Állandó rovatok

A RADAR az e-könyv olvasó blog "kis-színes" híreinek társasági gyűjtőposztja. Ha találtál valami témánkba vágót, firkáld ide. Ha izgalmas új könyvmegjelenésbe futottál, oszd meg velünk a KÖNYVRADARon. Köszönjük, a műfaj nevében.

Ha eladó készüléked van, vagy használt kütyüt keresel, a KERES-KÍNÁL rovatunkat ajánljuk figyelmedbe.

Ha valami nyomja a lelked, ha összemérnéd az érveidet másokéval, gyere a DÜHÖNGŐbe. Belépés csak gumicsontokkal.

A fölösleges konfliktusokat elkerülendő megköszönjük, hogy tiszteleben tartod az E-tikettünket.

Ha adakozni akarsz, itt megteheted:

Jelenleg 45.700 HUF-nál járunk. Amire használni fogjuk: blogtalálkozó, wiki, saját domain. Nagyjából ebben a sorrendben :-) Jelképes díjazások: a legjobban pörgő e-könyveknek (Nobel Pizza, 2012-ben három darab), a legszebb ekönyveket készítő műhelyeknek (Szépség Pizza,  2013-ban, három darab).

GYIK - Szerszámosláda

Aki még csak most kezd barátkozni a villanykönyvekkel, kezdje a tájékozódást a GYIK rovatban.

Vannak még:

Válassz és rendelj Kindle-t innen

Mobipocket (prc) gyártási okosságok (Kindle, Kindle for appok)

Epub (Koobe, Nook, iOS, Android) gyártási okosságok kezdőknek és haladóknak 

Kiváló szótárak mindenre, ami bírja.

Sok Kindle trükk.

Kiváló magyar metadata-kollektorok a Calibréhez

Eszközismertetők

Boltismertetők

 

