Ne csak nézd, hallgasd :-)
E-könyvekről a Kossuth rádión
2010.02.12. 20:44 Dworkyll
21 komment
Címkék: rádió ismeretterjesztés
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://ekonyvolvaso.blog.hu/api/trackback/id/tr651753224
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.02.12. 22:19:49
Épp ma esett le, hogy pár éve, amikor a Kossuthnak is dolgoztam, akkor feltűnt, hogy élen járnak a multimédiás tartalmak terjesztésében. Teljesen kiesett a korábbi összeállításokból, pedig az indíttatásuk kétségtelenül megvan rá, és a széleskörű ismeretterjesztés és a kevésbé elvetemülten szélsőséges tudományosság irányából bizony sok hasznos dolgot tudnának csinálni.
Mondjuk a szerkesztő-riporter meglehetősen vehemens és borzasztó tájékozatlan volt ("ugye Önök azok, akik nem csak arra figyelnek, hogy mi van a könyvben, hanem hogy hogyan néz ki?" -- ja, a könyvkiadók 95 százalékára ez igaz). Az is igaz, hogy Földes úr annyira nem volt "erős" akkor sem, amikor korábban tárgyaltam vele.
A Kindle 2 bejátszás katasztrófa (í-könyv). Az iPad összehasonlítást fogalmam sincs honnan vette, erős túlzás.
Tankönyv vs. e-book. Hátkérem. Egy középiskolás gyerek éves tankönyvcsomagja 15-20 ezer forint. Ez négy év alatt alsó hangon 60-70 ezer forint. Hol itt a "jajdedrága"? Az iskola adja a tartalmat, a szülők (sőt, akár az iskola) adja az olvasót.
Napilap Magyarországon? Ugyan... A magyar újságírás egy szörnyűség.
Én hallottam 14-16 éves gyerekeket izzó-pezsgő vitában rétsz venni. Zseniálisak voltak, és ezt a legkomolyabban mondom. Furcsa módon egyik sem Magyarországon képzeli el a jövőjét.
A linket köszönöm! Fejlődünk, hála az égnek! :)
Mondjuk a szerkesztő-riporter meglehetősen vehemens és borzasztó tájékozatlan volt ("ugye Önök azok, akik nem csak arra figyelnek, hogy mi van a könyvben, hanem hogy hogyan néz ki?" -- ja, a könyvkiadók 95 százalékára ez igaz). Az is igaz, hogy Földes úr annyira nem volt "erős" akkor sem, amikor korábban tárgyaltam vele.
A Kindle 2 bejátszás katasztrófa (í-könyv). Az iPad összehasonlítást fogalmam sincs honnan vette, erős túlzás.
Tankönyv vs. e-book. Hátkérem. Egy középiskolás gyerek éves tankönyvcsomagja 15-20 ezer forint. Ez négy év alatt alsó hangon 60-70 ezer forint. Hol itt a "jajdedrága"? Az iskola adja a tartalmat, a szülők (sőt, akár az iskola) adja az olvasót.
Napilap Magyarországon? Ugyan... A magyar újságírás egy szörnyűség.
Én hallottam 14-16 éves gyerekeket izzó-pezsgő vitában rétsz venni. Zseniálisak voltak, és ezt a legkomolyabban mondom. Furcsa módon egyik sem Magyarországon képzeli el a jövőjét.
A linket köszönöm! Fejlődünk, hála az égnek! :)
Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.02.12. 22:33:26
@_iMaginer_:
Ezt a képmutatást utálom, amikor egy cég vezetője a saját cége marketingje ellen beszél: a bookline egyelőre az első "nagy", aki kategorikusan kiállt az ekönyvek terjesztése mellett. Ehhez képest... :-(
Jókai összes nem nagy történet, de pl. az Osiris magyar irodalmi klasszikus sorozata itthon másfél könyvespolc (csaknem 1,5 méter) és nem 2 fillér (egy iLiad simán kijön a bolti árból).
A 20-30 százalékos árkülönbség (kedvezmény) nem egy nagy történet itthon, ez nem fogja megmozdítani a piacot. Végülis jól mondta: a piac majd dönt.
Ezt a képmutatást utálom, amikor egy cég vezetője a saját cége marketingje ellen beszél: a bookline egyelőre az első "nagy", aki kategorikusan kiállt az ekönyvek terjesztése mellett. Ehhez képest... :-(
Jókai összes nem nagy történet, de pl. az Osiris magyar irodalmi klasszikus sorozata itthon másfél könyvespolc (csaknem 1,5 méter) és nem 2 fillér (egy iLiad simán kijön a bolti árból).
