Állandó rovatok

A RADAR az e-könyv olvasó blog "kis-színes" híreinek társasági gyűjtőposztja. Ha találtál valami témánkba vágót, firkáld ide. Ha izgalmas új könyvmegjelenésbe futottál, oszd meg velünk a KÖNYVRADARon. Köszönjük, a műfaj nevében.

Ha eladó készüléked van, vagy használt kütyüt keresel, a KERES-KÍNÁL rovatunkat ajánljuk figyelmedbe.

Ha valami nyomja a lelked, ha összemérnéd az érveidet másokéval, gyere a DÜHÖNGŐbe. Belépés csak gumicsontokkal.

A fölösleges konfliktusokat elkerülendő megköszönjük, hogy tiszteleben tartod az E-tikettünket.

Ha adakozni akarsz, itt megteheted:

Jelenleg 45.700 HUF-nál járunk. Amire használni fogjuk: blogtalálkozó, wiki, saját domain. Nagyjából ebben a sorrendben :-) Jelképes díjazások: a legjobban pörgő e-könyveknek (Nobel Pizza, 2012-ben három darab), a legszebb ekönyveket készítő műhelyeknek (Szépség Pizza,  2013-ban, három darab).

GYIK - Szerszámosláda

Aki még csak most kezd barátkozni a villanykönyvekkel, kezdje a tájékozódást a GYIK rovatban.

Vannak még:

Válassz és rendelj Kindle-t innen

Mobipocket (prc) gyártási okosságok (Kindle, Kindle for appok)

Epub (Koobe, Nook, iOS, Android) gyártási okosságok kezdőknek és haladóknak 

Kiváló szótárak mindenre, ami bírja.

Sok Kindle trükk.

Kiváló magyar metadata-kollektorok a Calibréhez

Eszközismertetők

Boltismertetők

 

Utolsó kommentek

Címkék

1150 (1) 214 (1) 3g (4) 4700 (1) 600 (1) a9 (1) adamobooks (2) adásvétel (1) ADE (1) adobe (8) ad astra (18) áfa (12) agave (30) ajándék (5) akció (12) aldiko (1) alex (1) alexandra (4) állás (1) amazon (67) android (11) angol-magyar (1) animus (1) antikvárium.hu (1) antireklám (1) apad (1) app (5) apple (17) archiválás (1) asus (1) athena (1) athenaeum (1) atlantis (2) aura (7) avana (1) azw (1) banks (1) Baráth Kati (2) barnes&noble (14) beagle (2) bebook (2) bebook2 (1) bejelentés (3) bemutató (8) biblieteka (2) bigyó (1) blog (1) blogbuli (2) blogtalálkozó (2) bme (1) bookandwalk (4) bookdesigner (2) bookeen (3) bookgem (4) bookline (9) bookmarklet (1) boox (4) budapest noir (1) büntetés (7) calibre (4) Canvas (1) céghírek (1) ces (1) cikkajánló (4) clara (3) cloud (3) co2co (1) coelho (1) cool er (2) crowdfunding (1) crunchpad (1) csőd (1) cybook (8) dedikálás (2) deltavision (1) dibook (16) digitalbooks (12) diploma (1) disney (1) diszlexia (1) doctorow (1) dr1000 (1) dr800 (2) dragomán (1) drm (36) e-könyv (1) e-könyvészet (8) e800 (1) ebooks in Hungary (1) eclassic (5) eclicto (2) édesvíz (3) edge (1) edition 2 (1) eebook platform (1) egyesülés (2) ekm (43) ekönyv-terjesztés (3) ekulturaTV (2) elméleti kérdések (89) ELTE (1) enciklopédia kiadó (1) entourage (1) epub (68) epubcheck (2) események (9) eslick (1) etikett (1) EU (4) e gyetem (4) e könyv (19) e könyvesbolt (40) e könyvtár (3) e könyv formázás (8) e papír (12) fapados (1) fapadoskönyv (9) felmérések (21) firmware (4) fizetés (1) flepia (1) flightcrew (1) fontok (8) forgatókönyv (1) forma (3) formátum (5) fórum (3) frankfurt (2) frissítés (3) fujitsu (1) fumax (2) GABO (3) galaktika (7) galaxytab (1) garancia (1) Gitden (1) gloHD (1) goldenblog (1) goodreader (2) google (5) Grecsó (1) gyakorlati kérdések (68) gyártástechnológia (32) H2O (4) hachette (1) hack (2) hanlin (3) hanvon (4) harlequin (3) hármas könyvelés (4) harry potter (2) hvg (1) ibooks (3) icarus (1) idaságok (1) idpf (2) indesign (1) infografika (2) ingyen (1) introverziók (24) ipad (18) ipad mini (1) ipaq (1) iphone (3) ipubs (7) irex (5) iriver (4) irodalom (2) ismeretterjesztés (4) ismertetők (1) itunes (1) japán (1) játék (2) java (1) javascript (1) javítás (2) jegyzetelés (3) jelenkor (1) jókívánság (2) jótékonyság (3) jumbo (1) karácsony (7) képek (1) képregény (2) keres (1) kickstarter (1) kiegészítő (9) kínál (1) kindle (67) kindlegen (2) kindle dx (6) kindle fire (3) kindle wifi (5) kisepika (2) kleinheincz (5) kloos (1) kobo (21) kölcsönzés (1) kondor (3) konteo (1) könyvajánló (6) könyvesbolt (1) könyvhét (19) könyvkiadás (119) könyvmolyképző (9) könyvtár (6) könyvterjesztés (3) koobe (36) kötelező olvasmányok (1) közlemény (2) közösség (27) kritika (1) lámpa (3) laputa (1) lendink (1) libri (8) líra (2) Lithium (1) lrf (1) lrx (1) ludas matyi (1) magvető (3) makró (2) marketing (2) marvin (2) média (4) mediamarkt (1) megvilágítás (1) mek (4) mese (3) mesemasina (2) metaadat (1) micropayment (1) microsoft (2) middleware (1) mintakönyv (1) mkke (3) mobi (3) mobipocket (20) moly.hu (2) móra (1) msi (1) mu (1) műfaj (1) multimédia (1) multimediaplaza (31) n516 (1) ncore (1) nds (1) neal stephenson (1) nekrológ (1) német-magyar (1) networkshop (3) nook (7) nook2 (3) novella (2) oasis (2) oaxis (1) office (2) oktatás (2) olvasási nehézségek (2) omikk (1) one (1) onyx (9) openinkpot (1) Oravecz Nóra (1) orosz-magyar (1) összeesküvés (1) oszk (3) palm (1) pályázat (10) paperwhite (12) paradigmaváltás (1) paypal (2) pda (3) pdf (11) PearlHD (1) pendrive (1) pizza (2) plastic logic (4) plugin (1) pocketbook (16) podcast (2) popper (1) portal press (2) pottermore (1) prc (15) pre (1) premier (2) publio (5) rádió (4) Rajaniemi (1) rakuten (1) reb (1) rejtő (1) reklám (58) reMarkable (3) reMarkable2 (3) rendelés (2) re poszt (12) riport (1) rss (2) rtf (1) samsung (2) scalzi (7) scida (1) scribd (1) scribe (1) Semmelweis (1) SendToKindle (2) sf (12) sfmag (4) sfportal (18) sigil (2) sipix (1) slideware (1) sony (22) spanyol-magyar (1) specifikáció (2) spiritualitás (1) spotify (1) stanza (8) stardict (2) story (1) streaming (1) syllabux (1) szakdolgozat (1) szellemhadtest (1) szerkesztés (2) szerviz (1) szerzői ellentételezés (3) szerzői jogok (1) szerzői kiadás (6) színes (4) szótár (3) tab (1) táblázatok (1) tablet (10) tankönyv (1) tarandus (4) tarda (1) teaser (1) telefon (1) telekom (1) teszt (66) textr (17) tft (7) tilos (5) tok (2) tor (2) történelem (2) touch (2) txtr (6) typotex (4) t com (14) ulpius (10) üzleti modell (1) vásárlás (11) vegyesfelvágott (14) vendégposzt (4) verseny (5) vízpart (2) vizplex (3) vodafone (3) voyage (4) w3c (1) warez (14) wayteq (1) webáruház (1) web tablet (3) wifi (3) wiki (1) wisereader (1) word (2) xhtml (2) xml (2) yotaphone (1) zinio (1) zsoldos-díj (1) Címkefelhő

Linkek - források

A barátaim, innen onnan

Párhuzamosok, amik a végtelenben találkoznak

2012.05.19. 04:59 Dworkyll

Intro

Egy kis meaculpázással kell kezdenem. Ez a poszt nagyjából két hónapja keresi az idejét, hogy megírjam, és azóta jó nagy lépések történtek a témában. De legalább ezekről is ejthetünk szót.

