A cikk alcímén egy irányba röhögtem 2 percig :D

Nekem is az a kérdés villant be elsőre, amit feltettél neki. Szükséges-e a folyamatos online kapcsolat? Mert amúgy az előadás alapján ez teljesen evidensnek tűnt, hiszen a felhasználónak csak egy böngészője van, amivel turizhat a szerveren. Erre ugye jött a válasz, hogy elég lesz időnként online authentikálni, mert még egy hét alatt sem tudják a kedves kalózok feltörni a védelmüket, amit természetesen folyamatosan frissítenek javítanak (persze, ha az 1 hét után nem csatlakozunk a honlapukhoz akkor mivan? Automatizálja magát a példány és önmegsemmisít?). Egyébként is zavaros volt ez a védelem számomra, hiszen azt is állították, hogy olvasni csak a honlapon lévő mesterkulcs és a saját kulcsod segítségével lehet. Ez pedig offline nem megvalósítható, tehát a letöltött kódot a mesterkulcs nélkül is olvashatod, innentől kezdve mi benne a feltörhetetlen?
A megszűnés esetén pedig azt mondani, hogy nekik eleve az a céljuk, hogy az olvasók legyenek a szolgáltatók, így ha ők megszűnnek akkor majd mi futtatjuk tovább a rendszert. Ez most valami vicc?

A "kütyüsimogató" alatt kicsit beszéltem velük (pontosabban főleg egyikükkel, mert az előadó a szünet elején kiment a teremből). Itt picit szürreálisba hajlott a dolog. Tulajdonképpen azt mondták, hogy az olvasó képeket kap az adott kiadványból (na akkor már screencapture sem kell? elég lesz OCR-ezni?). Tehát a szöveg, az olvasnivaló fájl nem fog rendelkezésre állni. Számomra ez már így annyira hihetetlen, hogy már én is kételkedek benne, hogy jól értettem-e. Én már evvel kapcsolatban csak annyit mertem megkérdezni: betűméret változtatás, keresés lehetséges? A válasz mindkettőre igen.
Méret: a szerveren lévő PDF-ben (!!!) történik a méretváltoztatás, majd arról megint képeket kapunk. Amikor az újratördelést feszegettem és megemlítettem a reflowt bősz bólogatás volt a válasz (tegye fel a kezét, aki már látott jól működő reflow-t).
Keresés: a szerveren lévő dokumentumban történik a keresés, majd az mutat a megfelelő nálunk lévő képekre. Komolyan mondom, azt már meg sem mertem kérdezni, mivan ha esetleg net nélkül szeretnénk keresni a könyvben.

Azt sikerült még megtudnom tőlük, hogy a programjukat java alapon írják. Arra pedig, hogy a java képes kindle-ön menni fog-e a válasz megint igen. Itt megint szerintem valami félreértés lehetett. Az amazonnak biztosan lenne 1-2 szava ehhez. Jailbreak nélkül, pedig amúgy sem tudnánk felpakolni egyéb szoftvereket a kindle-re. Jailbreakelni pedig nem mindenki hajlandó.
Pont Merrassal beszéltem egy jót a szünet második felében az SFportal e-kiadásának indulásáról – Stay tuned! nagy királyág lesz, nyitó kedvezményekkel, NO DRM-mel és minimum 7 könyvvel (egyiket mutatta is és igen csak igényesen, esztétikusan lett formázva) –, aki számomra úgy tűnt szintén húzódzkodik a kindle megtörésétól.

Még csak annyit az iRead-hez, hogy említették a digitalizálást is, mint szolgáltatást. 3000 oldal/óra ha jól emlékszem. Impresszív szám, de arról már bölcsen hallgattak, hogy a szintén feltüntetett OCR mennyivel lassítaná a munkálatokat. Pedig, ahogy Drótos László is rávilágított az utolsó előadásban a proofreading nem épp egy villámsebességű munka.

Professzore előadásához azt hiszem nincs is mit hozzáfűzni, remélem a közönséget sikerült közelebb hoznia az e-könyvekhez.
Talán még annyit, hogy a végén a kérdésekben felmerült az e-könyvtár. Ez igazából itthon tűnik szürreálisnak, Amerikában például már működik (csak epub van, az amazonnal kicsit kibabráltak :) ).

Weiler Péter (e-Könyv Magyarország) előadása pedig tetszett, nem tudnék konkrét indokot mondani. Talán azért mert jó előadó. Azt a teóriát pedig külön öröm volt hallani, amit anno a konteó bejegyzéshez írtam. Miszerint az amazon egyszer csak besétál az európai tartalom piacra és tarolni fog. A duma pedig, hogy egyszer csak "felélednek a kütyük" (kindle-ök), és lokális tartalom lesz rajtuk elérhető, már-már egy idegen invázióhoz hasonlatos képet festett fel.
Itt is feltünt azért 1-2 pontatlanság. Pl. hogy az Amazon az e-könyvterjesztésnél csak a saját vasára korlátozza magát. Az egymás közti szinkronizációkra képes Kindle for PC, Mac, Android stb. appok pont ennek az ellenkezőjét bizonyítják.
Az iPad-et kicsit pozitívabb kontextusban tüntette fel. Azaz hatalmas siker. Eladásban lehet, de az apple bookstore-ja közel sem durrant akkorát, mint amekkorát vártak tőle. Inkább csak pukkant egy kicsit. Persze érthető, hogy nyitni akarnak a tabletek felé, hiszen az amazon rendesen alájuk vágott a kindle árazásával (ahogy ezt az előadásban hangsúlyozta is).

Kerekes Pál előadását kicsit untam sajnos, de ez van. Állítása szerint nagyon képben az e-könyvekkel kapcsolatban. Lehetséges, amennyire visszatudok emlékezni (nem nagyon), ez akár még így is lehet. Az viszont biztos, hogy reklámozás terén már nincs képben. Kis mellékesként azon csodálkozott, vajon az e-book-olvasókat miért csinos nők kezében látjuk viszont képeken, amikor jelenleg leginkább a fiatal, informatikához értő, kütyükkel rendelkező férfiak azok, akiknél ezek az olvasók legtöbbször előfordulnak. Azt hiszem ez nem szorul magyarázatra :D

Drótos László egy informatív, előadást tartott az internetes könyv digitalizációról (Project Gutenberg, Google Books...), a már most fellelhető legális és illegális anyagok forrásairól a magyar tartalomra kihegyezve (Scribd...) és a saját munkájukról a MEK-ben.

Az előadás legvégén a cikkben már említett bölcsész kinézetú úrnak volt egy érdekes ötlete. Azt mondta, hogy önkénteseket kellene toborozni a tartalmak előállításához. Pl. nyugdíjasokat hiszen ők nem akarnak ingyenélők lenni (??!! én most még 23 éves fejjel egyelőre úgy látom, hogy a nyugdíjasok már egyszer mintha megdolgoztak volna a nyugdíjért) vagy akár diákokat (kredittel díjazva a munkát). Ezt támogatnám, még én is szívesen segítenék a MEK-nek pl. e-pubot vagy prc-t előállítani, akár ingyen, akár egy kis ellenszolgáltatással (pl. beiratkozás az OSZK-ba vagy bemutató jellegű körbevezetés a múzeumban...)

Azt hiszem kicsit bő lére eresztettem a mondandóm. De az a szép a blogban, hogy míg egy előadást végig kell hallgatni, addig egy kommentet nem kötelező elolvasni ;)

Feltörhetetlen DRM, hahaha! Akkor lenne feltörhetetlen, ha az olvasó eszköz sem tudná megjeleníteni. Ha meg tudja jeleníteni, akkor ahhoz már hozzá is lehet férni :)

@nagygabe: Jaja. Külön vicces volt ez az OSZK-ban, akik úgy működnek, hogyha elég zsét csengetsz _bármiről_ húznak le neked digitális példányt (grafikus PDF-et, egy fejlett másolóval csinálják, ami igazából scannel). Nem filléres az ügy, de tényleeg bármiről vehetsz másolatot, ami megvan náluk, és befér a másolóba.

Másfelől nem ez az első eset, hogy jövőtől finoman parázó, útkereső könyvtárosok között beszélgetünk az e-könyvekről. Az értékes példányok helyi digitális megjelenítése szerintem egy teljesen értelmes opció. Kezdetben. Aztán persze elmehetnének a "könyvtárköziség" azon irányába, ami a saját olvasómon ér véget.

De ez a vékony klienses ötlet, ahol nem probléma sem a másolhatóság (nincs), se a sávszélesség (LAN), ez milyen?

@Dworkyll: Ilyen vékony klienses dolog nem működik még ezekben a nagy könyvtárakban? Lehet naiv vagyok, de én azt hittem, hogy ez már egy létező dolog. Főleg a régi könyvekkel kódexekkel kapcsolatban, ahol akár már a páratartalom változás is károsodást okozhat.
Meg sok filmben látni, ahogy régi archív újságokat ilyen módon lapoznak (még ha nem is számítógépről pdf-et, hanem vetítővel diákat).

"egy bölcsésznek látszó úr" én ezen is jót röhögtem, némi rálátással a bölcsészek informatikai érdeklődésére....

Azért az tényleg röhej, hogy 2010-ben komoly cégek ilyen hülyeségekbe raknak bele nagyon sok pénzt, aztán meg csodálkoznak, ha a szuper DRM a második napon fel lesz törve. Pont az ilyen nagyképű és pökhendi kijelentések szokták a komoly hackereket tanító jelleggel egy kis munkára késztetni :)

Milyen scannerről beszéltek? Elméletben egy mobiltelefon scennel egyből pfdbe monitorról. A scanner idejemult dolog..

@Atyaman: Azok nem diák, hanem mikrofilm. De mondjuk mikrofilmet digizni talán egyszerűbb, mint papírt.

@Angusné: azt nem mondtam, hogy _komoly_ :-) legalábbis nem tudtam komolyan venni őket.

@acel: Nem hagyományos scannerre gondol itt senki, csak sokkal egyszerűbb scannernek hívni, mint: könyvdigitalizálásra specializált fényképező eszköz. Amúgy képzelj el egy vitrint amiben berakod a könyvet kb 110°-ban kinyitva, majd ez a gép lapozza és fotózza be a tartalmat. Ahogy fentebb is írtam a hosszú kommentben az iReades urak 3000 oldal/óráról beszéltek. Szerintem ez azért nem egy idejét múlt dolog.

@Atyaman: Ezt az eszközt nem az iReaderes urak találták ki. A Google Books is ilyennel digitalizál, igaz ők nem vacakolnak az ocr-rel, png-ben tolják oldalanként...

No, az egész nap margójára pár gondolat.

Tudomásul kell venni, hogy az két IREAD-es úr cégtulajdonos, elfogult (van neki hite is), többé-kevésbé profi, ugyanakkor fogalma sincs az értékesítésről (nekem elég sok van és ugye látom mások erényeit vagy hiányosságait). Nem szabad korholni őket, mert hisznek abban, amit ők jónak gondolnak. Az, hogy az elképzelésük a jelenlegi magyar piacon biztosan, a külföldi piacokon jó eséllyel piacképtelen, maximum a naivitásukat minősíti.