A 20-30 százalékos árkülönbség (kedvezmény) nem egy nagy történet itthon, ez nem fogja megmozdítani a piacot. Végülis jól mondta: a piac majd dönt.
sanche · http://elakadasjelzo.blog.hu/ 2010.02.13. 00:02:27
@Professzore:
És ez meg egy elég nagy képzavar szerintem "De ha valaki a Jókai-összest akarja megvenni és a szobájában kitenni, az valószínű, hogy a hagyományos könyvet fogja választani. És ennek ma Magyarországon, és szerencsére a nagyvilágban is nagy az eshetősége."
Hát igen, ha valakinek az a célja, hogy Jókaival plakátolja ki a szobáját, akkor tény, hogy megfogja venni a huszadik papírkiadást is. Egyébként meg nem biztos, hogy ez lesz a többség célja. :) Bár kissé elszomorító, hogy hülyének nézi az embereket... Pont úgy beszél, mint egy szkeptikus, "aha, jópofa, de ennek a kütyünek nincs könyvszaga" ember, miközben pedig éppenséggel Ő egy kiadó elnöke, aki tudna lépéseket tenni.
Annyira szívesen utaznék az időben, csak tíz évet és ennek a herce-hurcának, ha nem is vége lenne, de legalább látnánk a végét. Kezdem unni már a kiadói hozzáállásokat(amiket látok) meg már túl gyorsan nyílik bicska a szebembe, ha nyafogást látok olyanoktól, akik sosem olvastak még pda-n, ebookolvasón vagy egyéb kütyün könyvet, tehát semmi tapasztalatuk.
Tíz hosszú év.. :)
És ez meg egy elég nagy képzavar szerintem "De ha valaki a Jókai-összest akarja megvenni és a szobájában kitenni, az valószínű, hogy a hagyományos könyvet fogja választani. És ennek ma Magyarországon, és szerencsére a nagyvilágban is nagy az eshetősége."
Hát igen, ha valakinek az a célja, hogy Jókaival plakátolja ki a szobáját, akkor tény, hogy megfogja venni a huszadik papírkiadást is. Egyébként meg nem biztos, hogy ez lesz a többség célja. :) Bár kissé elszomorító, hogy hülyének nézi az embereket... Pont úgy beszél, mint egy szkeptikus, "aha, jópofa, de ennek a kütyünek nincs könyvszaga" ember, miközben pedig éppenséggel Ő egy kiadó elnöke, aki tudna lépéseket tenni.
Annyira szívesen utaznék az időben, csak tíz évet és ennek a herce-hurcának, ha nem is vége lenne, de legalább látnánk a végét. Kezdem unni már a kiadói hozzáállásokat(amiket látok) meg már túl gyorsan nyílik bicska a szebembe, ha nyafogást látok olyanoktól, akik sosem olvastak még pda-n, ebookolvasón vagy egyéb kütyün könyvet, tehát semmi tapasztalatuk.
Tíz hosszú év.. :)
eNeL 2010.02.13. 11:53:11
Meglehetősen sok csúsztatás volt az elhangzottakban, lelkük rajta.
Csak éppen megemlítették a Google-t, pedig szerintem jó lesz odafigyelni rájuk. Általában csendben szoktak dolgozni bizonyos ötleteken (de nem titkosan, mert a jeleket mindig látni), azután egyszer csak dobnak egy nagyot. Nézzük: van egy könyv digitalizálási programjuk (némi szerzői jogvitás oldallal, amit szerintem előbb-utóbb meg fognak oldani). Van egy Android OS, amit például használ a B&N Nook is... Mi tartja majd vissza őket, ha egyszer elhatározzák, ők is lépnek ezen a piacon (mint a Nexus One-al)?
