Jane Austentől épp reggel szedtem le a Büszkeség és balítéletet (konvertálási célzattal).
Hogy a már eladott tételekkel mi lesz? Semmi. A T sokat tehet, például az eztán értékesített cuccokról leszedi, ezzel párhuzamosan a már eladott vasak tulajdonosait megkérik egy gyors törlésre. Aztán megteheti azt is, hogy akár a külföldi jogtulajdonossal ÉS a fordítás magyar jogtulajdonosával is megállapodik valamifajta jogdíjban, és megy minden tovább a maga útján. Ezen túl tényleg nincs "világ", mert a tartalom táv-törlése itt nem megoldható (és ez tulajdonképpen nagyjából rendjén való). Valószínűnek tartom, hogy a csekély marzs miatt a törlést fogják választani.

kicsit offtopic. Ilyenkor a linket szedik le, es torlik a keresobol (vagyis ha valaki tudja az ID-jat eleri) vagy tenylegesen torlik a tartalmat?
az elso ket cim kivetelevel kellene minden, de a fene tudja atbongeszni a teljes MEK-et..

Számomra is egyértelmű volt, hogy a nagy "ajándék" szimpla MEK copy (bár valamelyik tematikus poszt alatt könyvkiadó fejesek írták, hogy hány százezerbe kerül egy könyv digitális tördelése, ezzel céloztak rá, hogy talán a T milliárdokat költött újratördelésre). Szomorú, hogy valószínűleg emiatt megint ritkul a MEK kínálata. Meg persze dühítő is, hogy nem tükröztem le magamnak időben, amikor még lehetett.

Érdekes, hogy amikor MEK-ről, Project Gutenbergről, Archive.org-ról (vagy itt kitérhetnénk az Amazonos 1984 esetre, amiből ki tudja, mennyit adtak el, mire kiderült, hogy nem volt joguk hozzá) törölnek, soha nincs szó kalózkodásról, bűncselekményről, letöltött példányok utáni horribilis bevételkiesésekről.

Azért ez a MEK esetében inkább baki, nagyon odafigyelnek, mit lehet és mit nem.

Kérdés, hogy ezeknek van-e korábbi fordítása, mint pl. a Réz Ádám féle. Ha igen, hamar visszakerülnek, ha nem, még vagy száz év. :(

Illetve poén lenne összehozni egy olyan csoportmunkát/oldalt, ahol a kényes fordítású műveket több tucat fordító megcsinálja (mint ahogy a rajongói HP készült), lektorok összefésülik, és szabad fordításként felmegy a MEKre.

Ill. merreffele volt ez a kavarodás, és honnan lehet tudni a lekerült anyagokról?

(Régebben a régi MEK címen maradtak fent a "leszedett" anyagok, egyszerűen azért, mert azt már nem gondozták.)

@Ignis_veneficus: Teljesen elérhetetlenné teszik, bár a cucc archiválás miatt megmarad. De civil kintről nem fog hozzáférni.

@Médiageci: "hány százezerbe kerül egy könyv digitális tördelése," ez így egy hatalmas MUHAHA, néhány százezerért újratördelem neked a Lenin Összest. Az más kérdés, hogy a digitális kiadáshoz fűződő jogok mennyibe kerülnek.
Amúgy viszont igazad van, "amit lehet Jupiternek... " ugye.

@Komavary: Sajnos EZEK voltak a Réz Ádám fordítások, és a régi szerverről is lekerültek. Az örököse vetette le, szerintem meg lehet vele állapodni, csak nyílván pénzt kér. Coopertől a Szinnai Tivadar fordítások maradtak fönn.

@Komavary:
Az, hogy ki fordít csak egy szem a láncban. Attól még az eredeti mű ugyanúgy jogvédelem alatt áll, és fizetni kell azért, hogy elektronikusan (akár eredeti nyelven, akár lefordítva) ingyenesen vagy bárhogy máshogy közzétegyék.

Sajnos az tény, és a jelek szerint ez az eset is remek példa rá, hogy bizony a magyar fordítók meglehetősen vaskalaposak az elektronikus kiadást illetően. Ez meg nem tesz jót neki. :-(

18-i hír a Google-ről a BBC-n: news.bbc.co.uk/2/hi/technology/8420876.stm
Némiképp megszipkázták a bankszámlájukat, mert engedély nélkül turkásztak hozzá francia művekhez.

@Ignis_veneficus: "az elso ket cim kivetelevel kellene minden,"
Küldj egy mailt az ehrankukacfreemailponthura. ;)

@Dworkyll: "van-e korábbi fordítása, mint pl. a Réz Ádám féle"

Nem tudtam, hogy mind Rézfordítás volt. :) De ez megjelent valahol közleményben?

@Professzore: Itt public domaines szerzők magyar fordításáról van szó ;)

Teljesen egyetértek a fordítókkal. :)

@Komavary: "De ez megjelent valahol közleményben?"

Hát sajtóhírt nem láttam ezügyben. De - mondjuk úgy - van jó kapcsolat a MEK felé ;-) Hidd el, szenvednek attól, hog nem publikálhatnak mindent, ami náluk van. De ez egy ilyen világ.

@Dworkyll: Ezt tudom. (Talán a CC listán volt egy olyan megjegyzés, hogy (fejből idézem) "megkerestek minket pár bedigitalizált könyvvel, de sajnos át kellett irányítanunk őket más oldalak felé" - ti. jogdíjas szövegek voltak. :)

"nem publikálhatnak mindent, ami náluk van"

"megkerestek minket pár bedigitalizált könyvvel, de sajnos át kellett irányítanunk őket más oldalak felé"

Ha ezek igazak, akkor a MEK-nél bűncselekményt követnek el. (btk323) Ez egy közpénzből fenntartott intézménymél különösen durva lenne. A törvény ugyanis nem(csak) a publikálást tiltja, hanem magát a többszörözést. És fura lenne, ha a MEK-es közalkalmazottak más törvénytelen oldalra irányítanák a letöltőket.

@loggoll: ööö zsarolást?

Pl József Attila versei az itteni tiltás alatt legálisan fent voltak kanadai oldalakon.

index.hu/kultur/pol/jozsefat1203/

És ha már közpénzek: szerintem az lenne a durva, hogyha pl. JA vagy a fenti művek esetében rögtön nyomnának egy törlést, és amikor újból legálisan elérhető lenne itthon is, akkor megint fognák a köteteket és megint elkezdenék digitalizálni.

A letöltőket pedig pláne nem irányították sehova.

@loggoll: kifejtenéd bővebben az álláspontodat?

1. Hogy jön ide a zsarolás?
2. Ki beszélt itt letöltőkről? A MEK-et aki keresi, az nem letölteni akar, arra ugye ott az oldal, hanem aki
a, le akar vetetni valamit
b, föl akar oda tölteni valamit publikálás végett, v

Az a, eset végét ismerjük, ha megerősítik a kérés jogosságát, akkor a megjelölt anyag elveszti a publikusságát. Az anyag maga megmarad, hiszen a MEK a 1997. évi CXL. 61. § (4) alapján bizony őriz és másol, sőt kiszolgál egyéni megkereséseket.

A b, esetben pedig szintén megőrzi a beküldött anyagot, hiszen ez a dolga ugye, de tájékoztathatja az beküldőt, hogy mik a beküldött anyag szerzői jogi állapotai, pl hogy hol lehet őket hivatalosan publikálni. Pl. Új Zélandon kicsit hamarab kerül ki a védelem alól egy mű.

Egyébként meg itt az alapító okiratuk, eléggé egyértelmű szerintem: www.okm.gov.hu/letolt/minisz/alapito_okirat/kozgyujt/alapito_oszk_090317.pdf

@Komavary:

Bocs, nyilván hülyeséget írtam, a 329/A-ra gondoltam, ami a szerzői joggal foglalkozik.

