Állandó rovatok

A RADAR az e-könyv olvasó blog "kis-színes" híreinek társasági gyűjtőposztja. Ha találtál valami témánkba vágót, firkáld ide. Ha izgalmas új könyvmegjelenésbe futottál, oszd meg velünk a KÖNYVRADARon. Köszönjük, a műfaj nevében.

Ha eladó készüléked van, vagy használt kütyüt keresel, a KERES-KÍNÁL rovatunkat ajánljuk figyelmedbe.

Ha valami nyomja a lelked, ha összemérnéd az érveidet másokéval, gyere a DÜHÖNGŐbe. Belépés csak gumicsontokkal.

A fölösleges konfliktusokat elkerülendő megköszönjük, hogy tiszteleben tartod az E-tikettünket.

Ha adakozni akarsz, itt megteheted:

Jelenleg 45.700 HUF-nál járunk. Amire használni fogjuk: blogtalálkozó, wiki, saját domain. Nagyjából ebben a sorrendben :-) Jelképes díjazások: a legjobban pörgő e-könyveknek (Nobel Pizza, 2012-ben három darab), a legszebb ekönyveket készítő műhelyeknek (Szépség Pizza,  2013-ban, három darab).

GYIK - Szerszámosláda

Aki még csak most kezd barátkozni a villanykönyvekkel, kezdje a tájékozódást a GYIK rovatban.

Vannak még:

Válassz és rendelj Kindle-t innen

Mobipocket (prc) gyártási okosságok (Kindle, Kindle for appok)

Epub (Koobe, Nook, iOS, Android) gyártási okosságok kezdőknek és haladóknak 

Kiváló szótárak mindenre, ami bírja.

Sok Kindle trükk.

Kiváló magyar metadata-kollektorok a Calibréhez

Eszközismertetők

Boltismertetők

 

