímek, folyamatosan jól fogyó nagy címek kiadása ekönyvekre.

Két elég egyszerű lépés. Ezek már nagyon nagyot lendíthetnének, de persze a kedvezményeknek is hasonlóaknak kell lenniük, mint a könyves társaiknál.

És persze nyomatni kell az ekönyvek előnyeit, fel kell nyitni az emberek szemét, mert bizony biztos van, aki még nemt tudja mi fán terem, vagy nem tud különbséget tenni először egy ekönyolvasó vagy egy tablet között, holott olvasási élményre óriási különbség van a kettő között...

SaGa 2013.05.13. 13:53:48

@unrealnoise: Bocs, de e gondolati sor mellett pont nem azon kellene vergődni, hogy az e-book olvasó, vagy a tablet jobb-e olvasni. Mindkettőn lehet, és mindkettőn érdemes. És mindkettőre meg kellene venni az e-könyveket, ha lenne, ha olyan minőségben lenne és olyan címek lennének.
Az e-könyv kiadási problémák felől nézve az, hogy e-inkes, dedikált reader, vagy mobiltelefon az olvasó eszköz, mit sem számít. Az csak az olvasó ember kényelme, megszokása, hajlandóság, tűrőképessége felől értelmezhető dolog. Az e-könyvnek mindegy min olvassák, csak legyen. Ha rá akarsz szoktatni valakit az olvasásra, nem az a módja, hogy kiveszed a kezéből a tabletet, hogy az nem jó, hanem adsz rá neki valami tartalmas olvasnivalót, a facebook helyett, vagy mellé. Aztán ha rászokott, akkor már lehet a finomságokkal is foglalkozni, ahogy a papír könyveknél is van, aki paperback-et kezébe nem venne, csak a fűzött, keményborítósért hajlandó pénzt adni.

unrealnoise · http://unrealnoise.blog.hu/ 2013.05.13. 14:07:50

@SaGa: Fennakadtál valamin, amin nem kellett volna. hiszen az csupán egy részletkérdés. De meglehetősen fontos részletkérdés. Sokan, főleg az idősebbek szerintem, ha ekönyvről hallanak, lehet csak a tablet jut eszükbe, vagy csak TFT-s, alsó kategóriás készülékekkel találkoztak. A tabletes olvasási élmény, és az, hogy azt is tökéletesnek tartják sokan az olvasásra, egyeseket pont hogy visszaterelhet a normális könyvek világába. ("Igen, láttam már ekönyvolvasót az ismerősömnél, napsütésben teljesen használhatatlan, maradok inkább a könyveknél...")

Azt hinni, hogy minden tisztában van azzal, hogy mi mennyire és miben jó, óriási tévedés.

Az olvasásban régen az volt és az a jó, hogy lényegében bárhol lehetett és bármikor, ha volt megfelelő fényforrás a közelben. A tablet egy ennél is durvább kötöttség, fárasztja a szemet, hamar tölteni kell, és sokszor alig látni a kijelzőből valamit. Ez pedig teljesen idegen lehet egy mezei könyvmolynak, aki csak ismerkedik ezzel a technikával.

Abban egyetértünk, hogy tök mindegy ki mellett dönt, ha azt képes úgy használni, ahogy ő azt szeretné, csak tartalom legyen, ez nem is kérdés.

Viszont hiába olcsó a kindle, hiába elérhető már mindenkinek aki "igazán komoly" olvasónak tekinti magát, sokan biztos vagyok benne, hogy nem látják még át egy IGAZI ekönyvolvasó előnyeit, és ahelyett, hogy befektetnének egy ilyen kütyübe, inkább betesznek 10 igazi könyvet a kosarukba.

Az igazi alternatívákat, előnyöket, etc igenis az emberek szájába kell rágni, mert enélkül maradnak a már jól bevált dolgoknál vagy esetleg csalódnak valami olyan alternatívában, amivel éppen adott pillanatban bepróbálkoznak.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2013.05.13. 15:38:13

No akkor.

1. Lassan azért csordogálnak a menő kiadók is, tavaly óta van Ulpius, mostmármindjártténylegjön a Könyvmolyképző, a Gabo már itt van a radaromon az Átmeneti üresedéssel, szóval szépen lassan, de jönnek a nem annyira zsáner, viszont nagyobb érdeklődésre számot tartó címek.

2. Megint lesz e-könyves egyszeregy, először az ipon.hu-n, de majd linkeljük-re-posztoljuk ide is, pont mert ugye sok elektron lefolyt már a videokártyámon, és az újaknak érdemes újra összefoglalni a dolgokat.

3. Meglepő módon a poszt volt olyan provokatív, hogy lesz rá posztnyi válasz, amit idejekorán leközlünk.

Szóval, be calm, csapataink harcban állnak :-)

tetsuo_ · http://www.ekonyv.hu/ 2013.05.13. 16:08:06

@Dworkyll:

1. Mi már nagyon a 2500 címet kapargatjuk, ebből 600 szórakoztató irodalom, aminek a jó része azért nemzetközi cím. Nehezen hiszem, hogy aki keres, nem talál közöttük kedvére valót. Kitartó munkával, lassan betörjük az eddig nem engedő jogtulajdonosokat is. Óriási előrelépés szerintem, hogy kaptunk ejogot Cormac McCarthy, Michel Houellebecq műveire, vagy az új Jodi Picoult könyvre, mindre puha DRM-mel.

Ezzel pedig remélhetőleg a Libri sem tudja elkerülni majd az ekönyvesedést:)
corporate.shopline.hu/doc/sajtokozlemeny_libri_shopline.pdf

A Jaffa is ekönyvezik már (Csernus, Szendi, Soma Mamagésa, stb. kiadója).

Ugyanakkor a kisebb kiadókról sem feledkezünk meg, küszöbön A vándorló palota-trilógia vagy éppen Mérő László művei kiadóinak belépése is.

Szóval szerintem már nem állja meg a helyét, hogy egyáltalán nincs kínálat. Sok kiadó kísérletképpen dob be 1-1 címet és a fogyás alapján dönti el, folytatja-e, ez pedig már rajtatok múlik.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2013.05.13. 20:45:06

@tetsuo_: Bocs, ez a "fordítva ülünk a lovon" helyzet, szeretném azt hinni hogy _még_. Mert nem nem úgy kéne, hogy valakik be-be dobnak címeket, amikre valakik talán rámozdulnak.

Piac akkor lesz, ha én tudomást szerzek egy címről, és meg akarom venni, mert mondjuk tanult barátaim meggyőztek róla, és eldönthetem, hogy papíron akarom-é, vagy elektronikusan. A párhuzamos indítású cimek ezért tudnak durranni, de gyakorlattá és elterjedtté kéne válnia. Mondhatni alapértelmezettnek.

Mert hogy nekem kéne turkálni egy nagy, de azért korlátos kollekcióban, az még nem az igazi. Most komolyan, be-be kukkantottam mostanában egy-két nagyobb könyváruházba, és rögtön magától értetődik, hogy a papírkönyv-forgalom miért ezerszerese a villanynak. Tele vannak egyszer olvasható cuccokkal, na azokat prímán lehetne tolni villanyon is _ha_ átállnának a párhuzamos kiadásra.

Ez meg nyilván csak úgy tud lenni, hogy szépen felépítik azokat a "gépsorokat", amiről a papír és a villany is le tud gördülni, és onnantól már csak egy döntés kérdése, hogy melyiket nyomják jobban, marketingelik erősebben. Ez egyenlőre a pénzt vinni fogja, nem hozni. De ezt is lehetne értelmesen. Szerintem ;-)

Aadaam 2013.05.14. 02:07:36

Ehhez annyit tennék hozzá, hogy amikor az egyik kiskiadó elérte azt a bizonyos bűvös 100-as számot hivatalosan eladott e-könyvben, mi megnéztük a két legnagyobb magyar torrentsite-on az illegális letöltések számát és annak tartalmát.

1 megvett példányra jutott 6-10-15 letöltött példány, méghozzá otthonszkennelt.

A kettőt nyilván az árcédula és a szabadidőben vs pénzért végzett munka alapossága különbözteti csak meg.

Nem hiszek abban, hogy a konvertáláshoz "profinak" kell lenni, rendelkezni kell műszaki ismeretekkel, de semmi titok nincs, egy intelligens ember 4-5 könyv "kiadása" után a visszajelzésekből valszeg leszűri, mire van szükség.

Ad absurdum azt is elképzelhetőnek tartom, hogy egy lelkes, jól szervezett csapat (pl. wikipédia vagy hasonló) jobb minőségben "csövezik" szabadidejében, mint egy diplomás minimálbérért, egyedül (titoktartás, stb) tengődő figura munka gyanánt.

Ezzel nem a posztszerző munkáját akarom lebecsülni, nyilván profi munkát végzett, és nyilván lelkes is, meg ezt csak szerelemből lehet most egyelőre.

