Intro
Volt már nekünk cikkünk az alapokról (amit továbbra is ajánlok, mindenkinek, aki csak most kezd barátkozni az elektronikus olvasással), viszont azóta már sok víz lefolyt a Dunán, ideje hát kicsit frissítenünk, és megosztanunk az okosságot azokkal, akik csak "most kapcsolták be a rádiót". (Tényleg, van még jó rádióműsor? Nem podkasztokat hallgat mindenki?). Szóval, ha valaki olvasót kapott volna karácsonyra, vagy éppen ilyesminek a vásárlását tervezi, az fogadja szeretettel a posztunkat. Aki meg feketöves felhasználó, már évek óta, és úgy véli, valami fontos fölött elsiklottunk volna, az nyugodtan egészítesen ki bennünket a hozzászólásokban. Tanult olvtársaimnak pedig ezúton is köszönöm a közreműködést.
Az eszközökről
[Kelt]
Nem fog feltétlenül jól hangzani, de kétfajta eszköz van a dedikált e-könyv-olvasók között: a Kindle és a nemkindle. Az Amazon készüléke volt az első elég jó és elég megfizethető eszköz, amihez a magyarok hozzáférhettek, ráadásul a készülék folyamatosan javult, egyre olcsóbbá vált, és a konkurens eszközök (Kobo, Nook) nem igazán voltak elérhetők. Ha e-könyv-olvasó vásárlás előtt állsz, érdemes először valamelyik Kindle-t kölcsönkérni megnézni.
Az Amazon olvasója
A különböző Kindle típusok eltérhetnek memóriában, képernyőtechnológiában - az újabbak kontrasztosabbak, jobb rajtuk olvasni - de vannak lényeges közös jellemzőik. Az Amazon boltjához vannak kötve, drót nélküli kapcsolaton lehet rajtuk vásárolni onnan. A mobi formátumot és annak oldalhajtásait (erről szó lesz később a cikkben) kezelik. Lényeges tulajdonságuk, hogy az Amazon konvertálószerverein keresztül egyszerűen lehet rájuk netes cikkeket, tanulmányokat küldeni. A napközbeni olvasásra hosszú írásokat tényleg egy kattintással el lehet juttatni az olvasóra. Agyukat a felhőben tartják, az Amazontól vásárolt vagy az olvasóra küldött anyagokat több olvasó között lehet szinkronizálni.
Közös jellemző továbbá a felhasználói felület. Az újabb eszközök egyre többre képesek: lapszámozás, okosabb keresés, e-újságok jobb megjelenítése. Az alapélmény azonban közös: aki egyszer a kezében tartotta az Amazon valamelyik olvasóját és megtanulta a végletekig leegyszerűsített navigációt, az bármelyik készülékkel boldogulni fog. Még a tisztán érintőképernyős, nyomógomb nélküi típusoknál is érezni, hogy egyazon családba tartoznak.
| Korábban a wifis és 3G-s modellek közötti választás egyértelmű volt. Aki évi egy-két alkalommal utazott, annak megérte a mobilnetes verziót venni, ami térképként, wikipédia-kliensként, galaxis útikalauzként is megállta a helyét. Amióta az Amazon bevezetett egy havi 50 megabájtos korlátot, a választás nem ilyen egyértelmű. Különösen, hogy a legtöbb helyen olcsón lehet venni feltöltős helyi SIM-kártyát a Kindle szerepét átvevő okostelefonba. |
Mindenki más
Részrehajlás következik: a többi gyártó a futottak még kategóriába tartozik, és nem azért, mert rosszabb a technológiájuk: a beépített világítással rendelkező Paperwhite-ot például hónapokkal előzte meg az amerikai Barnes&Noble könyvesház hasonló technológiával felszerelt olvasója. Ezek a cégek azonban még annyira sem tekintik piacnak hazánkat, mint amennyire az Amazon. A Kindle hazai versenytársai ezért azok a kínai, ukrán, EU-s eszközök, amelyeknek elkészítésére lényegesen kevesebb mérnökóra jutott.
A tökéletesen végrehajtott gyakorlattól a teljesen elhibázott, a felhasználóját gyűlölő (Wayteq) eszközig húzódik a határ. A bátrak Az Amazont mindenképpen kerülni vágyók kísérletezhetnek velük, olvasásra egészen biztosan alkalmasak. Egy-egy hiba miatt - kényelmetlen gond, zavaros menü - akár több bosszúságot okozhatnak, mint amennyi öröm van bennük. Megnyugtatásul talán csak annyi szolgálhat, hogy igazán rossz olvasó nincs. Ez alapvetően nem technológiai kérdés: ezek az eszközök elég makacsul ellenállnak a kütyüsítésnek. Arra valók, hogy olvassunk rajtuk, és ha jól végzik a dolgukat, használat közben fel sem tűnnek.