Utolsó kommentek

Címkék

1150 (1) 214 (1) 3g (4) 4700 (1) 600 (1) a9 (1) adamobooks (2) adásvétel (1) ADE (1) adobe (8) ad astra (18) áfa (12) agave (30) ajándék (5) akció (12) aldiko (1) alex (1) alexandra (4) állás (1) amazon (67) android (11) angol-magyar (1) animus (1) antikvárium.hu (1) antireklám (1) apad (1) app (5) apple (17) archiválás (1) asus (1) athena (1) athenaeum (1) atlantis (2) aura (7) avana (1) azw (1) banks (1) Baráth Kati (2) barnes&noble (14) beagle (2) bebook (2) bebook2 (1) bejelentés (3) bemutató (8) biblieteka (2) bigyó (1) blog (1) blogbuli (2) blogtalálkozó (2) bme (1) bookandwalk (4) bookdesigner (2) bookeen (3) bookgem (4) bookline (9) bookmarklet (1) boox (4) budapest noir (1) büntetés (7) calibre (4) Canvas (1) céghírek (1) ces (1) cikkajánló (4) clara (3) cloud (3) co2co (1) coelho (1) cool er (2) crowdfunding (1) crunchpad (1) csőd (1) cybook (8) dedikálás (2) deltavision (1) dibook (16) digitalbooks (12) diploma (1) disney (1) diszlexia (1) doctorow (1) dr1000 (1) dr800 (2) dragomán (1) drm (36) e-könyv (1) e-könyvészet (8) e800 (1) ebooks in Hungary (1) eclassic (5) eclicto (2) édesvíz (3) edge (1) edition 2 (1) eebook platform (1) egyesülés (2) ekm (43) ekönyv-terjesztés (3) ekulturaTV (2) elméleti kérdések (89) ELTE (1) enciklopédia kiadó (1) entourage (1) epub (68) epubcheck (2) események (9) eslick (1) etikett (1) EU (4) e gyetem (4) e könyv (19) e könyvesbolt (40) e könyvtár (3) e könyv formázás (8) e papír (12) fapados (1) fapadoskönyv (9) felmérések (21) firmware (4) fizetés (1) flepia (1) flightcrew (1) fontok (8) forgatókönyv (1) forma (3) formátum (5) fórum (3) frankfurt (2) frissítés (3) fujitsu (1) fumax (2) GABO (3) galaktika (7) galaxytab (1) garancia (1) Gitden (1) gloHD (1) goldenblog (1) goodreader (2) google (5) Grecsó (1) gyakorlati kérdések (68) gyártástechnológia (32) H2O (4) hachette (1) hack (2) hanlin (3) hanvon (4) harlequin (3) hármas könyvelés (4) harry potter (2) hvg (1) ibooks (3) icarus (1) idaságok (1) idpf (2) indesign (1) infografika (2) ingyen (1) introverziók (24) ipad (18) ipad mini (1) ipaq (1) iphone (3) ipubs (7) irex (5) iriver (4) irodalom (2) ismeretterjesztés (4) ismertetők (1) itunes (1) japán (1) játék (2) java (1) javascript (1) javítás (2) jegyzetelés (3) jelenkor (1) jókívánság (2) jótékonyság (3) jumbo (1) karácsony (7) képek (1) képregény (2) keres (1) kickstarter (1) kiegészítő (9) kínál (1) kindle (67) kindlegen (2) kindle dx (6) kindle fire (3) kindle wifi (5) kisepika (2) kleinheincz (5) kloos (1) kobo (21) kölcsönzés (1) kondor (3) konteo (1) könyvajánló (6) könyvesbolt (1) könyvhét (19) könyvkiadás (119) könyvmolyképző (9) könyvtár (6) könyvterjesztés (3) koobe (36) kötelező olvasmányok (1) közlemény (2) közösség (27) kritika (1) lámpa (3) laputa (1) lendink (1) libri (8) líra (2) Lithium (1) lrf (1) lrx (1) ludas matyi (1) magvető (3) makró (2) marketing (2) marvin (2) média (4) mediamarkt (1) megvilágítás (1) mek (4) mese (3) mesemasina (2) metaadat (1) micropayment (1) microsoft (2) middleware (1) mintakönyv (1) mkke (3) mobi (3) mobipocket (20) moly.hu (2) móra (1) msi (1) mu (1) műfaj (1) multimédia (1) multimediaplaza (31) n516 (1) ncore (1) nds (1) neal stephenson (1) nekrológ (1) német-magyar (1) networkshop (3) nook (7) nook2 (3) novella (2) oasis (2) oaxis (1) office (2) oktatás (2) olvasási nehézségek (2) omikk (1) one (1) onyx (9) openinkpot (1) Oravecz Nóra (1) orosz-magyar (1) összeesküvés (1) oszk (3) palm (1) pályázat (10) paperwhite (12) paradigmaváltás (1) paypal (2) pda (3) pdf (11) PearlHD (1) pendrive (1) pizza (2) plastic logic (4) plugin (1) pocketbook (16) podcast (2) popper (1) portal press (2) pottermore (1) prc (15) pre (1) premier (2) publio (5) rádió (4) Rajaniemi (1) rakuten (1) reb (1) rejtő (1) reklám (58) reMarkable (3) reMarkable2 (3) rendelés (2) re poszt (12) riport (1) rss (2) rtf (1) samsung (2) scalzi (7) scida (1) scribd (1) scribe (1) Semmelweis (1) SendToKindle (2) sf (12) sfmag (4) sfportal (18) sigil (2) sipix (1) slideware (1) sony (22) spanyol-magyar (1) specifikáció (2) spiritualitás (1) spotify (1) stanza (8) stardict (2) story (1) streaming (1) syllabux (1) szakdolgozat (1) szellemhadtest (1) szerkesztés (2) szerviz (1) szerzői ellentételezés (3) szerzői jogok (1) szerzői kiadás (6) színes (4) szótár (3) tab (1) táblázatok (1) tablet (10) tankönyv (1) tarandus (4) tarda (1) teaser (1) telefon (1) telekom (1) teszt (66) textr (17) tft (7) tilos (5) tok (2) tor (2) történelem (2) touch (2) txtr (6) typotex (4) t com (14) ulpius (10) üzleti modell (1) vásárlás (11) vegyesfelvágott (14) vendégposzt (4) verseny (5) vízpart (2) vizplex (3) vodafone (3) voyage (4) w3c (1) warez (14) wayteq (1) webáruház (1) web tablet (3) wifi (3) wiki (1) wisereader (1) word (2) xhtml (2) xml (2) yotaphone (1) zinio (1) zsoldos-díj (1) Címkefelhő