De bennem komolyan felmerül a kérdés: öljük-e abba egy közösség energiáit, hogy 6-8-10-12 cég max duplaennyi alkalmazottal próbál egy közepesen hatékony fizetéses modellt kialakítani, vagy építsünk egyfajta kalóz-közösséget, amely felelősnek érzi magát abban, hogy vitathatatlanul a kiadói minőség felett álló e-könyveket hozzon létre?

Ahogy a wikipedia is igyekszik jobb lenni, mint az Encyclopedia Galactica, vagy a Galaxis Útikalauz stopposoknak. Vagy az OpenStreetMap, amely jobb akar lenni mint a Google Maps.

Nem akarok illegális tevékenységre felbújtani senkit, nyilván ez a szerzői jogok durva megsértése lenne, tisztán egy szociológiai játékot játszom, hiszen onnantól kezdve, hogy nem bizalmatlansági silókban kell alulfizetett embereknek ezt csinálnia, maga a kiadói minőség jobb lehet mint amit a magyar könyvkiadás el tud érni.

midnight coder 2013.05.14. 06:41:11

Szerintem alaposan túl van értékelve a kiadói munka. Ha egy könyv érdekes, akkor bizony azt még akkor is elolvassa az ember, ha nincs jól tördelve, esetleg hibás egy-két ponton. A papírkönyveket viszont nincs hova tenni egy panelben, már feltéve ha nem ennek rendeled alá az egész életed és a WC tartály tetején is könyvet tartasz. Maradna még a könyvtár, de kinek van ideje a napi meló (plusz utazás) után még könyvtárba rohangálni ? Az igazi baj az, hogy jószerivel már olvasni is leginkább csak a buszon...

midnight coder 2013.05.14. 06:43:00

Amúgy a magyar politika egyetlen pozitív tevékenysége a gengszterváltás óta a MEK létrehozása volt.

Polemius 2013.05.14. 08:34:15

@Aadaam:
"A kettőt nyilván az árcédula és a szabadidőben vs pénzért végzett munka alapossága különbözteti csak meg."
"vitathatatlanul a kiadói minőség felett álló"

Nem alaposságnak, inkább minőségnek nevezném. És a ráfordított idő, ami meghatározza ezeket.
Egyik oldalról az az idő, amit magára az elkészítésre szán valaki. Ha csak keveset, akkor jól-rosszul (inkább rosszul) bescannelt oldalakat belehajigálja egy pdf-be.
Ha többet, akkor lehet, hogy OCR és formázás is következik. Kevesek ez utóbbira több energiát fordítanak, és akár még konvertálják is valamilyen e-könyv formátumba az eredményt.
Ám még kevesebben vannak, akik ezt nem valamilyen "egygombos" megoldással vagy összetákolt eljárással teszik.
A szürke zónában fellelhető e-könyv formátumú (epub, mobi) szövegek nagyrészt nem állnák meg a helyüket, ha valaki ellenszolgáltatást kérne értük.

Ebben jobbak lehetnek - és kell is, hogy azok legyenek - a kiadók.

Amiben viszont jelenleg jobb némelyik torrent oldal: a választék. Az egy helyen elérhető tartalom.
Fentebb elhangzott, hogy a talán legismertebb magyar e-könyv bolt a 2500 cím felé közelít.
Könyörgöm, az egyik legismertebb magyar torrent oldalon meg 25 000 magyar könyv szerepel! Még ha ennek fele átfedés, akkor is nagyságrendi eltérés! Úgy látom, ezen a téren nagyon fel kellene vennie a kesztyűt a másik oldalnak.
Mozgolódás már van, de mint fentebb írták, sokan még csak bizonytalanul tapogatóznak. Persze ez egyelőre a bátrabbaknak előnyt jelent.

"öljük-e abba egy közösség energiáit"
Értelmetlennek tartom a kérdést.
Egy-egy ilyen közösség nem cég, hogy valaki kitalálja, na most akkor ezt vagy azt fogják a tagjai csinálni. Akinek van kedve, ideje, hozzáértése, az csinálja. Úgy, hogy tudja, vagy akarja.
Most is. Ám mint írtam, nagyon kevesen vannak, akik valóban lelkesen, hozzáértéssel teszik ezt, és az idejük is korlátozott (napi 8 órában biztosan senki nem foglalkozik hobbiból ilyesmivel).
Ha pedig valamit hivatalosan kiadnak e-könyvben, azt nem valószínű, hogy nekiállnak még egyszer elkészíteni (ha tudnak róla egyáltalán, hogy van ilyen).
Ha tehát nagy számban jelennének meg az e-könyvek, az eleve visszaszorítaná ezt a tevékenységet, illetve jobban átterelné amúgy nem hozzáférhető címek irányába.

@midnight coder:
"túl van értékelve a kiadói munka"
"nincs jól tördelve, esetleg hibás egy-két ponton"

Gondold át újra. :) Az már a kiadó által előállított eredmény, amire te utalsz. Az, hogy van néhány tördelési baki, helyesírási hiba, az a kiadói munka közben véletlenül benne maradt. Feltételezem, hogy nem láttál még szerzői kéziratot, netán a fordítótól kapott nyers szöveget. De a postban szerepel egy szerzői kiadás, meg lehet nézni. Vagy más szerzői kiadásokat, ahol nincsen sem szerkesztés, sem korrektúra, és a szerző maga tördelte, vagy készített e-könyvet belőle.

Nem véletlen, hogy sok könyvben mond köszönetet a szerző a szerkesztőnek vagy a kiadónak a műve gondozásáért.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.05.14. 09:09:21

"Ha pedig valamit hivatalosan kiadnak e-könyvben, azt nem valószínű, hogy nekiállnak még egyszer elkészíteni (ha tudnak róla egyáltalán, hogy van ilyen)."

Ebben nem vagyok biztos. :(

Működik a "gyártócső": könyvesbolt/könyvtár-scan-babrálás-oldal/ftp/torrent. Aki erre ráélt, az nem fog nézelődni.

ekat 2013.05.14. 09:14:45

Hát én meg azt gondolom, hogy mindenki, aki tud nyelvet, és a minőségre is van igénye, úgy van vele, mint én: nem mutogat senkire, hanem idegen nyelven olvas. Én pl. ma reggel a metrón a világon ma először megjelent Dan Brown-t olvastam a Paperwhite-on. :-) Ezzel nem Dan Brown-t dícsérem, hanem az Amazon gyorsaságát.

jahaha 2013.05.14. 10:45:47

en pedig remelem az amazon jon, es beszantja a beszaradt, megkovesedett magyar konyvpiacot. vagy inkabb konyvkiadoi piacot. minden eselye megvan erre, a konyvkiadok egyelore mint a dinoszauroszok, nem veszik komolyan az ekonyvpiacot, vagy a hasznukat feltve nem vesznek tudomast rola, de valoszinu ugy jarnak majd 10 even belul mint a zenekiadok...
amig nincs igazi kinalat, addig nem is lesz meg a vasarloi oldalon a kritikus tomeg. Hihetetlen rovidlatasra vall a kiadok reszerol, hogy azt a par ezer forintos koltseget ami egy ekonyv keszitesehez kell megsporoljak. Az it infrastruktura pedig mar adott, ugyis van mindnek webaruhaza.
Es csak magukkal tolnak ki, papirkonyvet elvbol nem veszek tobbet ( tobb mint 2000 konyvem van, es imadtam a konyveket regen, de mar idegesit, hogy sok helyet foglal, porosodik, koltozes remalom, es az egesz elferne egy tablan vagy kindlen ).
Szoval inkabb varok par honapot es letoltom a kozben scannelt majd ebookositott anyagot. Amit siman megvennek a kiadas napjan, ha ekonyvkent kaphato lenne. Es remelem az amazontol meg is tudom majd venni.
De a magyar kiadok meg varnak, mert nem veszik meg 10000 peldanyban a kiserleti jelleggel kiadott ekonyveiket...

windex 2013.05.14. 11:49:10

azt hiszem, a szemléletmóddal van a legnagyobb probléma. a mostani leginkább olyannak tűnik, amelyik azt mondja: csinálgatnám, de veszítsek rajta minél kevesebbet. hát így nem lesz belőle semmi :-) nagy piac várja az aktív résztvevőket, de ezt előbb emg kell dolgozni. búzát is csak úgy lehet aratni - pláne nagyban - ha előtte sokat dolgozik az ember. ugart tör fel, szánt, kellősít, javítja a talajminőséget, boronál, vet, öntöz, aztán, ha az égiek is úgy akarják, arat. itt ugyanez van hátra. színre kell lépni, szájba rágni, masszívan tájékoztatni és reklámozni már magát a technológiát - a számítógéppel is így volt, nemde? 15 éve alig volt otthoni gép, ma meg... - sok magot - könyvet - kell vetni, elég sokat, hogy a tájékoztatás és a jelenlét hatására sokkal többen akarjanak e-könyvet, mint ahányan letöltve szereznék meg, a könyveket is - egyesével - reklámozni kell, addig, amíg az emberek számára megszokás, rutin nem lesz az e-könyv és annak olvasása. mert amire rászoktatják a fogyasztókat, azt fogyasztja, vagyis nem az emberek "ellenállása" a probléma. hanem hogy nincs minek ellenállni. persze, tudom, ez hatalmas befektetést jelent. de ha metróközlekedést akarok, hogy sokan utazzanak és fizessenek, az nem hatalmas befektetés? mindenestre így - csinálgatnám - nem lesz ebből kutyagumi sem. ha majd egyszercsak valaki nagyon elszánja és összeszedi magát és a rengeteg pénzét, és lépni fog, előbb óriási befektetést eszközöl, aztán, mikor eljön az ideje, majd szépen fog kaszálni :-) addig lehet egerészni...

