Állandó rovatok

A RADAR az e-könyv olvasó blog "kis-színes" híreinek társasági gyűjtőposztja. Ha találtál valami témánkba vágót, firkáld ide. Ha izgalmas új könyvmegjelenésbe futottál, oszd meg velünk a KÖNYVRADARon. Köszönjük, a műfaj nevében.

Ha eladó készüléked van, vagy használt kütyüt keresel, a KERES-KÍNÁL rovatunkat ajánljuk figyelmedbe.

Ha valami nyomja a lelked, ha összemérnéd az érveidet másokéval, gyere a DÜHÖNGŐbe. Belépés csak gumicsontokkal.

A fölösleges konfliktusokat elkerülendő megköszönjük, hogy tiszteleben tartod az E-tikettünket.

Ha adakozni akarsz, itt megteheted:

Jelenleg 45.700 HUF-nál járunk. Amire használni fogjuk: blogtalálkozó, wiki, saját domain. Nagyjából ebben a sorrendben :-) Jelképes díjazások: a legjobban pörgő e-könyveknek (Nobel Pizza, 2012-ben három darab), a legszebb ekönyveket készítő műhelyeknek (Szépség Pizza,  2013-ban, három darab).

GYIK - Szerszámosláda

Aki még csak most kezd barátkozni a villanykönyvekkel, kezdje a tájékozódást a GYIK rovatban.

Vannak még:

Válassz és rendelj Kindle-t innen

Mobipocket (prc) gyártási okosságok (Kindle, Kindle for appok)

Epub (Koobe, Nook, iOS, Android) gyártási okosságok kezdőknek és haladóknak 

Kiváló szótárak mindenre, ami bírja.

Sok Kindle trükk.

Kiváló magyar metadata-kollektorok a Calibréhez

Eszközismertetők

Boltismertetők

 

Utolsó kommentek

Címkék

1150 (1) 214 (1) 3g (4) 4700 (1) 600 (1) a9 (1) adamobooks (2) adásvétel (1) ADE (1) adobe (8) ad astra (18) áfa (12) agave (30) ajándék (5) akció (12) aldiko (1) alex (1) alexandra (4) állás (1) amazon (67) android (11) angol-magyar (1) animus (1) antikvárium.hu (1) antireklám (1) apad (1) app (5) apple (17) archiválás (1) asus (1) athena (1) athenaeum (1) atlantis (2) aura (7) avana (1) azw (1) banks (1) Baráth Kati (2) barnes&noble (14) beagle (2) bebook (2) bebook2 (1) bejelentés (3) bemutató (8) biblieteka (2) bigyó (1) blog (1) blogbuli (2) blogtalálkozó (2) bme (1) bookandwalk (4) bookdesigner (2) bookeen (3) bookgem (4) bookline (9) bookmarklet (1) boox (4) budapest noir (1) büntetés (7) calibre (4) Canvas (1) céghírek (1) ces (1) cikkajánló (4) clara (3) cloud (3) co2co (1) coelho (1) cool er (2) crowdfunding (1) crunchpad (1) csőd (1) cybook (8) dedikálás (2) deltavision (1) dibook (16) digitalbooks (12) diploma (1) disney (1) diszlexia (1) doctorow (1) dr1000 (1) dr800 (2) dragomán (1) drm (36) e-könyv (1) e-könyvészet (8) e800 (1) ebooks in Hungary (1) eclassic (5) eclicto (2) édesvíz (3) edge (1) edition 2 (1) eebook platform (1) egyesülés (2) ekm (43) ekönyv-terjesztés (3) ekulturaTV (2) elméleti kérdések (89) ELTE (1) enciklopédia kiadó (1) entourage (1) epub (68) epubcheck (2) események (9) eslick (1) etikett (1) EU (4) e gyetem (4) e könyv (19) e könyvesbolt (40) e könyvtár (3) e könyv formázás (8) e papír (12) fapados (1) fapadoskönyv (9) felmérések (21) firmware (4) fizetés (1) flepia (1) flightcrew (1) fontok (8) forgatókönyv (1) forma (3) formátum (5) fórum (3) frankfurt (2) frissítés (3) fujitsu (1) fumax (2) GABO (3) galaktika (7) galaxytab (1) garancia (1) Gitden (1) gloHD (1) goldenblog (1) goodreader (2) google (5) Grecsó (1) gyakorlati kérdések (68) gyártástechnológia (32) H2O (4) hachette (1) hack (2) hanlin (3) hanvon (4) harlequin (3) hármas könyvelés (4) harry potter (2) hvg (1) ibooks (3) icarus (1) idaságok (1) idpf (2) indesign (1) infografika (2) ingyen (1) introverziók (24) ipad (18) ipad mini (1) ipaq (1) iphone (3) ipubs (7) irex (5) iriver (4) irodalom (2) ismeretterjesztés (4) ismertetők (1) itunes (1) japán (1) játék (2) java (1) javascript (1) javítás (2) jegyzetelés (3) jelenkor (1) jókívánság (2) jótékonyság (3) jumbo (1) karácsony (7) képek (1) képregény (2) keres (1) kickstarter (1) kiegészítő (9) kínál (1) kindle (67) kindlegen (2) kindle dx (6) kindle fire (3) kindle wifi (5) kisepika (2) kleinheincz (5) kloos (1) kobo (21) kölcsönzés (1) kondor (3) konteo (1) könyvajánló (6) könyvesbolt (1) könyvhét (19) könyvkiadás (119) könyvmolyképző (9) könyvtár (6) könyvterjesztés (3) koobe (36) kötelező olvasmányok (1) közlemény (2) közösség (27) kritika (1) lámpa (3) laputa (1) lendink (1) libri (8) líra (2) Lithium (1) lrf (1) lrx (1) ludas matyi (1) magvető (3) makró (2) marketing (2) marvin (2) média (4) mediamarkt (1) megvilágítás (1) mek (4) mese (3) mesemasina (2) metaadat (1) micropayment (1) microsoft (2) middleware (1) mintakönyv (1) mkke (3) mobi (3) mobipocket (20) moly.hu (2) móra (1) msi (1) mu (1) műfaj (1) multimédia (1) multimediaplaza (31) n516 (1) ncore (1) nds (1) neal stephenson (1) nekrológ (1) német-magyar (1) networkshop (3) nook (7) nook2 (3) novella (2) oasis (2) oaxis (1) office (2) oktatás (2) olvasási nehézségek (2) omikk (1) one (1) onyx (9) openinkpot (1) Oravecz Nóra (1) orosz-magyar (1) összeesküvés (1) oszk (3) palm (1) pályázat (10) paperwhite (12) paradigmaváltás (1) paypal (2) pda (3) pdf (11) PearlHD (1) pendrive (1) pizza (2) plastic logic (4) plugin (1) pocketbook (16) podcast (2) popper (1) portal press (2) pottermore (1) prc (15) pre (1) premier (2) publio (5) rádió (4) Rajaniemi (1) rakuten (1) reb (1) rejtő (1) reklám (58) reMarkable (3) reMarkable2 (3) rendelés (2) re poszt (12) riport (1) rss (2) rtf (1) samsung (2) scalzi (7) scida (1) scribd (1) scribe (1) Semmelweis (1) SendToKindle (2) sf (12) sfmag (4) sfportal (18) sigil (2) sipix (1) slideware (1) sony (22) spanyol-magyar (1) specifikáció (2) spiritualitás (1) spotify (1) stanza (8) stardict (2) story (1) streaming (1) syllabux (1) szakdolgozat (1) szellemhadtest (1) szerkesztés (2) szerviz (1) szerzői ellentételezés (3) szerzői jogok (1) szerzői kiadás (6) színes (4) szótár (3) tab (1) táblázatok (1) tablet (10) tankönyv (1) tarandus (4) tarda (1) teaser (1) telefon (1) telekom (1) teszt (66) textr (17) tft (7) tilos (5) tok (2) tor (2) történelem (2) touch (2) txtr (6) typotex (4) t com (14) ulpius (10) üzleti modell (1) vásárlás (11) vegyesfelvágott (14) vendégposzt (4) verseny (5) vízpart (2) vizplex (3) vodafone (3) voyage (4) w3c (1) warez (14) wayteq (1) webáruház (1) web tablet (3) wifi (3) wiki (1) wisereader (1) word (2) xhtml (2) xml (2) yotaphone (1) zinio (1) zsoldos-díj (1) Címkefelhő

Linkek - források

A barátaim, innen onnan

Prc vagy epub - avagy a Birodalom visszavág

2010.11.06. 23:58 Dworkyll

Intro

Lefolyt némi víz a Dunán, mióta utoljára nekifogtam a kérdésnek (a vállalkozó kedvűek kimatekozhatják, a budapesti szelvényen másodpercenként cirka 3500 m3 megy át, középvíznél). Azóta történt egy s más, érdemes összefoglalni őket, leginkább azért, hogy lássuk: merre megy a világ.

Az epub lufi

Amikor legutóbb belenéztem a kristálygömbbe, az epub szép, új, nyílt szabványú megoldásai készültek lemosni a prc-t, Amazonostul, mindenestül. Sok nagy név tűnt kiállni az epub mellett (és az Amazon ellen), részben a szakmából (Barnes&Noble), részben a vasszállítóktól (Sony, Apple, Google). Az Amazonnak feszt az orra alá dörgölték, hogy át kéne állni epubra, meg hogy milyen ócska a prc.

"Prc is dead" mondta tavasszal a 'textr prominense. Kíváncsi vagyok, mit mondana _róla_ egy amazon ügynök MA. Azt hiszem, van tippem a válaszra ;-)

De a nagy epub áttörés csak várat magára, azóta is. Lássuk a gondokat.

