"Első" (tetszőleges troll egy tetszőleges Tékozló Homár  poszt alatt)

Intro

A félreértések elkerülése végett nem óhajtom vindikálni a nagyságot, amivel államunk és pártjaink vezetői értékelik a mögöttünk és az előttünk álló évet, de talán nem haszontalan összefoglalni, mi is történt a magyar e-könyv piacon, és hogy mire számítok az idén. Az építő észrevételeket előre is köszönöm.

Csak az érdekesség kedvéért, volt már hasonló tematikájú poszt 2010-ben és 2011-ben is :-), érdemes őket újraolvasni, a technológiaközeli összefoglalóért pedig tessék átfutni Professzore szilveszteri posztját.

2011

Kezdjük az eredményekkel. Nézetem szerint a legfontosabb áttörés az volt, hogy a gyakorlatban is kiderült, a kemény DRM használata gyakorlatilag egyenlő az öngyilkossággal. Elméletileg korábban is ezt állítottuk, de most számokkal is igazolhatóvá vált. És az antitézis is megáll: a puha DRM-mel operáló boltok sem az eszetlen másolókat etetik. Ennek megfelelően, a 2010-es Galaktikás/SFportalos trendet folytatva akik komolyan gondolták elengedték, vagy föl sem vették a kemény DRM-et. A zászlóshajó a Multimédiapláza, de jön mögötte a Fapadoskönyv, az AdamoBooks és a Typotex is. Akik nem álltak be ebbe a sorba, pl. az ekönyv.hu azok megnézhették az eladási adataikat.

A második, hasonló jelentőségű áttörés a mobi/prc formátumnak (amit errefelé csak "puhán" lehet védeni) a térnyerése. Ebben is a két SF forgalmazó járt az élen, őket követték a többiek. Ez a vonal nem annyira magától értetődő, mint kemény DRM elhagyása, ezért nem is olyan sebességű, de mindenképpen ebbe az irányba fejlődünk. Ami főleg annak a ténynek a fényében örvendetes, hogy az év végi felmérésünk fényében 10 villanyon olvasó felhasználóból 8 Kindle-t használ. És jobb, ha az eszközükre optimalizált tartalmat vásárolhatnak, mintha otthon kéne az epubot valahogy átfordítani.

Azt is az eredmények közé sorolom, hogy egyre több kiadó kezdett el közeledni az elektronikus kiadás felé. Jöttek abszolút szakmán belüliek, mint pl. az Agave, de kívüliek is, mint a Tarandus. Végre elindult a polc.hu a Sanoma szineiben. És számos olyan társaság és kiadó volt, aki legalább elindult egy-két alkalmi kiadvánnyal, vagy célzott megkereséssel ebbe az irányba, remélem az ő anyagaik is hamarosan elérhetőek lesznek a nagyközönség számára.

A harmadik nagy eredmény, hogy civil szféra ereje megőrzése mellett újabb és újabb területekre tűzi ki az zászlót. Blogunk is ennek a megtestesülése, de már a Kindlevarázs is a születésnapját ünnepelhette, kedvenc műsorunk pedig továbbra is a Hármas könyvelés.

Végül pedig a "kis szinesek" rovatban mindenképp megemlíteném Merrast, és az ő mozgósított (szintén civil többségű) SF rajongókörét, ami egy fölöttébb bulváros FB-kampány során nyert el egy egész milliót, amivel az Amazon-felhőbe akar magyar szerzőket juttatni.

Amik nem jöttek be. Az év nem jól kezdődött, mert a nem papíralapú könyvek kedvezményes ÁFÁja nem bírt "átgyűrűzni" az e-könyvekre, sőt idén januártól tovább emelkedett. De ennél sokkal fájdalmasabb volt, hogy 2011 sem a tartalomáttörés éve volt. Külföldi eredetű, pláne premier címet csak mutatóba sikerült szerezni. Az olvasóeszközök expanzióját, aminek az élén a Kindle száguldott, a tartalombővülés abszolút nem tudta követni. Ami azért fájdalmas a legális szereplők számára, mert az új vasak nem maradtak parlagon, az "alternatív" csatornák (ahogy már évek óta) ontották a premier anyagokat, Fejőstől, Freitől kezdve a Trónok harcáig. De ennek nem így kéne lennie. A jövő olvasói most szocializálódnak. És ha hozzászoknak a vitatható minőségű és jogállású, viszont ingyenes tartalomhoz, akkor csak nagy befektetéssel lehet őket visszacsábítani a legális forrásokhoz.

A kettes számú csattanás, hogy nem bírt sem igazán domináns játékos, sem igazán domináns koalíció megjelenni a magyar piacon. Sajnos ez nem volt meglepetés. Azok, akik már megjelentek, a saját webáruházaikat építgetik, akik meg csak készülődnek, azoknak eszük ágában sincs betársulni valaki mellé, hanem szintén valami saját megoldás összerakása jár a fejükben. Ez így nem lesz jó. Az olvasók nem fogják végigkajtatni a hálót, hogy eldugott webshopok és miniportálok még eldugottabb sarkaiból túrják elő az olvasnivalóikat, Merras keresője pedig nem fogja sokkal egyszerűbbé tenni az életet.

Kis betli, de fájdalmas, hogy a 2010-ben irányt mutató Galaktika és SFportal nem őrizte meg a lendületét, a stílus követőit csak az SFmag ingyenes novellái (és a belőlük készül antológia) vigasztalhatta.

