Állandó rovatok

A RADAR az e-könyv olvasó blog "kis-színes" híreinek társasági gyűjtőposztja. Ha találtál valami témánkba vágót, firkáld ide. Ha izgalmas új könyvmegjelenésbe futottál, oszd meg velünk a KÖNYVRADARon. Köszönjük, a műfaj nevében.

Ha eladó készüléked van, vagy használt kütyüt keresel, a KERES-KÍNÁL rovatunkat ajánljuk figyelmedbe.

Ha valami nyomja a lelked, ha összemérnéd az érveidet másokéval, gyere a DÜHÖNGŐbe. Belépés csak gumicsontokkal.

A fölösleges konfliktusokat elkerülendő megköszönjük, hogy tiszteleben tartod az E-tikettünket.

Ha adakozni akarsz, itt megteheted:

Jelenleg 45.700 HUF-nál járunk. Amire használni fogjuk: blogtalálkozó, wiki, saját domain. Nagyjából ebben a sorrendben :-) Jelképes díjazások: a legjobban pörgő e-könyveknek (Nobel Pizza, 2012-ben három darab), a legszebb ekönyveket készítő műhelyeknek (Szépség Pizza,  2013-ban, három darab).

GYIK - Szerszámosláda

Aki még csak most kezd barátkozni a villanykönyvekkel, kezdje a tájékozódást a GYIK rovatban.

Vannak még:

Válassz és rendelj Kindle-t innen

Mobipocket (prc) gyártási okosságok (Kindle, Kindle for appok)

Epub (Koobe, Nook, iOS, Android) gyártási okosságok kezdőknek és haladóknak 

Kiváló szótárak mindenre, ami bírja.

Sok Kindle trükk.

Kiváló magyar metadata-kollektorok a Calibréhez

Eszközismertetők

Boltismertetők

 

Utolsó kommentek

Címkék

1150 (1) 214 (1) 3g (4) 4700 (1) 600 (1) a9 (1) adamobooks (2) adásvétel (1) ADE (1) adobe (8) ad astra (18) áfa (12) agave (30) ajándék (5) akció (12) aldiko (1) alex (1) alexandra (4) állás (1) amazon (67) android (11) angol-magyar (1) animus (1) antikvárium.hu (1) antireklám (1) apad (1) app (5) apple (17) archiválás (1) asus (1) athena (1) athenaeum (1) atlantis (2) aura (7) avana (1) azw (1) banks (1) Baráth Kati (2) barnes&noble (14) beagle (2) bebook (2) bebook2 (1) bejelentés (3) bemutató (8) biblieteka (2) bigyó (1) blog (1) blogbuli (2) blogtalálkozó (2) bme (1) bookandwalk (4) bookdesigner (2) bookeen (3) bookgem (4) bookline (9) bookmarklet (1) boox (4) budapest noir (1) büntetés (7) calibre (4) Canvas (1) céghírek (1) ces (1) cikkajánló (4) clara (3) cloud (3) co2co (1) coelho (1) cool er (2) crowdfunding (1) crunchpad (1) csőd (1) cybook (8) dedikálás (2) deltavision (1) dibook (16) digitalbooks (12) diploma (1) disney (1) diszlexia (1) doctorow (1) dr1000 (1) dr800 (2) dragomán (1) drm (36) e-könyv (1) e-könyvészet (8) e800 (1) ebooks in Hungary (1) eclassic (5) eclicto (2) édesvíz (3) edge (1) edition 2 (1) eebook platform (1) egyesülés (2) ekm (43) ekönyv-terjesztés (3) ekulturaTV (2) elméleti kérdések (89) ELTE (1) enciklopédia kiadó (1) entourage (1) epub (68) epubcheck (2) események (9) eslick (1) etikett (1) EU (4) e gyetem (4) e könyv (19) e könyvesbolt (40) e könyvtár (3) e könyv formázás (8) e papír (12) fapados (1) fapadoskönyv (9) felmérések (21) firmware (4) fizetés (1) flepia (1) flightcrew (1) fontok (8) forgatókönyv (1) forma (3) formátum (5) fórum (3) frankfurt (2) frissítés (3) fujitsu (1) fumax (2) GABO (3) galaktika (7) galaxytab (1) garancia (1) Gitden (1) gloHD (1) goldenblog (1) goodreader (2) google (5) Grecsó (1) gyakorlati kérdések (68) gyártástechnológia (32) H2O (4) hachette (1) hack (2) hanlin (3) hanvon (4) harlequin (3) hármas könyvelés (4) harry potter (2) hvg (1) ibooks (3) icarus (1) idaságok (1) idpf (2) indesign (1) infografika (2) ingyen (1) introverziók (24) ipad (18) ipad mini (1) ipaq (1) iphone (3) ipubs (7) irex (5) iriver (4) irodalom (2) ismeretterjesztés (4) ismertetők (1) itunes (1) japán (1) játék (2) java (1) javascript (1) javítás (2) jegyzetelés (3) jelenkor (1) jókívánság (2) jótékonyság (3) jumbo (1) karácsony (7) képek (1) képregény (2) keres (1) kickstarter (1) kiegészítő (9) kínál (1) kindle (67) kindlegen (2) kindle dx (6) kindle fire (3) kindle wifi (5) kisepika (2) kleinheincz (5) kloos (1) kobo (21) kölcsönzés (1) kondor (3) konteo (1) könyvajánló (6) könyvesbolt (1) könyvhét (19) könyvkiadás (119) könyvmolyképző (9) könyvtár (6) könyvterjesztés (3) koobe (36) kötelező olvasmányok (1) közlemény (2) közösség (27) kritika (1) lámpa (3) laputa (1) lendink (1) libri (8) líra (2) Lithium (1) lrf (1) lrx (1) ludas matyi (1) magvető (3) makró (2) marketing (2) marvin (2) média (4) mediamarkt (1) megvilágítás (1) mek (4) mese (3) mesemasina (2) metaadat (1) micropayment (1) microsoft (2) middleware (1) mintakönyv (1) mkke (3) mobi (3) mobipocket (20) moly.hu (2) móra (1) msi (1) mu (1) műfaj (1) multimédia (1) multimediaplaza (31) n516 (1) ncore (1) nds (1) neal stephenson (1) nekrológ (1) német-magyar (1) networkshop (3) nook (7) nook2 (3) novella (2) oasis (2) oaxis (1) office (2) oktatás (2) olvasási nehézségek (2) omikk (1) one (1) onyx (9) openinkpot (1) Oravecz Nóra (1) orosz-magyar (1) összeesküvés (1) oszk (3) palm (1) pályázat (10) paperwhite (12) paradigmaváltás (1) paypal (2) pda (3) pdf (11) PearlHD (1) pendrive (1) pizza (2) plastic logic (4) plugin (1) pocketbook (16) podcast (2) popper (1) portal press (2) pottermore (1) prc (15) pre (1) premier (2) publio (5) rádió (4) Rajaniemi (1) rakuten (1) reb (1) rejtő (1) reklám (58) reMarkable (3) reMarkable2 (3) rendelés (2) re poszt (12) riport (1) rss (2) rtf (1) samsung (2) scalzi (7) scida (1) scribd (1) scribe (1) Semmelweis (1) SendToKindle (2) sf (12) sfmag (4) sfportal (18) sigil (2) sipix (1) slideware (1) sony (22) spanyol-magyar (1) specifikáció (2) spiritualitás (1) spotify (1) stanza (8) stardict (2) story (1) streaming (1) syllabux (1) szakdolgozat (1) szellemhadtest (1) szerkesztés (2) szerviz (1) szerzői ellentételezés (3) szerzői jogok (1) szerzői kiadás (6) színes (4) szótár (3) tab (1) táblázatok (1) tablet (10) tankönyv (1) tarandus (4) tarda (1) teaser (1) telefon (1) telekom (1) teszt (66) textr (17) tft (7) tilos (5) tok (2) tor (2) történelem (2) touch (2) txtr (6) typotex (4) t com (14) ulpius (10) üzleti modell (1) vásárlás (11) vegyesfelvágott (14) vendégposzt (4) verseny (5) vízpart (2) vizplex (3) vodafone (3) voyage (4) w3c (1) warez (14) wayteq (1) webáruház (1) web tablet (3) wifi (3) wiki (1) wisereader (1) word (2) xhtml (2) xml (2) yotaphone (1) zinio (1) zsoldos-díj (1) Címkefelhő

Linkek - források

A barátaim, innen onnan

Lopásetika

2014.12.09. 11:13 Dworkyll

Diszklémer

Nem vagyok jogász. Az itt következő fejtegetések a személyes véleményemet tükrözik, nem pedig a hatályos jogszabályok szerint előírt magatartásformákat. Mindent tudó sem vagyok. Minden észrevételt és kiegészítést szivesen veszek.

