Gondoltam, hogy csinálok egy posztot idén is arról, hogy az elmúlt évben (2011-ben) mégis mi történt a magyar e-könyv-piacon. A blogposztokat végignézve aztán egy kicsit elvette a kedvem, hogy alapvetően nem sok minden. Úgy sorba venni, mint tavaly, felettébb nehéz, de inkább lehetetlen.

A tételes felsorolás helyett inkább összeállítottam egy cikk-készletet, 2011. fontosabb vagy tartalmában az olvasóközönség számára érdekes témáiból.

Dworkyll cikke a kiadók e-könyv-kiadáshoz való hozzáállásáról jól tükrözte a magyar és nemzetközi viszonyok erős visszásságait. A február óta eltelt közel egy év sem hozott érdemi változást, ugyanakkor kétségtelenül vannak már életképesnek tűnő, lassan szárba szökő próbálkozások. Aki nem érti, miért nem olvashat Dan Brownt, Umberto Ecót vagy Salman Rushdie-t magyarul (és legálisan), annak feltétlen érdemes elolvasnia.

Komoly vita alakult ki 2011-ben az e-könyvek, illetve más elektronikusan szolgáltatott tartalmak (zene, hangoskönyv, film stb.) áfa-tartalmával kapcsolatban. A helyzet azóta sem megoldott (nálunk, bezzeg a belgáknál!). A témáról érdemes elolvasni a R-ÁFÁzás című cikket, és különösen az alatta született kommenteket.

Volt blogbuli is (igaz, sajnos azóta sem). Több olyan kezdeményezésről is tudunk – már a sajátunkon túl –, amely az elektronikus olvasás barátai és a tartalomszolgáltatók közötti feneketlen mélység áthidalását célozza. Hogy ennek aztán milyen gyakorlati eredménye lesz, még nem tudjuk, de igyekszünk kihasználni minden lehetőséget. Sok fog múlni rajta.

Rendre felmerül a kérdés, megéri-e e-könyv-olvasó eszközt vásárolni. Hosszasan gondolkodtam rajta, hogy közzé tegyem-e azt az összeesküvés-elméletet, amelynek alapját az „általános” iskolai kötelező olvasmányok megtérülésre vonatkozó hatása adja. Elgondolkodtató még úgy is, hogy azóta az Amazon – sokunk bánatára – bedobta az áfa+vám-törülközőt és inkább előre beszedi tőlünk ezek vélelmezett összegét.

A köznapi értelemben vett nép sok tagja erős ellenérzéssel viseltet az internetes, és különösen a tengerentúlról való rendelés, illetve ennek lehetséges káros következményeivel szemben. A félelmek és kételyek eloszlatására jó alap az Amazon zseniális ügyfélkiszolgálásáról szóló két cikk (első és második).

Nagyon nagyot ütött a hír, bár érdemi hatása sajnos nem lett a fogyasztásra vonatkozóan, hogy a Multimédiapláza május közepén „kigyomlálta” a rendszeréből az Adobe védelmi rendszerét.

Aztán az év közepi uborkaszezonban kiderült, hogy óriási üzlet az e-könyv. A gond az, hogy pont nem annak, aki tesz is érte, sőt, épp ellenkezőleg.

Nyilván ez az év sem múlhatott el új eszközök megjelenése nélkül. A legnagyobbat durrantották, ugyanakkor sok szempontból talán a legkevésbé lett átütő hatásuk az Amazon berendezéseinek (szeptember): beharangozó és elvi elemzés. Ami lényeges volt itt, az inkább a felhő és az Amazon Prime előfizetés.

Volt még Nook2 (erről részletes teszt akkor lesz, amikor egy hálánkkal övezett olvasónk tesztelésre kölcsön adja a sajátját).

Lettek új Pocketbook készülékek: Pro sorozat és Basic.

És néhány további újdonság is.

Persze több másikról (Onyx, Koobe), illetve néhány versenyző (nem meglepő) kimúlásáról (pl. ’txtr Reader) nem ejtettünk szót. Nem tudom eldönteni, hogy ez hiba volt-e vagy sem.

Verdikt

Készült ugye egy felmérés még 2010-ben, ennek eredményeiből kerek perec kiderül, hogy rengeteg ember vásárolna könyvet, feltéve, hogy az nem drm-védett és nem kerül többe átlag 820 forintnál. A gyakorlat viszont nagyon mást mutat. Még a „hard-core” e-könyv-vásárlók sem költötték el átlagban a minimálbér összegének egy tizedét sem a magyar könyvesboltokban 2010-ben. Ennek számos oka lehet, amelyet igyekszünk a most futó felmérésben kideríteni.

Szomorú azt mondani, hogy 2011. nemhogy a nagy e-könyv-áttörés éve nem volt, de a fejlődés is csak nagyítóval látszik.