2012

Nem jól kezdődik.  Karácsony előtt egy nappal pártunk és kormányunk gyorsan államosította a mobilfizetést. (Izgalmas kommentárok és vita itt.) Ez azért érdekes, mert

1. pont az elektronikus fizetés magas tranzakciós költsége (jellemzően 100-200 HUF) szintén erős féke az e-könyvpiac terjedésének, és
2. az elektronikus fizetés önmagában is jó üzlet, ennek a hátán be lehetett volna csempészni az egész ügyet  mondjuk egy mobilszolgáltató portfóliójába

Hát ennek, a szektorsemleges (nemzeti) nagybefektetőnek mint tartalomkoncentrátorként való megjelenése, nagyjából meszeltek. (Bár rám cáfolna a valóság).

Aztán január elsején az amúgy is fájdalmas 25%-os ÁFA tovább emelkedett. Ez sem az áttörés felé mutat.

Továbbra sem látszik az a megállapodás, vagy viselkedésminta, amelyik arra mutatna, hogy 2012-ben legális, külföldi eredetű bestsellerek töltenék meg a virtuális könyvesboltokat. Optimista szerzőtársam kevés, én sok évre tippelek, mire valami meghatározó multi, mondjuk az Amazon fölfedezi magának ezt a kis piacocskát, és rendbe szedi, ad peram et saccum.

De nem minden tehén fekete. A tavalyi évnek szerintem vannak nyertesei, akik kifejezetten jó pozícióból vághatnak neki az évnek. Az egyik a Fapadosköny.hu, aki a nagy versenyben ott húzott el, hogy igen ügyes, és mostanra már jelentős kapacitású gyártósort ("csövet") hozott létre, a (hazai) jogok letárgyalásától, a digitalizáláson-korrektúrázáson keresztül az újratördelésig, műszaki szerkesztésig. A társaság gazdasági alapját ugyan a print-on-demand adja, de ugyanezért nincs is kitéve az e-könyvpiac turbulenciáinak, a gyártósor ugyanakkor egyre nagyobb hatékonysággal képes a tartalmat tisztán elektronikus formátumokba is önteni. Jelenleg ugyan még csak epubot szolgáltatnak ezen a fronton, de a mobi/prc gyártás sem várat már sokat magára. És azt se felejtsük el, hogy világuralomra törnek, nálunk szerencsésebb történelmi fejlődésű országokat választó barátaink már az Apple könyvesboltjából is vehetnek tőlük kiadványokat, ha - még - nem is túl sokat.

A másik nyertes a Multimédiapláza. Azt látni kell, hogy a Kossuth Kiadó,  mint szakmai és pénzügyi hátország nélkül a MMP sem lenne sehol. Így viszont van egy nagyon jó kis alap, amire lehet építkezni. Az előrejelzések szerint a Multimédiapláza az idén már nem fog akkora sebességgel terjeszkedni, mint 2011-ben, (amikor a címszám-növekedés gerincét azért a Fapadoskönyv adta), viszont próbálják a tavalyi év végén fölvett jó szokásukat folyatatni, hogy egy-két igazán húzós címet (külföldieket is!) a papírral együtt hoznak ki az e-piacra. Ezekről az akciókról igyekszünk majd idejekorán beszámolni.

A Fapadoskönyv és a Multimédiapláza is jelezte, hogy a korábbi, alapvetően antikvár jellegű tartalmak mellett egyre többen találják meg őket olyan anyagok elektronikus megjelentetési igényeivel, amik már kortárs forrásból jönnek, és ha rétegpiacokra is készülnek, pont megfelelnek az alacsony forrásigényű elektronikus megjelenésre. Azaz az éltesebb olvasmányok után a rétegirodalmak is megindultak ez e-kiadás felé.

Az ezüst is szépen csillog (olvasóként meg külön szeretem a versenyt), mára a középmezőny is egyre jobban kivehető. A DigitalBooks is gurított egy látványosat, a Tarandus vagy az AdamoBooks sem ül a babérjain, szóval "valami megmozdult", várjuk szeretettel a továbblépést.

A blog bronzérmét meg innen küldöm minden olyan kiadónak, aki összerakta, vagy összerakatta magának az első elektronikus publikációját. Nagyon remélem, hogy ezeket sok másik fogja követni, és eljutnak valamelyik "szaküzletbe" is.

Vannak még 2011-ről áthúzódó, idén termőre forduló hajtások. Merras "magyar sci-fit az Amazonra" hadművelete remélem, hamarosan felgyorsul (mihelyt átrágták magukat a lehetséges műveken). És ott voltak még a Kossuth és a Könyvmolyképző pályázatai, amik merőben eltérő közelítéssel, de mégiscsak arra vállalkoztak, hogy friss írásokat, új szerzőket hozzanak be az olvasóközönség látóterébe. Ezekből, legalábbis a kiírók vállalása szerint, kéne kiesnie elektronikus kiadványoknak is.

Verdikt

Az bizonyos, hogy az elektronikus kiadás még nem tartja el önmagát, és egy-két évig még nem is fogja. Nincs meg a szükséges mennyiség, se címszámban, sem eladott példányban. De ha a kiadói munkát át lehetne szervezni a "cső" modell mentén, akkor amikor a hiányszó mozaikok a helyükre kerülnek (külföldi jogok, koncentrált eladói oldalak, full extrás webáruházak, megfelelő ÁFA és fizetési kondíciók pl.) akkor végtelenül kis költséggel lehetne rámozdulni a manapság még csak villanyzsiványok lelkes civilek művelte "digitális ugarra".