Intro

Egy jó barátom küldte az alábbi levelet:

Neked mi az allaspontod azzal, hogy valaki, aki birtokolja a konyveket (fizikai formaban) de nem akarja kulon megvenni az ekonyveket (pl. mert ki se adtak hivatalosan)

Mennyire elitelendo szerinted, ha csak kvazi ‘ellopva’ letolti?

Ilyenformán még nem írtam a témáról, de érdemes végiggondolni, hogy hol tartunk most, mik a lehetőségeink, és ezekből mi az etikus, és mi nem.

Alapjogok

Először nézzük meg, hogy mit tekinthetünk a-könyv ügyben (meg egy kicsit általánosabban a digitális tartalom előállítása és fogyasztása körül) "alapjognak:

  • A tartalom előállításában résztvevőnek (író, fordító, szerkesztő, korrektor ... kiadói értéklánc) joga, hogy a munkájáért, közreműködéséért ellentételezzék.
  • Az olvasó (a fogyasztó) joga, hogy eldöntse,  a saját részére mit tekint elfogadható árnak. Fogyasztani nem kötelező, ellentételezni a fogyasztot javakat előállítókat viszont igen.
    • Ennek mértékéről lehet vitatkozni. A borítóárat csak időzavarban szenvedők fizetik ki, online rendelésekkel simán lehet kedvezményekhez jutni, de lehet várni arra is, hogy egy adott cím felbukkanjon a Könyvudvarban pl., vagy antikváriumokban. Vagy a könyvtárban.
    • Azt viszont nem tartom etikusnak, hogy valaki "ez nekem nem ér ennyit!" felkiáltással tegye zárójelbe az ellentételezést, és fogyassza tovább lelkesen a kifizetetlen könyveket.
  • A kiadó joga eldönteni, hogy milyen címet és mennyiért hoz forgalomba.
  • Az olvasó joga eldönteni, hogy milyen címet mennyiért vesz meg (vagy olvas el, a barátjától vagy a könyvtárból kölcsönözve).
  • A kiadó joga eldönteni, hogy egy adott anyagot, milyen formában, milyen külalakkal jelentet meg. (Nyilván bevételt akar maximalizálni, és ebben benne van, hogy milyen gyártási költségeket engedhet meg magának. Végtelen pénzből végtelen szép könyveket lehet csinálni, de ki fogja azt megfizetni?)
  • Az olvasó joga eldönteni, hogy az ellentételezés után, milyen formában fogyasztja el az adott tartalmat. Ülve vagy fekve, lámpánál vagy napfénynél, papíron vagy elektronikusan.
  • A kiadó kizárólagos joga, hogy terjesztési célból példányt többszörözzön.
    • És ő számol el a többszörözéssel a jogtulajdonos felé
    • Nincs joga terjesztési célból többszörözni sem a nyomdának (ha erre nem a kiadótól kap megrendelést), sem egy könyvtárnak, sem egy egyszerű olvasóknak (ha erre a kiadó/jogtulajdonos nem ad explicit engedélyt, pl. a Creative Commons licencek használatával).
    • A második két esetben viszont etikusnak gondolom, ha a fogyasztás vagy megjelenítés céljából, és korlátosan egy könyvtár vagy egy olvasó magának digitalizál.

Ilyen volt

Ne felejtsük el, hogy honnan jövünk. Évtizedeket töltöttünk a hiánygazdaságban, és egy ideológiai alapon, központilag vezérelt "tartalompiacon", amikor nemcsak az olvasók, de a kiadók sem álmodhattak a fent felsorolt alapjogokról. Ennek megfelelően volt egyfajta egyfajta morális alap arra, hogy az ezért vagy azért nem elérhető címekből az olvasó "kiszolgálja magát". Lásd szamizdat, vagy az egyáltalán nem politikai indíttatásból, de feketén másolt anyagok.

A rendszerváltással bizonyos körülmények változtak, leginkább hogy a politikai korlátokat felváltották a gazdaságiak: bizonyos címek azért nem jelentek meg, vagy tűntek el nagyon gyorsan, mert egyszerűen nem termelték meg az elvárt ellentételezést a kiadóiknak. Ez a logika a mai napig él, és bizonyos szempontból rányomja a bélyegét az ekönyv-piacra is. Az utóbbi pár évig azért nem volt egyáltalán e-kiadás, mert (a másolástól való félelmen túl) az elérhető megtérülés látszata is hiányzott.

Azaz ha valaki elektronikusan akart volna olvasni, esélye sem volt, csak feketén digitalizálni, vagy így készült anyagokat keresni.

Ilyen lett

A régebben megjelent, de azért kurrensnek tekinthető könyvekből szerintem sajnos nem nagyon lesz legális digitális változat, a vélhetőleg alacsony fogyás sajnos üzletileg kérdőjelezi meg a nem annyira csekély befektetést, mert ugye mindenki nagyobbat akar harapni az e-tortából. Jelenleg ebben a státuszban parkol két nagy kedvencem is, Iain M. Banks és Christopher Moore korábbi művei várják, hogy kitörhessenek az illegalitásból, miközben az új megjelenések már hál istennek elérhetőek a boltban is. Van azért ellenpélda is szerencsére (és megint a sci-fi rajongók jártak a legjobban), Philip K. Dick és Bradbury életmű szinten érhetőek el elektronikusan. Hiába, ők már klasszikusok.

Az új megjelenések azonban szépen jönnek elektronikusan is, mint pl. John Scalzi, és remélem ez így is marad. Ehhez viszont a vásárlók is kellenek.

Akkor most?

Nézzük akkor az egyszeri olvasó lehetőségeit és azok morális tartalmát:

  • Lát egy címet, megveszi és elolvassa: NAGYON OKÉ :)
  • Lát egy címet, megveszi de nem olvassa el. OKÉ, de minek?
  • Van egy címe papíron de elektronikusan szeretné olvasni, ezért bedigitalizálja vagy letölti: szerintem OKÉ
  • Nincs egy címe, elolvasni szeretné, de megvenni nem.
    • kölcsönözni könyvtárból: OKÉ (a közreműködők megkapták a kompenzálást)
    • kölcsönkérni egy baráttól vagy családtagtól: OKÉ (a közreműködők megkapták a kompenzálást)
    • letölteni ingyen: NEM OKÉ
    • kérdezés nélkül lenyúlni a haver polcáról NEM OKÉ (Nem, könyvet lopni nem bocsánatos bűn).
  • Lát egy címet, de nem tudja, hogy tetszene-e, ezért nem megveszi, hanem letölti és elolvassa: NEM OKÉ.
    Itt álljunk meg egy szóra. Egy: ha valaki megnéz egy pocsék filmet a moziban, vagy egy rossz meccset, az után sem kérheti vissza a pénzt. Kettő: végtelen lehetőség van olvasás/vásárlás előtt tájékozódni. 

Innentől kezdve elég álszentnek érzem azt a mondást, hogy először el kell olvasni valamit, és ha majd megtetszik, akkor esetleg ki is fizeti az illető, különben meg megspórolt egy "fölösleges" kiadást.

  • Lát egy címet, letölti, elolvassa, megtetszik. Utána megveszi. Így már OKÉ, bár ettől a sorrendtől egy kiadó nyilván nem lesz boldog.
  • Lát egy címet, megvenné, de nem kapható, ezért letölti. VITATHATÓ. Egyrészt illik kimeríteni a legális beszerzés lehetőségeinek a keresését: antikvárium, könyvtár, haverok. Másrészt illene megtenni azt a bizonyos első alapjogban emlegetett kompenzációt. A könyvszakmában dolgozók nem agyonfizetett megszállottak, pl. egyet sem láttam piros Ferrariból kiszállni. Sok ok miatt, de az ágazat forráshiányos, megérzi, ha egy adott cím nem termeli ki a költségeit sem. És akkor bizony azokat a sorozatokat a kiadók el fogják kaszálni, a rajongók végtelen bánatára.
  • Van egy (elektronikus) címe, és nagyon bejön neki.
    • Lő róla egy facebook posztot vagy egy blogbejegyzést: NAGYON OKÉ. :) Nem magyarázom.
    • Elküldi a példányt a barátainak, családtagjainak: VITATHATÓ. Egyfelől ugye akárkinek kölcsönadhatom a könyvemet, vagy el is ajándékozhatom. Papírkönyvnél ugye nincs példánytöbbszörözés, elektronikusból viszont nyilván igen. Ez kicsit cinkes, de egyrészt elkerülhetetlen, másrészt elvileg olyan nagy kárt nem okoz feltétlenül. 
    • Felteszi a példányt egy publikus oldalra/filemegosztóra. NAGYON NEM OKÉ. Egyfelől ugye elvágja az ellentételezéstől a közreműködőket, amivel először velük szúrt ki, viszont utána a kiadó nagyon könnyen találhatja magát abban a helyzetben, hogy pl. egy adott szerzőt vagy sorozatot nem tud, vagy nem akar tovább a portfóliójában tartani. Volt már ilyenre példa, és a könyv-warez a legsötétebb forgatókönyvek szerint ehhez vezet.
  • Van egy (elektronikus) címe, és borzasztónak találja.
    • Lő róla egy ekéző FB posztot vagy blogbejegyzést: OKÉ. Véleménye mindenkinek lehet.