Aadaam 2013.05.14. 13:00:28

@Polemius: Az a baj, te egyetlen emberes modellben gondolkozol. Ez hülyeség.

Abban viszont - ne haragudj - jellegzetes tünet, hogyha valamiért nem működhetne, az az állítólag a magyar kulturában jellegzetes - céh-szerű, önálló gondolkodás.

Manufaktúrában kéne gondolkodni.

Egy e-könyv kiadó cégnek kevésbé van pénze erre, de a közösség a "sok kicsi sokra megy" elvén sokkal jobban működhet. Ugyanúgy 100 óra mondjuk egy könyvet megcsinálni jól ha fizetik, ha nem, de nem mindegy, hogy ezt 2 alkalmazott csinálja, akinek bért kell adni, vagy 20 önkéntes, akinek nem.

- Legyen egy e-könyv szkennelő, aki csak szkennel. Felrakja, kész.
- Legyen egy OCR-es, aki ezeket a PDF-eket beviszi. Néha lehet ez a két személy ugyanaz.
- Legyen egy korrektor, aki az OCR kimenetét lekorrektúrázza
- Legyen egy formázókorrektor, aki az ilyen félkövér-dőlt dolgokat elintézi (lehet a korrektor is ez)
- Legyen valaki, aki az egészet manifesteli meg epub-mobi formátumokba rakja.

Ez egy cső. Ehhez kell 3-5 példány a könyvből, de lehet csak egy. Önmagában egyik feladat se túlzottan időigényes, és mindegyik részekre osztható.

Valaki minden pénteken két órát korrektúrázza a többiek OCR-jét. Valaki heti 1 könyvet beszkennel. Egy könyvet akár 10-en korrektúrázhatnak fejezetenként elosztva. A "buildmaster" csak olyan könyvet fogad be, ami már végigért a korrektúrázási folyamaton.

Majd lehet valami értékelést adni egymás munkáiról, ki milyen jó scanner, milyen jó korrektor, stb... Mindenki büszkeségből, a közösségért, a könyvekért teszi. Nem az a célja, hogy etesse a családot, azt megoldja máshogy, hanem hogy minél jobban legyen korrektúrázva a szöveg. Vagy minél jobb legyen a build.

A nicknevek felsorakoznak a szerzők mellé. Írta Vayan Fable, szkennelte Bela1973; OCR: janibohoc; korrektor: mistygirl88, sircydonia, DrHyde; e-book build: PascalHero.

A könyvek népszerűségéből (letöltések, csillagozások) az adott könyvet létrehozó csapat részesül. Valahogy ellensúlyozni kéne, hogy a ritka könyvek szkennelői ne kerüljenek hátrányba a Fejős Éva szkennerekkel szemben.

Szerintem ez egy működőképes model, persze nem kell elbonyolítani, és az is lehet, hamar kihalna. De ez csak egy ötlet - az olvasó célja az, hogy tartalom legyen a gépére, és ezt biztosítja.

Ad Astra 2013.05.14. 13:03:52

@jahaha: Ezzel az érveléssel csak az a baj, hogy az Amazon nem fog senki helyett szerkeszteni, korrektúrázni. Az Amazonon megvásárolható tartalmat valakinek ugyanúgy biztosítania kell. Pusztán az Amazon belépésétől nem lesz itt kínálati Kánaán.

Hungarian e-books 2013.05.14. 13:04:26

Hát, végigolvastam a cikket, meg a kapcsolódó írásokat is, de a problémák redundáns ismételgetésén túl nem sok érdemi ötletet láttam megcsillantani.
Mi lenne ha....
...azt a ménküsok pénzt, amit bele kell ölni az indulásba, nem pár ezer nyomott áru e-könyv megjelenésére használnák fel, hanem mondjuk csak pár tucat tényleg igényes bemutatkozó kötetre - ingyenesen?
...az ekönyvegylet negyedik pontja: "fellép annak érdekében, hogy az e-könyvek kiadása dinamikusan fejlődjék, továbbá foglalkozik az e-könyvek könyvtári terjesztésének szerepével;" manifesztálódna abban, hogy komoly ajánló listát épít a könyvtárak számára a megvásárlásra ajánlott e-kiadványokból, és ezekhez pályázati lehetőségeket lobbizik?
...valami kisebb felajánlásokból az a pár e-könyv kiadó díjat alapítana, amivel időközönként elismerhetik egymás érdemeit, és kitüntethetik a legjobbat, legszebbet, legkelendőbbet...
Ha nem csinálunk nagyon hamar hungarikumot a magyar e-könyvekből egy működős, összehangolt véd- és dacszövetség szárnyai alatt, nem beszántani fogja az Amazon, hanem legyalulni a magyar e-könyv piacot. Lesz majd magyar könyv, csak épp 380-400 forintokért, és nem hogy papír- és e-könyv párhuzamos kiadásával, de rögtön hat másik nyelven is megjelentetve, és nem a Pistike első zsengéjéhez fognak szerződést ajánlani, hanem azoknak, akik ma pontosan a fentebb ismételgetett problémák miatt nem "méltóztatnak" beszállni az e-könyves kísérletezgetésekbe. Nekik az Amazon majd tud olyan ajánlatot tenni, amitől máris érdekessé válik, hogy a műveik 400 forintért legyenek letölthetők e-könyvben.
A mai magyar próbálkozók ez ellen vagy közös jogi lobbizással tehetnek - ha még nem késett el véglegesen -, vagy a minőség terén kell oly' magasan túlszárnyalniuk az Amazont, hogy ne legyen kérdéses a jövőben, miért jobb magyar kiadót választani.
Ehhez azonban sürgősen el kellene hajigálni az egót, és egy olyan szintű szövetségre lépni, amit magyar ember eddig csak filmeken láthatott.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2013.05.14. 13:30:04

@Hungarian e-books:
Vitaindító volt, nem az első a témában.
1. Csak a népszerűsítést szolgálná, hosszú távon árletörő hatása lenne, az emberek ugyanis nem szeretik azt, ha valami ingyen van.
2. Okos, csinálni kellene.
3. Van ilyen, a blogpizza. :-D

A többivel egyébként nagy vonalakban egyetértek, cseppet sem elvetendő ideák.

tetsuo_ · http://www.ekonyv.hu/ 2013.05.14. 14:19:50

@Dworkyll: Sajnos egyet kell értsek, azt nem mondtam, hogy ez működik is. Ezt mindig elmondom a kiadóknak is, de nincs feltétlenül hatása.
Tapasztalatunk szerint az működik, ha széles kínálattal áll elő egy kiadó, amit folyamatosan bővít, lehetőleg a papírváltozattal egyidejűleg megjelenő ekönyvekkel. Nem véletlen, hogy pl. a Kossuth az egyik vezető kiadó forgalom tekintetében is.
Premier bestseller címekre pedig még mindig ki vannak éhezve az emberek.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2013.05.14. 14:38:17

@Aadaam:
Elvben igen. De tedd fel magadnak a kérdést, elvégeznél egy munkát ingyen, amiért másvalaki pénzt kér vagy kap? Hozzátennél-e a saját szabadidődből nem ritkán napi 8-10-12 órát (rendszeresen), hogy -- ismét ingyen -- hozzáadj valamit egy rendszerhez, amelyhez mások anyagi érdekei fűződnek (ha más nem, csak a szerzőé).

RolRol · http://blog.bookandwalk.hu 2013.05.14. 15:04:09

Nagyon reális a helyzetértékelés. Főleg a posztokhoz annyit, hogy az emberek "képzése" az e-könyvvel kapcsolatban jóval fontosabb, mint az ÁFA kérdése. Egy sokkoló adat: 2005 és 2012 között kb 100.000 cím jelent meg Magyarországon. Ehhez képest jó, ha 3% az e-könyvként elérhető címek aránya. Már elis jutottunk a 22-es csapdához: Kiadók nem lelkesek, ameddig nincs sok ügyfél. Az ügyfelek nem lelkesek, ameddig nincs sok tartalom.

jahaha 2013.05.14. 15:51:45

@Ad Astra: @Ad Astra: persze nem vegeztem kozvelemenykutatast, de sztem a mostani szerzok nagy szazaleka inkabb az egyeni kiadast valasztana a terjesztoi maffia miatt. Az amazon belepesevel uj, fuggetlen terjeszto kerul a piacra, aki par 10-100 ezer forint beruhazasaval (tordeles/formazas) nemzetkozi elerhetoseget kinal. De akar uj kiadok is letrejohetnek, akik lecsapnak szerzok (akar kulfoldiek ) leendo bestsellereire, es gyors forditast elektronikus es igeny szerinti nyomtatott kiadast kinalhatnak amazon terjeszteseben.
en ilyesmiben bizom...