Utolsó kommentek

Címkék

1150 (1) 214 (1) 3g (4) 4700 (1) 600 (1) a9 (1) adamobooks (2) adásvétel (1) ADE (1) adobe (8) ad astra (18) áfa (12) agave (30) ajándék (5) akció (12) aldiko (1) alex (1) alexandra (4) állás (1) amazon (67) android (11) angol-magyar (1) animus (1) antikvárium.hu (1) antireklám (1) apad (1) app (5) apple (17) archiválás (1) asus (1) athena (1) athenaeum (1) atlantis (2) aura (7) avana (1) azw (1) banks (1) Baráth Kati (2) barnes&noble (14) beagle (2) bebook (2) bebook2 (1) bejelentés (3) bemutató (8) biblieteka (2) bigyó (1) blog (1) blogbuli (2) blogtalálkozó (2) bme (1) bookandwalk (4) bookdesigner (2) bookeen (3) bookgem (4) bookline (9) bookmarklet (1) boox (4) budapest noir (1) büntetés (7) calibre (4) Canvas (1) céghírek (1) ces (1) cikkajánló (4) clara (3) cloud (3) co2co (1) coelho (1) cool er (2) crowdfunding (1) crunchpad (1) csőd (1) cybook (8) dedikálás (2) deltavision (1) dibook (16) digitalbooks (12) diploma (1) disney (1) diszlexia (1) doctorow (1) dr1000 (1) dr800 (2) dragomán (1) drm (36) e-könyv (1) e-könyvészet (8) e800 (1) ebooks in Hungary (1) eclassic (5) eclicto (2) édesvíz (3) edge (1) edition 2 (1) eebook platform (1) egyesülés (2) ekm (43) ekönyv-terjesztés (3) ekulturaTV (2) elméleti kérdések (89) ELTE (1) enciklopédia kiadó (1) entourage (1) epub (68) epubcheck (2) események (9) eslick (1) etikett (1) EU (4) e gyetem (4) e könyv (19) e könyvesbolt (40) e könyvtár (3) e könyv formázás (8) e papír (12) fapados (1) fapadoskönyv (9) felmérések (21) firmware (4) fizetés (1) flepia (1) flightcrew (1) fontok (8) forgatókönyv (1) forma (3) formátum (5) fórum (3) frankfurt (2) frissítés (3) fujitsu (1) fumax (2) GABO (3) galaktika (7) galaxytab (1) garancia (1) Gitden (1) gloHD (1) goldenblog (1) goodreader (2) google (5) Grecsó (1) gyakorlati kérdések (68) gyártástechnológia (32) H2O (4) hachette (1) hack (2) hanlin (3) hanvon (4) harlequin (3) hármas könyvelés (4) harry potter (2) hvg (1) ibooks (3) icarus (1) idaságok (1) idpf (2) indesign (1) infografika (2) ingyen (1) introverziók (24) ipad (18) ipad mini (1) ipaq (1) iphone (3) ipubs (7) irex (5) iriver (4) irodalom (2) ismeretterjesztés (4) ismertetők (1) itunes (1) japán (1) játék (2) java (1) javascript (1) javítás (2) jegyzetelés (3) jelenkor (1) jókívánság (2) jótékonyság (3) jumbo (1) karácsony (7) képek (1) képregény (2) keres (1) kickstarter (1) kiegészítő (9) kínál (1) kindle (67) kindlegen (2) kindle dx (6) kindle fire (3) kindle wifi (5) kisepika (2) kleinheincz (5) kloos (1) kobo (21) kölcsönzés (1) kondor (3) konteo (1) könyvajánló (6) könyvesbolt (1) könyvhét (19) könyvkiadás (119) könyvmolyképző (9) könyvtár (6) könyvterjesztés (3) koobe (36) kötelező olvasmányok (1) közlemény (2) közösség (27) kritika (1) lámpa (3) laputa (1) lendink (1) libri (8) líra (2) Lithium (1) lrf (1) lrx (1) ludas matyi (1) magvető (3) makró (2) marketing (2) marvin (2) média (4) mediamarkt (1) megvilágítás (1) mek (4) mese (3) mesemasina (2) metaadat (1) micropayment (1) microsoft (2) middleware (1) mintakönyv (1) mkke (3) mobi (3) mobipocket (20) moly.hu (2) móra (1) msi (1) mu (1) műfaj (1) multimédia (1) multimediaplaza (31) n516 (1) ncore (1) nds (1) neal stephenson (1) nekrológ (1) német-magyar (1) networkshop (3) nook (7) nook2 (3) novella (2) oasis (2) oaxis (1) office (2) oktatás (2) olvasási nehézségek (2) omikk (1) one (1) onyx (9) openinkpot (1) Oravecz Nóra (1) orosz-magyar (1) összeesküvés (1) oszk (3) palm (1) pályázat (10) paperwhite (12) paradigmaváltás (1) paypal (2) pda (3) pdf (11) PearlHD (1) pendrive (1) pizza (2) plastic logic (4) plugin (1) pocketbook (16) podcast (2) popper (1) portal press (2) pottermore (1) prc (15) pre (1) premier (2) publio (5) rádió (4) Rajaniemi (1) rakuten (1) reb (1) rejtő (1) reklám (58) reMarkable (3) reMarkable2 (3) rendelés (2) re poszt (12) riport (1) rss (2) rtf (1) samsung (2) scalzi (7) scida (1) scribd (1) scribe (1) Semmelweis (1) SendToKindle (2) sf (12) sfmag (4) sfportal (18) sigil (2) sipix (1) slideware (1) sony (22) spanyol-magyar (1) specifikáció (2) spiritualitás (1) spotify (1) stanza (8) stardict (2) story (1) streaming (1) syllabux (1) szakdolgozat (1) szellemhadtest (1) szerkesztés (2) szerviz (1) szerzői ellentételezés (3) szerzői jogok (1) szerzői kiadás (6) színes (4) szótár (3) tab (1) táblázatok (1) tablet (10) tankönyv (1) tarandus (4) tarda (1) teaser (1) telefon (1) telekom (1) teszt (66) textr (17) tft (7) tilos (5) tok (2) tor (2) történelem (2) touch (2) txtr (6) typotex (4) t com (14) ulpius (10) üzleti modell (1) vásárlás (11) vegyesfelvágott (14) vendégposzt (4) verseny (5) vízpart (2) vizplex (3) vodafone (3) voyage (4) w3c (1) warez (14) wayteq (1) webáruház (1) web tablet (3) wifi (3) wiki (1) wisereader (1) word (2) xhtml (2) xml (2) yotaphone (1) zinio (1) zsoldos-díj (1) Címkefelhő

Linkek - források

A barátaim, innen onnan

Spotifydalom

2014.12.23. 05:37 Dworkyll

Intro

Az elmúlt hetekben igencsak felpörögtt az ekönyvek körüli hírgyártás, ami alapjában véve üdvözlendő. Az már kevésbé, hogy a hírek, kevés kivételtől eltekintve kimerülnek az anomáliák mantrázásában. Anomáliák vannak, ez tény. De a rájuk adott magyarázatokkal, és főleg a lehetséges továbblépési irányokkal is érdemes lenne foglalkozni egy kicsit, hogy azon javítsunk, amin szükséges. Ez a poszt ezzel próbálkozik.