 

Verdikt

A könyvbiznisz szerintem egy jócskán kivéreztetett, a megszállottak munkája nélkül nagyon könnyen bedőlő terület. És nemcsak üzlet, de kultúrmisszió is. Ebben a kontextusban a kultúrafogyasztóknak nem szabadna egy pillanatra sem elfelejteni a szállítók kompenzálását:

  • keresni kell a beszerzés legális lehetőségeit
    • van három komoly e-könyv-bolt, van a moly.hu, ami egyre ügyesebben jelzi ki, hogy mit hol lehet megvenni.
    • be kell nézni a kiadói oldalakra, webshopokba
    • barátkozni kell a könyvtárakkal, ők is keresik a helyüket a jövőben, nem is ügyetlenül
  • nagyon káros, ha valaki az ellentételezésmentességet teszi lehetővé (és mondjuk a lopott ingyentartalommal a saját fizetős bannerjeit értékesítve téríti el a bevételt)
  • mindenki azt támogat a vásárlásával, akit akar. Vásároljunk tudatosan. Aki pl. nem akarja támogatni a nagykereskedők rendszerét, az vásároljon a kiadóktól közvetlenül. Boldogan fogják kiszolgálni. Aki nem akarja támogatni a postát, az vegye át a csomagjait személyesen.
  • ha valaki kompenzálás nélkül élvezte mások munkájának a gyümölcsét, legalább próbálja meg azokat kompenzálni: vegye meg utólag; a barátainak ne magát a művet, hanem a bolti linket küldje tovább

Ha elapad a fogyasztók által képviselt vásárlói ellentételezés, akkor rövid távon először csak egyes könyvek és sorozatok kerülhetnek bajba, hosszú távon viszont visszakerülhet a könyvkiadás azokba a bizonyos "központosított kezekbe", akik manapság szeretnek olyan intimen bevonódni az átlagpolgárok mindennapjaiba, és olvashatjuk majd jól a Kerényi Imre összest. Ha lehet, ezt kihagynám.

 

39 komment

Címkék: warez elméleti kérdések

A bejegyzés trackback címe:

https://ekonyvolvaso.blog.hu/api/trackback/id/tr726967457

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2014.12.09. 13:28:59

Ceterum censeo, a Közlönytől azóta sem lehetett kiszedni, hogy lesz-e e-változata a Nemzeti Könyvtárnak.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2014.12.09. 14:01:59

@Komavary: Miért, azt nem a DIÁból schmittelték össze? ;-)

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2014.12.09. 20:58:51

@Komavary: Én is a sírás helyett röhögök ezen, elhiheted.

midnight coder 2014.12.10. 18:04:11

"Itt álljunk meg egy szóra. Egy: ha valaki megnéz egy pocsék filmet a moziban, vagy egy rossz meccset, az után sem kérheti vissza a pénzt. "
Holott több esetben felmerült már bennem, hogy néha a "művésznek" kellene fizetnie az ellopott időért.

"kölcsönözni könyvtárból: OKÉ (a közreműködők megkapták a kompenzálást)"
Semmivel nem inkább Ok mint a letöltés - az első példányért ugyan fizet a könyvtár (feltéve ha nem kötelező példány) de a második olvasó már ingyen olvassa. A harmadik, negyedik, stb. már szintén. Ugyanez a helyzet az antikváriumokkal is. Ha én megveszem a könyvet a könyvesboltból, akkor fizetek a szerzőnek és a maffiának. Ha ugyanezt az antikváriumból veszem, a szerző nem lát belőle egy vasat sem - szerencsére a maffia sem.

"Van egy címe papíron de elektronikusan szeretné olvasni, ezért bedigitalizálja vagy letölti: szerintem OKÉ"
Akkor Ok, legalábbis ami a magyar könyveket illeti. A legtöbb magyar e-bookom vagy az MEK-ből van, vagy olyan könyv ami papír alakban a szüleim padlásán rohad mert nincs hol elhelyezni.

A dolog másik oldala, hogy magyar nyelvű könyvet már jó régen nem olvastam, mivel magyarul olvasni nettó időpazarlás amikor a legtöbb tartalom megvan angolul is, és így legalább a nyelvet is gyakorolja az ember. Ráadásul így a magyar kiadóipari maffiát sem támogatom.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2014.12.10. 18:11:09

@midnight coder: "Holott több esetben felmerült már bennem, hogy néha a "művésznek" kellene fizetnie az ellopott időért." :) Ismerem az érzést, de akkor is a néző a hülye, hogy tájékozódás nélkül beül a filmre. A focistákat meg néha pofán vágják a drukkerek. Az se szép, de néha érthető.

A könyvtár/antikvárium témában elvileg igazad van, gyakorlatilag viszont beépült az üzleti modellbe: nagy vonalakban meg lehet becsülni, hogy egy könyvtári példányt hányan fognak elolvasni. Az nem fáj a kiadóknak. A letöltés sokkal kontrollálhatatlanabb, és fáj is.

"magyar kiadóipari maffiát" - ez így nagyon leegyszerűsíti a képet, ami félrevezető. Egyrészt a kiadók meg a nagykerek nagyon nem összevonhatóak (kivéve persze a nagykerek által birtokolt kiadókat). Másrészt a kiadók nagyon nagy része nem nevezhető maffiának. Vannak néha stiklik és furcsaságok, de elenyésző számban, még egyszer: a _kiadói_ oldalon.

midnight coder 2014.12.10. 21:08:36

@Dworkyll: A könyv is, a film is bizonyos szintig bizalmi termék. Nagy vonalakban lehet tájékozódni előtte, de az hogy bejön-e vagy sem, csak utólag fog kiderülni.

A 2500 forintos könyvből az aki a könyvet megírta megkap kb. úgy 300-400 forintot. Ezt még egy papír alapú könyvnél úgy-ahogy el lehet fogadni. De egy elektronikus könyvnél ahol nincs szükség tördelésre (paragrafus/fejezet szinten az író is tördel, ennél jobban pedig az elektronikus forma miatt nem igazán van értelme, mert eszköztől és egyéni preferenciától függ a pontos megjelenés), nincs szükség a könyv legyártására, tárolására, mozgatására, elég egy kategorizálás és a fizetés megoldása. Az egész nagyjából megoldható lenne reklámból, de ha teszem azt rátennének mondjuk 100 forintot a kategorizálásért és esetleg a helyesírásellenőrzésért, azaz az e-book belekerülne mondjuk úgy 500 forint + áfába akkor az egy korrekt üzlet lenne. Ehhez képest jelenleg az e-book drágább mint a papír könyv. Na ezért maffia.

midnight coder 2014.12.10. 21:09:17

@Dworkyll: Ps. én abban bízom, hogy a google megjelenik előbb-utóbb ezen a piacon és rendet csinál.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2014.12.10. 21:41:37

@midnight coder: Nagyon rossz lábakon áll az érvelésed, de nem baj, azért vagyunk itt, hogy ezeket kibeszéljük.

1. Az író nem tud _könyvet_ írni, max valamilyen szöveget. Kicsit olyan, mintha azt mondanád, hogy az építészmérnök után minek a kőműves, a burkoló, meg a szobafestő, miért nem a mérnök csinálja az egész házat. Azért, mert az egy másik szakma. Ugyanígy, ha az író után nem bízzuk szerkesztőre, korrektorra és műszaki szerkesztőre az anyagot, akkor abból nagy valószínűséggel élvezhetetlen hulladék lesz. Nagyon sok példa van arra, hogy még sikeres bloggerek (azaz elvileg írástudók) mellé is kell valaki (lásd a minapi szellemíró botrányt), hogy élvezhető legyen az írásuk, ha könyvet akarnak írni. Hidd el, nem akarod, hogy az író szerkessze műszakilag az ekönyvedet. Az egy másik szakma. Teljesen.

