Állandó rovatok

A RADAR az e-könyv olvasó blog "kis-színes" híreinek társasági gyűjtőposztja. Ha találtál valami témánkba vágót, firkáld ide. Ha izgalmas új könyvmegjelenésbe futottál, oszd meg velünk a KÖNYVRADARon. Köszönjük, a műfaj nevében.

Ha eladó készüléked van, vagy használt kütyüt keresel, a KERES-KÍNÁL rovatunkat ajánljuk figyelmedbe.

Ha valami nyomja a lelked, ha összemérnéd az érveidet másokéval, gyere a DÜHÖNGŐbe. Belépés csak gumicsontokkal.

A fölösleges konfliktusokat elkerülendő megköszönjük, hogy tiszteleben tartod az E-tikettünket.

Ha adakozni akarsz, itt megteheted:

Jelenleg 45.700 HUF-nál járunk. Amire használni fogjuk: blogtalálkozó, wiki, saját domain. Nagyjából ebben a sorrendben :-) Jelképes díjazások: a legjobban pörgő e-könyveknek (Nobel Pizza, 2012-ben három darab), a legszebb ekönyveket készítő műhelyeknek (Szépség Pizza,  2013-ban, három darab).

GYIK - Szerszámosláda

Aki még csak most kezd barátkozni a villanykönyvekkel, kezdje a tájékozódást a GYIK rovatban.

Vannak még:

Válassz és rendelj Kindle-t innen

Mobipocket (prc) gyártási okosságok (Kindle, Kindle for appok)

Epub (Koobe, Nook, iOS, Android) gyártási okosságok kezdőknek és haladóknak 

Kiváló szótárak mindenre, ami bírja.

Sok Kindle trükk.

Kiváló magyar metadata-kollektorok a Calibréhez

Eszközismertetők

Boltismertetők

 

Utolsó kommentek

Címkék

1150 (1) 214 (1) 3g (4) 4700 (1) 600 (1) a9 (1) adamobooks (2) adásvétel (1) ADE (1) adobe (8) ad astra (18) áfa (12) agave (30) ajándék (5) akció (12) aldiko (1) alex (1) alexandra (4) állás (1) amazon (67) android (11) angol-magyar (1) animus (1) antikvárium.hu (1) antireklám (1) apad (1) app (5) apple (17) archiválás (1) asus (1) athena (1) athenaeum (1) atlantis (2) aura (7) avana (1) azw (1) banks (1) Baráth Kati (2) barnes&noble (14) beagle (2) bebook (2) bebook2 (1) bejelentés (3) bemutató (8) biblieteka (2) bigyó (1) blog (1) blogbuli (2) blogtalálkozó (2) bme (1) bookandwalk (4) bookdesigner (2) bookeen (3) bookgem (4) bookline (9) bookmarklet (1) boox (4) budapest noir (1) büntetés (7) calibre (4) Canvas (1) céghírek (1) ces (1) cikkajánló (4) clara (3) cloud (3) co2co (1) coelho (1) cool er (2) crowdfunding (1) crunchpad (1) csőd (1) cybook (8) dedikálás (2) deltavision (1) dibook (16) digitalbooks (12) diploma (1) disney (1) diszlexia (1) doctorow (1) dr1000 (1) dr800 (2) dragomán (1) drm (36) e-könyv (1) e-könyvészet (8) e800 (1) ebooks in Hungary (1) eclassic (5) eclicto (2) édesvíz (3) edge (1) edition 2 (1) eebook platform (1) egyesülés (2) ekm (43) ekönyv-terjesztés (3) ekulturaTV (2) elméleti kérdések (89) ELTE (1) enciklopédia kiadó (1) entourage (1) epub (68) epubcheck (2) események (9) eslick (1) etikett (1) EU (4) e gyetem (4) e könyv (19) e könyvesbolt (40) e könyvtár (3) e könyv formázás (8) e papír (12) fapados (1) fapadoskönyv (9) felmérések (21) firmware (4) fizetés (1) flepia (1) flightcrew (1) fontok (8) forgatókönyv (1) forma (3) formátum (5) fórum (3) frankfurt (2) frissítés (3) fujitsu (1) fumax (2) GABO (3) galaktika (7) galaxytab (1) garancia (1) Gitden (1) gloHD (1) goldenblog (1) goodreader (2) google (5) Grecsó (1) gyakorlati kérdések (68) gyártástechnológia (32) H2O (4) hachette (1) hack (2) hanlin (3) hanvon (4) harlequin (3) hármas könyvelés (4) harry potter (2) hvg (1) ibooks (3) icarus (1) idaságok (1) idpf (2) indesign (1) infografika (2) ingyen (1) introverziók (24) ipad (18) ipad mini (1) ipaq (1) iphone (3) ipubs (7) irex (5) iriver (4) irodalom (2) ismeretterjesztés (4) ismertetők (1) itunes (1) japán (1) játék (2) java (1) javascript (1) javítás (2) jegyzetelés (3) jelenkor (1) jókívánság (2) jótékonyság (3) jumbo (1) karácsony (7) képek (1) képregény (2) keres (1) kickstarter (1) kiegészítő (9) kínál (1) kindle (67) kindlegen (2) kindle dx (6) kindle fire (3) kindle wifi (5) kisepika (2) kleinheincz (5) kloos (1) kobo (21) kölcsönzés (1) kondor (3) konteo (1) könyvajánló (6) könyvesbolt (1) könyvhét (19) könyvkiadás (119) könyvmolyképző (9) könyvtár (6) könyvterjesztés (3) koobe (36) kötelező olvasmányok (1) közlemény (2) közösség (27) kritika (1) lámpa (3) laputa (1) lendink (1) libri (8) líra (2) Lithium (1) lrf (1) lrx (1) ludas matyi (1) magvető (3) makró (2) marketing (2) marvin (2) média (4) mediamarkt (1) megvilágítás (1) mek (4) mese (3) mesemasina (2) metaadat (1) micropayment (1) microsoft (2) middleware (1) mintakönyv (1) mkke (3) mobi (3) mobipocket (20) moly.hu (2) móra (1) msi (1) mu (1) műfaj (1) multimédia (1) multimediaplaza (31) n516 (1) ncore (1) nds (1) neal stephenson (1) nekrológ (1) német-magyar (1) networkshop (3) nook (7) nook2 (3) novella (2) oasis (2) oaxis (1) office (2) oktatás (2) olvasási nehézségek (2) omikk (1) one (1) onyx (9) openinkpot (1) Oravecz Nóra (1) orosz-magyar (1) összeesküvés (1) oszk (3) palm (1) pályázat (10) paperwhite (12) paradigmaváltás (1) paypal (2) pda (3) pdf (11) PearlHD (1) pendrive (1) pizza (2) plastic logic (4) plugin (1) pocketbook (16) podcast (2) popper (1) portal press (2) pottermore (1) prc (15) pre (1) premier (2) publio (5) rádió (4) Rajaniemi (1) rakuten (1) reb (1) rejtő (1) reklám (58) reMarkable (3) reMarkable2 (3) rendelés (2) re poszt (12) riport (1) rss (2) rtf (1) samsung (2) scalzi (7) scida (1) scribd (1) scribe (1) Semmelweis (1) SendToKindle (2) sf (12) sfmag (4) sfportal (18) sigil (2) sipix (1) slideware (1) sony (22) spanyol-magyar (1) specifikáció (2) spiritualitás (1) spotify (1) stanza (8) stardict (2) story (1) streaming (1) syllabux (1) szakdolgozat (1) szellemhadtest (1) szerkesztés (2) szerviz (1) szerzői ellentételezés (3) szerzői jogok (1) szerzői kiadás (6) színes (4) szótár (3) tab (1) táblázatok (1) tablet (10) tankönyv (1) tarandus (4) tarda (1) teaser (1) telefon (1) telekom (1) teszt (66) textr (17) tft (7) tilos (5) tok (2) tor (2) történelem (2) touch (2) txtr (6) typotex (4) t com (14) ulpius (10) üzleti modell (1) vásárlás (11) vegyesfelvágott (14) vendégposzt (4) verseny (5) vízpart (2) vizplex (3) vodafone (3) voyage (4) w3c (1) warez (14) wayteq (1) webáruház (1) web tablet (3) wifi (3) wiki (1) wisereader (1) word (2) xhtml (2) xml (2) yotaphone (1) zinio (1) zsoldos-díj (1) Címkefelhő

Linkek - források

A barátaim, innen onnan

S a háború elkezdődött...

2010.01.21. 17:37 Professzore

E rendhagyó postban az E-könyv olvasók blog szerzői foglalják össze gondolataikat az Amazon új, a könyvpiacot várhatóan alapjaiban megrengető kezdeményezéséről. Pro és kontra, szeret/nem szeret, jó/rossz.

