Asszem megvan a következő regény, amit olvasni fogok :)
Közben pedig az SFportál is kiadott egy novelláskötetet ma.
Dőzs van :D

PRC-ben én is megvenném :)

Ez egy fantasztikusan jó könyv. Kötelező vétel :)

off: mi az általános magyarázat van arra, hogy magyar írók angol álnéven dolgoznak? Már régóta hergel ez a dolog, láttam 1-2 olyan könyvet is, ahol az első lapokon nagyon szemét módon álcázták ezt, ráadásul nagyon rossz volt, szóval az ilyen nekem már "alapjáraton gyanúsra" égett be.

Idézet egy netes cikkből:
"Önálló kötetet sokáig csak külföldi (leginkább angol) álnéven jelentet meg magyar író elsősorban terjesztői nyomásra."

Valóságtartalmáért felelősséget nem vállalok, de ennek alapján úgy vélem itt is érvényesül, hogy "küfödi" előnyben részesül a vásárlók szemszögéből...

Mint pl. P. Howard. Amúgy nekem a Gáspár András könyvek teljesen bejöttek magyar névvel is.

A másik, hogy vannak "angol" nevek, amik inkább írópárokat vagy munkaközösségeket takarnak, és egyfajta márkaként értelmezhetőek.

Félreértés ne essék a vélemény az, hogy a tartalom a fontos nem pedig a név. Persze egy idő után a név miatt is jobban érdeklődök az írás iránt, mert már azonosítom az eddig megírt (minőségi) tartalommal.

Ahonnan idéztem az első hozzászólásba: www.roham.hu/kritika_view.php?cmd=view&id=107

Álnév: Több oka is volt/van, bár mostanában egyre kevésbé lehet indokolni az álnevet. Régen legtöbbször kiadói nyomás, egyszerűen a t. olvasók több könyvet vettek angol névvel ellátott borítóval és így a kiadó is csak álnév alatt volt hajlandó kiadni ( a korai kötetekben egyenesen fordítóként feltüntetve az igazi szerzőt, de volt példa fiktív írói levélről is, amit a "magyar kiadás" tiszteletére írtak...). Van olyan is, hogy a feltörekvő írójelölt kötelező gyakorlatnak érzi az álnév választását, meg olyan is, hogy valamelyest le akarja választani a polgári énjéről/foglalkozásáról az SF írói karrierjét. A régebbi, befutott nevek esetén meg néha védjegyszerű értéke van, ezért hagyják meg, esetenként az álnevet és a polgári nevet egyszerre feltüntetve. Jelen esetben leginkább ez utóbbiról van szó, amennyire tudom.

Na, csak kihagytam valamit, ha valakit érdekel ez a téma és belefut ebbe a kötetbe, ott bővebben olvashat az álnevesdiről: sfmag.hu/2010/10/13/magyar-sf-torteneti-rarepulesek-1-az-ido-hidjan/

En inkabb a Galaktika magazint vennem / fizetnem elo szivesebben elsosorban.

kiegészítés: még nem lehet a művet megvásárolni, a jövő hét második felében kerül fel, még dolgozunk rajta...

@lomposfarkas:

www.sfszakosztaly.hu/sohar-aniko-alforditasok.php

Egy kis összefoglaló, hogy is ment ez anno a külföldi álnevekkel.

@Maggg: Köszi, meg a többieknek is :)

Volt régen egy interjú Lőrincz L. Lázslóval, aki a Leslie L. Laurence álnéven a LLL regényeket adta ki, mondván, a Lörinc L. László a történelmi és a sci-fi regéneykre van "fenntartva" :)

Hoppácska, kint van az epub a polcon: galaktikabolt.hu/blog/elsokent_az_isten_gepei_vasarolhato_meg_e-konyv_formaban_a_galaktika_fantasztikus_konyvek_kozul_.html

(Halkan susogom a lobbistáknak, hogy a prc is kész vagyon ;-)

Már vásárolható :)

Hehe, 6 másodperc :D

@nagygabe: Ott vagyunk a szeren, na :-)))

@mindenki: Kérek mindenkit, aki letöltötte, ossza meg a tapasztalatait, hogy okulhassunk....

Köszönjük

En a galaktika magazint vennem szivesen e-formatumban. Kulfoldon elek, postazni maceras, meg megis csak a 21.szazadban elunk.