2. Ezeket az "szövegiparosokat" is illik megfizetni, és nem nyereségrészesedéssel. Innentől a (példányszámtól független) fix költséged máris párszázezer forint, a formátumtól függetlenül. (oké, az e-only tördelés valószínűleg olcsóbb, mint a papír). És amennyi példány most e-ből elmegy az nagyon magassá teszi az egy példányra eső egységköltséget. A mai e-kiadást a papírkiadás tartja el, és ez még egy darabig így lesz. Olyan meg sosem lesz, hogy a papír bukjon, az elektronikus meg taroljon.

3. Azt mondod, legyen az ekönyv 500 + ÁFA. Ez korrekt üzlet lenne persze, neked. CSakhogy mindenki nyerni akar ám a "nyomtatásmentességen", kezdve az állammal: 27% vs 5% ugye, folytatva a jogtulajjal, a kiadóval, a terjesztővel, az elektronikus fizetést lehetővé tévő bankkal(!) Kis tételszám esetén simán nyúlnak 100-200 forintot per tranzakció. Lásd PayPal. Mi marad akkor az 500 forintodból a szerzőnek?
Részletesen lásd itt: ekonyvolvaso.blog.hu/2014/07/14/a_nagy_osztozkodas
Miért csak neked legyen jó? ;-)

4. Google. Jelen van ezen a piacon, évek óta. Nézd meg. Azonos címek rendre drágábbak mint akár az Amazonon, akár az iBookson. Hiába vannak ott nagyságrendekkel több eszközön, mint az iBooks vagy a Kindle for appok, nem az ő sikereiktől hangos a könyvpiac. Ellenben nagyon keményen megtépték már őket a kis digitalizálós projektjük miatt, úgyhogy piszok óvatosan matatnak ők ezen a piacon. Szóval szerintem hiú ábránd rájuk várni. Analógia: van Magyarországon iTunes is, feléledt tőle a zenepiac?

blacker24 2014.12.11. 01:21:30

@Dworkyll:

1. Azért ez egy kicsit túl van misztifikálva. Egyrészt amit papíron kiadnak annak eleve megvan a borítója, elektronikus formában is megvan, onnantól kezdve egy epub-ot csinálni nem egy bonyolult dolog. Mostanában párszor konvertáltam word file-t html-be majd Calibre-vel epubba és egyáltalán nem hulladék.

2. Tökmindegy mennyi marad a szerzőnek, még így is több mint ha nem adják ki egyáltalán. Amúgy meg nem kívánom a terjesztőnek a zsebét tömni hogy aztán egy focicsapatba rakja bele pénzmosás céljából.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2014.12.11. 03:36:10

@midnight coder: A könyvtárban egyrészt némi spéttel kerülnek be a könyvek, másrészt kézről kézre adják az olvasók.

A letöltések a legkritikusabb időszakban (megjelenés után rögtön) ütnek a legnagyobbat.
(A könyvtár leginkább ahhoz hasonlítható, hogy egy angolszász könyvnél megvárod-e a puhafedeles kiadást, vagy most rögtön megveszed a keménytáblásat. )

Másrészt pedig könnyedén meg lehetne oldani (van, ahol meg is oldják), hogy járjon jogdíj a könyvtári kölcsönzések után is.

"A 2500 forintos könyvből az aki a könyvet megírta megkap kb. úgy 300-400 forintot. "

Ez a szokásos mi kerül ezen a fotelon X forintba érvelés.
Nem nagyon van értelme szétszedni egy darab könyvet, pláne nem úgy, hogy a kiadó költségeiből kimazsolázzuk a szerzőt.

Egyrészt azért nem, mert a tisztességes könyvkiadás csapatmunka - ahhoz, hogy ott legyen a könyv, meg kell találni, meg kell szerezni a jogokat, le kell fordítani (ha fordítás), meg kell szerkeszteni, be kell tördelni, be kell vinni a boltba, reklámozni kell - ennek az összegéből lesz az az egy darab könyv, amit a kezedbe fogsz.

Másrészt pedig azért sem, mert szerintem az a ritkábbik eset, amikor a szerző előleget és utána jutalékot kap. Vagyis nem kerül plusz négyszáz forint a számlájára, ha megveszed a könyvet, hanem már megkapta egyben az egészet.

A kiadónál így a szerző egy elköltött, fix költség, innen (leegyszerűsítve) elemi matek a dolog: volt X költségünk, ha Z időn belül eladunk Y könyvet, nullában vagyunk, ha nem, buktunk, ha többet vesznek az emberek, nyertünk.

Olvasói/vásárlói szempontból még egyszerűbb a dolog: te tudod, mennyit ér meg neked egy egységnyi szórakozás.
Érdemes feltételezni, hogy a kinézett mű szerzője nem hülye: ő is tudja, hogy éri meg szerződni.
Ezek után megnézed a könyv árát: megér neked ennyit most? Ha igen, megveszed. Ha nem, megvárod az olcsóbb megoldást, vagy elfejelted.

A túl drága, tehát gyorsan letöltöm és élvezettel végigolvasom nagyon álságos megoldás.

(Érdekes mód még sohasem volt olyan gondom, hogy ne lett volna mit olvasni. Pláne igaz ez akkor, ha angolul is olvasol.

Pl. itt van kilenc könyv, jóval az általad javasolt ár alatt:
storybundle.com/fiction )

@blacker24: vásárolj közvetlenül a kiadótól. :)
(Ekönyvnél meg van vagy öt nagy bolt, focicsapatos konkrétan mintha nem is lenne, a kiadványok java több helyen is elérhető.)

hanog 2014.12.11. 06:30:55

Volna most is vagy 3 könyv, amit megvennék, ha lenne e-ben. De nincs, pedig eleve e-ben jelent meg angolul. Nekünk meg végignyomják papíron többszörös áron? Hát rohadjanak meg!
...és felnő egy generáció, aki elvből nem fogja megvenni papíron
...és felnő egy generáció, aki zsigerből le fogja tölteni ezért
...és felnő egy generáció, aki tud angolul és ott az amazon
...és kihal a magyar könyvpiac
Kérem, szolgáljanak ki! Akár a kis kiadok, akár maga az író. Addig nincs könyvkalóz, csak szemét rohadt maffia 60% árréssel.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2014.12.11. 08:32:43

@blacker24: 1. Ez így igaz, ha az a bizonyos wordfile tartalmazza az írón kívül a szerkesztő és a korrektor keze munkáját is.

2. Nézd neg azt a facebookos bejegyzést. Az van mögötte, hogy egy könyv sikerét vagy bukását (és vele a sorozatét, kiadóét) az adott cím durván első három hónapja dönti el. Ha instant felbukkan egy cím az nCore-on, az nagyon haza tudja vágni az adott tétel eladásait, erről most már egy az egyes tapasztalatok sajnos. (Halkan mondom, hogy a feltöltő nevével együtt. Megint női. Ennyit tudnak, komolyan.)

Ha pl. az nCore egy szolíd hat hónapos moratóriumot vállalna az új címkere, egy nagyságrenddel jobb lenne a helyzet.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2014.12.11. 08:39:00

@hanog: neked is csak azt tudom mondani, hogy ne keverd és ne mosd össze a kiadót a terjesztővel. Ég és föld. A 60% NEM a kiadóé! Ha nem tetszik a terjesztői rendszer (nekem sem tetszik), akkor ne abból vásárolj, hanem a kiadótól.

"ha lenne e-ben". Nézd meg ezt a toplistát: konyves.blog.hu/2014/12/10/top_10_sci-fi_fantasy a zöme azért kijött elektronikusan. Olyan kiadók jöttek be az idén, mint az Édesvíz vagy a Móra. Ne mondd már, hogy nem találsz _egyáltalán_ legális forrást.

Hogy konstruktív is legyek, mondd, hogy melyik kiadót, melyik címet szeretnéd a boltban látni, becsszóra elmegyek hozzájuk lobbizni.

hanog 2014.12.11. 08:55:46

Igazad van, nem a kiadóval van a gondom esősorban hanem a nagy terjesztőkkel. Bár papírban nem fogok megvenni soha egy olyan kiadványt se, amit amúgy e-ben hoztak ki. Ez most már nálam kialakult elvi kérdés. És igen, amúgy szoktam venni papír könyvet is, igaz nem sokat, ráálltam az e-re. És ha pénzért nem szolgálnak ki...Zeneipar ugyan ez volt. De most már van Deezer, Google Music, ITunes, Spotify. Egyszerűbb ott rányomni, hogy kell és már megy is mint torrenten keresgélni ráadásul normális árakon.

