Állandó rovatok

A RADAR az e-könyv olvasó blog "kis-színes" híreinek társasági gyűjtőposztja. Ha találtál valami témánkba vágót, firkáld ide. Ha izgalmas új könyvmegjelenésbe futottál, oszd meg velünk a KÖNYVRADARon. Köszönjük, a műfaj nevében.

Ha eladó készüléked van, vagy használt kütyüt keresel, a KERES-KÍNÁL rovatunkat ajánljuk figyelmedbe.

Ha valami nyomja a lelked, ha összemérnéd az érveidet másokéval, gyere a DÜHÖNGŐbe. Belépés csak gumicsontokkal.

A fölösleges konfliktusokat elkerülendő megköszönjük, hogy tiszteleben tartod az E-tikettünket.

Ha adakozni akarsz, itt megteheted:

Jelenleg 45.700 HUF-nál járunk. Amire használni fogjuk: blogtalálkozó, wiki, saját domain. Nagyjából ebben a sorrendben :-) Jelképes díjazások: a legjobban pörgő e-könyveknek (Nobel Pizza, 2012-ben három darab), a legszebb ekönyveket készítő műhelyeknek (Szépség Pizza,  2013-ban, három darab).

GYIK - Szerszámosláda

Aki még csak most kezd barátkozni a villanykönyvekkel, kezdje a tájékozódást a GYIK rovatban.

Vannak még:

Válassz és rendelj Kindle-t innen

Mobipocket (prc) gyártási okosságok (Kindle, Kindle for appok)

Epub (Koobe, Nook, iOS, Android) gyártási okosságok kezdőknek és haladóknak 

Kiváló szótárak mindenre, ami bírja.

Sok Kindle trükk.

Kiváló magyar metadata-kollektorok a Calibréhez

Eszközismertetők

Boltismertetők

 