Téveszmék

Sokan gondolják azt, hogy e-könyvet kiadni minimális költségből lehet, hiszen az egy az anyagi világban nem manifesztálódó valami, absztrakció, egy marék jól elhelyezett elektron. Sajnos a helyzet az, hogy ha mindent profin és legálisan akarunk csinálni, akkor bizony lesz költség és nem is kevés.

Kezdjük ott, hogy az e-könyv szövegét is gondozni kell (írói jogdíj, tartalmi szerkesztő, lektor, korrektor, műszaki szerkesztő stb.), ezeket példányszámtól függetlenül illő kifizetni. Nyomdaköltség és a printhez kapcsolódó logisztikai költség (üzlethelység-bérlés, postázás pl.) valóban nincs, de van helyette szerverbérlés, sávszélesség és megbízhatóság vásárlás, pénzügyi tranzakciós díj, ez utóbbi, főleg a remélt tranzakciók méretéhez képest kellemetlenül magas is lehet, vagy szénné kell alkudozni magunkat a számlavezető bankkal. Illő összerakni egy rendes, és tényleg rendes webshopot. Itt vannak minimálkonfigok, és wordpress pluginek, de én a rendes boltra szavazok.

Ezekkel a bizton fölmerülő költségekkel szemben áll az a tény, hogy a mostani e-könyv piac gyakorlatilag a "Long Tail" modell mentén működne (ha lenne soktízezres címszám), premier címeket nagyítóval kell keresni a mostanra már egy-két ezresre duzzadt legális állományban, azaz az egy címre eső eladási számok jellemzően a "pár darab - kevés tucat" nagyságrendben szóródnak. Azaz önmagukban a fix költséget sem termelik ki. 

A jövedelmezőséghez vagy alternatív bevételi források kellenek, amik elviszik a hátukon a fix költségeket (keresztfinanszírozás), vagy alternatív költségmegosztás, mint pl. a civil hozzájárulás. Az elsőre jó példa a Fapadoskönyv, ahol a print-on-demand adja az anyagi bázist, a másodikra  mondjuk az SFmag, ahol meg a nem direktben fizetett "civilek" és a közösség tartja fönn a működést.

 

Megoldások

Amióta van "jóárasított" Kindle, és a Koobe birodalom sem elhanyagolható tempóban tud terjeszkedni (az ukránokról már nem is beszélve ;-), azt azért ki lehet jelenteni, hogy nem a készülékhiány a gátja a magyar e-könyv piac robbanásának. Hanem a premier tartalmak (legális) elérhetetlensége. Mivel a készülékpiac "már robbant", csak e-Ink készülékből soktízezres darabszám van kint, okostelefonokból, meg tabletekből így együtt meg többszázezres, azokon nem olyan kevesen olvasni szeretnének, nem csak Long Tail tartalmakat. És ha nem is publikusan, és legálisan, de vannak, sőt szaporodnak az így elérhető premier tartalmak.

Igény tehát van, ez bizton állítható, mint ahogy az is, hogy a Long tailen és warezen szocializálódott olvasó réteg nem fogja eltartani a premier e-kiadást önmagában.

Cserébe viszont a premier tartalmak (jó eséllyel, és némi kockázattal) eltartják magukat, és kitermelik a címre jutó fix és formátumfüggetlen költségeket, ha kijönnek papíron is. Azaz az e-kiadás költségeibe elegendő a formátumspecifikus költségeket bekalkulálni (ez praktikusan csak maga a konverzió, és a pénzügyi tranzakció költségei) és onnantól már ezek a minimál-példányszámok is jövedelmet (profitot) termelnek! 

(A képet itt találtam)

A Multimédiaplaza az első fecskéje (Vándorsólyma) után az idén (az expanzió finom lassulása mellett) is folytatta a premier címek párhuzamos indítását, és ha nem is tömegével, de csordogálnak az izgalmas címek. A teljesség igénye nélkül, de ezekre is érdemes odafigyelni: Elder Robinson: Nézz a szemembe, Kiderülés, írta Laár András könyve :-), vagy éppen a Hawking élete és világa. A DigitalBooks is képes a megfelelő feltételekkel és minőségben történő párhuzamos kiadásra.

Aktuális kedvencünk az Ad Astra, ha tételszámban nem is, de arányban mindenképpen tarol, négy könyvéből hármat (az már nem is kétharmad hanem háromnegyed! ;-) elektronikusan is kiadott, és a negyedik se rajta múlt.

SPOILER ALERT: A Felhúzhatós lány villanyverziója döbbenetesen jól fogy, sikerrel pályázhatna a Nobel-pizzánkra, ha az esélyes nem tartana már 95 darabnál. És zsánerverseny van, mert ezt a bizonyos favoritot Galaktika árulja. Maradjanak velünk, hamarosan jövünk az eredményhirdetéssel :-)

És ne feldekezzünk meg régi nagy kedvencünkről az Agavéról sem, akik ha az utolsó (könyvheti)  Kondor-krimit nem is, de az Ember könyvét egyszerre készülnek kiadni papíron és elektronikusan is.

Azaz, foci-nyelven szólva, valami elkezdődött!

Mellékhatások

Annyit nagyjából meg lehet állítani a viszonylag kis számú minta alapján, hogy szigorúan a címre vetíthető közvetlen költségek alapján, az e-megjelenés a papírkiadás költségeit 3-6%-kal emeli meg, és önmagában is profitábilis tud lenni, ha nem is szakítja szét a bankszámlát. Innentől már spekuláció, de szerintem az e-verzió nem kannibalizája hanem hírértékével támogatja a papíreladásokat is. Ezt a 3-6%-ot meg egy tökösebb marketinges úgyis kilobbizza a költségvetésből.

A gond ott van, hogy a pénz elkülönítése kevés az e-megjelenéshez. Kell hozzá még attitűd, a kiadónak akarnia kell ebben a szférában is megjelenni, és szervezetileg is illene foglalkoznia a dologgal; legyen aki az e-kiadást manageli, annak minőségbizosításáról gondoskodik, kezeli a bedolgozókat, alvállalkozókat, az esetleges ügyfélpanaszokat. Fő állást pedig nem tart el az e-kiadás, sajnos, még egyet sem, azaz az áramvonalasra optimalizált kiadók személyzetében valakire plusz feladatként szállhatna rá az e-könyvek kultiválása, amit az illető vagy szeretne vagy nem.

Verdikt

A mellékhatások ellenére errefelé sejtem a jövőt, valahogy csak beintegrálódik a kiadók szemléletébe, hogy érdemes e-változatot is kiadni, és rászánni a kapcsolódó szervezeti és technológiai fejlesztéseket. Továbbá abban is hiszek, hogy ha egyszer egy kiadó megindul ebbe a párhuzamos formátumos irányba, utána fölfedezi azokat a lehetőségeket, amik mentén javíthatja a közvetlen kapcsolatát az olvasóival (nem mellesleg kihurkolva a nagykereket ebből a viszonyból).

És a végén az olvasó maga döntheti el, hogy az adott címet kitől és milyen formában óhajtja megvenni.

70 komment

Címkék: agave könyvkiadás galaktika ad astra elméleti kérdések digitalbooks multimediaplaza

A bejegyzés trackback címe:

https://ekonyvolvaso.blog.hu/api/trackback/id/tr684525260

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

waces · http://blog.waces.hu 2012.05.19. 10:06:36

Nagyon jo iras. A gond,hogy a kiadok mar idaig is extremen magas haszonnal dolgoztak es ha ebbe integralodik az altalad emlitett 3-6%,az megjobban visszaveti a papiralapu eladasokat (mondjuk ez nem baj,ha van elektronikus verzio).viszont pont a premier anyagok hianyoznak jelenleg az e-konyv kinalatbol. Amig az nincs,addig eselytelen a hirtelen eloretores az e-tartalom eladasban. A kiadoknak vagy valtoztatni kell a strategian (a jelenlegi nem jo,ez latszik) vagy eltunhetnek a piacrol (mint anno par kokorszaki zene es filmkiado - pedig csak tavoli a hasonlosag). Most egy ad astra szeru kiado nagyot robbanthat,mert sokkal nagyobb az igeny az ekonyvre mint a papir alapura. Nagyon sokan megvennek itthon az ekonyveket ha lehetne (es normalisan. Min amazon szinten). Amig nrm lehet,addig ne sirjanak a kiadok,a kulfoldi vasarlasok vagy a warez miatt. Naluk a labda,a lehetoseg

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2012.05.19. 13:05:21

@waces: Pontosítanék pár dolgot. Senki nem dolgozik extra magas profittal, a kiadók végképp nem. Kezdve azzal, hogy ők kockáztatnak, és ha nem megy el egy bizonyos, nem pici példányszám a printből, akkor az a cím bukó. És tízből hét cím bukó, a maradék három tartja el. Csak senki sem tudja, melyik az a bizonyos három.