Csak éppen megemlítették a Google-t, pedig szerintem jó lesz odafigyelni rájuk. Általában csendben szoktak dolgozni bizonyos ötleteken (de nem titkosan, mert a jeleket mindig látni), azután egyszer csak dobnak egy nagyot. Nézzük: van egy könyv digitalizálási programjuk (némi szerzői jogvitás oldallal, amit szerintem előbb-utóbb meg fognak oldani). Van egy Android OS, amit például használ a B&N Nook is... Mi tartja majd vissza őket, ha egyszer elhatározzák, ők is lépnek ezen a piacon (mint a Nexus One-al)?
pécsisrác · http://rudywaltz.hu/ 2010.02.13. 11:58:14
ez volt az a műsor ahol már a beharangozóba végig i-könyvet mondtak? (hogy az milyen idegesítő volt) Csak szerintem nem létezik ez a kifejezés - mert akkor már vagy í-buk vagy e-könyv (már ha jól értem mit rövidít)
Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.02.13. 12:09:50
@eNeL:
[Nexus One-Nal]
Elvileg semmi, gyakorlatilag pedig az, hogy a Google sohasem árult dolgokat nagy tételben, tipikusan a reklám-alapú, közvetett tartalomszolgáltatótól (hirdetőtől is) érkező finanszírozásra alapoznak. Márpedig ezzel az üzleti modellel az ekönyv piacon nem sokat érnek, sok újabb pert pedig aligha akarnak a nyakukba.
A másik kérdés a hardveré: a HTC szíves örömest gyárt másoknak (a T-Mobile és a Sony Ericsson is előszeretettel gyártat velük), de ekönyvolvasó eszközök területén már némileg más a helyzet: ott annyira nem lehet gyártókban dőzsölni (egyelőre).
[Nexus One-Nal]
Elvileg semmi, gyakorlatilag pedig az, hogy a Google sohasem árult dolgokat nagy tételben, tipikusan a reklám-alapú, közvetett tartalomszolgáltatótól (hirdetőtől is) érkező finanszírozásra alapoznak. Márpedig ezzel az üzleti modellel az ekönyv piacon nem sokat érnek, sok újabb pert pedig aligha akarnak a nyakukba.
A másik kérdés a hardveré: a HTC szíves örömest gyárt másoknak (a T-Mobile és a Sony Ericsson is előszeretettel gyártat velük), de ekönyvolvasó eszközök területén már némileg más a helyzet: ott annyira nem lehet gyártókban dőzsölni (egyelőre).
Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.02.13. 12:10:48
@pécsisrác:
Igen, ez volt az. Igen, jól érted.
ekönyv = e-book vagy ebook (elektronikus formátumban megjelent tartalom).
Igen, ez volt az. Igen, jól érted.
ekönyv = e-book vagy ebook (elektronikus formátumban megjelent tartalom).
Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.02.13. 12:15:17
@sanche:
Ebben a kontextusban az a legfurcsább, hogy épp a bookline látszik az egyik nagy úttörőnek (náluk kapni eszközt és tartalmat is, már amilyet).
Nem kell hozzá 10 év. A nyugat-európai minták alapján nagyságrendileg 4-6 év kell ahhoz az állapothoz, amit kvázi egyensúlyinak lehet tekinteni papír és ekönyv között. Ezen a technológia valamennyit módosíthat, én azonban nem hiszek a színes ekönyvek elterjedésében, mert nincs és egy darabig nem lesz olyan technológia, ami egy jó minőségű színes albumot helyettesíteni tudna (300+ dpi kellene hozzá és legalább A/4 méretű kijelző). Ez pedig várhatóan rengeteget fogyaszt, iszonyú drága, mindezek tetejében a tartalom megfelelő minőségű tárolásához és/vagy továbbításához is masszív erőforrások kellenek (egy 400 oldalas, A/4-esnél valamivel kisebb művészeti album 1,5 gigabájt. jpg-re tömörítve is 350-400 megabájt).
Ebben a kontextusban az a legfurcsább, hogy épp a bookline látszik az egyik nagy úttörőnek (náluk kapni eszközt és tartalmat is, már amilyet).
Nem kell hozzá 10 év. A nyugat-európai minták alapján nagyságrendileg 4-6 év kell ahhoz az állapothoz, amit kvázi egyensúlyinak lehet tekinteni papír és ekönyv között. Ezen a technológia valamennyit módosíthat, én azonban nem hiszek a színes ekönyvek elterjedésében, mert nincs és egy darabig nem lesz olyan technológia, ami egy jó minőségű színes albumot helyettesíteni tudna (300+ dpi kellene hozzá és legalább A/4 méretű kijelző). Ez pedig várhatóan rengeteget fogyaszt, iszonyú drága, mindezek tetejében a tartalom megfelelő minőségű tárolásához és/vagy továbbításához is masszív erőforrások kellenek (egy 400 oldalas, A/4-esnél valamivel kisebb művészeti album 1,5 gigabájt. jpg-re tömörítve is 350-400 megabájt).
eNeL 2010.02.13. 12:23:17
@Professzore: Igazad van, de miért ne fordulhatna elő, hogy - mondjuk, nem a HTC - valaki más rááll a dologra. A B&N kütyüjét sem a B&N készítette.
