Az előző post folytatásaként is az összehasonlítás és a helyzetfelmérés a célom. Az alábbiakban a „vasak” „etetésére” alkalmas könyváruházakat, fizetős és ingyenes forrásokat veszem sorra. Zárszóként pedig ismét a kiadókhoz „szólok”, hogy forszírozzam őket arra, hogy az illegális mellett helyett elérhető áron kínáljanak minél több legális tartalmat.

Kezdetnek három fontos kitétel:
1. a cikkben kizárólag a legális tartalmakat elérhetővé tevő források vannak felsorolva,
2. azok közül válogattam, amelyek elsősorban magyar nyelvű tartalmat kínálnak,
3. jobb híjján a „Mari néni” által annyira nem kezelhető, vagyis kevésbé egyszerű kategóriába tartozó oldalak is bekerültek, így a „letöltöm innen, utána kinyomtatom pdf-be, utána konvertálom, aztán feltöltöm” megoldások is képbe kerültek. Sajnos.

Nehéz ügy. Az olvatársak hathatós segítségével és az internet hosszas böngészésével is szomorú kép tárult fel. Optimális becslés szerint (a Magyar Elektronikus Könyvtár és a Petőfi Irodalmi Múzeum Digitális Irodalmi Akadémiája választékát leszámítva) körülbelül 3000-4000 kötetnyi tartalom érhető el legálisan az országban. Ezek jelentős része ráadásul kevésbé „olvasóbarát” mind formátumát (PDF vagy saját, sokszor jelszavas vagy csak saját olvasóval számítógépen olvasható változat), mind a választékot tekintve. A mostani „vezető” szerzők, „bestseller” művek, vagyis a nagy kiadók által birtokolt tartalom elektronikus változatai szinte egytől egyig hiányoznak. A választék jelentős részét számítástechnikai szakirodalom, sci-fi és fantasy, klasszikus magyar és világirodalom (ez utóbbiak jórészt a MEK-ről) teszi ki, a maradék kisebb rész jellemzően kevésbé ismert, jobbára magyar szerzőktől származik.

Nézzük most, hogy mivel is lehet megtölteni a vasakat. Alapvetően két lehetséges út van. A két Kindle zsinórtalan, vagyis az Amazon boltjából tudunk pénzért (vagy néha ingyen) könyveket és egyéb tartalmakat letölteni, nincs szükség PC-s szöszmötölésre, WIFI keresésére, az egész 3G-n megy, ráadásul ingyenesen. A jelek szerint a hamarosan európa-szerte elérhető 'txtr is ezt az utat fogja választani, az azonban még nem tiszta, hogy itthon lesz-e áruház, aki „beszáll” hozzájuk. Az összes többi eszközt magunk kell feltöltsük az internetről bevásárolt tartalommal, ehhez pedig internetkapcsolattal megáldott számítógépre van szükségünk.

A piac

MEK

A jól ismert Magyar Elektronikus Könyvtár az Országos Széchenyi Könyvtár felügyelete és ha minden igaz, jórészt állami finanszírozás segítségével kínál ingyenes tartalmat az olvasóknak. Az adatbázisban felszabadult terjesztési jogú anyagokat találunk, de van néhány újabb keletű mű is. Ezeket html, pdf, doc és rtf, ritkán LIT, DJVU, PostScript, JPG vagy hangoskönyv (MP3) formájában is letölthetjük. Néhány kiadvány olvasható székely-magyar rovásírással is. A tartalmak zöme természetesen magyar nyelvű, de hozzáférhetőek idegen nyelvű anyagok is. A keresési lehetőségek elsőrangúak, ha valami fent van, azt biztosan meg lehet találni. A nyitóoldal tanúsága szerint csaknem 7800 dokumentum tölthető le. [LINK]

Adamo Books

Az egyik igazán e-olvasóra optimalizált tartalmat értékesítő vállalkozás honlapjának egyszerű, mégis alapvetően áttekinthető szerkezete sok jó dolgot rejt magában. A könyveket két formátumban (PDF és EPUB, bár ez utóbbiban egyelőre csak 3 cím érhető el) értékesítik, ezeket „passzív” DRM-mel védik, aminek a lényege, hogy minden letöltött tartalom perszonalizálódik, vagyis a megrendelő (vásárló) adatai a letöltéskor mintegy vízjel-szerűen bekerülnek a dokumentumba. Új szerzők jelentkezését is várják. A kínálatukban jobbára kortárs irodalom van, viszonylag széles termékpalettán, viszonylag szűk (néhány tucatnyi) választékban. Az árak jórészt 500-1000 forint között változnak, de van orvosi szakkönyv 4800 forintért is. [LINK]