A kiadókra a nagykerek rádobnak 50-60%-os terjesztő árrést, ami gyilkos, de az sem a mezei nyerészkedés, hanem a hatékonytalanul szervezett terjesztés.

Azt, hogy sokkal nagyobb az igény az e-könyvekre mint a printre a mostani számok nem támasztják alá. Sok nagyságrenddel nagyob a print forgalom, mint a villany, és nemcsak az elérhető címszám miatt. Pont a párhuzamos kiadásoknál lehet ezt jól összevetni, és pl. Vándorsólyom kisasszonyból kb százszor annyit adtak el printben, mint villanyon. Ettől persze az elektronikus még lehet önmagában jövedelmező, ha ott a print.

És végül, a kiadók sok mindenről tehetnek, más sok mindenről meg nem. Nem tehetnek arról, hogy a jogtulajok (tisztelet a kivételnek) még a múlt évezrednél tartanak, és vagy nem adják ide a jogokat külföldről, vagy csak vállalhatatlan feltételekkel.

Bonyolult ez a sommás véleményekhez, sajnos.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2012.05.19. 13:08:40

@waces: Ja és azt se felejtsük el, hogy az adócsökkentés kormánya kínosan ügyel arra, hogy az e-könyveket 27% áfa nyomja, a printet meg 5%.

Fall 2012.05.19. 19:36:59

/OFF
A felhúzhatós lány e-könyvben? Valahol nagyon lemaradtam... Hol a bankkártyám?
/ON

waces · http://blog.waces.hu 2012.05.20. 07:36:03

@Dworkyll: egyreszt nem vonom ketsegbe, hogy jobban latod a kiadok mukodeset, mint en. masreszt valaminek azert koszonheto az, hogy ugyan az a konyv (ua, paperback kiadas), itthon 2.700 ft, angliaban 1.600 de meg az usaban is csak 2.400.
es mivel a papirkiadashoz a jogdijakat ugyis meg kell venni, igy semmibol sem allna elektronikusan is kiadni (ertem ezalatt a forditok/lektorok/mindenki elektronikusan dolgozik, tehat a nyomdaba adando verzo jo alap lenne az elektronikusnak.

a papir vs e-konyv osszehasonlitas ott santit (nem is santit, csak igazan nem merheto), hogy itthon _nincs_ normalis e-konyvesbolt. ok az ad astranal van par konyv (konkretan 3 db, igaz azok tenyleg jok es megerik az arukat), de mondjuk egy libri/alexandra/bookline meg nem egy amazon :)
igy nem is igazan lehet osszevetni, hogy miert vesznek tobb nyomtatott konyvet az emberek, hisz nem is jut el hozzajuk az e-konyv lehetosege (nekem is kellett googleznom, hogy talajak magyar nyelvu e-bookokat - marmint hivatalosan).
ha mar lesz komolyabb valasztek e-konyvekbol, akkor meg lehet nezni, hogy mondjuk egy bestseller vagy egy szakmai konyv eseten melyikbol vesznek tobbet (ok, szakmai konyveket en tovabbra is angliabol fogok venni, angolul, de ez nyilvan a konyv tematikajatol fugg es van itthon is csomo jol forditott szakkonyv. gondolom.). most random megnezve a bookline e-konyv kinalatat es szep es fontos, hogy lehessen mikszathot meg bojte csbat (meg ha fogalmam sincs rola, hogy o kicsoda :) ) lehessen e-bookban kapni, de a top 25 konyv _nincs_ ilyen formatumban.
ilyen kinalat mellett persze, hogy jobban fogy a nyomtatott.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2012.05.20. 14:40:46

@waces:

"masreszt valaminek azert koszonheto az, hogy ugyan az a konyv (ua, paperback kiadas), itthon 2.700 ft, angliaban 1.600 de meg az usaban is csak 2.400."

Talán leginkább annak, hogy a kinyomtatott mennyiség kb. tízszeres, miközben a fix költségek lényegében ugyanazok.

"es mivel a papirkiadashoz a jogdijakat ugyis meg kell venni, igy semmibol sem allna elektronikusan is kiadni (ertem ezalatt a forditok/lektorok/mindenki elektronikusan dolgozik, tehat a nyomdaba adando verzo jo alap lenne az elektronikusnak."

A papírkiadáshoz a papírkiadás jogdíjait kell kifizetni. Az e-jogok (ha egyáltalán adják) sokszor pluszköltséget jelentenek.

waces · http://blog.waces.hu 2012.05.20. 18:45:27

@Komavary: ok, de gondolom ha megveszted egy konyv papir jogait (leforditod, kiadod), akkor az elektronikus jogok megvetele utan ugyan azt a "nyersanyagot" hasznalhatod, tehat egyeb koltseg (nincs ujraforditas, ujralekotoralas, meg minden ami meg kell) kb nincs.
es nyilvan plusz penz a jog, de plusz bevetel az eladas, tehat ez ok.

azt, hogy az usaban ua konyvet hany peldanyban nyomtatjak ki azt nem tudom (nyilvan sokkal tobb peldany keszul, hisz a felvevopiac is nagyobb), de azert abban remelem egyetertunk, hogy kicsit elszaltak az arak (azert egy 400 szavas mesekonyv 2.500 ft-ert meredek)

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2012.05.20. 19:14:29

@waces: A jogokat darabszámra veszed. Pl. papírra mondjuk ezresével. Itt nincs nagy gond, a szakma nagyjából tudja, hogy mennyi fog elmenni mennyi idő alatt, ilyesmi. De mi van akkor, amikor az e-jogokat is ezresével akarják adni - és előre kifizettetni - amikor azok jó esetben is csak tucatjával fogynak. Ja és több pénzt kérnek érte, mint a paírpéldány jogáért, mert a jogtulaj is részt akar magának a "költségelőnyből". És akkor kér mondjuk 60%-ot az eladási árból, példányonként. Megint: ezer példányra, előre és dollárban. Te beszállnál kiadónak?

Momentán senki sem akar invesztálni, mert az látszik, hogy nagyon sokat kellene, mire szántó lesz a digitális ugarból, ha érted, hogy gondolom.

waces · http://blog.waces.hu 2012.05.20. 19:24:48

@Dworkyll: koszi, ez sokmindent megvilagit szamomra, laikus szamara is. viszont ha senki nem invesztal, akkor soha nem lesz szanto :)

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2012.05.20. 20:45:23

@waces: ezért van, hogy régi és/vagy magyar (értsd alkuképes) tartalmakkal nyitottak az e-könyv boltok. Szemléletváltásra van szükség, és minden szinten. Olvasónál, kereskedőnél, kiadónál és jogtulajnál is. Mert mindnél máshogyan, de lecsapódik ez a könyv-paradigmaváltás.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2012.05.20. 20:47:12

kezdetnek mindenki vállalhatna kicsit több kockázatot a szállítói oldalon, elfelejthetik a kemény DRM-et, nem akarnak azonnal és egy könyvön meggazdagodni, stb.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2012.05.20. 20:48:25

az olvasók meg nem kéne lewarezolják azt, ami amúgy értelmes áron és értelmes feltételekkel elérhető

phaemoor 2012.05.21. 01:52:48

az viszont a kínálattól is függ, hogy ki mit warezol. én kizárólag fantasyt olvasok (nem sci-fit, fantasyt). ha mutatsz egyetlen kiadót, ahonnan legálisan érhetek el ilyeneket magyarul, komolyan fizetni fogok érte. de addig is mit tehetek? ne olvassak? :)
(gondolok itt: Robert Jordan, Robin Hobb, George RR Martin, Salvatore, John Caldwell, magus regények stbstb.)

phaemoor 2012.05.21. 01:56:09

ja, ha félreérthető lenne, a mondandóm lényege, hogy amint lesz olyan tartalom, ami engem érdekel, tényleg fizetni fogok érte, ide a rozsdás bökőt :)
de addig is...

phaemoor 2012.05.21. 01:59:35

ja és még valami:
tudom, hogy ez még papíron is rétegigény, de az ilyen és ehhez hasonló területeken a kiadóknak kell megtenniük az első lépést.
(és bocs a 3 posztért :))

LeGrady 2012.05.21. 03:00:25

Nos, én megpróbálom digitálisan kiadatni a könyvemet- köszönöm a cikket, hogy képbe hozott!