A lényeg dióhéjban: az Amazon két nagy bejelentést tett. Egyrészt azt, hogy bizonyos feltételek (ár, formátum, jogtulajdon stb.) teljesülése esetén az eddig megszokott 70 (Amazon) : 30 (kiadó) javadalmazási arányt megfordítja, vagyis olcsóbb könyvekért többet kap a kiadó (nyilván az eladási ár arányában). Másrészt hamarosan megnyitja a Kindle fejlesztő környezetét, vagyis bárki írhat majd alkalmazást Kindle-re, ezzel lényegében lemásolva az Apple AppStore modelljét.

Dworkyll

Alapvetően a verseny nagy barátja vagyok, mert kikényszeríti a piaci szereplőkből, hogy valamifajta optimum felé konvergáljanak a megoldásaikkal, eltakarítja a vállalhatatlan teljesítményeket a piacról ésatöbbi. Vannak persze helyzetek, ahol a verseny nem ad optimális választ az adott kihívásra, de alapvetően hasznosnak érzem a versenyszférát.

De valahogy ez az e-könyv pálya még nem egészen mutatja a verseny (vásárlóra) áldásos hatásait. Kezdve azzal, hogy az eszközgyártóknál gyakorlatilag nincs verseny, már ami a kijelzőt illeti, folytatva azzal, hogy a formátumok (és a mögötte lévő üzleti logikák) kőkemény kizárásra játszanak, a potenciális fogyasztókat egy szerfölött kényelmetlen választásra kényszerítve: most akkor melyik DRM-mel ellátott szerkezetet vegyék? És ha a bolt (DRM) tetszik, de az eszköz nem, akkor mi van?

Az Amazon kitalált egy remek, bár zárt koncepciót, amiben nehéz nem észrevenni az Apple iTunes modelljét. A tartalomhoz jutás végtelenül egyszerű, kényelmes, és értelmes áron van (már ha az anyapiaci árakhoz nézzük). A mostani lépésével tett egy kézenfekvő de brutális lépést abba az irányba, hogy az e-könyvek fogyasztóbarátabb, értelmesebb áron jussanak el az olvasókhoz. Ez mindenképpen jó hír. De jó eséllyel egy ilyen árazás már nem nagyon fér össze a meglevő kiadói-terjesztői struktúrákkal. Amik fölött bár eljáróban van az idő, mégiscsak sokat tesznek (már ahol persze) azért hogy minőségi olvasnivalót kapjuk. Szerkesztők, korrektorok, tördelők pl. Szerkesztők és korrektorok továbbra is kellenek, a tördelőknek is lesz dolga, bár más, mint eddig. Ők eddig sem voltak agyonfizetve. Ha egy ilyen ár- és költségprés beindul, akkor annak sajnos jó eséllyel lesznek minőségbeli következményei. Hasonlóan negatívok, mint mondjuk a rendszerváltáskori könyvkiadási liberalizációnak.  Ez nyílván rossz hír.

Hosszú távon meg ideje lenne berendezkedni arra a világra, hogy vannak e-könyvek, vannak instant, a teljes világot lefedő (e-)könyváruházak. A könyvek előállításának is hasonlóképpen szabványosodnia kellene lennie mint a piacuknak, a mostani kézműves módszerekkel űzött kiadás indokolatlanul drága. És amikor túllendülünk majd mostani e-liberalizáció okozta óhatatlan minőségesésen (csak gondoljuk el, boldog-boldogtalan adhat ki e-könyvet, a nyomdai megjelenés költségeinek és kockázatainak a töredékéért pl-), amikor a verseny visszakerül a formátumoktól és a egymást kizáró technológiáktól az olvasnivalók, a tartalom területére, na akkor jön majd a digitális Kánaán. Szerintem.
 

ViDe0

 Az e-könyvek jelenlegi árai gyakran egészen viccesek, egy-egy e-könyv ára olykor akár kétszerese is lehet a papír verziónak, de még az Amazonon is találni olyat, hogy a hagyományos változat postaköltséggel együtt olcsóbban jön ki az elektronikusnál. Az Amazon mostani kikötései - könyvenként $3-$10, minimum 20% kedvezmény a papírváltozathoz képest - talán javítanak valamit a helyzeten, de még mindig kevesek ahhoz, hogy igazán megérje e-könyvet vásárolni. Papírkönyvet általában a fentihez hasonlóan minimum 20% kedvezménnyel szokás megszerezni. Ezt a kedvezményt általában az Amazon is megadja a könyv eredeti árához képest, és itthon is elérhető több webshopban is. Egy e-könyvtől többet várok, mint hogy gyorsabban megkapjam a papír változathoz képest. A papírkönyvet kölcsönadhatom, kirakhatom a polcra, eladhatom, ha már nincs szükségem rá, vagy elcserélhetem valakivel. Ahhoz, hogy minderről lemondjak, sokkal olcsóbban kellene megkapnom, mint a hagyományos, papír változatot. Annál is inkább, mert Amerikában és az UK-ban már működnek elektronikus könyvtárak is, ahol az e-könyveket a hagyományos könyvtárakhoz hasonlóan kölcsönözhetem ki. Márpedig egy e-könyv esetén meglehetősen kicsi a különbség aközött, hogy a könyv valóban az enyém (főleg, ha DRM-es), vagy ha szükségem van rá, kivehetem az e-könyvtárból egy hétre.

Lehet, hogy igénytelen vagyok, de a külsőnél a tartalom sokkal jobban szokott érdekelni, és általában semmi bajom azzal, ha az e-könyvem sima, formázás nélküli TXT-ben olvasom. Márpedig a fizetős e-könyveknek - tetszik vagy nem - fel kell venniük a versenyt a talán kevésbé jól formázott warez könyvekkel is. Erre szerencsére van mód. A Kindle és a hasonló, net eléréssel rendelkező kütyük segítségével az új könyvek beszerzése roppant egyszerű. Sokkal egyszerűbb, mint gép elé ülni, keresgélni a könyvet különböző oldalakon, letölteni valamilyen kétes, körülményes szolgáltatáson keresztül, szükség esetén konvertálgatni, összekötni a gépet az olvasóval, és reménykedni, hogy nem hiányzik egy oldal sem a műből. Ráadásul a könyv megjelenése után rögtön az enyém lehet, ami néhány mű esetén különösen pozitív dolog. Így azt mondanám, a megjelenés után max. $7 körül, pár hónappal később pedig max. $4-os áron már talán szívesen rendelnék tőlük könyveket. $2-$3 körül pedig akár gondolkodás nélkül is. Főleg, ha tudnám, hogy ennek nagy része a szerzőhöz kerül (ami most nyilvánvalóan nincs így).

Bár az általam írott árak túlságosan elszálltnak tűnhetnek, úgy gondolom, hogy hosszú távon hasonló árakkal fogunk majd találkozni. Mindez persze még igen messze van - a jelenlegi felállás mellett az Amazon lépése tehát kifejezetten örömteljesnek mondható.

A hír másik fele - a Kindle fejlesztői környezetének megnyitása - rövid távon sokkal többeket érinthet. Remélem, hamarosan követi őt a Sony, és a többi gyártó is...

Komavary

Az Amazon előre menekült. Rövid távon úgy látszik, ezzel mi, az olvasók járunk jól (szaporodnak az olcsó ekönyvek), hosszútávon viszont ez lehet az első jele annak, hogy a könyvpiac teljesen átalakul. Az Amazon eddigi feltételeihez képest úgy látszik, jobban járnak az írók, a kiadók, de biztos-e ez?

Először is, feltétellé teszik a nemzetközi terjesztést. Ez nekünk, nem-amerikaiknak jó, viszont még egy lépéssel közelebb visz ahhoz, hogy megszűnjön a több részre osztott angolszász könyvpiac, ahol egy könyv jogai külön kelnek el pl. az Egyesült Királyságban és külön Észak-Amerikában. Ez az íróknak rossz.

Másodszor,a gyorsan tíz dollár alá kényszerítéssel - hiába kapnak többet arányaiban - rosszabbul járhatnak a kiadók, mint a jelenlegi modellel (Keményfedeles kiadás/drága ekönyv - puhafedeles kiadás/olcsó ekönyv).

Amennyiben az Amazon-modell elterjed, megszületnek az első cégek, amelyek egyetlen írót, vagy egy szűk írói csoportot menedzselnek - hiszen ha ki lehet váltani a kiadót, a bevétel megtöbbszöröződhet. (Érdeme ennek kapcsán elolvasni Robert J. Sawyer bejegyzését és a kialakult beszélgetést.)

Kérdés, hogy mi lesz a "kicsikkel"? Ki válogatja ki a magánkiadású regények tengeréből az olvasható darabokat? Hányan fogják abbahagyni az írást, akik ebben a modellben már nem keresnek annyit, hogy megéljenek belőle?

