Nagyon-nagyon egyoldalú.
A MEK mikor indult itthon? Szerintem a 90-es években .
Amikor az előző munkahelyem 2000-ben megszűnt, a hazamentett floppykon már volt néhány ekönyv is (internet csak a munkahelyen volt...). Ma is megvannak valahol, csak éppen már gép nincs, ami olvasná a floppyt.

Miért nem lehet hozzászólni?
Az enyém elszállt, de nem is hiszem, hogy tegnap este óta senki sem írt egy kommentet sem!

Huh, bocs, ezek szerint mégiscsak...

@könyvbolond_konyhatündér: :-) Köhögött a blogmotor. És igen, komoly tételek maradtak ki, konkrétan bármi, ami nem az USÁban történt.

Ezzel együtt a magyar e-könyv-történelmet biztos külön lapra írnám, csak egy nem kis részét láthatatlan tintával: SLP, HP, f451, satöbbi. És ezt azért sajnálom, mert ők az igazi magyar e-könyv történelem (eddig), nem a MEK vagy a DIA.

oldradio.tesla.hu azaz Béka lapjáról nem is szólva. Aki 10-20-30 éve nem kapható elektronikai könyveket scannelt be megőrzés céljából, és a szerzők egyből ügyvédi felszólítással, fenyegetéssel honorálták ezt az áldozatos munkát. Ezúton is csak gratulálni tudok nekik.

@könyvbolond_konyhatündér: A MEK 94-ben indult.

Mottó:
      „A számítógépet a bölcsészetben régebben (1949) alkalmazzák, mint a legtöbb természettudományban”. (in.: Horváth Iván, Magyarok Bábelben.)

      A magyar származású Charles Csuri már az 1950-es években a számítástechnikában rejlő művészeti alkotások megjelenítésével foglalkozik
. 1959-ben Theo Lutz a Stuttgarti műszaki egyetemen akkor még csak 40 szó befogadására és kombinációjára képes versgenerálót készít. 1969-ben Montrealban jelenik meg az első számítógép által „írt” verseskötet La machine à écrire címmel.
      
1976: a szegedi egyetemen megkezdődnek a régi magyar költészet teljes számítógépi leltárának munkálatai.
      1980: Horváth Iván a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság kongresszusán (a PC, és főképp a Világháló előtti ősidőkben) központi számítógép és otthoni végpont közötti adatforgalomról beszél. [„...A kész mű két változatban fog megjelenni. Az egyik a hagyományos, nyomtatott kézikönyv-forma, mely előreláthatólag a szegedi egyetem kiadásában... fog megjelenni... A másik a nyomtatásban napvilágot nem látó, nem-hagyományos jelhordozókon maradó adatbank, amelyet továbbra is számítógép segítségével lehet csak használni…” Mondom: 1980!]
      1981: Tubák Csaba mérnök elsőként kísérletezik a számítógéppel generált versekkel.
(Példa: "ÚGYNEVEZETT UDVARIASRÓL AZ ORSZÁGHÁZ ORDÍT
OMLADÉKOS OLDALT." vagy: "ÁLLAPOTOS ÁLCÁNÁL AZ AZONOS APELLÁL ANGYALI AMERIKAIT.").
Papp Tibor avangárd költő műveiben 1983-tól a számítógép _társszerző_, Nem csupán szövegbeviteli eszköz. Ebből 1993-ban megszületik az első magyar versgenerátor a Disztichon Alfa.

      1984: létrejön az első hálózati összeköttetés Magyarországon egy irodalomtörténeti adatbázis és egy távoli felhasználó között. A két végpont: a szegedi JATE R55-öse és az MTA Irodalomtudományi Intézetének Commodore C64-ese, közöttük hagyományos, postai telefonvonal és egy bőröndméretű modem.
      1989: Létrejön az Arcanum Bt. Az első CD-ROM 1990-ben jelenik meg (Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás, Biblia). (Első igazi kiadványuk: 1997; első dvd: 2000)
      1992: Párizsban megjelenik a régi magyar költészet adatbázisa a hozzávaló kétkötetes kézikönyvvel. 1993: november: ugyanez megjelenik az Interneten, számos új szöveggel bővítve. Elkészül a Balassa-kódex „sugárlemezes” kiadásának első változata.
      1994: ekkor kezdődik meg a Magyar Elektronikus Könyvtár kiépítése.
      1996: elkészül a Balassa-kódexnek és József Attila prózájának nagy pontosságú hálózati kiadása. (A világon az _első_ hálózati kritikai kiadások).
      A Művelődési Minisztérium 1996 végén felkérte az ELTE Oktatástechnológiai Csoportját, hogy készítsen szakvéleményt a Sulinet tervről.
      1998 tavaszán létrejön a Digitális Irodalmi Akadémia.
      2001 nyarán született a Silent Libray Project, alig egy év alatt több mint ezer művet digitalizál (önkéntes szkennelők és korrektorok munkáját fogja össze). Az SLP által lefektetett szkennelési korrektúrázási modell az összes őt követő könyvkalóz oldal számára etalon.
      2004: elkezdődik a Filmvilág digitalizálása és on-line megjelenése, amely a mai napig nemzetközi, folyóiratdigitalizálási, és on-line megjelentetési etalon.

@kIára: Nincs kérdés, tied a hét "hűbazmeg" díja, amit eddig még csak egyszer osztottam ki :-) (ekonyvolvaso.blog.hu/2010/08/17/keres_kinal_5/fullcommentlist/1#c12040389)

Saját posztot nem akarnál írni? Szerintem menne :-)

1997: a Gólem első változata. ( www.interment.de/golem/Framgolem.htm ) Egyike az első magyar nyelvű hipertextes műnek, egy olyan virtuális próza, amelyet nem lehet papíron kiadni.
2000: A Magvető Kiadó az [origo]-val együttműködve meghirdeti az első magyar on-line regénypályázatot. A nyertes Jake Smiles 1link című műve (valamint Garaczi László MetaXa). Az 1link azóta is mérföldkő, kultregény stb.