A cikk eredetije a HVG Smartphone & Tablet Plusz 2013 című nyomtatott kiadványában jelent meg. Ez annak az írásnak az itt-ott kiegészített változata.

Nem az Amazon csinálta az első eInk kijelzőt használó elektronikus olvasót, de az Amazon volt az, amelyik először „fogyaszthatóvá” tette azt a tömegek részére, és képes volt igazán sikeres terméket és  üzleti modellt építeni az elektronikus olvasásra. 2008 óta praktikusan évente  jelentetik meg az új generációkat. Érdemes átfutni, hogy hogyan változtak az egyes olvasó-generációk a Kindle családban.

* Kindle Non Touch 

** Bizonyos közelítés szerint a Kindle Touch (KT) tekinthető az 5. generációnak, a Paperwhite meg Paperwhite (KPW)

Ezek a generációk mind 6 colos eInk kijelzők köré épültek. Volt még a portfólióban egy 10 colos változat (Kindle DX és Kindle DX Graphite), ezeket már nem gyártják. Magas áruk miatt errefelé nem terjedtek el. Az új Fire sorozat pedig elsősorban tablet és médiafogyasztó konzol, nagyon szorosan az USA piachoz kötve. Hivatalosan a Fire által megjeleníthető Amazon Prime szolgáltatás tartalmai nem érhetők el Magyarországon, magyar IP címről.

Az látszik, hogy az Amazon folyamatosan fejleszt, és folyamatosan optimalizálja az dedikált olvasóeszközét az üzleti modelljéhez. Ezért van az, hogy míg bizonyos funkciók fejlődnek (elsősorban a kijelző), más funkciók megjelennek, majd eltűnnek (billentyűzet, text-to-speech). Szerencsés hozzállása az Amazonnak, hogy a régebbi modelleket csak lassan vezeti ki, leginkább azért, hogy az eltérő igényeket is folyamatosan ki tudja szolgálni. A Kindle Touch volt az első, amivel visszatértek ahhoz a gyakorlathoz, hogy a „zászlóshajó” modellt először csak az USA piacon értékesítik, majd 2012-ben megjelentek vele a nemzetközi piacon is.

A Paperwhite model talán a legnagyobb durranás a Pearl kijelző megjelenése óta, és ugyanezért a kezdeti készleteket szintén az USÁban tervezték értékesíteni. Viszont mivel mostanra már a Kindle nagyon jó globális elfogadottságú termék lett, ezért a bejelentés után a nemzetközi igény is nagyon intenzíven jelentkezett. Ennek lett az a következménye, hogy a (nem hivatalos) viszonteladók gyakorlatilag hetekre előre felszippantották a teljes készletet az USA piacról, és egy kis árprémium fejében árulják az eszközt az aukciós oldalakon. Ezekkel érdemes óvatosnak lenni, mert az Amazon ügyfélszolgálat ugyan legendásan jó hírű, de hogy az áldásaiban részesüljünk, egy Amazonos rendelési szám kelleni fog.

A Paperwhite nagy újdonsága, hogy a hagyományosan egyrétegű eInk panel elé még két réteget raktak, egyet az érintés érzékelésére, egyet az oldalról érkező fény (hideg fényű LED-ek) szétterítésére, és ez a két plusz réteg sem rontotta észrevehetően a kijelző kontrasztját és élességét, sőt. A világítást gyakorlatilag nem lehet teljesen kikapcsolni, csak nagyon halványra lehet állítani (az 5.1-es firmware-nél még lehetett, most az 5.3.1 az élő változat). Viszont még egy amúgy világos szobában is előnyösen hat a kontrasztra, és így az olvashatóságra. A fény elosztása igen egyenletes, csak szélsőséges körülmények között látható, hogy nem teljesen homogén. (Ezzel együtt a "fényélmény" eléggé más, mint bármilyen háttérvilágított eszköznél, sokan küldték vissza az olvasójukat az inhomogenitás miatt. Nem láttam visszaküldött példányt, csak két számomra bőven elfogadhatót. Szerintem nem egy tablethez kell nézni, hanem egy akárhogy megvilágított passzív Kindle-hez, annál bőven jobb.)

Ugyancsak az Amazon fejlesztőmérnökeit dícséri, hogy sem a folyamatos világítás, sem az érintésérzékeny vezérlés nem befolyásolja drámaian az akkuélettartamot, ez az olvasó is elvan sok hétig töltés nélkül.