  1. Nyílt szabvány, de nagyon. Ezért aztán senki nem csinált egy normális PC-s olvasót hozzá. Az Adobe-nak van, egy nulla funkciós flash valami, ami egy dologra jó, meg lehet nézni, hogy fog az adott epub kinézni egy (Adobe parsert használó) eInk olvasón. Van még ez az (Calibre, Firefox plugin), de ezek közül 
  2. nincs kettő, amelyik ugyanúgy jelezné ki ugyanazt a tartalmat. Példának okáért ott vannak a fontok. Az adobe parser hiányosságai miatt nekünk magyaroknak muszáj beágyaznuk őket, ezért szépek lesznek a dolgaink, és ha kell, változatosak. De a világ "civilizáltabb" felén a problémánkat se értik, az Adobe kivételével legalábbis zavarba jönnek a beágyazott fontoktól. Hozzák a sajátot (iBooks, Calibre pl.) de a tipográfia nem ritkán sérül, elvesznek a dőlt, a félkövér karakterek, vagy az alternatív fontok.
  3. kilenc(!) különféle Android appot néztem meg közelről, meg néhány iOS-t. Az összes Androidosnak volt valami gondja, hibája. Az egyik a már emlegetett betűformázást hagyja ki (fbreader), a másik a sorformázást variálja meg, és csinál a behúzott bekezdésből bekezdésközi szüneteket (Aldiko), és így tovább. Az iPaden a B&N appja óriásit szól, de májusban még nem lehetett rá csak vásárolt anyagot tölteni. Ugyanők az Android marketre elégnek látták egy boltkereső fölrakását (bár az új Nook Color jó eséllyel egy Android alapú tablet lesz)

Egyszerűen nem alakult ki az egységesség, hiába nyílt a szabvány. Sőt. Kialakultak egymással inkompatibilis epub platformok és DRM rendszerek. (Zaftos részletek itt.) Nesze neked nyílt szabvány. Annotálni a kezdetektől nem lehet, és valamiért kimaradt a szabványból a fülszöveg kezelése.

A dolog azért is fájdalmas, mert időközben azért kiderült, hogy még az Adobe rettenet platformját használva is nagyon szép publikációkat lehet összerakni, nagyon nagyon egyszerűen és kényelmesen. Ha nincs táblázat, vagy egy képvers pl. akkor nettó szövegszerkesztés egy jól definiált Save as gombnyomással megfejelve. De mit ér ez, ha az eredmény csak bizonyos platformokon hozza azt a formavilágot és olvasásélményt, amit a gyártója megálmodott.

Ja és kényelmesen használható, nagy választékot nyújtó epub-bolt sincs nagyon a környéken.

A prc gőzhenger

Az Amazonnak először nagy fekete pontokat voltam kénytelen beírni, amikor az általuk felvásárolt Mobipocket formátumot elsőre egy kicsit kifilézték. Volt idő, amikor nem ment a több font, a táblázat. Aztán szép lassan kezdtek ezek a dolgok visszajönni, és az Amazon egy nagyon ügyes hadjáratba kezdett. Először is szépen portolta magát minden platformra a PC-től az iOS-en keresztül az Androidig, BlackBerryig. (Ezek persze leginkább az olvasásra vannak kihegyezve, a funkcionalitás sajnos szór egy picit.)  Aztán szépen elkezdtek ezek a régi formai dolgok visszajönni (van már táblázat megint és van két font (normál és egy monospaced)). Új funkciók jelentek meg, az annotálásból lehet pl. twittelni meg share-elni. A szótárazás és a google/wiki integráció mindig is Kindle képesség volt, most már megy ez 3G nélkül, WiFin is.

De ami a lényeg, a legújabb generációs olvasóik nemcsak szédületesen jók (eszelős sebesség és kontraszt), de az árháborúnak hála igen olcsók is. A belépő szint most az Amazon eInk világába 139 dollár+szállítás. (Rendelni innen lehet). És szállítanak is, gyorsan és rendíthetetlenül.

Ez először a(z egyébként ártatlan) magyar importőröknek volt egy méretes pofon, akik képtelenek versenyezni azzal a modellel, ami az eladott tartalommal finanszírozza keresztbe a hordozót, lévén nekik nincs tartalmuk. A következő csapat aki a pofonból kap, azok a tartalomszolgáltatók lesznek, akiket a technikai DRM-jük az epubhoz köt, relatíve elszigetelt választékuk még jobban el lesz szigetelve. Ők viszont szerintem megérdemlik. Mindig ecseteltem a puha DRM előnyeit és tessék. Aki azt az utat követi (és konvertálhatóan tartja a tartalmát), az most pontosan nulla forint ráfordításával eléri az újdonsült (magyar) Kindle tulajdonosokat is.

Az augusztus végén beindított K3, avagy Latest Generation gőzhenger pedig elérte a partjainkat rendesen, lásd az itteni posztokat, vagy a Bigyóblog dolgait, és döbbenetes méretű (és minőségű) magyar felhasználói közösséget hozott létre két hónap alatt. Ennek hála lettek szuper szótáraink, és Calibre pluginjeink. Ez a közösség a platformfejlesztő helyett dolgozik, és a plusz funkcionalitás nem kerül az Amazonnak -- vagy a kiadóknak! -- egy fillérjébe sem.

Talán egyszer azt is megérjük, hogy nemcsak a vásárolt tartalmak szinkronizálódnak a platformok közt és megjelennek a saját anyagok fülszövegei is.

"Olcsó" olvasó tehát már van, mindenféle verébcsiripelések a Kindle vonal drámai fölényét vetítik előre. Az olvasóközönség pedig egyre elszántabban jelentkezik olvasnivalóért. Kérdés, hogy mi lesz a kiadók következő lépése. 

Egy lehetséges útról a következő posztom fog szólni.

84 komment

Címkék: prc kindle mobipocket gyakorlati kérdések epub

A bejegyzés trackback címe:

https://ekonyvolvaso.blog.hu/api/trackback/id/tr52429550

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

eNeL 2010.11.08. 00:54:32

Hát, mondjuk, beletrafáltál a közepébe. Ha azt vesszük, hogy már augusztus tájékán (amikor a Kindle 3 beindult) többen megkongatták a vészharangot az epub fölött, azért az még él (itt-ott).

A frankfurti könyvvásáron ott voltak a kütyü gyártók is, gyakorlatilag az összes (egyéb formátumok mellett) az epub formátum mellett tette le a voksát. Na mármost az összes gyártónak és az Adobe-nak is elemi érdeke kell legyen a formátum védelme - talán meg is lépik. Az mondjuk nem javít a helyzeten, hogy az Adobe-ot gyakorlatilag minden nagy (Apple, Intel, Amazon stb.) le akarja nyomni - meg is érdemlik. Ellustultak, nem nyomják azokat a fejlesztéseket, amiket kellene. Nagyobb baj, hogy az epub - miután nyílttá vált - már nem annyira a szíve csücske az Adobe-nak. Ha jól megnézi valaki az Adobe epub fórumait, kiderül, egy kezemen megszámolható fejlesztő dolgozik a formátumon - a tetejében nekik kell vállalati szinten a szabványosítással is foglalkozniuk.

És persze itt a Kindle gőzhenger. Előre látható volt, ez lesz belőle - kvázi ebook szabvány. De a meccset én még nem látom teljesen lefutottnak: az Amazon beleeshet a nagyok gyakori hibájába. Miután úgy érzi majd, megnyerte a csatát, elkezd mindenkit szívatni a jogdíjakkal a prc-re, megemeli az olvasók árát (nem kell már piacot vásárolni és kereszt-finanszírozni az olvasót) - na akkor léphetnek be újra mások a versenybe. Kivéve, ha keresztül tudja vinni: a prc legyen az ebook szabvány (emlékszünk: Beta vs VHS; HD vs. BD).

Hacsak össze nem fognak. Ennek azonban közel zéró az esélye.

Az "egységes" epub "szabványon" már én is keseregtem eleget, de az egyetlen kitörési lehetősége a többieknek itt van. Össze kell állniuk (netán be kell vonni a felhasználókat is a lehetséges funkciók kialakítása kapcsán - lásd annotáció, fülszöveg), ipari szabványt kialakítani, elfelejteni a kemény DRM-et (ha az Adobe piacon szeretne maradni, ezt szerintem meg kellene lépnie, de minimum változtatni a jelenlegi rendszerükön), azután összeállítani egy jó kis programozó csapatot, amely a szabványos parsert megírja, és szabaddá teszi minden olvasó számára ingyenesen (vagy minimális jogdíjért). Különben tényleg elvesztek.

Kicsit elkenődtem: én szeretném innen, kis MO-ról megmondani, mit csináljanak a "nagyok"...

Közben én is közel állok ahhoz, hogy rendeljek egy K3-at :( Vagy :)?

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.11.08. 03:23:23

Szerintem ez alapvetően egy hamis dilemma.

Nem véletlen, hogy annyi lelkes Kindle-vásárló van - itthon, szerintem, a többség számára az ekönyv ingyenes, innentől kezdve meg már mindegy, hogy legálisan ki és milyen formátumban kínálja. (Ha kínálja egyáltalán.)

vö.: worldshots.hu/2010-11/kinyitott-a-kalozkonyvtar/#comment-17564 (ha fórumszabályzatba ütközik, akkor vegyétek ki.)

Aki legálisan akar vásárolni, az előbb-utóbb még az angol könyvek esetében is rájön: a Kindle, geobannal, megemelt külfölfi "szállítással" hosszú távon nem is olyan jó üzlet. (Megint csak: egy kattintásra van a darknet)

Érdemes odafigyelni pl. arra, hogy mivé növi ki magát az európai piac.