Én arra gondoltam, hogy a szerzői jog alapvetően a többszörözést köti engedélyhez, nem a publikálást. Ebben az esetben viszont bejön az szjt 35. § (4), ami könyvtárak esetén megengedőbb, tehát a MEK-nél nem sértenek jogot, ha nem törlik a szerverről az engedély nélkül ott levő anyagot.

"ha megerősítik a kérés jogosságát, akkor a megjelölt anyag elveszti a publikusságát." - Ez viszont szerintem nem korrekt. nem utólag kellene kérni, hanem a MEK-nek előre kellene beszerezni az engedélyt. (Vagy legalább megpróbálni beszerezni, és csak akkor kitenni, ha nem találta meg a jogtulajdonost.) Durva és sarkított hasonlattal ez olyan, mint ha valaki elviszi éjjel az autómat, de ha másnap megkátom az utcán, és szólok neki, akkor azonnal viszaadja.

@Komavary:

Lehet, h félreértettem, én a "megkerestek minket pár bedigitalizált könyvvel, de sajnos át kellett irányítanunk őket más oldalak felé" szövegre gondoltam. Ezt én úgy értelmeztem, hogy a MEK hívta fel valakinek a figyelmét arra, hogy hol talál meg illegális anyagot.

OFF

Ja, egyébként tegnap jártam itt először, és meglepően tartalmasnak találtam a blogot. Többek között néhány értelmes vitára gondolok.

nem érdekelnek a szerzői jogi vonatkozások. arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy több darab könyvtárban tartott könyvet valaki levett a nyilvános polcról, mert úgy hiszi, hogy megteheti.
réz ádamám jogutódja pénteken végigjárta a kerületi szabóervineket, hogy leszedje a polocokról a fenti köteteket. azt hajtogatta, hogy itt a karácsony, és neki is kell elektromos fogkefe.
ezeket a könyveket, most nem tudják olvasni emberek.

A "pénteken végigjárta a kerületi szabóervineket" nem értem. Mi történt?

Réz Ádám jogutódjaival egyébként meg lehet egyezni, a közelmútban pl. nekem is sikerült. Teljesen korrekt volt.

@loggoll: Ha már idetaláltál, egy pofátlan kérés: nincs kedved kiadói oldalról írni az ekönyvek másolásvédelméről?

(Hogy látja ezt egy kiadó, mit szeretne, mitől fél stb.)

@loggoll: először is Isten hozott :-)

Másodszor, noha Moldován olvtársról elmondható, hogy a könyveket jobban szereti, mint a "rendszert", arra azért kínosan ügyelnek, hogy ha ismert és föllelhető a jogtulajdonos, akkor annak az engedélyével kerüljenek ki az anyagok a nyilvánosság elé.
Azaz a tipikus modus operandi a következő: Gipsz Jakab küld nekik egy digitalizált kötetet, annak megkeresik a gazdáját, és ha az engedi, akkor általában még lektorálnak/korrektúráznak egy sort az anyagon (ez pénzbe kerül) és utána kerül ki az oldalra. Nem fog senki kimondott bookwarezt találni a MEK-en, ebben elég biztos vagyok.

Érdekes amúgy a párhuzam a Google-lal, mert ők is rámozdultak az "orphan book"-okra, csak mivel ők nettó profitot szeretnének belőle kifacsarni, - és mert nem kevésszer nagyobbak a MEK-nél - ki is csaptak jópár biztosítékot.

Harmadszor, visszatérve a Btk 329. A-ra, annak ugye az egyik alapvetése, hogy VAGYONI KÁR okozása történik. Hogyan számítanád ki a vagyoni kár mértékét abban az esetben, amikor hivatalos, kereskedelmi forgalomban elérhető, beárazott elektronikus változat nem érhető el. Sőt, nagyon sokszor papír változat sem, sem új, sem antikvár. Ekkor mi alapján számolódna a vagyoni kár mértéke? Komolyan kérdezem, mert ebből - talán - le lehetne vezetni az elektronikus változatok piaci értékét.

@Komavary

E-book. Az mi álláspontunk a kivárás, ami egyben azt is jelenti, hogy nem értek hozzá. (De majd ha jobban olvasom a blogot :-) ) Ma még ez nem olyan nagy piac, és nem is a mi könyveink miatt lesz nagy, ezért inkább rövidebb távú problémákkal foglalkoz(t)unk. Persze nem feltétlenül ez a helyes.
A fő gond, hogy a várható bevétel (jelenleg) kicsi, a digitális verzió "elszabadulása" ennél jóval nagyobb kárt okozhat, ezért én elvből a keményebb másolásvédelem mellett lennék. Tudom, hogy ez azzal a szituációval járhat, hogy azt is feltörik, viszont kevésbé veszik meg, mint a "puhábbat".
A lényeg az, hogy nincs igazából álláspontom. Csak annyi, hogy most már félek a kalózverzióktól, de egy éve még nem.

@Dworkyll:

Vagyoni kár. Erre szerintem nincs bírói gyakorlat. (Nem vagyok jogász.) Talán két álláspont lehet. Az egyik a bevételt tekinti, amely szerint ha a könyv nincs forgalomban, akkor nem is vesznek az elektronikus verzió miatt kevesebbet, azaz nincs kár. Ezzel nem értek egyet.
A másik álláspont a vagyonalapú. Ha egy könyv elektronikusan ingyen hozzáférhető, akkor csökken annak az esélye, hogy papíron pénzért kiadja valamelyik kiadó, és ha ki is adja, akkor várhatóan kevesebb példányban, kisebb jogdíjért. Tehát az ingyenes verzió miatt csökken a jog értéke.
Nehéz viszont becsülni a kár mértékét. Egy esetet tudok, ahol lehet reális becslés. Az egyik szerző művét kitette a honlapjára a Terebess. A jogutóddal való szerződékötéskor kiderült, hogy van egy ilyen kalózverzió (a jogutód tudta meg pár nappal korábban, és korrekten közölte a kiadóval, majd az ügyvédjén keresztül intézkedett). A kiadóban felmerült, hogy eláll a szerződéstől. Ha ezt megteszi, akkor a minimális kár a korábban kialkudott jogdíjelőleg mértéke.
Persze feladat annak bizonyítása, hogy "ha nem lenne a neten, akkor x forintot adna érte egy kiadó, most viszont csak y-t".

"kínosan ügyelnek, hogy ha ismert és föllelhető a jogtulajdonos"
A részleteket nem tudom, de pl. Orwellre vannak engedélyeik?

@loggoll: Hmm, ha kell vállalunk ám privát tanácsadást is, nevezzük inkább "képbe hozásnak". Mert egyfelől már egy éve is félned kellett volna a kalózváltozatoktól, másfelől most sem kell.

A "kemény" DRM csak hamis illúziókba ringatná a kiadókat, mert nagyon nagyon sok cím már digitalizálódott, és ha a kemény DRM-et erőltetik, marad az, ami most van: bookwarez, annak minden kellemetlen mellékhatásával. Érdemes megnézni a zenék és a filmek árazási és DRM használati trendjeit. A könyves szakmát ebből a szempontból végtelenül vaknak érzem, mert még egy normális, egységes formátumot sem volt képes lerakni az asztalra.

Szerintem egy jól megválasztott ár-formátum kombinációval az első jelentkező le fogja tarolni a piacot, amiként az Amazon teszi most. Nagyon kiváncsi vagyok a B&N-re képes lesz-e fölvenni azt a kesztyűt, amit az Amazon (és a Google) dobott el.