A jövő

Egy dolog az, hogy mit várhatunk, és egy másik, hogy mi lesz a következő 12 hónap fő fejlődési iránya.

A tartalomszolgáltatás minőségi és mennyiségi bővülése mellett végre üdvözítő lenne az e-könyvekre is kiterjeszteni az 5%-os, alacsonyabb áfa-kulcsot. Ígéretes és kívánatos lenne a Multimédiapláza rendszeréhez hasonló szolgáltatások bevezetése: nincs kemény drm, a vásárlás után a vásárló dönthet, hogy epub vagy prc formátumban, esetleg mindkettőben akarja-e letölteni a tartalmat. Remélhetőleg elkezdenek nagy tömegben megjelenni külföldi szerzők művei is, és elkezd bővülni a kortárs magyar irodalom választéka is (az Ulpius Ház például már lényegében készen van a boltjával). És reményeim szerint végre-valahára megszűnik az az elv is, hogy mindenki teljesen saját rendszert, teljesen saját technológiával akar felállítani, majd ebbe központosítani az egész magyar forgalmazást. Ez eddig sem az e-Könyv Magyarországnak (bookline.hu + libri.hu), sem a Sanomának (polc.hu), sem a Kossuth Kiadói Csoportnak (multimediaplaza.hu), sem a többi, náluk számottevően kisebb vállalkozásnak nem sikerült.

Technológiai téren az e-ink Pearl elterjedése, illetve további fejlődése nyithat új utakat (lásd pl. a Bookeen Odyssey olvasó gyors megjelenítőjét). Már-már ott tartunk, hogy a jelenlegi fő célt (kifogástalan olvashatóság, egyszerű kezelhetőség, kis súly, hosszú akkuélettartam, elfogadható ár) megtartva nem nagyon van hová fejleszteni ezeket az eszközöket, ezért most következhet az, ami a mobiltelefóniában a 2000-es évek elején megtörtént: jelentős árcsökkenés, illetve a vásárlói igények szegmentált kiszolgálása (például Amazon Kindle-termékvonal).

A jelek szerint 2012. nem lesz különösebben könnyed év, sőt. Bízom benne, hogy a nehézségekkel együtt végre érdemi bővülést fog bekövetkezni a tartalmak piacán, és nem feltétlenül azáltal, hogy az Amazon már-már karnyújtásnyira lévő gőzmozdonya ide is megérkezik, majd nyomban térdre kényszerít mindenkit, aki még úgy-ahogy talpon van. Megjegyzem, hogy bár kis piac vagyunk, a piacon elterjedt olvasók zöme (bő 80%-a) Amazon Kindle, így aki nem áll be az Amazon diktálta protokoll esernyője alá, az vagy nagyon erős kell legyen, vagy kíméletlenül belebukik az e-könyves üzletelésbe.

Végül egy kis statisztika a blogról.

A Google Analytics elemzése alapján 2010. december 31-e és 2011. december 30-a között eltelt 365 napban a blog teljes forgalma 248054 látogatás volt, ezzel 956784 egyedi oldalmegtekintést regisztráltunk. Ez átlag napi 680 látogató és 2621 oldalmegtekintés. Üröm az örömben, hogy 2010-hez képest nem volt számottevő a növekedés, akkor 200602 egyedi látogatást (25%-os fejlődés) és 645762 oldalmegtekintést (48%-os fejlődés) regisztráltunk.

A legnépszerűbb oldalak (a nyitóoldal 316254 oldalmegtekintése után) a hozzászólásokat gyűjtő oldal (/comments) volt, majd ezt követte a Kindle WiFi-t (most Kindle Keyboard-ot) bemutató még 2010-ben datált cikk, 32290 látogatóval, majd a Kindle szótárral való felvértezésének módszertanát taglaló cikk 30546, végül a Kindle közösségi megoldásokat bemutató cikk 25050 oldalmegtekintéssel. Az első tíz helyezett között nincs olyan, amely ne a Kindle-lel foglalkozna.

A 2011-ben datált cikkek közül a legtöbb látogatót a Kindle rendelését taglaló aktualizált cikk vonzotta, összesen 11606 találattal a 8. a listán. Ezt követi az új eszközöket bemutató cikk 7596 találattal, ami a 14. helyre volt elég, végül az Amazon ügyfélszolgálatát méltató cikk 7396 találattal a 15. helyre ért be. Ez utóbbi a megjelenése napján az Index címlapjára került ajánlóként.

Lett fórumunk (sajnos gyengélkedik), lett a blognak tükrözése (nem igazi sajnos).

Sikerekben gazdag, boldog, vidám új esztendőt kívánnak
az ekonyvolvaso.blog.hu szerzői!