A másik hír hallatán is szkeptikus vagyok: nem hiszem, hogy egy könyvolvasó elárasztása alkalmazásokkal sok jót hozna. (Ehhez hozzá kell tenni, hogy a könyvolvasót én egy egycélú eszköznek tekintem: lehessen rajta könyvet olvasni.) Ráadásul az Amazon az Apple útját járja: így szinte biztosak lehetünk benne, hogy dögivel lesznek pl.könyves közösségi szolgáltatások, de olyan programot, amely egy jelenleg hiányzó formátumot tesz olvashatóvá a Kindlen, keresve sem találunk majd.

Az Amazon előre menekült. Boltját a könyves iTunessé, a Kindlét a könyvek iPhonejává akarja tenni. Az lesz majd az igazán érdekes, ha megjelenik a könyves Nexus One.

Professzore

A közgazdaságtan és a marketing is ismeri azt a piaci szereplőt, aki saját erejének tudatában olyan lépésre szánja el magát, amellyel reményei szerint durva piacszerzést tud realizálni. Az Amazon is így tervez eljárni. Ehhez persze az kell, hogy sikerüljön kivernie a kiadókból mindazt, amire szükség van a modell működéséhez. A nagy kérdés azonban nem az, hogy a piacot ez miként fogja befolyásolni, hanem az, hogy nekünk, olvasóknak jó lesz-e mindez vagy sem. És erre a kérdésre most azt tudom csak mondani: valószínű, hogy inkább rossz. A kiadói oldalon megjelenő alacsonyabb árak csak arányosan nagyobb értékesítési volumen mellett hozzák ugyanazt az eredményt, márpedig rövid távon durva emelkedésre nem lehet számítani: az átmenetileg hiányzó pénzt pedig a minőség szándékos rontásával lehet elsősorban fedezni. Az pedig nekünk, olvasóknak nem jó. Aztán hogy is van az, hogy olcsó könyvnél jó a 30 az Amazonnak, 70 a kiadónak elv, a drágánál meg nem? És vajon mi lesz az európai tartalomszolgáltatókkal, akik eddig is a saját (magasabb) végfelhasználói áraikkal dolgoztak és egyébként jó előre megvették egy csomó könyv kiadási jogát? Simán tönkremennek? A szerencse az, hogy ez alighanem az Amazon aduásza volt. Innentől a többiek, gatyájuk egyidejű felkötése mellett jöhetnek a többi erős lappal. No, az lesz majd jó nekünk, olvasóknak.

 

50 komment

Címkék: amazon kindle elméleti kérdések

A bejegyzés trackback címe:

https://ekonyvolvaso.blog.hu/api/trackback/id/tr311690658

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Caramon 2010.01.22. 15:49:43

pont az első bekezdésben az író helyett véletlen kiadót írtatok:

"vagyis olcsóbb könyvekért többet kap a kiadó"

Caramon 2010.01.22. 15:57:12

ok, én kevertem össze, csak reménykedtem, hogy végre az írók annyit kapnak, ezekszerint csak a 30%-nak is töredékét

sanche · http://elakadasjelzo.blog.hu/ 2010.01.22. 20:29:44

Hát ez érdekes és elgondolkodtató. De én igazából nem értem, illetve nem látom át a kiadók szerepét az ekönyves piacon.
Vegyünk egy híres magyar írót, akinek keresik a könyvét az emberek. Ő tulajdonképpen megírja a könyvet, egyszer-kétszer átfutja, és kiadja a férjnek/feleségnek is, aztán felteszi a saját honlapjára, vagy ha az már elképzelhetetlen, akkor egy cég honlapjára, aki a webáruházat intézi. És az a könyves honlap egy nagy virtuális könyvesbolt lenne.

Értem, illetve érzem itt a furcsaságot, hogy most akkor majd mindenki klaviatúrát ragad és megírja a saját ekönyvét és feltölti az említett könyváruházba és akkor ez rizikó. Mármint az, hogy lesz Magyarországon tízmillió író és akkor válaszd ki az értékesebb könyvet..

Az ismertebb írók egy ilyen rendszerben jól járnának, nagyon pontosan kiszámolnák, hogy mennyi pénzzel járnak jól, (ők határozzák meg az árat egyedül), és mindenképpen egy olyan árat találna ki, ami távolról sem ingyenes, viszont benne van az, hogy nem sajnál annyit egy ismeretlen könyvre sem egy ember. Mondjuk egy káosz-könyv, vékonyabbik fajta, 300 Ft, aminek már olyan ára van, ami biztosítja, hogy a többség, főleg aki szereti a káosz könyveket, az nem fogja lopdosni. És egyébként ez tényleg így van, hiába kétkednek sokan.. A drága és az ingyenes közt alig felfedezett világ ez az "olcsó" ár.
Amúgy ViDeO véleményét osztom azon a részen, hogy nekme sem fontos a külsőség. TXT vagy bármi egyéb, a lényeg a könyv tartalma. Lehet,hogy ez baj, meg igénytelenség..

Csak hozzá tenném még a kiadós dologhoz, hogy elvileg azért drága a könyv mert [..] ahhoz képest pl a Harry Potterben, amin a kiadó is meggazdagodott, éppenséggel még nekem sem tűnik helyesírási hiba mentesnek. Sőt. Akkor hogy is van ez?

uff: na és magyar írókról tudni valamit, hogy mi a véleményük a helyzetről?

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.22. 21:34:08

@sanche:
Nos. Eddig sem tiltotta meg senki senkinek, hogy az interneten közzétegye a szerzeményét. Azt sem, hogy ezért pénzt kérjen. Én csaknem 20 évig dolgoztam kiadói területen, és pontosan láttam, hogy milyen minőségű kéziratokat adnak le a szerzők. Kevés kivételtől eltekintve siralmas helyesírés, katasztrofális mondatszerkezetek. Persze a történet vagy a mondanivaló jó, sőt, mesteri. Pont erre kell a kiadó, aki megszervezi a tartalom, a nyelvhelyesség ellenőrzését, vagyis egy nyersanyagból árut csinál. Sokan vannak -- én magam is ezt vallom --, akik adnak a minőségre, és hajlandóak ezt megfizetni. Nem 200-300 forintot, hanem 1000-2000 forintot, vagyis a nyomtatott könyv árának kb. felét/harmadát.
Hogy a témánál maradjunk: az Amazon a "fordított" árazáshoz előírja, hogy a felkerülő anyagnak maximálisan ki kell használnia a prc/mobipocket formátum adta előnyöket. Egy jó minőségű, jól olvasható és tetszetős prc-t nem 2 perc összerakni. Ha te ismersz írót, akkor tudod, hogy ez számára olyan kín, mintha a te lábadon (már ha van) átmenne egy villamos. Szürreális elvárás.

Aztán ott vannak a szerzői jogok. Ezt a kiadók tudják csak kézben tartani, ők tudják fizetni az ügyvédeket, akik ha kell, peres úton mennek az illegális tartalmak terjesztői ellen (volt rá példa itthon is).

Engem évente 3-4 ember keres meg azzal, hogy segítsek nulláról kiadni a könyvüket. Számukra most óriási lehetőség nyílik meg anélkül, hogy komoly befektetésre lenne szükségük. Ők jól fognak járni. De ezt egy "nagy" íróval nem lehet és nem is igazán szabad megcsinálni.

U.i.: Azt nem tudom, de gyanítom, hogy Coelho a saját műveit azért úgy teszi kvázi-warezzé, hogy nem a saját nyers szövegét, hanem a kiadóból "visszaforgatott", nyomdaérett anyagot teszi fel...

ehran 2010.01.22. 22:18:39

Félig meddig off, bár talán annyira mégsem, hisz itt is az ár az egyik főszereplő: nem tudnánk/tudnátok tételesen összeszedni, mennyivel lehetne olcsóbb elvileg illetve reálisan egy ebook? (Oké, tudom, sokmindentől függ, de mondjuk 1-2 "típuskönyv"- egy Harry Potter és egy új Jamie Oliver mondjuk, ilyesmik :) - esetében.) Tehát hogy hogy is épül fel ma egy darab papírkönyv ára, abban milyen költségek, milyen arányban vannak belekalkulálva, mi az, ami az ebooknál mínusz, netán mi az ami pluszként jelentkezik? Tudom, emlegettek itt elszórva pár tételt a hozzászólók, de azok csak példaszerű említések voltak, nem tételszerű felsorolás, ráadásul konkrét összegek/részarányok nélkül. Ha jól vettem észre, vannak itt kiadós/terjesztős emberek is, ők biztos tudnak ebben segíteni - hacsak nem üzleti titkok ezek az adatok - nem tudom, nem vagyok benne a témában. Bocsánat, hogy máséval verem a csalánt, de én nem értek hozzá.