Linkek - források

A barátaim, innen onnan

Cégbemutató • Publio (újratöltve)

2015.02.16. 07:00 Dworkyll

Kedves barátaim az Úrban, 

volt nekünk egy sorozatunk, amiben ekönyv-piaci játékosokat mutattunk be. Nos, mivel azóta is vannak új versenyzők, ez a sorozat sem állt le, maximum szunnyadt egy kicsit. Kicsit öregedtünk, kicsit lassultunk, az ekönyvek is kezdenek a szent őrültek rajongta kultuszból a napi élet részei lenni (például egy éve már, hogy a Bookline Top50 mellett ott van az e-könyv Top10 is!), az új szereplőknek ma már nagyobbat kell gurítani, hogy észrevegyük őket, mint mondjuk három évvel ezelőtt.

A régi-új versenyző

Mostani posztunk címszereplője nem teljesen ismeretlen, foglalkoztunk már velük korábban is. Akkori belépőjük - mondjuk úgy - ellentmondásosra sikerült, sok konzervativizmusban megőszült elitista könyvrajongót sikerült felbőszíteniük kiadványaik, khmm, szűretlenségével. A Dunán azóta sok víz lefolyt, a tradicionálisabb stratégiát választók közül volt, aki már kiszállt, vannak sokan akik még az áttörésen dolgoznak, a Publio azonban úgy tűnik kifejezetten prosperál, sőt egy igencsak pozitív kilátásokkal kecsegtető pályára állt.

Úgy tűnik, mintha ez a "szűretlenség" valami furcsa dolog lenne, holott épp ez a szűretlenség a lényege az egész web2nek és sharing economynak, eltűnnnek a nagy csomópontok es eltűnik az általuk fenntartott kontroll, és egymást méri meg a sok kis szereplő. A Publio ezt a logikát próbálja beemelni a mai magyar könyvkiadásba.

publio.png

Nézzük meg kicsit közelebbről, hogy mit csinálnak, és főleg hogy mit csinálnak jól, ami miatt ilyen ígéretes lehet a jövőképük.

A régi iskola

Mielőtt belevágnánk a Publio modus operandiának a boncolgatásába, gyorsan fussuk át, hogy hogyan is működik egy klasszikus könyvkiadó. A dolog úgy kezdődik, hogy egy nem jelentéktelen válogatás és mérlegelés után kiválasztott címekbe invesztálnak egy nem annyira szerény összeget, olyan 1-3 millió forint közöttit. Megveszik a kiadási jogot (adott időre és példányszámra!) a szerzőtől vagy jogtulajdonostól (párszázezer), ha külföldi, akkor lefordíttatják (párszázezer), gondozzák a szöveget tartalmilag (szerkesztés, lektorálás, korrektúrázás - röpködnek a többtízezrek), gondozzák műszakilag, (tördelés, ekönyv gyártás), szereznek vagy készíttetnek hozzá borítót (ez is pénzbe kerül), majd legyártatnak egy-két ezer példányt (újabb százezrek röppentek el).

Amikor ez megvan, ott ülnek a könyvek tetején. Költeni kell még a marketingre, kampányok, események, fesztiválok, stb. Majd (sajnos) be kell tolni a könyveket a nagyterjesztőkhöz, akik sok-sok héttel, de van úgy, hogy sok hónappal később kezdenek el fizetni. 

Mire egy könyvből pénzt lát a kiadó, addig bizony egy-két millió már simán elment, és az első költségek kifizetésétől az első bevételig simán eltelt 6-12 hónap, vagy több. Nagyon durván. Az is látszik, hogy a kockázatot gyakorlatilag teljesen a kiadó viseli, és hogy egyetlen irányból, az olvasók felől jön a bevétel - zömében a nagyterjesztőkön keresztül.

Ezzel szemben a Publio

A Publio alapvetően nem kérdőjelezi meg ezt az értékláncot, csak más szerepeket és kockázatokat vállal fel, mint a tradicionális kiadók.