Polemius 2013.05.14. 18:09:52

@jahaha:
Tegyük fel, hogy valaki maga kívánná kiadni Amazonon a művét. Valóban, ehhez rá kell szánnia legalább némi pénzt (magát az e-könyv előállítást valószínűleg megússza 10-50e Ft közt).
Tehát ott van egy újdonsült szerző, korrektúrázatlan, lektorálatlan, szerkesztetlen, magyar nyelvű könyvével az Amazon e-könyv részlegében. Felmerül a kérdés, mennyit kérjen érte? Úgy, hogy az Amazon az itt értékesített könyvekre még rátesz kis felárat is. És tudjuk, hogy az összeg 70%-át az Amazon fogja megtartani. A maradékot kapja a szerző, akinek persze ebből még adózni kell meg mindenféle közterheket kifizetnie.
Vajon hány könyvet kell eladnia ennek a szerzőnek az Amazonon, hogy legalább az e-könyvesítés ára megtérüljön?
És - ez itt a fő bökkenő - hogyan fog eljutni az egyszeri olvasó a szerző könyvéhez, és mi fogja arra késztetni, hogy megvegye?

Az új kiadókkal kapcsolatban: nagyszerű, hogy lecsapnak a külföldi szerzők bestsellereire, gyorsan lefordíttatják, majd az Amazonon keresztül eladják. De miért tennék ezt, amikor ezzel rosszabbul járnak, mintha a hazai terjesztőrendszeren keresztül tennék mindezt? Hiszen az Amazon is zsebreteszi a 70%-ot, ráadásul itt még nem bejáratott terjesztési csatorna.
(Ráadásul az e-könyv esetében ki is zárná a nem-kindle tulajdonosokat.)

Tehát valószínűleg ez az új kiadó ugyanazt csinálná, mint a jenlegiek. Annyiban különbözne, hogy már eleve e-jogokkal vásárolná meg a könyveket, és viszonylag kis plusz költséggel elkészíthetné az e-könyveket is.

jegyzetelő 2013.05.14. 18:52:00

@Professzore: Én egyetértek Aadaam-mal.
Te azt kérdezed, hogy mi lesz a pénzzel? Ezt Aadaam már fent megválaszolta és egyetértek vele, hogy a büszkeség legalább olyan jó motiváló eszköz.
Nem túlzás azt mondani, hogy a legtöbb profi hobbi e-könyv konvertáló itt, ezen a blogon szerezte meg az alapvető (és haladó) tudást. Mégsem árasztjuk magunkból az e-könyveket a letöltőoldalakra. Elég csak körülnézni azokon a helyeken és könnyen észrevehető.
Ennél azért büszkébbek vagyunk arra, amit csinálunk és tiszteljük, becsüljük a kiadót is. Nem hiszem, hogy én vagyok az egyetlen, aki az otthoni konvertálás mellett a lehetőségeihez mérten annyi könyvet megvesz, amennyit csak tud.
Ebből kiindulva szerintem reális esély van rá, hogy egy-egy kiadónál összetalálkozzon annyi ember, amennyi már képes ha nem is gyors, de a 0-nál nagyobb sebességgel e-könyvet készíteni. Ergo a kiadó 0 Ft, vagy maximum 2-3 könyv árából hozzájuthatna az elektronikus verzióhoz, ha elintézi, hogy meglegyen a joga az e-terjesztéshez is. (persze tudom, hogy nem könnyű, de ennyi erőfeszítés elvárható tőlük)

jahaha 2013.05.14. 19:07:17

@Polemius: Az amazon 35%-ot ad (de lehet hogy 70-et fog, mint a tobbi europai orszagnal), a hazai kiadok kb 10-et a szerzonek (a 15 mar kiveteles, es gyakori a 10 alatti ahogy hallottam) - igaz az amazon epublishingjet allitom szembe a hagyomanyos magyar kiadassal, mert magyar ebook kiadas nincs. Mindkettobol adozni kell. Reklamot eleve csak a legismertebb szerzok kapnak, es magambol kiindulva nem fizetett reklam alapjan vettem a konyveket sosem.
Uj kiadonak amazon nelkul nincs meg az infrastrukturaja a netes terjeszteshez, a papiralapuhoz meg mar fel van osztva a piac, gondolom ezert nem nagyon nyomulnak.

Polemius 2013.05.14. 19:18:30

@jahaha: Utoljára, amikor néztem, 30/70% volt. És csak az amerikai forgalmazású, saját kiadású könyvek esetében adtak 70%-ot a szerzőnek.

Egyébként mi értelme van a körtét az almával összehasonlítani?
Az Amazon 30 (35) százalékát a 10-15 százalékkal?
Egy kiadónál nem csak az e-könyv konverzióra megy az erőforrás.
Voltaképp mit szeretnél mivel összevetni? :)

Mert a végén meg fordításról, kiadókról beszélsz. Márpedig egy külföldi könyvet megvenni (jogdíjak), lefordíttatni, papír kiadás nélkül csak veszteséget termel jelenleg.

jahaha 2013.05.14. 21:21:30

@Polemius: Europara is 70% van, talan Mo-on is annyi lesz.
Nincs magyar ebook publikalas, van papirkonyv es 10% royalty azoknak akikkel szobaall egy kiado. Ezzel szemben lesz az amazon, ami 30(70)% royaltyt ad, es minimalis befektetessel terjesztheted az ekonyvedet naluk. Ebbol en azt vezetem le, hogy elobb-utobb sokan fognak az amazonon sajat ekonyvkiadasba fogni itthon is.
Jogdij, forditas mind papir mind elektronikus konyv eseten kell, sot a forditas ugyanaz. A nagyok a papir mellett kellene hogy az elektronikus terjesztessel is torodjenek.
A kicsik, az ujak lehet, hogy kezdetben nem is a nagy, draga ujdonsagokra allnanak ra, hanem pl. jogdij nelkuli, vagy alacsony jogdijas regebbi konyvek igenyes ekiadasara, sorozatokra, stb - amik jelenleg idegeny nyelven elerhetoek, itthon pedig antikvarium, vagy sehogy.
Igen, most meg veszteseget termelhet, mert nincs valasztek, es ezert az atlagnak nem opcio az ebook. De pont az elobb irtak miatt, szerintem az amazonnal megjohet a boom, elobb a valasztekban, aztan az ebookot olvasok szamaban.
Sot, az amazonnal a relative olcso e-reader elerheto lesz.
Talan tulsagosan is drukkolok az amazonnak, de az az igazsag, evek ota frusztral a hazai kiadok impotenssege?/kiskiralysaga?.

Polemius 2013.05.14. 21:44:49

Mintha továbbra is az almát a körtével hasonlítgatnád...
Az Amazon terjesztési gépezetét egy kiadó tevékenységével.
Az Amazon ezért a pénzért csakis az e-könyv terjesztését adja.
A másik esetben pedig, amiről beszélsz, ott van a kiadó többi munkája, a szerkesztéstől a print vagy e-könyv legyártásáig a teljes folyamat.
Szerinted hány, saját magát kiadó szerző fogja rászánni az időt és energiát, hogy megszervezze magának akár csak a lektorálást, korrektúrázást? Jó, ha az e-könyv gyártást összehozza valahogy.

Azt sem értem továbbra sem, hogy egy új kiadó miért tenné azt, hogy megvásárol (jó, tegyük fel talál ingyen idegen nyelvű könyvet - kérdés milyen minőség lesz) egy könyvet, lefordítja (ez biztosan pénzbe kerül neki), szerkeszti, lektorálja, korrektúrázza, e-könyvet gyártat belőle és felteszi az Amazonra, 30-35%-ért (nem találom, hol van az EU jutalék, de USÁban is csak a direkt szerzőknek fizetett jutalék 70%, kiadóknak nem).
Pláne, ha ingyen teszi fel. Kifizetett egy csomó pénzt, a semmiért? Vagy minimális bevételért?

Nem értem miért nem azt csinálná, hogy kiadja papíron, mellette e-könyvben?
És miért az Amazonnal terjesztetné, amikor egy részét közvetlenül is eladhatja, más részére meg vannak helyi csatornák, amik jutaléka ugyan szintén magas, de a vevők ott keresik a könyveket?

De lehet, hogy csak én nem értek hozzá. Esetleg kérdezz meg egy friss kiadót is, akik nemrég vágtak bele, és lelkesek e-könyv irányban. Például pár hozzászólással fentebb az Ad Astrát. :)

Sokan várnak csodát az Amazontól, de a valóság az, hogy az csak egy terjesztő. A vásárlóknak nem 100 éve lejárt jogú könyvek kellenek. Nem is az ismeretlen, elsőkönyves szerzők. Ahogyan már többször elhangzott, kevés a neves, népszerű, új cím. Attól fog változni valami, ha kielégítik a keresletet. Megfelelő választékkal, ami nem pusztán mennyiséget jelent.
A már megjelent művek jogai pedig a kiadóknál vannak. És az újakat is a kiadók fogják megvenni, lefordíttatni. Nem az Amazon.

