Intro

Lefolyt némi víz a Dunán, mióta utoljára nekifogtam a kérdésnek (a vállalkozó kedvűek kimatekozhatják, a budapesti szelvényen másodpercenként cirka 3500 m³ megy át, középvíznél). Azóta történt egy s más, érdemes összefoglalni őket, leginkább azért, hogy lássuk: merre megy a világ.

Az epub lufi

Amikor legutóbb belenéztem a kristálygömbbe, az epub szép, új, nyílt szabványú megoldásai készültek lemosni a prc-t, Amazonostul, mindenestül. Sok nagy név tűnt kiállni az epub mellett (és az Amazon ellen), részben a szakmából (Barnes&Noble), részben a vasszállítóktól (Sony, Apple, Google). Az Amazonnak feszt az orra alá dörgölték, hogy át kéne állni epubra, meg hogy milyen ócska a prc.

"Prc is dead" mondta tavasszal a 'textr prominense. Kíváncsi vagyok, mit mondana _róla_ egy amazon ügynök MA. Azt hiszem, van tippem a válaszra ;-)

De a nagy epub áttörés csak várat magára, azóta is. Lássuk a gondokat.

1. Nyílt szabvány, de nagyon. Ezért aztán senki nem csinált egy normális PC-s olvasót hozzá. Az Adobe-nak van, egy nulla funkciós flash valami, ami egy dologra jó, meg lehet nézni, hogy fog az adott epub kinézni egy (Adobe parsert használó) eInk olvasón. Van még ez az (Calibre, Firefox plugin), de ezek közül 
2. nincs kettő, amelyik ugyanúgy jelezné ki ugyanazt a tartalmat. Példának okáért ott vannak a fontok. Az adobe parser hiányosságai miatt nekünk magyaroknak muszáj beágyaznuk őket, ezért szépek lesznek a dolgaink, és ha kell, változatosak. De a világ "civilizáltabb" felén a problémánkat se értik, az Adobe kivételével legalábbis zavarba jönnek a beágyazott fontoktól. Hozzák a sajátot (iBooks, Calibre pl.) de a tipográfia nem ritkán sérül, elvesznek a dőlt, a félkövér karakterek, vagy az alternatív fontok.
3. kilenc(!) különféle Android appot néztem meg közelről, meg néhány iOS-t. Az összes Androidosnak volt valami gondja, hibája. Az egyik a már emlegetett betűformázást hagyja ki (fbreader), a másik a sorformázást variálja meg, és csinál a behúzott bekezdésből bekezdésközi szüneteket (Aldiko), és így tovább. Az iPaden a B&N appja óriásit szól, de májusban még nem lehetett rá csak vásárolt anyagot tölteni. Ugyanők az Android marketre elégnek látták egy boltkereső fölrakását (bár az új Nook Color jó eséllyel egy Android alapú tablet lesz)

Egyszerűen nem alakult ki az egységesség, hiába nyílt a szabvány. Sőt. Kialakultak egymással inkompatibilis epub platformok és DRM rendszerek. (Zaftos részletek itt.) Nesze neked nyílt szabvány. Annotálni a kezdetektől nem lehet, és valamiért kimaradt a szabványból a fülszöveg kezelése.

A dolog azért is fájdalmas, mert időközben azért kiderült, hogy még az Adobe rettenet platformját használva is nagyon szép publikációkat lehet összerakni, nagyon nagyon egyszerűen és kényelmesen. Ha nincs táblázat, vagy egy képvers pl. akkor nettó szövegszerkesztés egy jól definiált Save as gombnyomással megfejelve. De mit ér ez, ha az eredmény csak bizonyos platformokon hozza azt a formavilágot és olvasásélményt, amit a gyártója megálmodott.

Ja és kényelmesen használható, nagy választékot nyújtó epub-bolt sincs nagyon a környéken.

A prc gőzhenger

Az Amazonnak először nagy fekete pontokat voltam kénytelen beírni, amikor az általuk felvásárolt Mobipocket formátumot elsőre egy kicsit kifilézték. Volt idő, amikor nem ment a több font, a táblázat. Aztán szép lassan kezdtek ezek a dolgok visszajönni, és az Amazon egy nagyon ügyes hadjáratba kezdett. Először is szépen portolta magát minden platformra a PC-től az iOS-en keresztül az Androidig, BlackBerryig. (Ezek persze leginkább az olvasásra vannak kihegyezve, a funkcionalitás sajnos szór egy picit.)  Aztán szépen elkezdtek ezek a régi formai dolgok visszajönni (van már táblázat megint és van két font (normál és egy monospaced)). Új funkciók jelentek meg, az annotálásból lehet pl. twittelni meg share-elni. A szótárazás és a google/wiki integráció mindig is Kindle képesség volt, most már megy ez 3G nélkül, WiFin is.

De ami a lényeg, a legújabb generációs olvasóik nemcsak szédületesen jók (eszelős sebesség és kontraszt), de az árháborúnak hála igen olcsók is. A belépő szint most az Amazon eInk világába 139 dollár+szállítás. (Rendelni innen lehet). És szállítanak is, gyorsan és rendíthetetlenül.

Ez először a(z egyébként ártatlan) magyar importőröknek volt egy méretes pofon, akik képtelenek versenyezni azzal a modellel, ami az eladott tartalommal finanszírozza keresztbe a hordozót, lévén nekik nincs tartalmuk. A következő csapat aki a pofonból kap, azok a tartalomszolgáltatók lesznek, akiket a technikai DRM-jük az epubhoz köt, relatíve elszigetelt választékuk még jobban el lesz szigetelve. Ők viszont szerintem megérdemlik. Mindig ecseteltem a puha DRM előnyeit és tessék. Aki azt az utat követi (és konvertálhatóan tartja a tartalmát), az most pontosan nulla forint ráfordításával eléri az újdonsült (magyar) Kindle tulajdonosokat is.

Az augusztus végén beindított K3, avagy Latest Generation gőzhenger pedig elérte a partjainkat rendesen, lásd az itteni posztokat, vagy a Bigyóblog dolgait, és döbbenetes méretű (és minőségű) magyar felhasználói közösséget hozott létre két hónap alatt. Ennek hála lettek szuper szótáraink, és Calibre pluginjeink. Ez a közösség a platformfejlesztő helyett dolgozik, és a plusz funkcionalitás nem kerül az Amazonnak -- vagy a kiadóknak! -- egy fillérjébe sem.

Talán egyszer azt is megérjük, hogy nemcsak a vásárolt tartalmak szinkronizálódnak a platformok közt és megjelennek a saját anyagok fülszövegei is.

"Olcsó" olvasó tehát már van, mindenféle verébcsiripelések a Kindle vonal drámai fölényét vetítik előre. Az olvasóközönség pedig egyre elszántabban jelentkezik olvasnivalóért. Kérdés, hogy mi lesz a kiadók következő lépése. 

Egy lehetséges útról a következő posztom fog szólni.