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2012.05.21. 06:14:01

@phaemoor: Kossuth, Tarandus, AdAstra, Fapados stb. Szerintem még a Magvetőnél és a többi textr.hu-s cégnél is lesz.

waces · http://blog.waces.hu 2012.05.21. 11:22:00

@Dworkyll: persze. de amint lesz lehetoseg a konyvek elektronikus vasarlasara (es erre jo kezdemenyezes az ad astra) nyilvan csokkenni fog a warez (en biztos, hogy kedvenc iroim konyveit megvennem elektronikusan is)
a tobbiben abszolute igazad van

waces · http://blog.waces.hu 2012.05.21. 11:24:13

@Komavary: azert ha megnezed az ott kaphato e-konyveket igen keves parhuzamot fogsz talalni a phaemoor altal is keresett fantasy/sci-fi konyvekkel.

-ispi- 2012.05.21. 22:54:51

Én ugyanabban a cipőben járok nagyjából, mint phaemoor. Bár azért olvasok mást is, de nagyrészt fantasy... Megnéztem Komavary által megadott cégeket és ahogy waces is írta, kb. egy olyan könyv sincs, ami beleillene a képbe. Ráadásul ez a műfaj pl. tipikusan olyan (nekem legalább is), ahol a régi, sok-sok éves könyvek sokkal értékesebbek és sokkal inkább élményszámba mennek, mint az újabbak. Az igazi kincsekre nagy ritkán, az antikváriumok mélyén lehet akadni csak. Így, ha esetleg bevezetésre is kerülne ebben a témában elérhető tartalom, akkor rögtön azzal kellene kezdeni, hogy -az új művek mellett persze- visszanyúlnak, akár 10-15 évre is. Ez pedig nem lenne kis munka azt hiszem és azt is, hogy nem holnap vagy holnapután lesz az, amikor pár kattintással meg tudom vásárolni pl. valamelyik R. A. Salvatore ciklust igényesen megszerkesztve, reális áron.
Addig viszont, hogy phaemoor-t idézzem: "de addig is mit tehetek? ne olvassak? :)"
Hát fogok...

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2012.05.22. 09:46:13

@-ispi-: a Multimédiaplázánál ott a tavalyi év egyik legnagyobb fantasysikere. A Tarandusnál a három kristály legendája. Az AdAstránál az utóbbi évek egyik legjobb fantasyregénye (Deathless).

Már most lehet olyan fantasyt kapni, ami köröket ver bármelyik Salvatore-ra.

Ha pedig mindneképpen Salvatore-t akarunk, ahhoz két dolog kell: olyan fogyások, amelyek meggyőzik a többi kiadót, hogy érdemes az ekönyvek fele nyitni. Illetve a kiadók meggyőzése olvasói oldalról, hogy hozzák már ki az ekönyveket.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2012.05.22. 09:47:04

@-ispi-: A kicsit régebbi anyagok helyzete egy másik problémakörre világít rá. Az okokat különösebben most nem feszegetném, mert ahhoz nem vagyok eléggé képben.

A lényeg az, hogy különösen az "értékes", értsd jó jövedelemetermelő képességű anyagok körül egy csomószor van vita, veszekedés, ne adj isten pereskedés. Lásd pl. a Walhalla - M.A.G.U.S. történet, de van számos más törésvonal is a nagyforgalmú lektűrkiadók között is, és arra végképp kicsi ez a piac, hogy ennyi "haragszomrád" történetet elviseljen.

Mint olvasó, ezt elég rosszul élem meg, de erre is borzasztó kevés befolyásunk van.

-ispi- 2012.05.22. 10:38:02

@Komavary: Az, hogy melyik fantasy ver köröket melyikre, szubjektív dolog. Igen, van néhány a kínálatban, "eszi - nem eszi, ezt kapja" alapon...

@Dworkyll: Igen, láttam miután elolvastam a cikket, hogy igen bonyolult, nehézkes és nem olcsó mulatság e-könyveket forgalmazni, kissé összetettebb a dolog annál, mint amit sokan gondolhatnak róla (gyors szkennelés, pár kattintás egy ocr programban, esetleg némi jogdíj utalása valahova és kész is, mehet a virtuális polcra). Amíg ez a folyamat ilyen nehézkes és hosszadalmas lesz, addig nem biztos, hogy ki tudja várni az olvasó mire megjelenik valami amire vágyott, ha esetleg menet közben adódik lehetősége más forrásból beszerezni. Ez viszont nem jelenti azt, hogy nem vásárolnánk nagyon szívesen igényesen elkészített e-könyveket elérhető áron, ha egyszer csak beindulna a dolog és meglenne a kívánt felhozatal.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2012.05.22. 10:56:39

@-ispi-: Tök igazad van. Időnként én is értzek némi fásultságot a témában.

Viszont pont most poroltam le ezt a videót: blip.tv/worldshotstv/dworkyll-digitalis-konyvolvasas-2504701

2009 nyarán volt, ez volt ez első nyilvános megszólalásom a témában. Akkor a piac praktikusan nem létezett. Azóta van 1500+ régi és egy bő marék premier cím. És megvolt az első "digitális dedikálás" a könyvfesztiválon, és úgy néz ki, hogy az új Brandon Hackett könyv, az Ember könyve szintén párhuzamosan fog kijönni papíron és villanyon. És jó eséllyel ebből is lesz digitális dedikálás a könyvhéten :-) (V.ö. a video 9.30-körül ;-)

agaveblog.hu/archives/2012/05/16/Hackett_Az_ember_konyve_-_megjelenes/

Ha lassan is, de haladunk.

Ja és ha véletlenül csajos bestsellerre bukna valaki, az Ulpius is kijött a Book and walk nevű brigáddal: bookandwalk.hu/ de erről lesz poszt is.

nagygabe 2012.05.22. 12:03:00

@Dworkyll: Kár hogy a bookandwalk sem épeszűen áraz...

Tök jó, hogy lassan indulnak a nagyok is, de amit az árakkal művelnek, az nálam kiveri a biztosítékot. Kezdődött a texterrel, aztán a Vándorsólyom kisasszony... - 2290 Ft, Agave ezeréves magyar címei 1990-ért, amik már csak azoknak nincsenek meg, akiknek nincs számítógépük. Most pedig Vass Virág 2250, Frei 2600. Nem hiszem el, hogy így komoly (10+) eladásaik lennének.

Érdemes lenne összevetni az Ad Astra e-könyv forgalmával...

-ispi- 2012.05.22. 12:47:18

@Dworkyll: Érdekes videó, 11:10-től pedig jönnek az igazán lényeges, pénztárcába is vágó kérdések, amik még most is ugyanúgy aktuálisak annak ellenére, hogy azért halad a dolog. Nem tudom, hogy milyen, mekkora méretű piackutatás történt a magyar e-könyv igényekkel kapcsolatban: igény magára az e-könyvre, ismerik-e és tisztában vannak a részleteivel egyáltalán, régi vagy legújabb bestseller, árak (itthon különösen lényeges) stb., de érdekelnének az eredmények...

Nekem nem kétséges, hogy az idő múlásával szépen terjedni fog az e-könyv és egyre többen ismerik - kedvelik meg, aki pedig úttörő lesz a terjesztésben (és itt nem a torrent-re gondolok :) ), az nem fog rosszul járni, csak nagyon fontos lenne, hogy a fejekben is rend legyen ezzel kapcsolatban a potenciális vásárlók és a terjesztők részéről is.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2012.05.22. 12:50:31

@-ispi-: Rajtunk nem múlott: ekonyvolvaso.blog.hu/tags/felm%C3%A9r%C3%A9sek

és persze ott van a nehezen formalizálható tapasztalat, amikor együtt lógtunk különféle eseményeken a kedvenc kiadóinkkal.

-ispi- 2012.05.22. 13:45:04

@Dworkyll: Ezt még nem olvastam, nagyon érdekes volt, a "Konklúziók" alatt pedig végig csak bólogattam. Bár a "többé-kevésbé zárt közösségben hirdetett akció" biztos nem ad olyan objektív képet (ahogy az az elején említve is volt), mint valamiféle "az utca embere" jellegű akció nagy létszámban, de azért nagyon sok minden kiderült így is.
Alakul a dolog, halad előre, csak még zavaros a víz és sok benne a sodrás mindenféle irányba. De jó lesz ez, egyszer majd letisztul, csak kitartás...

RolRol · http://blog.bookandwalk.hu 2012.05.22. 14:10:48

Sziasztok!