@Galaktika magazin: Első belepillantásra: tele van az Atlantis által generált, felesleges szeméttel az ő-ű betűk körül, ahogy az lenni szokott.
Az látható, hogy a styles.css ki lett tisztítva, de a szöveg már nem. Ez egy jó editorral még kb 10 percnyi munka lett volna.
Ami még ennél is csúnyább, hogy a styles.css-ben fix pt méretezés van, nem pedig arányos, ez nagyon elrontja az olvasási képet...
Ezt is kb 5 perc javítani úgy, hogy csak em és % értékek maradjanak. Minden pt, in, és hasonló átalakítandó...

A Wikipedia-s linkeknek nem igazán látom értelmét. A tipikus e-book readernek nincs használható böngészője. Persze ez a jövőben változhat...

Mélyebben majd ha elolvastam.

@SaGa: Most veszem észre: betűszín is van itt-ott, ráadásul fekete. Ez végképp hiba. Ha nem egy natív, e-inkes readeren olvasok, hanem valami háttérvilágítós cuccon, akkor nálam az alapértelmezett beállítás: fekete háttér, világos betűk. Azok a szövegek, amelyek color: black-kel vannak (teljesen feleslegesen) megverve, olvashatatlanok lesznek.

Kereskedelmi darabnál ezek nagyon komoly hibák...
Szerintem...

@SaGa: Melyik az a TFT-t használó, hordozható eszközön futó epub parser, amelyik a) figyelembe veszi a css-t, a maga teljességében(!) b) nem vág fölül bármilyen színbeállítást, alapból?

Mi az a search/replace pattern, amivel az ékezetes <span>-okat, és csakis azokat ki tudod venni? Amúgy kit zavarnak azok egyébként a kód-puristákon kívül ?:-) Valamiért bekerültek, gondolom valami elcseszett parser kompatibilitási ügy miatt, és sajnálod rá azt pár plusz byte-ot?

Szóval egy kicsit kötözködésnek érzem ezeket a "komoly" hibákat. A parserekben sokkal komolyabbak vannak.

@Dworkyll: Lehet kötözködésnek tekinteni, ha akarod. Ha magadnak csinálsz epub-ot, olyan hibát hagysz benne, amilyet akarsz. Kereskedelmi célra, amiért pénzt kap a kiadó, már nem.

Ezek a hibák benne vannak az epubban. Az, hogy a mostani parserek egy része nem is veszi észre, egy dolog, de attól még hiba, pénzért árusított e-könyvben nincs helye.

Ha "kalóz" könyvben találkozom vele, annak sem örülök, de ott elfér, mert nem pénzért dolgozott a konvertáló. Egy kereskedelmi példánynál az üzleti folyamat része a konverzió, nem hagyhat semmilyen hibát a kötetben. Olyat sem, amit az olvasó nem is vesz észre.

A pattern meg kötet függő. Ebben az esetben pl:

<span class="t4">ő</span> -> ő
<span class="t4">ű</span> -> ű
<span class="t9">&ndash;</span> -> &ndash; (igazából még csak az &ndash; sem kell, mert utf8 a kódolás, azaz egyetlen & kezdetű kódra sincs szükség.

Ahogy a t9 és t4 classokra sem, mert kizárólag ilyen formában fordulnak elő, ráadásul maga a class is csak annyit tartalmaz, hogy font-size:1em...
Nagyjából a szöveg 10%-a ilyen tökéletesen felesleges részekből áll...

"dolgozni csak pontosan, szépen,
ahogy a csillag megy az égen,
úgy érdemes. "

Szerintem...

@SaGa: Nem győztél meg. Konkrétan milyen hibát okoz az ékezetes spanok használata? Ki tudod mérni, mennyivel tart tovább az epub kinyitása ezekkel?

És nem tudod, hogy milyen hibát előz meg. Milyen parserhez kell. Nekem nagyon gyanús, hogy pont az ADE pont ezeket az ékezeteket nem tudja megjeleníteni beágyazás nélkül.

Nem mondom, hogy tökéletesek, de pont ezeknek a classoknak a használata semmilyen, a felhasználó által észlelhető hatással nem jár. Ha nem így van, akkor javíts ki nyugodtan. Miért is nevezzük akkor hibának?

