Intro
Valahogy úgy volt, hogy én az olvasók Grálját, a tökéletes olvasót kerestem, Professzore olvtárs pedig úgy vélte, már meg is találta. A Koobe Magyarországnak hála (akik épp mostanság nyitottak meg egy újabb bemutatóhelyet a IX. Balázs Béla 18. alatt), egy igen erős potenciális versenyző is felbukkant a magyar piacon, és amikor felkértek egy tesztelésre, nem hagyhattam ki írókedvű olvtársunkat az értékelésből. Nem ugyanúgy látjuk a világot, és mást találtunk fontosnak az olvasón is. Ezért ez egy duplcsövű poszt, fogadjátok szeretettel.
Egy Profi megfigyelései
Szóval iRex DR800S... Korábban sokat olvastam az iLiadról, az iRex másik, szintén 8 hüvelykes "top" olvasójáról, amelyet sokan a valaha gyártott legjobb PDF-specifikus e-olvasónak titulálnak. Címszavakban: nagyítás (zoom), pásztázás (pan), metaadatok szerkesztése az eszközön, kitűnő kezelőfelület, korrekt sebesség, kegyetlen ár.
A DR800S nem igazán utód, az iRex is inkább konzumer kategóriába, vagyis az "egyszerű" olvasók közé sorolja. Az iLiad és a DR1000 a "profi" megoldások kedvelőinek (és finanszírozóinak) való elsősorban. A két eszköz között tehát szakadék van: nincs nagyítás, nincs pásztázás, nincs on-the-fly metaszerkesztés. Maradt viszont a remek kezelőfelület és a kezelőelemek (gomb, slide/click bar, Wacom penna) és a hovatovább horrorisztikus ár.
Kézben
Az első olvasó, amire azt mondom, hogy "van értelme". Nem a vastag műanyag keret vagy a billentyűzet dominál, hanem a kijelző. Nem vicc: az eszköz teljes felületének 68%-át uralja a 8(,1) collos eInk, amely -- hála a Wacom tollas technológiájának -- tökéletes: nem tükröződik, nem csillog, kitűnő a kontrasztja. Ráadásul az iRex arra is figyelt, hogy a külső műanyag színe és az eInk háttérszíne csak alig üssön el egymástól, így a teljes felületet kihasználva közel könyves élményt kapunk.
Míg a Nook esetén a súly volt rám a legnagyobb hatással, itt ugyanez az eszköz méretéhez képest elfogadható: 330 g körül mérlegelt. Azt azonban nem szabad feledni: magasságban ugyanakkora, széltében alig nagyobb, vastagságban pedig lényegében nem tér el egymástól a két készülék (Nook és DR800). Nem könnyű, de ezért kisebb asztalterítőnyi kijelzőfelületet kapunk. A fogására sem igazán lehet panasz, bár a Nook kitűnő gumi-műanyag hátlapjához képest ez inkább a "sima" jó minőségű műanyag benyomását kelti. A kezelőszervek szintúgy kényelmesek, sőt, talán még picit kényelmesebbek is, mert nem kényszerítenek be mindig pont ugyanabba a fogási pozícióba. Bal kézbe véve tökéletesen kézre áll a lapozásra is használható hosszú gomb, függetlenül attól, hogy alul (könyvhöz hasonlóan) fogjuk, vagy középen.
Olvasási élmény
Hibátlan. Illetve majdnem. A PDF esetén nem működik az ePub-ra korrektül ható margóbeállítási lehetőség, vagyis hiába az eszközre optimalizált PDF, ha az konkrétan faltól falig jelenik meg (néha még takarásban egy hangyányit). A 6 collosoknál megszokott felbontásból itt még kevesebbet (160 helyett effektív 150 dpi) kapunk, amely a jó élsimításnak hála egyáltalán nem észrevehető. Mivel az alapszín valamivel világosabb (ráadásul nem kékes, hanem inkább sárgásszürkés), továbbá a fekete is egy leheletnyit sötétebb a Nook-énál (Nook: 56 fekete, 130 fehér, DR800: 49 fekete, 137 fehér; a feketénél az alacsonyabb, a fehérnél a magasabb szám jobb), nem lehet panasz a képminőségre. A mellékelt teszt pdf a számomra optimális olvasási élményt adja még úgy is, hogy a PDF sajnos faltól-falig tördelt: nekem 2-3 mm jól jött volna kétoldalt.
PDF esetén a betűméretváltás korrekt, de az oldaltartalmat rögzíti: tehát itt is kijönnek a fél/háromnegyed üres oldalnyi területek (nem szerencsés, de sajnos ez a PDF sajátja -- mint ezt Dworkylltól megtudtam).
Az ePub viszont hibátlan, kifogástalanul működik a betűméretváltás és a margóállítás is.
Mérve, nézve...