Utolsó kommentek

Címkék

1150 (1) 214 (1) 3g (4) 4700 (1) 600 (1) a9 (1) adamobooks (2) adásvétel (1) ADE (1) adobe (8) ad astra (18) áfa (12) agave (30) ajándék (5) akció (12) aldiko (1) alex (1) alexandra (4) állás (1) amazon (67) android (11) angol-magyar (1) animus (1) antikvárium.hu (1) antireklám (1) apad (1) app (5) apple (17) archiválás (1) asus (1) athena (1) athenaeum (1) atlantis (2) aura (7) avana (1) azw (1) banks (1) Baráth Kati (2) barnes&noble (14) beagle (2) bebook (2) bebook2 (1) bejelentés (3) bemutató (8) biblieteka (2) bigyó (1) blog (1) blogbuli (2) blogtalálkozó (2) bme (1) bookandwalk (4) bookdesigner (2) bookeen (3) bookgem (4) bookline (9) bookmarklet (1) boox (4) budapest noir (1) büntetés (7) calibre (4) Canvas (1) céghírek (1) ces (1) cikkajánló (4) clara (3) cloud (3) co2co (1) coelho (1) cool er (2) crowdfunding (1) crunchpad (1) csőd (1) cybook (8) dedikálás (2) deltavision (1) dibook (16) digitalbooks (12) diploma (1) disney (1) diszlexia (1) doctorow (1) dr1000 (1) dr800 (2) dragomán (1) drm (36) e-könyv (1) e-könyvészet (8) e800 (1) ebooks in Hungary (1) eclassic (5) eclicto (2) édesvíz (3) edge (1) edition 2 (1) eebook platform (1) egyesülés (2) ekm (43) ekönyv-terjesztés (3) ekulturaTV (2) elméleti kérdések (89) ELTE (1) enciklopédia kiadó (1) entourage (1) epub (68) epubcheck (2) események (9) eslick (1) etikett (1) EU (4) e gyetem (4) e könyv (19) e könyvesbolt (40) e könyvtár (3) e könyv formázás (8) e papír (12) fapados (1) fapadoskönyv (9) felmérések (21) firmware (4) fizetés (1) flepia (1) flightcrew (1) fontok (8) forgatókönyv (1) forma (3) formátum (5) fórum (3) frankfurt (2) frissítés (3) fujitsu (1) fumax (2) GABO (3) galaktika (7) galaxytab (1) garancia (1) Gitden (1) gloHD (1) goldenblog (1) goodreader (2) google (5) Grecsó (1) gyakorlati kérdések (68) gyártástechnológia (32) H2O (4) hachette (1) hack (2) hanlin (3) hanvon (4) harlequin (3) hármas könyvelés (4) harry potter (2) hvg (1) ibooks (3) icarus (1) idaságok (1) idpf (2) indesign (1) infografika (2) ingyen (1) introverziók (24) ipad (18) ipad mini (1) ipaq (1) iphone (3) ipubs (7) irex (5) iriver (4) irodalom (2) ismeretterjesztés (4) ismertetők (1) itunes (1) japán (1) játék (2) java (1) javascript (1) javítás (2) jegyzetelés (3) jelenkor (1) jókívánság (2) jótékonyság (3) jumbo (1) karácsony (7) képek (1) képregény (2) keres (1) kickstarter (1) kiegészítő (9) kínál (1) kindle (67) kindlegen (2) kindle dx (6) kindle fire (3) kindle wifi (5) kisepika (2) kleinheincz (5) kloos (1) kobo (21) kölcsönzés (1) kondor (3) konteo (1) könyvajánló (6) könyvesbolt (1) könyvhét (19) könyvkiadás (119) könyvmolyképző (9) könyvtár (6) könyvterjesztés (3) koobe (36) kötelező olvasmányok (1) közlemény (2) közösség (27) kritika (1) lámpa (3) laputa (1) lendink (1) libri (8) líra (2) Lithium (1) lrf (1) lrx (1) ludas matyi (1) magvető (3) makró (2) marketing (2) marvin (2) média (4) mediamarkt (1) megvilágítás (1) mek (4) mese (3) mesemasina (2) metaadat (1) micropayment (1) microsoft (2) middleware (1) mintakönyv (1) mkke (3) mobi (3) mobipocket (20) moly.hu (2) móra (1) msi (1) mu (1) műfaj (1) multimédia (1) multimediaplaza (31) n516 (1) ncore (1) nds (1) neal stephenson (1) nekrológ (1) német-magyar (1) networkshop (3) nook (7) nook2 (3) novella (2) oasis (2) oaxis (1) office (2) oktatás (2) olvasási nehézségek (2) omikk (1) one (1) onyx (9) openinkpot (1) Oravecz Nóra (1) orosz-magyar (1) összeesküvés (1) oszk (3) palm (1) pályázat (10) paperwhite (12) paradigmaváltás (1) paypal (2) pda (3) pdf (11) PearlHD (1) pendrive (1) pizza (2) plastic logic (4) plugin (1) pocketbook (16) podcast (2) popper (1) portal press (2) pottermore (1) prc (15) pre (1) premier (2) publio (5) rádió (4) Rajaniemi (1) rakuten (1) reb (1) rejtő (1) reklám (58) reMarkable (3) reMarkable2 (3) rendelés (2) re poszt (12) riport (1) rss (2) rtf (1) samsung (2) scalzi (7) scida (1) scribd (1) scribe (1) Semmelweis (1) SendToKindle (2) sf (12) sfmag (4) sfportal (18) sigil (2) sipix (1) slideware (1) sony (22) spanyol-magyar (1) specifikáció (2) spiritualitás (1) spotify (1) stanza (8) stardict (2) story (1) streaming (1) syllabux (1) szakdolgozat (1) szellemhadtest (1) szerkesztés (2) szerviz (1) szerzői ellentételezés (3) szerzői jogok (1) szerzői kiadás (6) színes (4) szótár (3) tab (1) táblázatok (1) tablet (10) tankönyv (1) tarandus (4) tarda (1) teaser (1) telefon (1) telekom (1) teszt (66) textr (17) tft (7) tilos (5) tok (2) tor (2) történelem (2) touch (2) txtr (6) typotex (4) t com (14) ulpius (10) üzleti modell (1) vásárlás (11) vegyesfelvágott (14) vendégposzt (4) verseny (5) vízpart (2) vizplex (3) vodafone (3) voyage (4) w3c (1) warez (14) wayteq (1) webáruház (1) web tablet (3) wifi (3) wiki (1) wisereader (1) word (2) xhtml (2) xml (2) yotaphone (1) zinio (1) zsoldos-díj (1) Címkefelhő

Linkek - források

A barátaim, innen onnan

Audiatur et altera pars!