Pl. a Bookdepository papírkönyvekkel már "megszerezte" Ausztráliát, és egyre inkább valódi Amazon-vetélytárssá növi ki magát. És van egy epubos ekönyvük.

Ha a német, francia piac, saját tartalommal összeszedi magát - márpedig össze fogja szedni magát -, akkor van esély, hogy Európa epubos legyen.

Csak a DRM-et kellene hamarabb eldobni, mint az amazon.

Vagyis, el kell különíteni két kategóriát:
1. aki vasat vásárol
2. aki tartalmat is akar vásárolni a vasra.

A tartalomszolgáltatóknak csak az utóbbival kell törődniük, ilyen szempontból kvázi lényegtelen, hány Kindle van az országban.

(Mondom ezt úgy, hogy kedvenc ekönyv-boltomban ott vannak a könyvek epubban és mobi formátumban is - nem nagy kunszt megcsinálni.)

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.11.08. 03:23:44

@eNeL: re epub. A DRM-es anyagokból vajon tudsz az olvasón csoportokat generálni? Reading list, collection, akármi. A PC-s listák szinkronizálódnak? 100+ publinál már érdekes.

re K3. Mi tart vissza? A funkcionalitás, a külcsín (már a tartalomé) abszolút rendben van. A magyar boltok meg, háát, ha X márkájú kenyér nem megy az Y márkájú pirítóba, szerintem ér körbevágni. Morálisan biztosan. De talán meggyőzhetőek a kiadók, hogy legyenek magyar prc-k is az epubok mellett.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.11.08. 03:49:12

@Komavary: "A tartalomszolgáltatóknak csak az utóbbival kell törődniük, ilyen szempontból kvázi lényegtelen, hány Kindle van az országban."

Nem értek egyet. A tartalomszolgáltatóknak szvsz minden lehetséges platformra el kell jutniuk, de ez pénzbe kerül. Ezért a prioritási sorrend a platformok elterjedési sorrendje kell legyen. Ha a Kindle most lelépi a piacot, akkor arra kell nyitni, és erre több lehetőség is van.

Egyébként meg közel van a darknet, de nem megoldás mindenre, a minőséggel pl. vannak bajaim. Ezért aztán a kérdés az, hogy a hivatalos e-kiadás mennyiben tud több- jobb-egyszerűbb lenni az illegálisnál. Mert egy ésszerű difit szerintem a többség megfizetne.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.11.08. 05:46:49

Hogy mennyire más a vas és a tartalom:

flip.netzbeben.de/2010/11/duokan-available-with-english-gui-today/

Duokan is now available with an english GUI

EPUB on your Kindle? It’s possible! The alternative firmware for Kindle, Duokan, is now available with an english GUI. It is Duokan version 0.5.13.6613 (2010/11/06) for Kindle 2, 3 and DX. You should bear in mind that this version is a beta version. Duokan will install besides the original firmware so you can switch easily between it and the original firmware.

Átlag János · http://atlagjanos.blog.hu 2010.11.08. 07:22:32

Ennek a háborúnak szerintem ugyanaz lesz a vége, mint a többi hasonlónak (Blu-Ray vs HD-DVD, DVD-R vs DVD+R): jönnek majd a kínaiak egy olcsó olvasóval ami mindkét formátumot olvassa. (Vagy jelen esetben egy firmware is elég, ahogy az előttem szóló írta.)

Egy fórumon a Kindle tulajdonosok leginkább arra panaszkodtak, hogy a könyvtárak, ahova járnak, csak epubot kölcsönöznek. Na, ez se lesz a mi gondunk még egy darabig.

Az Amazon taktikáját egyébként nem értem. Én csak olyan országba adnám el veszteségesenl a K3-mat, ahol tervezek megjelenni tartalommal, méghozzá sürgősen. Ha az emberek rászoknak az illegális tartalomra, akkor már késő.

Horemheb 2010.11.08. 07:46:34

@Átlag János:
"Az Amazon taktikáját egyébként nem értem. Én csak olyan országba adnám el veszteségesenl a K3-mat, ahol tervezek megjelenni tartalommal, méghozzá sürgősen. Ha az emberek rászoknak az illegális tartalomra, akkor már késő."

Igen, ez érdekes dolog (én is rácsodálkoztam már erre valamelyik hozzászólásomban). Az Amazon elárasztotta Európát olcsó Kindlével, tartalom meg szinte egyáltalán nincsen hozzá. Nem hogy a lokális nyelvekre nincsen, hanem a már meglévő angol nyelvű tartalmat (legalábbis annak kurrens részét) is elérhetetlenné tették az itteniek számára.

Ez azonban nem teljesen az Amazon hibája. Hiába erős kutya, annyira egyelőre még nem, hogy a jogtulajdonosokat/kiadókat rákényszerítse arra, hogy felhagyjanak ezzel az ostobasággal (mármint az országok szerinti felosztással).

Az Amazon azonban lehetőséget hagy rá, hogy az ember átírja a címét USA-belire, és akkor minden tartalom hozzáférhető. Így tulajdonképpen korlátoz is, meg nem is. Igaz, a legtöbben nem veszik erre a trükkre a fáradságot, tehát épp elég nagy kárt okoz így is a dolog.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.11.08. 09:25:29

@Átlag János: Őőő, a kínaiak nem jönnek olcsóbb olvasóval, mert a két szép szemedért nem fogják beletenni azt a plusz pénzt, amit most az Amazon beletesz. Szerény számítások szerint a K3 bekerülési költsége, minimo calculo 150 dollár, 200 alatt nem igen hozhatod el, ha nem rendelsz belőle milliót évekre előre. (ez pl a textr baja). Vannak kínai vasak, amik viszik az összes formátumot, pl. a Koobe, de azokat "normálisan" árazzák, és nem keresztfinanszírozva, vámot átvállalva. Vagy jönnek, de rettenet gagyival, sima monokróm, háttérvilágítás nélküli LCD-vel, stb. A 100 alatti readerek egyelőre nem csináltak nyarat.

Ne felejtsük el, hogy kijelzőt momentán még csak a Wizplex gyárt, mindenkinek. A Samsungról rebesgetik, hogy ő is fog, de látni még nem láttam ilyet.

A vámátvállalást én sem bírom megmagyarázni magamnak, ezért gondolom, hogy adminisztrációs hiba. Vagy filantrópia :-) Vagy egy jó helyen lévő magyar könyvügynök belehekkelt egy picit a rendszerbe, mert ahogy nézegetem, a nagyobb tételeknél pörög az import fee kalkulátor rendesen. Egy Kindle DX-nél pl. 100 dollár.

eNeL 2010.11.08. 10:41:48

@Dworkyll: re-re epub: pontosan erről értekeztem, amikor a "csapat összeáll - nyomja a programozást" című műsort ecseteltem. Miért ne lehetne az általad felvetett dolgokat megoldani a szabvány módosításával, és megfelelő program megírásával elérni?

Nem mellesleg a Gugli is tehetne szívességet az epub közösségnek azzal, ha egy tényleg rendes parsert (esetleg az általad is megemlített hiányosságokat egyénien megoldott, de később szabványba átemelhető módon megvalósított) ír, mondjuk Androidra. Mert az ilyet azután átültetni más rendszer alá már jóval egyszerűbb.

Vannak persze más lehetőségek is: az e-olvasók zöme ma még Linux alapú. Mi az akadálya (mármint a szabványon kívül) annak, hogy szabad szoftverként végre megszülessen egy "igazi" parser? Jó példa erre a Calibre. Vannak gondjai, persze. De szabad, és pl. a Sony felhasználók is erre esküsznek, nem a gyári PC szoftverre.

re-re K3: a család és az asszony egyelőre lenullázott :))

szakértőbb 2010.11.08. 10:52:22

@eNeL:
>A frankfurti könyvvásáron ott voltak a kütyü gyártók is, >gyakorlatilag az összes (egyéb formátumok mellett) az epub >formátum mellett tette le a voksát.

Nem a voksot kell letenni, hanem lepni kene valamit..:-)

>(ha az Adobe piacon szeretne maradni, ezt szerintem meg >kellene lépnie, de minimum változtatni a jelenlegi >rendszerükön)

aztan miert kene valtoztatni? Szerintem nekik nem ez a biznisz. Egyebkent meg ekkora cegek nem hiszem, hogy ezzel foglalkoznak, hogy Neked(nekem) mi lenne jo.

szakértőbb 2010.11.08. 10:54:34

@Komavary:
>A tartalomszolgáltatóknak csak az utóbbival kell törődniük, ilyen >szempontból kvázi lényegtelen, hány Kindle van az országban.

talan megsem teljesen, hiszen olvaso nelkul a zemberek nem fognak e-bookot olvasgatni:-)

szakértőbb 2010.11.08. 10:56:47

@Dworkyll:
nem nagyon ertem, miert ragodtok a DRM-en ennyit. Akit zavar, az leszedi, akit nem, annak meg igy is jo lesz. Ezeken a masolasvedelem dolgokon a kiadoknak kene vegre tuljutni, mert csak a becsuletesen fizetos (vagy hulye?) olvasokat szivatjak vele, a tobbit nem...

szakértőbb 2010.11.08. 10:59:41

@Dworkyll:
azert ne gondoljuk am, hogy olyan nagyon draga egy normalis e-konyv megcsinalasa (az arahoz kepest). Sot, meg a formatumok alakitasa sem. A parsereket is csak egyszer kell megirni, aztan van, nem kell programozokat felvenni es foglalkoztatni, stb. Kiadjak bermunkaba, programozok megirjak (keletebbre olcsobban is, hogy ne azt mondjam, jobban), es kesz! Nincs tobb plusz kiadas,a szoukseges szoftverek meg rendlekezesre allnak.

szakértőbb 2010.11.08. 11:03:50

@Átlag János:
Biztos vagy abban, hogy a Kindle veszteseges? Mennyi lehet a bekerulesi koltsege? Szerintem nem tobb 100$-nal, de valoszinuleg annal is kevesebb. Hany Kidnle-t adott el az Amazon a vilagban?
Mondok egy peldat: xy weboldalon hirdetnek Kindle arban (139$) ugyanigy 7"-es szines kijelzos tablaPC vagy micsodakat... Pedig a szines kijelzo szerintem joval dragabb....