Megint: végtelen erőfeszítéssel, végtelen pénzből végtelen letisztult és tökéletes dolgokat lehet csinálni. Itt egyik sincs. Egál ;-) És nézzük meg, mennyiben viselkedik másképp egy "de-spannolt" "de-klasszált" epub. Szerintem semennyire. Innentől percepció kérdése az egész. Ne egyél virslit ;-)

@mindenki: nem tudom, ki vette észre, s ki nem, de az Isten gépei megvásárlás után 2 fájlformátum is letölthető immár...
Arra lennénk kíváncsiak, vajon a kindle-formátum is működik-e.

Továbbra is kérünk Titeket, osszátok meg a tapasztalataitokat velünk.

Köszönjük.

@Galaktika magazin: Még csak belekukkantani volt időm, de nálam pöpec a prc-s verzió. Örülök neki, hogy célt ért a kindle lobbi és most már mindkét fő e-könyv formátumot támogatjátok.

@Dworkyll: Nem a beágyazott ékezetesbetűkkel, hanem az azok köré beszűrődött, felesleges szeméttel van gond.
Nem kerül végtelen nagy költségbe vagy időbe. A tisztítás nagyjából 10 percnyi plusz munkát jelent kötetenként, ha az Atlantissal dolgozol továbbra is. Ha valami célprogramot/scriptet használsz, akkor annyiba sem.
Mégegyszer és utoljára: nekem tök mindegy, hogy saját céljaidra mit hagysz benne, de ha nekem el akarod adni (ahogy most is), akkor elvárom, hogy ilyesmi ne legyen benne.
Nem pont te harcolsz a prc esetén a letisztult kódért? Akkor az epub-ban miért hagyod benne a hulladékot...

Mindegy. Magamnak kijavítom, mert a css-ben lévő fix méretezések miatt amúgy is zavar kissé az egész kötet kinézete. Ha drm védett lenne, nem tuidnék belenyúlni és egy ilyen kötet után nem is mennék ahhoz a kaidóhoz, többé, aki ilyet árusít pénzért...

Nem kell rám hallgatni, de ha ilyesmiből akar valaki megélni, talán érdemes...

@Galaktika magazin: Működik a prc verzió, belenéztem, jó.

@SaGa: Istúkuccse kitakarítom őket, ha végre elmondod, hogy milyen hibát okoznak. Lécci lécci :-))

Neked a (számodra) fölösleges kód okoz kényelmetlenséget, nekem meg a fölösleges munka. 100 emberből 99 azt se tudja, miről beszélünk.

Ameddig nincs reprodukálható hibajelenség, addig ez elvi kérdés, kb. mint hogy metrikus vagy angolszász csavarokat használsz valamiben. Persze a metrikus jobb errefelé, de az angolszász csavar is ugyanúgy tart.

A másik, hogy még mindig túl eltökéltnek érzem ezt a span dolgot a rendszer részéről, hogy valami általam nem ismert parser kompatibilitási dologra fogjam, aminek a hiánya itt-és-most nem okozna gondot, de hány parser van odakint? (Amik nem mellesleg tízből kilencszer in completto ignorálják a css-t)

@SaGa: Fix vs relatív méretezések. Ebben sem értünk teljesen egyet. Azt vettem észre, legalábbis prc-nél, hogy nincs fix méretezés, akkor sem, ha pt-vel hivatkozol egy magasságméretre. A magasságban mindig benne van egy relatív komponens, a natív fontméretből kieső sormagasság.

Ha pt mérettel választunk el két szövegblokkot, akkor a tagolás megmarad akkor is, ha ésszerű keretek között növeljük a fontméretet az olvasón, mert a fix elem szépen növelni fogja blokktávolságot a fontmérettel együtt.

Ha viszont em-mel méretezünk, akkor (legalábbis K3-on) nem veszi figyelembe a törtméreteket, és szükségtelenül nagy méretű lesz a szövegblokkok közötti rés. Szerintem csa címsorok környékén érdemes em felbontású méretekkel operálni, bent a szövegben nem.

Ami a CSS-ben a fekete színt illeti, az iPhone-on a Stanza pl. használja, ezért ha éjszakai módra váltasz, akkor fekte alapon fekete beűk lesznek :(

@Dworkyll: OK, részemről a vita lezárva. Kindle-ra hivatkozol, amikor epubról beszélünk...

A hiba az hiba. Akkor is, ha a mai parserek nem halnak meg tőle. A későbbiek meg talán igen.
Az ő-ű betűk külön span-ban kezelése nem parser kompatibilitási, hanem egyszerűen Atlantis fontkezelési probléma. Speciális betűnek tekinti ezeket, pedig nem azok.