Egy kis költségtan

Állandó költség. Ez az, amit mindenképpen ki kell fizetni, példányszámtól függetlenül. Ide tartoznak a jogdíjak, a szerkesztés, a lektorálás, a korrektúra, a műszaki szerkesztés költségei. A könyvpiacot távolról szemlélő civilek ezeket rendszeresen figyelmen kívül hagyják, vagy elhagyhatónak gondolják. Mivek kultúrkörünk alapja a szeretet és a megbocsátás (továbbá mert mindjárt itt a karácsony :-), senkinek sem kívánom, hogy hogy ezeket a költségeket megspórolt (értsd: gondozatlan) szövegeket kelljen olvasnia.

A gyakorlatban az állandó költségek rovatába kerülnek a kiadók rezsiköltségei is, az irodabérlettől a nem szerződéses alapon dolgozó, tehát állandó munkabérrel kompenzált kollégák bérköltsége is, címekre leosztva persze. Nem elhanyagolható tétel, ami itt szerepel, az informatikai háttér, a kiadói weboldal, webshop fejlesztése és üzemeltetése.

Változó költség. Ezek a költségek függnek a példányszámtól. Klasszikus esetben ide kerül a nyomdaköltség, a logisztika, ekönyvek esetén pedig például a pénzügyi tranzakció költsége. És ezt a költséget emeli az ÁFA is. Az előbbi e-könyveknél kb 50-200 forint között van, az utóbbi 27%.

Van itt még egy fájdalmasan nagy tétel, ez pedig a forgalmazó árrése. Ez ma 30-65% között van, az Amazonnál. Magyarországon szűkebb ez a sáv, és jellemzően az 50% körül csúcsosodik ki. Erre részben szükség van, egy kiadó foglalkozzon inkább az írókkal, meg a könyvekkel magukkal, ne elsősorban az egyes vevőivel, szerte a világból. Azért egy saját weboldal, webshoppal nem ártana. Másfelől viszont a tapasztalat azt mutatja, hogy az átlagvásárló nemhogy azt nem teszi meg, hogy a legjobb árért előrendeljen, vagy rákattintson a kiadóra, de még a szomszéd terjesztőhöz sem igen megy át. És nem hiszem, hogy csak a törzsvásárlópontokért ragaszkodik a törzsboltjához. A forgalmazóknak nagyon fontos szerepe az ügyfélkapcsolatok ápolása, a személyre szabott akciók és marketingműveletek kitalálása és végigvitele. De ez is méretgazdaságossági kérdés, és a mai magyar ekönyvpiac önerőből – még – képtelen kitermelni azt a bevételi volument, ami eltartaná azt a szolgáltatási szintet, amit az olvasók elvárnak, például azért, mert rendszeresen vásárolnak az iTunes-on, vagy a Google Playen. (Akik egy másik univerzumban játszanak)

Gyakorlatilag az ekönyvek költségszerkezetének ez a három tétele számottevő a változó költségek között, a többi a nullához közelít.

Jellemző hiba, hogy az átlagvásárló csak a változó költséggel számol, ezzel is csak részben, például  a tranzakció költségével, vagy a forgalmazó árrésével jellemzően nem kalkulál. És ezért akarja nagyon olcsón az ekönyvet, hiszen nincs sem nyomtatás, sem klasszikus árumozgató logisztika, a példányosítás gyakorlatilag ingyen van.

Az idevágó esettanulmány a következő:

Ember elmegy egy makrancos motorkerékpárral a szerelőhöz, aki némi tanulmányozás után egy kalapáccsal egyet üt a motorra, mire az megjavul. Ember ezek után kézhez kap egy 10.010 forintos számlát. Döbbenten és némileg felháborodva kérdi:

– Mi kerül ezen 10.010 forintba? Hiszen csak egy kalapácsütés volt.

Mire a szerelő:

– A kalapácsütés csak 10 forintba került. A tudás, hogy hova kell ütni, na az volt 10.000.

Egységköltség. A teljes költség (állandó+változó) és a teljes példányszám hányadosa. Könnyű belátni, hogy kis példányszám esetén nagyon magas lesz az egységköltség, azaz ésszerű árak mellett ráfizetéses lesz a kiadvány. Ilyenkor kell valami alternatív finanszírozás után nézni, pl. pályázat. A mai magyar (papír) piacon, nagyon nagyon leegyszerűsítve, címtől függően olyan 1500-2500 példányt kell eladni, hogy egy cím ne legyen ráfizetéses.