2013.05.14. 09:07 Dworkyll

 

Professzore barátom tegnapi posztja, mint azt már mondtam, kellőképpen inspiratív volt ahhoz, hogy ne csak a kommentekben váltson ki reakciót. A Publio  nem véletlenül  megszólítva érezte magát az ügyben, és szólni kívánt. Következzék hát  az ő írásuk. (Az illusztrációt én vadásztam hozzá, innen)

Dworkyll

A szerző és szabadsága

Nagyon kedvelem az ekonyvolvaso.blog.hu írásait, mert ezek alapmotívuma a vitára ingerlés. Nem dacos, kurucos, nem-apád ellentmondásra, hanem az útkeresésre serkentő diszkusszióra sarkallnak az itt megjelenő gondolatok. Éppen ezért a Publio Kiadó egyik tulajdonosaként kötelességemnek érzem, hogy válaszoljak „A belső ember” című cikkre, a megszólítottak csendes lámpalázával. Az e-könyvpiac fejlődésének döccenőit elemző írás keretesében a Publio-ra súlyos vádak hullanak, „igénytelenség”, „a nettó mennyiségre való törekvés”, és végső tromfként meg azt is megkaptuk, hogy a „magyar (e-könyv)piac kerékkötője”.

Kiemelve e jelzőket biztos vagyok abban, hogy a Professzore nicknév alatt publikáló szerző ezeket nem gondolta komolyan, sőt akár tévedés áldozata a Publio Kiadó tevékenységét illetően. Azt sem hiszem, hogy azokra a harcostársaira gondolt az e-könyvpiac kerékkötőjeként, akik – mint dr. Kerekes Pál, a Publio vezetője – könyveket, írásokat tettek közzé az e-könyv jövőjéről; így serkentve az e-könyv piacon való részvételre sokakat – éppen úgy, mint teszi ezt Professzore is. Nem vagyok benne bizonyos, hogy valóban komolyan kell-e vennünk olyan kifejezést, mint a „nettó mennyiségre való törekvés”, hiszen nem tudjuk (nem értjük) milyen a bruttó mennyiség az e-könyvek esetében? Való igaz, kiadónk törekszik arra, hogy mind több e-könyv lásson napvilágot, mind több alkotó kapjon teret – olyan módon, ahogy neki tetszik. De ez – felfogásunk szerint ‑ nem bűn, hanem az e-könyvek világának építése.

A harmadik vádpont pedig valójában a szerzői kiadás alapjait, alapelveit érinti, amelyet Professzore – olvashatóan  nem kíván elfogadni, vagy nem érzékel kellő mélységében. Ezt szeretném kissé megvilágítani.

 A Publio Kiadó neve valóban megtévesztő lehet, de tevékenységére nincs jobb szó. Cégünk azt vállalta fel, hogy a digitális térben segítséget kínál szerzőknek műveik megjelentetésére. Tehát szolgáltatást nyújt. Olyan szolgáltatást, amelyet a mű szerzője igényel, mert az itt felbukkanó művek 99 százaléka nem a Publio felkérésére, javaslatára születtek, hanem alkotóik szabad közlési vágyából. A Publio azt teheti hozzá e művekhez, amire megbízást kap, legfeljebb eldöntheti, hogy szerződést köt-e a szerzővel vagy sem. A kínált szolgáltatások listája hosszú, s a korrektúra ugyanúgy benne foglaltatik, mint a grafikai tervezés. De az, hogy helyesírási hibák, pongyolaságok is elfordulnak egy szerző szövegében, az nem lehet az elutasítás oka, még akkor sem, ha ennek javítását alkotója nem kéri, igényli. A mű nem a kiadóé, hanem a létrehozójáé. A szerző is, az olvasó is nevelődik, s a szerzőt abban kell segíteni, hogy megtanuljon valódi alkotóvá válni. Azért, mert van szövegszerkesztő, nem lesz mindenki író. Azért mert tudja valaki kezelni az Indesign-t, nem lesz könyves szakember, pláne nem tipográfus. Azért, mert valakinek van egy blogja, nem jelenti azt, hogy okosakat is mond, és ha éppen nem, akkor sem hívunk hozzá azonnal elmegyógyászt. A Publio missziója egy folyamat kezdetén tart, s részben az általa megjelenni segített magyar gondolkodók is, akik szeretnének ismertté válni. Sokuknak célja, hogy szerzőből íróvá fejlődjenek, de legtöbbjüknek erre nincs is szüksége, mert máris érzékeny művészek, alkotók, írók. Sőt: sikeresek.