Mégegyszer: kereskedelmi példányokról beszélünk, nem házibarkácsról. Ha eladsz egy gépet, amiben vegyesen használod a metrikus és a witworth csavarokat, igencsak megnézheted magad...
Az e-könyvnél, ha már az elején megengedsz magadnak ennyi pongyolaságot, akkor hamar eljutsz oda, ahol a magyar könyvkiadók egy része tartott 10-12 éve: se korrektor, se szerkesztő, egy oldalon 3-4 sajtóhuba, egy köteten belül ugyanannak a névnek háromféle írásmódja, stb.... Gondolom te is morogtál miatta...
Ez nagyjából ugyanaz a hozzáállás: nem kell vele foglalkozni, drága és úgyse veszik észre a vevők. Pedig de...

@SaGa: bár már sikerült konvertálnom a KindleGen-nel is anyagot, de biztos van még mit finomítani rajta. Igaz, rögtön egy verseskötettel próbálkoztam (ha már lúd, legyen kövér :-)). Létezik valamilyen összefoglaló anyag, hogy ha az ember részletesebben szeretne foglalkozni ezzel a konvertálás témával, akkor mire figyeljen? Itt elsősorban olyanokra gondolok, hogy mitől lesz jól olvasható egy anyag és szép az olvasás képe. Az Amazon Kindlegen Publishing Guidelines már megvan.
Ezt már nem csak hozzád intézem: ha vettem egy könyvet prc formátumban és hibát tapasztalok benne (pl fölösleges üres oldal), akkor javíthatom magam, vagy szóljak inkább a forgalmazónak? Ilyenkor elvárhatom a javított verziót (bár már elolvastam a könyvet)?
Vajon a kiadók tervezik azt, hogy ha vettem náluk egy könyvet és abból csinálnak egy frissítést (vagy egy önkéntes visszaküldi nekik), akkor a vásárlókat értesítik és elküldik nekik az új verziót?

@phaid: prc-t javítani nem igazán tudod. Vannak ugyan mindenféle toolok, amikkel elviekben visszanyerhető a forrás, de magyar nyelvű szövegeknél ezek nekem mindig hibáztak. Részben szemeteltek, részben bizonyos szövegrészeket egyszerűen kihagytak. A prc javításához nálad kell lennie a forrás html-nek is.

Olvashatóság...
Tipográfiai ismereteket oktatnak sokfelé, de hosszú lenne összefoglalni, meg én is csak autodidakta* módon tanulgattam (Ventura, PageMaker, Quark Express), meg tapasztalatból szűrtem le bizonyos szabályokat magamnak.
A szöveg akkor olvasható jól, ha a sorok magassága, távolsága, az egyes szövegrészek egymástól való távolsága arányos. Azon, hogy mi a jó arány lehet sokat vitatkozni, kinek-kinek a maga szeme, szokásai adnak jó útmutatást.

Ami miatt nem lenne szabad elektronikusan olvasható könyveknél fix méretekkel operálni, pont ezek. Az emberek ugyanazon a felületen is különböző méretű betűket látnak jól. Nekem pl a 12-es a megfelelő, de van akinek már a 14-es, másoknak meg a 10-es sem okoz gondot. Ha azt akarod, hogy a szövegek elemei ugyanazt az arányt kapják bármekkora alap bekezdés betűmérettel, nem szabad fix távolságokat, sormagasságokat, közöket, behúzásokat használni. A css-ben csak em és % értékeket használva tudod az arányokat minden nagyításnál és kicsinyítésnél megtartani és ez a legfontosabb. Ez az epub-okra igaz, a prc-kre nem.

Sokan esküsznek a sorkizárásra. Van a dologban valami, csak ha az olvasó eszköz nem tud elválasztani, akkor a magyar nyelvű szövegek igencsak el tudnak csúnyulni sorkizárt formában. Akkor már inkább a balra igazítás.

Verseknél (hacsak nem Majakovszkij, aki a versszakait is érdekesen formázta) általában a széles (10-20%, az oldalmérethez viszonyítva) bal margót érdemes használni, balra zárt szöveggel. Prc esetén ezt egy, esetleg két egymást követő blockquote tag-gel lehet jól megcsinálni. A középre igazított versszakok is jól mutatnak, de nem mindenütt. Ha csak egy versszak, akkor középre szoktam tenni, de ha több, inkább marad a balról beljebb tolt. A versszakok között nagyjából egy sornyi közt tartok, amit a versszak felső margójával határozok meg.