Az első jelentős különbség, hogy a szöveg gondozásának a feladatát (és sok minden mást is) meghagyják a szerzőnél. A Publio a szerzőjük által késznek tekintett szövegekkel kezd el dolgozni, abból készíti el az elektronikus változatot és a papírtördelést. Mivel a folyamat automatizált, sokaknak lesz baja azzal, hogy ezek az anyagok nincsenek "kioptimalizálva" (egyedileg szerkesztve), így viszont olcsó (e-könyvnél ingyenes) lesz az előállítás - alapesetben. Ez fontos dolog, mert az egyes címek megjelentetésért, ilyen vagy olyan formában a szerző fizet. Ez lehet valamilyen átalánydíjas konstrukció, mint a Klubkártya, vagy eseti megbízás tárgya.

Ebből viszont az is következik, hogy a Publio, szemben a hagyományos kiadókkal nem szelektál, nem végez előszűrést, alapvetően mindent megjelentet, amit bevisznek hozzá, hiszen a befektetés és a kockázat a címekben maradt a szerzőnél. A hagyományos kiadó vállalkozik, azaz befektet, kockáztat és elteszi a profitot, a Publio ezzel szemben inkább szolgáltató, aki hagyja, hogy a kockázat  és a bevétel a szerzőé legyen. Erre az aspektusra még vissza fogunk térni.

Ha tehát nincsenek egyéni (és külön finanszírozott) igények, a szerző könyve az "alapbeállításokkal" (azaz nincs egyedi szerkesztés vagy tördelés) fog végigfutni a Publio "gyártósorán". Ettől persze el lehet térni, és meg lehet venni a klasszikus kiadók értékláncának lépéseit darabonként is akár. Vagy, és itt jön az újdonság, ki lehet váltani új megoldásokkal. A sikeres szerzői kiadásokat is "szerkesztették" (átolvasták, javaslatokkal éltek, egyszóval gondozták a szöveget), csak nem profik, hanem mondjuk a barátok, az alkotótársak, a rajongók. Ugyanígy, a marketinget is meg lehet csinálni szerzőként, lásd pl. Nyáry Krisztián Facebook-munkássága. De, és ezt fontos látni, a kockázat maradt a szerzőnél.

Miután elkészült egy adott cím, a Publio betolja azt egy csomó értékesítési csatornába, kezdve a saját boltjával, folytatva a magyar ekönyves és nyomtatott könyvesboltokkal (a legtöbb cím papíron és elektronikusan is megjelenik), befejezve a nagy nemzetközi forgalmazókkal (iTunes, Google Play, stb.).

És itt jön vissza, hogy miért érdemes egy szerzőnek a Publióval dolgoznia: az értékesítések után akár 70% (!!) is maradhat a zsebében, ha a Publio oldaláról történt az eladás, ha partneren keresztül akkor nyilván kevesebb, de még így is lényegesen nagyobb részesedést kap az eladásokból, mint a hagyományos rendszerben. A rendszer igazságos, aki befektet, aki kockáztat, ahhoz jut a nagyobb rész a bevételből - már amennyiben lesz bevétel.

Azt látjuk, hogy magukkal az anyagokkal nem foglalkozik olyan vehemenciával a Publio, mint klasszikus kiadók, ezért egy kicsit nehezemre is esik őket kiadónak nevezni egyáltalán, de jobb szó szót most nem találtam a tevékenységükre. Ellenben kifejezetten sokat foglalkozik a szerzőkkel magukkal:

  • managelik, gondozzák a szerzőket, tippeket és tanácsokat adnak nekik
  • szervezik a közösségi életet (300 fős aktív közösség épült a kiadó körül), a klubtagsági létező és pezsgő fórumhoz segíti a tagokat
  • szerveznek eseményeket, nem is kispályásokat. Február 18-án például Oravecz Nóra meséli el, hogy hogyan lett Libri sikerlistás. És havonta lesz hasonló szeánsz, mindig mással persze
  • nagyon fontos, hogy folyamatos a visszajelzés a szerzőknek is, és a piacnak is, hogy miből mennyi fogyott. (Szerintem végtelenül tanulságos lenne, ha hasonló minőségű adatokat publikálnának a nagy terjesztők)