Az Android Linux alapú, ingyenesen hozzáférhető a gyártók számára. A tetejében a különböző Linux kernel fordítások akadályozzák az egységes szoftverek kialakítását, míg ez az Androidnál nem jelentkezik (elvileg) - tehát lehetne egységes és jó parsereket alkotni rá.
Igaz, a jelenlegi üzleti modell nem alkalmas a könyves tartalmak ingyenes tálalására, de hol van az leírva, hogy az üzleti modell nem fog változni? Miért digitalizálnak, és tesznek hozzáférhetővé könyveket, ha ezzel később nem kezdenének valamit? Nem hinném, hogy csak a jótékonykodás vezetné őket.
Az Android Linux alapú, ingyenesen hozzáférhető a gyártók számára. A tetejében a különböző Linux kernel fordítások akadályozzák az egységes szoftverek kialakítását, míg ez az Androidnál nem jelentkezik (elvileg) - tehát lehetne egységes és jó parsereket alkotni rá.
Igaz, a jelenlegi üzleti modell nem alkalmas a könyves tartalmak ingyenes tálalására, de hol van az leírva, hogy az üzleti modell nem fog változni? Miért digitalizálnak, és tesznek hozzáférhetővé könyveket, ha ezzel később nem kezdenének valamit? Nem hinném, hogy csak a jótékonykodás vezetné őket.
eNeL 2010.02.13. 12:37:56
@Professzore: A technológia fejlődik, én nem jelenteném ki, nem lesznek színes olvasók. És nem LCD-re gondoltam.
A SiPix technológiával már ma is lehet színes kiadványt készíteni, de ez egyelőre 4 alapszínben merül ki, ami igazában a hátteret jelenti (hogy a negyedik miért az arany szín, fogalmam sincs - biztosan erre volt megrendelés valakitől). Azért a hátteret, mert pontosan fordítva működik, mint a VizPlex (bár minden relatív, végül is ki tudja, mi a VizPlex alapszíne: a fehér, vagy a fekete). Lásd: www.sipix.com/technology/epaper.html
A technológia fejlődésével el tudom képzelni a színes pöttyökből álló kijelzőt (a felbontáson lehet vitatkozni, mennyi hozható ki az elvből - ennek nem vagyok szakértője).
Ezzel csak az a baj, ennek a típusú kijelzőnek is csak egy cég a gazdája, tehát monopol helyzeténél fogva ő határozza meg az árat.
A SiPix technológiával már ma is lehet színes kiadványt készíteni, de ez egyelőre 4 alapszínben merül ki, ami igazában a hátteret jelenti (hogy a negyedik miért az arany szín, fogalmam sincs - biztosan erre volt megrendelés valakitől). Azért a hátteret, mert pontosan fordítva működik, mint a VizPlex (bár minden relatív, végül is ki tudja, mi a VizPlex alapszíne: a fehér, vagy a fekete). Lásd: www.sipix.com/technology/epaper.html
A technológia fejlődésével el tudom képzelni a színes pöttyökből álló kijelzőt (a felbontáson lehet vitatkozni, mennyi hozható ki az elvből - ennek nem vagyok szakértője).
Ezzel csak az a baj, ennek a típusú kijelzőnek is csak egy cég a gazdája, tehát monopol helyzeténél fogva ő határozza meg az árat.
Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.02.13. 12:52:44
@eNeL:
Ácsi! A SiPix nem úgy színes, hogy azzal sok árnyalatot lehessen megjelentetni.
A nyomdai CMYK színtér, vagyis egy elfogadható szín- és árnyalatgazdagságú kép megjelenítése nagyon nem gyerekjáték ezzel a technológiával. Még nyomtatásban sem (nem véletlen, hogy 4 helyett 6, ritkán 7 vagy 8 színes technológiákban gondolkodnak, többek között). Színes információt egyelőre összehasonlíthatatlanul egyszerűbb, jobb minőségű és olcsóbb TFT/LCD/OLED vagy hasonló kijelzőn megjelentetni. Hogy mást ne mondjak, az én HTC Pro-m 290 dpi, lenyűgöző minőségű képeket lehet rajta megjeleníteni. Két baja van csak: kicsi és napfényben, a szórt napfényt is beleértve, alig látszik.