Persze te is megteheted, hogy a saját pénzeden veszel jogokat, lefordíttatod, rendbe teszed a szöveget, és kiadod. Akár az Amazonon, e-könyvként.
És akkor te is kiadó leszel. :)

jahaha 2013.05.15. 00:11:48

@Polemius: Te ugye erintett vagy a konyvbizniszben?
Csak mert annyira maskepp latjuk a dolgokat.

Az amazontol/ban en a feudalis konyvpiac felrazasat, keresleti piacot remelem, sok szerzo a mostani "90%-ot lenyul a kiado+terjeszto" rendszer alternativajat, potencialis kiadok pedig partnert, ami piacot teremthet nekik a trosztosodott magyar terjesztes mellett.
Es a vevok miert az amazon valaszthatjak majd a helyi csatornak helyett? Mert pl. nevetsegesnek tartjak, hogy mondjuk 20 kiado weboldalat kell vegignezniuk, ha az ekonyveikre kivancsiak. (magambol indulok ki)

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.05.15. 04:50:38

@jahaha:

"Az amazon 35%-ot ad (de lehet hogy 70-et fog, mint a tobbi europai orszagnal), a hazai kiadok kb 10-et a szerzonek (a 15 mar kiveteles, es gyakori a 10 alatti ahogy hallottam) - igaz az amazon epublishingjet allitom szembe a hagyomanyos magyar kiadassal, mert magyar ebook kiadas nincs."

Számoljunk nagyon leegyszerűsítve.
Egy könyvért a kiadó adjon mondjuk háromszázezer forintot, a megjelenés után kb. egy hónappal.

Ugyanez az amazon modellben ugye úgy néz ki, hogy ha elad egy blogpizzányi könyvet (száz példányt) mondjuk ezer forintért, akkor ezért kap harminc-harmincötezret. És ő állta az előállítás költségét is.

Nem értem, hogy ha valaki pénzt is akar látni a művéből, miért választaná az Amazont (vagy bármi mást, ami csak annyit csinál, hogy kinyomja a könyvet a boltba).

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.05.15. 05:08:37

@jahaha:
"Es a vevok miert az amazon valaszthatjak majd a helyi csatornak helyett? Mert pl. nevetsegesnek tartjak, hogy mondjuk 20 kiado weboldalat kell vegignezniuk, ha az ekonyveikre kivancsiak. (magambol indulok ki) "

Nagyjából ugyanez történik, ha mondjuk az ekonyv.hu-n keresel...

Polemius 2013.05.15. 07:51:03

@jahaha: Igen, de ez rövidesen egyértelmű lesz. :)

Valószínűleg azért is látjuk másként többen itt a helyzetet, mert belülről is van rálátásunk, nem csupán vásárlóként.

Az első mondatodra továbbra is azt tudom csak mondani, hogy két különböző dolgot vetsz össze. Az Amazont csak a nagykerrel hasonlítsd össze. Mert az Amazon nem kiadó.

A másik, hogy valóban jó lenne, ha minden e-könyvet egy helyen megtalálnánk. Részben van is erre törekvés, lásd Ekonyv.hu/Bookline.* Viszont papír kiadásban sem igaz, hogy mindent egy helyen megtalálnál. Van, amit csak az egyik, vagy a másik hálózatban forgalmaznak. Igaz ez a webshopokban és a "kőboltokban" is.

A másik oldalról az Amazon ill. az angolszász piac pont nem jó példa. Ha figyelmesen megvizsgálod, akkor ugyanis az a helyzet, hogy még jobban jellemző, hogy valami kizárólag az egyiknél fellelhető. Ráadásul ezt súlyosbítja, hogy eszközhöz/formátumhoz van kötve a vásárló a DRM miatt. Az Amazontól nem tudod ePubban megvenni a könyvet.

Ebből a szempontból viszont (szerintem) pozitív eredményt hozott a sajátságos magyar e-könyv piac. Egyre inkább abba az irányba tartunk, hogy kemény DRM nélküli könyvek jelennek meg. És nem csak egy formátumban. Látható a törekvés, hogy epub ÉS mobi formátumban is elérhetőek legyenek a címek.

*Ezzel kapcsolatban viszont egyelőre pesszimista vagyok: szerintem egy ideig nem lesz olyan kényelmes dolgunk, hogy bármit egy helyen megtaláljunk. Ennek persze lehet pozitív mellékhatása is, az árakban.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2013.05.15. 09:19:28

@jegyzetelő:
Én nagyon-nagyon rég óta vagyok a versenyszférában és az feketén-fehéren kiderült, hogy az ingyenmunka nagyon ritkán hozza be azt, amit elvárnak tőle, mindkét oldalon. Az ifjonti vagy a sima elhivatott lelkesedés a az ipari termelés (mert erről van szó) szintjén meglepő gyorsasággal amortizálódik, sokkal gyorsabban, mint azt sokan feltételeznék.
Persze maga az alapelv nem lenne elvetendő, sőt, az egyre növekvő gyártási, konvertálási igényre remek válasz lenne egy ilyen kezdeményezés (a profi kiadói csövek lefektetéséig). Másfelől pedig tudok olyan könyvet mutatni, aminek az átalakítása szerkeszthető forrásból (Indesign tördelt) 2 hétig tartott, napi 4-5 órában. És ez csak egy könyv. Ezt ingyen? Háááát...

Polemius 2013.05.15. 09:23:38

@Professzore:
"szerkeszthető forrásból (Indesign tördelt) 2 hétig tartott, napi 4-5 órában"

Jó ég! Megtudható, mi volt az? :-o

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2013.05.15. 10:07:32

@Polemius:
Bocs, nem indd, hanem Ventura volt a forrás (keverem). Számszakilag kb. 750 oldal oldal B/4, 1700 lábjegyzet, megszámlálhatatlan cím és kb. 150 illusztráció. A nehézségét az adta, hogy két fejezet csak részben volt kimenthető, ezeket PDF-ből kellett helyrerázni.

Polemius 2013.05.15. 11:37:20

@Professzore: Igen, ez megmagyarázza. :)

tetsuo_ · http://www.ekonyv.hu/ 2013.05.15. 15:02:41

@Dworkyll: Időközben elindultunk a Partvonal Kiadóval, na ők pl. ilyen egy könyvvel tesztelősek, pedig elég erős a portfóliójuk:
www.ekonyv.hu/hu/konyv-reszletei/az-argo-akcio?eid=2744

jahaha 2013.05.15. 15:42:36

@Komavary: 300e forint a 10%-bol kiindulva es mondjuk 3e forintos konyvekkel szamolva nem 100 eladott peldanyt jelent, hanem min. 1000-t a boltban. Es ha nem megy el az az 1000, akkor a kovetkezo konyved kiadasa eleg rossz eselyekkel valosulhat majd meg.
Amazonon eleg 1000 ft-ert eladni <1000 konyvet (vagy <500-at, ha 70% a royalty ). Es nem szedik be a polcrol 2 honap utan. Es a kovetkezo muvedet is ugyanolyan feltetelekkel fogod tudni kiadni, nem az elozo sikerenek fuggvenyeben. ( Es ezek a feltetelek min. 2x akkora jutalekot jelentenek mint egy sztar iro jutaleka egy hazai kiadonal ).
Nem tudom, hogy megy egy iroval a szerzodeskotes, de ha elegge kell a kiadonak, biztos el tudja erni, hogy az ekonyvkiadas jogai nala maradjanak, ha a kiado nem hajlando kiadni csak papiron. Vagyis neves szerzoknek is új piacot teremthet az amazon, vagy a jelenlete akciora foghatja az ekonyvet eddig mellozo kiadokat.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.05.15. 16:37:34

@jahaha: Neked tök mindegy, hogy hány példányt kell eladnia a kiadónak, hogy a pénzénél legyen.

"Amazonon eleg 1000 ft-ert eladni "

A magyar ekönyvpiacon csúcsteljesítmény lenne az ezres példányszám. És itt ugye csak párezer könyv között rejtőzködik az ekönyved, az amazonnál több tízezer könyv között kellene véletlenül rábukkannod.

jahaha 2013.05.15. 17:14:53

@Polemius: igen, az amazon terjeszto, ami ebook eseten borzasztoan megkonnyiti a kiadast.
Az azw rossz dolog, de vele jar a meg mindig az egyik legjobb e-papiros, legolcsobb e-olvaso, a kolcsonzes, a konverter szolgaltatas, a pc, tabla, mobiltelo alkalmazas, konyv automatikus transzfere az olvasora, aruhaz elerese az olvasorol, es a tartalom, rogyasig.
A drm mentesseg, illetve a tobb formatum jo dolgok, de nekem az elobb irt elonyok fontosabbak.
Persze, nem vagyok a magam ellensege, a jo hazai megoldasoknak is tudok orulni, ha lesznek.

jahaha 2013.05.15. 17:54:04

@Komavary: "Neked tök mindegy, hogy hány példányt kell eladnia a kiadónak, hogy a pénzénél legyen."
elso alkalommal mindegy, masodiknal mar fugg az elsotol.