Interkönyv

A pillanatnyilaga 135 magyar és 2 angol nyelvű e-könyvet kínáló webáruházban elsősorban informatikai és tudományos irodalmat találunk, látszólag az alapfoktól (iskolai tananyag) a felsőfokig (tudományos értekezés). A kínálat tartalom védett (Adobe DRM), PDF formátumban elérhető. Olvasáshoz és az egyszer lehetővé tett nyomtatáshoz a megfelelő „nyitó szoftver” szükséges, vagyis elsősorban itt is személyi számítógépre optimalizált kiadási elvekről van szó. A könyvek ára egységesített: oldalanként 3,5 forint (fejezetek megvásárlásakor 4 forint), egy 400 oldalas könyv egyben megvásárolva így 1400 forintba kerül. A tartalmat az oldalt működtető Typotex, valamint a BBS kiadó és az ELTE Földrajztudományi tanszéke biztosítja, ezen felül természetesen független szerzők számára is biztosítják a megjelentetést. [LINK]

Mercator Studio

A blog egyik újdonsült olvasója által üzemeltetett vállalkozás elsődlegesen az informatika, azon belül is a speciális igények (DTP, DTR, CAD/CAM, SDK) iránt érdeklődők kiszolgálására összpontosít, de a magyar piacon komolynak számító 900 címnél is többet tartalmazó adatbázisban a klasszikus irodalom is megtalálható. Nagyszerű kezdeményezés, hogy a lejárt jogdíjas művek (magyar klasszikusok) jórészt ingyenesen hozzáférhetőek, sőt, összegyúrva a magyar klasszikkus irodalom szinte összes „nagyjának” művei is megvásárolhatóak (ahogy írják, csupán a „kiállítás” költségéért). A műveket egyedi kvázi-DRM-mel ellátva (perszonalizálás) PDF és LIT formátumban értékesítik off-line formában: a vásárló a kiszemelt terméket postán, CD-re másolva kapja meg. A fizetős tartalom 500 és néhány ezer forint közötti áron vásárolható meg. [LINK]

PIM DIA

Rosszul hangzik a név, de teljesen kiírva még rettentőbb: Petőfi Irodalmi Múzeum Digitális Irodalmi Akadémia. A tartalom azonban barátságos: korunk szépirodalmi „elitje” található az oldalon, rendszeresen frissülő/bővülő, xhtml formátumban letölthető ingyenes tartalommal. Ezek egy része még digitalizálás utáni korrektúrázásra vár, ezt azonban a szerzőkhöz kapcsolódó „digitalizált művek” fülőn megjelenő listában külön jelölik. [LINK]

Fapadoskönyv

Érdekes független kezdeményezést hozott össze egy kis társaság. Egyedi kiadóként jórészt magyar nyelvű irodalmat kínálnak magyar szerzőktől olvasásra, illetve nyomtatásra optimalizált letölthető formában. Az ötlet lényege, hogy a nyomtatás, logisztika és a kereskedelmi árrés megspórolásával kínálnak tartalmat földrajzi korlátok nélkül. A honlapot böngészve a legtöbb mű 200-500 forintos ár között tölthető le elektronikus olvasásra, és nagyjából 30-50%-kal drágábban nyomtatásra optimalizált változatban, PDF formátumban, másolásvédelem nélkül. Pozitívum, hogy néhány könyvből (regisztráció után) próba-változat is letölthető. [LINK]
Update [2010. január 25.] Csutkababa23 kommentje szerint a letöltött PDF-ek olvasásához on-line hitelesítés kell, vagyis a megvásárolt tartalmak nem alkalmasak dedikált olvasóeszközön való használatra.

Bookline

A post írásának kezdetekor még csak a tavaly decemberi ígéret volt az e-könyv tartalmak árusításáról, mostanra az ígéret valósággá lett. Node milyenné!? Talán 10 ezer e-könyv jelent meg az oldal egy eldugott sarkában, többnyire német és angol nyelven. A könyvek ePub formátumban, az Adobe Digital Editions DRM-jével vannak ellátva, tehát bármilyen, autentikálásra alkalmassá tehető eszközön olvashatók. Az árakkal kapcsolatban kétségbeejtő a helyet: ugyanaz a kiadvány az Amazon áruházához képest felével, de sokszor 3,5-szeresével drágább. A sáv alja 2500 forintnál van, a teteje valahol 8 és 10 ezer forint között. Ezért a pénzért keménytáblás könyvet lehet rendelni postai házhozszállítással. Magyar tartalomról egyelőre nincs hír. [LINK]

mtd@

A magyar társadalomtudományok digitális archívumát dr. Reisz László hozta létre és üzemelteti. A portálon jelen pillanatban 1262 darab elektronikus forrás található, ezek nagyjából fele tudományos periodika, másik fele könyv. Magán célra ingyenes, DRM-mentes PDF. Jórészt a múlt szézad elejéről. Egyedül a keresés nehézkes, bár ehhez az is hozzátartozik, hogy én, mint „könnyű” olvasó más szempontok alapján keresnék. [LINK]