Ámde szkennelés. Biza nagyon nem idejét múlt.
www.kirtas.com/

Weiler Péter tényleg zseniális volt. Bár a gyakorlott előadó kitétel és az, hogy eredetileg csupán fél órát kért (és egy teljes órán át beszélt) kicsit ellentmondásos. Ahogy a 'txtr cikkben is írtam, talán lehetne rájuk hatni (nem utolsó sorban a bő egy hét múlva záródó felmérés eredményeivel is), ami esetleg pozitívabb irányba terelné a fejlesztéseket.
Tényleg vicc, hogy április óta ennyi címet tudtak csak realizálni. De nem csak ők, a Polc.hu is csak ígérget, a Kossuth sem gőzerővel dolgozik, Adamoék is csak tapogatóznak. Pedig az üzleti életben (de a privátban is) egy kő kemény szabály van erre: azt az időt, amit tökölődéssel töltesz, soha, senki, semmilyen formában ne fogja visszaadni neked...

@Atyaman: www.youtube.com/watch?v=hlOQuuLYavY (0:55-től érdekes)

Ez véletlenül nem egy usb kulcsos cég? Nálunk is jártak és nagyon aggresszíven akarták ránk tukmálni a fejlesztésüket.

Sziasztok!

Jó a cikk, köszi a beszámolót!

A "feltörhetetlen DRM-en jól elmosolydtam (csak mivel felröhögni nem illik ilyen illusztris társaságban).

Professzore:
> egy kő kemény szabály van erre: azt az időt, amit >tökölődéssel töltesz, soha, senki, semmilyen formában ne >fogja visszaadni neked...

Nagyon igaz! De a "feltörhetetlen DRM-es fiúknak" azt is mondanám, hogy a legnagyobb ostobaság másokat hülyének nézni:-) Szóval ennél komolyabb dolgokat is törtek ám meg secperc alatt a kellőképpen motivált fiúk... Egyébként ki és mi a sz@rért fizetne egy ilyen szuperül védett könyvért? Aztán: ha éppen megvan a könyv, felolvasom, aztán titkárnőm begépeli, és megvan! Szóval ez az egész roppant nevetséges...

>Atyaman:
>Ezt támogatnám, még én is szívesen segítenék a MEK-nek pl. >e-pubot vagy prc-t előállítani, akár ingyen, akár egy kis >ellenszolgáltatással (pl. beiratkozás az OSZK-ba vagy >bemutató jellegű körbevezetés a múzeumban...)

érdekes elképzelés. En akkor fejeztem abba a MEK "támogatását", amikor megszűnt egyéni kezdeményezés lenni, és átment az OSZK alá... Valahogy más feeling.

@szakértőbb:
Van más könyvtár, amit lehet támogatni.

@SaGa: Ok, ok. Azt hiszem nem is írtam, hogy az övék. Csak a rendezvényen ők említették, mint szolgáltatást és mutattak egy képet ról.

@Szárnyati Géza: Nagyon frankó gép. Látom evvel kb. 60°-ban kell csak kinyitni a könyveket. Okos megoldás a scannelési mechanizmusa.

@szakértőbb: még csak olyan fél éve (mióta van olvasóm), figyelem ezt a szcénát, úgyhogy nem tudom mi kivetni való van a MEK-ben és az OSZK-ban. Ha bővebben kifejtenéd, akkor lehet én is a te oldaladon állnék, de jelnleg nem látom mi a gond velük.

OFF
@Atyaman:
itt most nem tudom pontosan kifejteni, majd irok uzenetet talan. De amugy a MEK-kel semmi bajom. Valoszinuleg csak szubjektiv erzes, de attol, hogy "hivatalossa valt", szamomra eltunt belole valami, es attol kezdve nem az en dolgom. Kb. mint az, hogy gyujtsunk lelegezteto gepre. Az az allam dolga, azert fizetjuk a TB-t..." Persze, ez durva, de ez van szubjektivilag:-))
/OFF

@szakértőbb: Abban igazad van, hogy az állam dolga lenne intézni ezeket a nem kevés adóból, amit beszed. De tudjuk jól, hogy ez nem fog megtörténni, mindig találni fognak valami mást (tüzjáték, 4esmetro, futball stadionok, végkielégítések csak, hogy párat mondjak), amibe ölhetik a pénzt a kultúra helyett.
Nem mellesleg, ha elkészülnének a MEK-en elérhető művek e-könyv formátumai az talán még a kütyük terjedését is segítené. A piac növekedése pedig nekünk olvasóknak is hasznos.

@Atyaman:
Teljesen (100%) igazad van. Csakhogy a magam reszerol ezek a szempontok nem jatszanak. Nem erdekel a magyar nyelvu piac novekedese... Ez uzlet, akinek fontos/erdeke, fektessen bele.
En a magam erejéből támogatom a kultúrát, ahogy tudom, de úgy nem OK, hogy támogatom mondjuk az államot vagy a cégeket. Azok fizessék ki nyugodtan az óradíjamat. Magánembereknek szívesen segítek bármikor, ha tudok.
Azt hiszem, erről ennyi elég itt, köszi.

Szaisztok. Egyik sapkám szerint a MEK támogatására alakult egyesület egyik vezetője vagyok néhány hónapja, egyébként 15 éve támogatom a MEK-et. Az, hogy a MEK az OSzK része lehetővé tette vagy legalábbis segítette a túlélést (hol vannak most az 1999-es hasonló weboldalak - nem sok élte túl az elmúlt évtizedet), de sajnos elriasztotta - ahogy @szakértőbbet is - a támogatók nagyobb részét. Egy biztos: a MEK azokat az értékeket, amivel kezdett nem adta fel, vagyis ha bármilyen módon támogatod a MEK-et (tipikusan munkával szoktak, pl. programozás, konvertálás, vagy egyszerűen tanácsadás, de akár a szolgáltatás kritikáját is támogatásnak vesszük), akkor azt nem nyeli le az OSzK vagy az állam, hanem transzparens módon megjelenik a MEK állományában. Én sokat gondolkozok azon, hogy hogy lehetne visszanyerni a MEK "civil" támogatóit, illetve az intézményesülésen kívül volt-e valamilyen egyéb ok. Ha ebben bárkinek van ötlete, azt szívesen veszem: kirunews@gmail.com (király péter).

@kirunews:
»Én sokat gondolkozok azon, hogy hogy lehetne visszanyerni a MEK "civil" támogatóit, illetve az intézményesülésen kívül volt-e valamilyen egyéb ok.«
Lehet hogy a dühöngőben egyszer ugyanúgy kifejtem, mint a DIÁt (amelynek az ekézésében csak a felénél tartok).
    Röviden. Szerintem.
    A civilek szerintem akkor kezdtek komolyan elfordulni a MEK-től amikor egyre hajlékonyabban és gyorsabban kezdtétek alkalmazni a notice and takedown elvet. Hirtelen, egyik napról a másikra kezdtek eltűnni művek, mert a jogutódoknak nem tetszett. Persze néhánynak volt kisebb-nagyobb visszhangja, de a legtöbb esetben semmit nem tudunk. (Pl. a Cooper fordítások egy része gondolom Réz Ádám özvegye miatt kerültek le, de ezt csak feltételezem. Azért furcsa, mert a Szinnai Tivadar fordítások elérhetőek de így a Nagy indiánkönyv csonka.) Nekem személyesen nagyon fájt a Borges válogatott műveinek az eltűnése (gondolom az Európa kiadó nyomására – – – külön vicces, hogy egy másik kiadó honlapján, ami mellesleg MEK-partner, továbbra is elérhető).
    Kicsit több karakánságot várunk el a kívülről megalkuvásnak tűnő eljárás helyett.
    Vagy egy olyan megoldást, hogy az OSZK olvasójegyemmel továbbra is hozzáférhessek ezekhez a művekhez (Weöres, Radnóti stb.)

    A másik ok talán abban is kereshető, hogy olyan önjelölt „szerzők” művei is felkerülnek a MEK-be amiknek semmilyen kulturális, vagy tudományos értéke sincs, és még egy fanfiction honlapon sincs helyük (nem akarok személyeskedni, de – tisztesség ne essék szólván – Az evidencializmus vagy a Nagy ateista könyv című agymenések mit keresnek egy közpénzből fenntartott elektronikus könyvtárban, méghozzá a vallásfilozófia kategóriában, miközben ezek a „művek” meg egy átlagos fórumszinvonalat sem ütnek meg). Persze, a gyűjtőkörbe belefér, de a szelekció teljes hiánya megkérdőjelezi az „értékőrzés” és „minőségi tartalomszolgáltatás” komolyságát.
    Szintén ebbe a kategóriába tartoznak a „rovásírásos” állományok. Informatikai, kultúr- és szellemtörténeti, valamint nyelvi nonszensz. Ám legyen, csak nem kicsit komolytalan és megkérdőjelezhető vállalás az OSZK/MEK részéről. Gügyegagyi.

Több külső, önkéntes – ha úgy tetszik civil –, szkennelőt, korrektort veszítettek (közülük pár legendás alakot is), akik – számításaim szerint – több száz művel gyarapították a meket, de elfordultak, mert (már megint ez az idióta szerzői jog) nem tettétek ki, vagy egy idő után levettétek a munkáikat. Az embereknek szüksége van arra a minimális visszajelzésre, hogy a munkájuk nem porosodik egy elérhetetlen szerveren.
        A közösség tagja a közösségnek dolgozik, nem egy intézménynek.

A MEK felhasználók ugyanúgy tagjai a nemhivatalos, „kalóz”, „civil” elektronikus gyűjteményeknek. Nem látják részetekről az erőfeszítést a legalizációra. Én is csak nagyon ritkán láttam példát arra, hogy a „kalózok” által szkennelt, korrektúrázott – amúgy teljesen jogtiszta mű – elérhető a MEK-en. Egyszerűen vagy nem figyeltek oda eléggé, vagy nincs rá emberetek, aki heti rendszerességgel átnézné, rendezné a civil digitalizálók munkáit. Ami azért érdekes, mert a csendesebb vizeken már sokkal több elektronikus mű érhető el mint a MEK-en. És ezek egy része „tiszta”.
Kizártnak tartom, hogy az Országos Széchényi Könyvtár ne tudná valamilyen formában (mondjuk digitális olvasójegy segítségével, regisztrációs díj ellenében) ezt az irdatlan mennyiségű tartalmat szolgáltatni. [> Még a MISZJÉnek is csurranna valami a könyvtári kölcsönzési díjból. <]

@kirunews: @kIára:
folyt.
Az utóbbi évek tartalmai. Filológia, kultúrtörténeti szempontból érdekes a sok XIX. századi mű, de könyörgöm, kit érdekel? Egy-két bölcsészhallgatót talán. Persze, persze, persze növekszik az digitális állományok száma, még azt is rá lehet sütni, hogy „hungarikumok”. És? Kiknek, miért készülnek ezek?

     Fülszöveg és más semmi.
     Hiába van rengeteg értékes mű, ha arról az egyszeri odalátogató nem tud semmit. Nincs egy ajánló, nincs egy szerzőportré, egy vagy több link a kritikákra, méltatásokra, blogokra, tematikus honlapokra. Honnan tudja bárki is, hogy az adott szerző, vagy mű, letöltésre/olvasásra érdemes? Egyáltalán: hogy megtalálható a MEK-en? A mekre téved az egyszeri anyuka, mert szeretne valami mesét, vagy regénykét a gyerekének. Mit, miért, kinek, pontosan melyik korosztálynak, hogyan?
Azért írom ezt, mert sokszor két- háromórányi mekböngészés után döbbenek rá, hogy mennyi értékes dolog van fent, amiről még csak nem is feltételeztem, hogy meglenne elektronikusan. Lehet, hogy megérné a MEKnek, ha lenne egy fizetett, irodalomban és kultúrában otthonosan mozgó szóvivője, aki on-line és irl a lehető legtöbb helyen, már-már a spamhatárt súrolva promózná az e-könyveket.