@Dworkyll: Hallottam bizonyos pletykákat (tényleg azok), hogy Moldován már nincs az OSZK-nál. Tudsz erről valamit?

@loggoll: Igaza van Dworkyllnak, írta is itt valahol: a jelenlegi helyzet szerint egyedül a kiadók/terjesztők maradnak ki a buliból, szóval nem nagy ötlet a kivárás. 10-15 éve lehet hozzájutni a neten magyar ebookokhoz, azóta gyűjtöm én is, azaz azóta megy kb. a "kalózkodás" - késő most elkezdeni félni tőle. :)
Inkább mielőbb ki kellene dolgozni egy olyan konstrukciót, hogy lehessen végre legális alternatíva (én már nagyon várom, most is rengeteg könyvet veszek, sokszor venném inkább ebookban), ugyanakkor ne érje meg kalózkodni. Ha baromi kemény DRM-et is találnának ki a kiadók, amit senki nem tud feltörni (kissé utópisztikus innentől :)), akkor is ott marad a jelenlegi technika: szkennelés+korrektúrázás.

@ehran: Szerintem pletyka. Esetleg kérdezd meg tőle, mi a pálya ;-) én nem spekulálnék.

@loggoll: "Én arra gondoltam, hogy a szerzői jog alapvetően a többszörözést köti engedélyhez, nem a publikálást."
de bizony azt is, sőt (kiadóként ezt tudhatnád ;)), csak a jogászok ennek ilyen szép nevet adtak: nyilvánosság felé való közvetítés :)
egyébiránt ehrannal értek egyet a kivárást illetően. ez nem szerencsés stratégia, sarkítva: van piaci igény, amit nem szolgálnak ki, és ezzel közvetve a kalózpiacot erősítik. persze mivel ismeretlen területről van szó, jogos lehet az aggodalom, hogy milyen hatással van a bevétélre és nyereségre, ha egy kiadó belevág. viszont tapasztalatom szerint sokkal a félelem eltúlzott és párosul nagymértékű tudatlansággal, és inkább ez szab gátat az új kezdeményezéseknek.
de vegyünk egy kevésbé "problémás" halmazt: azokat a könyveket, amiket már nem akarnak kiadni, tehát amúgy sincs belőlük semmi hasznuk, viszont ülnek rajtuk. ezzel ki veszít?

Tudom, hogy a szerzői jog mind a kettőt védi. Sztem az volt ott a lényeg, hogy a nyilvánosság felé való közlés feltételezi a többszörözést (könyvek esetén), és önmagában az utóbbi is engedélyköteles.

Nem mondok ellent abban, hogy a mi stratégiánk nem szerencsés (illetve valójában nincs is ilyen stratégiánk), én is azt írtam, hogy "Persze nem feltétlenül ez a helyes." A kérdés nálunk inkább úgy dőlt el (azaz nem dőlt el), hogy mondjuk felmerült x megoldandó kérdés vagy probléma. Ezek közül nem tudtunk mindennel foglalkozni, csak y-nal, és az e-könyv nem volt abban y-ban.

@loggoll: nos, valóban az is teljesen érthető, hogy ez a kérdés egy kiadónak nem "toplistás" a rövidtávú célok között és leköti kapacitását/figyelmét a többi fontosabb feladat. főleg ha kisebb kiadóról van szó.
ha már itt tartunk, a mi kiadónknak (kiskapu) éppenséggel illene élen járnia ezen a területen, de egyrészt lekötötte az erőforrásait a kiadási terv teljesítése (nem sikerült, néhány könyv jövőre csúszott), másrészt a kiadványai többsége fordítás, amiknél az e-formátum terjesztésére először a külföldi kiadóval kell szerződni. az egy dolog, hogy ezzel külön foglalkozni a jelenlegi feszített munkatempó mellett szűkös erőforrásokkal gazdálkodva egyszerűen luxus volna. de ráadásul a külföldi kiadók is elég érdekesen állnak ehhez a kérdéshez - az eddigi néhány érdeklődésünkre olyan ajánlatot tettek, ami elvette a kedvünket. mindenesetre én nem tettem le róla teljesen, és jövőre még sikerülhet is tesztelni a dolgot.

@loggoll: Kemenyebb masolasvedelem:
Azzal az a problema (amit tobb helyen is leirtam), hogy azokat szo.. ize.. szivatjak vele, aki fizetett a termekert.
Apple: harom eszkozre rakhatot (gepfrissites, mar is ugrott 1)
Sony: rootkit
Amazon: tavolrol torlik
DVD: attekerhetettlen figyelmeztetes es/vagy reklam, + regiokodok
B&N: egyszer kolcsonadhatot, de kozben te sem olvashatod

Elobb utobb feltornek mindent kulonbozo okobol(pl DVD: hogy a linux alatt is meg lehessen nezni) es "kimutik" belole a fenti "features"-ket..
es akkor nem csak a termek bukott, hanem a DRM ara is.. )ami valszeg csillagaszati)

@Ignis_veneficus:
"B&N: egyszer kolcsonadhatot, de kozben te sem olvashatod"

Ez pl. tök korrekt, ezzel mi a baj?

(És ugye véletlenül hagytad ki az Adobos védelmet? Ezt használja kb. minden magyar bolt.)

@Komavary: Nem ismerem ugyan a B&N rendszerét, de ha csak _egyszer_ adhatom kölcsön, az szerintem nem túl korrekt, a papíros könyvemet bármennyiszer kölcsönözhetem ugye. Az, hogy közben nem olvashatom, az érdekes, de fogjuk rá, hogy rendben van, a papírosnál is ez lenne a helyzet. Viszont még mindig fennáll a kérdés, miért akarjuk az egyik formátum tulajdonságait ráerőltetni egy másikra? :)

@Dworkyll: Nincs hozzá kapcsolatom, ezt is csak úgy hallottam, pont a MEK miatt érdekelt volna, ha jól tudom, az ő szívügye.

@tekatana: Ezt érdekesnek tartom, hogy a külföldiek sem túl nyitottak; laikusként azt gondoltam volna, hogy pont velük gördülékenyebben menne a dolog, hiszen nyugaton mégiscsak jobban felfuttatott dolog már ez az ebook rendszer.

@Komavary:
""B&N: egyszer kolcsonadhatot, de kozben te sem olvashatod"
Ez pl. tök korrekt, ezzel mi a baj?"
egyreszt _csak_ egyszer adhatot kolcson (utana mar nem), masreszt ez azert egy "eCucc" (gyk file) eseteben elegge kemeny, mikor tul keppen _ingyen_ az eredetivel megegyezo masolatot lehet eloallitani..

kicsit ez majdnem ugyanaz mint amikro a filecsere, filmletoltest az autolopashoz hasonlitjak..

Adobe-os vedelem..
nem veletlenul hagytam ki, csak az tudomasom szerint minden extra nelkul _csak_ a szokasos DRM cuccokat hozza, ugy mint:
-Adott vason tudod megnezni,nyitni (bukod a vasat, bukod a tartalmat)
-nincs biztonsagi masolat
-stb.. ezt paran mashol mar leirtak..

@Ignis_veneficus: jelenleg az összes többi rendszerben nullaszor adhatsz kölcsön. Ennél a BnN 1-e (később simán módosítható) végtelenszer több. :)

Adobe-os védelem: azért hiányzik innen nekem, mert (tudomásom szerint :p) nincs triviális törése. Vagyis én ha kiadó lennék, és drm-et szeretnék, ezt választanám.

(Utána meg sírnék, hogy senki sem veszi a pdfeimet, a csúnya kalózok miatt.)

