Intro

Egy kis meaculpázással kell kezdenem. Ez a poszt nagyjából két hónapja keresi az idejét, hogy megírjam, és azóta jó nagy lépések történtek a témában. De legalább ezekről is ejthetünk szót.

Téveszmék

Sokan gondolják azt, hogy e-könyvet kiadni minimális költségből lehet, hiszen az egy az anyagi világban nem manifesztálódó valami, absztrakció, egy marék jól elhelyezett elektron. Sajnos a helyzet az, hogy ha mindent profin és legálisan akarunk csinálni, akkor bizony lesz költség és nem is kevés.

Kezdjük ott, hogy az e-könyv szövegét is gondozni kell (írói jogdíj, tartalmi szerkesztő, lektor, korrektor, műszaki szerkesztő stb.), ezeket példányszámtól függetlenül illő kifizetni. Nyomdaköltség és a printhez kapcsolódó logisztikai költség (üzlethelység-bérlés, postázás pl.) valóban nincs, de van helyette szerverbérlés, sávszélesség és megbízhatóság vásárlás, pénzügyi tranzakciós díj, ez utóbbi, főleg a remélt tranzakciók méretéhez képest kellemetlenül magas is lehet, vagy szénné kell alkudozni magunkat a számlavezető bankkal. Illő összerakni egy rendes, és tényleg rendes webshopot. Itt vannak minimálkonfigok, és wordpress pluginek, de én a rendes boltra szavazok.

Ezekkel a bizton fölmerülő költségekkel szemben áll az a tény, hogy a mostani e-könyv piac gyakorlatilag a "Long Tail" modell mentén működne (ha lenne soktízezres címszám), premier címeket nagyítóval kell keresni a mostanra már egy-két ezresre duzzadt legális állományban, azaz az egy címre eső eladási számok jellemzően a "pár darab - kevés tucat" nagyságrendben szóródnak. Azaz önmagukban a fix költséget sem termelik ki. 

A jövedelmezőséghez vagy alternatív bevételi források kellenek, amik elviszik a hátukon a fix költségeket (keresztfinanszírozás), vagy alternatív költségmegosztás, mint pl. a civil hozzájárulás. Az elsőre jó példa a Fapadoskönyv, ahol a print-on-demand adja az anyagi bázist, a másodikra  mondjuk az SFmag, ahol meg a nem direktben fizetett "civilek" és a közösség tartja fönn a működést.

Megoldások

Amióta van "jóárasított" Kindle, és a Koobe birodalom sem elhanyagolható tempóban tud terjeszkedni (az ukránokról már nem is beszélve ;-), azt azért ki lehet jelenteni, hogy nem a készülékhiány a gátja a magyar e-könyv piac robbanásának. Hanem a premier tartalmak (legális) elérhetetlensége. Mivel a készülékpiac "már robbant", csak e-Ink készülékből soktízezres darabszám van kint, okostelefonokból, meg tabletekből így együtt meg többszázezres, azokon nem olyan kevesen olvasni szeretnének, nem csak Long Tail tartalmakat. És ha nem is publikusan, és legálisan, de vannak, sőt szaporodnak az így elérhető premier tartalmak.

Igény tehát van, ez bizton állítható, mint ahogy az is, hogy a Long tailen és warezen szocializálódott olvasó réteg nem fogja eltartani a premier e-kiadást önmagában.

Cserébe viszont a premier tartalmak (jó eséllyel, és némi kockázattal) eltartják magukat, és kitermelik a címre jutó fix és formátumfüggetlen költségeket, ha kijönnek papíron is. Azaz az e-kiadás költségeibe elegendő a formátumspecifikus költségeket bekalkulálni (ez praktikusan csak maga a konverzió, és a pénzügyi tranzakció költségei) és onnantól már ezek a minimál-példányszámok is jövedelmet (profitot) termelnek! 

(A képet itt találtam)

A Multimédiaplaza az első fecskéje (Vándorsólyma) után az idén (az expanzió finom lassulása mellett) is folytatta a premier címek párhuzamos indítását, és ha nem is tömegével, de csordogálnak az izgalmas címek. A teljesség igénye nélkül, de ezekre is érdemes odafigyelni: Elder Robinson: Nézz a szemembe, Kiderülés, írta Laár András könyve :-), vagy éppen a Hawking élete és világa. A DigitalBooks is képes a megfelelő feltételekkel és minőségben történő párhuzamos kiadásra.

Aktuális kedvencünk az Ad Astra, ha tételszámban nem is, de arányban mindenképpen tarol, négy könyvéből hármat (az már nem is kétharmad hanem háromnegyed! ;-) elektronikusan is kiadott, és a negyedik se rajta múlt.

SPOILER ALERT: A Felhúzhatós lány villanyverziója döbbenetesen jól fogy, sikerrel pályázhatna a Nobel-pizzánkra, ha az esélyes nem tartana már 95 darabnál. És zsánerverseny van, mert ezt a bizonyos favoritot Galaktika árulja. Maradjanak velünk, hamarosan jövünk az eredményhirdetéssel :-)

És ne feldekezzünk meg régi nagy kedvencünkről az Agavéról sem, akik ha az utolsó (könyvheti)  Kondor-krimit nem is, de az Ember könyvét egyszerre készülnek kiadni papíron és elektronikusan is.

Azaz, foci-nyelven szólva, valami elkezdődött!

Mellékhatások

Annyit nagyjából meg lehet állítani a viszonylag kis számú minta alapján, hogy szigorúan a címre vetíthető közvetlen költségek alapján, az e-megjelenés a papírkiadás költségeit 3-6%-kal emeli meg, és önmagában is profitábilis tud lenni, ha nem is szakítja szét a bankszámlát. Innentől már spekuláció, de szerintem az e-verzió nem kannibalizája hanem hírértékével támogatja a papíreladásokat is. Ezt a 3-6%-ot meg egy tökösebb marketinges úgyis kilobbizza a költségvetésből.

A gond ott van, hogy a pénz elkülönítése kevés az e-megjelenéshez. Kell hozzá még attitűd, a kiadónak akarnia kell ebben a szférában is megjelenni, és szervezetileg is illene foglalkoznia a dologgal; legyen aki az e-kiadást manageli, annak minőségbizosításáról gondoskodik, kezeli a bedolgozókat, alvállalkozókat, az esetleges ügyfélpanaszokat. Fő állást pedig nem tart el az e-kiadás, sajnos, még egyet sem, azaz az áramvonalasra optimalizált kiadók személyzetében valakire plusz feladatként szállhatna rá az e-könyvek kultiválása, amit az illető vagy szeretne vagy nem.

Verdikt

A mellékhatások ellenére errefelé sejtem a jövőt, valahogy csak beintegrálódik a kiadók szemléletébe, hogy érdemes e-változatot is kiadni, és rászánni a kapcsolódó szervezeti és technológiai fejlesztéseket. Továbbá abban is hiszek, hogy ha egyszer egy kiadó megindul ebbe a párhuzamos formátumos irányba, utána fölfedezi azokat a lehetőségeket, amik mentén javíthatja a közvetlen kapcsolatát az olvasóival (nem mellesleg kihurkolva a nagykereket ebből a viszonyból).

És a végén az olvasó maga döntheti el, hogy az adott címet kitől és milyen formában óhajtja megvenni.