A formátum és állománykezelésbe most nem is kezdenék bele. Röviden: el van cseszve.

Amúgy egy gyors kérdés.
Az, hogy az OSZK egy tematikus rendezvényen helyt ad a DRM-nek, ugye _csak_ annyit jelent, hogy _csak_ helyt ad a DRM-nek, mert egy fontos téma?

A piac fontos és megkerülhetetlen problémája a DRM, de a (köz)könyvtárak számára ugye (ugye?, ugye??) jelentéktelen és marginális?
Nem szeretnék egy szép napon arra bootolni, hogy a MEK elkezdett DRM-et alkalmazni, legyen az mégoly puha is mint egy eunuch pisilője.

@kIára:
>A közösség tagja a közösségnek dolgozik, nem egy >intézménynek.

Ennél jobban magam sem mondhattam volna...

@kIára: Szia, köszönöm az észrevételeket!

1) "eltűnt művek". A konkrét példákra nem tudok válaszolni, mert napi szinten nem vagyok benne a működtetésben. Azt tudom, hogy az évtized elején volt egy "közös jogkezelés" nevű jogi megoldás, amivel átalánydíj fejében lehetett szolgáltatni jogvédett anyagokat is. Az EU-s jogharmonizáció következtében ez a lehetőség megszűnt, és a MEK-ből vissza kellett vonni - parkolópályára - több jogvádett anyagot. A legnevezetesebb ezek közül a József Attila versek voltak, amivel kapcsolatban nagyon hosszú vita folyt a hajlíthatatlan jögörökössel. Ez a vita néha a nyilvánosság elé is elért, volt, hogy Moldován István és a jogörökös TV műsorban vitatkoztak. Amikor a 70 éves időszak lejárt, rögtön újra láthatóvá váltak a JA versek. A MEK folyamatosan keresi a jogörököset, van akivel sikerül megegyezni, van akivel nem, és van, akiket nem sikerült elérni.

A jog tekintetében a MEK inkább próbálja a döntéshozók felé a helyzet abszurditását jelezni, mivel a jelen szabályozás egyszerűen megöli a digitalizációt. Igyekszünk népszerűsíteni a public domain elvet illetve a Creative Commons licenszet, és ebben együttműködünk a Creative Commons egyesülettel, illetve a wikipédiások egyesületével (akiknek szintén komoly gondot okoz a jelenlegi szabályozás).

2) Az önjelölt szerzők kérdése nagyon komoly vita szinte a kezdettől a MEK-ben, én személy szerint elitista álláspontot képviselek, de nem sikerült meggyőznöm a többséget. Nagyon fontos tudni, hogy a MEK nem elsősorban maga digitalizál, hanem gyűjti az interneten fellelhető tartalmat, vagyis nem csak könyvtár, hanem archívum is. Archívumként pedig nehéz szelektálni, mivel ez is tükrözi a mai magyar valóságot.

3) Több civil kezdeményezéssel van kapcsolat, de ezek szerint ez nem elég transzparens. Az, hogy egy adott könyv honnan kerül be a MEK-be megtalálható a minden könyv mellé odatett cédulán. Részleteket megintcsak nem tudok, de ha tudnál magánlevélben több részletet írni, akkor ezen igérem, hogy megpróbálok változtatni. A jogtisztasággal kapcsolatban lásd az 1)-ben írottakat.

4) Az OSzK és MEK viszonya. Ez szintén egy komoly probléma, amiből sok minden következik. Jelen pillanatban úgy néz ki, hogy 10 év alatt nem igazán sikerült az intézmény egészébe "szervesülni". Van az OSzK-nak helyben szolgáltatott állományrésze, az elérhetősége: oszkdk.oszk.hu/. Sajnos, hogy pontosan mit csinálnak, nem tudjuk, egyszerűen nem hajlandók a készítők velünk kommunikálni. A MEK mindenesetre úgy alakult meg, hogy az itt tárolt anyagok mindenki számára korlátozásmentesen elérhetőek, ez soha nem változott a MEK alapítása óta. Az OSzK egészéről nem tudok nyilatkozni. Az, hogy csak 8000 körüli dokumentum érhető el, úgy vélem elsősorban az abszurd jogi szabályozásnak köszönhető.

5) XIX. századi művek: sokakat érdekelnek, másokat meg nem. Sajnos az a helyzet, hogy csak az a mű jogdíjmentes, melynek a szerzője legalább 70 éve halott. Ebből következően az 1940 után megjelent művek MINDEGYIKE jogdíjköteles, de még az I. világháború után megjelenteknek is nagy része az (pl. Kosztolányi, Karinthy csak az utóbbi években váltak "szabaddá"). Ebből következik, hogy igazából a régi könyvek azok, amiket legálisan lehet digitalizálni. Ez nem MEK-es probléma, világprobléma. Tehát ha másoktól veszünk át anyagokat (pl. idén több mint száz művet az Erdélyi Múzeum Egyesülettől, illetve az Internet Archive-ból), akkor nem válogathatunk a kortárs kurrens irodalomból, hanem ugyanebből a körből. Ugyanakkor azért fontos azt tudni, hogy a bölcsészetben a XIX. századi művek egy jelentős része koréntsem tekinthető meghaladottnak, tehát azoknak készülnek (és ők értékelik is), akik ezen tudományterületek felé érdeklődnek. Ugyanezen kor természettudományi szakirodalma viszont tényleg csak egy maroknyi tudománytörténésznek szólna.

6) "Fülszöveg és más semmi." Ez nagyon fontos, nagyon köszönöm ezt a visszajelzést. Ezen változtatni kell. Vannak ilyen linkek, de el vannak dugva. Néha vannak portrék is, korántsem annyi, amennyinek lennie kellene. Van kereső is, több is, böngészés is, ezek szerint nem elég hatékony. "Szóvivő" nincs, igazad van, kellene.

7) "A formátum és állománykezelésbe most nem is kezdenék bele. Röviden: el van cseszve." Érdekes, mert véleményem szerint ha valami jó a MEK-ben, akkor ez igen. Ha le tudnád ezt is írni, hálás lennék.

Köszönöm a véleményeket, remélem tudunk pozitív irányba mozdulni!

@kirunews:
      1. Én még annyira sem ismerem az összes esetet, de Makai ámokfutásán túl, sokkal viccesebbnek találtam a Weöres, Radnóti, Örkény, Hamvas jogkövetelőzést.
Én a MEK helyében indítanék egy blogot, ahol Moldován István vagy te, minden egyes jogvitáról részletesen beszámoltok (az elmúltakról, a megoldottakról, és a folyamatban lévőkről) – legyen egy élő, egyszerű, tájékoztatás az abszurd jogi állapotokról. Ne csak szervezeti, egyesületi szinten próbáljatok tenni valamit, hanem az egész legyen nyilvános. Mivel közhasznú tevékenységet végeztek, ennek semmi akadálya nem lenne (persze a jogkövetelők vehemensen támadnának) de akár én is kérhetném, hogy tegyétek a Weöres, stb. jogvitát nyilvánossá.
      Creative Commons. Hajrá.
Én még azt is megpróbálnám, hogy az Írószövetségben és egyéb irodalmi egyesültetekben, a jelentősebb folyóiratokban induljon egy kampányjellegű, alapos tájékoztatás a szerzők számára. Szerintem sok szerző nem is tud arról, hogy létezik ez a jogkezelési forma.

      2. »Archívumként pedig nehéz szelektálni«, teljesen egyetértek, csak akkor a főmenüben legyen egy kategória, hogy „Mindennapi gagyi” alosztály meg legyen a „Kocsmafilozófia”, „Kanavász irodalom”, „Kortárs messiások” vagy mittudom én, és onnan legyenek elérhetőek az ilyen típusú „művek”. (A szenny, szennyezi a minőséget vagy mi.)

      3. Ööö… nem pontosan a bejegyzett, „ismert” civilszervezetekre gondoltam :) Pl. ott a MEK-06151 – Lakoma: A görög-latin próza mesterei. Ez egy „pfúj-pfúj, nem is akarunk hallani róla” kalózoldalról került a MEK-be aminek személyesen nagyon örülök. Pl. az ilyen művekkel lehet jelezni a döntéshozók, a MKKE, a jogvédők irányába, hogy „jó-jó, hogy »kalóz«, de közben közhasznú tevékenységet is végeznek a nemzet és hazánk épülésére” ;) (Mellesleg ingyé’!)
      4. Tudod, én nagyon sokat gondolkoztam azon, hogy vajon milyen lenne a MEK, ha annak idején az Egyetemi Könyvtár, vagy a FSzEK fogadja be. Istenem, ez van.

      5. A XIX. század amúgy a kedvenc korszakom, és ha tehetném, abban a korban élnék szívesen, mint egy steampunk Jane Eyre. Én örülök a műveknek, csak ezektől nem lesz népszerű és ismert a MEK. Erre akartam utalni. Nem az értéket vagy értéktelenséget kérdőjelezem meg, hanem az érdektelenségre hívom fel a figyelmet – – – ami nagy mennyiségben a felületes látogató/olvasó/felhasználó számára simán a „szar” kategória. A MEK ettől nem lesz szexi.

      6) Lenne még néhány ötletem :)

      7. a. Itt kifejtettem. Ez lenne az alap.
ekonyvolvaso.blog.hu/2010/11/06/prc_vagy_epub_avagy_a_birodalom_visszavag#c11554132

egy mű = egy XML + metaadatok + szerveroldali konverzió.
Nézd meg ugyanebben a posztban Ignis_veneficus válaszát, majd vegyétek fel vele a kapcsolatot és dobjatok össze egy normális, modern sztenderdeknek megfelelő elektronikus könyvtárat :)

      7. b. »Érdekes, mert véleményem szerint ha valami jó a MEK-ben, akkor ez igen. Ha le tudnád ezt is írni, hálás lennék.«
Pl. Nem tudok ISBN alapján rákeresni művekre. Nincs semmilyen útmutató a MEK-id-hez (mit jelent pl. a MEK-06151? Azonnal vágod?)
A katalóguscédulákon a dolog rendben van, de nem viszik magukkal a letöltött állományok.
Nincs követhető verzió- és korrektúrakezelés, vagy én nem találom.
Nincs olvasókezelés. (Csak egy példa: tegyük fel, hogy lenne egy regisztrációhoz kötött felület is. Ha ilyen módom töltöttem le 2006-ban egy könyvet, akkor 2008-ban mondjuk kapok egy értesítést, hogy a mű átesett egy korrektúrán, vagy immár elérhető egy másik formátumban is.)

@kirunews: Ami sokat dobna rajta, az egy átlátható, felhasználóbarát és legfőképp SZÉP oldal lenne.
Kellemes kis portálos beütéssel, ahol vannak hírek, ajánlók. El lehet menni a web2 felé is, fórum, facebook bekötése, lájk gombok, hónap olvasmánya (mint a mobileread-en), egy idő után ki lehet termelni egy közösséget amitől aztán támogatást-javaslatokat lehet szerezni könnyedén.