Jó látni, hogy vannak globálisan gondolkodók az e-könyvről, még ha nem is értek mindenben egyet. Legtöbben megpróbálják összehasonlítani a papír és e-könyv költségeket. Az E-könvy igazi előnye a kiadók számára a kockázat csökkenés és nem a fajlagos költségek csökkentése. Ma Magyarországon a kiadott címek 60%-70%-a veszteséges a kiadók számára. Az e-könyveknél a kiadó számára jóval kevesebb fix költség van, hiszen a nyomda a legnagyobb tényező itt, a szerzők a bevétel százalékában kapnak pénzt. Így gyakorlatilag a kiadók kiválóan használhatnák az e-könyvet tehetségkutató eszköznek.
A fizikia terjesztés lényegesen drágább, mint az online. Egyrészt a fizikai boltok mögött is éppúgy számítógépes infrastruktúra áll, másrészt egy e-könyv végtelen ideig történő tárolásának költsége, amely tartalmazza az infrastruktúra, a szoftver, a rezsi és az adatbázis üzemeltetésének költségét, egyszeri 15Ft-tal ekvivalens. Megnézném ugyanezt a számot a Nyugati Pályaudvarnál lévő Alexandra áruház esetében...

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2012.05.22. 18:38:08

@RolRol: A nyomda szerintem pont változó költség, hiszen példányszámfüggő. Ellenben a szöveggondozás, az pont fix, hiszen nem függ az eladási volumentől (attól persze igen, hogy meg van-e csinálva rendesen). És itt jön az a rákfene, hogy a print eladások töredéke sem jön össze - még - elektronikusan.

A 15 forint hogy jött ki? ;-)

(amúgy meg küldtem levelet)

nagygabe 2012.05.22. 19:55:39

Ha én megveszek papíron egy könyvet, és beszkennelem, OCR-ezem, e-könyvet csinálok belőle, és olvasom az eszközömön, nem adom oda senkinek, az teljesen legális?
És mi van akkor, ha ezek után eladom a papírpéldányt? Törölnöm kell a digitális kópiát is?

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2012.05.22. 21:16:14

@RolRol:
Hát nagyon nem... Egy könyv gyártásának költségeit csillió alkalommal, ezerféle nézőpontból kiveséztük a blogon, és mindannyiszor ugyanarra az alapigazságra jutottunk: érdemben nem olcsóbb ugyanazt a könyvet e-ben kiadni, mint papíron, érdemi árcsökkenést csak a "párhuzamos" gyártás, vagyis a papírra ÉS elektronikusra optimalizált technológia bevezetése hozza, de ez is csak az e-kiadásra vonatkozóan.
A szerzők nem feltétlenül bevételarányos juttatást kapnak (külföldi szerzők meg sohasem).

Az egyszeri 15 forintot nem értem. Már csak azért sem, mert nem tudjuk, hány darab e-könyv végtelen ideig tartó tárolásáról van szó (amely mondjuk eleve nem értelmezhető, mert végtelennel nem lehet osztani, de még ha egy extrém nagy, mondjuk 100 éves időszakot veszünk, akkor sem értem, hogy miként jött ki a végeredmény).

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2012.05.22. 21:28:39

@nagygabe:
Elvileg nem legális, viszont az kérdéses, hogy ha lebuksz ezzel (esélye minimális), akkor vádat emelnek-e (tovább zuhan az esély), és elítélnek-e (még inkább), ha igen, mennyire (zéróhoz konvergálunk). Böntetőjogilag minimum kérdéses.

Más már a leányzó fekvése, ha a jogtulajdonos talál meg, hogy vajon mit csinálsz te az ő könyvével. Ha erre ő nem ad engedélyt, nem tárolhatod elektronikusan (sehogysem), viszont ő a polgári jog szerint csak a bizonyítottan bekövetkezett kárt perelheti tőled vissza, amit meg nem fog tudni, tekintetbe véve, hogy a könyvet megvásároltad.

Más jogágat nem érint a kérdés.

caplan 2012.05.23. 08:12:35

Nem tudom, hallgattátok-e már a Gazdasági rádióban Barna Imre
műfordító, az Európa Könyvkiadó vezetőjével készült interjút.
Visszahallgatható!

link:
gazdasagiradio.hu/vendeg/77817/

Ő azt állítja, hogy Amerikában is az illegális letöltések okozta veszteségeket még nem kompenzálta a legális piacból származó haszon.
Továbbá, hogy az illegális letöltés a könyvolvasók megjelenésével terjedt el jelentősen.

A véleményem az, hogy egy kiadó nem építheti a bevételeit a vásárlók, vagy felhasználók jóindulatára, vagy lelkiismeretére.

Bár, ha pl. Ha van egy olyan e-könyv, ami nagyon érdekel, akkor örömmel fizetek érte. Ellentétben a DVD-kel. (Talán azért , mert filmet többet nézek, nagyobb kiadás lenne.)

Szóval, amíg nem lehet megoldani a másolásvédelmet nagy biztonsággal, nem fog Magyarországon elterjedni a legális e-könyv piac.

nagygabe 2012.05.23. 08:30:18

@Professzore: Hmmm. Mindig elfelejtem, hogy a filmekre és zenékre vonatkozó szabályozás nem egyezik (és nem is hasonlít) a könyvekre vonatkozó szabályozással.
Köszönöm a választ!

nagygabe 2012.05.23. 08:37:22

@caplan: Remélem nem haragszol meg, ha azt mondom, hogy ez hülyeség. Ez a téma már többször is terítékre került itt, de csak vázlatosan:
- A kalózpéldányok jelenleg nálunk nem a digitális változatból készülnek, hanem a papírból.
- Nagyon úgy tűnik, hogy a vásárlók sokkal szívesebben vesznek nem másolásvédett e-könyvet, mert minden eszközén tudja olvasni, és a kiadó cég megszűnése után is olvasható marad.
- A másolásvédelemnek van egy jó nagy költsége, ami a könyv árát emeli.
- iTunes esetén a zenéknél már bebizonyosodott, hogy nem érdemes védelemmel árulni, mert anélkül sokkal nagyobb a forgalom.

Nem véletlen, hogy Amerikában is egyre több cég hagy fel a másolásvédelemmel.

RolRol · http://blog.bookandwalk.hu 2012.05.23. 09:15:32

@Dworkyll: Sziasztok!

Természetesen a nyomdaköltség függ a nyomtatott példányszámtól, de nem az eladottól! A kiadó a döntése pillanatában nem tudja, hogy mennyit fog eladni. Amikor megrendel 300 példányt a nyomdából és kifizeti az 1 millió forintot, akkor pont 1 millió forint lesz a nyomdaköltség ha 1 darabot értékesít és akkor is, ha 2500 darabot. Ezért fix költség a nyomda.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2012.05.23. 09:25:20

@nagygabe: "Mi van, ha átmegyek a piroson, és még a térfigyelő kamera sem vesz észre?" :)

@RolRol: Ha a kiadó a döntése pillanatában nem tudja, hogy kb. mennyit fog eladni, akkor bele se kezdjen a könyvkiadásba.

Nem a nyomda a legnagyobb fix költség - ha eleve tizedannyi a várható eladott példányszám (márpedig jelenleg a magyar ekönyvpiacon még ennyi sincs), akkor sokkal többet nyom majd a latba a szerző, fordító, szerkesztő, korrektor stb. költsége.

@caplan: tudsz forrást mondani, mire hivatkozva mondja ezt Barna Imre? Mert ez így első hallásra blődség.

RolRol · http://blog.bookandwalk.hu 2012.05.23. 09:30:08

@Professzore: A bűvös 15 Ft: Front-end, backend szerverek és a rajta futó op. rendszer+ adatbáziskezelő licenszek bérleti díja rezsivel: 130.000 Ft/hó Magyarország lgjobb rendelkezésre állású szerverparkjában. Ehhez 200 GB használható tárterület tartozik. A nem tartalomhoz kapcsolódó index és egyéb adatbázisok 10%-os területet visznek el. Így havonta egy 0,2 MB-os könyv havi költsége 0,15 Ft.
A közgazdászok szokták kezelni a végtelent. Egy végtelen ideig tartó 0,15 Ft-os költség jelenbeli pénzben kifejezve 12%-os éves kamat mellett 15 Ft. Ugyanezt a megközelítést és számítási módszert használják a közgazdászok az örökjáradékok értékelésére is.

Erre mondtam, hogy ez összehasonlíthatatlanul alacsonyabb, mint egy terjesztőnek a fizikai könyvre jutó tárolási, logisztikai költsége.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2012.05.23. 11:32:51

@RolRol: Egy ekönyvesbolt nem a saját ftpd, ahova föltöltesz egy könyvet, majd ha kell, leszeded.