Arturo 2010.01.23. 01:54:00

@Professzore: Tudtommal Coelho a mások által Internetre feltöltött műveit teszi elérhetővé.
paulocoelhoblog.com/pirate-coelho/

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.01.23. 06:16:54

@ehran: Egy érdekes addalék: könyv ÁFÁja 5%, ebook 25%. Azaz egy 1000 forintos ekönyv, ami szerintem a legmagasabb "törésmentes ár", kezdődik úgy, hogy 200 az államé, és 800-on osztozik a szerző, a kiadó, és a terjesztő. És az Adobe, ha Adobe a DRM, és 8 kilónál már az is egy érezhető összeg lesz a royalty miatt.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.23. 09:19:25

@ehran:
Hátö, írtam már erről, de nézzük.... Harry Potterre tippelni sem tudok, ott valószínű hogy milliós nagyságrend a jogdíj és a fordítás sem 2 fillér, továbbá tippelni sem tudok a példányszámra (valószínű, hogy 8-10 ezer körül van). Jamie Oliver dettó ugyanez a téma, pláne az e-könyvben annyira nem élvezhető.

Vegyünk mondjuk egy Coelhot, ha már ugye szóba került (kösz Arturo, elolvastam, tiszta ügy). Azt az Athenaeum kitolja legalább 4000 példányban. Számoljunk (mind csak becslés természetesen). 200 oldal, kartonált. Az áfa-tartalommal roppant nehéz számolni, mert pl. a fordító jó esetben tárgyi adómentes, a tördelő 25%-kal dolgozik, a nyomda dettó.
A jogdíj nagyjából 500 ezer forint, a fordító 150 ezer, a korrektor és a szerkesztő együtt 130 ezer, a tördelés kb. 100 ezer. Mivel sorozat, a műszaki szerkesztés és a tervezés költsége benne lehet a tördelés árában (egy borítóterv 10 ezer, feltéve, hogy nincs külön jogdíj a képre). 4000 példánynál ez eddig példányonként 220 forint.
Erre jön rá a nyomdaköltség, ami nagyságrendileg 500 forint, tartunk 720-nál. A kiadó működési költségére és saját hasznára rátesz még erre mondjuk 180 forintot, vagyis kerek 1000 forintért adja át a kereskedőnek bizományba. Ő erre ráteszi a maga 40-60%-os árrését, tehát a könyv kikerül a polcra 2490 forintért, amiből rendszerint nyitásra engednek 15%-ot, ritkán 30%-ot (persze nem a boltban).
Az elektronikus kiadást szedjük ketté.
Az 1. esetben van papírkönyv, itt akkor csupán két tétel jelenik meg másként: a szerzői jogdíj (az elektronikus kiadásnak lehet felára), és az e-könyvesítés költsége, ami mondjuk 50 ezer forint címenként. Az e-kiadás felára legyen 250 ezer forint (+50%). Az e-könyvesítés teljes költsége tehát kb. 300 ezer forint a papírváltozaton felül. Ezt kell kitermelni valahogy. Ha 40-60%-os arányban osztozik a kereskedő és a kiadó (utóbbié a 60%), akkor egy 1000 forintos e-könyv esetén a kiadóra jutó 600 forintból 500 tételnek kell összejönnie a nullszaldóhoz.
A 2. esetben nincs papírkönyv. Itt a fenti összes tétel megjelenik: 500 ezer a jogdíj, 150 ezer a fordító, 130 ezer a korrektor és a szerkesztő, 100 ezer a tördelő. Itt nincs külön e-könyvesítés, mert más elvek alapján kell ePub/PRC/reflowPDF-re optimalizálni, mint papírra. A kiadó költsége legyen mondjuk további 300 ezer forint (DRM, adminisztráció stb.). Ez összesen 1,18 millió. Ha ezt darabonként a fenti 1000 forintért adja, ugyanígy 60-40 aránnyal, akkor bizony közel 2000 darabot kell eladjon, hogy nullszaldós legyen.
A nagyságrendek stimmelnek, ha nem is pontosak.

svin 2010.01.23. 11:11:01

@Professzore: ez így kicsit azt sugallja, hogy a 2-es esetben négyszer annyi példány eladására van kényszerítve a kiadó. Pedig az 1-es esetben el kell adnia az összes papírt szinte. Illetve úgy látom a fentebb vázolt 1-es esetben a jogdíj, fordítás, korrekt, stb... költsége a papír példányokra terhelődik teljes egészében.

Az 1-es esetben benne van az is, hogy kiadnak pluszban X ezer papír példányt is. Mivel a nyomda költséget is állja a kiadó (ami elég tetemes összeg), ezért az 1-es esetben sokkal több pénzt kell beinvesztálnia és több példányt kell eladnia (papírt és elektronikust együtt, papírból nagyjából mindet), hogy a pénzénél legyen. A papír példányoknál ráadásul nincs az, hogy egy adott példányszám után már minden példány csak nyereség, mivel a nyomda költség erősen terheli mindegyiket.
Arról nem is beszélve, hogy a vásárlók zsebébeől átlagosan sokkal nagyobb összeget vesz ki az 1-es eset.

Szóval mondjuk 3000 papír + elektronikus kiadás esetén a kiadónak be kell invesztálnia kb 2.7 milliót (nyomda kültséggel), és el kell adnia nagyjából minden papírt, plusz mondjuk 2000 elektronikus példányt (ezt én azért sokallom). Szerintem, egyébként így kicsivel olcsóbb lesz a papír is, mivel jogdíj, fordítás stb... kevésbé terheli.
Csak elektronikus kiadás esetén be kell fektetni 1.2 milliót, és el kell adni minimum 2000 példányt, utána minden darab nyereség.

svin 2010.01.23. 11:13:35

Valóban sok a 3000 papír + 2000 elektronikus... 500 db elektronikus akart lenni :)

eNeL 2010.01.23. 13:30:05

Végigolvasva mind a négy véleményt azt hiszem nagyon sok gondolatot lehetne még megfogalmazni. Ami azt illeti én leginkább Professzore véleményével tudok azonosulni, bár minden tekintetben megértem a többiek véleményét is.

Az elején megfogalmazott lényeggel kapcsolatban: az Amazon - megőrzendő, sőt erősítendő jelenlegi pozícióját - valóban előre menekül, és a "sok kicsi sokra megy" elvet veti be. Valamit erre a "kicsiknek" is lépni kell, ha nem akarnak tönkre menni; nekünk olvasóknak meg az lenne jó, ha nem lenne az Amazon monopol helyzetben.

SDK. Ebben a kérdésben én meglehetősen szkeptikus vagyok. A Jinke/Hanlin SDK már 2007 óta elérhető, a haszna annyi volt, hogy a formátum és nyelv támogatás sokkal szélesebb lett, mint a piacon levő többi olvasóé. Ami az nekünk/olvasóknak a mostani túlburjánzott formátum helyzetben jó. A piaci modell valóban hajaz az Apple modelljére, de itt az elvileg nem működhet teljesen úgy az alkalmazások terén. És az ok szerintem egyszerű: az "igazi" olvasók e-inket használnak annak minden jelenlegi korlátaival együtt.

Nem látok a jövőbe. De milyen alkalmazást lehet egy e-olvasóra készíteni? Lehet javítani az eredeti firmware gyorsaságán, a kijelzés minőségén, a tördelések szebbé tételén, stb. Már amennyiben a teljes firmware szabadon elérhető forráskódban, mert visszafejteni hatalmas munka, és nem biztos, hogy a jelenlegi piaci elterjedtség miatt megérné ez a rengeteg munka. Az Iphone firmware sem elérhető szabadon, az marad az anyacégnél... Ha a felsorolt funkció javításokat a firmware zártsága miatt nem lehet megtenni, milyen egyéb alkalmazást lehet fejleszteni, ami elfogadhatóan működne is? Naptárkezelés? Ilyen már van. Webböngésző? Nincs értelme a lapok frissítési ideje miatt. Offline böngészés? Ilyen is lehetséges már, nincs benne semmi új; bár 5 inchen... Arra inkább egy netbook (bár az sem az igazi). Hogyan futhatna bármilyen játék az képernyő fél-egy másodperces frissítése mellett?

Szóval az SDK kiadás szép dolog, de sok értelmét nem látom. Megint csak azt mondom: nem látok a jövőbe, lehet valakinek olyan innovatív ötlete, amivel felforgathatja az egész piacot, olyan nélkülözhetetlenné téve az e-olvasó vasat magát, hogy nélküle már nem akar senki sem élni. Csak én ilyet egyelőre nem látok...