Akit érdekel a matek itt és itt olvashat a hátteréről, és végezhet speciálisabb, pontosabb számításokat (a letölthető, egyszerűsített pénzügyi modell is kicsit meghaladott már, az ÁFA pl nőtt, de szemléltetni még jó). Az is látszik, hogy most pörgő eladott ekönyv-példányszámok mellett csak a papírkiadás mellett kiadott e-könyveknek van egyáltalán esélyük a rentabilitásra. Mivel az állandó költség gyakorlatilag ugyanaz a papír és az elektronikus változatnál is (a szöveget ugyanúgy meg kell venni és elő kell készíteni), látható, hogy a nyomottabb árú és ötször nagyobb ÁFÁ-jú ekönyvekből – ha nincs papírkiadás  a nullszaldó valahol 3000 példány körül kezdődik, és ettől még jelenleg nagyon messze vagyunk. Még egyszer, nem a haszon, a nullszaldó.

Megint, ha végtelen sok eladott példánnyal kalkulálhatnánk, akkor az egységköltség nagyon leesne: következésképp lehetne olcsón is adni az ekönyveket, de végtelen sok eladásról sajnos még nem beszélhetünk, hiába nézzük még akár a torrentoldalak letöltésszámlálóit is.

Párhuzamos valóságok

Érdemes figyelni, hogy mik történnek a többi digitális tartalompiacon, mondjuk a zenéknél és a filmeknél. Kicsit más a piaci dinamika, és kicsit a könyvkiadás előtt járnak, de azért nem haszontalan ellesni a tanulságokat. Mindkét piac arrafelé halad, hogy a "megveszem a példányt a boltban, hazaviszem, és annyiszor fogyasztom, amennyiszer akarom" modellje ha lassan is, de teljesen kifakuljon.

A filmeknél (képes műsoroknál) ott a YouTube, a Netflix, a Hulu, az Amazon Prime. Nagyjából ez a jövő (aminek még nem sikerült ide begyűrűznie, de talán majd idővel). Havidíj van, saját példány nincs, de kis odafigyeléssel azt és akkor fogyaszt a felhasználó, amit akar. Kis különbség is van, az elsődleges bevételek  már a filmek alkotói számára  a mozikból és a kereskedelmi tévékből jönnek, könyvből ez némileg nehezebb.

A zenében a 90'es évek végi "pereljük be az mp3 készüléket gyártókat és zárjuk be a a Napstert" vonulatából lett előbb egy iTunes, amelyik 2013-ra már 25 millárd (!!) eladott számmal büszkélkedhetett, hogy aztán idén tavasszal már a Beats Apple általi felvásárlásáról olvashassunk. Okos emberek szerint azért történt ez az akvizíció, hogy az iTunes a csökkenő számeladások miatt megtörő lendületét a streaming felfutásával nyerje vissza. Iparági adatok szerint a digitális példányeladások 2013-ban először csökkenő trendet kezdtek el mutatni, ugyanakkor az ebben az évtizedben startoló streamingszolgáltatások, a Spotify, a Pandora vagy a Deezer irgalmatlan módon elkezdtek pörögni. Itt is van pár különbség a könyvpiaccal összevetve: a zenéből nem kell nyelvenként lokalizált változatot csinálni, és döbbenetesen könnyű a zenék közé reklámot csempészni.

A filmpiac bőven nyereséges, a streamingre lassan átálló zenepiacnak pont a streaminggel foglalkozó része még nem annyira. Még mindig CD eladások hozzák a legtöbb bevételt, de a volumen folyamatosan esik, és 2013-ban, 40 éve először 7 milliárd dollár alá esett az USA zeneiparának teljes árbevétele. Érdemes elmerengeni, hogy mennyit esett összesen a piac mérete az elmúlt tíz évben, mit pótol, és mit nem a letöltés/streaming.

Az ábra forrása és további remek ábrák itt találhatóak. Érdekesség, hogy az utóbbi években, még ha marginálisan is, de jön vissza a vinil/bakelit, nyilván nem ugyanabba a szerepbe, mint ahol a CD elterjedése előtt volt. (Prófécia: a papírkönyvekre is ez a szerep vár, még ha nem is ebben az évtizedben).

Verdikt

A digitális tartalmak terjedésével a változó költség a nullához konvergál(hatna),  ezért aztán egyre kevésbé tűnik legitimnek a "példányalapú" költségeket kivasalni az olvasókból. A jövő – ebben a pillanatban – az előfizetési díj alapú végtelen elérésben látszik. A zeneipar ebben (is) a könyvkiadás előtt jár, de hiába a helyzeti előnyük (pl. nyelvsemlegesség, könnyű integrálhatóság a reklámmal), még ők sem voltak képesek megállítani a piac zsugorodását, vagy akár csak nyereségességet elérni a streamingen.