Szoval az az erzesem (bizonyitek nelkul), hogy ez a jaj, nagyon nem eri meg nekik, csak hype... Meg igazan keresztbe sem kell finanszirozniuk, max. megtehetik, ha kell...

szakértőbb 2010.11.08. 11:06:56

@Horemheb:
>Az Amazon elárasztotta Európát olcsó Kindlével, tartalom meg >szinte egyáltalán nincsen hozzá.

Pontositsunk: boltban kaphato tartalom nincs hozza olyan sok, bar azert az Amazon kinalata nem kicsi.

De gondoljatok mar bele picit: azert tolunk nyugatabbra sem 100%-ban veszik a szoftvert sem...
Szoval arra nem epitenek piacot, hogy mindenki veszi majd az e-konyvet, mint a cukrot. En pl. 1000 Ft-ert nem sok konyvet vennek meg e-ben... Nem tudom, hol a lelektani hatar, talan 2-3 dollar?!

szakértőbb 2010.11.08. 11:10:52

@Dworkyll:
kizart, hogy a Kindle 150 dollarba keruljon az Amazonnak, mikor ennel olcsobb szines, PC-szintu dolgok vannak. Erzesem szerint 75$-ba belefer....

A vamrol pedig:
>A vámátvállalást én sem bírom megmagyarázni magamnak,
>a nagyobb tételeknél pörög az import fee kalkulátor >rendesen. Egy Kindle DX-nél pl. 100 dollár.

1. el tudom kepzelni, hogy van egy megallapodasuk, csak mindenki lapit a fuben
2. nagyobb tetelnel mar rajonnek, hogy kereskedni akarnal vele, es nem magadnak veszel 3-at, azt meg nem akarjak finanszirozni...

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.11.08. 11:13:48

@eNeL: Ha valaki parsert fog írni, az az oroszok, vagy a kínaiak lesznek. A nyugatiaknak nincsenek nagyon karaktergondjaik, esetleg a németeknek/svédeknek az umlaut.

Az Adobe meg nem fogja lelőni a kemény DRM rendszerét, mert abból neki eladásonként csöröga royalty, megél a "vásárlásilag balekokból", akik nem érzik át, hogy a DRM mekkora veszély a tök becsületes felhasználóra is.

Az a szép, hogy az Amazon, ha rettenet lassan is, de fejleszt, és nem gondolnám nagyon lazulni őket, ha végre rendbeszednék (bárkik) az epub-frontot. De a játék valahol a kritikus tömegről szól. Az Amazonak megvan, a többieknek meg először egymással kéne leülni.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.11.08. 11:35:33

@szakértőbb: kizart, hogy a Kindle 150 dollarba keruljon az Amazonnak, mikor ennel olcsobb szines, PC-szintu dolgok vannak. Erzesem szerint 75$-ba belefer....

Az összes forrásom ellentmond ennek. Szines kijelzőt egymilliószor többet gyártanak, és ott verseny is van. Hazai és külföldi importőrökkel beszélgettem, egyszerűen párszázas tételeket nem hozol el 120-180 dollár alatt, felszereltségtől függően. A szórást a Wifi, az érintőképernyő, a 3G stb. adja. De fő árkomponens a kijelző és a kontroller. Ott nincs verseny.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.11.08. 12:01:37

@szakértőbb: Eleinte én is azt hittem, hogy kb. 140 dollár körül lehet egy kindle (hiszen csak alapanyagárban kijön kb. ennyiből), de gondolj bele a rejtett költségekbe: fejlesztés, vámátvállalás, szabadalmak, doboz, szállítás Kínából stb.

szakértőbb 2010.11.08. 12:08:11

@Dworkyll: @Komavary:
Tudjatok, eloszor azon csodalkoztam, amikor a HVG-ben olvastam olyat hozzaerto nyilatkozataban, hogy egy 300 dollaros proci kb. 3 dollarba kerul...
Itt ez ennyire nincs sarkitva, de Kidnle-ben nincs erinto kepernyo, egy 3G kartya 10 dollarnal olcsobb szerintem, inkabb 5 se...
Es vegul - nem parszazas tetelekrol van szo! Par szazat Magyarorszagra eladtak belole, nem?

szakértőbb 2010.11.08. 12:22:58

>Amazon May Sell $750 Million In Kindles by 2010 (That's A Lot Of >Kindles)
>Michael Arrington
>May 14, 2008

ez persze egy regebbi iras, de ha 750$ jonne be, ahhoz kb. 5 millio Kindle-t kell eladni. Ne felejtsetek, hogy a 139$ elott viszont joval dragabb is volt. SZoval itt tenyleg nagy tetelekrol van szo.

szakértőbb 2010.11.08. 12:24:49

pontosabban: "750 millio $ jonne be"

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.11.08. 12:31:03

Itt egy régi cikk, szerintem az alapanyagárak ennél lejjebb mentek (kivéve:eink), de megmutatja, hogy miből kéne összehozni az árat:

ireaderreview.com/2009/04/26/kindle-2-cost-analysis-real-cost-is-309/

szakértőbb 2010.11.08. 13:07:31

nem fogod tudni osszehozni, mert meg a becsleshez sincs eleg adatunk. De azert ha bemesz egy szamtech boltba, es osszeraksz mondjuk egy very basic PC-t, sosem fogo tudni elerni meg az MM legolcsobb PC-arat sem, annyival dragabb darabonkent, hm? (vagyis alaplap+haz+tap+memoria+proci+huto+merevlemez+ ez az mindig joval tobb, mintha egybe venned...)
itt az alap pc-re gondolok

Átlag János · http://atlagjanos.blog.hu 2010.11.08. 13:08:49

@szakértőbb: Úgy tudom, az e-ink kijelzőt elég drágán adja a gyártó, gondolom a monopolhelyzet és a szabadalom miatt. Majd ha a kínaiak lekoppintják, olcsóbb lesz.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.11.08. 15:30:26

@Átlag János: Nem fogják lekoppintani, mert az övék. Prime View International a taiwani cég neve, ők vették meg az eInk corp-ot. Fejlesztőkapacitás van még az USÁban, gyártás szerintem sose volt.

De tök egyszerű, ha valaki tud olcsóbban ilyen minőségű olvasót venni, csinálja. Láttam nemcsak importőrök savanyú arcát, de olyan okoscsávókét is, akik Kínából akartak direktben venni. Drágábbra jött ki, mint a Koobe. Nem kevéssel.

Szóval lehet itt agykaratézni, de a cucc ettől nem lesz olcsóbb.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.11.08. 15:35:06

Mégegy, K3-ból jelenleg végesek a készletek, nem tudnak eleget gyártani, és korlátozottan szállítanak, vevőnként 5 darabot. Nem hiszem, hogy árat akarnának csökkenteni. Minden komoly konkurens drágább.

szakértőbb 2010.11.08. 16:36:29

@Dworkyll:
De az is lehet, hogy nem akarjak, hogy valakik "komolyabban" kereskedjenek vele....

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.11.08. 16:58:24

@szakértőbb: Lehet :-) De az már a konteó blog témája. Szerintem.

kIára 2010.11.09. 12:47:28

Engem mindig is érdekeltek a nyílt szabványok népszerűtlenségének okai. Az alapvető kérdés nem a „jobb vagy rosszabb” kérdéskör (ami óhatatlanul flamewar-hoz vezet), hanem az, hogy miért éri meg egy gyártónak, szolgáltatónak és ezek felhasználóinak a zárt formátum? Szinte minden területen a zárt formátumok vezetnek doc↔odt, gif↔png, theora vid↔h.264, mp3↔ogg, mobi↔epub, cdr↔svg stb.
Az egyik ok nyilván a nyíltságból fakadó szétforgácsolódás, a gyártó, fejlesztő részéről meg az emelt költségek (ami a termék árában persze visszaköszön).
A nyílt formátum elsősorban a felhasználók érdekét szolgálná, de érdekes módon az átlagjúzerben van a legkevesebb formátumtudatosság.

Nekem csak egy bajom van a mobi/prc/azw-vel: nem tudok csak úgy belenézni, nem tudom annyira szétszedni mint egy epub-ot. Csakis ez az egyetlen ok, amiért az epubot többre tartom. Az igazi gőzhenger akkor fog beindulni, ha az Amazon vagy a Mobipocket teljesen megnyitja a formátumot. Akkor szinte biztosan a béka segge alá nyomja az összes ebookformátumot (értsd: az epub, fb2 stb. csak az igazi fanatikusok dédelgetett formátuma marad).

Nem bánnám ha valaki választ adna erre a kérdésre: látszólag miért éri meg „mindenkinek” a zárt formátum, ha a józan ész a nyílt formátumokat diktálná?

szakértőbb 2010.11.09. 13:36:45

@kIára:
rossz kerdes:-)

>látszólag miért éri meg „mindenkinek” a zárt formátum, ha a >józan ész a nyílt formátumokat diktálná?

nem a jozan esz diktalja a nyilt formatumot, hanem a TE (fogyaszto) erdeked. A gyartonak a zart formatummal semmi gondja, mert a tartalmad is tole kell venned az O eszkozere, hiszen mas nem tud olyat gyartani... Ennyire egyszeru. A nyilt formatum a "monopoliumrol valo lemondas".