Vidie 2010.01.23. 15:29:13

Néhány ötlet SDK használatára (nem feltétlenül Kindle hardverre):

- jobb kezelőfelület készítése (pl. szövegek tördelését állíthassam, több felhasználó külön beállításokkal használhassa, mutassa alul mindig az időt, be lehessen állítani különböző, ujj húzással elérhető "gyorsfunkciókat", stb.)
- több formátum, nyelv támogatása
- RSS és WAP oldalak böngészése (a jelenlegi képfrissítési idő mellett is teljesen élvezhető lenne)
- e-mail olvasó
- szótárprogramok, akár online, pl. Wikipediáról leszedett adatokkal
- a meglévő könyvesboltok mellett más könyvesboltok egyszerű támogatása
- különböző honlapokhoz támogatás, pl. ha elolvasok valamit, automatikusan megjelenjen a moly.hu-n, vagy a véleményemet begépelhessem, és felkerüljön egy adott közösségi oldalra, esetleg Twitter támogatás, vonat menetrend, Google maps...
- statisztika program, ami az olvasással töltött időmet, olvasási sebességemet, a különböző nyelvek és könyvtémák olvasási sebességemre gyakorolt hatását, olvasási gyakoriságokat stb., táblázatban mutatja
- jobb rajzprogram, to-do list, és hasonló jellegű programok
- logikai- és táblajátékok (pl. Sudoku, amőba most is játszható a jegyzet funkciót használva a Sony Touchon. ;). Jóllehet kérdéses, hogy ez valóban hasznos-e, mert könnyen arra csábít, hogy olvasás helyett néha mással foglalkozzak...

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.23. 16:47:33

@ViDe0:
Tényleg van, ami hasznos lenne. Kérdés, hogy vajon az olvasás "hatékonyságára", illetve például a hálózati adatforgalomra milyen hatással lenne. Mert utóbbi pl. A Kindle esetén a maga 1 dollárért 100 (10?) kB árával nagyon durva. Kártyát meg ugye nem tudsz cserélni.

sanche · http://elakadasjelzo.blog.hu/ 2010.01.23. 16:53:03

@Professzore: Nem tudok vitatkozni a Te 20 éves kiadói tapasztalatoddal, ezt én belátom. És nem is akarok.
De gyorsan leszögezem, hogy én a hasamra ütött példámat egy kisalakú, szinte zsebben elférő cirka 200 oldalas magyar fantasy könyv(ek)re gondoltam, melyeknek a bolti ára mindennel együtt is 1000-1500 Ft körül van. És ehhez tettem hozzá, tényleg minden utánajárás nélkül, hogy 2-3-400 forintot reálisnak és olyan árnak képzelnék, amit nem csak Te, vagy én fizetnek meg nyugodtan, hanem nagy tömegek is. Mert amikor megélhetésről, meg piacról van szó, akkor igazából a tömeg számít. A tömeget a kiadók, egyéb területeken is gyakran nézik utolsó tolvajnak, miközben az a furcsa a dologban, hogy általában nem azok és a többségben van fizetési hajlam.
Ahogy Stephen King Ur című könyvénél is tudom, hogy az Amazon reklámnak szánta és hogy támogatta stbstb, de ne higgyük, hogy a tízezres nagyságrendekben mérhető megvásárlása, 3 dollárért nem járt haszonnal nekik.

Elhiszem, hogy tördelés, helyesírás és egyéb "utolsó simítás" valakinek nagy kín lenne, de ez is egy olyan dolog, ami a piac változásával jár. Annyi titkárnő van, akik még a gépet is alig bírják bekapcsolni - saját tapasztalat, és sokaknak így is van munkájuk. Pedig a mai világban igenis elvárható, hogy aki titkárnőnek jelentkezik, az tudjon bánni, vagy tudja megtanulni a számítógép alap használatát, illetve alap felhasználói programokat. És azt látom, hogy állami cégeknél hozzánemértő emberek miatt vagy plussz embert vesznek fel (vagy emellett állami pénzből tanfolyamra küldi a dolgozóit, ami önmagában..)
És ezekszerint több írónál is így működik tulajdonképpen, hogy inkább fenntartanak egy ilyen rendszert, nyugodtan eltűrik, hogy az Ő saját szellemi termékükből annyi ember hasznot szerezzen. Ráadásul még nem az író kapja a legtöbbet. Számomra ez egy nagyon furcsa dolog.

A jogi dolog sem egy kedvenc világom. Meggyőződésem, hogy más felfogással jogászokra is kevesebbet kéne költeni. Csak kényelmesebb mindenkit tolvajnak tekinteni, zenei, és egyéb világban is. Legyünk őszinték, egy átlag felhasználó azt tölt le, amit akar, tényleg. Ahhozképest (sajnos :) ) még kiadók sem haltak éhen, nemhogy zenészek, színészek, filmírók.. És a szerzői jog is egy elavult, rossz rendszer jelenlegi formájában.

Mellékes adalék, hogy én elég sok könyvben találtam már helyesírási hibákat - említettem, hogy nem túlságosan zavarnak, csak olyan szinten furcsa, hogy közben ez az egyik ok, a kiadó egyik dolga, hogy ezeket kiszűrje. Olyanok vannak helyenként, melyeket nemhogy a legbutább program is kiszűrné, de még én is. :)

ViDe0: Az utolsó mondatod nagy kárdés. Mindenki eldönti magában, de én pl irtózom ettől a "trendi" eljárástól, hogy használható dolgokat olyan dolgokkal drágítanak, ami nekem nem is kéne. Így villog ez a termék, úgy villog, csak épp a funkciójához nincs köze. A tömeg mégis pont a villogása miatt veszi, ezért merik drágábban adni, miközben hasznosabb (olcsóbb) lenne, ha a dizájnra kevesebbet költöttek volna. Sok termékkel ez a helyzet, pl autóknál már százezrek múlnak egy műanyagcsíkon is...

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.23. 16:56:20

@svin:
Nos, rámutattál egy érdekes dologra, nevezetesen hogy nagyon nehéz előre számolni. A kiadók nem is így dolgoznak, hanem egy adott költségvetésből elkészítenek egy könyvet (mondjuk 2 millió forintból), kiszorják az egészet könyvesboltoknak, aztán 6-20-36 hónap múlva elkezd visszacsorogni a pénz. Ha sok tőke van, sok könyvet tud kiadni és idővel jó megtérülése lesz (átlagban). Az egész egyébként kizárólag a kinyomtatott, illetve az eladott példányok mennyiségén múlik. Egy Excel táblázatban szépen össze lehetne rakni, hogy egy-egy csillagzat mellett hogy fest egy papír+e, egy csak papír és egy csak e kiadvány megtérülése. A költségek közül egyedül az egy kötetre eső nyomdai költség változik nagyjából exponenciálisan a példányszám reciprokával (1 db könyvet kinyomni több százezer forint, 1-2 ezret 500-700, 10 ezret viszont csak 300-400 (innentől szinte lapos a görbe).
Szerintem elég egyértelmű, hogy az átmeneti időszakban (sőt, kicsit visszamenőleg is) a legjobb megoldás a már kész könyvek újrakiadása e-formátumban és az új könyvek kiadása mindkét formátumban.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.23. 17:21:59

@sanche:
1000-1500 forintból úgy lehet könyvet csinálni, hogy alig van szerzői jogdíj (pontosabban ami van, az eladásfüggő százalékos jutalék), nincs szerkesztő, a tördelés valami word-szintű, nincs tipográfus és egy egyszerű nyomda készíti a végterméket. Ez nem baj természetesen, csak kevésbé illik a klasszikus szépirodalomhoz.
Példa: ez Európa Diákkönyvtár sorozata úgy készül, hogy egy-egy kötet 400-800 forintba kerüljön. De ehhez az kell, hogy a kiadónak meglegyen a kvázi tökéletes minőségű nyers szövege, amit gyorsan (kb. három-négy napos nettó élőmunka-ráfordítással) nyomdakésszé lehet tenni. Ez kb. egy e-könyvnek megfelelő technológiai eljárás, plusz nyomdaköltség. Bár ez is fura, mert ez kvázi eldobható könyv kategória, egy (maximum két) olvasás után szétesik, tönkremegy (ez az Amazon mass-production kategóriája, ami árban kb. 60-70%-a a paperback és 70-80%-a az e-könyv kiadásnak).

erwinke 2010.01.23. 18:56:02

@Professzore: "Mert utóbbi pl. A Kindle esetén a maga 1 dollárért 100 (10?) kB árával nagyon durva. Kártyát meg ugye nem tudsz cserélni."
Ezt hol hallottad? Nekem egészen új információ, pedig van egy Kindle 2-őm...

ehran 2010.01.23. 22:30:42

@Dworkyll: Korrekt, oda is írtam, hogy a +-ok is jöhetnek, amik az ebookra jönnek.