Forrás: Amazon

A technológiát tekintve az új kijelző valóban sokat javít a olvashatóságon. A megnövelt felbontás lehetővé teszi, hogy finomabb rajzolatú, konzervatívabb betűket (pl. Palatino, Baskerville) is lehessen használni. Itt azonban kicsit variálni kell a fontméretekkel, mert az egyes fontok is különböző méretűek, ami kényelmes mondjuk Caeciliában, az Baskerville-ből biztosan kicsi lesz.

Ami nekem nem tetszett, hogy - legalábbis az általam tesztelt példányon - a kapacitív vezérlés néha bizony hajlamos lustálkodni, főleg "ébredés" után. Néha lassan reagál, vagy éppen sehogy. Ez pedig se a gombos kindle-höz, se semmilyen mai tablet felülethez képest nem éppen kellemes élmény. Lehet, hogy azért, mert a kapacitív réteg csak a második? 

UPDATE:

Úgy fest, kell egy kis bejáródás a képernyőnek/vasnak. Az első bekapcsoláskor voltak konkrét holt-terek, a rajzolt billentyűzeten nem tudtam bizonyos gombokat megnyomni. Szerencsére a wifi jelszóhoz, és az amazon accountomhoz ezek nem kellettek. Ez elég hamar elmúlt, csak az elején volt nagyon ijesztő

Utána pár napig még hajlamos volt lassan reagálni, van egy olyan gyanúm, hogy ekkor futott az indexelés, és egy elég méretes könyvkupacot sikerült föltolnom elsőre.

Az utóbbi pár napban viszont teljesen korrektül működik, mondhatni pöccre.

És még a fejezetugrást/toc.ncx használatot is fölfedeztem. 

Már tényleg csak a margóhekkelés hiányzik.

A magyar piacon szerény becslések szerint is több tízezer Kindle van már, és a felhasználók (akik közül sokaknak ez volt az első elektronikus olvasója) alapvetően elégedettek az eszközzel. Vélhető, hogy ha egyszer hivatalosan is szállíthatóvá válik az új modell, az is igen népszerű lesz hazánkban. És nem véletlenül. Egyrészt a már emlegetett olvasási komfort miatt, a másik pedig, hogy a lelkes civil fejlesztőközösségnek hála végre működik magyar nyelvre is az elválasztás. A konzervatív betűképnek, és a működő elválasztásnak köszönhetően pedig még sokkal "papírosabb" a lapkép-élmény, mint eddig.

Amit az eInkről tudni érdemes

 

Az eInk nem egy hagyományos kijelzőtechnológia, egyetlen egy helyen gyártanak ilyen paneleket. A lényege, hogy pigmentek vannak egy emulzióban, amik áram hatására elfordulnak. Ezért aztán csak akkor fogyasztanak energiát, amikor lapoznak. A technológia  miatt sem a színes kijelző, sem a háttérvilágítás nem elérhető ezekhez a kijelzőkhöz, a képfrissítésről pedig annnyit, hogy nagy eredmény volt, amikor 1 másodperc alá sikerült szorítani. Ezért aztán mozgóképről szó sem lehet, de olvasni azt nagyon kényelmes, kimondottan „papírszerű” az élmény.

Innen: www.runeman.org/articles/how_eink_works.jpg

Amit az alternatívákról tudni érdemes

Az Amazon alapvetően egy zárt formátumot használ (prc/mobi/azw), igaz ezt a formátumot nagyon könnyű előállítani hagyományos állományokból is, illetve a magyar ekönyváruházak az Amazon nélkül árulják ebben a formátumban is a könyveiket (kivéve a polc.hu-t, az csak epubot árul).

A világ többi része (Barnes&Noble: Nook, Kobo, Sony, Koobe, PocketBook pl.) az epub formátumot favorizálja, ami definíció szerint valamivel fejlettebb, de sokkal nagyobb a szórás a megjelenítés minőségét illetően.

Aki csak epubot áruló könyvesboltból vásárol, annak konvertálnia kell a tartalmat a Paperwhite-ra, ami technológiailag nagyon egyszerű (egy parancssoros konverter is elegendő), de nem mindig legális, mert a technikai DRM-et először le kell pattintani a vásárolt könyvről, ha volt rajta. Aki nem tud, vagy nem akar epubból konvertálni, annak más gyártótól kell olvasót választania.

Itt választhat más könyvkereskedőtől származó olvasót, Nook, Kobo pl. Ezek általában komfortos, de valamennyire zárt platformok. Vagy választhat könyvesbolthoz nem köthető olvasót (Pl. Koobe, Onyx, PocketBook), amik nagy előnye, hogy gyakorlatilag bármilyen szöveges formátumot (doc, rtf, txt) képesek valamilyen formában megjeleníteni.