Ami azért rossz hír, mert az is látszik, hogy a havidíjas-streamingelős model sikerességéhez, vagy egyáltalán fenntarthatóságához, irgalmatlan nagy volumenre is szükség van, úgy a kínálat, mint a kereslet oldalán. És ez a könyves világban, nemhogy magyar, de még világszinten sem igazán látszik. Ezért is lesi mindenki az Amazont, hogy miként fog elsülni a Kindle Unlimited programja. (És várják errefelé sokan, hogy mondjuk a magyar nyelv is bekerüljön az Amazon által támogatott nyelvek közé, ha már sikerült olyan nyelvnek is, ami de facto 1974-ben kihalt)

Az Amazont lesni pedig szemmel láthatóan érdemes. Könyvkereskedőként kezdték a bizniszt, onnan lettek nemzetgazdaságokkal összevethető méretű kiskereskedők. Osztalékot soha nem fizettek, de talicskával tolják a pénzt az ekönyvekbe, ezért aztán nem kis részük van abban, hogy az USA ekönyv-piaca nagyságrendileg 3 milliárd dolláros legyen mostanra.

Ennek a számnak pedig én itt forintban is roppantul örülnék.

 

 

17 komment

Címkék: streaming itunes amazon üzleti modell könyvkiadás elméleti kérdések spotify

A bejegyzés trackback címe:

https://ekonyvolvaso.blog.hu/api/trackback/id/tr946976547

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

danesdzsu2 2014.12.23. 21:10:34

Én nagyon nem vagyok közgazdász, de azt látom, hogy pl. a Steamen valószínűleg a teljes magyar könyvpiac értékével vetekedő előállítási költségű játékokat szórnak pár euróért, és nem hallom, hogy anyagi gondjaik lennének.
Tudom, nem az a volumen, de ők is kicsiben kezdték, és sokat fektettek bele, kihasználták a "digitális példányrugalmasságot", hogy nagyobb forgalmuk legyen. A pénz hiányán kívül mi az akadálya ilyesminek a könyvpiacon?

Más: a jelek szerint így is nagyon félnek a papírkönyvesek, mert nyakra-főre jönnek az ostobábbnál ostobább cikkek az ekönyvolvasók ellen, itt pl. érzésem szerint görcsösen próbálják egybemosni az lcd-t az e-ink-el:
index.hu/tech/2014/12/23/tablet_olvasasa_utan_rosszabbul_alszunk/

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2014.12.23. 23:04:02

@danesdzsu2: Ne is mondd. 12 elemű minta?! Két hétig!! Tömény tudomány. Egyszer, esetleg nem lehetne olyat, hogy mondjuk olyanokat is bevonnak a tesztbe, akik "életvitelszerűen" olvasnak villanyról?

Kicsit olyan ez, mintha egy marék önkéntes raknánk fele fele alapon autót és buszt vezetni, és a bénázó "buszsofőrök" miatt betiltanánk a buszvezetést, mer' az veszélyes.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2014.12.23. 23:05:46

Mindeközben kis hazánkban megy a szokásos unortodox gányolás:

index.hu/kultur/zene/2014/12/23/eji_deezer_szerzoi_jog_eloadomuveszeti_jog

A dalok.hu egy sehonnan jött jogvédő szervezettel meg egy jogi anomáliával nekiesik a deezernek, és szétver mindent. Parádés.

Szedlák Ádám · http://worldshots.hu 2014.12.24. 00:01:25

@Dworkyll: @danesdzsu2:

A tanulmányt ilyen gyorsan nem dobnám ki. Az angol eredeti fényt kibocsátó e-olvasó eszközökről beszél, mint a Paperwhite vagy az Aura. Az eredmény pedig összhangban van egy olyan korábbi mesterséges fényes felméréssel, ami vagy a tévézést vagy a tablethasználatot vizsgálta. Ha megöltök se jut eszembe, melyik volt. Abból anno az jött le, hogy az agy nem néz rá a karórájára, hanem fényszintekből ítél. Ha van fény, nem kell aludni.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2014.12.24. 08:38:05

@Szedlák Ádám: Hát, őőő, nézzük csak.