Az e-könyvek világában immár a megjelent művek 20 százaléka felé közelít az az arány, amelyet self-publishingnak, szerzői kiadásnak nevezünk. De ha körülnézünk a magyar weben, a millió véleményoldal, blog, portál alkotásaiból mennyi e-könyv születhet egykoron? Hányan vezetnek rendszeresen blogot és hány könyv jelenik meg Magyarországon? Hányan akarják, hogy gondolataik eljussanak másokhoz? S őket vajon megkeresik dús honoráriumokkal kiadók, hogy tessék nekünk eladni a fennkölt gondolatokat? S fordítanak-e arra gondot, hogy szerkesztő, korrektor tipográfus nyomdász dolgozzon a jövő sikerkönyveit csak sejtető művek ezrein? Ha nem adunk lehetőséget a maguk kipróbálására, hol terem akkor a jövő írója? Hol vannak a mecénások, akik művek előtt nyitják meg az utat?

Nem lehet elvitatni a jogot senkitől, aki publikálni akar. S a Publio éppen ebben partnere mindenkinek. Felnőtt embereknek, akik el tudják dönteni, vállalják-e a nevetségesség kockázatát, sőt Professzore kritikáját, vagy ha bizonytalanok munkájuk erejében, igényt formálnak-e szerkesztő, korrektor munkaidejére, hogy gondolataiknak ne csupán veleje, hanem máza is legyen. Szerzőink nem csupán érzékeny, okos alkotók, hanem olyanok is, akik helyet kérnek a Parnasszuson, s tevékenyen tesznek azért, hogy műveik mind többekhez jussanak el, s hasznot ne támogatásokból, hanem értő és lelkes olvasók vásárlásaiból nyerjenek. Mi ehhez adunk eszközt, keretet, támogatást. A Publio minden sikere szerzőinek erejét, akaratát, elszántságát és sikerét jelzi.

A Publio-ban egy hatalmas dologra esküdött össze négy ember, hogy új ösvényt nyit a könyvkiadásnak. Ez nem egyszerű, s mint látható e kritikából: még nem igazán világos a Publio útja. De mi azon dolgozunk, hogy a magyar e-könyvkiadás ezrek, tízezrek előtt nyissa meg a lehetőséget, hogy ne csak pár nagy írónk, hanem ezernyi alkotónk legyen. A mennyiségből előbb-utóbb minőség születik – hallottuk már valahol. De időt kell ehhez is adni, és a szerzőkkel szembeni türelmetlenség pálcacsattogtatása csak elriaszt, de nem nevel, s kritikusunk szándékával éppen ellentétesen a hazai e-könyvpiac növekedését ez is akadályozza.

 Dombi Gábor

17 komment · 1 trackback

Címkék: könyvkiadás vendégposzt elméleti kérdések gyakorlati kérdések publio

A bejegyzés trackback címe:

https://ekonyvolvaso.blog.hu/api/trackback/id/tr685299419

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: A belső ember 2013.05.14. 09:18:10

Kedves Olvasóinknak bizonyára feltűnt, hogy az utóbbi nagyjából egy évben kevés és felettébb szűkszavú elemzés jelent meg tőlem. A dolognak több oka is van, ezek közül a legfontosabb, hogy ez idő alatt a politikai korrektség jegyében csak néhány szűk t...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kétgyermekes Családapa 2013.05.14. 11:06:46

