Intro

Egy régebbi posztban már feszegettem ezt a kérdést. Mára a zöm úgy gondolja, hogy a kérdés megoldott, a válasz az epub. Az epub megjelenítési képességei fejlettebbek, a szabvány nyílt, a DRM-et meg meg lehet venni az Adobe-tól (persze jó pénzért) és utána mégiscsak a kiadó szerverén berreghet az egész. A nagyok, Sony, B&N, Apple, és itthon gyakorlatilag mindenki talán éppen ezért is az epub mellett tette le a voksot. Ulrik Deichsel, a 'textr üzletfejlesztési igazgatója szerint "prc is dead". Valóban az lenne?

Az epub, és az ő éretlensége

A csodás új epub világ azonban még nincs itt, ó, nagyon nincs. Példának okáért normális epub megjelenítést gyakorlatilag csak a dedikált olvasóktól (eInk), és az Apple médiakonzoloktól (iPod Touch, iPhone, iPad) lehet elvárni. PC-ktől, PDA-któl, más okostelefonoktól nem igazán. Különösen az elsőt nem értem. Miért nem lehetett már egy normális epub readert összerakni PC-re, csak holmi kispályás gagyikat, meg az Adobe flash alapú kotványát. Így aztán aki epubot akarna normálisan (értsd nem számítógép-kijelzőn) olvasni, annak súlyos tízereket kéne kiadnia.
És persze ezért a pénzért még kicsit kevés lehetőséget kap, pl. a kiemelés funkcióhoz minimum egy Touch kell, (túl kicsi kép), vagy legalább egy százas egy Onyxra, némileg több egy iPadre. Platformok közötti szinkronizálásról meg csak a 'textr beszél, de ő is csak erős jövő időben.
Mármost normális mobil epub olvasóplatform (2010 május elején) szerintem nincs 10.000 darab az országban. És erre, csakis erre ugrana rá az a sok villanykönyv-kiadó? Így már érthető a visszafogott tempó.
 

És a prc? 

Ezzel szemben a prc (bár megjelenítési képességeiben valóban elmarad kicsit az epubtól), funkcionalitásában és főleg a mobil elérhetőségében fényéveket ver rá. Az eInk eszközök nagyon kevés kivételtől eltekintve támogatják. Jól olvasható az összes Windows Mobile alapú PDA-n és okostelefonon, a leggagyibb FuSi-któl a HTC HD2-ig (próbáltam, a 480x800 pixel odaver rendesen), fut egy raklap Symbianos Nokián, és ki tudja még min. (Az igazán kemények simán föl tudják hekkelni autós GPS-ekre, PNA-kra, igaz, ilyenkor a törzsfunkcionalitás egy része elvész).

Persze hiba volna azt feltételezni, hogy a sokszázezer prc-képes eszköznek csak a töredékén is olvasni akarnának, de miért kell a tulajdonosaikat ab start elvágni ettől a lehetőségtől? Oké, egy VGA alatti PDA nem az olvasási komfort csúcsa, de nagyon nagyon sok helyen a tulajdonosánál lehet, (és feltűnés nélkül használhatja), ahol akár egy eInk eszköznél is kijárna a homlokráncolás. Nincs többé unalmas értekezlet, vagy oktatási esemény. Ezek az "apróságok" tényleg mindenütt, de mindenütt ott tudnak lenni. Zsebben. A Háború és békéhez tényleg kicsik, de elütni a várakozást egy fél fejezet Rejtővel, (vagy egy offline rss feeddel) teljesen megfelelőek. Az epubot meg valamiért nem viszik.

Mi akkor a baj a prc-vel?

Ha a potenciális "lefedettség" ennyivel nagyobb a prc-t tekintve, akkor miért ódzkodik tőle mindenki, aki pénzért szeretne e-könyvet árulni? Előállítani kb. ugyankkora erőfeszítés.  DE a technikai DRM az Amazonhoz (Mobipockethez) kötött. És inkább mindenki fizeti az egyes eladások utáni royalty-t az Adobe-nak, mintsem leszerződjön az Amazonnal. Ezt az USA-beli nagyoknál valahol értem, de Magyarországon? Itt az Amazon nem versenytársa senkinek, még az itt is elérhető Kindle 2 International verzióval sem.
Persze ha a (főleg külföldi) jogtulajdonosok nem kötnék magukat az amúgy tökéletesen értelmetlen, percek alatt törhető, viszont költséges technikai DRM-hez, akkor lehetne puha DRM-et csinálni.
A puha DRM-mel meg simán lehetne prc-t is gyártani.

Próbáltam kitalálni, mibe kerülne, ha az Mobipocket (Amazon) formátumát íly módon használnám kereskedelmi tartalom előállítására, de úgy látszik, ilyet nem is feltételeznek, csak a kemény prc-DRM-hez találni árat.

Találkozás egy bestseller kiadóval

Eljutottam egy olyan kiadóhoz, akinél a mai magyar könyvpiac egyik igazi aranytojást tojó tyúkja kotkodácsol, bele az alkonyatba. És úgy jártam velük, mint a faltörő kos a fotocellával.
Amikor is belekezdtem a szokásos "óvatosan azzal a DRM-mel" kezdetű monológomba, simán rávágták, hogy a maguk részéről nagyon szivesen eltekintenének a használatától. Tudták, mit beszélnek, látják ők, hogy pl. a  rajongói fordítások már akkor elkezdenek készülni (és az interneten publikálódni), amikor ők, a hivatalos magyar kiadó még meg sem kapta az eredeti szöveget a hivatalos fordításhoz.
Látják a kalóz kópiák kontrollálhatatlan áradatát. A DRM számukra (és szerintem minden bestseller számára) valójában egy fölösleges tiszteletkör, mert a bestsellerek azonnal "digitalizálódnak", minden DRM-től és egyéb varázslástól függetlenül.
Ennek ellenére (vagy éppezért) a bestsellerek megmaradnak bestsellernek.
A drága jó jogtulajdonosok meg csak ringassák magukat hamis biztonságérzetbe, hogy a DRM használatával mennyi sok bevételt lehet megmenteni.
Imigyen pedig ennél a kiadónál is lesz (sajnos) kemény DRM. Mert a jogtulajdonosok másképp egyszerűen szóba nem állnak velük.
De, és ezt roppant progresszívnek találtam, erősen törik a fejüket azon is, hogy mivel biztosítsák a jövedelmezőségüket a DRM használata helyett!Lássuk be, akik ma hajlandóak pénzt kiadni elektronikus kiadványért, azok bizony elszántak, nagyon is elszántak. Ha pedig a kemény DRM egy pillanatra is zavarni fogja a köreiket, egy másodperc (vagy alig több) alatt ki fogják iktatni. A borgokkal© szólva:

Resistance is futile!©