@rpeter: moly linkek keresztbe és kasul? :-)

Szvsz a könyvtárosok szerepét át kell értékelni hamarosan. Ők maradnak azok, akik a legtöbb könyvet ismerik, és utat mutathatnak azoknak, akik a kultúrát keresik a napi kommersz szmötyi áradatban. Viszont azt korszerű formában ha lehetne, "webkettesen" pl.

@Dworkyll: szórakoztató program lehetett, ez az iread ránézésre valóban hatalmas fail.

hamár a könyvtár és a drm együtt került szóba - utóbbiről nagyjából lehet itt tudni, hogy mi a véleményem, mégis van számodra egy feladványom: a jövő digitális/online könyvtárának működését hogyan képzeled el, amikor a bármilyen drm jellegű védelem nélküli könyv "a saját olvasódon ér véget"?
hint: a könyvtár modellje (kölcsönzés) ugyebár alapvetően eltér a könyvesboltétól (eladás) legyen az offline/online...

@rpeter:
Annyi webkettő már van, hogy a könyvek adatlapja alatt a Megosztás gombon keresztül facebook, deli.cio.us, myspace, digg és még egy rakat szétkürtölési lehetőség van. Édeskevés.

Lehetne olyasmit is, hogy az irodalmi, könyves blogok adott posztjaihoz kapcsolni a műveket.
Pl. ide: konyves.blog.hu/2010/09/10/opiumfustben_furdo_gyerekek_lewis_carroll_kalandjai_a_popkulturaban
ezt: mek.oszk.hu/00300/00348/html/index.htm
és ezt: mek.oszk.hu/02900/02914/02914.htm

@Dworkyll:
»Ők maradnak azok, akik a legtöbb könyvet ismerik«. Én úgy fogalmaznék, hogy a legtöbb könyvet feldolgozzák :) Tisztelet a kivételnek, de ismerek olyan profi könyvtárost, aki kevesebbet olvas mint egy bolti eladó.
Messze vezetne, és ősrégi tüzeket szítok véleményemmel, de a könyvtárosok nagyon sok esetben kontár digitalizálók.
Az elektronikus könyvtárak egyik nagy tanulsága éppen az volt, hogy rengeteg kicsi, vidéki vagy iskolai könyvtáros szembesült azzal, hogy az eddigi analóg rendszerű tároláson, rendszerezésen és szolgáltatáson túl „szöveggondozással” is kell foglalkozni. Ami, valljuk be egy teljesen más szakma; amit évekig kell tanulni. Ezt azért időben felismerték, és nem véletlen, hogy a mostani könyvtáros szakok/képzések „informatikus könyvtáros” szakok lettek.

@kIára:
És tudod kit/mit/hogyan képeznek azokon? Hát régebben (kis naivan) azt hittem, hogy profi informatikus es könyvtáros:-) Hát utóbbit nem tudom, de előbbi ... ha-ha-ha :-( vagy bruhaha?

@kIára: amatőr művek: sajnos nem lehet olyan objektív szűrőt felállítani, ami alapján el lehetne választani a szennyet az értéktől.

A POD könyvnyomtatás, a vanity press korában nincs megugrandó mérce (sokszor "hivatalos, rendes" kiadóknál sem), ezen az ekönyvkiadás csak tovább ront.

Szerintem véletlen böngészés nagyon nincs a MEK-ben, úgyhogy az ilyenek ugyanúgy eltűnnek, mint pl. egy tizenkilencedik századi bányajogi kiadvány - ha valaki direkt erre keres, akkor megtalálja. Addig meg nem sok vizet zavar.

@kIára: néhány dologban szerintem tévedsz. Ha zipelt fájlt töltessz le, akkor abban megvannak a metaadatok egy külön fájlban HTML-ben DC metákkal. A MEK-ben van böngészési lehetőség. Van egy három szintű kategóriarendszer, amit be lehet járni. Azt elismerem, hogy a felület idejétmúlt, ezen tervezünk változtatni. A MEK nagyon sok mindenen keresztül lekérdezhető, van OAI-PMH (sőt ez ez egyik első volt itthon), és a teljes katalógus is letölthető különféle formátumokban.
ISBN szerinti keresés valóban nincs, de a legtöbb MEK-es dokumentumnak nincs ISBN-je sem. Ennek ellenére kellene hogy legyen.
Olvasókezelés nincs, igen, lennének előnyei, én is szeretnék.

XML: ez egy nagyon komplex probléma. Én elég sokat foglalkoztam XML-lel, sőt már SGML-lel, fordítottam, meg sokat kódoltam és programoztam, elsősorban TEI, EAD, DocBook formátumokat. A személyes véleményem az, hogy az általad vázolt workflow csak elméletben lehet a MEK számára működőképes. Nagyon sok feltétel hiányzik, pl. elfogadható áron nincs megfelelő XML szerkesztő (olyan, amibe nem csak 200 oldalas regényet, de egy 20 kötetes lexikont is gond nélkül be lehet tolni); a fordítás A-ról B-re elméletileg megoldható, gyakorlatilag alig, nézz meg egy nem túl bonyolult docx fájlt OpenOfficeban vagy viszont. Ha ilyen nagy cégek/projektek nem tudták megoldani, nem hiszem, hogy a MEK keretében meg lehet oldani. Ezzel szemben nagyon egyszerű PDF-et, RTF-et és hasonlókat előállítani. A MEK-ben egyébként egy kisérleti projektben néhány éve gyakorlatban nekifutottunk ennek az általad említett megközelítésnek, akkor a TEI-t használtuk. Ha rákeresel az XML formátumra, akkor találhatsz ilyen könyveket, itt van pl. a Magyar néprajzi lexikon (mek.oszk.hu/02100/02115). Egy sztorit mondok. Néhány éve kiállítóként (a MEK-tól függetlenül) voltam jelen egy nagy londoni online publikációs szakkiállításon. Előtte megnéztem a többi kiállító honlapját és felfedeztem, hogy Taylor & Francis minden dokumentuma feltörhető és lementhető. Ezt megtettem, és megnéztem az anyagukat (hozzáteszem: voltam olyan jó fiú, hogy megírtam nekik pontosan, hogy mit csinálnak rosszul és a helyszínen több emberüknek megmutattam, hogy mi a hiba). A nagy meglepetés az volt, hogy a kb. 40 000 könyvükhöz nem volt sem egységes séma, sem egységes XSLT. Minden könyvhöz saját XSLT volt, ami a könyv sajátosságaihoz igazodott és csak a webes megjelenítést kezelte. Igen, az O'Reilly, és néhány tőkeerős cég meg tudja csinálni, de nem túl sokan. A MEK-ben eléggé nagy szórást mutatnak a dokumentumfajták, nagyon sok fajta probléma előjöhet. Egyébként a digitalizálás tendenciája a kétrétegű PDF (vagy alternatívái) felé mutat szerintem, és a korábbi szöveges fájlok visszaszorulnak.

Hadd kérdezzek valamit: van egy olyan tervem, hogy a MEK mellé szeretnék csinálni egy "inkubátort", ami egyrészt számítástechnikai kapacitást, másrészt a MEK teljes anyagát biztosíthatná arra, hogy ott - akik ebben látnak fantáziát - megvalósítsák azokat a funkciókat, amiket szeretnének. Pl. a MEK anyagán teszteljék a saját keresőjüket vagy szövegbányász, nyelvészeti elemző, adatkonvertáló stb. eszközüket. Kb. úgy, mint az Apache Incubator projekt. Szerintetek erre lenne igény?

@Komavary: véletlen böngészés nincs, de kategóriák szerinti és időrendi van. A jelenlegi szerkezetben nem nagyon van ennek helye, de a következő MEK-ben hasznos lehet.

többeknek: web 2.0, moly és hasonlók. Igazatok van, ezen szerintem változtatni fogunk.

@kIára: Köszönöm az észrevételeket. Mint a MEK egyik főkönyvtárosa, igyekszem válaszolni. Kiru sok mindenre válaszolt, inkább azokat egészíteném ki:

1) "eltűnt művek".
Igen, levettünk számos művet, amikor jeleztek. Ez az ára a nyilvános, intézményes szolgáltatásnak. Az OSZK-ban nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne vegyük figyelembe a szerzői jogot. A szolgáltatás jogi felelőssége most már az OSZK-é, konkrétan ezt a mindenkori főigazgató képviseli. Másrészt 2005-ben a közös jogkezelés megszűnésekor nem vettünk le minden nem jogosított könyvet, csak amiért szóltak és amelyeket utána nem tudtunk rendezni.

2) Az önjelölt szerzők kérdése;
> A másik ok talán abban is kereshető, hogy olyan önjelölt
>„szerzők” művei is felkerülnek a MEK-be amiknek semmilyen
> kulturális, vagy tudományos értéke sincs,
Ez így egyszerűen nem igaz. Az önjelölt szerzőknek is lehet tudományos, kulturális értéke. De nem a mi tisztünk megítélni, ki önjelölt, reménytelenül amatőr és ki nem. A MEK inkább könyvtár, mintsem egy tudományosan szelektált adatbázis. Ez fontos alapkoncepció. Ugyanez igaz a tudományos v. áltudományos művekre is, ezért is sok kritikát kaptunk. Nem mi fogjuk, akarjuk eldönteni a finnugor elmélet vagy a sumér, japán stb. az igaz. Erre vannak nálunk hivatottabbak, ha ezt valaki egy elfogadható dokumentumban leírja, szolgáltatjuk.
Ezért veszünk fel "rovásírásos" műveket is. Nem bizonyítandó a rovásíráshoz tartozó elméletet, hanem mint új, önálló dokumentumokat szolgáltatva. Aki akarja olvassa, gyakorolja rajta a rovásírást, ha már tanulják, akit nem érdekel, nem olvassa.

> A közösség tagja a közösségnek dolgozik, nem egy intézménynek.
Itt is van kis félreértés. A MEK nem akart Gutenberg projekt lenni, bár mintaképünk és ez is benne van a MEK-ben. Mi alapvetően gyűjtjünk a gyűjtőkörünkbe tartozó digitális dokumentumokat. Hetente kapunk szkennelt anyagokat pl. erdélyi könyvtáraktól, de szinte naponta szerzőktől, sűrűn már nyomtatva megjelent műveik e-változatait küldik el. Igyekszünk a Net-ről is gyűjteni, tudományos intézetek, civil szervezetek honlapjairól, vagy pl. az archive.org milliós forrásából. Mivel a MEK-et a mai napig 5-6 ember üzemelteti, ezért van bőven anyagunk, hiszen a beérkező dokumentumok minőségellenőrzése, egységes formázása, konverziója stb. nem kis munka és ezeket sajnos nemigen tudjuk külső önkéntesekre bízni.
Igen, látjuk, mennyi magángyűjtemény van, ajánlom figyelmetekbe épp ezen a rendezvényen Laci előadását
mek.oszk.hu/html/irattar.html#eloadas
DE mivel éppen látjuk ezek tömegét, mi képtelenek vagyunk mindet összegyűjteni, nem is akarnánk. Az ideánk, ha minél több, "szak" magyar elektronikus könyvtár lenne, ami ezek egy részét gyűjtené és egy együttműködő rendszert alkotna. A MEK csak egy nagyon reprezentatív gyűjtésre képes, ne várjatok el tőlünk teljességet.
Amit jogilag átvehetünk, azokat át is vesszük magánoldalakról, amit nem reklámozhatunk, ott
sajna üresen hagyjuk a Származási hely mezőnket.

