Újabb vendégposzt következik R. Szabados Tamás (Syllabux Könyvkiadó) tollából, aki némiképp perspektívába helyezi a szerzői kiadást, ma, amikor kellő naivitással azt lehet hinni, hogy egy szerzői kiadású e-könyv egyenlő egy jó helyre nyomott Save as paranccsal.

Vannak sikeres szerzői kiadások, még magyarul is, de tény, hogy nem rendezték át a piacot. Ennek az okairól ír mai szerzőnk.

A szerzői kiadás közvetlenül összeköti a szerzőket az olvasókkal. Többé nem a kiadók döntik el, hogy ki kerülhet piacra és ki nem. A self publishing további előnye, hogy kikapcsolja az irreálisan magas százalékért dolgozó terjesztőket a folyamatból, és az e-könyv megjelenésével búcsút inthetünk a több milliós nyomdaszámláknak is. A szerzői kiadás hívei szerint bárki írhat bestsellert. Ez igaz, csak nem árt elolvasni az apró betűs részt is, ami így hangzik: bárkiből lehet bestseller szerző, aki rendelkezik az ehhez szükséges kapcsolati hálóval vagy tőkével. Vagy mindkettővel.

A szerzői kiadás hívei előszeretettel hivatkoznak arra, hogy a nyugati sikerlisták élén számos self publishing könyv szerepel – de itt megint befigyel az apró betűs rész. Ugyanis vagy olyan művekről van szó, amiket a szerzői kiadást követően megvett egy nagy kiadó és befutatta azt – vagy olyan szerzőről, akiből valamelyik nagy kiadó csinált piacképes árucikket, és miután felkerült a sikerlistákra, önállósodott és saját kiadót kreált.

Ahhoz, hogy egy könyv itthon látszódjon a boltokban, legalább 5000 példányban le kell nyomtatni. Erre jön rá a reklámköltség. Az e-könyvvel persze megspórolható a nyomdaszámla, de ezzel egyidejűleg láthatatlanná válik a könyv is. Ma kb. 7000 magyar nyelvű e-könyv van kereskedelmi forgalomban, ami szinte semmi, de ahhoz bőven elég, hogy bármely kiadvány eltűnjön a kínálatban. Ahhoz, hogy észrevegyék a könyvünket, fel kell hívni rá a figyelmet – és máris ránk zárult a 22-es csapdája. Azt az összeget, amit eddig a könyv lenyomtatására és reklámjára kellett fordítani, mostantól a reklámra kell kiköhögni. Az e-könyv ugyanis – a papírkönyvvel ellentétben – nem jön szembe az utcán vagy a boltokban, azaz sokkal nehezebb láthatóvá tenni.

Ráadásul a könyvmarketing elég speciális szakma – nem elég sok pénzt ölni a reklámba, hanem el kell találni a célcsoportokat. Az emberek ugyanis azt a könyvet olvassák, amiről szó van – és valljuk be, ritka az olyan könyv, ami uralja a közbeszédet. Nem arról van szó, hogy bizonyos műfajokban ne lehetne jól felépített szerzőkkel kaszálni, de ha bárki azt gondolja, hogy ír egy jó könyvet és automatikusan elüti a világsiker, az téved. Nyugaton is irgalmatlan pénz befuttatni valakit, de Magyarországon, ahol megfelelő kapcsolati háló nélkül moccanni se lehet, balgaság abban reménykedni, hogy egy könyv meghozza az áttörést. Persze nem lehetetlen, de rendes családi háttér és pénz kell hozzá, hogy elismert író legyen valakiből.

Emellett ott van az is, hogy az e-könyv a kis nyelvek esetében nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az e-könyveket semmiből sem áll lerántani a netről, és csak nagyon kevesen hajlandók fizetni olyasmiért, amit egy kattintással ingyen is letölthetnek. Most, hogy a friss, ropogós bestsellerek 2 nap – 3 hét után megbízhatóan megjelennek a torrentoldalakon, az olvasók már nem mentik le kényszeresen az e-könyveket. Eljutottunk oda, hogy némelyik bestseller ingyen se kell – ami nem sok jót ígér a reménybeli sikerszerzőknek.

Viszont ha leszámolunk az irreális reményekkel, a szerzői kiadás nagyon jó dolog. Megélni persze nehéz belőle, de hobbinak remek. Egy átlagos könyv kb. 300 példánynál már behozza az előállítási költségeket, és ebben a szerző tiszteletdíja is benne van. Aki élvezi az író-olvasó találkozókat, szívesen utazik, akár 1000 példányt is el tud adni egy-egy címből, és az ilyen fajta ismertségnek mindig van járulékos haszna is. Egy szó mint száz: a szerzői kiadás buli, de a lakásodat ne add el azért, hogy sikerszerző lehess.

Ha valaki élőben akarna tájékozódni vagy vitatkozni a témában, az jöjjön el október 10-én a Fókusz Könyváruházba, ahol Alcser Norberttel (Publio) és Csordás Attilával (ekonyv.hu) fogjuk a témát körbejárni.