Csapdák

Azért van itt pár dolog, amitől azért az egyszeri olvasó nem fog feltétlenül rajongani a Publióért.  Az egyik, hogy a Publio nem végez tartalmi szűrést, bármit át fog engedni magán. Azaz nem lesz olyan zsáner- vagy éppen minőségorientált, mint egy klasszikus kiadó. Kérdés persze, hogy az olvasó kiadóra vagy szerzőre szűr. A válasz szerintem az, hogy melyik ügyesebb a márkaépítésben. Olvasói szemmel a Publio márka nem lesz iránymutató, minden azon múlik, hogy az adott író (hangsúlyozzuk, aki tulajdonosa, felelőse és gazdája marad a történetének), miképpen akar megjelenni. Nyilván, ha valaki a nagymamája meséiből akar könyvet csináltatni, és karácsonykor meglepni vele a családtagokat, az nem fog annyit invesztálni az ügybe. A boltban ott lesz persze, de nagy csodát ne várjunk. 

Aki viszont komolyan gondolja a dolgot, és felépít egy saját brandet (mint ahogy azt tette a már emlegetett Oravecz Nóra, vagy hogy a zsánernél maradjunk Molnár Dorka), de még nem tart ott mint Fejős Éva, hogy saját kiadója legyen), na nekik jó  ugródeszka lehet a Publio. (Hasonló pályát futottak be anno a Szürke ötven árnyalatával, vagy hogy sci-fit is emlegessünk A marsival.

A másik dolog, ami nekem kicsit szúrja a szemem, a költséghatékonysági okokból uniformizált gyártósor. Olyan ez pontosan, mint a  manufaktúrák (klasszikus kiadók) meg a gyárak (Publio) viszonya. Kézzel mindig szebb /jobb dolgokat csinálni, mint egy futószalagon. De belátom, nem mindenkinek van szüksége (vagy lehetősége) arra, hogy azt törődést, befektetést beletegye az anyagába, amit szerintem minden könyv megérdemel. A Publio mindenesetre dolgozik azon, hogy az automatikus gyártósor is folyamatosan fejlődjön. Kezdve azzal, hogy próbálja képezni a könyvkiadásba becsöppenőket, hogy mi mindent kérhetnek.

Jó hír még az is, hogy egyrészt címenként is megvan a javítás lehetősége, utólag is lehet korrigálni a dolgokon. Az elektronikus kiadásnál ez nem kérdés, de igaz ez a nyomtatott változatra is, ugyanis a nyomtatott példányok is mindig a rendelés után készülnek el (Print on Demand). Másrészt működik ez az első perctől is, aki akar, vásárolhat egyedi szerkesztést, tördelést, profi borítót. 

Eredmények

Itt van a lényeg. Az mellékes, hogy nekem mi tetszik és mi nem, az a kérdés, hogy miképp vélekedik erről a módszertanról a piac.

 publiosales.gif

Pillanatfelvétel innen, 2015 február

A piac a Publio esetében kettős. Egyrészt van a megjelenni vágyók (kézorattal rendelkezők) piaca. Emlékezzünk vissza, az elmúlt években, amikor még az elektronikus jogok, az elektronikus megjelenések abszolút nem voltak maguktól értetődőek, volt pár pályázat a "fiókoknak írt" anyagok előcsalogatására, azzal a nem is titkolt szándékkal, hogy elektronikusan is megjelenjenek. Csinált ilyet a Kossuth kiadó vagy a Könyvmolyképző is. Azokból a pályázatokból nem sok anyag jutott ki a piacra, leginkább azért, mert azt a "hagyományos" kiadói működésbe csatornázták bele, a kiadó invesztált, és a kockázatot is ő vállalta, a saját márkaelismertségét hozva a történetbe. Ezért nem tehettek mást, csak a legjobbakat jelentették meg. 

Ezzel szemben a Publio, ha jól számolom csak tavaly 400 körüli címet jelentetett meg. Oké, ők ebből élnek, gondolhatnánk, de csak félig lenne igazunk, mert az árbevétel nagyjából fele(!) már a vásárlóktól (olvasóktól) jön. Megint, ez a hagyományos kiadásban 0% és 100%, kivéve ha egy kiadó vállalja egy magánkiadvány megjelentetését. Nyilván a Publio esetében nem olyan homogén a bevételi kép, mint egy átlag kiadónál (ahol szintén három húzócímre jut hét bukó), a 400 cím nem ugyanannyit hoz árbevételből, főleg hogy ahány szerző (magánkiadó) annyiféle méretű és hatékonyságú könyvmerketinget tudnak az egyes címek mögé tenni. De az kijelenthető, hogy az "Oravecz Nóra-jelenség" ha ritka is, de nem egyedülálló még a magyar piacon sem, a Bookline 2014 decemberi ekönyves TOP10-es listáján már két címmel is ott van a Publio, D. Tóth Kriszta és Dragomán György könyvei mellett.