Mély tisztelettel annyit szólnék hozzá (én ugyanis anno korrektorként is dolgoztam) hogy nagyon nem véletlenül és abszolút nem helytelenül alakult ki a klasszikus lektor-szerkesztő-korrektor szakmai munkasor!
Ez minőségbiztosítási kérdés!
Akadémiailag eldöntött elvárás a helyesen írt magyar nyelv.
Egyértelmű szakmai elvárás a szedéshibák, a helytelen központozás korrekciója.
A szerző érdekes, de szakmailag esetleg itt-ott helytelen művét lektor nélkül ki fogja véleményezni kiadás előtt?
A döcögő fogalmazású, összekavarodott logikájú szöveg szerkesztő nélkül hogyan lesz egységes?
Vegyük észre: a magányos íróhős (műve) egy komoly kiadó esetén segítő csapattal erősödik meg.
Az a kiadó, amely a kiadott művek helyesírási, nyelvhelyességi, logikai HIBÁIT nem korrigálja kiadás előtt - a mű gyenge minőségéért viselt felelősséget a szerzőre mutogatva hárítja: az egyszerűen egy kevésbé igényes kiadó.
Az eredmény: egy kevésbé igényes kiadvány.
Amit elolvasván az érdeklődő olvasó jobb esetben csak megkeseredő szájízt, rosszabb esetben hibás szóképeket, hibás gondolatokat is kap a pénzéért.

És itt jön a lényeg: aki vesz egy e-könyvet 790-ért, és GAGYIT kap, az nem lesz ám visszatérő vásárló.
Eljutottunk hát a piacrontásig.

Mondhatnók ugyan, hogy a semmilyen e-könyvnél jobb a gyenge minőségű e-könyv is, de szerintem NEM.
Mit is mondott Alfonzó annak idején Moldova Györgynek?
"A jelenet a végére kicsit leül, nem tökéletes, dolgozni kell még rajta!"
"Ugyan miért, a többi része jó, elviszi a gyengét is, nem...?"
"Nincs igazad! Képzeld el, hogy vendégségbe hívnak, bőséges svédasztal... és az egyik sarkán egy pici tányérban találsz egy darab ürüléket. Mi lesz a véleményed a vacsoráról?!"

Köszönöm, hogy hozzászólhattam...

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.05.14. 13:26:54

" A mű nem a kiadóé, hanem a létrehozójáé."

Ha egy könyvön azt látom, hogy Publio Kiadó, és már a részlet is elriaszt, akkor nem attól a konkrét könyvtől riaszt el, hanem a kiadó összes könyvétől.

Hungarian e-books 2013.05.14. 13:30:16

A publio-féle szolgáltatásoknak (van belőlük több is, és már Guttenberg előtt megjelentek) mindig lesz piaca. Olyasmit adnak, amit egy kiadó nem tud: reményt a dilettánsoknak.
Amikor az Amazon elkezdi majd letakarítani magának a piacot a pár száz forintért letölthető magyar e-könyveivel, a Pistikéknek továbbra sem lesz más pálya, őket nem fogja szerződéssel kínálni az Amazon, csak miután egy publio-féle helyen megmutatták, hogy amit tudnak, az piacképes.
A kiadói értékrendjüket védő valódi kiadók vágják stihl fűrésszel maguk alatt a fát, amikor ezeket a szolgáltatókat maguk közé tartozóknak ítélik meg. Szerencsésebb lenne egy saját nevet adni nekik (pl. authorium, publikarium) és hagyni, hogy a saját társadalmi és piaci szerepüket a lehető legjobban betöltsék.
Ahogy a könyvjelző gyártók, úgy ők sem zavarhatnak bele a kiadói munkába.

Ad Astra 2013.05.14. 13:48:08

@Hungarian e-books: Van nekik nevük: vanity press. :)

Hungarian e-books 2013.05.14. 14:22:36

@Ad Astra: Nos, ha mindenáron degradálni akarod, maradhat a pejoratív elnevezés. Azért elgondolkoztató lehet, hogy "A szürke ötven árnyalata", ami végigtarolta a glóbuszt, egy teljesen hasonló kiadónál kezdte. ha nincs ilyen lehetőség Ausztráliában, E. L. James ma is csak a receptjeit irogatja a házi füzetébe.

Ad Astra 2013.05.14. 14:30:31

@Hungarian e-books: Elég megtévesztő azzal a néhány sikeres íróval példálózni, akik mindegyikére több ezer névtelenül elsüllyedt magánkiadás jut.
Van olyan eset, amikor a szerző tud élni az ilyen szolgáltatások nyújtotta lehetőségekkel, de ők igencsak kevesen vannak. Az, hogy rájuk mutogatva a vanity press modelljét el lehet adni a kezdő íróknak, tény, és a vanity press valóban sikeres üzleti modell - ezeknek a kiadóknak. Mert lássuk be, nem az olvasókból élnek, hanem az írókból, akik az álmaikat próbálják megvásárolni általuk.