Mennyivel dobja meg a költségeket egy fizetési rendszerrel összedolgozott könyvesbolt, ami követi, ki mit vett meg, honnan és hogyan férhet hozzá, stb?

co2 · http://anyulontul.blog.hu 2012.05.23. 12:22:04

Én nem várok nagy fellendülést, mert látható, hogy a költségek nem csökkennek.
Nézzétek meg az amazon árait,
a TOP könyvek most
8$-20$ -1900 - 4800 HUF között mozognak.
Ugye mi már a 2000 HUF-nál is sírunk, hogy "ne már egy e-könyvért ennyit) hozzáteszem, én is ugyanígy sírok
Ugye ilyen adat olvasható az egyik hírportálon
legalacsonyabb évi keresetet az USA-ban 31 ezer $ (7,4 millió HUF)

Ha túloz is és torzít is és mások a költségek. de legyen 5 millió HUF az évek és 400 ezer nettó havi bér. Lehet én keresek sz*rul, de 400 fölötti nettónál már inkább adok 4-5 ezret havi 2-3 könyvért könnyebb szívvel.

Ezért nem várok robbanást, sőt lassuló e-book piacot.
Ha minden drágul (benzin, bérlet, hitel, rezsi) akkor mindig is a kultúrától veszik el a pénzt az emberek, mert bármennyire szomorú, de olvasás nélkül megvagy, de enni azt kell.

Saját példa, régen évente 15-20 mozi, 20-25 könyv. most 1-2 mozi és 1 könyv vagy egysem. Angolul sikerül olvasni a Kindle-en szerencsére vannak ingyenes könyvek (klasszikusok vagy nagy "B" könyvek)

Remélem jó irányba változnak a feltételek (bérek és árak) és az idő nem engem igazol.

Addig ide nekem a Draculát.

caplan 2012.05.23. 14:07:17

@nagygabe:
Szubjektív:

iTunes ide vagy oda, szerintem a lemezkiadók és alkotók ma nem keresnek annyit, mint a letöltések előtti időben.

Angol nyelven könnyebb eladni egy albumot vagy egy könyvet az egész világon, tehát lehet rá valamilyen üzleti modellt építeni.
Magyar nyelvű iTunes éppúgy nem hozna bevételt, mint a warez.

Bármilyen olcsón is adják (nagy mennyiségben, az egész világon terítve) a könyveket sosem versenyezhet az ingyenes torrenttel.

(Éppen most bukott a legális e-könyv piac 50 $-t, ha érted hogy értem.)

Szóval nem helyes összehasonlítani az iTunes-t a magyar nyelvű e-könyv kiadással.

Másik:
Nem hiszem, hogy 1000-nél több ember foglalkozik ma Magyarországon avval, hogy beszkennel és megfelelő formátumra alakít papír könyveket.
És mivel kevés a magyar cím, így kevés a könyv olvasó is. Az emberek többsége nem szeret monitoron vagy telefonon olvasni, így szerintem nem túl jelentős az e-könyv warez hatása.
Bár már érezteti a hatását.

Egy szó, mint száz Én megértem a kiadókat és, ha a helyükben lennék, Én sem erőltetnem az e-könyv piac szélesítését. Mert az garantált bevétel kiesést jelent Nekik.

Persze a trend elől nem menekülhetnek, de kitolják, amíg lehet, az biztos. És ezért, szerintem kár Őket hibáztatni.
De amíg időt nyernek, addig feltétlen ki kellene találniuk, valamilyen üzleti modellt. Amivel nem buknak nagyot.

Mert valamennyit veszíteni fognak az biztos!
Mert az e-könyv nem lehetőség a számukra, hanem egy jókora béka, amit valahogy le kell nyelniük.
Akár az mp3 a zenészeknek.

caplan 2012.05.23. 14:25:57

@Komavary:
"tudsz forrást mondani, mire hivatkozva mondja ezt Barna Imre?"

Európai kiadói tanácskozás Dublinban. Ott hallotta!
:-)
Érdemes meghallgatni!

SaGa 2012.05.23. 15:00:15

@caplan: Nem. Akkor fognak veszíteni, ha ezt a nagyon hibás felfogást követik. Ezzel ugyanis - mint már többször leírtuk - a kalózok felé terelik a fizetőképes és fizetni hajlandó olvasókat is. Egyszerűen azzal, hogy nem adnak ki jó és megfizethető árű, magyar nyelvű e-könyveket, rákényszerítik az ilyen kütyük tulajait arra, hogy megkeressék a más fajta beszerzési lehetőségeket. Azokat, ahol megkapják az őket érdeklő e-bookokat. Ez - ha a kiadók nem adnak ki és árusítanak - a szürke zóna, ahol ingyen juthat hozzá. Később meg már akkor sem akar fizetni, ha lesz miért, hisz hozzászokott az ingyenes letöltéshez.

Ez van. Az általad vázolt hozzáállás öngyilkosság, de ha így akarják, rajta. Amíg papír kiadás lesz, addig lesz aki abból e-bookot készít. Amíg drm-es e-book lesz, addig lesz olyan, aki a drm-et levágja róla. Ha másért nem, a dolog sportértéke miatt is.

Az e-book kiadás garantáltan bevétel. Annyi amennyi, de bevétel. Kiesés akkor lehet, ha csak e-book-ot ad ki és kevés fogy. Ha e- és papír is van, akkor számottevő plusz költség nélküli bevétel. Fontos: plusz költségről beszélek, a papír kiadás mellett.
A jogok lehetnek a számottevő költség, ha azokért külön és előre meghatározott példányszám után kell fizetni. A többi aprópénz. Tessék a szerződési rendszert átgondolni, újraalkotni. Ez a nagy "befektetés", nem az elektronizálás.

caplan 2012.05.23. 15:29:55

@SaGa: De!

Ugyan is, ha elszaporodnak a magyar címek, egyre több kütyü jelenik meg a piacon. És előbb utóbb a többség találkozni fog azzal, hogy ingyen is letöltheti a könyveket.

Amíg nincsenek címek, addig kevesebb a kütyü is, több papírt el lehet adni.

Tehát az árral, az ingyen letöltéssel szemben kell versenyezniük a jogtulajoknak. Ki venne papír könyvet, ha vehet olcsóbban e-bookot, később minek vegyek e-könyvet, ha le is tölthetem ingyen. Tehát az szerintem nem járható út, hogy papír könyv mellé olcsóbban adni az e-könyvet.

Ha meg teljes áron akarom adni az e-bookot, hogy fedezzem a jogdíjakat, akkor az meg majdnem olyan drága, mint a papír kiadás. Ha jól értettem, a fenti cikk is erről szól.
Az meg egyértelműen zsákutca.

De, főleg a hazai, végtelenül szűkös fogyasztói környezetben igaz ez.

Szerintem!

"Később meg már akkor sem akar fizetni, ha lesz miért, hisz hozzászokott az ingyenes letöltéshez."
Ez nagyon igaz!

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2012.05.23. 15:50:32

@caplan: A számok, amiket látok nem téged, és nem Barna Imrét igazolják. SaGának teljesen igaza van, ha párhuzamos a kiadás, akkor az e-változat számszerűsíthetően profitot termel, és szerintem a marketinghatása a print eladásokra sem elhanyagolható, igaz ezt nem tudom mérni.

Ettől még tény, hogy az általam ismert összes premier e-cím egy két hét alatt túljutott a nullszaldón, és termel. Az is igaz, hogy papírkiadás nélkül ez nem jött volna össze.

Mert ugye az összes nem teljesen direkt költséget e-kiadás nélkül is ki kell termelni, pl. szerintem mindenkinek kell webshop, aki nagy tételszámot akar eladni. A részleteket persze lehetne jobban is csinálni, de e-könyv nélkül is kell webshop. Stb.

Írod: " Amerikában is az illegális letöltések okozta veszteségeket még nem kompenzálta a legális piacból származó haszon.
Továbbá, hogy az illegális letöltés a könyvolvasók megjelenésével terjedt el jelentősen."

Vitatom mindkét tételt. Az amik nem arról híresek, hogy évekig tolnák talicskával a pénzt egy veszteséges bizniszbe, lám a HP is egy nap alatt kinyírta a TouchPadet, ezzel szemben az Amazon betegre keresi magát csak (az ottani szemmel hermetikusan zárt) olvasó- és értékesítőplatformjával. Mögötte ott liheg a B&N és az Apple. A részvényesek kábé azonnal lőnék fejbe a managementet ha ez bukna.

Illegális letöltések az könyvolvasók miatt??
Ez egy 2005-ös cikk: index.hu/tech/net/slp0826/
Kindle előtt három, olcsó Kindle előtt 5 évvel.

caplan 2012.05.23. 16:19:00

Ez hosszú cikk, kimentem és később elolvasom a Kindle-ömön!
:-)

"A számok, amiket látok nem téged, és nem Barna Imrét igazolják. "
Lehet, hogy igazad van, Én számokat nem látok, csak amiket hallok, és gondolok.

"Írod: " Amerikában is az illegális letöltések okozta veszteségeket még nem kompenzálta a legális piacból származó haszon.
Továbbá, hogy az illegális letöltés a könyvolvasók megjelenésével terjedt el jelentősen.""