@Komavary: "jelenleg az összes többi rendszerben nullaszor adhatsz kölcsön. Ennél a BnN 1-e (később simán módosítható) végtelenszer több. :)"
Egy DRM nelkuli file-t (gyenge DRM) vegtelenszer adhaszt kolcson, ez megint vegtelenszer tobb, mint a BnN 1-e :D

Vedelem torese..
Emlexem annak idejen volt egy olyan CD "masolasvedelem" (vagyis a audio cd hangja nem ment at a procin, meg a gepen, hanem kozvetlenul kellett osszekotni a CD-rom-ot a hangkartyaval) kijatszas, amivel a hangkartya hozott letre egy hurkot es a kimenetet visszadigizte.. (minosegromles)
ua meg lehet csinalni a ekonyvekkel is vagy screen-shot + ORC vagy digifoto + ORC felallasban (ez a visszadigizes) vagy elfoadja az illeto a minosegromlast (kepek) vagy raszan idot az ORC-re, es rendes "konyve" lesz.
De a PC-s olvasok megfelelo preparalasaval es vagy a kornyezet preparalasaval egyszerusitheto a folyamat.
Peldaul (mas terulet) le lehet szedni olyan openGl proxit (progit, amin csak athaladnak a fuggvenyhivasok), mely lementi a geometriai modelleket, es igy egy 3D-s progibol (jatek, tervezo, stb) kimenthetoek a modellek, fuggetlenul, hogy maga a progi milyen DRM es egyeb masolasvedelemet, elrejtest stb hasznal.

@tekatana:

Igen, nem csak arról van szó, hogy csinálunk vmi digitális verziót, aztán megpróbáljuk eladni. Ehhez előbb szerződés kell a szerzővel. A hagyományos könyvek kiadására kötött szerződések - szerintem - még nem teszik lehetővé az "e" változat kiadását.

Én még nem tárgyaltam ezügyben külföldi kiadóval, jogközvetítővel, de valszeg két gond lehet. Egyrészt ők is félnek a másolástól, másrészt elkérhetnek ugyanannyi előleget, mint a klasszik könyvnél.

@Komavary: Minden DRM-nek van törése, mert az ember a nap végén analóg fogyasztó, és minden DRM védett anyagon lesz "analóg lyuk".
Mármost az alvilág alsó hangon heti tíz-húsz könyvet "jelentet meg", az egyszerűség kedvéért a legnépszerűbb címeket, meg olyanokat, amik valamiért fontosak valakinek. Azaz ha valaki türelmes, akkor _bármilyen_ könyv előbb utóbb szembe fog jönni digitálisan.
Mármost a legális világ világ sebességgel és minőséggel lenne képes ezzel a trenddel versenyezni. Ebbe pedig egy drága és a normál használatot gátló DRM egyszerűen nem fér bele, főleg akkor nem, amikor a digitalizáló technológia ezerrel fejlődik (értsd az alvilág kapacitása elég sokkal gyorsabban bővül, mint a hezitáló legális világé).

Külföldről jövő jogok. Piszokul el tudom képzelni, hogy egy fejlett országbeli jogtulajdonosnek még ha van is fogalma az e-kiadás körüli jogviszonyokról, lövése sincs az itteni nyelvi és jövedelmi viszonyokról, és úgy árazza be az e-kiadás jogait, mintha a saját piacán lenne. 10 dollár az USÁban egy értelmes ár lehet (kivéve ha paperback-kel vetem össze), de itt biztosan nem.

Magyar jogok. Nem értem a hezitálást. Az elektronikus változat összerakása normális bemenő anyagból (ami amúgy is meg kell legyen a nyomdai munkákhoz) 20-60 perc. Egy tároló-terjesztő IT rendszer összerakása sem az a kimondott csillagháború, nagyjából egy webshoppal hasonló nagyságrendű. Az értelmes árú és formátumú e-kiadvány piacképes, és olyan piacokra is el tud jutni, ahova a papír soha (Marshal-kereszt ;-), ráadásul a papír eladásokra sem különösebben veszélyes. Akkor meg miért nincsenek még sehol??

(E-)Könyvekben gazdag, Boldog Karácsonyt Mindenkinek!

@Ignis_veneficus: Én alapesetben egy drm nélkülil vett filet nem adnék kölcsön, Nookosat szívesen.

Dworkyllnak is: az analóg lyuk mindig ott van, de pláne egy könyvnél sokat számít, hogy lefuttatok egy darab programot, vagy lefuttatok min. kettőt, ebből a második ocr, és utána reménykedek, hogy az eredmény olvasható-e.

Ez akkora macera, hogy a kiadók hátradőlhetnek - az ő könyvükből bizony senki sem készít kalózmásolatot. (Az más kérdés, hogy megvenni sem fogják :p) Akinek pedig kalózmásolat kell, eleve nem az ekönyvesboltban fogja keresni.

@Komavary: analog lyuk:
aelenlegi konyveket macerasabb kalozositani: scanner, orc, korrektura..
ennek ellenere tele van vele a sotet oldal...
nem mondanam nagy maceranak.. foleg, hogy egy konyvet tudsz textkent olvasni, es tudsz kepkent.. az utobbi esetben az ORC-tol is megszabadulsz... egy lepes...
olyan is lesz a minoseg, de amig kameras videofilmekre szukseg van, addig ezt is "vinni" fogjak..

@Komavary: "Ez akkora macera, hogy a kiadók hátradőlhetnek - az ő könyvükből bizony senki sem készít kalózmásolatot."
Csatlakoznék Ignishez, ettől még simán, a jelenlegi papíros lapozós-szkennelős-ocrezős-korrektúrázós megoldással is szenvednek; a Dwo által említett heti 10-20 könyv pedig csak bővülni fog, ahogy terjednek az ebook olvasók, és nő az igény is rá. Egyáltalán nem kellene foglalkozni a kalóz résszel, másolásvédelemmel, úgysem tudnak tenni ellene semmit - kivéve egy értelmes és megfizethető legális megoldással. Persze nyilván ez is hosszútávú megoldás lenne, úgy pedig nem divat tervezni nálunk. :(

@ehran:

"Persze nyilván ez is hosszútávú megoldás lenne, úgy pedig nem divat tervezni nálunk"

Ez igaz, de a kiadók többségének az élete idén nem arról szólt, hogy a majd egyszer fontossá váló kihívásoknak hogyan feleljenek meg. Sokkal inkább arról, hogy a forgalom csökken, és emellett minden kereskedő később fizet, mint egy évvel ezelőtt. A jobbak csak pár hetet késtek, a rosszabbaknál (pl. Alexandra) az volt a kérdés, hiogy merjek-e még adni nekik könyvet (az új könyveinkből már nem mindegyik kapható náluk).

@Dworkyll:

"Magyar jogok. Nem értem a hezitálást...."

A kérdés jogos. Én csak azt tudom mondani, hogy én mint kiadó(még) nem látom a piacot. Érdemes-e ezzel tölteni x órát, megállapodni újra a szerzőkkel egy bizonytalan projektre, ami esetleg aig hoz pénzt, cserébe növeli a kalózverziók terjedését?
Szerintem egyébként igazad van, de én úgy érzem, hogy nem most, hanem egy év múlva lesz ez kérdés.

@loggoll: És ebből nem esett le, hogy bármi, ami megkerüli a hagyományos terjesztési csatornákat (pl e-könyv egy webáruházon keresztül) JÓ lenne egy kiadónak??

Szerintem még egy bizonytalan projekt is jobb, mint egy biztos bukás, vagyis ha nem vagy jelen.