Könyvmolyképző
Pl.: Siló sorozat ami most a szívfájdalmam. Meg a folytatás a Műszak
Nem is értem ezeket miért jobb csak papírban tolni. Olyan kis rövidek kár a gyártási költségért. Jó nem 1000 forintért akarom megvenni e-ben (an lene a tuti), csomagkedvezménynek örülnék, de papírban megvenni? Azért ez mégse egy Gyűrűk ura, hogy ott legyen a polcon, bár ma már azt is inkább e-ben venném.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2014.12.11. 08:59:39

@hanog: Elfogadom a kihívást :) Az ünnepel alatt úgyis fogok Szegeden járni, megpróbálok bejutni a Könyvmolyképzőhöz.
Amúgy nagyon invenciózusak, csak más irányokban kísérleteznek nem kicsiket. Ettől persze e-könyvezhetnének, foglalkoztak is a kérdéssel évek óta, de igazad van, jó lenne tudni, miért nincsenek százával Könyvmolyképzős ekönyvek mára.

KTamas · http://ktamas.com/ 2014.12.11. 09:03:03

En ugye a masik iranybol jovok, mint lelkes e-olvaso, aki azonban ket eve Svedorszagba disszidalt, ahol az e-olvaso penetracio a nullahoz konvergal. Folyomanya, hogy ha van egy konyvem, amit kolcson akarok adni valakinek, akkor muszaj papirverzio. Es bar azok a furcsa emberek kozott voltam akik sose vagytak nagy teli konyvespolcokra otthon, az utobbi honapokban azt csinalom, hogy megveszem az e-konyvet az amazonrol, majd a fontosabbakat bookdepositoryrol is rogton.

Elvben azt csinalnam, hogy amit tudom, h megveszek papiron, azt nem veszem meg e-ben, csak a fene az amazon UX-ebe, hogy annyira egyszeru megnyomni a buy gombot es nem szenvedni a warezzel, foleg, ha az ember pl a villamoson ul.

KTamas · http://ktamas.com/ 2014.12.11. 09:05:35

Ja, igen, az dicseretes hogy a magyar kiadok is adnak ujabban samplet, en igy valogatok konyveket, az amazon wishlistemet kivaltotta a "send sample to kindle" gomb. ott a kindlimen egy rakat sample, ha uj konyvre vagyok, bongeszgetek, elolvasom, tetszik, akkor mehet.

(Es itt megallnek es megjegyeznek hogy tisztaba vagyok azzal, hogy ez azert egy egeszen nyugati perspektiva, hogy az a 10-15 dollar nem penz)

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2014.12.11. 09:06:34

@KTamas: Bakker, pedig mióta vannak háttérvilágításos olvasók, sötétben is tök könnyű az olvasás ;-) fura figurák ezek a svédek, na.

www.ekonyv.hu/hu/kereses?searchtext=jonasson&searchby=fulltext&search=keres%C3%A9s

Ezk pl. nagyon jó könyvek.

KTamas · http://ktamas.com/ 2014.12.11. 09:09:15

azt hiszem piaci okokra vezetheto vissza, le kene egyszer tenyleg nyomoznom h itt eszakon miert nem. van egy-ket e-konyv bolt sved konyvekkel mar, a valasztekot nem tudom felmerni mennyire jo, tudok mar svedul olvasni de nem teszem tul surun meg.

illetve, es most sarkitok, ha korulnezel egy sved villamoson, mindenki az ajfonjat nyomkodja (en is sokszor). ugy altalaba ritka az olvaso ember.

lehet hogy aztan mindenki otthon, a negy fal kozott csinalja.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2014.12.11. 09:13:48

@KTamas: :D négy fal között mi? most szervezzünk egy readerpride-ot? :))

Azért sok szárad a svédek lelkén, nemcsak az Abba, de az Army of Lovers is. Mentségülre szolgáljon, hogy Alexander Bard nagyon nagy király, érdemes ezt az anyagát megnézni, végtelenül tanulságos:
www.youtube.com/watch?v=hRqvd2bo_OI

KTamas · http://ktamas.com/ 2014.12.11. 09:14:23

Es ez meg csak az ÅBC eleje!

hanog 2014.12.11. 09:32:26

@Dworkyll: Köszi! Kíváncsi leszek a fejleményekre mert jó könyveik vannak.

jazmine 2014.12.11. 15:44:06

@midnight coder: az e-könyvek megírása után a készítés, tárolás (szerverek), szolgáltatás/terjesztés sem lábbal hajtott dinamókkal megy, attól, hogy nem látni a raktárt/boltot, még a webáruház sincs ingyen, ha van bármilyen puha drm a könyvekben, annak a folyamatos korrigálását sem babszemért csináljak a programozók, a sajtóhibák javításához nem kell nyomtatni semmit - de a bkp is szeret pénzt látni, mégha bitformában is stb.; tehát erőteljesen túlzás azt mondani, hogy SOKKAL olcsóbb. Másabb árak vannak.

jazmine 2014.12.11. 15:45:18

"Nincs egy címe, elolvasni szeretné, de megvenni nem.

kölcsönözni könyvtárból: OKÉ (a közreműködők megkapták a kompenzálást)"

Már csak a kiadókat kellene rábeszélni, hogy adjanak el e-könyvet könyvtáraknak...

jazmine 2014.12.11. 15:48:35

@Dworkyll: Az elmúlt 4 hétben ezeket akartam e-könyvként és nincs sehol:
Delfi örökösei
A magyar Iron Lady

Ez utóbbi papíron is eleve elkerüli a könyvesboltokat, ok, minek nekem ilyen tartalom...

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2014.12.11. 22:13:44

Egy nem annyira rövid hozzászólás Demeter Attilától, via Facebook:
Függetlenül attól, hogy az utolsó mondatban rejlő, egyáltalán nem bújtatott politikai bornírtság attól függetlenül dühíthet bárkit, hogy szimpatizál-e Kerényi Imrével vagy sem, a blog cikke gondosan kerül egy fontos témát. Sajnos, csak messziről tudom megközelíteni. Egyfelől a lyoni takácsok legendájától, akik teljesen hiába zúzták össze az új típusú szövőgépeket, másfelől onnan, hogy ez a történet már kétszer lezajlott. Először a zeneiparban, másodszor a filmiparban. Moziügyben tájékozatlan vagyok, de zeneügyben némileg ismerem a dörgést.
Először is tudomásul kell venni, hogy a nagy hanglemezkiadók hosszú időn keresztül hiéna árfolyamot érvényesítettek. Óriási hasznot realizáltak, és bár nem szeretnék újra a giccsadó fogalmával találkozni, ismerjük el, hogy a világon mindenhol a popzene búsás hasznából tartották fenn a komolyzenei műfaj kiadványait, meg a nagyon silány zenét előadó szimpla lakodalmas zenét játszó senkik piros Ferrarijait is. A valóban igazságos társadalomban el kellene azon is gondolkodni, hogy a világ legjobb tenoristájának, aki valóban értéket ad a közönségnek jogos-e akkora jövedelemre szert tenni, mint némelyik közép-európai állam éves költségvetése. Egyébként nincs így, de a popzenészek esetében ez lehetséges. Ugyanígy kérdéses, hogy egyetlen teniszütés értékesebb-e egy Afrikai állam éves adóbevételénél. Nincs ez olyan távol a hanglemezek árától, mint gondolnánk.
Mindez erkölcsi kérdés, és nincs köze a Francia városhoz. A jelenhez sokkal közelebb áll a következő jelenség: Amikor először megjelent az elektronikus kereskedés a zenei piacon, azt EMI Hungary például egy tizenkét számos Beatles lemez zeneanyagát 300 Ft/db áron forgalmazta. A bökkenő ezzel az volt, hogy ha leugrottam a sarki hanglemez kereskedésbe ugyanezt a tizenkét számos lemezt 3000 Ft.-ért megvásárolhattam. Nem elég, hogy a lemez fizikailag is a birtokomba jutott tokkal és borítóval, de még olcsóbban is kaptam. Nem csoda, ha a reménybeli vásárlók undorral félrefordultak, és engedték csőd közeli állapotba jutni a kiadókat. Talán nem kell elemeznem, hogy mekkora a különbség a CD lemez vagy a szimpla licenc között, amellyel egyszer biztosan letölthetem a boltból a zenét, aztán lesz, ami lesz. Ugyanezen a hibás úton elindultak a filmforgalmazók is, és a bukás sokadik jele után hiába engedték le az árakat a realitás közelébe, a közönség már régen a Torrent oldalakon csüngött.
Az elektronikus irodalom nem rég lépett rá erre az útra. A hazai szerzőket foglalkoztató kiadók, sokkal óvatosabbak, és a szerzők sem akarnak bármely könyvön meggazdagodni, hiszen az a tizenötmilliós magyar nyelvű piacon aligha lehetséges. A nagy, és rengeteg külföldi könyvet forgalmazó kiadók azonban megteszik, hogy ugyanolyan áron, vagy legfeljebb pár százalékkal olcsóbban adták/adják a bestsellereket, mint ugyanannak a könyvnek a papír kiadását. A korábbi két leckét megtanuló vásárlók legyintenek, és felmennek valamelyik letöltő oldalra.
Ennyit az eredendő hibáról.
Mi következik mindebből?
A filmipart nem féltem, a kereskedelmi tévécsatornák eltartják őket, és nekik a nézők, ha tetszik, ha nem, megfizetik az árát. Még ma, a torrentháború közepette sincs több hollywoodi producer a csőlakók között, és az állástalan színészek sem sokasodnak. A zeneipar más helyzetben van. Statisztikák mutatják, hogy a letöltő divat elhatalmasodása óta megszaporodott a koncertek száma, és az nagyon üdvös dolog. Ma már van igénye a hallgatóknak az élőben előadott, jó muzsikára. A jó zenészek lemennek – ha máshová nem –, hát a sarki kocsmába, bedugják konnektorba a csatlakozót, és játszanak. Ha jól csinálják, előbb-utóbb lesz belőle pénz. Ugyanezt egy író nem teheti meg. Hiába megyek le a kocsmába, és hiába kezdem felolvasni a regényemet, abból akkor sem lesz semmi, ha történetesen baromi jó regényt olvasok fel.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2014.12.11. 22:18:15