Skót 2010.11.09. 14:08:31

Most vettem Kindle DX-et:

Item Subtotal: $433.99
Shipping and handling: $26.97
Import Fees Deposit: $94.66
Total: $555.62

Skót 2010.11.09. 14:10:17

Ja, az Item Subtotal tartalma:

1 "Kindle DX Wireless Reading Device, Free 3G, 9.7" Display, Graphite, 3G Works Globally – Latest Generation"
Electronics; $379.00

1 "Kindle DX Leather Cover, Black (Fits 9.7" Display, Latest and 2nd Generation Kindle DXs)"
Electronics; $54.99

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.11.09. 14:18:00

@kIára: bele tudsz a mobiba nézni rendesen, csak _előtte_. Ez egy kvázi egyirányú folyamat, (amit háborús esetben vissza lehet fordítani, erősen kompromisszumos eredményekkel), ami a nyers anyagból a kész publi felé mutat. De nagyon pontosan lehet kontrollálni, hogy mi jelenjen meg a készben, a nyersanyag farigcsálása által. Csak ez a farigcsálás (optimalizáció) kicsit munkásabb, mint az alap epubnál.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.11.09. 14:18:49

@Skót: Biztos, hogy Skótnak hívnak? Nem Mázlistának? :-)) Gratula.

nagygabe 2010.11.09. 14:22:44

@Skót: Nem nézted el a tokot? Vagy egyforma méretű a második és harmadik generációs Kindle DX?

kIára 2010.11.09. 15:51:56

@Dworkyll:
Ezt tudom, elég sok prc forrásfáljt készítettem és még többet láttam. Ezzel nincs is baj. Én azonban azt szeretném felboncolni, ami ezekből készül. Mert akkor nem azt látom, hogy "miből -> mi" hanem azt is hogy "miből -> hogyan (->mi)"

Skót 2010.11.09. 15:52:16

@Dworkyll: köszi, mielőtt döntöttem, sokat nézegettem ezt a blogot (is)

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.11.09. 15:59:09

@kIára: Ezt hívják úgy, hogy reverse engineering, és ha túlzásba viszed egy zárt dologgal, akkor rávágnak a kezedre.

Cserébe vannak egész használható technikai doksik, meg developer cornerek, elvileg minden (legitim) kérdésedre ott kell lennie a válasznak. És akkor nem kell boncolgatni.

ysani 2010.11.09. 18:32:30

Engem is elkapott a .prc gőzhenger, mától vagyok egy K3-as boldog tulajdonosa! (Hihetetlen, hogy 4 napja rendeltem és már ma reggel át is vehettem.) Amúgy az olyan angol nyelvű könyvek miatt vettem, amit itthon egyáltalán nem terveznek kiadni.

beavereater [AT] 2010.11.09. 21:25:33

@szakértőbb: @Dworkyll: teljesen zárt formátum nincs, még a pdf sem tudott az maradni. Mindent fel lehet törni, és elég ha csak egyvalaki publikálja a neten anonim módon a formátumleírást, akkor csinálhat a formátum "tulajdonosa" amit akar.

Így a zárt formátum szerintem ma igazából már csak egy dolgot jelent: egy kézben van a formátum fejlesztése, az új szolgáltatások implementálása. Ez viszont a formátum sikerét szinte garantálja, ugyanis a nyílt formátumoknál öt-tíz év eltelik boldog hippivigyorba fulladt össznépi köldöknézegetéssel, meetingekkel, senki által sem használt mellékfunkciók aprólékos finomra csiszolásával. Aztán mire a nyílt szabványok imádói felnéznek, a világ már messze szaladt.
Zárt formátumnál ha kell egy funkció, tokkal-vonóval három hónap alatt megvan az új verzió.
Azaz a felhasználó érdeke a zárt formátum, mert gyorsan és hatékonyan fejlődik (ha nem, beelőzi a konkurencia a sajátjával). Utána ha megvan a formátum, lesz rá library hogy írd/olvasd...

beavereater [AT] 2010.11.09. 21:28:04

@kIára: mit értesz azon, hogy "ami a prc-ből készül?" A kindle leparse-olja és átalakítja képpontok halmazává. X-Y-szürkeárnyalat, az adott felbontásban, ennyi? Vagy maga a parse-olás folyamata érdekel?

szakértőbb 2010.11.09. 21:55:11

@beavereater:
mondtam en, hogy van teljesen zart formatum? netan hogy a PDF ez? (egyebkent szamos hardvereszkoz drivere nem nyilvanos alapokra epul, es a Word DOC sem volt annyira nyitott regebben talan).
Az meg, hogy feltortek netan a PDF-et. Es? Mi a jelentosege? Tudsz Te is PDF-et csinalni. Es akkor mi van?

az nem volt teljesen meggyozo, hogy kinek az erdeke, szerintem tovabbra is a gyartoe. A hatekonyan es gyorsan fejlodik meg egy vicc:-)
Ne felejtsetek: a userek tobbsege nem bajlodni akar a formatummal, nem akar e-book-t gyartani, programozni, stb. Csak es kizarolag hasznalni akarja, igy nagyon nem erdekli a formatum milyensege. Az itt levok nem egy reprezentativ minta, inkabb egy elcsapat:-)))

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.11.09. 22:07:04

@beavereater: van mégegy mellékhatása a zárt formátumnak, a használatáért pénzt lehet kérni. Kispályásoktól nyílván nem, de nagymenőket biztos meg lehet vele vágni.

@szakértőbb: már megint itt figyel egy leninista :-)

@ysani: azért gondolom a magyar anyagokat se fogod letakarítani a kütyüről, ha véletlenül rákerülne :-)

ysani 2010.11.10. 01:11:53

@Dworkyll: nem fogom:)) Egyenlőre kevés magyar nyelvű könyvem van.. hiszen a többség .epub formátumú. Sajnálom, hogy a magyar kereskedők nem nyitottak sem a puha DRM-re, sem arra, hogy egyszerre több formátumban árulják a könyveiket, az árról nem is beszélve. Egyetértek azzal, hogy ezen lépéseikkel a magyar e-book fogyasztók (akiket nem kéne lebecsülni) nagy részét eltaszítják maguktól, "nem szép" lépésekre kényszerítik.. Ha valaki nem akar szenvedni a különböző formátumokkal, akkor nem elég egy olvasó, a K3 mellé kell mondjuk egy Sony PRS-650-est is venni.

csabcikácska 2010.11.10. 09:32:47

Kedves Olvaso Kozosseg!

Nyilvan offtopik, de ezt most kell.
Megjott tegnap az amazontol a Kindle-om.
Bizonyos Mobipocket creatorrel probalom meglevo txt, word es pdf allomanyaimat prc-ve varazsolni. A hosszu `ő` viszont nem akar menni, sima `o` betut kapok, pedig a nyelvet magyarra allitom es UTF8-cal konvertal.
Valami otlet esetleg?

Elore is koszi.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.11.10. 10:44:19

@csabcikácska: Hmm, pedig ez tuti kódolási probléma. Járj végig egy hosszabb szálat, és nézd meg, hogy az mit csinál.

word->html->prc. Nézd meg valami text editorral a html kódolását. (ANSI/1250/UTF).

A html headerjébe ha nincs, tedd be ezt a sort:
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=UTF-16"/>

És figyeld, hol vesznek el az ékezeteid ;-)

Részletesen meg itt olvashatsz a prc gyártásról, a kommenteket is érdemes megnézni a finomságokér'
ekonyvolvaso.blog.hu/2009/05/11/hogyan_csinaljunk_igenyes_mobipocket_publikaciot

kIára 2010.11.10. 17:18:04

@beavereater:
    Beismerem, kissé szerencsétlenül fogalmaztam.
    A forrásfájlból készül a prc.
    Engem a prc boncolása érdekel.
    Pontosabban nem is a boncolás, hanem prc-vé alakítás _minden_ lépése. Most ugye vagy a Creatort, vagy a Kindlegent vagy a Calibrét használjuk a mobipocket készítéshez. Ez a felhasználók 99%-ának tökéletesen elég. Én csak szeretnék belenézni, és megtanulni a készítést, mint az epubnál.

Az epub nekem ezért szimpatikusabb formátum: a legprimitívebb szerkesztővel előállítható, nem kell hozzá semmilyen program, ami tökismeretlen varázslatokat futtat a forrásfájlon.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.11.10. 17:39:54

@kIára: Re prc: milyen funkciót vagy vizuális elemet akarsz látni, ami nincs ledokumentálva?

Az epubbal pont ez a bajom, hogy a prc parsereinél nagyságrendekkel jobban szór a megjelenítés. A legprimitívebb eszközökkel összerakod, de a jó isten tudja, hogy hogy fog kinézni egy általad nem ismert applikáción. Ami az ADÉ-n szuper, egy aldikón, egy stanzán, egy iBookson egész más lesz. Szuper sorkihúzás a Sony-nem megy. Stb. Pedig te tök jól tudtad hogy kell összerakni.

A prc-nél elég jól dokumentált hogy melyik html tag használható és melyik nem. Illetve mi a hatásuk. Van pár kivétel, de mi az a pluszinformáció, amit a gyártósor visszafejtésével megtudnál?