Dragon Z. · http://www.dragonweb.hu 2013.05.14. 15:23:43

@Komavary: tehát ha a smashwords-ön belefutsz egy slendrián termékbe, soha többet nem vásárolsz onnan? Fordítsuk meg a kérdést: ha veszel egy nagy múltú kiadótól egy igénytelennek minősülő kötetet, tőlük sem veszel többé soha semmit?

Dragon Z. · http://www.dragonweb.hu 2013.05.14. 15:27:42

@Ad Astra: elnézést, de azért ugye azt is illik ilyenkor felemlegetni, hogy egy-egy kiadónál is vannak a húzónevek, akik sikerével elő lehet hozakodni, meg van mögötte - a kiadó méretétől függően - több olyan, akikre talán senki sem emlékszik a könyvtári katalógusokon túl...

Az pedig, hogy a self-publishing az írókból élne? Khm. Ugye ez így, ebben a formában - még metaforikusan sem igaz ;) Legalábbis nem jobban, mint egy klasszikus kiadó esetében, ha jobban belegondolunk.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.05.14. 15:40:03

@Dragon Z.: a Smashwords bolt.

És igen, ha veszek egy nagy múltú kiadótól egy igénytelennek minősülő kötetet, nem veszek többé soha semmit.
(Nem éppen nagymúltú, de az Alexandrával pl. így jártam.)

Dragon Z. · http://www.dragonweb.hu 2013.05.14. 15:43:55

@Komavary: a Smashwords ugyanúgy nem CSAK bolt, mint ahogyan a Publio sem - csak a pontosítás miatt ;)

Én speciel anno vettem egy MIT-kötetet, ami iszonyatosan amatőr hibákkal volt tele (attól még a szöveg egyébként használható és érdekes is volt) - most akkor le kell szoknom az MIT kiadványokról? :P

Hungarian e-books 2013.05.14. 15:52:58

@Ad Astra: Már csak ezért sem nevezném kiadónak, se jelzővel, sem anélkül. Ezzel az erővel kiadónak nevezhetnénk minden könyvkötő és spirálozással foglalkozó fénymásoló irodát és műhelyt is.
A kiadó ismérveit jól össze lehet szedni az eddigiek alapján: működteti a csövet, és a munkájuk arra irányul, hogy összehozza a cső végén előbukkanó művet a vásárlójával. A kiadványaik hozta bevételből, és a kulturális munkájukat támogató pályázati pénzekből él.
Ehhez a csövön kívül még marketinget és értékesítési eszközöket használ. Ugyanezeket a marketing és értékesítési eszközöket használja a "vanity press" is, meg a Matias Pincészet, a BHB Music, az Unilever, meg mindenki, aki vevőt akar a termékének. Csak ezek nem kiadóként működnek, még akkor sem, ha a termékük esetleg egy-egy kiadvány.
A "venity press" ismérvei: könnyen, gyorsan, és főleg olcsón publikálni, felhasználóbarát környezetben mind a publikáló, mind az olvasó részére. Olcsón kínál könnyed szórakozást, lehetőség arra, hogy a barátnőd versei felkerülhessenek az olvasódra és a polcodra, hogy a helyi rózsabogártenyésztő szakköröd húszéves megemlékezésére kis emlékkönyvet adhass a tagok kezébe, és Vér Pistike "Han Solo hadjárata a pedofil vámpírok ellen a zombik bolygóján" című remeke megjelenjen az ötvenedik születésnapjára. Mindezt egy Kiadó nem vállalhatja, ha kiadó.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.05.14. 15:53:34

@Dragon Z.: most megnéztem a smashwordsös köteteimet, a legközelebb a "Smashwords Edition" volt.

Azért mert én így csinálom, neked nem kell. :)

(A probléma sosem az, már magyar ekönyvből sem, hogy nincs mit olvasni, úgyhogy nyugodt szívvel szórom a kiadókat és a szerzőket :))

Szedlák Ádám · http://worldshots.hu 2013.05.14. 21:28:49

@Dragon Z.:

Az a kellemes helyzet áll fenn, és ezt az előző poszt alá is be lehetett volna írni, hogy ha nem csak magyarul és nem csak e-t olvasol, akkor nem az elérhető könyvek száma a szűk keresztmetszet. Ha valami nem akar elérhető lenni, kényelmetlen boltban van, esetleg olyan könyvek mellé rakják a "polcra", amelyek nem bizalomgerjesztők, választok mást.