"A magyar ekönyvpiacon csúcsteljesítmény lenne az ezres példányszám."
Mert jelenleg nincs igazi magyar ekonyvpiac, 1 cimert az ember nem fog venni egy 15-30 ezer forintos olvasot. Reszben errol szol ez a topic.
De ha vki elolvas heti 1 konyvet, es rajon hogy a fotelbol vasarolhat, azonnal olvashatja, es azt amit szeretne...
Csak kulfoldrol osszejohetne par 100 vasarlo.

"ugye csak párezer könyv között rejtőzködik az ekönyved, az amazonnál több tízezer könyv között "
Az amazonnal is komoly ertekelesi rendszer van, a CRM rendszeruk is par evvel tapasztaltabb, es mindegy hogy 500 vagy 50000 cim van, mar az 500-at sem nezem at. Es beleolvashatsz a konyvbe is.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.05.15. 18:01:35

@jahaha:
"elso alkalommal mindegy, masodiknal mar fugg az elsotol."

De akkor megint csak ugyanott vagyunk: ha elmegy ezer könyved könyvesboltban _és_ e-ben, akkor a kiadó várja a következő regényedet. Ha nem, van háromszázezer forintod.

Ha elmegy ezer példány magánkiadású ekönyvben, akkor ugyanott vagy, csak te csináltál mindent, ami az értékesítést illeti. Ha nem, akkor örülsz, ha nullán vagy.

Heti egy könyvet olvasok, fotelből, külföldről - eddig nem nagyon futottam bele olyan szerző kiadású ekönyvbe, amiért rohantam volna a boltba. Pláne, mivel a magyar boltok tele vannak jobbnál jobb könyvekkel, és akkor még az idegennyelvűekről nem is bezséltem. (De tényleg.)

Azt észrevetted, hogy tolja egyre hátrébb az amazon a magánkiadásokat?

jahaha 2013.05.15. 21:24:42

@Komavary:"ha elmegy ezer könyved könyvesboltban _és_ e-ben, akkor a kiadó várja a következő regényedet"
Es egyszer nem megy el, es kiestel a pixisbol. Lehetnek jobban, rosszabbul meno konyvei a szerzonek. Egy rosszal indit, es soha nem all vele tobbet szoba a kiado.

"magyar boltok tele vannak jobbnál jobb könyvekkel"
ez izles kerdese, ezzel nem is vitazom, es ha ezek a konyvek ebookkent is ott lennenek, akkor nem is irtam volna a topicba.

"Azt észrevetted, hogy tolja egyre hátrébb az amazon a magánkiadásokat?"
Ezt hol olvastad? En pont az ellenkezojet latom. Amazon press release: "15 of the top 100 best-selling Kindle books of 2012 at Amazon.co.uk are KDP titles published by independent authors" - talalomra vettem ezt a hirt
a NY Times bestseller listajan mindig van nehany self published konyv(ettol meg lehet rossz persze)
az amazon 1000-el nyomja a createspace-t (ami a papir magankiadoja)
stb...

Te elegedett vagy a jelenlegi helyzettel, nem hianyoznak a korabban leirt kindle-vel egyutt jaro szolgaltatasok, evi 50-100 konyvedet megveszed szivesen papirkiadasban is, nem zavar, ha egy udulesre kilonyi konyvet cipelsz magaddal, ha a konyvespolcokon a sorrendbe rakott konyveid mint az okorhugyozas, ugy neznek ki (tudom ez piti, de engem ez is zavar), stb.

En mas vagyok. Mar csak az ekonyvben hiszek.

jahaha 2013.05.15. 21:38:33

@Komavary: most megneztem az eheti NYT bestseller listat, a COMBINED PRINT & E-BOOK FICTION top 15-ben 3 self published konyv van. Persze, romantikus giccs mind 3, de most nem konyvkritikarol van szo.

jegyzetelő 2013.05.15. 22:07:01

@Professzore: A puding próbája az evés, ahogy mondani szokták. Remélem egyszer majd adódik lehetőség annak eldöntésére, hogy mennyire működőképes a rendszer :)

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.05.16. 04:52:45

@jahaha:
"Es egyszer nem megy el, es kiestel a pixisbol."

Van háromszázezer forintod, és a második regényedet még mindig kiadhatod te is. Ellenben ha az első ekönyv nem megy tisztességesen...

"ez izles kerdese, ezzel nem is vitazom, es ha ezek a konyvek ebookkent is ott lennenek, akkor nem is irtam volna a topicba."

Ekönyvekről beszéltem. Mindig ki lehet találni, hogy pont mi nincs meg (engem pl. nagyon zavar, hogy a libris ekönyvek hiányzonak, vagy hogy az agave tesz az ekönyvolvasókra), viszont nehéz olyan zsánert, stílust találni, ahol ne válogathatnánk már az ekönyvekből.

"Ezt hol olvastad? En pont az ellenkezojet latom."
Úgy játszanak az árakkal, részletekkel, ahogy nekik tetszik. Nincs semmi garancia, hogy a szerződések holnap is ugyanígy élnek.

Pl. www.telegraph.co.uk/finance/newsbysector/retailandconsumer/9920920/Self-published-authors-hit-by-Amazon-online-royalties-cut.html

És akkor még nem is beszéltünk arról hogy azzal, hogy az amazonon árulod a könyveket, rögtön többfelé szabdalod a "piacodat" - mert az amerikai, német, angol , magyar amazonos eladások nem adódnak össze.

"En mas vagyok. Mar csak az ekonyvben hiszek. "
Jó. Akkor hagyj fel a távkiértékeléssel, mert az nem megy. (A könyvvásárlásaim nagyjából öt százaléka lehet papír). Látogass meg egy magyar ekönyvesboltot. És vásárolj.

Az amerikai könyves piacon most érte el a húsz százalékot az ekönyv. (Tizenöt könyvből három az pont ennyi. :p ). Magyarországon pár százalék körül mozog, print nélkül nem él meg, a nyomtatott könyveknél pedig minimális eséllyel kerülnek be a magánkiadások a terjesztőkhöz.

Nálad az utolsó tíz vett könyvből hány volt magánkiadás?
(Most néztem, nálam egy a tízből)

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.05.16. 05:17:39

(Egyébként Roger Smithtől volt a Dust Devils、épp egy dolláros volt, és az előző (ingyenes) kisregénye nagyon tetszett.)

jahaha 2013.05.16. 11:04:35

@Komavary: Hat, nem egy hajoban evezunk, bar szerintem ugyanarra :).

Ha az elso konyved nem megy el, attol meg lehetsz zsenialis iro.

Neked eleg a hazai 2500-as ebook valasztek, nekem nagyon nem. (es ugye az sem 2500, mert bizonyos kategoriakbol sosem, vagy max evente 1x vasarolok/nek )

Amit belinkeltel egyaltalan nem arrol szol, mint amihez ervkent hozod. (amirol szol: a $10-nal dragabb konyvekre csak 35% royaltyt adnak. Az ellenzok szerint ez az ekonyvek olcson tartasa miatt van, hogy a kindle meg vonzobb legyen a novekvo online piacon. - Ez leginkabb a nonfiction kategoriat sujtja. )

"COMBINED PRINT & E-BOOK FICTION"
A tizenot konyvbol nem 3 ekonyv, hanem 3 magankiadas, de nem is ertem ezzel mit igazolsz/cafolsz. Es mindet megveheted kindlere is. Az ottani kiadok mar nem engedhetik meg maguknak, hogy nem adjak ki az ebookot is.

"Magyarországon pár százalék körül mozog, print nélkül nem él meg, a nyomtatott könyveknél pedig minimális eséllyel kerülnek be a magánkiadások a terjesztőkhöz."
Pedig a polcon elferne, csak a magankiadonak nem eri meg 60% polcpenzt fizetni, vagy a bolt nagykerje tilja a beszerzest mashonnan.
Ez igy pont az amazonos terjesztes melletti erv.

Es az is, hogy itthon amit keresek az mar nincs a polcon, lehet nem is lesz tobbet, ha ekonyvben veletlenul meg van, akkor az pdf(lol) vagy epub (ami pont megy a kiado altal 50 ezerert(lol megint) forgalmazott olvasohoz) - annak ellenere mondom ezt, hogy vettem mar magyar ekonyvet.

Igazsag szerint eddig sosem neztem kifejezetten ki/mi a kiadoja annak amit veszek.
Szerzore, cimre, kritikara, ajanlasra megyek.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.05.16. 11:17:45

@jahaha:
"A tizenot konyvbol nem 3 ekonyv, hanem 3 magankiadas, "

Jogos, ezt benéztem.

"Neked eleg a hazai 2500-as ebook valasztek, nekem nagyon nem."

Egyre több kiadó van, akinek kb. az összes könyve kint van e-ben, és folyamatosan jönnek a frissek. Nem ma akarom megvenni az éves olvasnivalót...

"Ez igy pont az amazonos terjesztes melletti erv."

Nem, ez a kiadó melletti érv. Illetve még mindig nem értem, egy amazon mitől lesz majd jobb, mint egy magyar bolt.