Szőröstalpú Jeti 2010.11.10. 20:01:40

@Dworkyll: A prc-vel az a fő baj, hogy bináris formátum, és csak olvasóval olvasható. Ha nagyon meg van szorulva az ember, egy epubot akár egy sima böngészővel is el tud olvasni (miután kicsomagolta). Ráadásul pont emiatt kézzel is könnyen összerakható. És ha mondjuk ki akarod cserélni a beágyazott fontot egy másikra (mert pl valamelyik olvasó nem szereti), akkor egy scripttel pár perc alatt megoldható. A bináris formátumnál rá vagy kényszerítve a segédprogramokra, amik vagy tudják azt, amit szeretnél, vagy nem (persze ilyet is lehet írni, de mennyivel egyszerűbb _használni_ néhány alapvető programot)
Persze megértem, ha valakit ez nem hoz izgalomba, az autómról engem is csak annyi érdekel, hogy vigyen el a-ból b-be.
Egyébként biztos vagy benne, hogy az kindle ugyanúgy jelenít meg egy prc fájlt, mint egy sony vagy egy pda-s olvasó?

beavereater [AT] 2010.11.10. 21:41:20

@kIára: az, hogy a forrásból hogyan készül prc, az neked mint felhasználónak teljesen érdektelen. Igazából mindenkinek az, kivéve aki olyan szoftvert fejleszt, ami valamit átkonvertál prc-re.
Az, hogy milyen minőségű lesz a terméked, az nem attól függ, hogy érted-e a prc-vé alakítás pontos menetét, hanem attól, hogy a kiinduló anyagod mennyire felel meg a prc-alapanyag követelményeknek (a .prc egyébként Open Ebook XHTML alapú dolog, ha jól tévedek). Ami még fontos tudnivaló, és ez a dolog sava-borsa, hogy az egyes olvasókon/olvasóprogramokban hogyan jelenik meg ugyanaz a prc, azaz képes vagy a bemeneti állományt (amiból a prc lesz) esetleg valamilyen szinten igazítgatni. Na, itt kezdődik a profizmus (pláne ha olyan szintre megy a dolog, mint a HTML/CSS és a webböngészők...)

beavereater [AT] 2010.11.10. 21:49:24

@beavereater: ha esetleg az előbb nem fogalmaztam volna pontosan, akkor másképpen: a prc előállításának lépései:
1) forrásanyag elkészítése (ezt csinálod te)
2) konvertálás .prc-re (ezt csinálja valami: calibre, stb.)
3) .prc megjelenítése (azt csinálja az olvasó(program).

Te azt hiszed, hogy a munkád minősége (a felhasználói élmény) szempontjából a 2) lépés a kritikus. Nos, nem. A konvertáló program vagy jól dolgozik, vagy nem, nincs sok lehetőség, mert ha nem szabályos (ún. well-formed) .prc-t csinál, akkor az olvasó úgyis eldobja. A kritikus a 3) pont, a megjelenítés. Itt viszont nem tudsz mit csinálni, mint kipróbálod a prc-t több eszközön/programon, és egy excelben szépen vezeted, hogy melyik eszköz/program melyik beállítást hanyagolja vagy hibázza el. Aztán ezt vagy meg lehet kerülni, vagy sem.
A tévedésedet egyébként az okozza, hogy az epub-ba könnyen bele tudsz nézni. De ez a végeredmény szempontjából lényegtelen, mert hiába kened-vágod a epub-ot, szerkeszted notepad-dal is csukott szemmel, ha a 3) pontban az olvasó eltolja a megjelenítést. Azon nem nem tudsz változtatni...

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.11.10. 22:43:52

@Szőröstalpú Jeti: Nem értem a problémádat. A prc egyirányú formátum, és ez szerintem így van rendjén. Ha nem tetszik a használt font, akkor a platformon kell állítani, nem a publin, és az állítás lehetőségei éppen platformfüggőek.

Nem ugyanúgy néz ki egy publi, ha más a platform, de ez épp nem a file "bűne", hanem a keretrendszeré. (ami alapból szerintem nincs Sonyn. De Koobe-n pl. van)

A prc-n is tudsz igazítani HA kéznél van a forrása. Ha téged nem a szériaautózás érdekel, akkor jobb ha alkatrész-hegyeket tartasz kézügyben, nem pedig a szériaverdákat ekézed. Másra vannak kitalálva és arra jók. Szerintem.

kIára 2010.11.11. 15:00:46

@Dworkyll:
»A prc-n is tudsz igazítani HA kéznél van a forrása.«
Ezért és csak ezért lenne jó, ha nyitott lenne mint az epub.

@beavereater:
»az, hogy a forrásból hogyan készül prc, az neked mint felhasználónak teljesen érdektelen«
Na persze. Ha lenne prc :)
Jó tízévnyi pda-tulajdonosként amelyen a kedvenc olvasószoftver a Mobipocket reader, mostanában meg Kindle tulajként, minden egyes olvasnivalót _nekem_ kell előállítanom (mekről, diáról, sötét és szürke oldalakról szedett anyagokból számos bemeneti formátumból (txt, rtf, doc, odt, html, pdf, lit, epub, fb2). Persze van néhány release group ahol prc a végső formátum, de 1) a könyveik 99%-a egyáltalán nem érdekel, 2) az engem érdeklő 1%-ba eső prc-k fele döbbenetesen pocsék, úgyhogy olykor mobit kell mobivá alakítanom ami forrásfájl hiányában vagy összejön vagy nem.

Ne mondja nekem senki, hogy a mobi/prc zártsága – különösen magyar tartalom hiányában – egy irreleváns kérdés.

kIára 2010.11.11. 15:12:42

@Dworkyll:
»A prc egyirányú formátum, és ez szerintem így van rendjén.«
Ööö… pár poszttal korábban éppen azon nyavalyogtunk, hogy milyen nehéz és fogcsikorgató dolog pdf-ből normális ebookot gyártani.

Az epub – mivel nyílt – nemcsak „jó” ebookformátum, hanem ugyanakkor egy ideális _konténerformátum_ is. Az epubból egy mozdulatra kirántom az xhtml-t és másik mozdulattal _bármit_ (rtf, pdf, lit, prc!, amitakarsz) készítek belőle.
A mostani galaktikás novellákat is így olvassa mindenki a kindle-jén (a calibre segítségével)
És ez az epub elvitathatatlan előnye (a hátrányait felesleges ismételni).
Pl. a ti „puha DRM” elvetek is csak epub mellett valósítható meg a formátum nyíltsága miatt; a prc-vel már egyáltalán nem. Ha egy prc-t csak „puha drm” véd, akkor is hacking, és cracking kategória a művelet.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.11.11. 15:16:35

@kIára: az epub visszafejtése alig valamivel kevésbé fájdalmas. Hála az Adobe-nak, jó eséllyel a törzsszöveg föl van szabdalva. Ha - javítási szándékkal - bele akarnál nyúlni valami globális formázáshoz, még nagyobb szívás, mint egy mobi visszafejtés.

Beismerem, HA nincs forrásfájlod, és HA csak egy-egy elütést kell korrigálni, akkor szerencsésebb az epub. De csak a korrigálásra.

Mert akkor sincs se annotáció, se platformok közötti konzisztencia. A prc zártságának szerintem kevesebb hátránya van, mint előnye.

Van egy érzésem, hogy a forrásnélküli prc korrekció kis súllyal szerepel még nálad is az összes olvasnivaló között.

nagygabe 2010.11.11. 15:36:24

@kIára: Létezik egy mobiperl nevű csomag, aminek az egyik komponensét mobi2html-nek hívják. Ez a program kinyeri a html-t és a képeket is a mobi, prc, azw fájlokból. Eddigi tesztjeim alapján tökéletesen működik.

kIára 2010.11.11. 15:59:29

@Dworkyll:

— nope; tökmindegy, hogy egy szöveg egy darab x(ht)ml-ben van, vagy húszba van szabdalva.

— nope; nem a korrigálás az elsődleges. Az olvasó ember bizalmat szavaz minden egyes e-booknak :D (persze érhetik meglepetések). A _tárolás_ – még rövid távra is – sokkal fontosabb.

— ha nyílt lenne a formátum, akkor az annotációs megoldások (egyáltalán mindaz ami az mbp-hez kapcsolódik) is nyíltak lennének – ez a nyílt formátum lényege.

— helyesen érzed; a korrekció mellékes.

Megpróbálom másképpen fogalmazni. Ha vásárolok egy prc-t vagy azw-t, akkor lehetőségem van a szöveg/mű befogadására. A birtoklására (ahogy én értelmezem) azonban nem. Nem akarok a nyílt forráskód papnője, amazonja lenni (ennek megvannak a maga prófétái), de ahhoz ragaszkodom, hogy a zárt formátumban tárolt adatok (jelen esetben könyvek) soha nem lesznek teljes mértékben az enyémek (a legmegengedőbb licenc-/felhasználási feltételek mellett sem).

kIára 2010.11.11. 16:18:02

@nagygabe:
Tudom, használtam is, de nem erről van szó. Ez már cracking és hacking kategória. A zárt formátum alapvetően egy jogi (és ha úgy tetszik filozófiai) problémát vet fel.
Amíg egy nagy cég, vagy kiadóvállalat használja és termékként forgalmazza nincs is sok baj vele. Helye és létjogosultsága van – és a piac szabályrendszerének tökéletesen megfelel.
Nem tudom mennyire emlékeztek a régi Neumann Ház e-könyveire. Mik is voltak? Több száz elcseszett, olvashatatlan, lit! Ki olvasta ezeket az amúgy fontos és jó műveket? Senki.
A mobi (prc, azw) ilyen szempontból egy icipicit jobb, csak attól félek, hogy mivel ezt a blogot olvassák a digitális közgyűjtemények fejesei is, és látják a prc-ről zengett ódákat, hirtelen döntenek egy okosat és szépen bezárják a tartalmaikat a mobiba és onnantól kényszerpályára állítják a tartalomfogyasztókat (ami végső esetben csak az amazonnak és a mobipocketnek lesz jó).