Ezt Barna Imre nyilatkozta. Most meghallgattam negyedjére,
mert ad választ az általad hozott példára is.
Neked is ajánlom meghallgatásra.

Nem szó szerint:
"Mondják, hogy Magyarország mennyire el van maradva e-könyvileg, és Amerikát hozzák példának, ahol 10%-körül van a legális e-könyv piac. Az Amzont szokták felhozni, hogy ott már veri a papírt az "e".
Ez csalóka, mert az Amazon eleve webáruházként kezdte, más a fogyasztóréteg. De azokat a veszteségeket amelyeket a könyv piac az elmúlt években az illegális letöltések miatt elszenvedett, sem pótolta az a valóban 10%-nyi legális e-könyv piac.
Továbbá:
Németországban az e-könyv piac a könyvpiacnak 0,05%-a."

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2012.05.23. 17:50:01

Nagyon gyanús volt a 0,05%, bár tény, hogy a húszszor ekkora 1% sem sok.

Egy érdekes cikk az okokról:

www.spiegel.de/international/business/cultural-resistance-hinders-german-e-book-market-a-826963.html

Vagyis a fő keréktörő a fixáras német könyvpiac és a magas áfa.

Kiváncsi vagyok, honnan ered ez a veszteség-mítosz - leginkább számítási hibának tűnik. (Mármint hogy a kalózpéldányokat egy az egyben átszámítja veszteségnek.)

RolRol · http://blog.bookandwalk.hu 2012.05.24. 08:57:05

@caplan: Általában mind a zene, mind a könyvkiadók buknak a legális korszakhoz képest, de csak közvetlenül!!! A zeneipar esetében például a sztárok többszörös reklámbevételt realizálnak, gondoljatok csak Lady Gagag több, mint 1 millirádos youtube letöltésére és a koncertjegy árak is sokkal magasabbak. Egyszóval a kalózkodás megállíthatatlan, legfeljebb normálids tartalom és normális ár mellett elfogadható szintre szorítható. Mellesleg a könyvek kalózkodását sem az e-könyvek gyorsították fel. Kb 20 éve, amióta kiadványszerkesztőkkel készítik a könyveket, azóta hamarabb tud felkerülni a digitális változat, minthogy a papír alapú kijönne a nyomdából, holott akiadónak esze ágában sincs elektronikus verzió kiadása.
A könyves ez a keresztfinanszírozásos megoldás elsősorban a szak- és tudományos irodalomban tartható. A szépirodalmi neves szerzőknek pedig úgyis az lesz a sorsa, hogy el kell mozdulni a hitelesen bujtatott reklámok fel. Egy nőknek szóló regényben a főhősnek különleges parfürmje lesz...

Látszik, hogy a mostani üzleti modell fenntrathatatlan, ilyenkor ki szoktak pukkanni a lufik és jön valami más...

RolRol · http://blog.bookandwalk.hu 2012.05.24. 09:00:10

@Komavary: A költségbecslés, amit adtam, az két szerver bérleti díját tartalmazta, szerver hosztingot és minden, ami az infrastruktúra és a szoftver üzemeltetéséhez kell. Az ajánlatadó motorok fejlesztési és karbantartási költségét azért nem vettem bele a számításba, mert alma-alma összehasonlítást szerettem volna és a fizikia terjseztők nem tudnak ilyet alkalmazni, mivel a boltba való belépésedkor nem regisztrálsz és nem jelentkezel be. A többletköltséget egyébként és fedeznie kell ilyen esetben a nagyobb értékesítési számoknak, hiszen célzott ajánlatokat teszel.

SaGa 2012.05.24. 09:32:35

@caplan: Ez biztosan tévedés. A kütyük anélkül is egyre szaporodnak, hogy lenne a boltokban magyar nyelvű tartalom. Először csak a kockák vették, majd nyomukban jöttek a többiek, akik olvasni szeretnek. Mivel vásárolni nem tudnak, megkeresik az egyéb csatornákat, rászoknak, itt a vége...
Ezzel kár vitatkozni, ez nem elmélet, gyakorlati tapasztalat.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2012.05.24. 09:47:31

@RolRol:

"Kb 20 éve, amióta kiadványszerkesztőkkel készítik a könyveket, azóta hamarabb tud felkerülni a digitális változat, minthogy a papír alapú kijönne a nyomdából, holott akiadónak esze ágában sincs elektronikus verzió kiadása."

Azért nem egy kattintás a kiadványszerkesztőből az értékelhető minőségű ekönyv. A kalózkönyvek meg itthon jellemzően papírkiadásból készülnek.

"A szépirodalmi neves szerzőknek pedig úgyis az lesz a sorsa, hogy el kell mozdulni a hitelesen bujtatott reklámok fel. Egy nőknek szóló regényben a főhősnek különleges parfürmje lesz..."

Már most vannak olyan szerzők, ahol tele van márkával a könyv (B.E. Ellis, pl.). Senki sem fizet neki ezért. Ezentúl miért tennék? És miért tenné egy amerikai, belföldi piacot célzó cég, hogy fizessen mondjuk a magyar fordítás után?

A 15 forintról pedig: a terjesztés kevered a tárolással. A tárolásból még nem lesz eladás.

"A többletköltséget egyébként és fedeznie kell ilyen esetben a nagyobb értékesítési számoknak, hiszen célzott ajánlatokat teszel. "

Jelenleg nincsenek nagyobb értékesítési számok, és kérdés, hogy lesznek-e valaha. A fenti németországi példánál maradva: ha egy papírkönyv esetében a háromezer kinyomtatott példány esetében mondjuk ezer példánynál már a pénzénél van a kiadó, addig ennek egy százalékánál, vagyis tíz eladott ekönyvnél még az ekönyv konvertálás költségei sem jöttek be.

caplan 2012.05.24. 12:27:32

@RolRol:
"Általában mind a zene, mind a könyvkiadók buknak a legális korszakhoz képest, de csak közvetlenül!!!... a kalózkodás megállíthatatlan, legfeljebb normálids tartalom és normális ár mellett elfogadható szintre szorítható."

Pont így gondolom Én is.
Csakhogy a zeneipar megtalálta azt az üzleti modellt, amivel csökkentheti a veszteségeit. De ez arra épül, hogy az egész világon, dömping szerűen terjesztik a tartalmat, így nagyobb bevételhez juthatnak. Ezzel ellentétben egy magyar nyelvű könyvet csak Magyarországon lehet eladni. Egy eleve nagyon kicsi piacon, és egyre romló fizetőképes kereslet mellett.
Tehát az a modell, amit az amerikai zeneipar (és könyv ipar) kitalált, nem lesz járható a magyar nyelvű könyveknél.

@SaGa:
Azért néznék számokat erről. Azt gondolom, nem lehet túl jelentős a kütyük száma. És mivel csökken az emberek elkölthető jövedelme, biztosan meggondolják a beszerzést, ha nem látnak vonzó tartalmat. Tehát, szerintem az e-olvasók terjedése, legalább is lassulni fog.

Akik értenek hozzá, vagy veszik a fáradságot, hogy levadásszák, átalakítsák a könyveket, azok nagy része, szerintem már beszerezte a könyv olvasóját.

Ez pedig időnyerés a kiadóknak.

Amit mi itt tehetünk, az az, hogy együtt gondolkodunk a kiadókkal.
Meg kell hallani Őket és választ kell tudni adni nekik a kérdéseikre.
Pl.: "Mi garantálja, hogy az elolvasott könyvem után, megkapom a munkám értékét?"
És az nem válasz, hogy "Nyugodtan mondj le a jogaidról, mert a magyar ember jó ember, biztosan fizetni fog, ha nem kérsz túl sokat."

Amíg nem tudunk megfelelő, üzleti modellt kínálni, addig ne várjuk el,a kiadóktól, hogy tapsikoljanak az e-könyveknek és támogassák a terjedését.

Persze az idő ellenük dolgozik!

caplan 2012.05.24. 12:32:13

"És az nem válasz, hogy "Nyugodtan mondj le a jogaidról, mert a magyar ember jó ember, biztosan fizetni fog, ha nem kérsz túl sokat.""