Ácsi! A SiPix nem úgy színes, hogy azzal sok árnyalatot lehessen megjelentetni.
A nyomdai CMYK színtér, vagyis egy elfogadható szín- és árnyalatgazdagságú kép megjelenítése nagyon nem gyerekjáték ezzel a technológiával. Még nyomtatásban sem (nem véletlen, hogy 4 helyett 6, ritkán 7 vagy 8 színes technológiákban gondolkodnak, többek között). Színes információt egyelőre összehasonlíthatatlanul egyszerűbb, jobb minőségű és olcsóbb TFT/LCD/OLED vagy hasonló kijelzőn megjelentetni. Hogy mást ne mondjak, az én HTC Pro-m 290 dpi, lenyűgöző minőségű képeket lehet rajta megjeleníteni. Két baja van csak: kicsi és napfényben, a szórt napfényt is beleértve, alig látszik.
eNeL 2010.02.13. 14:24:52
@Professzore: Ebben igazad is van, én csak példának hoztam fel: lehet más út is. A példa pedig arra vonatkozott, nem tudhatjuk, a technológia fejlődésével milyen megoldások jöhetnek még - esetleg egy már meglevő technológiából kinőve.
A TFT/LCD/OLED/AMOLED sem volt mindig olcsó. Az OLED/AMOLED vonalon sokáig probléma volt az élettartammal - a fejlesztések megoldották. Ebben a tekintetben én optimista vagyok (bár, nem biztos, hogy megérem...).
A TFT/LCD/OLED/AMOLED sem volt mindig olcsó. Az OLED/AMOLED vonalon sokáig probléma volt az élettartammal - a fejlesztések megoldották. Ebben a tekintetben én optimista vagyok (bár, nem biztos, hogy megérem...).
Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.02.13. 18:23:18
@Professzore: Erről csak egy történet jut eszembe. Gershwinről meséték, hogy egyszer jelentkezett Ravelhez tanulni. Ravel azzal küldte el, hogy "minek akar egy második Ravel lenni, amikor ön egy első Gershwin?".
A nagy szines albumok úgy jók, ahogy vannak, tök fölösleges villanyon replikálni őket, de legalábbis nagyon nagyon hatékonytalan. Akkor inkább egy emberi méretű hatékony és hagyományos kijelző, kapacitív, OLED, akármi, és _aktív_ tartalom. Kisebb képekre, sematikus rajzokra, animációk, flash cuccok, effélék. Anno a Microsoft Encartája nagyon röfi kis atlasz volt, a Wikipédia és Google Earth/Maps előtt, és bizonyos szempontból most is nagyon használható. Vagy van nekem albumom is és multimédiás CD-m is a Star Wars univerzumról, mindkettő szuper, de nem fölcserélhetőek.
Az e-könyv paradigmaváltás, el lehet és el is kell rugaszkodni a meglevő sémáktól, ne? Rohadt nagy strapával biztos lehetett volna kódexeket is nyomtatni, de szerencsére a fraktúr fontok azért kimentek a divatból idejekorán.
A nagy szines albumok úgy jók, ahogy vannak, tök fölösleges villanyon replikálni őket, de legalábbis nagyon nagyon hatékonytalan. Akkor inkább egy emberi méretű hatékony és hagyományos kijelző, kapacitív, OLED, akármi, és _aktív_ tartalom. Kisebb képekre, sematikus rajzokra, animációk, flash cuccok, effélék. Anno a Microsoft Encartája nagyon röfi kis atlasz volt, a Wikipédia és Google Earth/Maps előtt, és bizonyos szempontból most is nagyon használható. Vagy van nekem albumom is és multimédiás CD-m is a Star Wars univerzumról, mindkettő szuper, de nem fölcserélhetőek.
Az e-könyv paradigmaváltás, el lehet és el is kell rugaszkodni a meglevő sémáktól, ne? Rohadt nagy strapával biztos lehetett volna kódexeket is nyomtatni, de szerencsére a fraktúr fontok azért kimentek a divatból idejekorán.