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.11.11. 16:25:09

@kIára:

"nope; tökmindegy, hogy egy szöveg egy darab x(ht)ml-ben van, vagy húszba van szabdalva."

nem értek egyet. Próbálj meg egy szabdalt xml publiból single file-t restaurálni, ha mondjuk voltak lábjegyzetek, vagy kereszthivatkozások. Ultra szívás.

Amúgy meg igen, ha a kiadó azt akarná, hogy _birtokold_ a cuccot, akkor nyílt szabványban adná, rtf-ben, html-ben, vagy textben. Egy papírkönyvben sem tudod mondjuk átrendezni az oldaltükröt. Az is zárt formátum :-))

Re:tárolás. Igazad van, a prc nem optimális erre, sőt nem is erre való. Arra más kell, iparilag xml pl, vagy civileknek meg rtf/html mondjuk.

De ez megint nem bizonyította, hogy az epub lényegesen jobb lenne. Mert csak kód szinten egységes (?), a megjelenítés szintjén félrevezető. Másképpen: egyesíti a nyílt és a zárt formátumok hátrányait. Értsd: miért az Adobe parseren néz ki a legszebben, és az adobe miért erőltet szabványban nem definiált kötöttségeket, és miért nem old meg hibákat?

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.11.11. 16:28:23

@kIára: zépen bezárják a tartalmaikat a mobiba és onnantól kényszerpályára állítják a tartalomfogyasztókat

Zárják be, ameddig nem lesz jobb. De legyen rendes archiválás/tárolás, amiből az idők változtával könnyen lehet új, ma még nem létező formátumokat lehúzni.

Ha sokat olvastál mobit, akkor tudod, hogy olvasni (befogadni) teljesen okés;-) A tároláshoz nem ez kell, ez is nyílvánvaló.

meoindil 2010.11.11. 17:18:12

@kIára: "A mobi (prc, azw) ilyen szempontból egy icipicit jobb, csak attól félek, hogy mivel ezt a blogot olvassák a digitális közgyűjtemények fejesei is, és látják a prc-ről zengett ódákat, hirtelen döntenek egy okosat és szépen bezárják a tartalmaikat a mobiba és onnantól kényszerpályára állítják a tartalomfogyasztókat (ami végső esetben csak az amazonnak és a mobipocketnek lesz jó). "
És talán azoknak az olvasóknak, akik eleve ezt szeretnék, mert mondjuk Kindle-t vettek...
Én egyáltalán nem vagyok a nyilt formátumok ellen, sőt! De ha valami zárt és jó, akkor jó és kész. Persze nyilván lehetne mindenen javítani még...

kIára 2010.11.11. 18:07:03

@meoindil:
»És talán azoknak az olvasóknak, akik eleve ezt szeretnék, mert mondjuk Kindle-t vettek...«
Ebben a blogban (és ezer más helyen) már többször volt szó a közgyűjtemények ideális formátumáról. Ez az xml. A többi már transzformációs (xslt) / szerverprogramozási kérdés. Amit csak egyszer kell megcsinálni és a formátumfejlődések ütemében fejleszteni.
Ha van egy jól megírt xml a szerveren, akkor nincs más dolga a felhasználónak, mint hogy abból lekérje a számára ideális formátumban (epub, mobi, lit, pdf, rtf stb.) a művet. Az, hogy ez jelenleg nincs sem a meken, sem a dián sem máshol Magyarországon ez a döntéshozók és fenntartók hozzánemértésének és – már bocsánat: fafejűségének – „köszönhető”.
Egy e-könyvesbolt is simán megcsinálhatná ugyanezt csak egy kis DRM-el megoldva. Tárolja a forrásxml-t, és abból vásárló igényeihez igazodva virtuálisan „leszállítja” a kért formátumban az e-bookot. Ez kizárólag szerverprogramozási és állománygondozási feladat ([lenne]).

meoindil 2010.11.11. 19:37:23

@kIára: Ebben egyetértünk, az ideális az lenne, ha az olvasó bármilyen neki tetsző formátumban letölthtné az anyagot.

eNeL 2010.11.12. 00:10:12

@kIára: Tökéletesen egyetértek, valahol itt lenne a bölcsek köve.

A bajom csak az, hogy itt megint el lehet kezdeni egy flameware-t a megfelelő formátumról (xml [ebből is melyik: MS Word 2003, DocBook, OpenDocument Text Flat], html, odt, stb.). Erre nemzetközi szabvány kellene (esély=0), de utána tényleg működhetne az általad felvázolt modell. Ez lehetne a Kánaán. Egységesen megírt programok alapján bárki, bármikor, bárhol egy fájlból azt a kimeneti fájlformátumot állíthatná elő, amire szüksége van.

Na, ez nagy királyság lenne...

eNeL 2010.11.12. 00:17:36

Közben elgondolkodtam. Minden formátumnak vannak előnyei - és természetesen hátrányai is.

Olyan kimenetet még nem láttam, ami _minden_ tekintetben megfelelt volna valamely más kimeneti formátumnak. Ebből következően valahogyan meg kellene felelnie _minden_ kimeneti követelménynek az "ős" fájl. Erre nem látok esélyt. Maga az xml támaszt korlátokat.

Ha viszont létrehoznánk egy olyan formátumot, ami - konvertálás után - minden kimenetnek megfelelne, akkor ez a formátum miért ne lehetne maga az e-book formátum??

eNeL 2010.11.12. 00:26:08

Ja. Mivel erősen kacérkodom a K3 megrendelésével (pfuj: nem tudja az epub-ot, de ár-érték viszony), az utóbbi napokban elkezdtem gondolkodni azon: hogyan lehet a legkevesebb erőfeszítéssel prc-t gyártani.

Most nem emlékszem, ki említette korábban a blogban, hogy epub-ból készített prc-t gond nélkül, de tökéletesen igaza van. Létező epub-ból a Calibrével kíváló prc-ket lehet gyártani.

Ebből következően javasolnám minden kiadónak az epub formátum maximális támogatását.

Jó, mi??!!

SaGa 2010.11.12. 07:29:38

@Dworkyll: Ez tévedés...

Ha jól van összerakva az epub, akkor egy egysoros script összefűzi egyetlen fájlba az összeset, majd egy másik sor lecseréli a hivatkozásokat, ugyanis minden lábjegyzet végjegyzet, így egyetlen fájlban van tárolva.
A képek hivatkozását meg egy harmadik sor (vagy az előző kettő közül valamelyik megtoldva a megfelelő utasítással)...

kIára 2010.11.12. 09:40:09

@eNeL:
»Olyan kimenetet még nem láttam, ami _minden_ tekintetben megfelelt volna valamely más kimeneti formátumnak […] Maga az xml támaszt korlátokat.«
    Ezt kifejtenéd?
    Egy világosan és következesen megírt, azaz jól strukturált xml-hez lehet írni olyan xslt-t, ami kidobja neked a kívánt formátumot. Bármelyiket.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.11.12. 15:38:28

@SaGa: azért írtam (oké, kicsit gonoszul) a kereszthivatkozás szót. Nekem, akinek a scriptelés nem tartozik az erősségeim közé, azért nagy szopás, ha epubból kell újraépíteni egy teljes publit. Ugyanez elég hasonlóan van a prc-nél is, bár ha nem volt content encryption, akkor monolitikus, bár szemetes html fileként ki lehet húzni a forrást.

SaGa 2010.11.13. 15:48:37

@Dworkyll: Én is azokra gondoltam...
Epub felől prc irányba rendkívül egyszerű a helyzet. Minden "akarmi.html#" formájú szöveget át kell alakítani a "prcforras.html#" alakra és kész.
Az epub-okban a kereszthivatkozások úgy vannak felépítve, mintha egyetlen fájl lenne (főleg, ha az általad annyira kedvelt Atlantissal dolgozik valaki), azaz a # utáni rész az egészben egyedi, nem fájlonként. Már ha kézzel nem barmolt bele valaki...
Visszafelé sem lehetetlen, de az nem triviális, kell hozzá egy jó kis pufferkezelő rutint készíteni...

eNeL 2010.11.13. 16:36:37

@kIára: Az xml azzal állít korlátokat, hogy nem állít korlátokat :) Úgy értem: minden, ami megfelel a nyelv szabályainak, mindegy, mennyire kókányolt, az működő kimenet. Ilyenekre scriptet írni egy rémálom.

Azzal nincs mit vitatkoznom, hogy egy világosan, következetesen megírt xml-ből lehet bármit csinálni - ez így igaz.

A felhozott kimeneti példákkal pont azt szerettem volna érzékeltetni, hogy bár mindegyik kimenet xml, de mégsem csereszabatosak. Mindegyik világos, meg következetes, de a maga módján.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.11.13. 17:10:18

@eNeL: egy dolog nem százas a Calibre epub->prc konverziójával, éspedig hogy a sormagasság infók elvesznek. Amúgy jobb, mint a kindlegen, frankón.

Ignis_veneficus 2010.11.13. 21:45:07

@kIára: Szivembol szoltal.
Erdekel mukodo megoldas?
Jelenleg pdf-et, epub-ot, html-t tudok eloallitani, dolgozok a mobin. (a htmlhez kepes elegge szivas), probaltam a odt-is, de azt csinalja az akinek 3 anya van es mindet Bela-nak hivjak..

Ignis_veneficus 2010.11.13. 21:49:49

@SaGa: a kereszthivatkozas oda vissza csereszavatosak:
global-egyedi => file-egyedi: nincs vele semmi baj, hasznalhato
file-egyedi => global egyedi: a regi.html#link-bol uj.html#regi_link -et kell gyartani...