Könyvkolónia

A magát már a közösségi portálokra is „beevő” vállalkozás a hagyományos e-kereskedelmen túl e-könyvekkel is foglalkozik. Az elektronikus tartalmak olvasásához saját program szükségeltetik, amelyet letöltve és Windowsos gépre telepítve viszonylag egyszerű az olvasás. Amit az oldalon megveszünk, letöltünk, akár off-line is olvashatjuk. A kínálat magyar szerzők kortárs műveire szorítkozik, egyelőre szűk, mindössze 12 tétel formájában. Ezek 500, illetve 800 forintért vásárolhatók meg, akár kártyás fizetéssel is. [LINK]

Syllabux

A magát alternatív könyvkiadóként aposztrofáló vállalat célkitűzése, hogy rövidre zárja a szerző és az olvasó közötti utat, mindezt teszi úgy, hogy a szerző által rendelkezésére bocsájtott anyagot saját formátumba konvertálja, majd ezt egy egyszerű on-line kereskedési rendszeren keresztül értékesíti. Egyedi (saját) formátumot alkalmaz, amelyet platformfüggetlen (saját) olvasójával lehet elolvasni. Az oldalon fellelhető GYIK szerint minden olyan eszközön, amely alkalmas a Java Runtime Environment futtatására, vagyis elsősorban asztali/hordozható számítógépeken. A kínálat a post írásakor összesen 3 (nem elírás, három) műre terjedt ki. Az üzleti modell egyik furfangja, hogy a feltöltött anyagokért a feltöltő az értékesítési ár felét kapja (átutalással vagy személyesen). Az e-könyvek darabja 265 forintba kerül. [LINK]

Lilli

A magánkiadó alternatív lehetőséget kínál a megjelenésre olcsón, a multik megkerülésével. Alapvetően papírkönyvekre vannak specializálva, ehhez a teljes nyomdai technológia a rendelkezésükre áll. Egyelőre három e-könyv érhető el az oldalon. Az 550-600 forintos árért a vásárló off-line kapja a tartalmat (futárra), a kinyitásához szükséges jelszót pedig e-mailben. [LINK]

Külföldiek

Nem mehetünk el becsukott szemmel a külföldi tartalomszolgáltatók mellett sem. Ezek kínálata nagyságrendileg nagyobb a hazainál, számos elérhető közülük egyszerűen (Amazon) vagy kis trükközéssel itthonról. A könyvek formátumtámogatása is egységesebb, az ePub és a Mobipocket PRC elterjedése egyértelművé teszi az irányt a jövőre vonatkozóan (csak egyelőre azt nem tudjuk, hogy a két lehetséges út közül melyik lesz a nyerő hosszú távon). Az európai piac most van kialakulóban. A tavalyi frankfurti könyvvásárra várt áttörés elmaradt, jobb híjján egy év türelmi időt kértek a kiadók, úgyhogy idénre, remélhetőleg komoly áttörés várható mind nemzetközi, mind ebből következően hazai viszonylatban.

Amazon

A vállalat a 90-es évek közepén alakult és viszonylag hamar az egyik legnagyobb, bár nem a legolcsóbb on-line könyvterjesztő vállalat lett belőle. Mind a két Kindle Magyarországról is működik vele, a berendezésen böngészhetünk az áruházban, vásárolhatunk könyveket, korlátozottan egyéb tartalmakat (újságelőfizetés, blog stb.). Az Amazon ezzel az üzleti modellel érte el az e-könyv piac eddigi legnagyobb sikereit, azzal együtt, hogy számos tekintetben támadható, illetve aggályos az eljárása. A kínálatában nagyjából 400 ezer kiadvány szerepel, ezek között elvétve találni csak idegen nyelvű irodalmat. [LINK]

Barnes & Noble

A valóban legnagyobb amerikai könyváruház választéka nagyobb (a Nook hirdetése szerint 1 millió cím, amely kb. 400 ezer saját B&N könyvből és a Google digitális könyvtárából áll össze), a hozzáállásuk korrektebb az Amazonénál, továbbá kétségtelen előnye, hogy saját olvasóeszközén, a Nook-on kívül nyitott más lehetőségekre is. Bár a technológia és az üzleti modell is lehetővé tenné a nemzetközi működést, elsősorban jogvédelmi okokból azt az Egyesült Államokra korlátozták. Nagy kérdés, hogy nyitnak-e Európa felé, és ha igen, mikor és milyen feltételekkel. Tartalmat tehát tőlük a jelenlegi állás szerint (egyszerűen) nem tudunk vásárolni. [LINK]