Verdikt

Innentől teljesen szubjektív. Olvasói szemmel nézve szerintem a szűrés nélküli megjelenések és az automatizált gyártósor alapértelmezett használata miatt a Publióra nem lehet olyan mértékben "rákattanni", mint egy jól bejáratott zsánerkiadóra. A Publio nem is így versenyez velük. A Publio kontextusában felértékelődnek azok a csatornák (elsősorban a közösségi média, a Moly.hu, a könyvesbloggerek, az Irodalmi Podkasztok pl.) ahonnan tájékozódni lehet az egyes címekről. És mivel lerövidül az út a szerző és az olvasó között, hiszen a szerzőnek piszokul ott kell állnia az anyagai mögött, lévén a fentiek okán miatta és nem a Publio miatt fogom megvenni a könyvét, lehet építő bírálatot is megfogalmazni, hogy pl. Te, haver, 2014-ben azért már nem ciki ám a sorkizárás ;-).

Írói szemmel kifejezetten érdekes lehet. Aki csak szárnyait próbálgatja, aki lepattant már nyolc hagyományos kiadóról (akármiért is), de mindenképpen meg akar jelenni, viszont végesek az erőforrásai egy saját kiadáshoz, annak érdemes közelebbről is megnéznie a Publiót. Mindenképpen találkozhat hasonló cipőben járó "alkotótársakkal", ami alkalmasint nagyon inspiráló lehet. Ki tudja, kiből lesz a következő nagy gurítás?

Kis kiadói szemmel meg azért érdemes ezt a csapatot közelebbről megnézni, mert a szöveggondozással kapcsolatos alapstratégiájuk miatt (Intézze a szerző!), nem igazán ellenfelei a hagyományos kiadóknak (akik ugye elvileg éppen a szövegválogatásban és -gondozásban a legerősebbek), ellenben az a 30%-os terjesztői árrés, és bejáratott digitális csatornák kifejezetten érdekesek lehetnek egy olyan kis kiadónak, amelynek nincs erőforrása arra, hogy maga foglalkozzon ezzel.

A self-publishing nem fogja a feje tetejére állítani a könyvvilágot, vagy ha igen, nem holnap. Viszont a Publio behozott egy olyan lehetőséget a piacra, ami lehetővé teszi, hogy olyanok is teret kapjanak a megjelenésre, akik a hagyományos rendszerben a nulladik körben kipontozódnának. És ha ezerből csak kettő-három tud befutni, akkor olvasói szemmel szerintem már jól jártunk. Oké, a Szürke ötven árnyalatát nem éltem volna meg veszteségként, ha nem jelenik meg így direktben. De pont a Szürke ötven árnyalata (és a hozzá hasonló sikerkönyvek) termelik ki azt a pénzt, amitől a kevésbé sikeres, de megjelenésre mindenképpen érdemes címek is a piacra tudnak kerülni. És azokért már kár lenne, ha nem jelenhetnének meg.

A posztot nem írhattam volna meg Szabó Zsanett és Alcser Norbert nélkül, akik készségesen válaszoltak a leggonoszabb kérdéseimre is. Közreműködésüket ezuton is köszönöm, a műfaj nevében ;-)

7 komment

Címkék: bemutató könyvkiadás gyakorlati kérdések publio Oravecz Nóra szerzői kiadás

A bejegyzés trackback címe:

https://ekonyvolvaso.blog.hu/api/trackback/id/tr717052821

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

JoeP · http://mivanvelem.hu 2015.02.16. 08:58:52

Az megvan, hogy a Publio-nál megjelentett anyagok tulajdonjoga örökre a kiadóé lesz? (Legalábbis pár évvel ezelőtt még ez volt a szerződésükben.)