Stoppert ragadtam a mérleg és a szkenner után. ePub és PDF lapozás fej-fej mellett nagyjából 1,1 másodpercre jött ki oldalanként. 10 oldal folyamatos lapozás: 10 mp (Nook: 23 mp). Ezeket az eredményeket kicsit rontja, hogy a PDF-et megnyitva és benne hátrafelé lapozva sokkal rosszabb eredmények mérhetőek (első menetre, utána már ugyanolyan gyors, mint a tesztek alatt). A "nyomd folyamatosan és tizesével lapoz" megoldás valamiért nem működött.
Greyscale dithering: nincs. Hiányzik, illusztrált könyveknél jól jönne.
Bár a berendezés legtöbb funkciója a két hardvereszközzel (alsó menü gomb és a hosszú, ide-oda billenthető és simán lenyomható gomb) probléma nélkül, kényelmesen megoldható, ezzel együtt azért a stílushoz is néha hozzáturkászik az ember... Feltételezhetően a Wacom felület "suspend" módból való feléledésének késlekedése okán alkalmasint nagyon lassan vagy egyáltalán nem reagál a penna, emiatt ugyanaz a frusztráló "na most mi történik?" érzése van az embernek, ami egyenes út a dupla (így felesleges vagy téves) böködés felé. Ha a Wacom felület él, akkor nagyon gyors.
Hovatovább
Hiányzik (az első kettő nagyon):
-- szövegkiemelés,
-- megjegyzés beillesztése,
-- oldalszámra ugrás,
-- PDF margó optimalizálva (ez lehet PDF optimizáció kérdése is),
-- korrektebb ár (miért kerül 400 dollárba a tengeren túlon?),
-- minőségi tok,
Tetszik:
-- kijelző/méret/súly arány,
-- sebesség,
-- kitűnő minőségű kijelző,
-- SD kártya (bár a hozzáférhetőség kényelmetlen),
-- kezelőfelület, menürendszer,
-- szolgáltatások (Newspaper Direct),
-- potenciál(*).
Visszás:
-- operációs rendszer az iLiadhoz képest,
-- rengeteg lehetőség kihasználatlan (kezelőfelület, Wacom), vagyis buta.
Furcsának tűnhet a sok "kontra" mellett, hogy mindezeket összefoglalva számomra a legjobb választásnak tűnik. Ha az árban korrekt tok (bőr, hátrahajtható, mágneses zárású, külön tartóval a stílusnak) lenne és az iRex elérhető de hallgatag fejlesztői részéről elhangozna egy hihető ígéret arra vonatkozóan, hogy LESZ oldalszámra ugrás, szövegkiemelés és megjegyzés hozzáfűzés (vagy könyvjelző melletti szöveges megjegyzés), esetleg PDF nagyítás, ahogy mindez elérhető az iLiad és a DR1000 esetében (de még hogy!), nem gondolkodnék a magyarországi beszerzésen. Így kicsit afelé húz a szívem, hogy 400 dollár plusz posta (50 USD) × 200 = 90 ezer forintért megrendelem... Persze ehhez hozzátartozik az is, hogy SOKAT akarok olvasni, keveset lapozni, szívesen fizetnék elő on-line tartalmakra (NewspaperDirect) és hogy én vissza tudom igényelni a brutális 30 ezer forintnyi áfát.
(*) Ja igen, és a potenciálról: nyílt fejlesztői környezet (SDK). Aztán az iRex shopban kapni olyan stílust, aminek a végén virtuális radír van, amelyet a felület érzékel. Elvileg festeni/rajzolni is lehet(ne) az eszközön. Elképzelhetőnek tartom, hogy a nyílt SDK hatására komoly és hasznos alkalmazások látnak majd napvilágot. A komolyabb, parsert érintő változásokra szerintem nem lesz vállalkozó, azt alighanem az iRex fogja (remélem minél hamarabb) gatyába rázni. Nem tartom kizártnak (bár nyilván csak feltételezés) a prc támogatást sem.
Zárszó, avagy egy kör ideológia
Szóval 400 dollár. Nos, sokmindent el lehet mondani, de azt kevésbé, hogy az igazságérzetemet melengetné a nagy víz túloldalán tapasztalható bőség és az ehhez kapcsolódó felfoghatatlanul alacsony árak. Az EUR/USD kurzus ma valahol 1,36 körül járt, vagyis 1 euró 1 dollár 36 centért vehető. A 400 dolláros berendezés tehát uszkve 300 euróért vehető meg odaát. Ráadásul ez nem a "sima", hanem a 3G-vel felvértezett SG verzió (igaz, ennek idehaza sok előnye nincs, hacsak valaki nem ír hozzá egy GSM hekket és teszi lehetővé az áruházak elérését, ami ráadásul kvázi off-line módon egyébként is megoldható a készülék saját PC-s alkalmazásával). Itt persze hosszas ideologizálásba, pontosabban harcálláspontok felállításába lehetne kezdeni arról, hogy mi indokolja és mi cáfolja a megrendelést. Mindenki találja ki maga, hogy megéri-e neki a kockázat (elveszett csomag, garanciális jogok érvényesítésének nehézsége) és a tekintélyes árelőnyért (nagyjából tehát 60 ezer forintért) cserébe megkeresi az egyszerű hozzájutást nyújtó lehetőséget.