Melyik magyar bolt árul epubot, de mobit nem?

"Igazsag szerint eddig sosem neztem kifejezetten ki/mi a kiadoja annak amit veszek.
Szerzore, cimre, kritikara, ajanlasra megyek.
"

Akkor ez egy nagyszerű lehetőség arra, hogy megnézd: mekkora esélye van egy magánkiadásnak, hogy eljusson hozzád, megnyerjen téged.

jahaha 2013.05.16. 12:20:28

@Komavary: "még mindig nem értem, egy amazon mitől lesz majd jobb, mint egy magyar bolt"
Lehetoseget ad a szerzonek, valasztekot, szolgaltatasokat az olvasonak. De mar tobbszor is leirtam fentebb.
Es ez addig igy marad, amig a magyar kiadoknak nem lesz default a papirkonyvet elektronikusan is megjelentetni.

"Melyik magyar bolt árul epubot, de mobit nem?" pl. Typotex, de lehet mas is. Igazsag szerint amig nincs magyar e-konyv, nem is nagyon keresem.

"mekkora esélye van egy magánkiadásnak, hogy eljusson hozzád, megnyerjen téged" - ezt mar kiszamoltuk, ott ahol mukodik a dolog, ott 5-bol 1 magankiadas (kiragadva az eheti nyt bestsellers listat), uk eseten 2012-ben 100-bol 15 ...

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.05.16. 12:29:05

@jahaha: "Lehetoseget ad a szerzonek, valasztekot, szolgaltatasokat az olvasonak. De mar tobbszor is leirtam fentebb."

És ez nem működik az ekonyv.hu-nál, a multimediaplazanal, a bookandwalknál, a digitalbooksnál, a polcnál mert... miért is?

""Melyik magyar bolt árul epubot, de mobit nem?" pl. Typotex, de lehet mas is. "

Nem tudok olyan typotexes könyvről, ami elérhető epubban, de mobiban nem... Te tudsz ilyet?

"Igazsag szerint amig nincs magyar e-konyv, nem is nagyon keresem."
Már van, mégsem keresed :p

"ezt mar kiszamoltuk"
Nem számoltuk ki, hiszen a toplistásokra te magad mondtad:
"Persze, romantikus giccs mind 3, de most nem konyvkritikarol van szo."

Találtál-e már olyan selfpub könyvet, amelyik hozzád szólt, és mi a selfpub/kiadós könyv arány?

Íróként ez azért fontos, mert jó dolog, ha ott lehet a könyved a többi egymillió között, csak mit sem ér, ha el is akarod adni.

Vásárlóként meg azért, mert jelenleg nagyságrendekkel nagyobb az esélye, hogy kiadós könyvbe botlasz, mint szerző kiadásba.

jahaha 2013.05.16. 13:10:39

@Komavary: jol elvagyunk :)
"És ez nem működik... miért is?" - nem tudom miert nem, csak latom, hogy nem mukodik. a 2500 konyvbol 170 korul van magankiadas, ami %-ban meg rendben is van, de a volumen legyintesre ad okot.
Nem latom kivulrol a magankiadas felteteleit, jutalekait - mindez az amazonnal atlathato, regisztracio nelkul olvashato, ha publikalni akarsz, 2 nap mulva megvasarolhato a konyved, (ha angol nyelvu, 12 ora mulva). Es mindez egy bejarotott, vasarloknak rengeteg szolgaltatast nyujto oldalon.

typotex: www.typotex.hu/index.php?page=konyv&action=full
nehany mobi, sok ebup, pdf

"romantikus giccs mind 3" - ez csak az en velemenyem, ettol meg sokan veszik, es ez csak a top 15 volt. Most nem nezem at a top 1000-et, onnan mit vettem meg esetleg, es azt ki adta ki :). De a statisztika szerint van ra esely. Pont te mondtad, aki a magankiadast nem tartod opcionak, hogy az utolso 10 konyvedbol 1 ilyen. Es azt is ugy vetted, hogy a szerzore mentel...

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.05.16. 13:45:31

@jahaha:

Ha az amazon átlátható, akkor te talán tudod, miért fizet az egyszeri külföldi akár háromszoros árat egyes ekönyvekért. :p

Elég átfutni az utóbbi időben megvett könyveidet,rögtön látod, melyik a magánkiadás.

A typotexes könyvek java elérhető pl. az ekonyv.hu-n mobiban is.

Persze,ha jön az amazon, oda is fel lehet tölteni a könyveket, de kivárni, hogy jöjjön, és csak oda, a kiadókat meg direkt megkerülni? Nekem ez magas.

jahaha 2013.05.16. 16:44:19

@Komavary: "Ha az amazon átlátható"
A kiadas kondicioirol beszeltem. Az arkepzesuk atlathatatlansagat nem ertem, nem tudom miert fizet 3x annyit egy kulfoldi egy ekonyvert. Biztos van ilyen, en nem talalkoztam vele. Ha a csak a belfoldieknek elerheto akciokra gondolsz, hat az szive joga...

Talalomra 10 epubos typotexes konyvre rakerestem az ekonyvon ( tenyleg talalomra volt ), 10-bol 1-et talaltam meg...

Miert az amazon? Hat ezt mar tenyleg nem irom megint.

tetsuo_ · http://www.ekonyv.hu/ 2013.05.17. 12:44:40

@jahaha:

Valamit nagyon elnéztél szerintem, a Typotexnél 36 epub van, nálunk 38 (nem 100%-os az átfedés, de majdnem, az ingyenes könyvük pl. nincs nálunk):

www.ekonyv.hu/hu/kiadok?publisher=1019
www.interkonyv.hu/index.php?page=konyvek&sort=titles
(Utóbbinál epubra kell szűrni)

jahaha 2013.05.17. 19:42:40

@tetsuo_: sztem te neztel el valamit nagyon. illetve vagdalkozol, mert a listat amit linkeltem meg sem nezted. (ott nem 36 epub van, es nem csak az interkonyvon arauljak a konyveiket)

tetsuo_ · http://www.ekonyv.hu/ 2013.05.18. 15:29:58

@jahaha: Igazad van, a polc.hu-s kemény DRM-es címeket nem számoltam bele. Tegye fel a kezét, aki Adobe DRM-es ekönyvet vásárol.

tetsuo_ · http://www.ekonyv.hu/ 2013.05.18. 15:45:26

@jahaha: (Jelen esetben nem a kiadón múlik, hogy ezekből a címekből nincs mobi, az egy terjesztői döntés, hogy a polc.hu nem árul mobit. A kiadónak pedig nem mindig van arra kerete sajnos, hogy konvertáljon. Ez persze a vásárlót nem kell érdekelje, ebből ő csak annyit lát, hogy nincs mobi.)

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.05.18. 16:48:01

@tetsuo_: rendszeresen. Most is ilyen könyvet olvasok a kindle-n ;)

Szedlák Ádám · http://worldshots.hu 2013.05.18. 22:01:53

@tetsuo_:
Rendszeresen. :) A titok az, hogy a DRM-et nem hagyom rajta vásárlás után. Jellemzően meginog a márkahűségem, ha egy könyvet látok más boltban (pl. Kobo) Amazon káejrópai adó nélkül.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2013.05.18. 23:58:52

@tetsuo_:
Tisztességes epubból tisztességes mobit konvertálni aztán egy óvodás is tud... :-)

tetsuo_ · http://www.ekonyv.hu/ 2013.05.23. 15:34:29

@Komavary: Bocs, azt kellet volna kérdeznem, hogy szerintetek életképes lehet-e egy Adobe DRM-s magyar nyelvű ekönyváruház. Szerintem nem.

tetsuo_ · http://www.ekonyv.hu/ 2013.05.23. 15:35:10

@Professzore: Már csak az epubokra lenne szükségünk :)

Modina 2013.06.16. 21:57:26

Majdnem négy éve "pörgök" a kiadni-nem kiadni a könyveimet fronton, azaz engedjétek meg, hogy szerzőként szóljak hozzá ehhez a témához, már csak azért is, mert Prof oldalára is egy újabb kiadási "lázzal" estem be.

Számomra a könyv, illata, tapintása, szépsége miatt szentségnek számított és számít ma is. (hagyjuk ki a könyvnek kinéző, ámde amúgy asztalláb kiegyensúlyozásra esetleg alkalmas minőségű cuccokat)
A kiadó, mint olyan, nekem egy felsőbbrendű, komoly és okos társaságként rakódott be naiv elmémbe, így döbbenten vettem tudomásul, hogy Magyarországon nem nyomdai hátterű kiadás van, hanem irodai hátterű könyv nyomtattatás. Nagy a különbség.
Az igazi nagy nyomdák immáron "megszűntek", és / vagy egységbe tömörülve csoportként, egy-egy irodával, pár emberrel működnek. Ezzel nem is lenne probléma. Ámde a még olyan hangzatos szlogeneket felvonultatók is rosszul megfogalmazott leveleket, hibáktól hemzsegő ajánlatokat, elütött és rosszul tördelt, magukat azonban kiemelkedő minőségűnek hirdető prospektusokat adnak ki.