Alcser Norbert 2015.02.16. 09:48:49

Kedves JoeP!
Mint minden kiadónál a Publionál is a kiadási jogot pár évre átruházza a szerző. Azonban ez nem örökké. Ilyet a jog amúgy sem enged.
Továbbá a kiadói jogot ne keverjük össze a szerzői joggal. A szerzői jog nem átruházható és elvehető. Az mindig a szerzőnél marad. A Publio szerződésében (mint amúgy minden más kiadó szerződésében ) a kiadással kapcsolatos jogokat ruházza át meghatározott évre a szerző. Ettől lehetséges az értékesítés.

JoeP · http://mivanvelem.hu 2015.02.16. 21:11:19

Kedves Alcser Norbert,

Megnéztem, igaza van, jelenleg 8 év a kizárólagos kiadói jogok átadása. Nem tudom, miért maradt meg nálam korábban az örökös kifejezés. (Elnézést, ez nem irónia akart lenni.)

hajráargentína 2015.02.18. 03:17:58

@alcsernorbert:

"Ettől lehetséges az értékesítés" ?????

Érdekes az Amazonnak, Google-nak, és másoknak sikerül anélkül is értékesítenie az egyéni szerzők műveit. Maradjunk annyiban, hogy a röghöz kötés a magyar piac sajátossága, azon belül is a Publio találmánya. A "nem invesztálunk a szerzőbe" logika nem igényli, sőt...

Alcser Norbert 2015.02.18. 08:15:59

@hajráargentína: Tökéletes igaza van. A "röghöz kötés" valóban változás a legtöbb nemzetközi self-publishing portál nyújtotta szolgáltatáshoz képest. Mint ahogy a cikkben is írjuk a szerzők "átállítása" a saját értékesítésre egy hosszú folyamat. Teljesen elképzelhetetlen volt az indulásunkkor és még részben most is, hogy a szerzők teljes egészében kihasználják a szabad értékesítés lehetőségét.
Ezért igyekszünk a lehetőségekhez képest minden könyvpartnerhez eljuttatni a könyvet.
Ezen kívül nem szabunk gátat ha egy szerzőnek egyedi igénye van. Több könyvünk csak egy-egy boltban található meg az író lakhelye körül. Azonban az ilyen igények még igencsak elenyészőek.
Egy hasonló példát is mondanék. Az induláskor próbáltunk ésszerű rögzített árakat betenni a rendszerbe. Nem engedtünk ingyenes értékesítést és irreálisan magas árat. Próbáltuk úgy terelni az írót, hogy a jelenlegi piaci árak alatt maradjon a választható árkategóriákkal. Egy éve megléptük, hogy szabadon írhatják az árat és kb fél éve már 0 ft-os értékesítés is lehetséges. Az induláskor a kiadandó könyvek kb. 50%-ánál kaptunk levelet, hogy miért nem értékesíthetik 3000 ft-ért a könyvüket? (1500 ft volt a maximum). Most ez már megszűnt és a 0 ft-os kiadást is egyre hatékonyabban használják a marketing során. Célunk, hogy a szerzőket - a kezüket fogva - bevezessük a self-publishing világába. Megtanítsuk velük a lépéseket.
Egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy az Ön által említett "röghöz kötés" is megváltozik valamikor a jövőben.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2015.02.18. 17:06:41

@hajráargentína: A szerzői kiadás nem a Publio találmánya, de még csak nem is a monopóliuma. Az benne a szép, hogy mindenki csinálhatja magának.
Nyilván ez mindig egy döntés, hogy valaki vesz a Publio szolgáltatásaiból, vagy mástól vesz ezt azt, vagy mindent maga csinál. Ugyanakor a szolgáltatóknak is megvan a szabadsága, hogy mit és milyen feltételekkel szolgáltatnak.
Nyilván a Publio egyfajta ugródeszka, belépő. Érthető a törekvés, hogy szeretnének. pl profitálni az eladásokból, hogy mondjuk a másik oldalon csökkenthessék az új szerzőik terheit. Ez egy stratégia, amiről majd az idő fogja eldönteni, hogy hosszú távon működik-e.
De komolyan mondom, hogy aki szerző és szeretne megjelenni, az fusson neki ennek a processznek, és menedzselje le magának az egészet. Így vagy úgy.
Én alapvetően olvasó vagyok és olvasni szeretek. Meg válogatni ;-)
süti beállítások módosítása