1. Maga a cikk tele van mentegetőzésel, hogy kicsi a minta, meg szuperkontrollált a környezet.

2. Ha az eredeti tanulmányt láttad, azt lécci linkelt már ide, mert az Ars Technica kifejezetten _early_ iPadekről, Kindle _Fire_ okról és Nook Colorról beszél, amik egyrészt tabletek, másrészt a felbontásuk szerintem nem az igazi. A világítás nélküli Kindle-t meg a könyvek közé teszik a mérési adatok:
www.pnas.org/content/suppl/2014/12/18/1418490112.DCSupplemental/pnas.201418490SI.pdf

3. És végül a lényeg: NÉGY(!!) órányi alvás előtti olvasással sikerült 10 percnyi eltolódást behozni az alvásmintába. (amiről, halkan mondom, fogalmunk sincs, hogy az alanyok szokásai amúgy milyenek voltak.)

Mikor van neked időd négy órát olvasni lefekvés előtt? Azért ez nem túl életszerű.

Igen, fényszintek meg színhőmőmérséklet játszik az ébrenlét-alvásciklusban. De ez így címadásnak (klikkmágnesnek) oké, a gyakorlatban meg egy papírkönyvhöz biztosan egy nagyságrenddel több fény kell, mint mondjuk egy 10-esre lecsavart paperwhite, amit 10-05 percig olvasok elalvás előtt, és köszönöm, remekül alszom.

Mike76 2014.12.24. 11:54:06

@Szedlák Ádám: Az eredeti cikkben a "fényt-kibocsátó e-olvasó eszköz" konkrétan az iPad volt. A Dworkyll által leírtakhoz még hozzátennék még néhány dolgot:

- A cikk alapján nem a aktuális fényszint, sokkal inkább a fény hullámhossza az, ami összefüggésben van a melatonin termelés szabályozásával, cirkadián ritmusával, ezáltal az alvás minőségével. A tabletek (telefonok, tévék) által kibocsátott rövidebb hullámhosszú fény jobban megzavarja a rendszert, mint a hagyományos világítás hosszabb hullámhosszú fénye. Sajnos a tanulmányból a modern e-olvasók (Paperwhite, Aura) teljesen kimaradtak, jó lenne pedig tudni, hogy hullámhosszilag hol állnak.

- Az a bizonyos 4 óra olvasás maximális(!) fényerejű iPaden történt. Ez nekem nem csak a melatonin termelésemet és az alvásritmusomat borítaná fel, hanem valószínűleg visszafordíthatatlan látáskárosodást is szenvednék.

- Több mint egy éve tartó, egy személyen (saját magamon) végzett kettős vak (erősen rövidlátó vagyok), randomizált (hol az iPad, hol a PW került a kezembe) vizsgálatom alapján lefekvés előtt a Paperwhite-on olvasgatva jóval gyakrabban fordul elő, hogy percek alatt elálmosodom és nem bírom tovább nyitva tartani a szemem, az iPadet használva (még ha minimális fényerőn is van) ez a jelenség érezhetően ritkább, valóban nehezebben megy az elalvás.

Szedlák Ádám · http://worldshots.hu 2014.12.24. 13:16:28

@Dworkyll:

Nem kisebb klikkmágnesség, mint papírkönyves összeesküvésről beszélni. Nekem az 5-10 perc olvasás életszerűtlen amúgy. És annál többet nem kérek, hogy egy kicsit igényesebb ellenségképet alakítsunk ki, ha már mindenképpen kell egy ellenség.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2014.12.24. 15:57:22

@danesdzsu2: A kérdés az, hogy mikor szórják.

Általában akkor, amikor már behozta az árát a cucc.

Illetve érdemes az arányokra is figyelni. A Steam az egész világot kiszolgálja (pluszminusz geoban), a magyar (ekönyves) piacnak azt kell kiszolgálnia, aki a magyarok/olvasók/ekönyvet is olvasók/hajlandóak is fizetni érte (bármennyit) részhalmazba beleesik.

Érthető, hogy egy ilyen piacot miért vonakodnak rászoktatni az akciós ekönyvre (a multimédiapláza csinált egy ilyen napi akciót, egy ideig.) Ettől függetlenül lehetne gyakrabban kedvezmény :)

danesdzsu2 2014.12.24. 23:21:01

@Szedlák Ádám: az én bűnöm, de az elmúlt fél évben nyakra-főre olvastam erőltetett cikkeket arról, hogy milyen egészségtelen az ekönyv, meg mennyivel rosszabb az ekönyv. Önkéntelenül is eltűnödök a lehetséges magyarázatokon.

danesdzsu2 2014.12.24. 23:35:59

@Komavary: persze, van pár ilyen is, de olyan is volt hogy egy nem túl jól sikerült első hónap után épp egy brutális akció mentett meg játékot.