4) Az OSzK és MEK viszonya.
2005-ig volt valami kis plusz költségvetésünk,
amiből addig tudtuk fizetni a beérkezett szépirodalom
korrektúráját és a rendszergazdánkat, aki a szervereinket
kezeli, minimális fejlesztéssel. Azóta az utóbbi tételt fizeti csak az OSZK, minden más tartalmi bővítést, fejlesztést a MEK Egyesület. Az OSZK csak a rezsinket, semmi mást. Közben tőlünk teljesen párhuzamosan egy helyi Digitális Könyvtárat fejlesztettek, aminek kissé zavaros volt (van?) a gyűjtőköre. Mindenesetre a házban nagy tömegben digitalizált anyagot oda kell tenni, ott találjátok. A MEK-be csak az osztályunkon lévő egyetlen kollégám digitalizál, kérésünkre, pl. jogi engedélyt adó szerzők műveit, ami csak nyomtatva van meg. Az OSZK a mai napig nem tüntette fel a katalógusában a MEK-ben lévő könyveit, pedig részünkről ebbe rengeteg munkát fektettünk. Az OSZK részéről nem igazán volt fontos, azaz mindkét főigazgató is mondta, utasította, de a köztes rétegen valahogy elhaltak a próbálkozások. De közben a MEK-en kivül azóta még min. 2 adatbázist indítottunk, helyi plusz támogatás nélkül, egyet az e-folyóiratoknak (epa.oszk.hu), egyet a képeknek (kepek.oszk.hu). Inkább hagyják mintsem támogatják, nem igazán érzi ezeket magáénak az OSZK, itt még mindig igazán a papíralapú állomány a fontos. Ennyit a szervezeti háttérről.

5) XIX. századi művek:
Erről Kiru leírta a lényeget. Külföldön ezrével digitalizálják a magyar könyveket is, ennek töredékét igyekszünk mi archiválni, mégiscsak magyar könyvek, idevalóak, szerintem. Persze kicsit javítunk rajtuk (magyar OCR), alaposabban katalogizáljuk. Sok van, de ezekért legalább nem támadnak a szerzői jog részéről.

> Vagy egy olyan megoldást, hogy az OSZK
> olvasójegyemmel továbbra is hozzáférhessek ezekhez
> a művekhez (Weöres, Radnóti stb.)
Elfelejted, a MEK osztálynak köze nincs a helyi szolgáltatáshoz, nem szólhatunk bele. DE épp most igyekszünk azon, hogy valamiféle fapados helyi hozzáférést szervezzünk az általunk összegyűjtött, helyben digitalizált óriási anyagnak, az új tájék. igazgató ezt támogatja. Sok nincs szolgáltatásra feldolgozva, nincs rá munkaerő, de legalább a képi alapanyagot talán kitesszük. Persze biztonság, nehogy elvigyétek stb. erre itt marha kényesek,
mert a helyben digitalizált régi anyagból pénzt kell csinálni,
hogy a könyvtár fizetni tudja az államtól kieső rezsit :-((

6)Fülszöveg és más semmi.
> Hiába van rengeteg értékes mű, ha arról az egyszeri
> odalátogató nem tud semmit. Nincs egy ajánló, nincs egy
>szerzőportré, egy vagy több link a kritikákra, méltatásokra,
> blogokra, tematikus honlapokra.
Hát pedig ezért sokat tettünk, többre nincs túl sok energia.
DE a fülszövegben tartalomjegyzék, ajánló, ha van, szerzői portré is van. A Kapcsolódó oldalak dobozban pedig linkeket gyűjtünk pont külső honlapokra, akár blog, akár tematikus honlap. DE a MEK-en kivül is igyekszünk láthatóvá tenni az állományt. A Wikipédiába rendszeresen linkeljük be a tételeket az alkalmas szócikkekhez, a Startlaphoz ajánljuk címeinket, erre szolgál az RSS, az egész katalógus átvehetősége. Önkéntes segítség révén van Android-os MEK katalógus, iGoogle kereső, talán lesz Nokia katalógus is. Van havi MEK hírlevelünk (mindjárt küldöm a következőt), átvettünk egy vak könyvtárosnő, Legeza Ilona teljes könyvismertető adatbázisát és beillesztettük a tételeinkhez. Ennyit a "semmiről", többre tényleg nemigen futja ennek a pár embernek :-(

> A formátum és állománykezelésbe most nem is kezdenék
> bele. Röviden: el van cseszve.

Pedig érdekelne. Várjuk a véleményeket, kritikákat a MEK-L listán, az info-s címünkön, a Vendégkönyvben, ha gép előtt vagyok, a Vendégkönyvben a Meebo-n, realtime. Ennyi nem elég?
Minden nyílt formátumban jött anyagból 4 félét konvertálnak a kollégák. Amikor volt külön forrás, nekiálltunk XML-re konvertáltatni, LIT-re. Most kísérelteztem az EPUB-bal, sok idő még nem jutott rá, ezen a blog-on próbáltam tanulni a készítés trükkjeit. Igaz, a HTML-t nem fejlesztettük, fontosabbnak gondoltuk, hogy így az állomány egységes, nagyjából. Az OSZK-ban viszont számos kritikát, szidást kaptunk, egyáltalán miért csináljuk ezt, hagyjuk úgy, szolgáltassuk úgy az anyagokat, ahogyan vannak, kapjuk, ahogy egy papírkönyvet :-??
Konkrét problémákat szívesen megvitatunk, ha megírjátok.

Bocs, hosszú voltam.

@kirunews:
Köszönöm. Az XML, mint alapformátum megvalósításával kapcsolatban nincsenek illúzióim; ismerem a buktatóit az esetleges átállás költségeitől és emberi erőforrásigényétől meg szívrohamatot kapna jónéhány döntéshozó :D

Az „inkubátor” ötlet tetszik.

Ezt azonban részletesebben kifejtenéd?
     »Egyébként a digitalizálás tendenciája a kétrétegű PDF (vagy alternatívái) felé mutat szerintem, és a korábbi szöveges fájlok visszaszorulnak.« — Én is látom ezt az irányt, különösen a régi kiadványok esetén, bár őszintén szólva nagyon nagy kétségeim vannak. Nem mellesleg ha ezt a digitalizálási trendet folytatjátok, akkor már eleve jobb ötlet lenne egy két-, vagy háromrétegű DJVU-ban gondolkodni.

@mekmi:
Ahogy időm engedni fogja kérdezni fogok, egyelőre csak köszönöm a válaszokat.

Egy gyors kérdés – bár nem biztos, hogy választ fogok kapni.
Közvetlenül kinevezése után, az indexnek adott interjújában, és utána egyéb helyeken is, az új kulturális államtitkárunk mindig szóba hozza a nemzeti digitális archívumot [ MaNDA ]:
itt: index.hu/kultur/pol/2010/06/11/felulvizsgalna_a_finnugor-elmeletet_a_kulturalis_vezetes/
vagy itt:
hirkozpont.magyarorszag.hu/sajtokozlemenyek/mnda20101118.html

Erről a mandáról, lehet/szabad tudni valamit? Ez bekebelezi majd a MEK-et, lesznek benne egyáltalán e-szövegek, kerestek meg ezzel kapcsolatban?
Vagy szimplán csak az NDA kap egy előtagot?
(Néha az az érzésem, mintha Szőcs Géza nem is tudna a már létező, nagy digitalizálási projektekről – itt nemcsak a könyvekre utalok).

@kIára: Kedves Klára,
A MaNDA-ról semmit nem tudok hivatalosan. Nem-hivatalosan annyit, amennyit a Net-en olvastam, lásd
listserv.niif.hu/pipermail/mek-l/2010-November/004316.html

Itt az OSZK-ban sem hallottam formálisan sem róla semmit, kissé meglepetésként ért engem is a sajtóközlemény.
Csak tippelni tudok, az NDA Adattár, míg a MaNDA Archívumként azonosítja magát, mintha utóbbi fizikailag is archiválni akarna jelentős digitális anyagot. Kósza információim vannak, hogy a minisztériumban tájékozódtak a meglévő projektekről, viszont a tájékozatlanság is látszik, sajnos.
Még annyit ehhez: tudomásom szerint a minisztérium kulturális oldalának a szép új Digitális Stratégiához nem sok köze volt :-?
Az Egyesületünk közösen a Wikimédiával azért véleményezte,
hátha véletlenül valaki elolvassa, lásd
mek.oszk.hu/~joomla/index.php?option=com_content&view=article&id=136:2010-11-11-hozzaszolas-es-javaslat-a-digitalis-magyarorszag-2010-2014-tervezethez&catid=2:hirek&Itemid=9

"Egy roppant részletes és szórakoztató tanulmány
olvasható a témáról itt."
Tényleg jó ez a drm-es írás, köszi. Viszont elég sötét közeli média-jövőképet fest.

@ireadtransmitter

Folytassuk talán itt. Van egy kardinális hiba a logikátokban. A duplatripla kódolásnak csak akkor van értelme, ha egyébként nincs egy masszív analóg lyuk a rendszerben. Márpedig itt lesz, mert - feltéve hogy valóban népszerű tartalmakról beszélünk - mindig is lesz papírpéldány, amiből manapság egy titkárnő is tud egy jobbfajta MFP-vel pikk pakk nyers szöveget OCR-ezni. Ezért aztán olyan digitális könyvet védeni DRM-mel, aminek van papírpárja, minimum értelmetlen pénzkidobás, és vevőszivatás.

Elismerem, hogy banki tranzakciókra jó lehet az elgondolásotok, csak ott nagyon más a minta: a könyvhez képest pici, és rövid életű az adatcsomag, analóg másolat pedig elvileg nincs.

Távolabbról nézve az a gondom, hogy egy meglevő status quoból indultok el, mint a legtöbb DRM párti entitás, és olyan helyekre terveztek csillagháborút, ahol erre kevés szükség van.

Amikor még jártam normál könyvtárakba, nagy bajom volt hogy aktuális művekkel éppen nem voltak nagyon ellátva, pl mert nem volt rá forrásuk. Most sem arról híresek, hogy felvetné őket a pénz, és annak szerintem lenne jobb helye.

És nem válaszoltál meg egy roppant fontos kérdést, bíznak benned a jogtulajok annyira, hogy kiadják a rendszerednek a digitális megjelenés jogát? Ezügyben eddig nagyon rosszak a tapasztalatok, és ez most nem a ti rendszeretek hibája, hanem a szerző jogkezelésé, rendszerszinten.

@ireadtransmitter

Én még mindig nem értem, hogy ez a rendszer csak kölcsönzésre használható, vagy vásárlásra is? - mert a könyvárakat is belekeverted.
És ha megvásárolok egy könyvet, akkor életem végéig hetente autentikálni kell a szerverrel? Vagy a ti értelmezésetekben a vásárlás csak olvasási jogot jelent, és x idő után lejár?

@Dworkyll:

Bocs az eddigiért.