_iMaginer_ 2010.02.13. 19:44:02
Ez a video azért megmozgathatja egy kicsit a könyv és magazintervezők fantáziáját:
vimeo.com/8217311?hd=1
Szerintem erre felé fog mozdulni az e-book.
vimeo.com/8217311?hd=1
Szerintem erre felé fog mozdulni az e-book.
Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.02.14. 03:44:19
Dunatévés link: hmm... ahogy az várható volt, a Bookline is drm-es lesz. Kár.
Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.02.14. 08:35:01
@_iMaginer_:
A Microsoft jópár éve (1995 körül valamikor) kijött egy promo-filmmel, hogy ő hogy látja a szép új multimédiás jövőt. Akkor Internet annyira még nem volt, Encarta és egyéb multimédiás gyönyörűségek viszont igen. Na, az volt dettó ugyanez. Csilivili, zéró, kényelmetlenül használható tartalommal.
Ezzel csak az a gond, hogy rendkívül nehéz szabvánnyá tenni és egységes rendszert ráépíteni, márpedig a szabványnélküliség és az az elv, amely alapján mindenki túl akarja licitálni a másikat, elég káros a fogyasztóra nézve.
A Microsoft jópár éve (1995 körül valamikor) kijött egy promo-filmmel, hogy ő hogy látja a szép új multimédiás jövőt. Akkor Internet annyira még nem volt, Encarta és egyéb multimédiás gyönyörűségek viszont igen. Na, az volt dettó ugyanez. Csilivili, zéró, kényelmetlenül használható tartalommal.
Ezzel csak az a gond, hogy rendkívül nehéz szabvánnyá tenni és egységes rendszert ráépíteni, márpedig a szabványnélküliség és az az elv, amely alapján mindenki túl akarja licitálni a másikat, elég káros a fogyasztóra nézve.
_iMaginer_ 2010.02.14. 09:54:16
@Professzore:
Szerintem az ilyenfajta dinamikus tördelésnek igenis van jövője. Ha elfordítod áttördelődik, fotók helyett videók, hyperlinkek stb. Ki kell használni a lehetőségeket. Enélkül csak a nyomtatott könyv másolata az ebook, pedig inkább arrafelé kéne menni, hogy sokkal több legyen.
Szerintem az ilyenfajta dinamikus tördelésnek igenis van jövője. Ha elfordítod áttördelődik, fotók helyett videók, hyperlinkek stb. Ki kell használni a lehetőségeket. Enélkül csak a nyomtatott könyv másolata az ebook, pedig inkább arrafelé kéne menni, hogy sokkal több legyen.
Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.02.14. 14:31:11
@_iMaginer_: Elméletben igazad van, de gyakorlatban azért van pár csapda. Pl. ilyen szintű tartalom- és látványmanipulálás közel sem lehetetlen már mondjuk egy izmosabb gépen, oszt még sincs. Ott tartunk, hogy miért nem megy a flash rendesen az almás (hordozható) vasakon.
Vagy. Egy ilyen szintű dinamikus layout nagyon szép, de ki fog érte fizetni? Még a sima szövegalapú hírekért sem lehet igazán pénzt kérni, ami kicsi kell hozzá, az reklámból jön.
Először oldódjon meg rendesen a "szöveg-villamosítás", aztán majd ha nem akar a jónép megkövezni egy "íbuk" szóért, utána lehet varázsolni a csicsával.
Mert az aktív tartalomra most is vannak teljesen jó kis platformok, notebook, netbook, okostelefonok, tabletkák.
Ne érts félre, állat volt a videó, ütött a HD rendesen, de most még ott tartunk, hogy a kiadóknak azt kell letuszkolni a torkán, hogy ugyan dobjanak már piacra elektronikusan is valamit.
Vagy. Egy ilyen szintű dinamikus layout nagyon szép, de ki fog érte fizetni? Még a sima szövegalapú hírekért sem lehet igazán pénzt kérni, ami kicsi kell hozzá, az reklámból jön.
Először oldódjon meg rendesen a "szöveg-villamosítás", aztán majd ha nem akar a jónép megkövezni egy "íbuk" szóért, utána lehet varázsolni a csicsával.
Mert az aktív tartalomra most is vannak teljesen jó kis platformok, notebook, netbook, okostelefonok, tabletkák.
Ne érts félre, állat volt a videó, ütött a HD rendesen, de most még ott tartunk, hogy a kiadóknak azt kell letuszkolni a torkán, hogy ugyan dobjanak már piacra elektronikusan is valamit.
Utolsó kommentek