A kiegészítőkről
[Dworkyll]
Tokok
Az olvasójához, aki használja, az kötődni fog. És nem szeretné idő előtt hazavágni. Tehát a vásárlásba mindenképpen bele kell tervezni egy tokot. A gyári tokok drágábbak, az Amazonnál aztán meg főleg, de alapvetően érdemes gyári tokot venni. Egyrészt nagyon passzolnak az olvasóra, másrészt bizonyos extrák csak gyári tokkal érhetőek el. Ilyen a tokba épített világítás (KK, KNT, KT,) vagy a mágneses ki-be kapcsolás (PW). A környezetemben többen indultak olcsó (és hozzáteszem: megbízható) tokkal, majd váltottak gyárira.
Azért van pár kivétel is. A KNT lámpa nélküli tokja nagyon kis karcsú. Ettől elrakni jó, de a védelmi fokozat szerintem kevés. Aztán vannak egész dögös designer tokok, pl. a Tuff-Luvnál, ahol a rögzítés nincs agyonspilázva, de cserébe nagyon szépek. Speciális esetekre jó lehet egy vízhatlan tok akár. (És igen, így már veszélytelen, viszont komfortos a kádban olvasás)
Ha valakinek mégis egy olcsóbb tokra lenne szüksége, vagy nem akar online rendeléssel bajlódni, kedvenc kereskedőnkél is találhat szépeket és olcsókat is.
Lámpák
Az olvasók klasszikus generációi, a Glow és Paperwhite előttiek, teljesen ugyanúgy viselkednek mint a papír, fényt nem bocsátanak ki, az olvasásukhoz természetes fényre vagy lámpára van szükség. Alapvetően két út van. Vagy van egy jó, de helyhez (hálózathoz) kötött olvasólámpánk, ilyen pl. az IKEA Jansjö sorozata, a maga meleg LED-es fényével, és három wattos fogyasztásával. Vagy beruházunk egy hordozható LED lámpácskába, ezek azonban egy kivétellel mind hideg fényűek. Az egyetlen kivétel szintén IKEA termék, Oleby névre hallgat, de sajnos már csak az ebayről szerezhető be. Ez utóbbi meleg fényű, és egy AAA elemmel is hónapokig használható. Kis "moddolás" még jöhet, de én nagyon vigyázok az enyéimre ;-)
Könyvtámasz
Óriáskirályság. Hordozható, használható papírkönyvekhez és tabletekhez is, pl. konyhai olvasáshoz, vagy ha monitor mellett kell valami papírneműt olvasáskészen tartani. És ez is kapható a koobe.hu-nál.
A formátumokról
[Dworkyll]
Az elektronikus publikálás alfája és omegája, hogy a tartalom megjelenítése legyen rugalmas és/vagy hordozható, ellenben a tartalom maga ne legyen megváltoztatható. Egy könyvben sem írjuk át a Rómeó és Júlia végét happy endre, ugye. Ezért aztán a klasszikus dokumentumformátumok (txt, rtf, doc) nem e-könyv formátumok.
Két fő megoldás van formátumból. Az egyik a lapképet őrzi: pdf, djvu, tiff. Ez minden platformon ugyanazt mutatja a lapokból, viszont ha a megjelenítő eszköz kicsi (pl. egy telefon), az eredeti viszont nagy (A4 pl.) na akkor nem lesz kényelmes az olvasás. A 6" az kevés egy sima pdf olvasásához, mert azt a legtöbbször nagyobb lapképre tördelik.
A másik megoldás a szöveget őrzi, alapvetően html (xml) alapokon. Itt a szöveg állandó, néhány tipográfiai attribútummal együtt (dőlt, félkövér szedés, igazítások, behúzások, lapdobások pl.) más attribútumokat viszont a felhasználó állíthat be (margó, betűméret, sortáv jellemzően). Ezért ezek a formátumok újratördelik a lapképet. Ilyen formátum az epub, ami olvasható minden dedikált olvasón kivéve a Kindle család, illetve a prc/mobi/azw/azw3, ami a Kindle család törzsformátuma. Ezek a kiterjesztések gyakorlatilag ugyanazt a formátumot jelentik. Itt a fejlesztések a formátumon belül történtek, a legújabb mobik már v8 vagy kf8 belsejűek.