@Professzore: Bocsánat, lehet hülyeség volt nevesíteni, a két példa nem az írók miatt, hanem a könyv jellege miatt lett megemlítve, azaz, egy 5-600 oldalas csupaszöveg regényt, illetve egy fele kép - fele "szakszöveg" könyvet kiemelve a sok közül. A neves írók miatti magas jogdíjat jelen esetben azért sem tartottam volna relevánsnak, hiszen az rárakódik mind a papír mind az e- változatra (gondolom én). Mondjuk a példányszámra is kihat az író neve, erre nem is gondoltam, ebből a szempontból végül is mégsem hülyeség nevesíteni.
Nagyon köszönöm a levezetésedet, engedd meg azért, hogy hozzá nem értőként kicsit "kötözködjek" - nem ez a szándékom persze, inkább csak belekérdeznék. Én mondjuk a 2. változatra gondoltam, tehát egy tisztán papír és egy csak e- kiadás összevetésére, ez a legtisztább, hisz minden más eset csak "olcsósítja" az e-t (ha jól sejtem). Nekem nem tűnik teljesnek a költségek összetétele - persze lehet, hogy csak be van építve a te fejtegetésedbe amire én gondolok, de akkor is másként jelentkezik a két típusnál. A papír kiadásnál ugye ott van, hogy az fizikailag megjelenik, azaz azzal is munka van - szállítás; pakolás; raktározás; állagmegőrzés; ha tönkremegy pár, az a többit "drágítja"; az el nem adottakat is le kellett gyártani, stb. Eltérő boltrendszert kíván a kettő, eltérő személyzetet. Persze tudom, azért nem életszerű így elkülöníteni, mert feltehetően azok a kiadók/terjesztők fognak az ebookokkal foglalkozni, akik a papírral is, de akkor sem tartanám korrektnek ezeknek a költségeit az ebookra terhelni - mondjuk nem vagyok naiv, tudom, hogy a korrekt eljárás, és a gyakorlat két különböző dolog. :)

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.24. 08:10:03

@erwinke:
1 MB. Bár az igaz, hogy ez a dokumentumküldésre és konvertálásra vonatkozik, a Wikipediaban nem vagyok biztos.
www.amazon.com/gp/help/customer/display.html?nodeId=200375630#fees

Idézve:
Kindle (Global Wireless) user living outside the United States: We'll send personal files to your Kindle via Whispernet for a fee of $ .99 (USD) per megabyte anywhere in the world you access Whispernet service.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.24. 08:27:31

@ehran:
Nehéz általánosítani. Ha bestsellerről van szó, az árrések hirtelen megváltoznak, illetve a fix költségek (tördelő, korrektor, fordító, lektor, szerkesztő) a nagy példányszám miatt több könyvön oszlanak szét. Egy könyvre vetítve így egy Rowling vagy Coelho könyvet olcsóbb lesz sajtó alá rendezni, mint egy kis nevenincs író 500 példányos megjelenését.
A papírkönyv és a 2. e-könyves lehetőség összevetésénél az egyszerűség kedvéért (ahogy eddig is), bizonyos költségeket simán egyenlőnek vettem és konvertáltam. Így például az egyszerűbb tördelési feladat olcsóbb ára kiegészül a DRM-jogdíj és a webshop üzemeltetésének költségével. A terjesztés költségei (raktározás, szállítás, remittenda, boltok fenntartásának rezsije, alkalmazottak stb.) teljes egészében hiányoznak az e-könyves esetből, pedig azok is jelentkeznek: feltételezve egy nagyüzemi termelést, ezt simán a kiadó nettó rezsijébe vettem bele.

A helyzet az, hogy kicsit szőrszálhasogatásnak tartom ezt az eszmecserét, és nem eszemélyes kényelmetlenségből, hanem amiatt, mert egy kiadó ármeghatározás tekintetében nem így működik. Ha évente 200-300 cím megjelenik (ez ugye heti 4-6 könyv), a teljes gyártási kapacitás fogja a működési költségeit meghatározni, tehát nem azt fogja nézni, hogy egy darab könyv előállítása mennyibe kerül, hanem azt, hogy egy üzleti évet milyen árazással és milyen költségszerkezettel tud pozitívra kihozni. És itt két jelentős dolog jön be: egyrészt a piaci átlagár alapján mennyire tudja beárazni a könyvet, másrészt az, hogy e tekintetben irreleváns a könyv előállításának tényleges költsége. Vagyis ha egy könyv eladható nagy tételben 6000 forintért, akkor annyiért fogja adni, mégha az neki effektív 1000 forintjába sem került. De ez nem csak a könyvpiacon van így, hanem szinte mindenütt. Lásd pl. Mercedes-Benz. Egy E-Osztály gyártással, tervezéssel, anyagköltséggel, adminisztrációval, szállítmányozással és kiskutya fülével együtt is kijön 9-10 millió forintból, mégis 17 millióért adják.
Verdiktként: az, hogy számszakilag egy e-könyv olcsóbb, mint egy papír, nem jelenti szükségszerűen azt, hogy olcsóbban fog a piacra kerülni. Ha lesz rá kereslet az adott áron, akkor bizony annyiba fog kerülni. Ez meg tiszta közgazdaságtan.

ehran 2010.01.24. 11:26:21

@Professzore: Nem szőrszálhasogatásnak szántam persze, hanem hogy láthassuk (azok is, akik hozzám hasonlóan nem ismerik a belső, könyvkiadói/terjesztői világot) elméletben milyen százalékú árcsökkenést lehetne elvárni egy ebooktól.
A példányszám miatti költségeloszlás ebooknál ugye értelmezhetetlen, hiszen ott ugye mindig egy készül. Szerintem ami számít, az maga az eladott szám, hiszen a papírnál is, hiába oszlik szét mondjuk 8000-re a költség, ha hatot tudnak eladni, akkor a maradék 2000 nemhogy átvállalna a költségekből, hanem hozzá is tesz, hisz továbbra is kell raktározni, pakolni, etc.

A második bekezdésed jogos, ezt így nem tudtam, illetve nem gondoltam át, viszont továbbra is érdekesnek tartom annak kérdését, mennyinek kellene lennie egy ebooknak, hogy tudjuk, mennyit pakolnak rá a fenti okokból. Hiszen ha ez lesz a gyakorlat, akkor előre borítékolom, hogy a kalózrészleg virágozni fog, amiből az következik, hogy mégsem fogják tudni eladni azt a bizonyos könyvet olyan nagy tételben 6000-ért. Ezek a mechanizmusok egy tisztán papírkönyves világban működhettek (illetve a Mercedesnél is, egy kocsit sem triviális hamisítani :)), de az elektronikusban nem fognak. Szerintem - azután lehet, hogy tévedek.
Mindenesetre köszönöm a fejtegetéseket, sok új információt kaptam.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.24. 12:24:35

@ehran:
Végletekig leegyszerűsítve a kérdést: nem fogjuk tudni megmondani/kitalálni, hogy mennyit pakolnak rá. Az általános konszenzus az 1000, maximum 1500 forintos (regény) e-könyv ár. Sokan ennél alacsonyabb összegre esküsznek (500-700 Ft). Hogy ebből mennyi az effektív tartalom előállításának a költsége, nem lehet tudni. Ennyiből, ha van már kész papírkiadás, akkor ki lehet jönni, ha nincs, akkor csak nagyon szűkösen (még 1500 forintnál is).
Hallottam olyan előzetes kalkulációról, ami szerint 2500 forintos egységáron lehetne megjelent könyvek e-változatát árulni. Olyan címekét, amelyek boltban 4-6-8 ezer forintba kerülnek. Ez már meggondolandóan jó arány szerintem.

Papírkönyv : e-könyv = 2:1, esetleg 3:1. Ennél jobb arányt nem tartok reálisnak. Az 1:1 inkább csak a nagyon ponyva vagy egyébként is hétköznapi címek (pl. Európa Diákkönyvtár) esetében lehet elképzelhető.

Ja, másolnak autót. Kínában.

ehran 2010.01.24. 14:56:47

@Professzore: Nem azt mondtam, hogy nem lehet autót másolni, csak hogy nem triviális. ;) Én biztos nem állok neki itthon Mercit hamisítani, míg ebookot gyártani - ki tudja. :)
Az 1500 szerintem még belefér, ha a saját igényemet nézem, én jelenleg is sok könyvet veszek, az 1500-as árral már nyerek annyit, hogy ne küzdjek kalózverziókkal, az marad az olyan könyvekre, amiket nem vennék meg boltban, vagy legfeljebb csak antikváriumban nagyon leakciózva, ha belefutok. Viszont kétségem sincs afelől, hogy az 1500 pláne 2500 forintos ebook ár nem fogja megszűntetni a kalózpiacot, ilyen árak mellett igenis "megéri" nekik foglalkozni a törésekkel. Most vettem egyébként (tegnap) egy Kipling novelláskötetet, idei kiadás, méretekben mindig rossz vagyok, olyan vékonyított A5-ös forma lehet, 270 oldal, elég nagy betűméret, viszont legalább nem elborult margóval - 3000 forint. Mondjuk ezért nem biztos, hogy ebookban 7-800 forintnál többet adnék szívem szerint. Hát majd meglátjuk.
Köszi még egyszer!