A Kindle-knál sajnos az "em" nem arányos, hanem fix, ráadásul verziónként változó érték, emiatt prc-ben ráálltam a %-ban megadott távolságok használatára. Ez sem az igazi, mert pl magasságnál (height), behúzásnál (width) és margónál az adott eszköz kijelzőméretének %-a, azaz az eszközön belül fix, nagyítástól függetlenül, de legalább a különböző méretű eszközökön is ugyanaz az arány. Fix méreteknél a nagyobb kijelzőnél esetleg túl kicsi, kis kijelzőnél túl nagy lenne.

Próbálgasd, ki fog alakulni, neked mi a kellemes, kényelmes kinézet. Amitől a legkevésbé fárad a szemed olvasás közben.

*Autodidakta: önmagától hülye
(Copyright: egy volt főnököm volt főnöke)

@phaid: Majd hivatalosan megerősítik (vagy cáfolják) de lesz módja a visszacsatolásnak rendesen is. Bátorítva, honorálva stb.

Most még van számos, fontos és kevésbé fontos gyermekbetegség, és persze kockázatminimalizálás ezerrel (ami azért érthető). Ilyen kritikus gyerekbetegség pl. a mikrofizetés költségessége.
De hosszútávon mindenképpen lesz ilyesfajta javító szándékú hurok, csak ezt is ésszel kell csinálni. Pl. kell ellenőrzés a visszajelzéshez, nehogy ott rontson bele a publiba, ahol nem kell.

Azaz jó eséllyel a hibalista beküldése lesz az üdvös, nem a teljes publikáció visszaküldése. A nyers szövegek amúgy is meglehetősen kalandosan tudtak előállni a nyomdai anyagokból, lehetnek benne meglepetések.

A generálmegjegyzések ide is jöhetnek persze, a fejezetcím előtti üres sorok SaGa abszolút jogos észrevétele nyomán egy ideje már ki vannak iktatva, a "színbeégetésre" innentől figyelünk, stb.

@SaGa: teljesen jogos, a hiba az hiba és találtam is egy 'élő előfordulást'. FBreader két külön szónak veszi azokat, amelyeknek a közepén ilyen szutyi van és ha a sor vége felé van a szó második felét a következő sorba dobja is dobja, ami igencsak zavaró és idegesítő, nem kereskedelmi munkába való. Lehet, hogy másik programnál is jelentkezik, vagy jelentkezni fog a jövőben. Ha esetleg van valami bash scripted, amivel automatizálni lehetne a dolgot, az érdekelne, az egy fokkal jobb lenne a Sigil és ^H-nál. :)

@Pelesz: Itt van egy, de nem tökéletes, lehetne még finomítani rajta:

#! /bin/sh

for file in *.html

do

sed -i 's/<\i><span class="t[0-9]*">\&ndash\;<\/span><i>/\&ndash\;/g;s/<span class="t[0-9]*">\&ndash\;<\/span>/\&ndash\;/g' $file

sed -i 's/<\/span><span class="t[0-9]*">ő<\/span><span class="t[0-9]*">/ő/g;s/<\/span><span class="t[0-9]*">ű<\/span><span class="t[0-9]*">/ű/g;s/<\/span><span class="t[0-9]*">Ő<\/span><span class="t[0-9]*">/Ő/g;s/<\/span><span class="t[0-9]*">Ű<\/span><span class="t[0-9]*">/Ű/g' $file

sed -i 's/<\/i><\/b><span class="t[0-9]*"><b><i>ő<\/i><\/b><\/span><b><i>/ő/g;s/<\/i><\/b><span class="t[0-9]*"><b><i>ű<\/i><\/b><\/span><b><i>/ű/g;s/<\/i><\/b><span class="t[0-9]*"><b><i>Ő<\/i><\/b><\/span><b><i>/Ő/g;s/<\/i><\/b><span class="t[0-9]*"><b><i>Ű<\/i><\/b><\/span><b><i>/Ű/g' $file