.jpg)
Egy aktív olvasó kalandjai a dán design birodalmában
Első benyomások
Kezdjük a legelején. A dobozon a felirat: Made in Netherlands, azaz ez a kütyü bizony Európában készül. Kibontva először az eszköz látszik maga. Óriási képernyő, minimális kerettel. Ez jó. A kezelőszervekből nem látszik sok, ez is jó. Viszont nincs hely a tollnak az eszközön, ez nem jó. És tok sincs, csak egy műbőr huzat, amivel nagyon nem villognék. Tanult kollégám egy könyvkötőhöz vinné el, mert még az opcióként ajánlott tok sem az igazi, viszont sem horony, sem zsanér nincs egy rendes tokhoz.
Funkciók, használhatóság
Ez az eszköz egy dolgot tud, de azt nagyon, olvasnivalót megjeleníteni. (Feltéve, hogy az olvasnivaló epub, vagy legalább pdf, esetleg html). Az egyszerűség az egész folyamatot végig jellemzi, egy micro(!)-USB kábellel a géphez kötve az eszköz simán egy új meghajtóként látszik. A könyvek fölmásolásakor lehet folderekbe szervezni az anyagokat, használatkor azonban ezek nem fognak látszani. A leválasztás után ugyanis a szerkezet előbb filenév-alapon, majd az első olvasás után a metaadatokra építve "összeönti" egy oldalra a publikációkat, még a formátum sem látszik. Csak a sorrend feltételeivel lehet variálni: cím, szerző, dátum.
Kezelőszervből van egy gomb, meg egy "lapozócsík", ez maga is egy billenő és nyomható gomb, ami viszont vagy fél arasz hosszú, és a kijelző bal szélén található. Az egykezes olvasás sima ügy, és a legtöbb funkcióhoz elég a "gombolkozás", nem kell a toll.
Az összes dokumentumban lehet fontméretet váltani, négy lehetőségből, keresi a tartalomjegyzéket, és a kijelző alján jelzi, hogy merre járunk a dokumentumban. Lehet 90 fokban elforgatni a képet, ami éppen nézhet ki jól, de onnantól a lapozás kicsit furán fog kézre esni. Lehet vadul könyvjelzőzni, ekkor egy virtuális hajtás kerül a lap jobb fölső sarkára.
Hiányosságok
Ebből is akad pár, sajnos. Egészen alap dolgok is, mint pl. az ugrásra is alkalmas navigációs csík, meg az első/utolsó lapra ugrás. Ugyanis ha nincs tartalomjegyzék, akkor sajnos nincs gyors pozicionálás sem, és ez már alapfokon elkezd hiányozni.
A toll megléte pedig egyszerűen kiált a haladó/aktív olvasási funkciókért. Jelenleg ugyanis nincs még sem annotálás vagy kiemelés, sem pedig integrált szótár funkció. Pedig a nagy iRex simán tudott akár pdf-re is firkálni, és utána firkát az eredetivel összeintegrálni.
Ugyanígy hiányzik a mezei jegyzetelés/firkaexport, mint amit pl a Sony PRS-600 vagy az Onyx tud.
Verdikt
A tok hiányától és a toll elrakhatatlanságától eltekintve egy nagyon jó alapszerkezetet raktak le az iRex fejlesztői. A szerkezet gyors, nagyon jól és kényelmesen olvasható. Az általam hiányosságként megélt dolgokra gyakorlatilag firmware-frissítéssel lehet megoldás, kérdés csak hogy mikor, illletve hogy ki fogja ezeket a firmware-eket előállítani.
A videón az USÁ-ban kapható, hálózati eléréssel súlyosbított DR-800SG látható.
UPDATE 1: Egy nappal utánunk a mobiletechreview is megírta a vasról a magáét, remek kis képekkel és kiváló összevetésekkel a versenytárs-modellekkel (via Professzore)
UPDATE 2: Vannak ígérvények a levegőben, hogy áprilisra jön egy komolyabb firmware upgrade az olvasóhoz, főleg a toll-használatot célozva. Remélem, így is lesz, hiszen főleg a Sony touchscreenes olvasók lennének az ellenfelek, és nem fogja az iRex úgy gondolni, hogy a trükkösebb funkciókat megtartja a drágább modellekre.
UPDATE 3: ekonyvolvaso.blog.hu/media/image/Professzore/nook_vs_dr800.gif
A Nook és a DR800 kijelzője összehasonlítva, azonos méret, felbontás és árnyalatbeállítás mellett (animált gif). Aki kéri, küldök neki teljes méretű PSD-t.
ekonyvolvaso.blog.hu/media/image/Professzore/dr800.jpg
A DR800 teljes felbontással, közelről (szkennelt kép), azonos módon, mint a korábbi Nook tesztképek. A kettőt összehasonlítva határozottabban látszik, hogy a DR800-nak "keményebben fog a ceruzája", vagyis sötétebben "rajzol".
Utolsó kommentek