Szoktam "megrendelésre" e-könyveket generálni, annyira nokedli meló (ha jó az alapanyag), hogy nincs pofám pénzt kérni érte. Itt és most megígérem neked, hogy tíz - lehetőleg szövegalapú, grafikaszegény - kiadványodból generálok full-extrás e-könyvet, ingyen és bérmentve, hogy kitehesd ahova szeretnéd és áruld (vagy használd promócióra). Komolyan. (Épp szerzői példányokat szoktam csinálni, nagyon sok anyag van, ami már soha többé nem lesz papíron, hacsak egy e-változat nem hoz neki ismertséget...)

A kalózokkal úgy sem tudsz csinálni semmit, azok miatt éppezért nem kell aggódnod. De hogy a piac mennyire itt van, nézd meg ezt: spreadsheets.google.com/viewanalytics?key=pQQ9vzJQYsx5o7jTQ47t_Qw és kezdj el szorozgatni, átlagolni. Csak az az ezer ember, aki eddig kitöltötte, mekkora lóvét hagyott volna nálad? És ez csak ezer. Internet-képes, értelmes, olvasó. Hmm? ;-) Még ha ingyen adod nekik a cuccot, és bannereket árulsz a boltod webfelületén, a hirdetők laposra csókolják a kezed egy ilyen célcsoportért... stb stb stb. Vannak utak mérsékelt kockázattal is bőven.

Egyébként pedig boldog karácsonyt mindenkinek :-)

@loggoll: Bocsánat, nehogy magadra vedd, ezt sokkal általánosabb tapasztalatnak gondoltam (Te is olvasod a Bűvszakit, látod, hogy a gasztronómiában kb. ugyanez a helyzet, meg még egy rakás más területen), és persze kivételek mindig vannak. Kétségtelen, hogy hosszú távra tervezni nem olcsó buli, de - a dolog jellegéből adódóan - hosszú távon jobban megéri. :D
Egyébként mondtuk már, ne aggódj a kalózverzió miatt, ha olyan a könyv, akkor ha megfeszülsz is, lesz belőle kalózváltozat - ha Te teszed ki ebookban, legfeljebb egy héttel korábban, de a lényegen nem változtat. Viszont úgy Neked is lesz rajta hasznod. ;)

@Ignis_veneficus: @ehran:

Másról beszélünk.
Egyrészt, vannak a kalózkönyvek. Tök mindegy, hogy hogy készülnek.

Másrész ott a kiadó, akinek az első válasza az, hogy DRM-et szerene, ne másolják a könyveit, minél keményebbet. Szinte az összes magyar bolt a védett pdf-eket választotta.

Attól függetlenül, hogy hány kattintásnyira van a kalózváltozat, ebből egy átlag felhasználónak macerás szabad változatot készítenie. Scan, speckó program (fizetős vagy kalózváltozat - aki az utóbbit levadássza, az a könyvet is), OCR (megint csak, és itt már drágább cuccról van szó) - a kiadó eléri célját, az adott védett pdf-ből nem készül kalózmásolat.

Hogy ez mennyi kiesett vásárlóval jár, az már más kérdés. De az elsődleges cél az volt, hogy megvédjék az eladott fájlot. Hát, sikerült....

@Komavary: Nem-nem..
A lenyeg: tok mindegy, hogy a kiado milyen kemeny DRM-et hasznal, megtorik. A jelenlegi kaloz cuccok (filmek, zenek, progik) nagy reszet sem az atlagfelhasznalo csinalja hanem kalozcsoportok. Ott meg ott a szakertelem, specko progik stb..
A minel kemenyebb DRM-em azt erik el, hogy szivatjak a sajat vasarloikat.
Most meg ugyebar van az eOlvaso (N tipus), Pc (x db OS-el), telefon, Pda, NPA, stb..
Ha a minel kemenyebb DRM miatt csokken az adott cim hasznalhatosaga a fenti eszkozok kozul, annal kevesebben fogjak venni. (lasd Mp3 vs DRM zene.. meg az Apple is arul mp3-at!)

Ja.. es majd jonnek az ocso kinai olvasok, melyek nem tamogatnak semmilyen DRM-et (mert pl a licensze tobbe kerulne, mint a vas), es annak a tulaja nem fog DRM-es konyvet venni. Ezt vagy felismerik a kiadok, vagy bebukjak az egesz bizniszt...

@Ignis_veneficus:

"A jelenlegi kaloz cuccok (filmek, zenek, progik) nagy reszet sem az atlagfelhasznalo csinalja hanem kalozcsoportok. "

De a Kindles, nookos könyvek esetében bizony az átlagfelhasználók törik a legtöbb könyvet - egészen egyszerűen azért, mert a megvett könyvet más formátumban akarják használni.

Nem lekalózkodni valahonnan.

És ez az óriási különbség.

Ezt akadályozza meg az adobeos védelem - túl jó ahhoz, hogy triviálisan törni lehessen. Egy párszáz forintos könyvért meg nem vesz az ember külön programokat.

Persze, hogy ez nem jó a vásárlónak - de a kiadó elérte, amit akart, amiért fizetett.

@Komavary: "Szinte az összes magyar bolt a védett pdf-eket választotta."

Először. Mert ez jó a boltnak, de nem jó a vásárlónak, mert pl gyakorlatilag használhatatlan. A pdf eleve nem olvasóra való, a jelszóval védett meg abszolút olvashatatlan.

Másszóval a pdf nem olvasható hordozhatóan, pont amiről az e-könyv biznisz szólna. Csak monitoron, max kinyomtatva.
Azaz ha csak ilyenem lenne, én bizony törném, mert nem így és nem ezen akarom olvasni, kalóz vagyok-e. De iure igen, de facto nem.

Ha a boltok eladhatót akarnának letenni az asztalra - ami egyébként technológiailag lehetséges évek óta - akkor esetleg végig kéne gondolni, hogy a vevők mit akaranak. Magukat szivatni biztos nem. Meg lehet nézni a felméréseket, a leendő vevőlk 15%-a fizetne pl.

@Komavary: Kezdjuk keverni a dolgokat..
Az hogy mas formatumba akarom olvasni mint megvettem, nem kalozkodas (szerintem)

Az hogy a kindles es nookos konyveket akarnak mas formatumban olvasni, az szamomra erthetetlen.. hiszen ott az olvaso, melyre az adott formatum a "tuti" (arra lett kihegyezve). A tobbit tudja persze, de nem az igazi..

Ha valaki le akarja kalozkodni, akkor az nem tori meg, mert mar megcsinaltak helyette.

Toroprogikert nem szoktak penzt kiadni :D

Tok mindegy, hogy egy tores mennyire trivialis, elobb utobb lesz belole "buta" verzio az v1.0-s felhasznaloknak, lasd az MP3 rippelest: progi letolt/telepit, Cd insert, nagy piros/zold gomb megnyom, mire az van irva "RIP CD" vagy "CONVERT MP3" es kesz is...
Tudod mi van mogotte? nem. Erdekel? nem. Mukodik? igen.

ja.. slashdot szerint megtortek az adobe DRM-jet.. marc 9-ei hir (nem tegnapi :D)
it.slashdot.org/article.pl?sid=09/03/09/063243
nem jartam utana, de a linkek szerint forras is letoltheto, innen meg kb 1-2 nap a fenti buta verzio..

Amugy az egyszeri felhasznalo nem fog toroprogival szorakozni, azt mint irtam, megteszi helyette mas. Az egyszeri felhasznalo felmegy a kedvenc torrent site-ja es rakeres pl: "Isaac Asimov, magyar" es lerantja azt a file-t amely a legtobb konyvet tartalmazza. nem fogja egyenkent keresni es leszedni....
A lenyeg a _nem egy konyv_-on van.. egyert nem eri meg, de ha pl a 80-as evek sci-fi termeset nezzuk, akkor mar megerne..
Ujbol csak az Mp3-ra tudok utalni. mit csinal az egyszeri user? fileonkent szedi le a zenet? ritkan biztos, de inkabb az egyuttes osszes muvet rantja le, kategozialva, extrakkal...

