A kiadói oldalon késhegyre menő viták folynak, hogy egy e-könyv 900 Ft legyen vagy 1100, és az eladási adatokból látszik, hogy ebből senki nem fog kastélyt építeni, legalábbis ebben az évtizedben nem.
Naivak vagyunk, a rossz végén fogtuk meg a dolgot.
Egy ügyvédi iroda némi fenyegetőzés és alkudozás után nagyjából 2.5 millió forintot(!) gombolt le egy teljesen jószándékú könyvtárról, kb. ugyanennyit markolt föl pár meg nem nevezett kiadó is, a Zalai Hírlap szerint. A történet dióhéjban: a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár a tagjai részére, zárt rendszerben tette elérhetővé az általa előállított elektronikus kópiákat. Azaz digitalizáltak, szolgáltattak, keresték a jövőbe vezető utat, és valamit találtak. Amiről meg vagyok győződve: nem keresték szénné magukat az ügyleten.
Ellenben ha azt számolgatom, hogy hány e-kópiát kell eladni, hogy ennyi profit, vagy akár csak ennyi árbevétel összejöjjön, akkor az egy szép nagy példányszám. Az az érzésem, hogy a nevezett ügyvédek és kiadók nagyobbat kaszáltak, mint a teljes magyar e-könyv piac, MultimédiaPlázástól, Fapadoskönyvestől. Tették mindezt úgy, hogy érdemi munkát nem végeztek, ügyfelet, olvasót, kultúrát nem szolgáltak. (Ez ugye több, mint öt valóraváltó pályázat, ebből vagy két full extrás webáruházat össze lehet rakni)
Aki mindezt megtette, azaz dolgozott, szolgáltatott (implicite reklámozta az adott kiadók műveit), még ha nem teljesen körültekintően is, "fegyelmi büntetésnek nem minősülő írásbeli figyelmeztetésben" részesült. Pazar, mit mondjak.
A jó hír a rosszban, hogy néhány kiadó jóváhagyta a könyvtár ilyenforma portfólióbővítését a saját kiadványaira nézve.
(A tippért Keltet illeti köszönet, az illusztráció innen van)
Utolsó kommentek