Ad Astra 2013.05.15. 09:48:33

@Hungarian e-books: Én sem kiadónak neveztem, szerintem elbeszélünk egymás mellett, miközben nagyjából hasonlóan ítéljük meg az efféle üzleti modelleket. (A szürkével meg az a helyzet, hogy a kezdeti nagy sikert már hagyományos kiadási formában duzzasztotta tovább, szóval torzítás lenne az eladott példányszámokat mind a magánkiadásnak tulajdonítani...)

@Dragon_Z: Itt most a vanity pressről volt szó, nem a self-publishingről, nyilván a hagyományos könyvkiadásban is vannak sikeres és kevésbé sikeres címek, ugyanakkor az arányokat tekintve talán nem mellékes, melyik kiadási formában érnek el a könyvek (és akkor vessünk össze mondjuk kortárs regényt kortárs regénnyel) nagyobb eladásokat átlagosan. Vagy ha akár a saját (fából készült és elektronikus) könyvespolcodon körülnézel, milyen arányban vannak ott magánkiadások a hagyományos kiadási rendszerben kiadott címekkel szemben, és ;)

A lényeges különbség a vanity press és a hagyományos kiadási modell között, hogy az anyagi kockázatot előbbi esetben a szerző (akárcsak a self-publishing esetén), utóbbi esetben meg a kiadó viseli. Nincs is ezzel semmi baj, csak legyen minden fél tisztában ezzel.

Konyvmolyolo 2013.05.16. 17:38:59

Érzésem szerint – és a hozzászólásokból úgy látom, sokan így gondolják – mégiscsak abban csúcsosodik a probléma, hogy a Publio kiadónak hívja magát, pedig nem az a szó valódi értelmében.

Fontosnak tartom megemlíteni, hogy az elnevezés magát a szerzőt is megtévesztheti. Az olvasót pedig végképp.
Hiszen a Kiadó név azt sejteti – egy darabig – hogy hozzáértő emberek elvégzik a kiadók által szokásosan elvégzendő munkákat.
És főleg azt üzeni mindkét félnek, hogy valaki (a Kiadó) megjelenésre alkalmasnak ítélte a szöveget.
Ezek beégett fogalmak, sok jogos elvárás kapcsolódik hozzájuk, az értelmüknek megfelelően kell használni őket.

Magának a tevékenységnek véleményem szerint van létjogosultsága. Egész addig, amíg nincs a kiadóknál a bölcsek köve, van értelme a magánkiadásnak, van értelme annak, hogy ehhez valaki platformot biztosítson.

De – sajnos azt kell mondanom –, ha ez a platform kiadónak hívja magát, az becsapás.

Ha én ilyen gondolnék építeni, saját jól felfogott érdekemben választanék valami olyan dögös nevet, amiből kiviláglik, mi a valós tevékenységem.
Előnyei:
1. nem csalódik az olvasó, ha eleve tudja, hogy el kell végeznie az egyébként a kiadók által végzett válogatás munkáját
2. nem csalódik, ha tudja, hogy van a szokásosnál nagyobb esély van mindenféle szöveghibára
3. nem csalódik a szerző, aki képes megtéveszteni magát, ha egy "kiadó" adja hozzá a nevét. Nem érzi, hogy valaki hitelesítette, és megjelenésre érdemesnek tartotta.
4. kihasználhatja a cég a szolgáltatás igazi előnyeit, arra lehet büszke, ami valóban büszkeségre ad okot: egy jól elérhető platformra, és nem kell magyarázkodni az elmaradó szöveggondozásért, amit nem is vállal fel a modell
stb.

Lehet pl. Publio Motor, ami könnyű, gyors megjelenést biztosít.
Ingyen adom a nevet.:)
De komolyan.
Nagyon fontos és bölcs döntés lenne levetkőzni a Kiadó nevet,
hiszen az csak a keserűség forrása.

Rozgonyi Tivadar 2013.05.19. 10:29:43

Mostanra kipucolták, úgy látom, de azért a Publio volt az, akinek az oldala egy éven át otromba, hatalmas betűkkel szedett helyesírási hibával indult... :-(
Én nem is voltam hajlandó komolyan venni őket.
süti beállítások módosítása