Nem igazán követem, de azt hiszem, a Steam igazi nagy kaszáját a karácsonyi és a nyár eleji akciók adják, és így az ottani kiadókét is. Hogy mennyire fenntartható a modell,azt mondjuk nem tudom...

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2014.12.25. 16:04:00

@danesdzsu2: a steam igazi nagy kaszája szerintem a "hűdeolcsó, vegyük meg!"/"Bundle!" plusz még felrakni sincs időm kombó :p

Viszont az már biztos, hogy a zene esetében sem fenékig tejföl minden, az ekönyveknél meg még az amerikai piacon is nagy a bizonytalanság, lásd pl:.
terribleminds.com/ramble/2014/12/17/what-the-hells-happening-with-kindle-unlimited/

Spy891 2014.12.25. 16:57:52

Ugyan már régóta olvasom a blogot, de most úgy érzem van hozzáfűzni valóm.
Lelkes e-könyvolvasó vagyok, s mint ilyen kíváncsian fordulok mindig az ilyen jellegű témához.
Szerintem a hazai piac egyszerűen még nem tart ott, értsd évekkel le van maradva az olyan robbanásszerűen fejlődő piacoktól mint az USA. Kevesebb a lakos és még ezek közül is kb 10-ből jó ha 4-5 ember van egyáltalán tisztában az e-könyv fogalmával, használatával, milyenségével (saját tapasztalat), talán a fiatalok körében jobb az arány. A másik tényező az az e-könyv - papírkönyv szembenállás, sokan ragaszkodnak a megszokott kézbevehető "papírszagú" könyvekhez, és ez hangsúlyosan megjelenik a könyvterjesztők hozzáállásában is - kereslet-kínálat - .
Nem vagyok marketinges, nem tudom miként lehet a legjobban elérni az embereket, de mindenképp szélesebb körben kellene megismertetni ezzel a válfajjal az olvasókat, emellett pedig rendezni kellene az ÁFA kérdést, talán ezek lehetnének a legelső lépések amik nem a kiadók költsg+árrés témáját érinti.
Szánt szándékkal nem akartam kitérni az olvasó eszközökre - mert van jónéhány különféle árfekvésben - és a kalózkodásra. Talán erre szeretnek leginkább mutogatni a kiadók, a papír - ekönyv ellentéten kívül. Lássuk be van benne igazság, de régi kiadású könyveket pl. egyáltalán nem lehet másképp elektronikus formában fellelni.
Azt hiszem elég sok részt érintettem, de elég összetett is a véleményem erről a témáról

jazmine 2014.12.29. 00:47:12

Szörnyen lényegi kérdés: a linkelt táblázatban mi(ért van) az ekönyvnél 0.33-s szorzó?

Rozgonyi Tivadar 2014.12.30. 16:37:25

Van egy dolog, amit nem értek, én nem látok valamit tisztán?

Amikor az árakat/költségeket számolja mindenki, ugyanúgy a néhány ezres eladásokkal kalkulál, mint papíron. Azt a részét értem, hogy sok könyv legnagyobb bevétele valóban a kiadás utáni néhány hónapban realizálódik. Azt viszont egyáltalán nem akaródzik elfogadni, hogy:
- emiatt aztán az összes többi eladással nem is számolunk (pedig több év alatt felgyűlik az, ha kicsit is jó a könyv, erről tudnék mesélni), és tényleg NULLA járulékos költség van aztán;
- és mintha senki nem akarná elfogadni, hogy márpedig kellően olcsón igenis sokkal többet lehetne eladni egy könyvből, például nekem volt egy csomó 500-800 forintos DVD-m, mert annyi pénzért az ember nem vacakol letöltéssel.

Nem a 300 forintos e-könyvekért lobbizom, mert tényleg van néhány nehezen megkerülhető dolog, mint az áfa meg a mobilfizetés - de ne magyarázzák már meg, hogy PONTOSAN ugyanannyi macera van egy e-könyvvel, mint a papírkönyvvel. Ha semmi más nincs, akkor sincs nyomdaköltség, ha meg papíron is megjelenik, akkor meg nincs mellé kétszer teljesen ugyanaz a szerkesztési folyamat.

És hát az se biztos, hogy minden szart ki kell adni, a vásárló kegyetlen, a pénzével szavaz... legyen "vanity e-press" is... :-)

Hol tévedek?