sed -i 's/<\/i><span class="t[0-9]*"><i>ő<\/i><\/span><i>/ő/g;s/<\/i><span class="t[0-9]*"><i>ű<\/i><\/span><i>/ű/g;s/<\/i><span class="t[0-9]*"><i>Ő<\/i><\/span><i>/Ő/g;s/<\/i><span class="t[0-9]*"><i>Ű<\/i><\/span><i>/Ű/g' $file

sed -i 's/<span class="t[0-9]*">ő<\/span>/ő/g;s/<span class="t[0-9]*">ű<\/span>/ű/g;s/<span class="t[0-9]*">Ő<\/span>/Ő/g;s/<span class="t\[0-9]*">ő<\/span>/ő/g' $file

done

A közvetlen egymás után szereplő sorok egyetlen sort alkotnak a scriptben...

@SaGa: Szuper, lehet, hogy nem tökéletes, de megcsinálja amit kell. Ezer köszönet. :)

@Pelesz: Azért nézd meg a végeredményt, mert mindent nem tüntet el. Pl az ominózus Hacket epub-ban a 004.html 13. sorában lenne még mit takarítani. Felesleges nbsp-k egy t7 class, ami az egész sorra érvényes, de a sor egy része döntött, ami előtt lezárja a span-t, majd rögtön újra megynitja ugyanazt a class-t ellátja az i tag-gel, majd a /i után /span és ismét span...
Ezt a script nem is keresi, de benne van a kötetben...
Csúnya...

Vagy a 013.html 13. sorában ezek:
</i><span class="t9"><i>&ndash;</i></span><i>
Ezek már kereshetők, ha a "do" utáni sort kiegészíted/lecseréled erre:

sed -i 's/<\i><span class="t[0-9]*">\&ndash\;<\/span><i>/\&ndash\;/g;s/<span class="t[0-9]*">\&ndash\;<\/span>/\&ndash\;/g;s/<\/i><span class="t[0-9]*"><i>\&ndash\;<\/i><\/span><i>/\&ndash\;/g ' $file

@SaGa: Igen, feltűnt, kösz a frissítést. Mivel a Mysterious Universe kötetek ahogy így elnéztem őket, eléggé gazdagok végjegyzetekben, úgyhogy van egy alternatív ötletem, ami talán picit hosszabb, de így is kb. 5 perc. epub calibre -> rtf openoffice -> végjegyzetek lábjegyzetekké -> ooofbtools, a végeredmény meg egy fb2 fájl rendes lábjegyzetekkel és nem hiperlinkes végjegyzetekkel. Arra még nem jöttem rá, hogy is kéne a TOC-ot is vinni :p, mindenesetre kiszedi a fölös span-okat is.

@Pelesz: Ennyit javult a calibre rtf generátora? Régebben próbálkoztam vele, de valami érdekes kódolással köpte ki az eredményt...
Na majd megnézem megint.

Tartalomjegyzékez az OOoFBTools csinál, ha a címsorokat lecseréled Level1, Level2, Level3... bekezdésekre.

Igazából az FB2-be nem is kell tartalomjegyzék, mert ha a <section> tag utáni sorban <Title> következik, akkor minden (legalábbis amiket én eddig próbáltam) parser automatikusan használja, mint egy tartalomjegyzék bejegyzést.

@SaGa: Kudos :)

Tisztelt Galaktika!

1-2 építő jellegű észrevételem lenne a legutóbbi két novella (Galántai: Évforduló; Lovas: Minek nevezzelek?) prc változatához.

- A Minek nevezzelek? prc változatról lemaradt a kiterjesztés (azaz ennyi a letöltött fájl: minek; ehelyett: minek nevezzelek.prc vagy minek.prc).
- PC-n A Calibre olvasója és a Kindle previewer nem tudja megnyitni a fájlokat a DRM védelemre hivatkozva. A Kindle-ön természetesen tökéletesen jelennek meg, PC-n pedig a Mobipocket Readerrel tudtam megnyitni őket.
- Örömmel látom, hogy már van egy saját logótok az ekönyvekhez, és hogy az SFportálhoz hasonlóan ti is megszólítjátok az olvasókat egy szívhez szóló ;) üzenettel, ami a legális beszerzésre bíztatja a fekete bárányokat is :)
- Most kicsit szőrszálhasogató leszek: tetszik, hogy a honlapon a menüben már nem e-novellák, e-regények szerepelnek, valahogy nem tudtam megszokni ezt az elnevezést. De a Galaktika e-könyvtár helyett a Galaktika e-könyv kicsit pontosabb lenne. Akár honnan is nézem nem könyvtár vagytok.
Ez persze szigorúan magánvélemény ;)

A továbbiakban is sok sikert és sok-sok e-kiadást kívánok!