Maggg 2010.01.24. 18:18:53

Korábban én is pedzegettem ezt a bekerülési költség kérdést.

Nem is igazán az egy könyvön elérhető haszon az érdekes, hanem az, hogy milyen megtérülés mellett "hajlandóak" a kiadók kiadni, az írók írni, etc.

Nyilván minél nagyobb haszont szeretne mindenki. :)
De mégis, egy "hivatásos" író mennyiből szeretne megélni?
Egy profi kiadó mekkora adózott bevételt akar?

Pontosabban az ekönyves váltással a jelenlegi rendszernél, amit szemmel láthatóan fenntartanak, százalékosan mennyivel többet kereshetnek?

(A fentiekre nem várok, hisz nem is várhatok pontos válaszokat, csak hangosan gondolkodtam. :)

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.24. 19:47:04

@Maggg:
Az, hogy a kiadók mekkora hasznot akarnak, csak az érem egyik odlala. A másik meg, hogy mit hajlandóak kifizetni a kuncsaftok. Hiú ábránd lenne a részükről azt feltételezni, hogy az e-változatot a papírváltozattal azonos áron fogják tudni eladni, mert ez már eleve nem igaz (különösen, ha saját maguk kezdik árulni már meglévő könyveik e-kiadását).
Az első 3-4 évben az e-könyvesítés várhatóan nullszaldós vagy kifejezetten ráfizetéses lesz. Én 2012 előtt nem várok komoly fordulatot.

erwinke 2010.01.25. 09:30:13

@Professzore: A böngészésért nem kell fizetni, azt beépítik a könyvek árába, azért kerülnek 2 $-val többe...
Ha konvertálni akarja az ember a saját dokumentumait és wirelessen szeretné megkapni, akkor tényleg díjat számolnak fel, de ez is elkerülhető:

"To avoid a fee, or if you're not in wireless range, you can send an e-mail to "name"@free.kindle.com and download the files via USB in a Kindle compatible format to the device(s)."

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.01.25. 10:49:54

@erwinke:
És a Wikipedia? És a webes szörfölés?
A többit köszönöm, hasznos infók, bár egy részüket tudtam (az árdifferenciát mondjuk nem, azért 2 USD csúnya, azért én inkább könyvet vennék -- Elkerülhető?).

erwinke 2010.01.25. 11:09:43

@Professzore: Webes szörfözés gyakorlatban egyenlő az amazon webshopjával és az angol nyelvű wikipédiával...
Gondolom a plusz 2$-os különbséget úgy lehet elkerülni, hogy ha nem wireless "szállítást" kérsz, hanem letöltöd a saját gépedre és majd usb-n keresztül felmásolod a kindlere.
Ezt még nem próbáltam.
A 2 USD tényleg csúnya, bár ebben benne van az adó is...

erwinke 2010.01.27. 17:00:03

Most találtam az amazon oldalán:
"If you are outside the U.S. and want to avoid international fees, select Transfer via Computer from the Deliver to menu when buying. You can then download the Kindle Edition to your computer and transfer to your USB connected Kindle. " :)

eNeL 2010.02.01. 14:41:49

Van itt egy linkem, ami valószínűleg igaz hírt tartalmaz: www.technet.hu/techtud/20100201/behodolt_az_amazon_nyert_az_apple/

Na, most egy másik posztra hivatkozva: úgy tűnik sakk-matt, de az olvasóknak :(

eNeL 2010.02.01. 14:42:55

Továbbá: csodálkozhatunk-e ezért, ha a kalózkodás nagyobb teret fog nyerni?

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.02.01. 14:57:39

@eNeL:
Namost ez úgy megy kint, hogy az amerikaiak jellemzően kegyetlenül makacsok, így ha úgy gondolják (márpedig akár gondolhatják is), hogy mondjuk 3 hétig NEM vesznek Macmillan könyvet, akkor nem fognak, márpedig ez, függetlenül attól, hogy Amazon vagy iBook forrásból származik-e, drasztikus bevételkiesést fog jelenteni a kiadónak...
Másrészt. Ez egy kiadó (igaz, méretes). Próbál behelyezkedi egy igen jó marzsot kínáló pozícióba. Ha itt megveti a lábát és az alacsonyabb értékesítési volumen mellett is tartja a magas árat, akkor ugyanott lehet, mint alacsonyabb ár és magasabb értékesítési volumen párosával. Előbbi esetben nyilván sokkal nagyobb arányban lesznek "ingyen" könyvek az egyes eszközökön.
Természetesen aki kintről vesz ilyen tartalmat, nem örül egyáltalán. Mindazonáltal az eljárás (már a Macmillan-é) nem sokban fog bekavarni a magyar viszonyokba.

eNeL 2010.02.01. 15:27:36

@Professzore: Ez igaz, de hogy úgy mondjam "jó példát" mutathat a többi kiadónak is. Ez a hozzáállás - szerintem - a csak a nagy kiadóknak jó, hiszen a kis forgalom - magasabb ár nekik kedvezhet (elvileg), hiszen más kiadványokon az esetleges kisebb veszteség megtérülhet. A kis kiadók egyetlen kiútja pedig csak az lehet, ha valami igen ütős kiadvánnyal, kiváló minőségben adják azt ki, amire viszonylag nagy kereslet lehet. Esetleg olyan exkluzív kiadvány (igen kis példányszámban), amire nagyon behatárolt kereslet van. Mondjuk, ez utóbbira az e-könyv formátumot nem is nagyon tudom elképzelni (bár ki tudja, mit hoz a jövő).

Engem az idegesít a legjobban, hogy a magasabb ár mellett nem világos, ki kapja a többletet. Nem vagyok benne biztos, hogy mondjuk a szerzők (Bár nem látok be a szerződésekbe. Ha ez százalékos, akkor a szerző is jól járhat.). De: a kérdés az, hogy a normál papír kiadások árának - mondjuk - 80%-áért lesz-e elegendő e-könyv vásárló, mennyiben fog ez segíteni az e-könyvek elterjedésének? Milyen példát szolgáltat ez a hazai kiadóknak?

Az már magán véleményem, hogy ettől még az e-könyvek el fognak terjedni, csak az nem mindegy, milyen gyorsasággal. A kiadóknak egyelőre nem fűződik érdeke a gyors elterjedéshez, hiszen a hosszabb átmenet üzletileg jobb modell számukra, mint a gyors átmenet. Képzeljük csak el, mi történne, ha máról-holnapra az e-könyvek terjednének el: a papír kiadások ára nem térülne meg, ez nyilvánvalóan nem jó nekik.

Ebben a felállásban nekem úgy tűnik, az e-könyv olvasók, a rá kerülhető e-könyvek egyre inkább a luxus kategóriába kerülnek. Magas e-könyv árak mellett az olvasók jelenleg nem is alacsony árai még később térülnek meg, miközben a vasak elavulása jelenleg nagyon hamar bekövetkezik. Ebből következően a "mezei" felhasználó (pl. mondjuk egy bölcsész egyetemista) nem fog rámozdulni az e-könyvekre, a bekerülési költségek miatt az luxus marad.

Végül az első mondatodra: magam is tapasztaltam már, mennyire makacsok tudnak lenni az amerikaiak :) De: azt is tudom, hogy a fizetéseik mellett meglehetősen jól tud a körükben terjedni az Apple minden kütyüje. Mivel ez utóbbiak elég zárt rendszerben adják a hozzáférhető tartalmakat, ebből következően nem hinném, hogy minden makacsságuk mellett sem vennének e-könyvet (hiszen akkor korlátoznák a kütyü használhatóságát). Lásd még: iPhone, iPod. Ezért látom én most kicsit sötéten a jövőt.

eNeL 2010.02.01. 15:36:54

Árak. Kivéve egy másik üzleti modellt: azért kerülnek ennyibe az e-könyvek, mert a kiadó INGYEN adja hozzá az olvasót, kedvcsinálónak néhány ingyenes kiadvánnyal.

Ezzel meg az a baj, hogy ilyenkor általában a kiadóhoz vagy kötve (pl Amazon Kindle), oda a szabadság.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.02.02. 02:17:07

@eNeL: ez egy nagyon gáz és elfogult cikk.