Silo 2010.11.15. 11:17:45

Szerény véleményem a formátum kérdésről:

1) Az EPUB azért nem jelenik meg teljesen ugyan úgy minden olvasón, mert gyakorlatilag XHTML, és a olvaso szoftver meg egy böngésző. A megjelenítések közötti különbség itt kb. annyi mint amikor a Firefox vagy a Internet Explorer másként jeleníti meg egy oldalt, vagy mást támogat, de gyakorlatilag már senki nem sír emiatt.

Az az ember is ugyanazt olvassa el akinek a behúzásai nem olyan szépek, mint akinek igen. Természetesen nem vitatom, hogy az ideális a teljesen azonos megjelenítés volna, de akkor meg miért nem PDF-et használ aki ezt akarja? Az a formátum direkt arra lett kitalálva, hogy *mindenhol* azonosan jelenjen meg. és lám, nem az a legjobb a jelenlegi olvasókra.

2) Az EPUB gyakorlatilag XHTML. Az XHTML az XML egy részhalmaza. készen van, és szabványos. Megengedi, hogy a megjelenítő azt támogasson belőle amit tud (!) de a maximális támogatottságot ajánlja.

Ezáltal szvsz a EPUB tényleg egy ideális hordozó formátum, gyakorlatilag minden más előállítható belőle.

3) Sokszor került szoba az annotálás. Nekem egy PRS-650-em van, és a következő kommentezési típusokat támogatja:
- szöveg kiemelés (gyakorlatilag kihuzo filc)
- szöveg kiemeléshez szöveges megjegyzés
- szöveg kiemeléshez rajzos megjegyzés (!)
- rajzos megjegyzés (pl. szabadkézi befirkálás, aláhúzás, nyilazás, stb.) az oldalon (!)

Ezek a megjegyzések mind RTF-ben kiexportálhatoak.
Gyakorlatilag tanuláshoz is használható, nem is olyan rosszul.

A lábjegyzeteket likeken keresztül az XHTML támogatja, olvastam könyvet amiben így volt megoldva, nem volt vele problémám.

szakértőbb 2010.11.15. 12:50:39

@Silo:

kicsit furcsállom a megközelítésedet, ha e-book-os szemmel nézem:-)

>másként jeleníti meg egy oldalt, vagy mást támogat, de >gyakorlatilag már senki nem sír emiatt.

Nem sír senki emiatt, hanem sz@r rá:-) Nem azért nem sírnak, mert ez jó így, hanem azért, mert felesleges! Ennyi erővel akár txt is lehetne olvasni, a betűk abban is benne vannak. (Hogy ne legyen félreérthető, nekem az is jó lenne).

>Az a formátum direkt arra lett kitalálva, hogy *mindenhol* >azonosan jelenjen meg. és lám, nem az a legjobb a jelenlegi >olvasókra.

De az a legjobb - arra, amire kitalálták. Az olvasókon is azonosan jelenik meg, csak nehezen tudod elolvasni, hm?

>Ezáltal szvsz a EPUB tényleg egy ideális hordozó formátum

szvsz pedig nem. Arra ott az XML (már mint a hordozásra), az valóban szabványosabb, és azt csinálsz belőle, amit akarsz.

Ignis_veneficus 2010.11.15. 15:28:46

Epub, mindehol maskep jelenik meg:
Kb 1 eve kommentem szinten ez a blogon, szinten epub problemaba, hogy elojon ua a szivas, mint a html eseten az FF, IE, Opera stb eseten: minenki maskep ertelmezi, es a webfejlesztes nagyobb resze az optimalizalas.
Itt is.
Az ADE nem tamogatja a tablazatot (van, de nem birja tordelni), a 110%-os float melle is odatordel valamit.

@Silo:
Eleg gaz olyat olvasni, mit pl flot elrendezesbe csinaltak meg, es az olvaso nem tamogatja, pl a szoveg nem ott jelenik meg ahol kellene, mondjuk osszekeverednek a bekezdesek.. jo az?

vagy vegyunk egy masikat: az XHTML elvileg tamogatja az SVG-t es a MATHML-t is. vegyunk egy szak/tankonyvet tele grafikonnal, vektoros abrakkal (svg) es keplettel (mathml vagy svg) es olyan olvasod van, ami nem tamogatja egyiket sem. dobhatod ki a konyvet.

Az EPUB nem XML/HTML/XHTML az is lehet benne, de NEM AZ.
Lattam mar epubba csomagolt PDF-et.

> A megjelenítések közötti különbség itt kb. annyi mint amikor a Firefox vagy a Internet Explorer másként jeleníti meg egy oldalt, vagy mást támogat, de gyakorlatilag már senki nem sír emiatt.
Az igy eleg durva. Nezzel meg egy olyan oldalt, ami csinal is valamit (nem csak megjelenit, hanem modern,AJAX stb) es ra fogsz jonni, hogy mennyi szivas van benne, hogy majdnem ugyanugy nezzen ki. minden bongeszo +1 nagysagrend a szivasokkal.

@szakértőbb:
>Arra ott az XML (már mint a hordozásra), az valóban szabványosabb, és azt csinálsz belőle, amit akarsz.
Azert itt bele lehet futni erdekes dolgokba :)

Silo 2010.11.15. 18:59:11

> De az a legjobb - arra, amire kitalálták. Az olvasókon is azonosan jelenik meg, csak nehezen tudod elolvasni, hm?

Igen, nem minden PDF-et könnyű elolvasni: általában kis betűk (itt a nyomtatott oldal és a kijelző méretek között van a jelentős különbség), nehezen olvasható ábrák, folyamatos nagyítás kell. Nem tudom neked milyen olvasód van, de nekem is az kellene...

> es olyan olvasod van, ami nem tamogatja egyiket sem. dobhatod ki a konyvet.

Ez így van. Hiába veszek Blue-ray lemezt, ha csak DVD lejátszóm van. De én úgy látom ez sem a DVD sem a Blue-ray hibája...

> Eleg gaz olyat olvasni, mit pl flot elrendezesbe csinaltak meg, es az olvaso nem tamogatja, pl a szoveg nem ott jelenik meg ahol kellene, mondjuk osszekeverednek a bekezdesek.. jo az?

Nem jó. De ha az olvasó nem támogatja az adott element-et vagy attribútumot akkor miről beszélünk? Az miért az EPUB hibája?

Másik dolog a szabványokkal és ajánlásokkal, hogy nem vagy köteles (a készülék gyártók sem) 100%-osan megfelelni neki. Ez tény. Ilyen a világ.

> Az EPUB nem XML/HTML/XHTML az is lehet benne, de NEM AZ.
Lattam mar epubba csomagolt PDF-et.

Igen, tudom, hogy egy ZIP-el csomagolt fájlokból és könyvtárakból álló rendszer ami, XHTML-t, XML-t és CSS-t tartalmaz. Nem tőlem kell várni a pontos definíciót.

Én leegyszerűsítve hívtam fel rá a figyelmet, hogy valójában XML alapú fájlokat hordozó struktúra. Remélem így már mindenki boldog.

Az, hogy még bináris beágyazott fájlokat is vinni tud, az szvsz plusz pont.

Ignis_veneficus 2010.11.15. 19:35:12

@Silo: Epub: a szabvany nem tamogatja hogy minden olvason ki legyen kenyszeritve a tamogatas.
Ennek kovetkezmeny, hogy eszkozvasarlas elott a jelolt eszkozokon le kellene futtatnod az "ebook ACID" tesztet, hogy tudd, hogy mi mit tamogat es ossze kell vetned a JOVOBELI konyvek felepitesevel.
Na, akkor most hivj fel egy ebook forgalmazot:
"elnezest: az ebookjukban van tablazat?" jobb esetben azt fogod kapni: nincs, kozben mondjuk a cimek azzal vannak megcsinalva. Es nem latod a cimeket.
Ez az olvaso hibaja? is.
Az ebook hibaja? is.

A blue-ray-es peldad santit: helyesen ilyen lenne:
van 5 Blue-ray filemed, es 5 lejatszod.
az egyik filmen nincsenek feliratok, a masikon csak egy nyelv, a harmadikon extrak, a negyedik meg csak DVD minosegu...
az egyik lejatszod nem ad hangot, a masik nem ismeri a menut, a harmadik meg csak angolul beszel.
Kinek a hibaja? lejatszoke, vagy a szabvanye, ami megengedi ezt a laza kezelest?

A szabvany, hogy a pdf vonalra kanyarodjunk, nem koveteli meg a XHTML-t, HTML-t, CSS-t, lehetoseget biztosit, de az epub allhat tisztan PDF-bol is.

Silo 2010.11.16. 11:28:34

@Ignis_veneficus: Az emberek többsége természeten egy olyan megoldásról vagy szabványról álmodik ami teljesen ideális minden szempontból:
- kezeljen mindenfele jelenlegi problemat
- kezelni tudjon minden további olyan problémát ami valaha felmerülhet
- ne változzon soha
- legyen szép, jó, kicsi, olcsó, stb.

Ilyen nincs, nem is lesz.
Azt is el kell fogadni, hogy a fejlődés változtatásokkal jár, ami nem mindig jó mindenkinek.

Az EPUB azt a fejlődési modellt választotta, hogy megpróbál egy általános keretrendszert adni, ami sokféleképpen használható, és nem kivanja meg, hogy az alakalmazasok kezdetben igen bonyolultak legyenek. Ennek az árra is van hatása.
Az már a személyes ízlés kérdése, hogy ez kinek mennyire tetszik és kinek nem.
süti beállítások módosítása