@Atyaman: A kettes pontot nem hoznám föl hibának. Gyakorlatilag minden platformra van Kindle for app, amivel meg lehet az anyagot jeleníteni. Legyen ennyi kontrollja a kiadónak, hogy a kész kiadványt már nem nagyon lehet szétszedni, újrarakni stb. És persze nem a Galaktika találta ki ezt a fajta "integritásvédelmet", vannak még prc-források, amik ezt az elvet használják. (Most komolyan, bármin el tudod olvasni, mit akarsz még? :-))

Ha hibát találsz, akkor persze mehet visszajelzés, a verziófrissítés szerintem tök "jogos igény", még ha nem is ez volt az első "extra" ami beépül a rendszerbe. Viszont a "verziókontroll" maradjon csak a kiadónál szépen.

Könyv vs könyvtár. Régebbi kiadványokon sokszor hivatkoznak "könyvtár" megjelöléssel a kiadvány hovatartozására, pl "Rakéta regénytár".

@Dworkyll: Direkt nem használtam azt a szót, hogy hiba. A négy észrevétel közül egyiket sem tartom annak (najó, az első az egy kis baki ;)) Még csak nem is csoportosítottam az észrevételeimet a szerint, hogy melyiket tartom negatívnak vagy pozitívnak. A másodiknál, amit kiemeltél ott szimplán csak jeleztem, hogy két progi nem viszi, de egyből írtam egy harmadikat, ami már igen.

Könyv vs könyvtár: ez egy teljesen logikus érv és igazad van. Erről az oldalról nézve tényleg lehet könyvtár. Ettől függetlenül továbbra sem tartom szerencsésnek, mert szerintem a legtöbben a könyvtár szóból a kölcsönzésre asszociálnak.
De ez innen már izlés dolga, és ahogy a művelt beduin mondaná: de gustibus non est disputandum ;)

@Atyaman: Szerintem fontos dolog ezeket kifilézni, részint mert mégiscsak valaminek a születésénél bábáskodunk most mindannyian, és hogy egy jó képzavarral éljek, több szem többet tud javítani :-)))

Ugyanezért nem árt tudni, hogy mi miért van, nettó kódolási hiba van valami mögött, vagy valami nem definiált véletlen, esetlég valami ésszerű, de nem nyilvánvaló szándék.

Egy kis dícséret és jó hír keltés következik. A minap vettem 4(!) novellát a Galaktikán. (Nem aprózzák el, tényleg folyamatosan jönnek az újabb és újabb novellák. Örömteli.)
A vásárlás után viszont az egyik nem jelent meg a letölthető termékek között. Megvártam míg a státusza szerint a rendelés teljesítve lett és mivel még ezután sem tudtam letölteni írtam a Galaktikának ez ügyben egy e-mailt. Kevesebb, mint 20 (!!!) perc alatt megoldották és elérhetővé tették.
Ezt nevezem én példás customer service-nek. Még egyszer köszönöm!

@Atyaman; Dworkyll: köszönjük az észrevételeket, ezeknek köszönhetően remélhetőleg egyre jobb lesz a "termék/szolgáltatás minősége".

Az e-könyvtár mellett több érvet is fel lehet hozni, pl.:
1. jól hangzik...,
2. nem csak komplett regények, hanem novellák is részét képezik,
3. egyelőre a látogatottsága könyvtárias, sokan benéznek, de...

@Galaktika magazin: Jól van megadom magam, Dwoval együtt meggyőztetek! ;-)
E-könyvtár it is!

A 3. pont rajtam nem múlik, a Kindle-öm Galaktika (e-)könyvtára 15 elemet számlál.

@Galaktika magazin: Én is próbáltam javítani a harmadik ponton, megvettem az "Isten gépei"-t. :)
+ A bolt rendben teszi a dolgát, fizetés után rögtön le tudtam tölteni a könyvet mindkét formátumban.
+ Az ADE most már megnyitja az epubot. Ez volt a legfájóbb az első novellánál, de remekül orvosoltátok. :)
- Az SFPortal könyveihez hasonlóan itt is eléggé szűkreszabott a sortávolság, összefolynak a sorok. Nekem így kényelmetlen olvasni, sajnos konverzió lesz a vége. Kár, mert egyébként nagyon jól néz ki a könyv.