No, és ebből mi következik?
Fogalmunk sincs róla, hogyan alakul az írók jövője. Itthon a nagy terjesztők a korábbi hibákat újabbakkal tetézik, mert tényleg nem törődnek az elektronikus könyvkiadással. Afféle másodosztályú irodalomnak tartják fenn. Az újabb kiadók, és mi, akik hozzájuk szegődtünk, igyekszünk tanulni a hibákból és küzdünk. A mások hibái ránk is kínosan hatnak, és a jövő még nem látható. Alig hiszem, hogy a könyvek haláláról kellene beszélnünk, de ráolvasással, morgással és valljuk be, drákói szigorúságú törvényekkel sem vethetünk gátat a letöltés kultúrájának, illetve kulturálatlanságának. Az a vonat elment akkor, amikor a zenehallgatókat és filmnézőket idiótának és könnyen kirabolhatónak vélték a kiadók. Nem tett jót a helyzetnek, hogy a saját fényképeim után is jogdíjat fizetek egy szervezetnek, amelyik nekem még egyetlen fillért sem küldött. Az tény, hogy a korábban CD lemezeken a kiadókhoz küldött példányaim után, a nyomtatásban elküldött példányok után, a bármilyen adathordozón megőrzött anyagaim után befizettem a jogdíjat. Ezek után tisztességről eléggé nevetségesen hangzanak a szónoklatok, és mint író sem szónokolok senkinek.
Hogy jön-e másik vonat, és azon nekünk e-könyvíróknak jut-e hely, az a jövő zenéje. Meglehet, hogy a következő 3-5 év a dolgok megbízhatatlan alakulásával telik, és utána valamilyen eddig ismeretlen módon megoldódik a kérdés.
Én mindenesetre írok, és köszönettel viseltetek azoknak a kiadóknak – például a Publionak – akik vállalják a regényeim elektromos kiadását. Valahogy majd csak lesz.

Forrás: www.facebook.com/groups/authory/

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2014.12.12. 00:05:20

Ez egy ilyen nap, távoli íróemberek véleményét importálom ;-)

Forrás: Tara Nima - kemenyfedel.blogspot.hu/2014/12/e-krol-sokadszorra.html

Érdekesek a megbontások, nagy részükkel egyet is értek, viszont van pár, amibe bele tudok kötni.
- Az egyik ilyen a mások véleményére való hagyatkozás, akár a molyról, akár blogokról van szó. Tudjuk, mert balhé is volt belőle egészen rendes, hogy a molyos vélemények cenzúrázva vannak láthatósági szempontból (is). Innentől kezdve kérdőjeles, érdemes-e hagyatkozni bármire is, amit az ember arcába tolnak ott.
A bloggerek véleménye szintén nem feltétlen releváns. Ez egy erősen szubjektív műfaj, és csak úgy ad hoc nem érdemes akárki véleménye alapján pénzköltésbe kezdeni. Kell a saját emóció a könyv irányába. Ezt lehet letöltéssel orvosolni, de úgy is, mint ahogy egyre több embert látok, elmegy a könyvesboltba, és nem csak beleolvas, de ott kiolvassa. Érdekes.
Szóval én teljesen rendben levőnek találom (mint olvasó ember, és most nem foglalkoznék a kiadó anyagi részével), ha valaki letölti, beleolvas, és ha tetszik neki, megveszi. A kiadó lehet, hogy rövid távon szívja a fogát, de hosszú távon jobban jár, mert kevesebb csalódott vásárlója lesz, ami mostanság azt jelenti, hogy megmarad vásárlónak. Mondom, HA megveszi a letöltés után. Feltételezzük, hogy meg.
- Hogy a könyvtár mennyiben jobb, mint a letöltés... mintha azt olvastam volna a kommentekben, hogy egy példányért fizet. Amit aztán elolvashat bárki, aki arra téved, számszerű korlátozás nélkül. De egy példányért fizetett az is, aki megcsinálta az e-t...
- Aztán írod a kölcsönkérést. Ha én jótét lélek lennék (nem vagyok), kölcsönadnám a könyveim. Van mondjuk 10 barátom. Én megveszem, a 10 barátom meg mind kölcsönkéri. Nem egy könyvről van szó, hanem mondjuk 20-ról, vagy akármennyiről, mindenki válogathat a polcomról, ami tetszik. Ez a 10 ember ezeket a könyveket soha nem fogja megvenni. Nem csak azt az egyet nem, hanem abból az 1500-ból egyet sem, ami a polcomon van. Innentől én megdőlni látom a kölcsönadás etikai létjogosultságát, és beszámolom elkönyvelhető és borítékolható veszteségként a könyvtáras olvasók mellé. Nem kis tétel, ha nagyon utána számolunk.
- És aztán ott van az a helyzet, amivel nem számoltál. Van egy sorozat, megvette X, én meg elcserélem vele valami másra. Ha csak egy sorit/könyvet és egy ember nézünk, nem tűnik nagy tételnek, de szorozzuk ezt fel minden oldalról. Van egy rakat könyvem, amiért nem fizettem, hanem elcseréltem. Igaz, amivel cseréltem, azért fizettem, de más kiadónak, esetleg régebben (ami azt jelenti, hogy jóval kevesebbet, mint amit a cserekönyv most ér), esetleg kiadónak sem, mert antikból vettem. Akárhogy is, én már nem leszek beleszámítható bevétel a kiadói költségvetésbe mondjuk egy 5 kötetes sorozattal, aminek darabja 3000 forint környéke. Ez sem kis tétel. (Gondolom, mindenki tudja, mekkora forgalmat bonyolít a Rukkola...)

Innen nézve a kalózkodás csak egy tétel a sokból, ami nem hoz bevételt a kiadónak. Igaz, hogy az egyszerűsége és a nagyobb platformja miatt ez többnek tűnik, és valószínűleg több is valamennyivel, de akkor is csak egy tétel a sok közül. Legalábbis ahogy én látom.
A fb-os poszt alatti kommentelővel értek egyet: a fizetőképes és fizetni akaró rétegre kell koncentrálni, és ebbe beletartoznak azok is, akik szeretnének e-ket venni. Ami egyébként, úgy tudom, a világon mindenhol veszteséges. Nyilván egy amerikai olvasói piac arányaiban sokszorosa a magyarnak, jobban elbírja a veszteséget, de nálunk meg arányaiban drágábbak a könyvek, és mégis hozzuk évente a több milliárdos forgalmat a kereskedőknek. (Hogy abból meg mennyi jut vissza a kiadóknak, az ne az olvasó sara legyen már.)

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2014.12.12. 07:32:28

És hogy saját gondolat is legyen:

Miért gondolom, hogy a könyvtár/kölcsönadás inkább rendben van, mint a filemegosztás? Komavary olvtárs már pedzegette, de ez szerintem fontos: a könyvtár/kölcsönadás mint terjesztési platform igencsak korlátos időben is és példányszámban is. És sokkal inkább hagy az olvasóban egy "ezt vegyük meg" érzést, mint egy letorrentezett warezpéldány. Ebben nyilván az is benne van, hogy valamivel körülményesebb a hozzájutás (és az abból fakadó kognitív disszonancia) ami fordítva is igaz -> amit ingyen szereztem, az értéktelen.