Pláne úgy, hogy tudjuk, hogy pl. a filmeket Nálunk lopják el először!
:-)

Sarkvideken · http://sarkvideken.blog.hu/ 2012.05.24. 13:29:21

először is kösz a blogért és a mostanihoz hasonló klassz postokért. sokat agyaltam milyen olvasót vegyek, végül úgy döntöttem megvagyok a klasszikus magyar irodalommal (MEK), és a Kindle Touch-ra esett a választásom. nem mellesleg kollegámnak mikor dicsekedtem a vétellel egyből rávágott a winyómra vagy 1000 magyar címet. ezenkívül volt még olyan gondolatom is, hogy angolból se ártana összeszednem magam, és hát ott is van jópár ingyen elérhető klasszikus.
szóval úgy látom amíg a kiadók hezitálnak a piac megfogalmaz egy döntést ami ellene megy a magyar ekönyvkiadásnak. ti biztos jobban látjátok ezt belülről, de úgy gondolom, ha a jótündér adna egy kazal pénzt a hazai ekönykiadásra 20 évre kölcsön, az sem segítene. egyetlen esély talán az lenne, ha a gyerekeket vonnák be, mint a következő könyvolvasó generációt, és mindenki a tankönyvcsomagja mellé kapna egy olvasót (korábbi poszttal egyetértek, hogy már a kötelező olvasmányokon bejönne az ára).
egyelőre viszont könyvmoly gyerekemet nem tudtam felvillanyozni:
- van Geronimo Stilton?
- ööö nincs, de Gárdonyi, vagy Móra ami az olvasókönyvetekben is van...
- Vigyorboszi klub?
- ...

lucasso 2012.05.24. 13:48:55

Egyszerre létezik az alacsony fizetőképes kereslet, a szűkös kínálat és az ingyenes letöltések problémája. Nemcsak a DRM, de az alacsony jövedelmek is az ingyen letöltés felé terelik a felhasználókat. Semmi nem igazolja, hogy csak az egyik vagy a másik probléma okozza a magyar piac gyenge teljesítményét.
A nyugat-európai adatok pedig azt mutatják, hogy az embereket messze nemcsak a bestseller és angolszász címek érdeklik - szívesen költenek pénzt alig ismert szerzők munkáira, ha olcsón és egyszerűen jutnak hozzájuk. A német e-könyv piac német nyelven publikáló szerzők nélkül sehol sem lenne. Ugyanez a helyzet Franciaországban és Spanyolországban - vagyis az eladások túlnyomó részét hazai szerzők produkálják - igaz, jóval nagyobb címszám mellett - de hát Amazonnal könnyű...
A lényegesen magasabb címszámhoz viszont több tízmilliós kiadások kellenek - ezt a magyarországi e-könyves boltok és vállalkozások képtelenek magukból kipréselni - a nagyok pedig továbbra sem hajlandóak komolyabban invesztálni ebbe a területbe. A kockázati tőke sem mutat semmiféle érdeklődést a hazai e-könyv biznisz iránt. Minden tiszteletem az Ad Astra és hasonló kiadók iránt, de az érdemi javuláshoz nyilván több kell, mint néhány sikeresebb zsánercím.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2012.05.24. 14:25:49

@Sarkvideken:

Próbáld ki ezt:
Andreas Ceatos: Robi mesék
www.smashwords.com/books/view/104709

(Lehet, hogy máshol is kapható)

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2012.05.24. 15:22:53

@caplan: Írod: " Azt gondolom, nem lehet túl jelentős a kütyük száma. És mivel csökken az emberek elkölthető jövedelme, biztosan meggondolják a beszerzést, ha nem látnak vonzó tartalmat. Tehát, szerintem az e-olvasók terjedése, legalább is lassulni fog.
"

CSak e-ink vasakból pártízezer van kint a piacon, e-könyv képes egyéb vasból meg többszázezer. És az utóbbi évben (értsd 50 ropi alatt, ami egy közepes mobil ára előfizetéssel) a nem-kockák is elkezdték a célhardvereket venni. És a nem-kockák nem is torrenteznek annyit. De ha ránevelik őket ugye...

És ne legyenek kétségeid, a kalózvilág folyamatosan gyorsul. Egy lehetséges pálya, hogy soha nem is lesz hivatalos e-könyv, ameddig valami Amazon segédosztályvezetőhelyettesre rá nem bízzák a komplett Balkánt, és akkor lesz.

Viszont akkor már nem ér majd sírni.

caplan 2012.05.24. 16:26:19

@Dworkyll:
Továbbra is azt állítom, hogy ami működik Amerikában angol nyelvű tartalommal, az nem működhet Magyarországon, magyar nyelvű tartalommal.

És, igen tudom, hogy a kalózkodás megállíthatatlan, de meggyőződésem, hogy az ingyenes letöltésnek nem lenne versenytársa a jólárusított e-könyv, ami az írásod szerint önmagában nem lehetne olcsóbb, mint a papír.
Ahogy lucasso írta, "az alacsony jövedelmek is az ingyen letöltés felé terelik a felhasználókat"

Szóval nehéz ügy.

Jó volna látni statisztikát a most legfontosabb könyvfogyasztók vásárlási és internetezési szokásairól.

Szerintem is napról-napra veszítik el a potenciális vevőket a kiadók.
De Én sem építenék üzletet a felhasználók jóindulatára és lelkiismeretére.
Valami más kellene.

Bár, lehet, ezért nem vagyok üzletember, csak egy alkalmazott.
:-)

Sarkvideken · http://sarkvideken.blog.hu/ 2012.05.24. 16:36:22

@Dworkyll: kettő van papíron, de nem rajong érte a nagylányom. meg a digitalbookson epub van - gondolom drm és nem lehet mobiba konvertálni, kindle jailbreak-en meg nem töröm a fejem egyelőre pár napos tulajdonosként.
a 100-as pizzafelajánlásod is érdekes dolog, olyan kevésnek tűnik a szám, de ma néztem, hogy a mek-en is csak 1600 cím üti ezt meg a 10000-ből.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2012.05.24. 16:48:08

@Sarkvideken: A Mildi meséi - ha jól látom - megvan prc-ben, ami natív Kindle formátum. És kifejezetten lányos.

A MEKről meg szedtem szép klasszikusokat, pl. Mindenki Jánoskája, Rab ember fiai (az azért elég fiús) talán a Két Lottim is onnan van, ha kéred, még el is küldöm neked, full extrás prc-ben.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2012.05.24. 16:52:23

@caplan: "Továbbra is azt állítom, hogy ami működik Amerikában angol nyelvű tartalommal, az nem működhet Magyarországon, magyar nyelvű tartalommal."

Ezzel egyet kell értsek sajnos.

" a kalózkodás megállíthatatlan, de meggyőződésem, hogy az ingyenes letöltésnek nem lenne versenytársa a jólárusított e-könyv, "

Ez is igaz. A sötét oldalnak a minőségi és komfortelőny az ellenoldali párja, mert azt (értsd minőséget, és mondjuk impulzusfogyasztást) nem akarja a homályzóna kiszolgálni. Én ott érzek a dologban potenciált, igaz sokkal kisebbet, mint kéne.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2012.05.24. 22:41:58

@RolRol:
Jó, ez egy szép közgazdasági megközelítés. Szét tudnám cincálni, hogy aszongya egy 0,2 MB-os e-könyv elég vicces (ritka az 1 MB alatti, az átlag 2-2,5 MB, vagyis jó tízszer ennyi, de illusztrált könyvek a 300 kb-os képméret-limit ellenére is vannak 10-20 megásak).
Node. Ez a nettó informatikai költség, amelyre tételesen rájön még számtalan, hogy mást ne mondjak: gyártás, informatikai fejlesztés, munkatársak bérköltsége, banki és vállalkozás-üzemeltetési költségek, marketing stb. stb. stb.

Tény és való, hogy egy-két nagyságrenddel olcsóbb egy elkészült e-könyvet árusítani, mint egy elkészült papírkönyvet, de mire az elkészítés végére jutunk (e-nél prc/epub/bármi, papírnál meg ugye a bekötött, bálázott könyv), számottevő költségekkel kell számolnunk, ami bizony nem 15 forint könyvenként.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2012.05.24. 22:44:35

@Sarkvideken:
...meg prc. (digitalbooks.hu) De ha valamit epubban nem találsz meg, írsz nekik és legyártják prc-re is.

SaGa 2012.05.25. 07:41:20

@caplan: Nem jól látod. A kütyük folyamatosan szaporodnak, ugyanis a telefonok is tudják ezt a funkciót. Pár napig tömegközlekedtem (vonat, metró, hév) gyakorlatilag mindenütt volt legalább 4-5 ember rajtam kívül, velem egy kocsiban, aki valamilyen eszközön olvasott út közben. Többnyire telefonokon.
A kiadók folyamatosan veszítik el a potenciális vevőket, minden nappal, amíg várnak, ráadásul egyre gyorsulva.

Sarkvideken · http://sarkvideken.blog.hu/ 2012.05.25. 11:20:05

@Dworkyll: a Két Lottin már túl van (papíron) ez kötelező olvasmány volt. A Mildit megnézem.

Sarkvideken · http://sarkvideken.blog.hu/ 2012.05.25. 11:27:33

@Professzore: kösz majd akkor írok nekik előtte, hogy Kindle-re érdekelne.
süti beállítások módosítása