Eltűnődtem első körben, hogy mit kezdjek egy olyan ajánlattal, amiben korrektúrázás és stilisztika címszóval hatjegyű összeget kértek, mindezt egy olyan szerződésben, amiben én - akit javítani kell - találtam 16 hibát...
Nem azt állítom, hogy nem szorulok javításra, hanem azt, hogy hiteltelen volt.

Másrészt, pénzügyileg nagyon oda kellett figyelnem, hogy végül is mit nem írtam alá egyik kiadónak sem. Ugyanis a jogdíjak-hozzájárulások-bruttó-nettó-mindenkori eladási ár... stb. vonalon remekül el lehet úszni.

Még ezzel is "megbékülve" azonban - bocsátassék meg nekem, de - mélységesen felháborít, hogy minden, de minden nemű jogról lemondatnak 5-10 év közötti időszakkal.

Ennél a pontnál mondtam azt anno, hogy akkor maradok hűtlen hívük, cserébe pedig továbbra sem érdekel a pénz, tehát nem meggazdagodni akarok, sőt!, de amikor valóban lenyúlás és nem minőségi munka kandikált ki a másik fél betűi közül, akkor az én betűimet megtartottam magamnak.

Mostanra jöttek-mentek a kritikák, és aki olvasott, piszkált, hogy miért is nem? És én, aki hiszek a nyomtatott könyv varázsában, fejet hajtva egy új lehetőség előtt: utánanéztem az e-booknak.

Itt kapcsolódik tehát össze a történet. Fentebb valaki boncolgatta, hogy mostanra kettévált vagy sem a papír alapú kiadás az e-booktól.
Nos, a lemondási jogokat tekintve egy nagy, ajánlott oldalt megnéztem, (megígérem, megnézem a többit is) és ők pl. 8! azaz nyolc évet kérnek, és majdnem mindenről le kell mondanom cserébe.
Nyolc év... Döbbenet.

Végigolvastam a teljes angol nyelvű szerződését egy igazán nagy, sőt! az egyik legnívósabb külföldi partner közvetlen szerződését, akik sejtésem szerint nem évi 20 milla forintból gazdálkodnak...(ok, ez most csúsztatás, de tessék nekem humorként vagy valami olyasmiként benézni)

Egyetlen jogot kér kizárólagosra: az e-book közlését. Nix egyéb.
És bármikor - BÁRMIKOR - megszüntethető, törölhető... Nix nyolc év.

Szóval... szerzőként most is azt mondom, amit végül két éve mondtam: ha kiadom papír alapon a könyveimet, akkor valószínűbb, hogy magyarul magán kiadásban és még valószínűbb, hogy inkább angolul és kinti piacra nyomva. Hacsak nem találok itthoni, korrekt szerződést ajánló kiadót. (esély: 5%)

Ha kiadom e-booként, akkor valószínűbb, hogy kinti partnernél és magyarul és angolul is. Hacsak nem találok korrekt szerződést ajánló itthoni kiadót. (esély 15%)

De itthon továbbra is azt tapasztalom, hogy már a web-oldalakon is hibák, elütések vannak és a szerződések nem tiszták, helyesbítek: a szerzők számára nehezített pályások.

(Azt már csak zárójelben mondom el, hogy van olyan kiadó, aki több névvel, bannerekkel csábít kiadásra, de valójában egy háttér és felelős, összekötő ember van mögötte...)

Ha valaki szeret olvasni, az bizony olvasni fog. Ahogy én is. Hurcolom a tabletem, itthon pedig könyvet olvasok.

Amerikában lassan nem fognak kézírást tanítani. De attól én még úgy gondolom, hogy van olyan levél, amit igenis kézzel kell megírni.

Az írás és a könyv marad, csak legyen, aki kiadja. E/vagy nem e/- de ha kérhetem, akkor kicsikét korrektebben...

Üdv,.:)

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2013.06.17. 10:05:31

@Modina: Isten hozott a hozzászólól között :-) Ha talász kinti partnert, aki magyarul is jelentet meg e-könyvet arról mindenképpen számolj be.

Ahogy most innen látszik, Magyarországon nem látszik az a a tőkeerő, amit valaki beletenne a a piac rendes kiépítésébe (rendes marketing, felhasználó jogainak védelme, pl. platformváltás esetén migráció stb.)

Szomorúan mondom, de én külföldről várom a megoldást, mert se a magyar versenyszféra (erőtlen, divergens) se az állami (motiválatlan, inkompetens) nem volt képes a helyzet megoldására.

Én komolyan hallottam felelős magyar politikustól hogy "magyar tartalom magyar szerveren legyen". Az elv szép, a gyakorlattól több, mint tíz éve szakadt el, az meg olló nem összefelé csukódik.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.06.18. 17:24:01

@Modina: nem értem, mi bajod a (pl.) nyolc évvel, ameddig bizonyos jogokat (messze nem mindent!) átadsz egy kiadónak.
(én már láttam, nem vicc, hetven évet is - na, az vicc).

Mit szeretnél _még_ csinálni a könyvvel?

Azon kívül, hogy egy kiadó belepakolja a szerkesztést, a korrektúrát, a nyomtatást, a marketinget (heh9, _és_ előre fizet egy nagy összeget?

Másrészt én még nem láttam olyan szerződést, amit kőtáblába véstek volna.

Modina 2013.06.18. 20:28:54

@Dworkyll: én már csak simán a megoldást várom...:) vagy :(?

Modina 2013.06.18. 20:38:38

@Komavary:
1. e-book kiadásánál nem pakol bele semmit, csak ha külön fizetsz érte. A nyolc évet úgy kérik, hogy semmit nem pakolnak bele abból, amit felsoroltál.

2. papír alapú kiadásnál a mai magyar piacon NEM fizetnek Neked előre semmit, hanem TE fizetsz azért, hogy a kiadó adja a nevét.
Ennél a szerződés típusnál valóban a "hozzájárulásodban" benne vannak bizonyos gondozási költségek. De erre írtam azt, hogy pl. egy olyan szerződés, ami korrektúrára elkér 120 ezer forint + áfát, ámde ezt egy olyan szerződésben teszi, amiben én, akit ugye korrektúrázni kell, találok 16 hibát, az enyhén szólva is hiteltelen.
A bármiféle jogokról, - ezt már kiadója válogatja - 3-5-7-10 évekre "mondatnak" le.

És ha már összekötjük a kettőt: papír alapú kiadásnál sokszor kikötés az is, hogy e-booként nem jelenhet meg bizonyos ideig. És ha megjelent már e-booként, akkor nem szerződhetsz papír alapúra...

Amiben igazad van: nem minden szerződés van kőbe vésve, holott a kőkorszakban járunk:D

Amúgy - szerintem - Gutenberg nem ölné meg Neumann-t... Sőt.

Modina 2013.06.18. 20:39:48

@Modina: book-ként, na két kkkkk-val:DDD

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2013.06.18. 21:03:44

@Modina: "papír alapú kiadásnál sokszor kikötés az is, hogy e-booként nem jelenhet meg bizonyos ideig. "

Én nem így tudom. Van az általad nevezett gyakorlatra konkrét példád, ellenőrizhető kiadónévvel?

Mert a külföldi jogoknál már az utóbbi pár évvel az e-joggal együtt jön a papír. Más kérdés, hogy általában (sajnos) nem élnek vele, vagy hogy az e-kiadás feltételei vállalhatatlanok (drága, kötelező a kemény DRM). magyarországon meg nem hiszem, hogy bárki e-jog nélkül venne papírkiadási jogot.

Polemius 2013.06.18. 22:39:23

Ha bárki maga adná ki a könyvét (akár papíron, akár elektronikusan), semmi akadálya hogy közvetlenül keressen hozzá korrektort, lektort, szerkesztőt.
Szerencséseknek van a környezetükben aki szívességből ingyen megteszi. Kevésbé szerencséseknek természetesen ezt maguknak kell fedezniük.
Majd grafikust, tördelőt és nyomdát / e-könyv gyártót kell keresni (és persze ezeket is kifizetni).

Megjegyzem, szerintem itt a blogon is talál bárki bármelyik fenti feladatra szakembert.

Egy kiadó esetében ezt nem kell előre, saját zsebből fizetni.
A fentebb is előkerült megoldásokat én inkább egyfajta szolgáltatásnak látom. Ellentétben a "valódi" kiadókkal, itt a szöveggondozást és a gyártást, annak mértékét és mikéntjét - no meg ezek anyagi fedezetét - a szerzőre bízzák.

De engedtessék meg, hogy a választás joga - hogy mit jelentet meg - a kockázatot viselőé legyen. Ha a kiadó végzi a fenti munkákat, adja ehhez az erőforrásokat, akkor a döntést is a kiadó fogja meghozni.

(A fenti történetben ráadásul úgy érzem, hogy összekeveredik a nyomda és a kiadó. Mára szétvált a két tevékenység - bár vannak nyomdákban kiadványszerkesztők.)

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.06.19. 15:33:12

@Modina: ha jól veszem ki a szavaidból, te nem kiadókkal tárgyaltál.
süti beállítások módosítása