@Dworkyll: Én kérek elnézést, a leendő olvasók 15%-a NEM fizetne, a többi igen.

@Ignis_veneficus: Az mp3 jó példa. Végtelenszer egyszerűbb a CD-ket rippelni, mint a könyveket. Beleroppant a zeneipar? Nem. Oké, CD-ből már nem fogy annyi. És? Kevesebb lett tőle az elérhető zene? Ellenkezőleg. Egy csomó zenéhez jutottam hozzá, aminek esélye sem lett volna magyar boltba eljutni, ha egyáltalán kiadni méltóztatna a nagyságos zenekiadóknak.

Akkor képzeljük ezt el könyvekkel. Nem vagyok könyves, nem tudom hányszáz példánynál éri meg beindítani a nyomdagépeket. De abban elég biztos vagyok, hogy a csak-e-változatoknál ez a gazdaságossági küszöbszám lényegesen alacsonyabb. Pl milyen poén lenne már villanyon kiadni az összes doktori dolgozatot, hogyha valaki valami extrémebb témát kutat, ne kelljen előlről kezdenie, hanem folytathatná onnan, ahová valaki már eljutott.

Hogy ne csak a kommersz lektűrökről beszéljünk.

Nos, az e-könyvnél is megmarad a költségek egy része ugye. Mint szerző díja, ha külföldi akkor fordító, azon kívül nyelvi lektor, ha kell akkor szaklektor, szerkesztő meg tördelő (ha e-könyv, akkor is valakinek emészthető formába kell öntenie).
A végén még hozzájön a terjesztés költsége, ami ugyan kevesebb mint a papírnál, de akkor is van.

Amivel kevesebb, az a levilágítás/ctp meg maga a nyomás, elszállítás a terjesztőnek. Ez az amit meg lehet spórolni. Mégpedig minél nagyobb az oldalszám annál többet. Főleg, ha színes könyvről van szó. A nyomás maga és a papír, az ugye könyvenkénti összeg, a másik fele fix.

Vagyis kisebb példányszámnál nagyobb az olló, jóval nagyobb a papír kiadás költsége. Kérdés, hol van az ablak, ami az e-könyv legkisebb nyereséges példányszáma és a papírkönyv legkisebb nyereséges példányszáma közt van. Talán azt a rést kellene megtalálni.

Konkrét számokat sajnos nem tudok a költségekről (csak a saját meg pár kolléga fizetését :D ), de azt meg tudom mondani, nekem mennyiben jött ki egyetlen példányban egy könyv. :) Ha bárkit is érdekel.
(Persze önköltségen, a saját munkámat és a szerző díjazását nem számítva.)

@Polemius: Kihagytál pár részt a papír vs. ebook költségei közül: raktározás, bolthelyiségek bérlete + egyéb költségei, munkabérek (szerintem az ebookhoz kevesebb ember kell, de ez csak tipp) - persze mindezek (a raktározást kivéve) ugye akkor jelentkeznek difiként, ha egy tisztán papírt és egy tisztán ebookot árusító céget hasonlítunk össze.

@Polemius: Szerintem a tordelo is kihagyhato.
sok mindent nem tudna egy konyvvel kezdeni. vannak ugye a fejeztecimek, bekezdesek. pont. par dologgal lehet cifrazni, de azt a munkat, hogy addig szuttog valaki egy bekezdesen, fejezeten, hogy az arva + fattyusorok megfeleloek legyenek, meg az elvalasztas, azt a jelenlegi ebook-nal nem lehet mgecsinalni. egyreszt nem tamogatja a formatum, masreszt pedig masok az oldalmeretek akar olvasonkent is (lasd fontmeret)
mivel a fejezetek es egyebek egyjo templattel kezelhetoek, ezt akar az iro, akar a fordito megoldhatja..
innentol en, mint kibic, nem latom a tordelo munkajat..

@Polemius: Álljunk meg egy szóra. Közelítsük úgy a kérdést, hogy nem CSAK e-könyvről beszélünk, hanem a papír "tetején" az e-verzióról. Ha papíron kiadsz (vagy kiadtál) valamit, akkor onnantól kiadni az elektronikus változat konkrétan epszilon pluszköltséggel jár. (V.ö. az alvilág beleteszi a szkennelési-OCR és újralektorálási munkát, amit ugye a kiadónak nem kell, mert ott az anyag elektronikusan)

Webshop, vagy online értékesítés amúgy is kell, hogy ki bírd kerülni a nagy terjesztőket, a papírhoz is.

És a béke kedvéért ne azokat csináld meg, amik amúgy papíron még a piacon vannak, hanem amik már kikoptak, és nem esélyes a reprint, de a forrásanyagok meg megvannak.

Ja és a jogtulajnak én royaltyt ajánlanék.

ehran:
A terjesztést is írtam mint költséget. A raktározás, boltok bérlete és a kapcsolódó bérek az a terjesztés és szállítás körébe tartozik (vagyis miután a terjesztőhöz kerül a könyv, az ő dolga).
A differencia akkor is jelentkezik, ha ugyanaz a cég állít elő papír és e-könyvet is. A költségeket könyvekre lebontva ki lehet számolni.

Ignis_veneficus:
Tördelőnek neveztem az egyszerűség kedvéért, de értem ez alatt azt aki a szöveget a felhasználó számára megfelelő formába önti, legyen az papír könyv (pdf, ps), vagy elektronikus verzió.
Ugyan valóban kicsit más jellegű egy e-book elkészítése, de azt is kell valamilyen szinten formázni, még ha jóval egyszerűbb módon is (egyelőre, a rugalmas formátumoknál). De közben plusz feladatokat is magával hoz, hiszen meg kell felelnie új kívánalmaknak (kompatibilitás, drm, stb.).
Ráadásul majd (remélem minél gyorsabban) jönnek azok a szerkesztőeszközök, melyek összetettebb formázást tesznek lehetővé, a formátumok rugalmasságát megtartva.
Nagyobb esélyt látok rá, hogy olyan könyvek kerüljenek majd az e-könyv piacra, amit már kiadtak. Márpedig legtöbbször nem word doksiban áll rendelkezésre a korábban már kiadott könyv.
Szóval én úgy látom, egy kiadónál a leginkább járható út az, ha a tördelők sajátítják el az új technológiákat és bővül ki / alakul át a szerepük.
Azt meg, hogy a szerzők/fordítók mit képesek leadni a szerkesztőségbe, ne firtassuk. Legyen elég annyi, hogy a legtöbb láttán sírva fakadnál. :)

Dworkyl:
Igen, valószínűleg nem lesz egyhamar olyan kiadó, ami csak e-könyvet adna ki. Épp ezért írtam, hogy meg kellene találni azt az ablakot, amiben az e-könyvet már megéri kiadni, a papírt még nem. Mert a kiadó azt a könyvet, amire elég példányszámban lát igényt, inkább kiadja papíron (és elektronikusan meg nem).
Mert a kiadók nehezen szánják rá magukat, félnek vagy épp azt mondják, sosem fog elterjedni ez az új hóbort, hogy e-könyv.
Egyébként akkor is van költség, ha már korábban kiadták. Az más kérdés, hogy valaki ezt saját maga teszi meg és nem számolja költségként, míg egy kiadó kénytelen.