Google Books

A Google üzleti modelljének újabb gyöngyszeme a világ elvileg összes komolyabb e-könyv gyűjteményének központi adatbázisaként kíván üzemelni. A felület adta lehetsőgek kihasználásával lehetőség van akár teljes tartalmak on-line megjelentetésére is, azonban figyelembe veszi a földrajzi elhelyezkedésből adódó jogi korlátokat is: ha egy könyvet a böngésző IP-címe alapján olyan helyről próbálnak megjelentetni, ahol azt szerzői jog védi (vagy védheti), csak részlet vagy pusztán a könyvtári kartoték jelenik meg. [LINK]

Project Gutenberg

Az egymáshoz illeszkedő, szétszedhető és újra felhasználható nyomóformát kitaláló németről elnevezett projekt az egyik legkomolyabb nemzetközi könyvdigitalizálási kezdeményezés. A 30 ezer tételes tartalomjegyzékben 16 darab magyar nyelvű cím szerepel, ezek XIX. századi magyar művek, illetve periodikák. Alapvetően plain-text és html formátumban elérhetőek az anyagok, ugyanakkor az oldalon belül mód van epub, mobipocket és plucker konvertálására is. [LINK]

Kilátások

A Líra és Lant Dworkyll tapasztalatai alapján készül valamire, a szakmában közismert „fizetési nehézségei” ellenére várhatóan vehemensen fog megjelenni a magyar piacon. A Magvető, az Athenaeum, és szo-szo a Corvina kínálatából azért bőven lehetne mazsolázni, mégha csak az elmúlt 10 év kínálatát böngésszük is.

Az Alexandra helyzete annyira nem egyértelmű. Matyi Dezső úr az utóbbi pár évben a vállalatot erősen a hagyományos értékesítési vonalra terelte, jól jelzi ezt a durván bővülő budapesti bolthálózat is, amelyek egyik-másik tagja (Nyugati tér, Divatcsarnok) ingatlanbefektetésnek is kitűnőek. Kétségtelen, hogy az on-line értékesítésük is erős lábakon áll, de félő, hogy nehezen fognak lépni. A jelek szerint viszont ők messze a legtőkeerősebbek.

A többi kisebb-nagyobb független vagy nagyoktól függő kiadóról nehéz előre bármit is jósolni. A felsőoktatási tankönyv-vonalon, illetve a klasszikus (görög, római) irodalom tekintetében az Osirisre várok. Jó lenne a MEK-es anyagot kibővíteni az alap iskolai kötelező olvasmány tananyaggal, ezügyben jórészt az Európa kiadónak lenne mit tennie. Szívesen olvasnék klasszikus orosz irodalmat is, középiskolában nagyon tetszett. :-)

Az egészen kicsi kiadók pedig remélhetőleg saját webshopot hoznak létre, különösebb másolásvédelem nélkül, ésszerű árakon piacra dobva az egyébként már meglévő kiadványaik e-sített változatait.

Zárszó

Sajnos azt kell mondjam, ilyen választékkal nem lehet reálisan versenyre kelni a neten hosszabb-rövidebb keresés után fellelhető illegális tartalommal. Véleményem szerint a warez túlerejének elsődleges oka nem az, hogy ingyenes és különösebb nehézség nélkül, DRM-mentesen, (szinte) bármilyen formátumban elérhető vagy átkonvertálható, hanem az, hogy egyáltalán van. Lehet, hogy naivitás feltételezni, mindenesetre alapos meggyőződésem, hogy a kiadók struccpolitikája (vagyis az e-piacra való kilépés halogatása vagy elvetése) minőségileg és nagyságrendileg megfelel saját sírjuk megásásának. Amíg még van papír alapú könyvkiadás, addig lenne érdemes nagy tételben elérhetővé tenni az elektronikus változatot is, mert ha ezzel a papírváltozatok „kihalásának” utolsó perceiben fognak próbálkozni, a warez háborút fog nyerni.

Az e-könyvet olvasó ember is olvasó, nem szükségképpen és egyértelműen velejéig romlott gonosztevő, akinek egyetlen célja a kiadók (és a szerzők) megkárosítása. Warez tartalom lesz (mindig, ez elkerülhetetlen), de ha kizárólag az van, senki sem jár jól.

Ellenfél már van. A kiadóknak most azt kell eldönteniük, méghozzá gyorsan, hogy ringbe szállnak-e, vagy egy cseppet sem elegáns mozdulattal még a meccs előtt beodbják a törülközőt.

A post a 2010. január 23-i állapotot tükrözi, a teljességre törekvés jegyében készült, ezzel együtt hiányosságok és hibák természetesen előfordulhatnak. Minden javító szándékú kezdeményezést szívesen várok a hozzászólások között, az arra érdemeseket természetesen beépítema a postba (megfelelően jelölve).