Intro

A minap beleszaladtam ebbe a remek infografikába. (forrás) Elég egyszerűen mutat rá a tényre, hogy bizony az ezredvég kultúrafogyasztója igencsak hozzászokhatott a technológia- és platformváltásokhoz. Simán mellétehetnénk a Super8-VHS-DVD-BD dolgokat és sok mást is. 

Igen, a könyvnek nem kicsit hosszabb történelme és mélyebb beágyazottsága van, de naivitás lenne azt hinni, hogy ott nem fog ugyanez lejátszódni. Nem az a kérdés, hogy lesz-e e-könyves áttörés, hanem hogy mikor és mi módon. Kedves kiadók, ez a poszt elsősorban nektek szól. Nézzetek szembe a ténnyel, hogy a húzócímeiteknek maximum nyolc hete van a papírpiacon addig, hogy megszülessen a(z alvilágban a) digitalizált változata. Maximum. Az igazán premier címeknek pár hete is alig van. A civil digitalizálókapacitás évek óta folyamatosan nő, és főleg a Kindle 3 óta a - reménybeli - fogyasztók létszáma is erőteljesen emelkedik. Nagyon sok az új szereplő ezen a pályán, és ők most szocializálódnak. Ők tartalmat akarnak, most és jót, jó minőségben. És az nem az az idő, amikor a tartalomhoz jutást sokáig féken lehet tartani.

Képességépítés

Igen, tudom, hogy a jogok megszerzése finoman szólva is nehézkesen halad, hogy a terjesztői hálózatot, esetleg egy saját terjesztői megoldást összerakni bonyolult, drága és csak nagyon lassan térül meg. 

De van egy olyan terület, amivel foglalkozni nem túl költséges, viszont hasznos, úgyszólván kötelező. Ez pedig nem más, mint a kiadó felkészítése az elektronikus formátumokkal való munkákra. Igen, egy darabig még nem lehet őket piacra dobni, de ez el fog múlni. Addig pedig teljesen jól használhatóak zárt felhasználásra, fordításra, szerkesztésre, külföldi partnerekkel való "anyagcserére". És meg lehet tanulni, ki lehet finomítani azokat a módszereket és eljárásokat, amikkel aztán amikor tényleg ott tart  majd a piac, elsőosztályú termékekkel lehet megjelenni rajta.

Ehhez nem kell nagyberuházás, elég egy PC, egy-két alapszoftver, egy nem agyonterhelt, viszont vállalkozókedvű munkatárs, aki nem ijed meg némi trükkösebb szövegszerkesztéstől (makrók, scriptek), és nem dobja el sikítva a billlentyűzetet ha (primitív)  html kódot lát. Kell kis idő, kis gyakorlás. A legtöbb okosság elérhető innen a blogról is akár, de komolyan mondom, kívánságra házhoz megyünk :-) Sok kiadóhoz már eljutottunk, és a többiekhez is szivesen ellátogatnánk. 

Vesztenivaló nincs, lehetséges hozam annál több.

A jövőről

Mert hosszú távon, ha hatékonyan akarnak működni, a kiadóknak át kell állniuk arra a folyamatszervezésre, amelyiknek a nyomtatott könyv csak az egyik, bár természetesen sokáig legfontosabb kimenete. Egy ilyen mellékhatás lenne, hogy a szöveggondozás (korrektúra) nem a tördelt szövegen (lapképen) történik, hanem valahol előtte. És ez a gondozott szöveg lehet a bemenete az alternatív fomátumok előállításának. Hangoskönyv, epub, prc, multimédiás megjelenések stb. Most ugye sok fájdalmat (plusz költséget) okoz, hogy ezeknek a formátumoknak a forrásait az arra eléggé alkalmatlan tördelőrendszerekeből próbálják kigenerálni. Mert momentán a tördelőrendszerekben történik a szövegvéglegesítés. (Miért is?).

Egy ideális világban a kiadóknál megszületnének azok a szabványosított szövegtárak, amikből gyorsan és olcsón lehet lehúzni a kívánt formátumokat, legyen az pdf a nyomdának, epub, prc vagy akármi más a már elérhető, vagy éppen fejlesztés alatt álló kütyükre. A nagy beruházások - talán - még várhatnak egy kicsit. De az első lépéseket ideje megtenni.