"Namost ez úgy megy kint, hogy az amerikaiak jellemzően kegyetlenül makacsok, így ha úgy gondolják (márpedig akár gondolhatják is), hogy mondjuk 3 hétig NEM vesznek Macmillan könyvet, akkor nem fognak, márpedig ez, függetlenül attól, hogy Amazon vagy iBook forrásból származik-e, drasztikus bevételkiesést fog jelenteni a kiadónak..."

Ez jelenleg úgy néz ki, hogy az Amazon kapja a bojkottot. (Mind írói, mind vásárlói szinten.)

(Plusz óriásit estek a részvényei.)

nielsenhayden.com/makinglight/archives/012156.html

Ez itt fent egy jó linkösszefoglaló, főleg az utolsó link az érdekes:
www.sfwa.org/2010/01/why-my-books-are-no-longer-available-on-amazon-com/

Vagyis: nem olyan fekete-fehér a probléma, mint ahogy a magyar cikk írja, mindkét fél "sáros".

(Személy szerint én még mindig nem értem, hogyha kijön egy köny hardbackban (mondjuk 27 dollárért), akkor miért szemétség a kiadótól 15 dollárt kérni az ebookért, főleg ha tudni lehet, hogy menetrend szerint úgyis jönni fog az olcsó paperback és az olcsó ebook-változat.)

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.02.02. 07:52:06

@eNeL:
Hol adnak ingyen olvasót? Hol adnak ingyenes tartalmat (leszámítva maximum egy tucat lejárt jogdíjas cuccot)?

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.02.02. 07:53:49

@Komavary:
Nekem ez a likösszefoglaló inkább egy cikk az e-könyvek árazásáról. Ettől még jó nagyon.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.02.02. 08:23:47

@Professzore:

Igen, az egész ügy az árazásról szól, amit a magyar cikk elintéz kb. ennyivel:

"A Macmillan fizetett hirdetésben panaszolta mindenkinek, hogy a csúnya gonosz Amazon nem fogadta el új árképzési politikáját, amely minden könyvnek külön, dinamikus árat adott volna. Mindezt annak ellenére, hogy sokkal nagyobb árrést hagytak volna a közvetítőknél: 30%-ot. Egy dolgot nem említettek a hirdetések: a vásárlókat súlytó már-már óriásinak ható drágulási hullámot."

Remélem, a belinkelt írásokból látszik hogy nem egészen erről van szó. Sőt, egészen nem erről.

eNeL 2010.02.02. 09:40:51

@Professzore: Félreérthető voltam. Úgy értettem, HA ennyi a könyv ára, esetleg lehetne olyat kihozni, hogy AKKOR adom ingyen az olvasót.

Nincs ilyen működő üzleti modell (tudtommal), de tudnám értékelni :)

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.02.02. 09:57:40

@Komavary:
A feléig jutottam, addig kb. ugyanazt írja az ipse, mint amiről itthon is cserélgettünk eszmét.

Az mindenesetre látszik, hogy kint sem fenékig tejfel az élet, ráadásul lejön az is, hogy bármennyire is nagy üzlet az e-book, egészen minimális a forgalom a hagyományoshoz képest. Jó lenne látni, hogy a B&N mit lép, illetve hogy az iBook Store végülis hogy fog indulni.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.02.02. 10:02:33

@eNeL:
Ahhoz borzasztó nagy forgalom kell. Gondolj bele, hogy itthon a GSM piacon milyen ádáz harc folyik: akkor kapsz tisztességes áron telefont, ha 1-2 évet aláírsz, márpedig az igen komoly röghözkötöttség plusz ugye elég rendes mennyiségű pénz. iPhone például 990 forintért...
Nem gondolom, hogy az olvasóeszközök beláható időn belül ingyenesek vagy csupán a tartalomszolgáltatóhoz való kötöttség okán számottevően olcsóbbak lennének. A Kindle egyelőre az egyetlen, aki erre mutat irányt, első fecskeként meg ez édeskevés. Még a becslések szerint eladott kb. 3 millió darab eszköz és a hozzájuk köthető forgalom is töredéke annak, amit rendes könyvben csinálnak.

eNeL 2010.02.02. 10:09:51

Sőt, esetleg mást is el tudok képzelni az áraknál. Vegyünk mondjuk más médiumokat. A DVD, Blu Ray lejátszóknál, tintasugaras nyomtatóknál már beindult a "japán" módszer: adjuk a lejátszót/nyomtatót elfogadható áron, a tartalomnál, meg a tartozékoknál fizesd meg a különbözetet. A módszer demokratikusságáról lehetne vitatkozni, de működik.

Tehát nem azt mondom, az e-olvasó legyen ingyenes, hanem azt, hogy a tartalom árak és az olvasók árának variációjából lehetne valami ésszerűbbet kihozni.

Bár, azt hiszem, ezt a kvázi ésszerűséget majd a piac fogja kiizzadni (legalább is a világ boldogabbik felén). Persze az árak az igazi tömeggyártással esni fognak, de lehetne árban még ez alá is menni. A viszonylagos olcsóságot nem az OEM gyártók fogják kiizzadni, hiszen a gyártás költségeit nekik valahogyan meg kell kapniuk. Ettől olcsóbban akkor szállíthatnak, ha például külön szerződéssel kapnának plusz pénzt (pl. rész az eladott tartalmak árából), hogy nem menjenek tönkre a gyártásban. De megtehetné például a kiadó, hogy a beszerzési árnál olcsóbban adja az e-olvasót, a különbözetet meg a nyereségből fedezi.

eNeL 2010.02.02. 10:12:01

@Professzore: Alapvetően egyetértek. Addig válaszoltál, míg én is írtam :)

eNeL 2010.02.02. 10:14:20

@Komavary: Közben én is megcsócsáltam az anyagot. Valóban pont arról szól, amiről már mi is csevegtünk számos posztban. Szóval, nem mi találtuk fel a spanyol viaszt :)

Valóban árnyaltabb így a kép. Viszont levontam azt a tanulságot, hogy az egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz...

eNeL 2010.02.02. 10:27:20

A hárommal ezelőtti hozzászólásomhoz: minden jel szerint az Amazon is ezt az árazási politikát folytatta. Invesztált, hogy minél nagyobbat harapjon ki a kialakuló piacból. Később meg - a hardver árak esésével, meg az eladott könyvek árából - ez a befektetés megtérül.

Ez azért volt jó, mert megpezsdült az e-könyv piac, meg a hasonló tudású készülékeket nem adhatta más sem sokkal drágábban. Kivéve, ha olyan hozzáadott érték volt benne, ami a Kindle-kben nem. Viszont, ha a tartalmak felett nem rendelkezett, nem volt miből csökkenteni az előállítási költségekből kialakított árakat: így születtek meg a 800-1000 dolláros/eurós masinák.

Azt hiszem erről az ár kérdésről leszállok, nem fogom megoldani :) Már csak azért sem, mert nem rendelkezem minden olyan adattal, amivel pro, vagy kontra korrekten meg tudnám ítélni a helyzetet.

eNeL 2010.02.02. 10:33:54

Azért arra igen kíváncsi lennék, a Magenta szolgáltató mellett valamelyik nagy könyv kiadónk töri-e egyáltalán a fejét valami olyanban, hogy beszállna valami ilyenbe?

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2010.02.02. 10:56:24

@eNeL:
Töri. Eléggé.
A T-Mobile igazából csak akkor kap szerepet, ha olyan eszköz jelenik meg a piacon, amely adatforgalmat generál. Ilyen meg egyelőre nincs kilátásban (bár felteszem, hogy a Kindle a T-Mobile hálózatát használja). Eszköz sem nagyon van hozzá: az iRex DR800SG változatát Európában nem árulják. a 'txtr egyelőre olyan hiánycikk, hogy a németeknek sem tudnak belőle eleget gyártani. A Sony PRS-900 egyelőre hiú ábránd Európában, a Nook dettó. A dzsunka-gyáros kütyük között pedig elvétve van csak 3G-s, illetve wifi-s.

eNeL 2010.02.06. 20:43:50

Másnak sem tetszik az Amazon árpolitikája: itcafe.hu/hir/murdoch_amazon_e-book.html

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.02.06. 23:19:30

@eNeL: Miről beszé ez:

www.amazon.com/Zoes-Tale-John-Scalzi/dp/0765316986

Ezeket a nem-Amazon, nem e árakat is meg lehet nézni.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2010.02.06. 23:21:43

@Professzore: A K2-ben AT&T SIM van, és roaming partnereken keresztül dolgozik. Hogy a T az-e azt nem tudom, de a voda az. Amúgy egy ilyen kütyü adatforgalma, mivel a web errefelé amúgy tiltva van, nokedli. Max egy-két mega/hó.
süti beállítások módosítása