A terjesztésről: sajnos nem lehet megkerülni a nagy terjesztőket, legfeljebb nem az eddigi lesz, hanem webshopos (cégeket nem írok, mindenki tudja melyikekre gondolok :) ).

jól alakul a vita :). több mindent írtatok, ami eszembe jutott a napokban, csak sosem volt időm kommentelni.
szerintem is a piacon nem lévő könyveket kéne először nyomatni online, mert egyrészt van rájuk igény (mint kereskedő minden nap találkozom az "egzotikus" kérésekben megmutatkozó longtaillel), másrészt ezeknél valóban félreteheti félelmeit a kiadó. a gond csak az, hogy mivel régebbiek ezek a könyvek, jellemzően nincsenek meg elektronikus változatban nekik. és éppen mivel nem nagyon várnak már hasznot tőlük, munkát(=pénzt) sincs kedvük belefektetni.
@Dworkyll: a zeneipar nem omlott ugyan össze, de erősen beleroppant. én is rengeteg új zenét ismertem meg és sokkal többet hallgatok mint korábban, de ebből tippem szerint nem profitáltak az együttesek/kiadók, leszámítva azt a néhány lemezt, amiket nem vettem volna meg, mert nem hallok róluk (te hány lemezt vettél az elmúlt 5 évben?:)). no meg az aprópénz, ami a last.fm előfizetésemen keresztül odafolyt valahova... de ez messzire vezetne, maradjunk a könyvpiacnál, amire példának hoztad fel:
én erősen drm ellenes vagyok, azonban megértem, hogy a könyveknél (is) miért erőltetik (eltekintve a szűklátókörűségtől).
jelenleg még csupán azért nem okoz nekik akkora problémát a kalózváltozatok terjedése a neten, mert - ellentétben a zenével - az olvasási élményt tekintve nagy szakadék van a print és az e változat között. ez azonban egyre szűkül és ezzel egyre több fejfájást fog okozni a könyvpiac szereplőinek. persze mindenki jobban járna, ha nem elsősorban problémát, hanem lehetőséget látnának ebben a trendben.
és hogy mi történne a könyvpiacon, az érdekes kérdés. egy banda koncertezhet, de lássuk be, a felolvasóest nem annyira nagy kasza. nyilván meg kéne találni az új piacképes megoldásokat, az amazon végül is elég jól keresgél.
1000 példány alatt egyébként nem nagyon érdemes elindítani az említett nyomdát (leszámítva a támogatott kiadványokat) és az is már elég necces vállalás. ésszerűnek tűnik hát, hogy az olyan kis példányszámra tervezettet adják ki e-könyvként, amelyre szűk kereslet van. egy bizonyos halmazra ez működhet is, azonban általánosságban én úgy becsülöm, hogy éppen a népszerűbb/sikeresebb könyv alkalmas az elektronikus terjesztésre. mégpedig azért, mert azt elég olcsón lehet adni, elég sok példányra jut fizetni hajlandó vevő, így akkor is hasznot hoz, ha sokan letöltögetik innen-onnan. egy szűk réteget érdeklő könyvnél azonban ezek a piaci arányok nincsenek meg (persze ettől még mindig jobb, ha legalább e-könyvként elérhető mint sehogyan). nem teljesen analóg példa, de valamelyest mégis ideillik: a szabad kultúra c. könyvet én adtam ki, amit a nyomtatott változattal megjelenésétől kezdve online ingyenesen letölthetővé tettünk. az angol eredeti több utánnyomást is megért ezzel a konstrukcióval, a magyar talán eléri valamikor a nullszaldót. ez nem bizonyítja, hogy ilyen módon nem érdemes kiadni könyvet, mert pénzügyi bukásra van ítélve, csupán azt mutatja, hogy nem minden könyvnél válik be. ez tipikusan olyan mű, ami egy adott szubkultúrában ugyan igen népszerű, viszont a hazai piacon ez kevés potenciális vevőt jelent.

@tekatana: :-) Lassan már egy kerekasztalra való értelmes ember jön itt össze, csaphatnánk egy kis IRL világváltást.

Példámnak okáért végigvenni, hogy az e-könyvek nem elsősorban technológiai hanem paradigmaváltást jelentenek, amihez azért utána kéne húzni az értékesítési (finanszírozási stb) modelleket. Döbbenetesnek tartom hogy már a magyar olvasóhardver-piac is kezd pörögni, gyakorlatilag értelmes legális tartalom nélkül pl, mert az új vasakat nem a MEK fogja eltartani, az tuti.

És ha már könyves vagy, több lapom van a kezemben, mint amit ide kirakok, téged érdekelne egy olyan történet, hogy akár papír verzióból egy értelmes és véges összegért kezedbe adnék egy szerkesztett/formázott elektronikus változatot?

A barátságomat (meg a minőséget) demonstrálandó megcsinálnám neked (magamnak) a Szabad Kultúra hordozható (DRM mentes prc) változatát, ha belefér.

@Dworkyll:
1 irl kerekasztal - én benne vagyok :)
2 az tényleg vicces valahol, viszont - akármilyen bénán teszi, aki - én azért tartom örvendetesnek ezeket a kezdeményezéseket, mert katalizátorként hasznos szerepük lesz, kibbillentik ezt az ügyet végre a holtpontról (miszerint kütyüt nem forgalmaz senki, mert nincs hozzá tartalom, tartalmat nem készít senki, mert nincs kütyü ésvagy drága)
3 elsősorban kereskedő vagyok, és ebben a kalapomban foglalkozom a témával. mint kiadó is érdekel, azonban az egy speciálisabb terület: számítástechnikai szakkönyvekre szakosodott ez a részlegünk, ami egyébként elég paradox helyzetet jelent. egyrészt tartalmuk alapján adná magát, hogy ezek a könyvek megjelenjenek e-változatban, másrészt éppen az ilyen kis példányszámú szakkönyveknél valós a rizikó, hogy nem hozna elég bevételt + a könnyebben hozzáférhető "kalózváltozatok" esetleg a print eladásokat is megölnék. ez pont az az economies of scale hiánya, amit korábban említettem, illetve egy olyan rétegpiacról beszélünk, ahol nagy a késztetés a kisebb ellenállás felé mozdulásra, vagyis a potenciális vevők akkor is inkább letöltenek/fénymásolnak, ha elfogadható áron megvehetik.
egyébként nincsenek illuzióim, tisztában vagyok vele, hogy most is megtalálnám a könyveink nagy részét valahol a neten, de kérdés, hogy milyen hatással volna ha ezt közvetve még könnyebbé tennénk egy drm mentes ekönyv publikálásával...
mindenesetre tanakodom rajta...
4 még szép, hogy drm mentesen :) - ez creative commons licenccel jelent meg, ami konkrétan tlltja a drm alkalmazását.("...A Művet nem lehet terjeszteni... ...olyan műszaki eszközzel, amely a Licenc Szerződésben foglaltakkal ellentétesen korlátozza a Műhöz való hozzáférést, illetve a Műhöz fűződő felhasználási jogot.")
egyébként értelemszerűen éppen ennél a könyvnél gazdasági szempontból nincs jelentősége az e-könyv változatnak, költséget pedig már semennyit sem tudnánk ráterhelni. ám ha van kedved, csináld meg bátran, még egy változatban elérhetővé válik.

@Polemius: Akkor bocsi, csak azért írtam, mert "elszállítást a terjesztőnek"-et írtál, ezért gondoltam, hogy a terjesztéssel kapcsolatos többi költséget - ami nem elhanyagolható mértékű - kihagytad. És ami hiába nem a kiadó része, a könyv végső árába beleszámít - és ugye most arról beszélünk.

