Bevallom, kicsit le vagyunk lassulva, pedig azért történnek itt érdekes dolgok.
A nyúl el-szem-te-le-ne-dett (*)
A könyvwarez témáról már sok szó esett, a dolog nem fekete-fehér, ez világos. Bizonyos esetekben hiányt pótol, más esetekben arra kényszeríti a kiadót, hogy megszakítsa egy sorozat kiadását. Ezen lehet sokat pörögni, sőt kell is. De vannak határok, amiket nem kéne átlépni. Ilyen például, hogy nem lopatunk el könyvet, és nem kérünk pénzt lopott holmiért.
Próbáld ki új szolgáltatásunkat!
Egy jelképes összegért megkeressük kedvenc könyved ePub változatát és elküldjük Neked.
1. Írd meg a ****@gmail.com címre a keresett könyv szerzőjét és címét!
2. Néhány órán belül megkeressük a könyvet és elhelyezzük egy biztonságos tárterületen.
3. Emailben elküldjük a linket ahonnan 0.69 EUR ellenében le tudod tölteni a könyvet.
Ezt az összeget PayPal vagy bankkártya használatával fizetheted.
Csak akkor kell fizetned, ha letöltöd a könyvet.
Becsszó, ezt a levelet nem én találtam ki. Bónusztrekk, hogy ez az önérzetes és üzleti vénával is megáldott kultúrkalóz egy könyvszakmában is ismert, nem jelentéktelen szereplő neve mögé bújik. Van egy érzésem, hogy azzal jár jobban, ha a rendőrök kapják el hamarabb, és nem egy tapasztalt ukrán vagy szerb "rábeszélőember".
A rend éber őrei, és az ő tippjeik
Vannak ilyenek, találkoztam és beszéltem velük, teljesen jó arcok. Érdekes volt beszélgetni velük. Az kiderült, hogy
- A könyvszakma finoman szólva is nincs a látóterükben. Sokkal fontosabb (értsd: sokkal több pénz van benne) a szoftver, a film, a zene.
- Egyedi letöltőkre, és itt maradjunk a könyveseknél, nem fognak vadászni, számos okból. A legkézenfekvőbb, hogy egy letöltőt, még ha véres verejtékkel el is kapnak, maximum egy szabálysértést tudnak ráverni, az értékhatár miatt.
De azért lett volna javaslatuk a könyvszakmának: az eredeti feltöltőt kell elkapni, mert az általa okozott kár már nem az egy példány ára, (amit a letöltő vagy megvett volna, vagy nem), hanem a komplett, az adott címhez tartozó elektronikus kiadási jogának "eltérítése". Az pedig már euróezrekben mérhető, megvan az értékhatár, és egy vehemensebb kiadó a nadrágot is leperelheti az illetőről, sőt még a büntetőjogot sem kell feltétlenül idekeverni.
Azaz ha a kiadók forintosítani tudják az e-jogok értékét, és miért ne tudnák, egy pár jól elhelyezett és jól megfogalmazott feljelentéssel tudnának azért izgalmakat okozni, legalábbis néhány őrült háza táján, akik névvel-címmel ellátva osztják meg szakmányban a könyveket.
A jó DRM
Félreértés ne essék, nem gondolom, hogy minden könyvkalózt kínpadra kéne vonni, vagy szét kéne perelni. De azt azért látni kell, hogy a könyvszakma jelentős része rendesen ki van véreztetve. Mire egy cím eljut az olvasóig, addig vékonypénzű emberek egy-két millió forintot simán beletolnak, és ha azt látják, hogy megjelenés után pár héttel már ingyen letölthető innen-onnan, akkor előbb-utóbb kihátrálnak majd a normális és érdekes kiadványok mögül, és marad a gyorsan pörgő szemét, ami olyan gyorsan bukkan föl és tűnik el, hogy ki sem derülhet, mennyire értéktelen.
Pedig időközben a tökéletes DRM-et is feltalálták már, igaz ezt is a zeneszakma, ha nem tévedek a Ninja Tune. Prezentálnám:
Ne oszd meg!
Mielőtt lemásolnád vagy feltöltenéd és megosztanád ezeket a felvételeket, légy szíves gondold végig egy pillanatra, mit csinálsz. Nem "csapást mérsz az idejét múlt szerzői jogra", és nem "szabadítod ki a tartalmat a nagyvállalatok karmaiból", és nem is "népszerűsíted a felvételeinket a kedvünkért". Csak piszokul megnehezíted a nekünk dolgozó zenészek dolgát, hogy értelmes fizetést kapjanak azért a zenéért, amit elég jónak találtál ahhoz, hogy másokkal is megoszd. Piszokul megnehezíted egy független kiadó életét. Mi senkit nem próbálunk meg "levenni", az összes hasznunkat elfelezzük a nekünk dolgozó művészekkel, hogy olyan zenét adhassunk ki, amiben mi is hiszünk.
Szerintem ennél jobb üzenet nem kell.
Utolsó kommentek