Az analóg lyuk valódi probléma, ugyanakkor a növekvő fizetős letöltések száma ennek ellenére hihetetlen gyorsan növekszik.

Az amazon az első félévben több digitális könyvet adott már el mint nyomtatottat, bár valóban alacsony áron. Mindez azt mutatja, hogy míg az analóg lyuk vagy a scannelés valóban egyfajta megoldás a szerzői jog megkerülésére reális árért mégis vásárolnak az olvasók. Mi csak arra kínálunk megoldást, hogy ezt akárki, egy egyszerú és ingyenes program használatával ne tehesse könnyedén mindenki számára is elérhetővé. (pl kindle vagy adobe)

Ezt igazolja például az iTunes zeneletöltése, ez ugyanaz a modell csak könyvekre célkütyü használata nélkül és kontroláltan.

Az OSZK jelenleg azért nem teszi elérhetővé a könyveit kívülről, mert többek között törvény is tiltja, hogy ezeket bárki szabadon felhasználhassa, ezért nekik egyenlőre ez lehet a megoldás.

Lehet, hogy kiadói szempontból ez nem téma, de akkor miért nem raknak fel aktuális címeket? Vagy ha igen akkor miért kerülnek ilyen sokba?

Véleményünk szerint azért tartanak attól, hogy a DRM feltört könyvek rombolhatják a piacukat, főleg a nyomtatott eladásokat. Amúgy így jártak angliában is, megjelent a Times DRM védett digitális formában, 30%-ot esett a nyomtatott eladások száma, míg a legálisan eladott digitális csak 5% volt. A neten meg bárki letölthette ingyen, fél órával a megjelenés után. Le is álltak vele 2 nap után. Azért ez mégiscsak valós probléma.

Az aktuális művek köteles példányai most is elérhetőek a könyvtárban de csak korlátozott formában. Pont erre kínál megoldást egy ellenörzött publikációs rendszer, mint a miénk. Itt a szerzői jog megoldott, a példányszám meg korlátlan.

Az utolsó teljesen jogos kérdésre azt tudom válaszolni, hogy sehogy. A jogtulajdonosok nem akarnak és nem is adnak át semmilyen megjelenési jogot főleg nem digitális formában. Ezért nálunk a rendszer teljesen zárt, a kiadó vagy az OSZK saját szerverén is működhet, ő tölti fel a könyvet a saját gépéről akár a saját rendszerébe. Mi csak a szoftveres környezetet biztosítjuk az admin, a feltöltő és az olvasó számára. A statisztikákat látjuk de a használó adminolja a saját kiadványait és gyakorolja továbbra is a kiadói jogokat. Persze a mi, jól felügyelt szerverünk használatát javasoljuk.

Én is itt folytatnám:
@ ekonyvolvaso.blog.hu/2009/10/04/radar_4#c11743970
    »A rendszer ingyen van az OSZK számára.Várom erre a választ.
Csak jutalékot kapnánk, elenyészőt a jelenlegi terjesztőkhöz képest a nyomtatott kiadványok esetében. (ami 50%)«
@guti.haz14:
    »Én még mindig nem értem, hogy ez a rendszer csak kölcsönzésre használható, vagy vásárlásra is?«
Ez az, ami szöget ütött a fejembe. Ugyanis szeretek konteókat gyártani hamis értelmezéseim alapján :D .
Értsem azt, hogy az iRead, mint piaci vállalkozás egy közpénzből készült közgyűjtemény állományát pénzért nyújtaná (jutalékért)?
Értsem azt talán, hogy átvettétek a teljes MEK-et és OSZKDK-t, és azt pénzért akarjátok olvastatni?
Feltételezzem ezek alapján, hogy a DIA-t ugyanígy bedaráltátok, és az én pénzemből is készült elektronikus szövegeket fizetős könyvtári rendszerhez hasonló konstrukciónak álcázott rendszerben magánvagyongyarapításra használjátok?
Merjem netán azt is feltételezni, hogy a „kalózok” irdatlan mennyiségű szövegtengerére ráteszitek a kezetek?

Kicsit olyan a feeling, mintha az Arcanumot megbízná az OSZK egy nagyvolumenű digitalizálásra, – amit ki is fizet –, majd azt az Arcanum nem szolgáltatná vissza, hanem a korongjain árusítaná.
    Írtam már: szeretem a konteókat.

A honlapon található kiadóknak és szerzőknek tett ajánlatok semmitmondóak. Nem látok semmilyen kiadói tapasztalatot. A honlap nyelvezete alapján még nyelvi kompetenciát sem, nemhogy könyvkiadásit.

A rendszer kiadóknak könyv értékesítésre az OSZK-nak könyv kölcsönzésre alkalmas, ellenörzött keretek között. A kiadóknak 20% jutalékért dolgozunk a rendszer ingyenes átadása mellett. Ez töredéke a nyomtatott terjesztői jutaléknak. Az OSZK-val még nem született üzleti modell ezért erről nem tudok nyilatkozni. Attól függ majd, hogy ők milyen konstrukcióban gondolkodnak, mondjuk kizárólag a jogvédett könyvekre alkalmaznák vagy akár az összesre.
Mi mindenesetre a szerzői jogokat még tartalmazó és nem ingyenes kiadványokra gondoltunk egy jutalékos értékesítési rendszert. Tehát nyilván a kölcsönzés minden könyvre vonatkozhat de mi csak a tényleges bevételekből részesednénk. De lehet akár a tagsági díj egy része is jutalék, tényleg nincs még konkrét verzió. A szerzők, kiadók is részesednek a jogdíjakból, mi a terjesztési díjból tartjuk fenn és fejlesztjük tovább a rendszert.

Eredetileg egy olyan olvasói szoftvert írtunk amiben egyszerre szerepeltek a kiadók megvásárolható kiadványai és pl az OSZK kölcsönözhető könyvei. Vízió volt mert sem a kiadók sem a könyvtár nem volt erre nyitott, ezért szétválasztottuk. Ha meggondolják magukat akkor összetettebb ajánlatot lehetne kínálni az olvasóknak.

Amúgy nem törekszünk kiadói babérokra, inkább azoknak a szerzőknek a jelentkezését várjuk akiket a többi kiadó elutasított de így is már szerkesztett, korrektúrázott szöveg és képanyaggal tudunk dolgozni. Mi a tördelést, képfeldolgozást és publikálást vállaljuk.

@ireadtransmitter:
      »Az aktuális művek köteles példányai most is elérhetőek a könyvtárban de csak korlátozott formában. Pont erre kínál megoldást egy ellenörzött publikációs rendszer, mint a miénk. Itt a szerzői jog megoldott, a példányszám meg korlátlan.«
Tessék? Ismét elnézést kérek, de ehhez oktondi vagyok – hogyan oldódik meg a szerzői jog?
Félreértés ne essék: szeretnék a kiadók által digitális kötelespéldányként beadott művekhez hozzáférni. De kizárt, hogy egy ilyen rendszeren keresztül.
Pályáztatás, közbeszerzési eljárás, stb. nélkül egy cég ne kereskedjen közvagyonnal (bocs, szolgáltasson).
Remélem, az OSZK döntéshozóinak nem ment az eszük.

      »Mi csak a szoftveres környezetet biztosítjuk az admin, a feltöltő és az olvasó számára. A statisztikákat látjuk de a használó adminolja a saját kiadványait és gyakorolja továbbra is a kiadói jogokat. Persze a mi, jól felügyelt szerverünk használatát javasoljuk.«
Ha jól értettem jutalékért. Mennyi is az annyi a nagyterjesztők árréséhez képest? (Tudom, közöm = 0.)

@ireadtransmitter:
   »Amúgy nem törekszünk kiadói babérokra,«
Ez egyértelműen látszik.
   »…inkább azoknak a szerzőknek a jelentkezését várjuk akiket a többi kiadó elutasított de így is már szerkesztett, korrektúrázott szöveg és képanyaggal tudunk dolgozni.«
Már elnézést, de ez nem más, mint „ahogy Móricka a szöveggondozást és -kiadást elképzeli”-típusú mission statement.
   »Mi a tördelést, képfeldolgozást és publikálást vállaljuk.«
Meg a szupertitkos drm-et, meg a statisztikát, amivel úgy bűvészkedtek ahogy akartok.

Már elnézést, de „ha én szerző lennék” (jaha diha dajdl diga diga diha dajdl dum), jobban bíznék a PayPal-ben :)

@guti.haz14:

Egyenlőre a rendszer heti 1 online kapcsolatot igényel, az eredeti angol verzióban még állandó kapcsolat kellett. Ott más a lefedettség ezért nem probléma állandóan online lenni.

Nálunk kifejezetten kérték, hogy oldjuk ezt meg valahogy, itt még nem annyira természetes egy állandó internetes kapcsolat.

Nem volt könnyű, jelenleg 1 hét az időkód. Az autentikációt időnként el kell végezni, ez a rendszer biztonságát jelenti. Egy sima update gomb és indul a szoftver.

A vásárlás az valódi vásárlást jelent, soha nem jár le, de csak kölcsönadni lehet a könyvet másik személynek, - másolni, printelni nem - és ez egy jó ideig nála is marad.

A digitális kiadványokra vonatkozó tulajdoni jogok eltérőek más termékekkel kapcsolatban, igazából még nem találtak mindenki számára elfogadható megoldást. Egyenlőre mi is a meglévő nemzetközi jogokat biztosítjuk amíg nincs jobb.

@kIára:

Nem mi szolgáltatunk hanem az OSZK. Még 2002-ből való az állásfoglalásuk miszerint a digitális tartalmakat ne csak a könyvtáron belül lehessen elérni hanem kívülről is. Ez a rendszer ezt hivatott szolgálni, mi akár nem is találkozunk a digitális állománnyal, a szerzői jog kérdése így megoldott, semmi közünk hozzá, tehát az OSZK felügyeli pont úgy mint a nyomtatottak esetében. A kereskedést így a könyvtár végzi és nem mi, így a szerzői jogokkal is ő számol el.

Ők tudják mit tehetnek fel a rendszerbe, mi az ami után jogdíjat kell fizetni vagy mi lehet ingyenes. Itt az elérhetőséget oldottuk meg és nem a jogdíjak kérdését. Mondjuk a köteles példányok is elérhetők a rendszerben de ezekért külön díjat számítanak fel, így a kiadót sem éri kár. De ezzel nekünk egyáltalán nem kell foglalkozni, ezt továbbra is az OSZK intézi. Mi csak a kiadványok elérésére tettünk egy javaslatot, technikai megoldást.

Van a jutalékhoz köze, ez nem titkos, már fent írtam, hogy egy alap konstrukcióban 20% a tényleges bevételek után. És valóban, csak közbeszerzési eljárás keretein belül tudunk szerződni, pont ezért mem is titkos.

@ireadtransmitter: Ne haragudj, de még mindig nem látom a fától az erdőt. Nézzük át tételesen.

Mint OLVASÓNAK, miért jobb a megoldásod annál, hogy egy erős 30.000 HUF-os hordozható, hálózati kapcsolattal rendelkező, prémium minőségű eInk eszközön olvassak?

Mint KIADÓNAK, miért jobb ez a rendszer, mintsem hogy beálljak az iparági szabványnak tekinthető Adobe és/vagy Amazon mögé, ha már ragaszkodok a DRM-hez. A potenciális olvasóimat miért kényszerítsem ugyanígy a "szabványoktól" és a nyílvánvaló komfortról való lemondásra?