"Mert a kiadók nehezen szánják rá magukat, félnek vagy épp azt mondják, sosem fog elterjedni ez az új hóbort, hogy e-könyv."
Ebben az esetben viszont nem értem, hogy akkor miért küzdenek a kalózok ellen? Hiszen ezek szerint minimális a kár, ha úgysincs rá igény. ;) Ha ők nem foglalkoznak vele, a kalózokat meg nem hagyják, akkor konkrétan ellehetetlenítenítik az eszköz használóit, így meg nehéz sajnálatot éreznem irántuk. Már eleve nem érzem úgy, hogy a kiadóknak/terjesztőnek kicsit is fontos lenne az olvasó, és akkor még ezzel is megfejelik.

@tekatana: Nem engem kérdeztél, de én pl. bevallom, egy hagyományos lemezt sem vettem, nemhogy az elmúlt 5, de inkább 10 évben (az ajándékba vett most nem számít). Elavultnak tartom ugyanis a koncepcióját, és messze nem illeszkedik az igényeimhez. Fogalmam sincs, miért kellene 2 jó szám kedvéért kifizetnem további 15-öt, ami nem tetszik. Viszont koncerteken voltam, így nekem tetszene az mp3, mint promóanyag koncepció. :)

@ehran: én is csak néhányat vettem, szerintem is obsolete a cd. arra céloztam, hogy csak mert sokkal több zenéhez van hozzáférésünk, abból nem következik, hogy virágzik a zeneipar, illetve ha annak vergődéséhez/lehetőségeihez hasonlítgatunk, akkor érdemes figyelembe venni a könyvbiznisz sajátosságait (így pl. míg koncertekkel zenész tud pótolni bevételt, egy írónak ez kevésbé alternatíva, a műfordító pólóira se volna túl nagy kereslet...:))
de amúgy ezekről a kérdésekről is csak ilyen "belterjes" fórumokban vitáznak, mármint hogyan fognak tudni alkalmazkodni a piaci szereplők és milyen problémáik vannak, mert lássuk be, hogy a fogyasztók tömegét egyáltalán nem izgatják ezek a dolgok, és fura is volna elvárni tőlük.

@tekatana: tipp: O'Reilly ekönyvei, mint minta.

Számitástechnika, DRM nélkül, folyamatos bővülés még akkor is, amikor minden sarkon, izé, torrentoldalon ott a kalózváltozat.

Persze kibicnek semm sem drága, a magyar piac tud érdekes dolgokat produkálni. :(

@tekatana: Azt vettem eszre, hogy pont e-book teren izgatja a tema a fogyasztot, mert jelenleg nincs legalis magyar tartalomszolgaltato (az egy db MEK-et kiveve) es ha a magyar kiadok nem birjak meglepni, akkor nem is lesz, foleg ha hozzavesszuk ehran megalliptasat a kalozkodas ulodozeserol, akkor nem csak a magyar eBook piacot, hanem a magyar eReader piacot is be lehet csukni...

@Komavary: o'reilly - példamutató valóban, és egy jó kiadó. ezen a területen mégsem tökéletes minta, mégpedig elsősorban az általam emlegetett különbség miatt a piacok mérete és példányszámok között. lessig szabad kultúráját is több tízezer példányban kelt el, miközben szintén ingyen elérhető volt a neten. angolul. nemzetközi piacon. (persze nyilván összetettebb a kép, de ez egy elég döntő tényező)

@Ignis_veneficus: úgy érted az "átlag fogyasztót" valóban érdekli, hogy milyen megoldást találnak és hogyan a kiadók/terjesztők az új kihívásokra? szerintem nagyon nem. én úgy képzelem, hogy addig terjed a figyelme, hogy minél több tartalomhoz, jobb szolgáltatáshoz, minél olcsóbban jusson hozzá.

@tekatana: Szerintem ez nem arrol szol, hogy most az alexandra vagy a bookline online boltjaban vasoljak, mert kinel nagyobb a kedvezmeny..
Ez arrol szol, hogy tudok-e egyaltalan vasarolni (magyra e-konyvet), vagy kalozkodnom kell.
Azert szerintem erdekli a felhasznalot, hogy az uj konyveket par kattintassal legalisan (bagoert) megfelelo minosegben tudja beszerezni, vagy valtozo minosegben torrentrol illegalisan...
kb ua, mint a zenevel. Tudomasom szerint nincs magyar legalis Mp3 webaruhaz. Ergo aki magyar MP3-at hallgat az tudomasom szerint valahol saros. A kiadok meg az uj uzleti modellt nem birtak meglepni, de penz kell ezert novelik az ures adathorozok dijat (amire en a sajat fenykepeimet irom ki, veszem fel, de ez mas tortenet)
Ha innet nezzuk, akkor "varhato", hogyha a konyvkiadok nem birjak meglepni az eBook-ot, csatlakoznak az ures adathorozo dijahoz, hogy a CD-re nem csak zenet ir ki az ember hanem kaloz konyveket is. meg a PC-vel lehet konyvet kalozkozni, arra is matricat..

@Ignis_veneficus:
"Tudomasom szerint nincs magyar legalis Mp3 webaruhaz. "

Csak neked, csak most: www.dalok.hu/ :)
Olcsó, barátságos DRM (de van. :(), mp3 és flac, mi kell még?

(Plusz, saját CDt bárki bármikor áttehet mp3-ba, illetve sok együttes eleve így terjeszti a számait.)

@Dworkyll:

"És ebből nem esett le,..."
Leesett, éppen ezért vagyok itt. :-)

A felajánlást köszönjük, lehet hogy élünk is vele.

Még egy probléma, ami gondja lehet a kiadóknak. Az ekönyvnél kevesbé tudom menedzselni, hogy hogyan néz ki a könyv az olvasó/vásárló kezében. Fontosnak tartom, hogy milyen borítója, papírja, kötése, tördelése, betűtipusa van egy könyvnek. (Nyilván van amelyik könyvnél ez kevésbé fontos, a másiknál meg sokkal inkább.) A kiadók egy része ezt nyilván eltúlozza nagyobb értéket tulajdonít neki, mint amekkora valójában -, és van olyan is, amelyik eddig is elszarta.

@loggoll: Kicsit olyan ez mint a digifénykép, meg az analóg. Az e-könyv is alapvetően olvasni van, de más paradigmák mentén kell összerakni, amibe annak is bele kell férni, hogy különböző betű- és lapmérettel fog az olvasó szembesülni.

De ettől azért vannak minőségi sarokpontok, amit MINDEN e-publinak tudnia kell. Most nem mennék bele a "szakmaiságába", vagy legalábbis nem nyíltan.

És azért preferálom a prc-t az epubbal szemben, mert abból ki tudom piszkálni ezeket a "finomságokat", az epubból meg nem. Még a CS4 epub exportere is annyit tud, mint egy marék lepke.

Arról nem beszélve hogy az Adobe epub parser, ami ott figyel minden olvasón, enyhén szólva bugos. Az unicode támogatás hiányos (ezért kell beágyzni a fontokat, növelve a méretet), és darabolni kell a törzsszöveget, amiről a ez epub szabvány szintén nem tud.

De ettől függetlenül igenis vannak olyan, a papírkiadványoknál értelmezhetetlen minőségi ismérvek, amitől egy e-kiadványon érezni lehet, hogy igényes, hogy foglalkoztak vele, és ez a fő üzenet, nem?

@Dworkyll:

Két éve azt írtad:

"Itt és most megígérem neked, hogy tíz - lehetőleg szövegalapú, grafikaszegény - kiadványodból generálok full-extrás e-könyvet, ingyen és bérmentve, hogy kitehesd ahova szeretnéd és áruld (vagy használd promócióra). Komolyan."

No, ezzel élnék most. Két eltéréssel: nem grafikaszegény dologról lenne szó, de nem is kérek ingyenességet.