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2014.12.30. 17:54:09

@Rozgonyi Tivadar: Szerintem alapvetően jól közelítesz a dologhoz, csak ugye a részletek. A borítóárból, legyen az akármennyi, a következő játékosok a következő részt kérik el:
állam 27%
terjesztő 50% (itt van valamekkora szórás)
jogtulaj 15-45% (vagy több), és innentől már akár minuszban is lehetsz, de azt mundjuk nem is adják ki. Ezekért szokták - hibásan - a kiadókat csesztetni.
bank: legyen mondjuk 100 forint
Minden egyes példányból/eladásból!

Valamekkora költsége az elektronikus példány előállításának is van párezertől pártízezerig, komplexitástól függően, és ha példányonként mondjuk csak 100 forint marad a kiadónál, akkor már látszik, hogy elég sokat el kell adni egy példányból, hogy legalább az előállítási költségét kitermelje.

Az általad emlegetett NULLA járulékos költség csak a fix költségekre értelmezhető valahogy, a változókra sajnos nem, mert mindenki tartja a markát, ideértve az olvasót is, aki olcsóbban akarja a címeket.

A DVD-t azért lehet olcsón adni, mert
1. kitermelte a gyártási költségeket a mozikban és a kertévékben
2. nem termelte ki, és már csak veszteségminimalizálnak (lásd még direct to DVD ;-).

A zene már egy fokkal nehezebb, mert mi van azzal, aki nem koncertezik ezerrel.

A könyv (író) meg hogy termelje ki a fix költségeket? Mert az ugye nem működik, hogy ha írókámnak nem fogy a könyve, akkor átáll vajaskenyérre a parizerről/pulykasonkáról. És nem fűti úgy a lakását. (oké, ez demagógia volt, de remélem érthető, hogy a fix költségek nem annyira megkerülhetőek)

danesdzsu2 2014.12.31. 09:29:04

@Komavary: Egyszer gondoltam rá, hogy megnézem, hogy hány olyan játékom van Steamen, amit sohasem telepítettem fel, de aztán kemény felnőtt férfiként inkább elbújtam a sarokban. Jobb nem tudni bizonyos dolgokról, így óvatosan kijelenthetem, hogy 40-50-nél biztos nem lehet több. Nem hazudok, legfeljebb tévedek:) És azért emlékeim szerint a Steam éppen az alacsony árakkal futatta fel az eladott példányszámot. Valami hasonlóra lenne szükség a magyar ekönyvpiacon is, valaki dobjon bele egy kis pénzt. (Nem, én neeeem!! ;) innen a partvonalról sokkal könnyebb okosnak lenni)

A bent lévő linkért nem volt kedvem regisztrálni, így nem tudom, mire alapozza, hogy a letöltésenkénti díjnak drámaian emelkednie kellett volna csak azért, mert az összbevétel emelkedett. Ha jól sejtem, a Unlimited-ben az összbevétel csak új előfizetők belépésével emelkedhet, ők pedig értelemszerűen több letöltést is jelentenek. Kivéve, ha drámaian megnő azoknak az embereknek a száma, akik csak fizetnek és olvasnak semmit, dehát ugye inkább olyan emberek fizetnek elő, akik biztosak benne, hogy több könyvet olvasnak el havonta, mint 10 dollár. (majd lehet ebben is változás később, a barátnőm most bukott le, hogy két hónapja nem is nézett Netflix-et:) )
Szóval egész biztos, hogy valamit nem értek.
A végkövetkeztetése viszont pontos. Ha nem fizetnek előre kielégítő összeget, akkor ne adjon exkluzivitást senkinek.

Az előfizetéses modell a jelenlegi formában (Spotify, Kindle Unlimited, stb.) szerintem nem fog müködni, inkább majd klubtagsági-féleségek lesznek, éves tagdíj fejében pár választható könyvvel, (mondjuk 40 euróért 8 könyv ingyen, 80-ért 20 (természetesen nem akármit, de azért egy viszonylag széles, legalább párezres listáról)) ezenfelül mindenre valamennyi kedvezmény(5-30%), időnként nagyobb akciók (pl. havonta 10-20 könyvet leakcióznak félárra csak klubtagoknak, jellemzően sorozatok első köteteit, ilyesmi).
Egyszerűen nem látom, hogy lesz nyereséges a jelenlegi rendszer anélkül, hogy valakinek az érdekei ne sérülnének túlzottan.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2015.01.01. 11:57:33

@jazmine: Fogalmam sincs, zlaboncz olvtársat, a modell összerakóját kéne megkérdezni ;-) Ahogy nézem, nem függ tőle semmi.
süti beállítások módosítása