Mint KÖNYVTÁRNAK miért jobb ez a megoldás, mint egy helyben olvasós, vékony klienses megjelenítés, illetve ugyanennek a vékony klienses történetnek mondjuk egy VPN-nen keresztüli kiajánlása más könyvtárak és intézmények számára (lásd pl. az MTI "hírtermináljai")

@mekmi: @kirunews:

Mi a helyzet a könyvtárral általában? Kötelesek a kiadók digitális példányt szolgáltatni? ha igen, milyen formátumban?

Szabad a meglevő (akár általatok készített) digitális (és jogvédett) példányokat bármilyen formában szolgáltatni? Akár helybenolvasásra, akár offline (CD, pendrive) akár online átvitellel?

@ireadtransmitter: No, hát csak lehet normálisan is szót váltani? :)

"Egyenlőre a rendszer heti 1 online kapcsolatot igényel"

És honnan veszi az időkódot? A gép órájáról? És ha én mindig visszaállítom hardver szinten az órát, akkor gyakorlatilag végtelen idő áll rendelkezésre arra, hogy bármit csináljak a letöltött dokumentummal? (Természetesen itt olvasásra gondolok)

Akkor most feltörtem a rendszert?

Vagy esetleg folyamatosan feljegyzi az olvasással töltött időt magába a dokumentumba? Akkor meg itt is meg lehet fogni a rendszert, mert bármilyen módosítás, ami nem a szerveren történik, már egy gyenge pont.

(Bocsánat, én már csak ilyen kocka vagyok, a technikai dolgok szoktak érdekelni)

Z.

@ireadtransmitter: No, hát csak lehet normálisan is szót váltani? :)

"Egyenlőre a rendszer heti 1 online kapcsolatot igényel"

És honnan veszi az időkódot? A gép órájáról? És ha én mindig visszaállítom hardver szinten az órát, akkor gyakorlatilag végtelen idő áll rendelkezésre arra, hogy bármit csináljak a letöltött dokumentummal? (Természetesen itt olvasásra gondolok)

Akkor most feltörtem a rendszert?

Vagy esetleg folyamatosan feljegyzi az olvasással töltött időt magába a dokumentumba? Akkor meg itt is meg lehet fogni a rendszert, mert bármilyen módosítás, ami nem a szerveren történik, már egy gyenge pont.

(Bocsánat, én már csak ilyen kocka vagyok, a technikai dolgok szoktak érdekelni)

Z.

@Dworkyll:

Itt Monok István részletesen kifejtette -- magánemberként és intézményvezetőként -- a köteles példányokról a véleményét, és elég jól ismertette a másfél évvel korábbi helyzetet:

hipertext.hu/story/koteles-peldanyrol-szolo-parbeszed-kapcsan

Az engem is érdekelne, hogy ehhez képest mi a helyzet és mi a jelenlegi OSZK-vezetőség álláspontja.

@Dworkyll:

"Mint OLVASÓNAK, miért jobb a megoldásod annál, hogy egy erős 30.000 HUF-os hordozható, hálózati kapcsolattal rendelkező, prémium minőségű eInk eszközön olvassak?"

A könyvtár nagy tömegben valószínűleg képként fogja publikálni a
scannelt könyveket. Nem mutatna valami jól egy eink-es olvasón. Amennyiben azonban a könyv szövege textként lett digitalizálva, úgy a kérdésed teljesen jogos és nem kell mondjuk TabletPC- venned és az e-book readered kíválóan alkalmas.

"Mint KIADÓNAK, miért jobb ez a rendszer, mintsem hogy beálljak az iparági szabványnak tekinthető Adobe és/vagy Amazon mögé, ha már ragaszkodok a DRM-hez. A potenciális olvasóimat miért kényszerítsem ugyanígy a "szabványoktól" és a nyílvánvaló komfortról való lemondásra?"

Már itt is belinkelte valaki ezek törését megmutató linket. Számonra pedig inkább az jelenti a konfortot, hogy hardvertől és systemtől függetlenül bármilyen eszközön tudjak olvasni. Én, még ha anyagilag megtehetném sem vennék minden szolgáltató harvereszközéből csak mert az amazontól és az adobe-tól is akarok vásárolni. Távirányítóbol is van már elég. Kiadói szempontból nem túl előnyös az amazonnal üzletet kötni, úgy tudom még mindig ők szabják meg egy könyv árát és nem a kiadó. Bár ez egy pár hónapos info.

Amúgy, az általad említett szolgáltatók mindegyike a saját szabványát használja, neked kell mindegyikhez igazodnod, nekem nem ez tűnik konfortosnak.

Mint KÖNYVTÁRNAK miért jobb ez a megoldás, mint egy helyben olvasós, vékony klienses megjelenítés, illetve ugyanennek a vékony klienses történetnek mondjuk egy VPN-nen keresztüli kiajánlása más könyvtárak és intézmények számára (lásd pl. az MTI "hírtermináljai")

Helyben olvasós már most is van. Vékony kliensnek (ha vékony is) kell az élő kapcsolat. De azzal, hogy világszerte a könyvtárak elérhetővé akarják tenni a tartalmakat én nem tudok vitatkozni, ez az ő akaratuk és úgy tűnik már hivatásuk is. Erre tehát az OSZK-nál kaphatunk választ.

@zlaboncz (ZLC):

Természetesen a szerver az irányadó. A letöltés idejét rögzíti és nem figyeli a te gépedet vagy az olvasással töltött időt.

@ireadtransmitter: Ez OK, de van egy hét, amikor nem kell kapcsolatba lépnie a szerverrel, mert nem kell autentikálni. Ezt az egy hetet csak a gép saját órája alapján tudja "mérni" az olvasó program. A gép órája a felhasználó kezében van, tehát az autentikált, éppen a gépen lévő dokumentumokkal annyi időt tölt el a felhasználó, amennyit akar. Ha elég idő áll rendelkezésre, akkor pedig 'bármit' meg lehet csinálni...

Z.

Az olvasó program nem mér semmit. A szerver méri az időt, hogy utoljára mikor léptél be.

@ireadtransmitter: "A könyvtár nagy tömegben valószínűleg képként fogja publikálni a scannelt könyveket."

Uhh, hát ez elég riasztóan hat. Ez kb a grafikus pdf-ek, djvu-kkal ekvivalens, ekönyvnek jóindulattal sem nevezhető. Ettől azért már előbbre jár a tudomány. Hol van a reflow, a kereshetőség, az indexek, ne adj isten a copy paste idézetek, a szótár?

Komolyan, innen nagyon nehezen látszik, milyen fizetőképes végfelhasználói igényre alapoztátok az üzleti modellt. Angliában van igény szkennelt könyvtári könyvek lapképére??

Re: törések. Nézd meg a mocskos Microsoftot, a világ legegyszerűbb dolga MS termékeket "magánosítani, törik is, mint az állat. Mégis szénné keresik magukat. Talán épp a törések miatt.

Avagy az Amazon is a törhetőség ellenére roppant sikeres és profitábilis, leginkább azért, mert a felhasználó számára abszolút transzparens és láthatatlan a DRM (ami rohadt kemény amúgy). Egy dolgban akadályozza a usert, a konvertálásban, ami nem igazi igény, mert a frigótól eltekintve mindenre van Kindle for *** app. Ők megoldották az ügyfélkiszolgálást.

@ireadtransmitter: És ha nincs online kapcsolat a időlimiten belül, a kliens honnan tudja, hogy meg kell semmisítenie az anyagot?

Pl. letöltöm, lecsatlakozom, és egy hónapig mókolok az anyaggal offline. Mi akadályoz meg ebben?

@ireadtransmitter: Letöltöm. Kikapcsolom a netet. Megnyitnám a programot, de nem megy, mert nincs net - jól értem?

A másik topicos dolgokra inkább nem reagálnék.

Hát ez haláli, ez az egész hóbelevanc szerzett egy jó napot az eső ellenére. :)

@ireadtransmitter: Na, látom Dwo-ék már fogják a dolgot. :)

Szóval lépésről lépésre:
- Program felinstallál a gépre, regisztrálok, veszek, fizetek, stb.
- Szerver legenerálja nekem az olvasandó állományt + ha jól értettem a letöltéskor a program is kap valami update-szerűséget, amivel egy héten keresztül dekódolni tudja a letöltött állományt.
- Letöltöttem, olvasok, boldog vagyok
- Gépet kihúzom a netből, wifit kikapcsolom, gép süket, vak, nem lát a nagyvilágba.
- A gép óráját mindig visszaállítom a vásárlás + 1 órára
- Amíg nem kerül netközelbe a gép, fogalma sem lesz, hogy mennyi az idő, vagyis végtelen ideig áll(nak) rendelkezésre a letöltött dokumentum(ok) hogy akármit csináljak velük. (Olvassam, persze)
- Ha bármennyi idő rendelkezésre áll, akkor bármit meg lehet csinálni, legyen az bárhogy kódolva, titkosítva, becsomagolva, elrejtve. Vagyis "feltörtem" a rendszert.

Vagy nem jól látunk valamit?

Z.

Még hogy nem hatásos a flém :)

index.hu/tech/2010/12/01/jo_uzlet_zaklatni_a_vevoket/

Nekem ez a rendszer valamiféle könyvkölcsönző megoldásnak tűnik (erős kompromisszumokkal és kérdőjelekkel.)
De hogy könyveket értékesíteni vele?

Én, mint mezei vásárló, hajlandó vagyok elektronikus verzióban vásárolni könyveket, a papír kiadáshoz képest reálisan olcsóbban. Ez szakkönyv esetében egészen kicsi különbség is lehet a praktikumai miatt (kereshetőség, idézhetőség stb.)
De bármilyen "kemény" DRM védte könyvet úgy tekintek, hogy nekem csak olvasási jogot adnak el. Márpedig arra sokkal-sokkal kevesebbet vagyok hajlandó áldozni. Már ha egyáltalán.

(Épp ezért várom a Galaktikásokat, hogy mikkel jönnek ki. Tényleg, valaki nem tudja mikor indul be a bolt?)

@Dworkyll:
Néha a csak képként történő digitális dokumentumszolgáltatás az egyetlen járható út.
Ne felejtsük el, hogy az OSZK, MTA, Egyetemi Könyvtár még mindig elsősorban kutatási célt szolgálnak, és kutatásszervezői feladatokat látnak el.
Például egy tizenhetedik századi levéltári anyagot nem nagyon lehet digitalizálni, mert papír, a tinta minősége lehetetlenné teszi, a kézirat szerzőjének kézírását meg lehet, hogy csak 3-4 szakember tudja elolvasni, ocr-mintát meg lehetetlen kialakítani (vagy nem éri meg).
Ez még a régi nyomtatványokra is érvényes lehet.
A nagyfelbontású képek mellett, nem marad más, mint az átírás, de nem biztos, hogy egyáltalán megéri a befektetett munkát, ha mondjuk csak 30 évente keresi valami miatt egy kutató.
A Rohonci Kódexet és a hasonló (megfejthetetlen) titkosírással írt könyveket/kéziratokat szintén csak képként lehet szolgáltatni.