Lásd:

Siv Widerberger: Bélyeg

Bélyeget gyûjtöttem.
Papa hozott egyszer egy kilót.
Azóta nem gyûjtök bélyeget.

jazmine 2014.12.12. 11:02:25

A könyvtár egy nagyon jó és nem fizetős reklámfelület. Azaz a könyvtár megvesz 3 példányt, kölcsönzi, ott van a katalógusban, kereshető név/téma; nem ritkán a könyv kiállítva helyben/honlapon az új szerzemények között, borító bevésődik.
Ez 3 példány áráért, amit a zöldséges, hallgató, CNC esztergályos is kifizet összességében, de max. a személyes hálózati tőkéjét éri el vele.

Juraviel.Ihuan.Bedvin 2014.12.12. 12:27:07

Nekem is eszembe jutott pár kérdés, csak este már nem volt energiám lepötyögni,de nagyon kíváncsi vagyok a véleményekre.

Mindenek előtt leszögeznék az alanti kérdés/problémakör kapcsán két dolgot:

- Nem állítja, hogy a lentiekért bárki letöltése jogos lenne ellentételezés nélkül.
- Nem feltételezi, hogy a letöltők többsége a lentiek okán tölti le a könyveket, nem pedig azért mert így "ingyért" van.

Az utóbbi időben két poszt is megjelent konyvKodR tollából, valamint Dworkyll és mások is írtak már a témában.

A "szörnyszülöttes" cikkek kapcsán a blog olvasóinak az lehetett a benyomása, hogy az itthon kiadott könyvek jelentős hányada, ahogy konyvKodR kifejtette és az ő kifejezésével élve nem felel meg a szerkesztés elégséges feltételeinek, összecsapott munkák. Sőt, elszomorító módon egyes cégvezetők nem is látták a kész végeredményt, nem volt utóellenőrzés.

Ennek kapcsán felmerült bennem, hogy ugyan pl. az Index legutóbbi cikkében megszólaló kiadóvezetők, illetve a netes kiadói közlemények ugyan jogosak, de részben elvesztik a hitelességüket. Természetesen nem állítom, hogy kevesebb lenne a letöltés itthon, ha a kiadott e-könyvek tényleg kimagasló minőséget képviselnének, ugyanakkor, ha amatőr hibák tömkelegével vannak tele a kiadott e-könyvek (nem mindegyik, de egy részük), akkor valamilyen szinten visszaüt a kiadókra az, hogy növekedést várnának a piac eme szegmensében, a warez visszaszorulását, ellenben az általuk kínált termék nem üti meg az alapvető mércét. Nem csak konyvKodR, de pár kommentelő is írta, hogy utólag neki, mint fogyasztónak kellett hozzányúlnia a forráskódhoz.

Mezei olvasóként nem értek a HTML/XML/XHTLM programnyelvéhez (több, mint tíz éve annyit tanultam iskolában, hogy az akkor még csak sima Mozilla weblapszerkesztőjével órán összedobtunk egy egyszerű honlapot), tudom, nem dicső dolog tudatlansággal hivalkodni, hisz neki lehetne ülni, utána olvasni, megtanulni (itt is vannak írások e téren, "Így neveld az epubodat"). Ha e-könyvet is kéne létrehoznom, amit próbáltam már, addig tudok eljutni, hogy megszerkesztem szövegszerkesztővel és ki tudom menteni Atlantison keresztül, de a kódkészlethez nem értek (végigolvastam konyvKodR írásait, de jelentős részük, vagyis a szakmai rész nekem kínai volt).

Így bukkan fel az első kérdés és ebből következően a többi: várjon-e mezei olvasó, amíg rendeződik ez a "minőségi kérdés" a hazai piacon vagy hogyan szűrheti ki még vásárlás előtt, ha nem talál mintákat a leendő példányból? Fajsúlyos-e ez, mi van többségbe a szerkesztés tekintetében: a minőségileg jónak mondható könyvek vagy épp az ellenkezője? Kell-e nekem, mint olvasóknak/fogyasztónak a szerkesztéshez/módosításhoz értenem (szerintem nem)? Létezik-e fogyasztóvédelem e téren, hogy a kiadott pénzért, ha nem megfelelőnek találjuk a kapott e-könyvet, pl. kártérítést kapna az ember valamilyen formában? Ha az e-könyv áruházakban kínált e-könyvek megegyeznek azzal, amit a kiadók saját webshopjában is megkaphatunk, terheli-e bármiféle felelősség eme e-könyv webáruházakat, hogy minőségi ellenőrzés nélkül átvették azokat? Van-e ellenpélda, ahol a könyváruházak, a terjesztők felhívják a figyelmet a hibákra, vagy csak az ilyen elkötelezett szakmabeliek, mint konyvKodR és Dworkyll teszik mezt meg blogposztokon keresztül?

Utólag, de nem utolsó sorban.

Tegyük fel, hogy mezei olvasó kiképzi magát majdnem profira. Módosít mindent a megvásárolt e-könyvben (holott ezt az időt éppen olvasásra vagy másra, családra, barátokra, sportra fordíthatná), amit hibának vél, rendben rakja a technikai adatok feltüntetését, utána néz a fontkészletek jogi hátterének, és ha kell úgy cseréli ki egy szabadon, kereskedelmi célra is felhasználható fontra, hogy ennek is feltünteti a kódkészletben a szükséges információt. Ha kell, a neten elérhető, akár a kiadó által közzé tett jobb minőségi borítóképet épít a benne lévő kevésbé jó helyett.

Tulajdonképpen egy teljesen új változatot hoz létre. Nem sért-e ezzel a fogyasztó jogot? Azért merült fel ez bennem, mert pl. az esetleges programhibákat sem a szoftver felhasználója módosítja, hanem a programozók (lásd az egyik poszt alatt kommentben írta valaki, hogy észrevett egy hibát az Atlantisban, és miután megértette velük, negyed óra alatt javították). Nem sért-e az e-könyv bármiféle jogot azzal, hogy tulajdonképpen az író által írt szövegen kívül belemászik a kiadó által gyártott, hivatalosan kiadott változatba?

Tiltja ezt valami vagy sem?

Előre is köszönöm a válaszokat. :)

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2014.12.12. 12:56:55

@Juraviel.Ihuan.Bedvin:
Ez szerintem álprobléma.

Sajnos a papírkönyvek nagy részére is igaz, hogy rendeződnie kell a minőségi kérdésnek a piacon.

konyvKodR maximalista, és nagyon jó, hogy az.

Viszont gyakorlatilag ritkábbak a hibák.

A technikai adatok, a fontok státusza könyvtárosi, könyvművesi szempontból bűn, olvasóként huszadrangú probléma.

Egy ekönyves hasonlattal: engem pl. végtelenül idegesít, hogy a Deltavision feketefehér borítókat rak bele a könyveibe. Amikor a könyvtárat rendezgetem, lecserélem őket színesre. Viszont amikor a könyvet magát olvasom, nem érzékelem a hibát (mert A, az olvasó eleve átugorja a borítót B, az eszköz eleve FF :p)

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2014.12.12. 19:02:07

@Juraviel.Ihuan.Bedvin: Szia, KönyvKodR olvtárs maximalista, és nemcsak az ekönyveket, de a blogot illetően is :) Azaz nem tűrheti, hogy itt a _tökéletesnél_ rosszabbat "prédikáljunk" :) Én beérem a "gazdaságossal is", már a szó eredeti, nem tescos értel mében: azaz annyit invesztáljunk, amennyit az olvasók zöme észrevesz.

Igen, vannak minőségi problémás könyvek a piacon, de nem ez a norma. Hidd el, dobhat egy validátor ezer hibát, és még mindig élvezet lehet olvasni. Vagy fordítva, az atlantisos konverzió (az egyik) validátor szempontból hibátlan, KönyvKodR barátunknak mégis feláll a szőr a hátán tőle.

Nem a minőségi problémák fogják vissza a piaci robbanást, sőt, most már a címhiányra se nagyon lehet fogni. Vannak lefedetlen területek, ez tény, de sokkal kevesebb, mint amennyi a pénztárból hiányzik.