Ha nincs fizikai DRM, akkor ezeket a formátumokat kis kompromisszumokkal lehet egymásba konvertálgatni, az epubból a kindlegen nevű parancssoros konverter tud mobit csinálni (csak bazi nagy lesz), de ha nem volt nagyon kioptimalizálva az epub a konverzióra, akkor a mobi nem lesz túl elegáns. A mobi család kicsit zártabb, de (ha nincs rajta kemény védelem) a Calibre képes valamennyire visszafejteni, és konvertálni mondjuk epubra.
Részletes poszt a formátumokról itt olvasható.
A kereskedelmi forrásokról
[Professzore, Komavary]
Kevés szomorúbb látvány van, mint egy olvasóeszköz, amelynek üres a memóriája. A virtuális polcokat is fel kell tölteni, és bizony elsőre nem is olyan egyértelmű, hogy pontosan mivel és honnan.
Elsőre érdemes az ingyenes könyvekkel bejáratnunk az eszközt. Kiindulópontunk legyen a magyar Project Gutenberg, a Magyar Elektronikus Könyvtár. Sajnos valódi ekönyves formátumból kevés akad, de ha hajlandók vagyunk egy kis házi barkácsolásra [belső link], ragyogó köteteket találhatunk. A Kindle-tulajok hamar odatalálnak a Kindlevarázsra, ahol idén már több, mint ötszáz kötet várja az olvasni szeretőket - ha tetszik a minőség, érdemes megtekinteni az oldal fizetős köteteit is. Ingyenes köteteket - nagyrészt ugyanazok a címek, amiket a fenti két oldalon is megtalálhatunk - az ekönyvesboltokban is találunk, de oda inkább vásárolni térjünk be.
Általánosságban elmondható, hogy a hazai kereskedelmi források java része platform- és így formátumfüggetlen, vagyis az árult portéka mind epub, mind prc formátumban letölthető, többnyire aktív másolásvédelem nélkül. A jelenlegi (2013 eleji) piaci gyakorlat a „mindkét formátum, kizárólag »social-drm« védelemmel" elvet követi, így viszonylag kicsi az esélye annak, hogy valaki olyan tartalmat vásároljon, amelyet az eszköze (lett légyen az akár tablet, telefon, e-könyvolvasó vagy számítógép) ne tudna problémamentesen megnyitni. Fizetni bankkártyával, hitelkártyával vagy - amelyik boltban ez lehetséges - Paypallel tudunk, a regisztráció és a vásárlás után a megvásárolt könyv letölthető a regisztrációhoz tartozó könyvesboltból. A nagyobb boltoknál (mulitmediaplaza.com, ekonyv.hu) van lehetőség letöltőkártyás vásárlásra. Ennek az a fő előnye, hogy egyetlen pénzügyi tranzakcióval (aminek sajnos ebben a ligában nem elhanyagolható a költsége) több vásárlást is el lehet intézni.
Alább megpróbáljuk felsorolni a jelenleg aktív könyvesboltokat, kitérve azok jellegzetességeire, különlegességére. Habár a hazai piacon a kis, kiadói honlapoktól kezdve a nagy, széles kínálatra törő boltokig mindent megtalálunk (és az átmenet folyamatos), jelenleg nincsen olyan hely, ahol a teljes magyar ekönyvkínálatból válogathatnánk. (így kénytelenek vagyunk áthidaló megoldásokhoz fordulni, vagy végigjárni-kattintani több boltot is). A lenti listában éppen ezért mérettől és kínálattól függetlenül, ábécé-sorrendben közöljük a boltokat - ha valakit kihagytunk, szóljatok!
Az árult tartalmak (könyvek, folyóiratok, újságok stb.) jelentős hányadát egyelőre nem a naprakész top-10 irodalom adja, hanem kb. fele-fele arányban 5-10 éves, illetve a 10 évnél (sokszor jóval) régebbi kiadványok digitalizált változatai. Sok jeles hazai szerző művét hiába keressük, és természetesen a külföldi irodalom sem teljes. Ennek okaira a blog cikkeiben és a hozzászólásokban mélyreható elemzések olvashatók.