Amúgy kb. 10 éve egy magyar író harmincas években álnéven írt cikkeit kerestem a korabeli Pesti Hírlapban. Három hónapon keresztül nyitástól zárásig ott voltam a mikrofilmtárban, és öt év minden számának minden egyes lapját átnéztem. Össze is állítottam egy 17 oldalas bibliográfiát (három biztos álnév, két feltételezhető álnév, és egy jelentős mennyiségű név nélküli cikkecske, amelyek valószínűsíthetően a szerző írásai).
Mondjuk ha ez digitalizálva lenne (tartalomjegyzékkel, mutatókkal és szövegbeni keresési lehetőséggel), akkor jelentősen csökkent volna a a kutatási idő.

És itt jön a kérdés. Az ilyen, kizárólag kutatási célból készült anyagokat miért kellene bárhogy is védeni, vagy a hozzáférést bármilyen formában korlátozni?

@Polemius:
Igen, ez a furcsa, hogy a könyvkiadói modellt egy kölcsönzési irányba tolja el, a könyvtári modellt meg egy kiadói irányba.
Ez így nem tűnik egy életképes hibridnek, hanem inkább egy nyomorék, félhalott korcsnak.

"Például egy tizenhetedik századi levéltári anyagot nem nagyon lehet digitalizálni, mert papír, a tinta minősége lehetetlenné teszi, a kézirat szerzőjének kézírását meg lehet, hogy csak 3-4 szakember tudja elolvasni, ocr-mintát meg lehetetlen kialakítani (vagy nem éri meg)."

Ha meg tudják csinálni kínai, japán szövegeknél, akkor nincs mese. Nem egyszerű OCR, de működhet. (Lásd még a témában az amazon Topaz formátumát)

A kérdés viszont jogos - ezekre minek a védelem?

(És itt ugye eljutottunk a magyar könyvtárak tulajdonkezeléséhez illetve a digitalizálás buktatóihoz - talán pont a Képes Krónikából van egy alacsony felbontású változat.)

@kIára: Néha a csak képként történő digitális dokumentumszolgáltatás az egyetlen járható út.

Ezt abszolút el tudom fogadni.

"És itt jön a kérdés. Az ilyen, kizárólag kutatási célból készült anyagokat miért kellene bárhogy is védeni, vagy a hozzáférést bármilyen formában korlátozni? "

Ugye hogy ugye? Szerintem a válasz valahol az OSZK "üzleti modelljében" keresendő, de majd az okosak kijavítanak.

Szóval most is hozzájuthatsz digitális kópiákhoz (a fénymásolat utódjához), ha fizetsz egy decens összeget, ami abszolút nem pici. Ergo az anyag, ha kutatási célból is, de piacképes. Mit gondolsz, miért nem zúdítja be az OSZK a MEK-be az idők során már így vagy úgy de digitalizált anyagait? Hát ezért. Mert lehet, valaki besétál holnap valamelyikért, és kicsengeti érte a zsetont. Pedig nem jogvédettek.

There is more than meet the eye...

@Polemius: A Galaktika-bolt ketyeg már egy ideje, DRM-jük nincs, ronda bugjuk volt, nem tudom azóta javították-e.

Ma viszont elstartolt az SFportal is.

ekonyvolvaso.blog.hu/2010/12/01/a_feltorhetetlen_drm_avagy_akiket_zavar_a_valosag_de_tudnak_jobbat_helyette

@Komavary:
»Ha meg tudják csinálni kínai, japán szövegeknél…«
Simán el tudom képzelni, hogy valójában ilyen a kínai OCR-rendszer ;) :
img98.imageshack.us/img98/1029/51759972.jpg
Szorozva ötvenezerrel. (Bocs, nem tudtam kihagyni)

@Dworkyll a kötelespéldányokkal az a helyzet, hogy bár több mint 200 év óta törvény kötelezi a kiadókat, a becslések szerint minimum 30%-ot nem küldik be. A digitális kötelespéldánnyal kapcsolatban nem tudok többet, mint a kIára által idézett Monok cikk.

Ha csak a Google számaira hagyatkozunk, akkor becslések szerint kb. 200 millió mű van a világban (ennél lényegesen több kiadás), amiből jó, ha 15 millió van digitalizálva. Kevesebb mint 10%. Vagyis még nagyon az elején járunk, megjósolhatatlan, hogy mi lesz az a főcsapás, amivel mondjuk a művek 30-50%-át digitalizálni fogják. Van csak képként történő digitalizálás, még olyan esetben is, ahol lehetőség lenne OCR-ezésre. Az hogy van techológiai lehetőség, nem jelenti, hogy van hozzá erőforrás (néha a védettség miatt használnak csak képet). De ez nem baj, ha a képet jól csinálták meg, akkor 10-20 év múlva újra elő lehet venni OCR-ezni. Nekem az is nagy öröm volt, amikor 98 környékén el lehetett érni a Royal Society XVIII. századi folyóiratait. De ahogy írtam, most a kétrétegű technológia a mainstream, és nem tudok róla, hogy most lenne komoly projekt, ami csak képként digitalizálna (kivéve azokat az eseteket, amikor nem lehet OCR-ezni, pl. levéltári, kézirattári anyagok).

@kIára: az inkubátor valami olyasmi lenne, hogy a MEK anyagain lehetne projekteket futtatni. Lehet ez szövegelemzés, nyelvi elemzés, szemantikus webes kisérletek, de mezei API-k készítése, amivel más szolgáltatások tudnák a MEK anyagit integrálni. Például megcsinálni az általad hiányolt ISBN keresést (tegnap megnéztem, az adatok benne vannak a letölthető XMLben). Még bővebben nem írtam meg ennek a pontos tervét, nyáron leveleztünk róla a többi MEK-essel, de szeretném ezt összegyűjteni és kipofozni, valamint megvalósítani - ha van rá igény, mert azt még nem tudom. Azt látom, hogy többen kisérletezgetnek MEK-es anyagokkal, mért ne lehetne őket támogatni (ha tudjuk, persze)?

Egy másik kérdésed a most zajló amerikai Nemzeti Digitális Könyvtár-vitára emlékeztet. Az ellenzők egyik érve az, hogy a HathiTrust tulajdonkénnep A létező nemzeti könyvtár. Erre az alapötlet felvetője azt mondja: csakhogy azt az egyetemi és kutatóintézeti könyvtárak hozták létre és kimaradtak belőle a közkönyvtárak, illetve az általuk megtestesített "átlagolvasói" igények, amiket te is hangsúlyozol a MEK-kel szemben.

@Dworkyll: Azt tudom, de mintha úgy lett volna, hogy decemberrel jönnek könyvek is. Persze lehet, hogy keverem az SFportallal.

@Polemius: Úgy összefolynak ezek a dolgok :-)) Szerencsére nemcsak tematikus, hanem személyi összefüggések is vannak, úgyhogy a két csapat remélem szinergikusan erősíti egymást.

A Galaktika egy kicsit hamarabb indult el, ezért az epub kötődés, fene látta nyáron, hogy az Amazon ekkorát fog gurítani. De ha az SFportal beüt, akkor a Galaktika is bátrabban publikálhat _magyar_ szerzőket. Az idegen szerzők jogai sajnos még mindig a holdban vannak. Ki kell javítanom magam, a Philip K. Dick jogokat adták volna, csak platinaáron.

Viszont ez talán segít egy kicsit a magyar íróknak exponálódni, és teret nyerni az e-térben, a külföldiek előtt.

Ha meg évtizedes fasírozásnak lenne vége, lásd a horrortörténetek az rpg.hu-n az még nagyobb királyság lenne.

@Dworkyll:
ePub nekem teljesen jó, ugyanis Sony olvasóm van. :P
Egyébként szerintem sci-fi, fantasy témában magyar szerzők is lehetnek kelendőek. Aztán ha működni látszik a dolog, talán külföldi szerzők ügynökségei is jobban kötélnek állnak. Végső soron, ha a magyar piacon nem jön be akkor sem sokat buknak. Valószínűleg magyar nyelvű e-könyvre nem fognak lecsapni angol anyanyelvűek. :)

rpg.hu-t régóta nem nagyon látogatom. Mi történt?

@Polemius: Csináltam már magyar szerzőtől angol epubot/prc-t "exportra", gyönyörű lett. AZ lenne még a nagy gurítás, ha itthonról nyomhatnánk a magyar szerzőket az Amazonra, és tekernénk föl velük az angolszász piacot pl.

Re rpg.hu. Sose voltam ott nagy játékos, csak olvasgattam a nagy vendettákat a magyar fantasykiadók és egyéb formációk között. Pedig úgy olvasnék Gáspárt, Kornyát is rendesen villanyosítva. És ők is inkább írhattak volna az elmúlt évtizedben kicsit többet.

@Polemius:
"rpg.hu-t régóta nem nagyon látogatom. Mi történt?"

Hát, pl. pár napja teljesen megújult: lfg.hu

ami érdekes lehet: ezzel együtt elindult az sfmag.hu is, ahol hamarosan érdekes cikk/gondolatkisérlet jelenik meg egy scifiírótól az ekönyvekkel kapcsolatban.

Üdv!
Mától 10 darab e könyv olvasót használhatnak az OSZK beiratkozott olvasói.
www.scribd.com/doc/44755567/E-konyvolvasok-els%C5%91kent-az-Orszagos-Szechenyi-Konyvtarban
Gyertek!
Tóth Péter OSZK

@Dworkyll: "Az lenne még a nagy gurítás, ha itthonról nyomhatnánk a magyar szerzőket az Amazonra, és tekernénk föl velük az angolszász piacot pl."

Leírom, mivel a napokban kellett utánnanéznem, de lehet, hogy amúgy is tudod: az Amazonon kétféleképpel lehet árulni. Lehetsz profi, ami havi 40$, de új, az Amazonon eddig nem árult dolgokat kezdhetsz árulni, vagy magánszemély, akinek ingyenes, de csak olyan dolgokat árulhat, ami más árúkészletében is benne van, és minden eladás után 1 dollárt + közvetítési díjat kell fizetni. A regisztrációhoz a leglényegesebb a dombornyomott bankkártya.

A részleteket itt találod: www.amazonservices.com/content/sell-on-amazon.htm?ld=SCSOAlogin. A feltöltéshez, nyomonkövetéshez használhatod az Amazon Merchant API-t, amiről itt olvashatsz: developer.amazonservices.com/ (van C#, Java és PHP klienskönyvtár, de mivel REST alapú, nem nehéz más nyelvekre implementálni).

"Az lenne még a nagy gurítás, ha itthonról nyomhatnánk a magyar szerzőket az Amazonra, és tekernénk föl velük az angolszász piacot pl."

Ja, jól látod, ez a megoldás...

Ezek összerezzennek a magyar piactól! Alig várják a magyar szerzőket, hogy megjelenjenek?

@Dworkyll:

Kedves Dworkill!

Mi már scandereztünk nem kis mértékben.
Bocsáss meg ha megbántottalak! előtte...

Az Amazon magasan lesz..ja a magyar piacot, mint a többi nagy is. Tudod, miért nincs magyar e-book tartalom? Mert nem érdeke a nagyoknak, hogy 800 Ft-ért adjanak e-book-ot míg a nyomtatott könyv nagyker ára a digitális 30%.

Miért lenne érdeke pl. az alexandrának, hogy 30%-ért e-könyvet forgalmazzon? Hatalmasat kaszál a kiadókon, a nyomtatott kiadás neki aprofit.

TT