Az ekönyv egy olyan műfaj, ami ab start lehetővé teszi a személyre szabást: betűméret, sortáv, margó, esetleg betűtipus, ezeket alapból az olvasópolgár határozza meg. És ez az igényesebb olvasót nagyon könnyen rávezeti arra, hogy belepiszkáljon egy ekönyv belvilágába, hogy még jobban személyre szabja. Szerintem ezzel nincs baj. Nem jogszerű, de kárt nem okoz, ha nem osztja meg. De például ér erratát küldeni a kiadónak, az Ad Astra pl. javított így az ekönyvein. Ez működik. De kártérítés?? Egy hibás könyv miatt? Mégis milyen kárt okoz egy rosszul öszerakott könyv?

Fogadjunk, hogy te is láttál már olyan papírkönyvet, amit ha tehetted volna, megpiszkálsz, hogy szebb legyen , olvashatóbb legyen hibamentesebb legyen.

(Zárójel: A kilencvenes évek első felében iszonyatos hulladék minőségben is jelentek meg amúgy könyvek, gusztustalan papíron, gagyi nyomtatás, igénytelen tördelés. Azokat már csak a digitalizálás mentheti meg.)

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2014.12.13. 04:58:56

@Dworkyll: Tara Nima válaszolt:

de miért lenne korlátos? egyes kötetek évtizedek óta a könyvtáraké, ennyi idő alatt rengeteg emberhez eljut. oké, általában csak egy vagy két, esetleg három példányuk van, de az viszont sokáig forog. még csak azt sem lehet mondani, hogy amíg szétesik, mert újraköttetik őket.
abban nagyon igazad van, hogy amihez semmi befektetéssel lehet hozzájutni, nem képvisel értéket, szemben azzal, amiért megdolgozik az ember.

szerzőként.
na itt akkor van egy kis zavar a fejemben. olvastam én már mindenfélét, egyszerűsítsük le: első kiadás, nincs tervben második, mint kiderült, magyar szerzőkkel e-kre nem kötnek külön szerződést (ami nekem logikus, elvégre ez egy termék lenne, csak kétféle formában), szóval van egy szimpla könyv, amit megvesznek tőlem.
1 - ez a kiadónak egyszeri költség, és nekem egyszeri bevétel. mondjuk a regényem megér 400e forintot, amit egyben ki is csöngetnek,
2 - vagy pedig kapok x. előleget, mondjuk 70ezret, a többit pedig ahogyan a könyvek elkelnek. ha életem végégi tart, akkor addig kapom, ha fél év alatt levásárolják, akkor meg hamarabb hozzájutok.
mert az első esetben, ha egy összegben megkapom (esetleg 3-4 nagy részletben előlegként, az most mindegy), akkor részemről teljesen érdektelen, hogy hányféle forrásból lehet a könyvemhez jutni, ez max a kiadót érdekelheti, hiszen onnantól, hogy megtérültek a költségek, a többi már csak haszon.
ha a második eset az igaz, akkor nyilván sz*rban vagyok pl. a torrentek miatt is.

de akkor kérdezem. más a torrentplacc most, mint mondjuk 7 éve? mert ahogy elnézem, akármit is keresek, nagyon kevés az olyan régi könyv (ami nyilván volt egyszer új is), amit ne lehetne megtalálni valahol.

meg ami még eszembe jutott. lehet látni az ilyen posztoknál blogon is, fb-n is, hogy rengetegen ódzkodnak az e-könyvektől. nem szeretik, nem akarják, nem kell nekik, idegen, furcsa, szokatlan, mert nekik a könyv az, amit lapozgatni lehet, szamárfülezni, beleejteni a kádba, meg hasonlók. valószínűleg nem fognak százával jelentkezni az emberek, hogy igen, én is letöltök, meg én is, de venni sose veszek, de én azt, hogy ennyire kihegyezzék a könyvek nemfogyását a torrentre, egy kicsit felfújt dolognak tartom.
mondom, nem kétlem, van kihatása. de valóban akkora, amekkorának láttatják, vagy ez csak a legegyszerűbb és legnyilvánvalóbb dolog, amire rá lehet fogni, ha nem úgy megy a szekér?

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2014.12.13. 05:03:16

@Dworkyll: Válasz Tara Nimának.

Na ez nem lesz rövid.
1. A könyvtárak "korlátossága". Rém egyszerű: adott időegység alatt hány olvasónál bír a pédány megfordulni. Legyen mondjuk 3 példány, 2 hét a kölcsönzési idő, az csúcsidőben is 6 olvasó per hónap, a többi csak ácsingózik (és esetleg, ha siet megveszi). Az évtizedek, de még az évek sem játszanak itt, egy könyv sikerét az első három-hat hónap dönti el, ha azalatt sem hozza be a nullszaldót, akkor annak a könyvnek nagyjából meszeltek. Lásd az Ulpius furdulatszámát: a félévesnél régebbi könyveiket ezért akciózzák ki a raktáraikból (plusz ez az árrugalmassággal való kínálatoptimalizálás, de ez hosszú lenne elmagyarázni, ha nem tanultál mikroökonómiát) A fenti matek alapján ez max 18-36 olvasó maximum egy könyvtárban, és nem számoltunk azzal, hogy mikor bukkan fel egy premiercím egy könyvtárban.

2. Ugyanez torrenten sokszáztól a sokezerig. Akik közül ugyan nyilván nem mind vette volna meg papíron, de ha csak 10-20% közülük, az már jelentős tétel. Az ekönyvek korának egyik jeles fejleménye, hogy a kiadók kábé percre pontosan látják a fogyást (szemben a machináló papírnagykerek hónapokat csúszó elszámolásaival), és nem lehet nem észrevenni, hogy a torrentben való megjelenés után egyszer csak elapadnak a rendes eladások, gyakorlatilag órákon belül. És ha a nullszaldó előtt történik ez, na az piszkosul fáj a kiadóknak, akkor szoktak jönni a FB botrányok. Emlékszünk a Kellyre?

Azért is más a "torrentplacc" mint hét éve, mert hét éve nem voltak hivatalos e-kiadások, azokat a papírból kellett digitalizálni, ami igényes munka esetén bizony hetekben mérhető (aki beéri beszkennelt bitmapekkel, az annyit is ér), és ezek a hetek nagyon sokat értek az emlegetett 3-6 hónapból. Ma már a hivatalos e-kiadás után az agyaskák gyakorlatilag azonnal fel tudják pattintani az anyagot a torrentre, nincs (újra)digitalizálás. Azért csúfolom őket, mert eddig mindben benne maradtak a vásárlási azonosítóik, hiába hitték azt, hogy kiszedték őket. Konkrét neveket tudok mondani (általában nőieket).

3. Sokaknak nem tetszenek az e-könyvek. Az ellenzők nagyon nagy része még képen sem látott olvasót, nehogy használt volna. Nekem csak ez fáj, mert ez így egy nettó előítélet. Szeretni persze nem kell, de ha valaki kijelenti, hogy az az ekönyvek gázok _miután elolvasott egyet kettőt_, hát legyen. Az idő majd eldönti, hogy melyik paradigma életképesebb, a papír vagy az elektronikus. Az biztos, hogy amíg papír lesz, addig elektronikus is, _Ez_ a paradigma már lassan évtizedek óta igaz.

danesdzsu2 2014.12.18. 20:01:42

Szerintem a könyvpiac egyik problémája, hogy a frissesség nem jelent annyit, mint mondjuk a filmeknél. Egy száz éve írt könyv teljesen friss, tökéletes élményt ad, egy filmen már 20 évet is nagyon észrevenni. Szerintem nem jelenthetne sokat a 6 hónapos ncore moratórium sem, bár én meccseket is képes vagyok egy hét csúszással megnézni, ha úgy jön össze az időm, tehát, lehet, nem a legjobban ítélem meg.

Az e-könyvolvasót azok nem szokták szeretni, akik nem használják. Legalábbis eddig mindegyik "nemszeretemazebookot" ismerősőm vett egyet, miután kapott tőlem kölcsön. Persze, ez csak az olvasókra vonatkozik, a könyvespolcra élvezkedők menthetetlenek:)

Amivel nem leszek népszerű: ha én hiába lobogtatom a pénzem, hogy tessék, itt van, fizetni akarok, mégsem vehetem meg, akkor nem lesznek gátlásaim a letöltéssel. És nem fog érdekelni, miért nem vehetem meg, ahogy a kiadókat és a forgalmazókat sem érdekli, hogy kelet-európai fizetésből hogyan fizetem meg a nyugat-európai árat egy könyvért. Itt a pénzem, olvasni akarom. Oldják meg.

Ps:(Amíg nem vásárolhattam a google marketen, szívbaj nélkül torrenteztem le mindent, ami kellett, amióta lehet, soha egy darab programot sem, mindent megvettem.)
süti beállítások módosítása