A boltok tételes (teljességre törekvő, bár alighanem tökéletlen) felsorolásából az egyezéseket kihagytuk, csak olyan információk kerültek be, amelyek egyedivé teszik az oldalt, illetve a vásárlók számára fontosak (pl. kemény vagy más egyedi védelem, platform- vagy formátumkötöttség).
A boltok két nagy csoportra oszthatók, egyrészt a kiadókhoz kötődő áruházak, amelyek elsősorban a „gazda" érdekkörébe tartozó kiadók saját könyveit értékesítik, másrészt az aggregát-szerepet betöltő, kiadóktól független boltok, amelyek közül számos – igaz, kis tételben – vállalja független szerzők könyveinek kiadását is. A boltok által kínált tartalmak sora jelentős átfedést mutat, bár az elsősorban aggregátorként üzemelő boltok kínálatában több olyan kiadvány is fellelhető, amelyet máshol nem kapni. A felsorolásból az ingyenes tartalmat kínáló forrásokat (OSZK MEK, PIM DIA) kihagytuk.
Általánosságban az egyezésekről
Formátum: epub és prc/mobi, néhány speciális esetben pdf.
Ár: 300 forinttól (lejárt hasznosítási jogú művek) 30 ezer forintig (szakmai és oktatási célú kiadványok), átlagosan 1700 forint körül. Jellemzően a toplistás és/vagy külföldi szerzők művei 2000-2500 forintos áron, neves hazai szerzők nem toplistás művei 1500-2000, amatőr szerzők művei, illetve régebbi kiadások 500-1000 forint között kaphatók.
Fizetés: bankkártyával vagy PayPal virtuális számlán keresztül szinte mindenütt, egyedi (előre) utalással a boltok többségében lehet fizetni.
Letöltés: az áruházak többsége a letöltést közvetlenül a honlapjáról, a vásárlás véglegesítése után teszi lehetővé. E-mailben történő küldés kivételes, bár szolgáltatásként a Kindle-eszközök saját e-mail címének felhasználásával történő direkt továbbítás előfordul.
A boltok neveit ábécé-sorrendben közöljük.
|
Webáruház |
Jellegzetesség |
| Ad Astra kiadó | a kiadó első megjelései óta aktívan jelen van az ekönyvpiacon is - szinte minden könyvük megjelenik digitálisan is. Kortárs spekulatív fikció a fő zsánerük. |
|
az egyik első fecske. Újrakiadások és magánkiadások jellemzik, illetve nekik van a legnagyobb Nemere-gyűjteményük. Érdekesség, hogy a különböző formátumok (epub, mobi, pdf) saját adatlapot kaptak |
|
|
vagyis könyvei. Az oldal a longread-rövid könyv határmezsgyéjéről válogat, havonta négy új kötettel bővül a kínálat |
|
|
idegen nyelvű címek is, igaz azokon kemény védelem van (epub vagy pdf) |
|
| Deltavision | a zsánerkiadó pár hónap alatt gyorsult százra, azaz nagyjából hetvenötre - ugyanis jelenleg ennyi magyar és külföldi scifi és fantasyregényt vásárolhatunk meg az oldalon a Cherubion-regényektől kezdve Robert Jordanig és Sir Terry Pratchettig. |
|
gyűjtő- és kiadói oldal, számos címet ők jelentettek meg először. Most (újra)nyitási akcióval. |
|
|
társadalomtudományi (szak)könyveket és folyóiratokat találunk az oldalon |
|
|
gyűjtőoldal, a korábban a Txtr néven futó bolt új kezekben - friss kiadványok mobi és epub formátumban. Van előrefizetett letöltőkártya |
|
|
egyike az első fecskéknek. Habár könyveiket a gyűjtőoldalakon is megtaláljuk, előfordul, hogy a tartalom eltér (a fapadoskönyv elsősorban Print-on-Demand kiadó, az ekönyvek gyártásába később szálltak be), ezért érdemes a forráshoz fordulni. |
|
| Galaktikabolt.hu | a hazai szerzők művei után a Metropolis Media egyre több regényfordítása is elérhető digitálisan. Sajnos a legendás magazin valódi e-könyv-formátumban még nem, viszont a Dimagon keresztül már elérhető. |
|
Gyűjtőoldal és a Kossuth kiadó boltja, így nem meglepő a kossuthos túlsúly. Az ekönyvek mellett nagyon jó áron kínálnak hangoskönyveket (bár a kínálat ritkán frissül), de zenei albumokat, képeket is találunk az oldalon. van előrefizetett letöltőkártya |
|
|
gyűjtőoldal, ahonnan fájóan hiányzik a mobi formátum. |
|
| portalpress.hu | az SFPortál ekönyvesboltjából önállósodott bolt és kiadó. Kortárs magyar fantasy e-változatai mellett friss, elektronikus megjelenésekkel is szolgálnak, illetve a tervek szerint idén angol nyelvű magyar scifivel is gazdagodik a kínálat. |
| Semmelweis kiadó | a név mindent elárul - főleg orvosi szakkönyvek elektronikus változatait találhatjuk itt (pdf, ill. ahol a szöveg engedi, alternatív formátumok), de akad szépirodalom is. |
|
szakkönyvek főleg, pdf főleg, de van készpénzes fizetés és fejezetenkénti vásárlás |
Hogyan csinálhatunk saját tartalmat?