Várom a többi regényt!

@Arturo: Az újabb anyagok már megnövelt sortávval jönnek.

Ami picit fáj, bár ennek gondolom autentikációs okai vannak, hogy a frissítések (hibajavítások, formai korrekciók) nem triviálisak, mert nemcsak a címet, de a verziót/példányt is "odakötik" a vásárlóhoz, gondolom valami hash-félével. És még nincs meg az a modul, ami a javított verziót valamilyen formában (opcionálisan vagy kötelezően) lecserélné a vásárlónál.

Ezért aztán a Galaktika kiadványokon szépen nyomon követhető az "evolúció", logó, sortáv, stb :-))

@Dworkyll: Királyság. :) Akkor már semmi okom nem lesz panaszra.
Szép új világ - megveszem a könyvet és percek múlva már tökéletes formában olvashatom is. Van itt fejlődés, kérem. :)

@mindenki: öhm... ma is felkerült két írás. Képes Gábor és Lovas Lajos billentyűzetéből szakadtak ki. Ők kedvelik az iróniát, a fanyar humort, s természetesen becses olvasóikat is.

@mindenki: ma egy újabb sci-fi klasszikussal gazdagodott a kínálat, immár Bogáti Péter: Az utolsó ember c. műve is elérhető e-könyvként.

@Galaktika magazin: Ráadásul milyen baráti áron :) Nyilván nem egy friss bestsellerről van szó ('82), de 490 Ft már azt az összeget közelítí, amit egy e-olvasóra optimalizált ingyenes (pl. MEK) tartalomért elkérhetőnek tartok (300-350 Ft).

A formázás első ránézésre megint teljesen rendben van (ahogy az el is várható egy olyan e-könyvtől, amiben Dworkyll keze benne van ;-))

Egy kis apró zárójeles megjegyzés: a letötő rendszer még mindig nem kezeli tökéletesen a könyvek nevét és kiterjesztését a prc fájlok esetén. Jelen esetben pl. a könyv kiterjesztés nélkül szimplán és egyszerűen "Az" néven töltődött le.

Nosztaligázom :) Annó mennyiszer kikölcsönöztem ezt a könyvet könyvtárból :) Ha jól emlékszem, egy sárgás pirosas emberalak áll fekete háttér előtt...

Rosszul emlékeztem, az emberalak is stimmel, meg a piros-sárga háttér is :) De azért nem teljesen jó :)

@Atyaman: Nekem rendesen töltődött le ez is, csak annyi, hogy a prc változatnál csak a könyv neve lett a fájlnév (Az utolso ember.prc) az Epub változatnál pedig a teljes név ékezetesen (Bogáti Péter - Az utolsó ember.epub) Vagyis pont úgy, ahogy a "Letölthető termékek" listában látszik.

Egyébként tényleg olcsó, én azonnal megvettem (Bogáti Péter nagy kedvencem) pedig már láttam ezt a könyvet "szürke" formátumban . De pont a formázása volt teljesen szétesve, itt viszont nagyon jól van formázva, mindenképpen megérte.

Z.

@zlaboncz (ZLC): Akkor lehet, hogy az én készülékemben van a hiba ;)

@Atyaman: A kezem benne van, ez tény, de nagyon szépen előkészített anyagot kaptam, az érdem nem kicsit a Galaktikáé. Kezd kialakulni az a munkafolyamat, amelyikben benne van a minőségi szöveggondozás, ami nem az a kimondott tördelés.

És csak alátámasztja, hogy egy emberből, legyen bármekkora szöveg-nirvána, nem tud kijönni elég jó anyag, kell a sok szem.

Mondjuk ugyanezért kezdem csodálni pl. Rejtőt, meg Kästnert, mert szerintem mögöttük nem álltak akkora stábok meg szerkesztőségek, mégis nagyon erős, nagyon tiszta szövegeket tudtak lerakni az asztalra.

@mindenki: Lovas Lajos Agydobás című írása is elérhető immár a Galaktika Boltban, epub és prc formátumban egyaránt: galaktikabolt.hu/termek/lovas_lajos_agydobas_e-konyv.html

Írjatok, ha gubancra akadtok.

Megvásárolható az e-Hiperballada a Galaktikánál is.