[Dworkyll]
Ha az olvasnivalónk elektronikusan már megvan, de még nincs a publikáció-formátumra hozva, azaz nem epub vagy mobi, akkor valamennyi erőfeszítést ezért tenni kell. A legtöbb opciója a Kindle felhasználóknak van, elküldhetik egyszerűen a forrásállományaiket az olvasóra emailben, az Amazon konvertálógépén keresztül és kész. Tökéletes nem lesz így, de olvasható igen. Gyakorlatilag ugyanezt csinálják a különféle Send-to-Kindle, Publish-to-Kindle böngésző-pluginek, amivel a weben olvasott cikkeket lehet az olvasóra küldeni. De egy Kindle felhasználó csinálhat offline konverziót a saját gépén is, egyszerűt (egygombost), vagy egészen kifinomultat is. Egy részletes leírás itt olvasható.
Az epub gyártás picit körmönfontabb. Nincs rá igazi céleszköz, aki a Save as epub-nál kicsit kifinomultabb módszereket keres, szintén sok okosságot találhat a gyártástechnológiai posztjainkban. A jó hír, hogy az országban keringő legtöbb epub-képes olvasó (Koobe, Pocketbool, WayteQ, stb.) sok más, népszerűbb (de nem e-könyves) formátummal is elboldogul, így ha legalább rtf-ig eljut valaki, azt már el tudja olvasni az olvasóján. Aki viszont belelendül, és maximalizáni akarja az olvasásélményt, az tanulmányozza az epubgyártó posztokat, ezt és ezt. És kezdjen el barátkozi az olyan finomságokkal, mint a Sigil és a Writer2epub.
Speciális esetekben szóba jöhet a pdf gyártása, csak azt kell szem előtt tartani, hogy 6 collon, és 800x600 pixeles kijelzőn kell mutatnia valahogy, mert utána már sem áttördelni, sem zoomolni nem lehet büntetlenül.
A módosításokról, spéci firmware-ekről
[Dworkyll]
Az olvasók potenciálja a legtöbbször nagyobb, mint amennyire azt a fejlesztőmérnökök szabadon engedik. Mivel az olvasókban legtöbbször valami egyénileg módosított linux disztribúció fut, a legelszántabbak módosíthatják, és olyan dolgokat is lehetővé tehetnek, amikről a gyár nem is álmodott, vagy csak egyszerűen nem volt kapacitása megcsinálni.
A legerősebb ezen a fronton - nyilván a legszélesebb felhasználóbázis, és a zárt formátumkezelés miatt - a Kindle, a MobileReaden van egy kifejezett Developer's Corner, ahol egy raklap kiegészítőt lehet találni a Kindle olvasókra, az olyan egyszerűbbektől, mint a margót változtatótól az olyan bonyolultig, mint a CoolReader, vagy a SoDoKu futtató. Jótanács: általában az érdekes threadek első posztja szokta tartalmazni a legfrissebb patchet, utána már csak a diszkusszió folyik. (Ebben a posztban a Paperwhite idevágó dolgait vettem végig)
De a Koobe éltesebb vasait (Classic, Junior) is lehet turbózni. Valamiért ebben két spanyol, bizonyos Jotas és Tirwal urak jeleskedtek, szóval nem triviális az ügy, de van magyar honlap is a kérdéskörben, sok okossággal, érdemes végigböngészni.
Trükközni persze nem muszáj, teljesen kezdőknek nem is ajánlom. Akik viszont úgy érzik, hogy az olvasójuk lenne mit javítani, azok nézzenek nyugodtan körül a mellékelt oldalakon, hátha találnak ott valami hasznosat.
Az utolsó 100 komment: